A fenntartható fejlődés helyi gazdasági indikátorai

5.1. EU KONFORM Környezet állapot és teljesítmény indikátorok

A lokális gazdaság beindítása esetén szükség van állapotfelmérésekre, ahol az egyes részfolyamatok előrehaladásának méréséhez szükségesek olyan egzakt mutatószámok (indikátorok)¹¹, amik segítségével nyomon követhetjük a bekövetkezett változásokat.

A három terület:

• a szociális viszonyok alakulása,

• a környezet minőségének változása

• és a gazdasági aktivitás szintje.

Az alkalmazott indikátorokkal szembeni alapvető követelmény, hogy ennek a három fogalomkörnek a kölcsönhatásait, illetve azok változását nyomon kövesse.

A mutatók a következő hatás-ellenhatás párokra kell, hogy vonatkozzanak:

• a gazdasági tevékenység hatásai a környezet minőségére. Visszajelzéssel kell rendelkeznünk az erőforrás használat, a szennyező anyagok kibocsátása, a hulladékok okozta terhelés alakulásáról, a makrogazdaságot szabályozó intézkedések és a piaci mozgások helyi környezeti viszonyokat befolyásoló hatásairól;

• a környezet úgynevezett termelő funkcióinak és szolgáltató hatásának módosító jellege a gazdálkodás lehetőségeire. A forrás és öntisztító funkciók javulása, vagy éppen romlása, az éppen érvényben lévő környezetpolitika, mennyiben és milyen területeken változtatja meg a gazdálkodási feltételeket;

• a környezet minőségének hatása a szociális viszonyokra. A programban résztvevő lakossági kör, milyen eséllyel jut hozzá a környezet szolgáltatásaihoz, az általános komfortszintjében megjelenő környezeti elemekhez. A környezet minősége miként befolyásolja a vizsgált népesség egészségi állapotát, munkavállalási, kereseti lehetőségeit. Az érvényesített környezetpolitika, vagy helyi környezeti intézkedések

11 EU „A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2003. július 10.) a szervezetek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének engedélyezéséről szóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a környezeti teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatásról”

hogyan változtatják meg az elosztási viszonyokat (mely csoportoknak lesz hátrányos, melynek előnyös az intézkedés csomag);

• a szociális viszonyok változásának hatása a környezet minőségére. Hogyan befolyásolják a demográfiai változások, a fogyasztási szokások a rendelkezésre álló erőforrásokat, illetve az öntisztuló funkciók állapotát?

• Az oktatás, a környezeti tudatosság változása, egyáltalán az információkhoz való hozzájutás feltételeinek javulása, szervezetek létrejötte-megszűnése, a jogi keretek változása milyen hatással van a környezeti állapotokra?

• a szociális viszonyok változásának hatása a gazdasági aktivitásra. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége (hiány, vagy túlkínálat), képzettségi szintje, a népesség nagysága, a háztartások szerkezete (gyermekes, elvált, nagycsaládos), az elérhető oktatás szintje, az információhoz való hozzájutás lehetősége mind befolyásolják a vizsgált település gazdasági teljesítményét;

• a gazdasági aktivitás hatása a szociális viszonyokra. Az elérhető jövedelemszint, illetve annak megoszlása, a foglalkoztatási lehetőségek alakulása, a makrogazdasági intézkedések és a piaci erőviszonyok helyi lecsapódása miként befolyásolják a vizsgált népesség szociális körülményeit?

• a Lokális programok szempontjából lényeges jelenségek: mint a települési közösséghez tartozás, az egymás iránti szolidaritás, vagy a települési „otthon levés” érzete.

A fentieket végiggondolva érdemes hangsúlyozni, hogy a leírt kapcsolatrendszert figyelemmel kísérő indikátorok kiválasztásánál, sőt az egyes mutatók megfogalmazásánál tekintettel kell lenni arra, hogy nem csak a racionális (elsősorban gazdasági) érvekkel leírható élethelyzetekre kíván hosszú távú programot adni, céljai között a mentális, érzelmi viszonyok változtatása is szerepel. Ezért nem szabad idegenkedni olyan indikátorok alkalmazásától sem, amelyek látszólag szubjektív értékítéleteket jelenítenek meg.

5.2. Az indikátorok alkalmazásának célja és a használt indikátorok csoportosítása

A fentieket figyelembe vevő indikátor szerkezet kialakításakor az alábbi három „pillért” célszerű figyelembe venni:

• A használt indikátorok elsősorban ne egy állapot leírására törekedjenek, hanem a program előrehaladásával kapcsolatos változásokat mutassák és legyenek alkalmasak a változások dinamikájának érzékeltetésére, ezen keresztül a közösségi teljesítmény mérésére.

• Az alkalmazott indikátorok listájából ki kell emelni néhány ún. kulcs küszöbindikátort, amelyek alkalmasak arra, hogy a program előrehaladását, az ott megfogalmazott célok teljesülését (vagy éppen nem teljesülését) érzékeltessék.

• A kulcs indikátorokat úgy kell megválogatni, hogy alkalmasak legyenek az országos, vagy nemzetközi trendekkel való összehasonlításra

A konkrét településen alkalmazott végleges indikátor lista kialakításának lépései a következők:

• annak felmérése, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a vizsgálathoz, illetve milyen adatgyűjtésre van lehetőség az adott költségkereten belül;

• a kialakítandó program stratégiai céljainak meghatározása;

• az indikátor rendszer szerkezetének kialakítása, milyen dimenziókban gondolkozunk, az egyes dimenziókon belül milyen alrendszereket vizsgálunk;

• a lehetséges, meghatározott szerkezetű indikátorokból a rendelkezésre álló adatok alapján melyekre tudunk ténylegesen számítani;

• a tényleges lista rögzítése, benne a kulcs indikátorok meghatározása.

EU-s környezetstratégiai célkitűzések és az általános indikátor-csoportok az alábbiak¹²:

3.1. táblázat - Stratégiai célkitűzések és általános indikátor csoportok

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÁLTALÁNOS MUTATÓ-CSOPORTOK

Légszennyezés mérséklése és megelőzése Emissziók és koncentrációk Erőműi technológia-mutatók

Energiahatékonysági és megújulós mutatók Közlekedési indikátorok

Ipari indikátorok

Vízvédelem Települési szennyvízkezelési mutatók

Ipari és mezőgazdasági szennyvízkezelési mutatók Ivóvíz mennyiségi és minőségi mutatók

Felszíni és felszín alatti vízminőségi indikátorok

Talajvédelem Mezőgazdasági talajterhelési mutatók (pl. műtrágya)

Ipari talajterhelési mutatók (pl. külszíni bányászat)

Talajállapot mutatók

Természetmegőrzés Védett területek kiterjedése és összetétele

Veszélyeztetett fajok és élőhelyek mutatói Erdősítési indikátorok

Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Települési szilárd hulladékkezelési indikátorok

Ipari és mezőgazdasági (nem veszélyes) hulladékkezelési indikátorok

Radioaktív hulladékkezelési indikátorok Veszélyes hulladékkezelési indikátorok Környezetbiztonság és katasztrófa-megelőzés Kémiai biztonsággal kapcsolatos mutatók

Élelmiszer biztonsággal kapcsolatos mutatók Katasztrófa-megelőzési és kárelhárítási mutatók

12 Szlávik János – Füle Miklós – Pálvölgyi Tamás A fenntarthatósági indikátorok használatának szempontjai a KÉP kialakítása és működtetése során.