A funkcionális tejtermékfogyasztást alakító tényez ő k

az egyén attitűdje, vélekedése a különféle tévhitekről és persze nem utolsó sorban az anyagi helyzete. A tévhitek nagyon meghatározóak tudnak lenni a funkcionális tejtermékek fogyasztásánál is, hiszen azok a szokások, amelyek már gyerekkorban rögzülnek, a későbbiekben nagyon nehezen változnak már. Bizonyára ezzel függ össze, hogy a nőknek (a fiatal anyáknak) meghatározó szerepe van nemcsak a saját-, hanem a velük élők (gyermekeik) fogyasztási szokásaiknak alakításában is.

Vizsgálataink során törekedtünk arra, hogy részletesen bemutassuk a funkcionális tejtermékek fogyasztását, illetve a nem fogyasztás okait, és azt, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, melyek hatással vannak a termékek fogyasztásuk alakításában.

A 12. ábráról leolvasható, hogy országos vonatkozásban a válaszadók több, mint a kétharmada (71%) fogyasztott már funkcionális tejterméket, 18%-uk nem, míg azok, akik nem tudtak erre a kérdésre válaszolni, azok csupán 11%-kal szerepelnek a megkérdezettek körében.

Me: %

12. ábra: A funkcionáis tejtermékfogyasztás (n=1000) Forrás: Saját kutatás, 2013

A termékek fogyasztásának alakulása több tényező együttes függvénye, amelyek együttesen és külön-külön is befolyásolhatják a termék iránti keresletet. Az egyik lényeges feladat annak tisztázása, hogy a válaszadók miért nem fogyasztanak funkcionális termékeket?

Ennek érdekében a válaszokat összevetettük a háttérváltozókkal, illetve azzal a nyitott kérdéssel, amelyik a funkcionális élelmiszerek fogalmának meghatározására irányult. Vizsgálatainkból azt az eredményt kaptuk, hogy azok a válaszadók, akik a „nem” vagy „nem tudom/nincs” választ adták, nem voltak tisztában e termékek helyes fogalmi meghatározásával. Azok a válaszadók, akik nem fogyasztottak még funkcionális tejterméket, azok úgy vélték, hogy ezek a tejtermékek mesterségesen előállított, ízfokozókkal dúsított, tartósítószert tartalmazó, nem tejből készülő termékek. Emellett az egészségvédő hatásukban is kételkedtek. Véleményük szerint ezek a

termékek nem tartalmazzák a rajtuk feltüntetett összetevőket, vagyis a gyártók félrevezetik őket.

Külön vizsgáltuk a megkérdezettek funkcionális tej-, és tejtermék fogyasztási gyakoriságát, valamint, hogy milyen régóta fogyasztják ezeket a termékeket. A 13. ábrán növekvő sorrendben bemutatásra kerülnek a fogyasztási gyakoriságok. Az ábrából leolvasható, hogy a leggyakoribb fogyasztás a havonta 1-2 alkalommal-, (35%), ezt követik azok, akik soha sem választanak ilyen termékeket (29%), majd harmadik helyen a hetente 3-4 alkalommal fogyasztók (15%) következtek. A naponta történő fogyasztás kapta a legkisebb értéket, a válaszadók 7%-a jelölte be ezt a lehetőséget.

13. ábra: A funkcionális tejtermékek fogyasztási gyakoriságának százalékos megoszlása (n=1000)

Forrás: Saját kutatás, 2013

Szakály (1994) által kidolgozott eljárást követve, mutatjuk be a fogyasztók preferenciamutatóit preferenciáit amelyek a fogyasztás

gyakoriságának érzékeltetésére szolgálnak. E mutatók számítási módja:

• a „mindennapi” fogyasztók százalékát 366-tal,

• a „heti 3-4 szeri” fogyasztók százalékát 183-mal,

• a „havi néhányszori” fogyasztók százalékát 36-tal,

• a „kéthavonkénti” fogyasztók százalékát 6-tal,

• a „sohasem” fogyasztók százalékát 0-val

szorozzuk, majd a szorzatokat összeadjuk. Így az évi fogyasztási gyakorisági mutató a különböző élelmiszerek – így a tejtermékek és a funkcionális tejtermékek- fogyasztási gyakoriságára, jó mérőszámának bizonyult. E számítási módszer szerint a vizsgálatunkban résztvevők évente átlagosan 187 alkalommal fogyasztanak tejtermékeket. A funkcionális tejterméket fogyasztók esetében ettől jelentős eltérés figyelhető meg, mivel ők évente átlagosan 67 alkalommal fogyasztanak funkcionális tejterméket.

Eredményeink szerint szoros szignifikáns kapcsolat van a nemek (p<0,003), a lakóhely valamint az életkor tekintetében. Eszerint funkcionális tejterméket leggyakrabban a városban, megyeszékhelyen és a fővárosban élő, 30 - 57 év közötti nők fogyasztanak, hetente két alkalommal.

A kérdőíves felmérés eredményeit alátámasztják a fókuszcsoportos-vizsgálat eredményei is. Az ott kapott eredmények szerint a 35 - 50 év közötti nők és a 35-40 év közötti férfiak fogyasztanak heti rendszerességgel funkcionális tejterméket. Számukra meghatározó a termékek jó íze és az élvezeti értéke leginkább ezek befolyásolják őket a termékválasztás során.

A megkérdezettektől arra is választ vártunk, hogy mióta fogyasztanak funkcionális tejterméket (14. ábra). Itt több válaszlehetőség közül választhattak egyet, mint például az „egy-két hete”, az „egy hónapja”, a „kevesebb, mint egy éve”, az „egy éve”, valamint a „több mint egy éve”.

A legtöbben az „egy éve” (38%), valamint a „kevesebb, mint egy éve” (21%) választ adták. A legkevesebben az „egyéb” (5%) válaszlehetőséget jelölték meg, akik nem tudták behatárolni a fogyasztásuk kezdetét, annak ellenére, hogy elmondásuk szerint évek óta fogyasztanak ilyen termékeket. Az ábrából leolvasható, hogy a válaszadók több, mint a fele (56%) fogyaszt egy éve, vagy annál régebb óta ilyen termékeket.

14. ábra: A funkcionális tejtermékek fogyasztásának kezdete (n=830)

Forrás: Saját kutatás, 2013

A kor vonatkozásában eltérő mértékben, de a termékek árát a 40 év feletti nők tartják a leginkább befolyásoló tényezőnek a vásárlási döntés meghozatalánál. Ezt támasztja alá a jövedelmi szempontból

elvégzett vizsgálatunk is, ahol szignifikáns különbséget találtunk abban, hogy az egy főre eső nettó jövedelem emelkedésével csökken azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak még funkcionális tejterméket.

Vizsgáltuk annak az okait is, hogy a válaszadók miért fogyasztanak funkcionális tejtermékeket? Abban az esetben, ha a funkcionális tejtermékek íze a hagyományostól eltérő, akkor az egészségtudatos csoport férfi tagjainak 78,3%-a nem fogadná el és akár a termék fogyasztásáról is lemondana. Ugyanezen csoport női tagjainak az elutasító véleménye a férfiakéhoz képest jóval alacsonyabb (12,6%) volt.

Az egészségtudatos fogyasztók csoportját tovább elemezve lényeges szempontnak tartottuk annak vizsgálatát, hogy mennyivel fizetnének többet a funkcionális tejtermékekért? A kapott eredményünk szerint 25,6% volt a nőknél és 23,5% a férfiak esetében.

Megállapítható, hogy hazánk régiói között elég nagy eltérés van mind a nők, mind a férfiak funkcionális tejtermékfogyasztásában.

Jelentős eltérések vannak továbbá abban is, hogy a válaszadók hogyan ítélik meg ezeket a termékeket. Bár a konvencionális tejtermékekhez képest a funkcionális tejtermékeket a válaszadóknak csupán egyharmada fogyasztja heti rendszerességgel, ez az arány - a korábbi felmérésekhez képest – pozitív irányba tolódott el.

Kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy az iskolai végzettség csökkenésével nő azok aránya, akik nincsenek tisztában a

fogalommal és kételkednek a termékek egészségvédő hatásárban. A megkérdezettek 12%-a tartozott ebbe a körbe.