A franczia csúcsíves stylü iskolának legjellemzetesebhen kifejlődött székes
e g y h á z a az amiens-i, ez lett mintája a híres kölninek, melynek építését vagy négy évtizeddel későbben, 1248-ban, megkezdték. Azonban meg kell jegyeznem, hogy az amiens-i dómnak minta képessége egyedül m a g á r a a templomra szorítkozik, és nem fér r á egyszersmind iker-tornyára is ; mert ez nem terveztetett a templom szellemé
ben, sőt elnézve ettől, nem bir a toronynak iegczélszerűbb idomával, keleti segédfa
laival együtt hosszúkás levén inkább, sem mint négyeges, és nem szökvén ki a hossz
hajónak zárfalain sem, végre mert építkezése közben többféle módosításnak lett alá vetve. A torony tekintetében tehát a l e á n y : t. i. a kölni dom sokkal felülmúlja
any-j á t , az amiens-it; valamint átalán mondhatni, hogy a torony épités any-jobban feany-jlődött, ki Német-, semmint F r a n c z i a o r s z á g b a n .
F ő a l a k j a az amiens-i dómnak a latin kereszté, ezt képezi már alapterve is, de ez még határozottabban jelenik meg m a g a s s á g á b a n , melylyel a középső, a tulaj
donképi keresztet alkotó rész nevezetesen túlemelkedik az azt körülvevő szélső vagy ol
dalrészen. E benső rész áll a a keresztnek nyugatról kelet
re, (a rajzban alólról felfelé), terjedő függőleges á g á b ó l ,
mely tizenhárom osztályt szá
mit, és az északról délre, (a rajzban balról jobbra), terje
dő fekirányos ágából, mely
n e k h é t osztálya vagyon. Nyu
gatról kelet felé haladva, ta
lálunk hat épszögü középosz
tályt, mely kétfelül u g y a n a n y i osztály kíséretében, ezekkel együtt, a tizennyolcz osztályú h o s s z h a j ó t , L a n g h a u s , K i r c h e n s c h i f f , n e f , n a -v e, n a -v e d i c h i e s a, ké
pezi ; középső, m a g a s a b b ré
szét k ö z é p vagy fő h a j ó n a k , M i t t e l s c h i f f , H a u p t s e h i f f , n e f p r i n -c i p a l e , -c e n t r a l n a v e , nevezik, k é t alacsonyabb szél
sőjét m e l l é k - vagy o l d a l h a j ó n a k , N e b e n , S e i -t e n s c h i f f , b a s - c ö -t é , n e f l a t é r a l e , a i s l e , a i -l e , a -l a . A ke-letfe-lé követke
ző három középső osztály a templom k e r e s z t - vagy á t h a j ó j á h o z , Q u e r -s c h i f f, T r a n -s e p t,
tarto-zik, és e három osztály középsőjét, melyet az egész kereszt középpontjának tekinte
nek, n é g y z e t n e k nevezik, V i e r u n g , c r o i s é e . E fölött teljesen kifejlődött tem
plomokban állott a n é g y z e t - t o r o n y , V i e r u n g s t h u r m . P é l d á n k b a n a falazott eredeti torony leomlott, e helyett k o r u n k b a n vasból es fából szerkezeit tornyot emel
tek. A négyzettől balra, északfelé, három négyszögű, és épen annyit j o b b r a , délfelé, látunk terjedni, s e hét osztály képezi a keresztbajónak középső, m a g a s a b b hajóját e hét osztályhoz számitva két oldalán levő mellékhajójának hét-hét osztályát, az egész áthajó huszonegy épszögű osztályból szerkezetinek mutatkozik. A kereszthajón túl kezdődik a h o s s z s z e n t é l y , S a n c t u a r i u m , L a n g c h o r , c h o e u r , c h o i r, q u i r e, c o r o, mely áll három m a g a s a b b középosztályból és az ennek két oldalán levő kettős hajójának tizenkét osztályából, tehát összesen tizenöt épszögű osztályból. A hosszszentély főhajója legkeletibb osztálya nem végzi be e templom
részt, hanem következik a r r a egy többszögü, polygon, osztály, az úgynevezett s z e n-t é 1 y - z á r á s , C h o r s c h l u s s , c l ő n-t u r e d u c h o e u r . E zárásn-t az amiens-i n-tem
plomban, elvileg a féltizenkétszög hat oldala képezné, de mivel az egész zárás túlter
jeszkedik, nyugatfelé, a tizenkétszög félkörén^ a h a t osztályhoz még egy hetedik is jutott. A szentély z á r á s határain hat erős tövet látunk, a hetedik és nyolczadikat kö
zösen birja a hosszszentély keleti osztályával. Az előbbi hat tövéből egy-egy erős gerincz fut a közös középpont felé, mely itt az utóbbi kettőből származó hasonló bolt-gerínczczel találkozván, a gerinczek e két neme külcsönös erősítését és ellensúlyozá
sát eszközli. A boltozat e nemét, alakjáról, c s i l l a g b o l t n a k , S t e r n g e w ö l b e nevezik. A középső m a g a s a b b szentélyzárási szinte többszög a l a k b a n körülveszi a mellékhajók két benseje, s igy ö v e z ő v é , U m g a n g , c h a r o l l e , válik, míg a két külső mellékhajó, hét k á p o l n á r a változtatván át, körül futja az övezöt és a szentély
zárást. A hét k á p o l n á n a k középseje, kivált a franczia székes-egyházaknál mélyebb vagy hosszabb szokott lenni a többinél, és rendesen a szűznek van szentelve, c h a-p e l l e d e l a v i é r g e . A szentély-zárást, az övezőt és a szélső k á a-p o l n á k a t együttvéve s z e n t é l y f ő n e k , C h o r h a u p t , c h e v e t nevezik, a körülvevő k á p o l n á k a t pedig k á p o l n a k o s z o r ú n a k vagy s u g á r k á p o l n á k n a k , K a p e l l e n k r a n z? S t r a h l e n k a p e l l e n , c h a p e l l e s r a y o n a n t e s ; mert e k á p o l n á k tengelyei sugárokként vergődnek szét a közös középpontból. A szentélyfőnek leirt elrendezése tökéletesen és specifice franczia elrendezés. Keletkezését már is az ó-román építészet korába visszavihetni, hol a félkörű apsis tetejéből néha-néha, szinte félkörű kápolnát szöktettek ki. Ez, valamint Franczia-, úgy Olaszországban is történt. Későbben a kö
zépső kápolna oldalához más kettőt a d t a k ; de e három kápolna még nem töltötte be az a p s i s n a k n a g y félkörét, mely következőleg, a három imola közt mutatta csupasz falát. Teljes kitöltés csak öt kápolna alkalmazásával sikerült, és ezen alkalmazás, valamint m á r a h á r m a s kápolnáé is, legelőször történt Francziaországban, még pedig m á r a román időszakban, melyben mind az öt kápolna belül és kivül félkörfallal zá
ratott. Kivételképen négy kápolnás apsis is fordul elő. Hazánk r o m á n templomai közt csak egynek ismerjük romját, mely némileg ezen elrendezésre emlékeztet: t. i. a
vér-tes-szent-keresztesinek. Az öt kápolnáé román apsis azonban, még Francziaországban is ritka, úgy, hogy a kápolna-koszorú rendszernek teljes kifejlődését inkább a csúcs
íves styl k o r á b a kell helyeznünk.
Nagyobb templomok közt az első, mely azt, már tökéletes elrendezésében alkal
mazta a cluny-i, u óbb a sz. denisi templom, P a r i s n a k tőszomszédságában, de itt a kápol
nák kívülről és belülről is még félkörüek, a rheims-i székesegyháznak öt sugár kápol
nája belülről félkörű, de kívülről már több oldalú; végre minden franczia templomnál, mely a rheimsi székesegyház után épült, és mely sugárzó imolákkai bir, ezek mind belülről mind kívülről polygonok, és záratásuk, rendesen a nyolczszög három, kivé
telesen a tízszög öt oldalával, (Troyesben) van eszközölve. Mondám, hogy a sugárzó kápolnák teljes kifejlődése csak a csúcsíves styl k o r á b a n t ö r t é n t ; oka annak, hogy csak ekkor kezdtek eltérni a félkörű alkotástól, melyben a boltozat oldalnyomását nem pontosították össze egyes csomókon. A félkörű alap fölötti félkúp nyomását egész a l a p j á r a terjeszti k i : ellenben, midőn a félkört többszögre változtatták át, és a n n a k minden sarkából gerinczet irányoztak egyetlen középpont felé, melyre más sarkból ellengerinczet húztak, ezen gerinczezet lett az egész boltnak mintegy csont
váza, könnyű és csaknem semmi oldalnyomást gyakorló b o 1 t-s ü v e g e k e t , G-e-w ö l b k a p p e n , m a g a közt foglalt, és az oldalnyomást végpontjaira vitte át, hol ennek ellenállására messzire a zárfalon kiszökő t á m lett alkalmazva ; mig az ellen-gerincz végén, hol tám nem volt, a n n a k oldalnyomását, részint új, még bennebb levő ellengerincz semlegesité, részint az e vég fölött emelkedő nevezetes súly az ellenge-rincznek kisikamlását lehetetlenné tette. Ezek szerint példányunk mindegyik sugár
kápolnájában két gerinczének oldalnyomását semlegesíti kifelé két tárna, két olda
lán két-két k á p o l n á n a k közfala, befelé pedig részint az övező kereszt boltozatának gerincze, részint azon t á m t o r o n y k a , F i a l e , p i n a e l e , f a i t e , a i g u i l l e , f i n o i s o n , p i n n a e l e , p i n a c o l o , a g u g l i a , mely a k á p o l n á k közti falnak benső végén emelkedik. Feltűnő a pillérek gyöngesége, ha azokat a román pillérei
hez hasonlítjuk ; a négyzet négy pillére csak azért erősebb, a többinél, mert nagyobb tért foglal m a g a közt, és mert fölötte négyzet torony volt t e r v e z v e ; a többinek gyön
gesége épen ez által vált lehetővé és mégis elegendővé, hogy az új elv szerint a boltozatnak egész oldalnyomását többé nem függőleges hordozó t a g g a l kellett sem
legesíteni, hanem hogy azt a templomon kivül álló, nevezetesen kiszökő tárnákkal lehetett felfogni és megsemmisíteni; s ez áll közvetlenül a k é t szélső mellékhajó boltozatára nézve is, melynek gerinczezete közvetlenül érinti a támat. Tekintsük a rheims-i székesegyháznak itt adott fél kereszt szelvényét (106 á b r a ) . A déli mellék
hajó boltgerinczei érintik a faltövek fölötti igen erős heveder ívet, mely közvetlenül támaszkodik a külső tám igen erős testéhez. Ha ezen t á m n a k csak azon rendeltetése volna, hogy a mellékhajó boltozata n y o m á s á n a k ellentálljon nem volna szüksége mostani erejére, és nem is kellene a n n a k a mellékhajó k o r o n a p á r k á n y z a t á n túlemel
kednie ; azaz e tám lehetne s o k k a l gyöngébb és m a r a d h a t n a egyszerű t á m , S t r eb e , S t r e eb e p f e i l e r , c o n t r e f o r t , e p e r o n , eb u t t é e , eb u t t r e s s , c o n
-t r a f o r -t e , s p e r o n e , p u n -t e 11 o. Azonban o-t-t van még a sokkal m a g a s a b b kozéphajónak boltozata, mely nincsen közvetlen összekötésben a támmal, és mely
ezen összekötésben nem lehet, mert a t á m a t nem lehet feltűzni a mellék
hajó b o l t o z a t á r a ; itt te
hát az ellensúlyozásnak más módját kellett ke
resni, s ezt abban talál
ták, hogy az, alsó ré
szen igen erőssé szerke
zeit, egyszerű tám-tes-tet m a g a s r a vitték fel, és ezen m a g a s a b b test
től egy, két, sőt több ívet is vittek fel azon p o n t o k r a , melyeken a középhajó m a g a s a n fek
vő boltozata leginkább nyomott kifelé, s így t á m a d t a testéből és ivei
ből összeszerkezett új tám vagyis az i v t á m, B o g e n s t r e b e , a r c -b o u t a n t , f l y i n g b u t r e s s, és ez is a franczia iskolának sa
j á t o s tagja, sőt talál
m á n y a i s ; mert az ív
tam, rendszeresen lege
lőször Francziaország
b a n lett alkalmazva.
Maga az ívtam pedig megint vagy egyszerű, v a g y kettős. Hol csak e g y mellékhajó van a m a g a s a b b főhajó min
den o l d a l á n , mint a rheims-i v a g y amiens-i 106 h o s s z h a j ó b a n , ott az egyszerű ívtam elegendő, de hol k é t mellékhajó van, mint a kölni dómban és az
amiens-i hosszszentélyben, ott egyetlen ívnek túlhosszú tágfeszitése, Spannweite, v o l n a ; ezért, mint az itt másolt kölni dom fél ke
reszt szelvényén látható, a két mellékhajó közti tőre új egyszerű támat, vagyis inkább t á m - t o r n yot , kellett feltenni, és ettől, mint középső támtól, egy
részt a magas főhajóhoz, másrészt a külső támtest-hez vinni a kettős ívet. A fő nehezék itt is a külső tám felé levén irányozva, valamint a benső pillére
ket, úgy a főhajó m a g a s falát is igen gyöngére le
hetett csinálni, mert ezek most csak a hasonlítólag csekély függőleges súly
n a k f e n t a r t á s á r a v a n n a k h i v a t v a ; és így el van ér
ve a csúcsíves stylnek leg
főbb, leglényegesebb föl
a d a t a t. i. a b e n s ő b o l t o z a t t a l f ö d ö t t t é r t l e h e t ő l e g k e v é s é s c s e k é l y p i l l é r t ö m e g g e l e l f o g l a l n i , é s a n a g y o b b t ö m e g e t , m e l y a f ő h a j ó -n a k s z ü k s é g k é p e -n i g e n m a g a s r a e m e l t b o l t j á t t á m a s z t j a , e g é s z e n a t e m p l o m o n k i v ü l a l k a l m a z n i . I g y történt, hogy a franczia iskolában a pillé
r e k tömege megfordított a r á n y b a n áll a tárnákéhoz, vagyis, hogy a tám annál
erősebb és zömökebb, minél gyöngébb a pillér; és itt megint meg kell jegyeznem, hogy, a bolt oldalnyomása kifelé tartván, a tám ereje is i n k á b b hosszában mint szé
lességében áll. De a franczia rendszernek még más roppant előnye is vagyon, mely a zárfalak nélkülezhetésében á l l ; mert a boltozatok nyomása egyes csomókra levén összpontosítva, és ezen csomók a tárnak belső végén falpillérek képében hordozván az egész gerinczcsoportot, a tárnak közti tér egészen szabad l e h e t ; és valóban úgy is van a legjobb franczia példányokban, úgy van Amiens-ben is, hol az ablak épen oly széles mint a t á m - köz. A lehető legnagyobb összpontosítást látjuk a pillérek alakzásában is. T u d v a van, hogy a köralak, és igy a henger is, legcsekélyebb téren legtöbb anyagtömeget foglal m a g á b a ; ezért a franczia iskola a pillért nem, mint a román építészet, a négyeg, hanem a köralakból fejleszti, és g e r i n c z h o r d ó i t , D i e n s t , c o l o n e t t e , nem négyegböl, hanem oszlophengerből szökteti k i ; sőt igen sokáig egyenesen oszlopot használ pillér h e l y e t t ; ez az eset még a XIII-ik század második évtizedében megkezdett rheims-i. székesegyháznak hosszszentélyébe is.
Amiens-ben a hosszhajó pillérei négy oldalán kiszökő féloszloppal ellátott oszlophen
gert k é p e z n e k ; a hosszszentély mellékhajói közt nyolcz féloszlopkát látunk csatla
kozni a középső testhez és u g y a n a n n y i szökik ki a négyzet-pillérből is. A kereszt
boltozatos templomoknál minden pillér n é g y keresztbolt közepén áll, s igy szükséges, hogy két erősebb hevedert, az elválasztót, v á l l í v e t , S c h e i d e b o g e n , a r c h i v o 11 e ; két gyöngébb k e r e s z t h e v e d e r t , Q u e r g u r t , T r a n s v e r -s a l b o g e n , é-s n é g y d i a g o n a l g e r i n c z é t , D i a g o n a l r i p p e , o g i v e , hordjon; világos tehát, hogy a tökéletes pillérnek nyolcz féloszloppal kell b i r n i a ; ilyen tökéletes pillért aztán a középkoriak nem többé pillérnek, hanem t ő n e k , S c h a f t , angolul s h a f t , n e v e z t e k ; a franczia nyelv itt csak az általános l a p i l e és p i 1 i e r v a g y c o 1 o n n e szóval bir. E tőben csak azon tér lényeges erejének meg
h a t á r o z á s á r a , mely kőtömeggel egészen meg van t ö l t v e , ez aztán m a g v a , der K e r n , n o y e a u. E magvából szöknek ki a féloszlopok, melyeket szinte középkori technikai néven nevezzünk g e r i n c z h o r d ó n a k , D i e n s t e, a franczia nyelv itt is csak a colonette szóval bir. A gerinczhordók, az erősebb hevederívek, v a g y a gyöngébb diagonálgerinczek alatt állanak, s igy erősebbek v a g y gyöngébbek, az előbbieket a középkorban e r ő s g e r i n e z h o r d ó k n a k , a l t e D i e n s t e , az utóbbiakat g y ö n g é k n e k , j u n g e D i e n s t e , nevezték. A franczia iskola kí
vánja, hogy a gerinczhordók többel mint félkörükkel szökjenek ki a tő m a g v á n ; m e r t igy egészben k a r c s u a b b a k n a k j e l e n n e k meg, másrészt nagyobb kiszökésökkel az ívek távfeszitését i s , S p a n n w e í t e , megrövidítik. A franczia töveken a gerincz
hordók közt csak kivételesen fordul elő a horony, a boltsüveg tehát e töveken nin
csen előkészítve. A franczia iskola székesegyházaiban a szentélynek középső része, a m a g a s keresztnek felső, keleti á g a , zárásával együtt a tulajdonképi papi templom.
Ezen osztálynak négyszög része, 'a hosszentély, hajdan diszes fallal volt elzárva a többi, a községnek szánt templomtól, a falhoz t á m a s z k o d t a k a m a g a s r a nyúló p a p i s z é k , s t a l l u m , C h o r s t u h l , h á t a i ; északfelé, legközelebb az oltárhoz, állott
a p ü s p ö k n e k s z é k e , k a t h e d r a , t h r o n o s . A főoltár a szentély-zárás előtt volt elhelyezve, és mögötte, keletfelé, a z á r á s tetején rendesen kisebb hátulsó oltár volt felállítva, a hosszszentély keletfelé utolsó holdnak , Arkadenjoch , minden oldalán ajtó volt, mely a hosszszentélybe vezetett j ezen lépett be közönségesen a p a p s á g a hosszszentély benső, fő részébe, a k é t oltárhoz és a papi-székekhez. A hossz
szentély tengelyén állott a fő-énekes széke, v a g y á l l o m á s a , p u 1 p i t u m és körüle voltak az énekesek székei, r e g u l á é p s a l l e n t i u m , s c a m n a . Mindjárt a hosszszentély bejárásánál, nyugatról, állott a XV-ik században szokásba jött s z e n t s é g h á z , s z e n t s é g t a r t ó , S a k r a m e n t h a u s , t a b e r n a c u l u m , t a b e r n a c 1 e , mely néha igen m a g a s toronyszerű épitmény volt, és az o s t e n s o r i u m -nak, M o n s t r a n z , kiállítására ünnepélyes alkalommal szolgált; szemközt azzal volt a kisebb o r g o n a , O r g e l , o r g u e s , o r g a n , o r g a n a , mely a papok külön kisebb s z e r t a r t á s á n á l szolgált. A négyzettől a hosszszentély megint külön épitménynyel volt elzárva, melyet j u b é n e k , L e t t n e r , hívtak. Ez a franczia székesegyházakban rendesen igen díszesen ékesített áttörött fal volt, melynek köze
pén a hosszszentélybe vezető ajtó nyílt. Néha e fal nem volt áttörve és a k k o r előtte oltár állott, az úgy nevezett l a i k u s o k o l t á r a , melyen a mise szolgáltatott a hívek számára. A négyzet v a g y a főhajó egyik, többnyire az északi sorban álló, pilléréhez támaszkodott a szónoki s z é k ; ezt a közönségnek szánt kereszt- és hossz
hajó csaknem minden pontjáról látni lehetett. A kereszthajó minden szabad végén k a p u z a t volt, és a hosszhajő nyugati zárfala is rendesen három kapunyiiással van áttörve. A benső m a g a s szentély körúttal, az ö v e z ő v e l van körülvéve, melyben a laikusok megközeledhették, egész a zárfalig, a főoltárt, és melyen a sugárzó imolák-hoz j u t h a t t a k . Ezen kápolnák mindegyike külön-külön szentnek volt szentelve, ki
nek nevét az a b b a n álló oltár is viselte; e k á p o l n á k b a n állottak és állanak ma is még gyóntató székek, és e kápolnák hajdan temetkezési kápolnák is v o l t a k ; mert a hosszszentélyben csak a legkitűnőbb személyek testei tétettek le, p . o. a királyi csa
lád tagjaié, a püspököké, a p á t o k é stb. A franczia csúcsíves székesegyházak szen
télyei alatt igen r i t k a az altemplom, ennek elrendezésétől itt már a XII-jk század második felében lemondtak ; s igy még a királyi család e l t a k a r í t á s á n a k szentelt sz.
denis-i templom sem bir tulajdonképen altemplommal, hanem i n k á b b csak sugárzó k á p o l n á k k a l ellátott k r y p t á v a l , melynek közepén nyugodtak a n a g y forradalom előtt a franczia k i r á l y o k .
Maga a székes-egyház F r a n c z i a o r s z á g b a n mind elrendezésére, mind szerkeze
tére és diszesítésére nézve,tökéletesen fejlődött ki, kivált az ívtam alkalmazása" á l t a l ; a torony-építést, ellenben, Németországban vitték a legnagyobb tökéletességre, mint ezt a kölni tornyok fenmaradt terve, a freiburgi torony és t. e. bizonyítják.
A franczia székes-egyháznak nagy sági a r á n y a i r a nézve megemlítendő, h o g y hosszkiterjedésökkel tűnnek k i , mert a tágfeszitéstől t a r t o t t a k , melyet az épület rop
pant m a g a s s á g a miatt nem lehetett túlöregbiteni; s így a templom hosszával kellett pótolni szélességbeni hiányát. Az amiens-i székes-egyház tiz egységnyi hosszal bir, kö"
zepe «i négyzet közepén van, s igy a papi templom csaknem oly hosszú, mint a laikusoké.
De a p a p s á g sokszor még ezen n a g y helylyel sem elégedett meg, hanem a hosszszen
tély zár falait még a négy
zeten túl is vitte a hossz-hajó k ö z é p h a j ö j á b a , igy szűkítvén mindinkább a kö
zönség templomát. Angliá
ban még tíz egységnél hosz-szabb székes-egyházak is vannak, de ezen roppant ki
terjedésnek oka a b b a n ke
resendő, hogy ily egyház többnyire két templomból van szerkesztve, mely egy
másután, különböző időben elrendezve, későbben egy
be olvasztva építtetett ki.
A franczia székes-egy
h á z n a k emelkedési elren
dezését az itt adott amiens-i képéből érthetni (108 ábr.).
A k é p alján látható a ma
g a s főhajót az alacsony északi mellékhajótól elvá
lasztó tőnek ketteje. A tem
plomok ezen része minden
nel együtt, mi a két tő közzé van foglalva, és ebez számítva mindegyik olda
lán még a tőnek felét is, földszintöl egész a tetőig, h o l d , A r k a d e n j o c h, A r k a d e , J o c h , t r a v é e , név alatt ismeretes. Lega-lől egyik pillértől a másik
hoz nyugat-keleti irányban terjedt el a v á 1 1 - í v , S c h e i d e b o g e n , a r c h i v o 11 e , mely fölött fekirányos közép p á r k á n y z a t , B r u s t g e s i m s e , c o r d o n jeleli a földszinti emelet végét, rendesen a mellékhajónak külső k o r o n a p á r k á n y z a t a e benső
közép-p á r k á n y z a t m a g a s s á g á n nyul el. Ezen alsó közéközép-p- és az azzal közép-párhuzamosan j á r ó felső közép-párkányzat közt emelkedik az úgynevezett t r i f o r i u m , g a l e r i é d ' é g l i s e . Ez rendesen igen k e s k e n y nem egészen áttörött j á r d a , melynek rendel
tetése a benső k ö z l e k e d é s ; rendes k a r t á m a , p a r a p e t , g a r d e f o u , B r u s t -w e h r s i n c s e n ; mert valóságos k a r z a t n a k nem használható. Keskenysége onnan eredt, hogy l e g g y a k r a b b a n csak a fal v a s t a g s á g á b a van törve, nincsen egészen át
törve, mert h á t á n a mellékhajó teteje emelkedik, s igy innen világítást nem k a p h a t , de van díszítve oszlopárkáddal, mert ez kívántatik, hogy a templom itt, többi díszített részeivel összhangzatban lehessen. A XII-ik században épített némely franczia szé
k e s e g y h á z b a n , néha a mellékhajó fölött,*ennek egész kiterjedésében karzat vonul el, s ekkor e tér többé nem triforiumiiak, hanem k a r z a t n a k , t r i b ü n é , nevezte
tik, a mellékhajónak hossz-zárfala zárja el e tribünét külső oldalán, és ekkor köz
vetlenül világító a b l a k töri át e zárfalat. Későbben, azonban, lemondtak ezen elrende
zéstől a z é r t ; mert a tribünén levő emberek csak első és második sora láthat le a k ö z é p h a j ó b a ; itt tehát a község ülő helyeit nem igen szaporíthatták. A triforium felső p á r k á n y z a t a fölött kezdődik a harmadik, vagyis az a b l a k o s e m e l e t , me
lyet épen azért, mert világít, a latin „clarus" szótól c l e a r - s t o r y , c l e r e s t o r y , c l a i r e é t a g e , c l e r i s t é r e , c h i a r o p i a n o -nak neveznek. Az itt levő, rop
pant n a g y s á g ú a b l a k a gerinczhordók közti tért egészen elfoglalja. E gerinczhordók itt a két tő n a g y o b b b e l s ő g e r i n c z h o r d ó n a k , i n n e r e r a l t é r D i e n s t , folytatásai, egyedül ezek szállnak fel, a többi hasonnemü tő részei nem emelkednek túl alsó kapiteljén. E gerinczhordók m a g a s helyen álló fejeiből öt-öt gerincz emelke
dik : a középső a keresztgerincs, mely az ellenkező oldal hasonnemü gerinczével a holdakat egymástól elválasztja, h a t á r a i k a t képezi, ennek mindkét oldalán száll fel egy-egy diagonál-gerincz, mely az ellenkező oldal két hasonnemüjével a boltozás keresztezését eszközli, és m a g a és az erősebb keresztgerincz közt fogadja a bolt
süveget; igy ez utóbbinak oldalnyomása nem a zárfalra, h a n e m a gerinczek felé van irányozva. A keresztezés középpontján van a z á r k ő , S c h l u s s s t e i n , c l e f , k e y s t o n e , s e r r a g l i o , mely rendesen gyürü idom alatt jelenik meg, honnan világos, hogy a k á r szabadon le is függhetne, és valóban későbben úgy is alkották, kivált Angliában, és a k k o r ezen, csak avatlan szemet meglepő, zárkövet f ü g g ő n e k , h á n g e n d e r S c h l u s s s t e i n , nevezték. Végre a rendesen m a g a s a b b ka-pitelből eredő, és az a b l a k csúcsivét körülfogó két gerinczet f a l g e r i n c z n e k , W a n d r i p p e , a r c-f o r m e r e t , neveztetik. Az öt gerincz kapitelje csomó pon
tot képez, melynek m a g a s s á g á r a emelkedik a nagy tám elsó íve, e pontot kívülről támasztván, a felső ív felébb száll egészen a boltozat alsó feléig, hogy itt ellensú
lyozhassa a n n a k oldalnyomását. A felső emelet alján, az a b l a k tövén oszlopot látunk, mely az ívtam alsó ívének benső végét tartja fen ; ezen oszlop fölött végződik az ív, mert czélját tévesztené, ha egész a zárfalig n y ú l n a ; ezen esetben mozdulatlan ma
r a d n a az ív az ülepedés alkalmával, és azért m e g kellene törnie v a g y r e p e d n i e ; holott, ha az ülepedésnél mozdulhat, megtartja alakját. Az érintett oszlop és a zárfal
közt k a r z a t van, mely m e g nem s z a k a d t folytonosságban körülveszi az egész m a g a s keresztet és rendesen a tornyokon is keresztül menvén, a templom külsején szolgál közlekedésül. Az í v t á m n a k felső ív benső vége ugyanazon okból, melyet az alsónál érin
tettem, ugyanis oszlopon nyugszik és u g y a n i s a fölött végződik. Mindketteje n y e r e g födél alakú háttal van födve, melyben többnyire a vizet a m a g a s tetőről levezető csatorna van k i v á j v a . E csatorna többnyire szörnyeteg a l a k b a n végződik, melyek a
nyot kivan. A főtorony a középső, mely a négyzet fölött emelkedik, ily torony F r a n cziaországban csak kevés m a r a d t fen, de látható m é g angol s z é k e s e g y h á z a k n á l ; egy-egy torony, a kereszthajó k é t mellékhajójának végén, tehát összesen négy, ily négyes torony volt tervezve a laon-i, rheims-i és más franczia székesegyházban ; végre a fő
homlokzat ikertornya. Az utóbbinak, melyet legjobban ismerünk, mert legszámosabb példáival birunk, elrendezése legtökéletesebb a rheims-i székesegyháznál, hol a XIV-dik század elején épült.
kán a tám kettős és egymáshoz épszög alatt áll, végre a középhajó töveinek hosz-szabított két tengelyén emelkedik a toronynak negyedik támja. Mindegyik torony belső s a r k á n , folytatásul a középhajó tősorának áll az erősebb toronytő, azonban ennek tömege k o r á n t sem oly n a g y , hogy a torony csarnokát szembetünőleg elvá
lasztaná az illető mellékhajótól, és, mivel sem itt sem a középhajóban nincsen orgo
na k a r z a t , az egész torony alatti és körüli táj tökéletesen a hosszhajóhoz tartozónak t e k i n t h e t ő ; mint ez a magyar-román és átmeneti korú templomoknál szokott rende
sen előfordulni.
Valamint a torony a l a p t e r v e megfelel a templom elrendezésének úgy emel
kedése is az egyházéhoz alkalmazkodik, midőn n é g y e g alakjával addig száll fel med
dig a m a g a s hosszhajó emelkedik, és, a közlekedés végett alsóbb osztályt szinte ott mutat, hol a mellékhajó m a g a s s á g a megszűnik. A rheims-i torony n é g y e g emelkedé
sében három osztályra szakadt. Az alsó megfelel a főhomlokzat k a p u z a t á n a k , mind
egyik torony itt kapuval levén áttörve. Innen, csak alacsony középső emelet száll fel a mellékhajó m a g a s s á g á i g , a harmadik osztály megfelel azon m a g a s s á g n a k , melylyel a középhajó túlemelkedik az oldalhajókon. Az alsó osztályt csak a csúcsíves és csúcsos
R É G É S Z E T I K A L A U Z . A K Ö Z É P K O R - É P Í T É S Z E T E . ö
kapu töri át, a középső épen nincsen áttörve, h a n e m , mintegy talapul szolgál a fel
sőnek, melynek tarajai közti osztályát, igen m a g a s csúcsíves kettős ablak foglalja el egész szélességében. A tám itt szintoly támtoronynyal, Fiale, van díszítve, mint a minővel a hosszhajó támjai birnak, 1. 106-ik á b r á n k a t . Régibb franczia székesegyhá
zakban a középső osztályban oszlopos fülkék, á r k á d o k szoktak lenni, melynek mindegyikében egy bibliai k i r á l y n a k szobra áll, s ezért ezen osztályt k i r á l y o k k a r z a t á n a k , g a l e r i é d e s r o i s , n e v e z i k : ez az eset a párisi székesegyház
ban, hol a királyok k a r z a t a keresztül megy, a k a p u z a t o k fölött, az egész főhomlok
zaton, de Rheims ben a három kapuzat három csúcsa belevágván a középső osztályba, sőt a középső k a p u z a t csúcsa ezen osztályon is túlemelkedvén, a királyok k a r z a t á t m a g a s a b b r a emelték, kezdődik tehát ez mindjárt a középhajó korona p á r k á n y z a t a fölött, hol a héber királyok az egész homlokzaton elnyaló huszonegy fülkében álla
n a k ; ennek nyolcza mindenik oldalon elfedi a torony m a g a s nyolczszögének tövét,
n a k ; ennek nyolcza mindenik oldalon elfedi a torony m a g a s nyolczszögének tövét,