A FÖLDMINŐSÍTÉSI VIZSGÁLATOKHOZ FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK

A földminősítési rendszer kidolgozása talajtani-, földtani-, klíma- valamint idősoros növénytermesztési-, talajvizsgálati- és trágyázási adatok feldolgozásával történt.

Az adatok feldolgozása és kiértékelése ESRI ArcGIS térinformatikai szoftver, MS Excel táblázatkezelő és SPSS számítógépes statisztikai programcsomag (SPSS 1998) segítségével történt. Ahhoz, hogy a statisztikai elemzések eredményei összehasonlíthatók legyenek, meg kellett teremteni a különböző adatbázisok egységes kezelésének feltételeit.

Ennek a munkának során kerültek kialakításra a harmonizált adatbázisok, amelyek egyrészt a hozzáférhető országos növénytermesztési adatokat, másrészt a mintaterek által nyújtott információkat rendszerezik.

Az alkalmazott agrotechnikát a vizsgált időszakra jellemzően hasonló adottságúnak tekintettük. Öntözés a vizsgált területeken nem volt.

Az elemző munkához az alábbi adatbázisokat használtuk.

1) A 80-as években az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) keretei között begyűjtött országos tematikus adatok.

A parcella részletességű, meteorológiai körzetek szerinti rendezésre is lehetőséget nyújtó országos adatbázis 5 év (1985-1989), évenként mintegy 4 millió hektár szántóföld, átlagosan 80000 művelt táblájának talajtani-, trágyázási-, tápanyagvizsgálati- és terméshozam adatait tartalmazza. Az adatbázis idősoros adatai három nagy csoportba oszthatók:

 Tábla törzsadatok:

o táblák helye (megye, gazdaság, földrajzi koordináták), o táblaméret,

o művelési ág,

o meteorológiai körzet, o jellemző meredekség, o jellemző kitettség, o aranykorona érték.

 Talajvizsgálati adatok:

o talaj altípusa,

o pH (KCl-es oldatban),

o kötöttség az Arany-féle kötöttségi számmal jellemezve,

o szervesanyag tartalom, humusz %-al jellemezve (Tyurin-féle módszer alapján), o összes sótartalom,

o CaCO3 tartalom,

o NO3NO2 tartalom, o P2O tartalom, o K tartalom,

o Mg, Zn, Cu, Mn tartalom,

o A táblák földrajzi helye (megye) és talajtípusa alapján becsültük a talajképző kőzet fajtáját (Máté 2002), evvel az információval bővítettük az adatbázist.

 Növénytermesztési, agrotechnikai adatok:

Az adott évben a táblákhoz tartozó parcellák (szakaszok) mérete, és a parcellákra vonatkozó:

o növény (fajta),

o vetés időpontja (év, hó, nap), o betakarítás időpontja (év, hó, nap), o hozamok (100kg/ha),

o szervestrágyázás (ideje, mennyisége), o műtrágyázás (N, P, K, mész) kg/ha, o meliorációs beavatkozás, fajtája, ideje.

Az adatok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NÉBIH; a kutatások ideje alatt: Budapest Fővárosi Növény- és Talajvédelmi Szolgálat) kezelésében vannak. Az NÉBIH jogelődje, a Budapest Fővárosi Növény- és Talajvédelmi Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre az 1980-as évek technikai szintjét jellemző MS-DOS alapú formátumban, nagy alakú mágneslemezeken tárolt adatokat. Az adatokat többszörös konverziós eljárást követően MS Excel táblázatokba rendeztem és korszerű adathordozókra mentettem, .xls és .mdb formátumokban. Az így tárolt adatokat importáltam statisztikai feldolgozásra az SPSS szoftvercsomagot használva, majd tároltuk a továbbiakban .sav formátumban is.

Az 3.3.1. táblázat mutatja be az AIIR adatbázisban szereplő talajféleségek főbb területi jellemzőit. A kiemelt 15 talajféleség borítja a mezőgazdasági területek kétharmadát.

Az AIIR adatbázis áttekintése, rendezése során, föltártuk az adatgyűjtésből és adatrögzítésből adódó hibákat, ezeket kiszűrtük, majd az adatbázist kiegészítettük az egyes talajtulajdonságokra vonatkozó, a nagyléptékű talajtérképezésnél használt talajkódokkal. Az adatbázis előkészítésének, a statisztikai vizsgálatokra kész állapotba hozásának lépései a következők voltak:

a) A hazai talajtani szakirodalmi ismereteket feldolgozva, valamint az egyes talajféleségek hazai szakértőinek bevonásával föltártuk, melyek azok az AIIR adatbázisban fellelhető (hibás) talajtulajdonság-kombinációk, amelyek a hazai talajtani ismeretek szerint a természetben nem fordulhatnak elő. Egy olyan szűrőrendszert alakítottunk ki mellyel kizártuk a további elemzésekből azoknak a mezőgazdasági tábláknak az adatait, melyek hibás talajtulajdonság-kombinációkat tartalmaztak (pl.

nehéz agyag fizikai féleségű vagy erősen savanyú mészlepedékes csernozjom talaj).

b) Feltártuk, hogy melyek azok az AIIR adatbázisban nem fellelhető talajtulajdonság-kombinációk, amelyek a hazai talajtani ismeretek szerint a természetben előfordulhatnak.

c) Az adatbázist kiegészítettük a nagyléptékű talajtérképezési módszertani útmutató (Baranyai, 1989) alapján a talajvizsgálati adatokból képzett térképi talajkódokkal.

Tettük ezt abból az okból, mert a talajtérképekről is ilyen kategória-adatok állnak rendelkezésünkre, és a földminősítés során is ezek felhasználására van mód.

d) Megvizsgáltuk, hogy mely talajtulajdonság-kombinációkra rendelkezünk az egyes termesztett növények esetében elégséges adattal ahhoz, hogy megbízhatóan becsülhessünk az adott csoportra a termésadatok alapján talajbonitációs faktorokat.

3.3.1. táblázat. Legelterjedtebb szántóföldi művelés alatt álló hazai talajaink előfordulási gyakorisága az AIIR adatbázis alapján*

erdőtalaj (nem podzolos) 112 11062 385048 10,06 Ramann-féle barna erdőtalaj

(típusos)

131 6567 270239 7,06

rozsdabarna erdőtalaj 132 2988 114872 3

típusos mészlepedékes csernozjom

191 3792 228240 5,96

alföldi mészlepedékes csernozjom 192 2042 120123 3,14 karbonátos réti csernozjom 201 5540 330200 8,63 nem-karbonátos réti csernozjom 202 2021 108149 2,83

karbonátos réti talaj 301 3952 184853 4,83

nem-karbonátos réti talaj 302 3460 151394 3,96 karbonátos öntés réti talaj 311 3129 142535 3,73 nem-karbonátos öntés réti talaj 312 4658 179101 4,68 karbonátos humuszos öntéstalaj 391 1210 51720 1,35 nem-karbonátos humuszos

öntéstalaj

392 1584 50789 1,33

karbonátos humuszos homoktalaj 51 3714 138044 3,61 nem-karbonátos humuszos

homoktalaj

52 2458 75656 1,98

kiemelt talajok összesen 58177 2530963 66,2

egyéb talajok 28517 1295467 33,8

mindösszesen 86695 3.826.430 100

*Ahol: a Talajkód: a kiemelt altípusok hazai talajklasszifikációs rendszerünkben használt kódszáma (Baranyai, 1988); Táblák száma: azoknak a mezőgazdasági tábláknak a számát, amely adott talajféleségű volt, és amelyen a vizsgált időszakban szántóföldi művelés folyt; Terület (ha): a hasonló talajféleségű táblák összterülete;

Terület (%): a talajféleség területének az adatbázisban regisztrált teljes szántóterületéhez viszonyított aránya.

2) A Szász (1999, 2002) a növénytermesztés agrometeorológiai tényezőit számszerűsítő adatbázisa és térképei.

Szász (2002) a földminőség meteorológiai determinánsait a magyarországi agrometeorológiai körzetekre kidolgozott ún. fajspecifikus paraméterekkel jellemezte. Az idősoros meteorológiai és növénytermesztési információk feldolgozásával nyert adatbázis meteorológiai alkörzetenként tartalmazza a főbb gazdasági növények eltérő klimatikus évtípusaiban várható bruttó növényprodukciókat. Az adatbázis főbb jellemzői:

o 33 agroökológiai (agrometeorológiai) körzet, 75 alkörzettel, o 4 gazdasági növény (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa), o maximális és átlagos bruttó növényprodukció.

Az agrometeorológiai körzetek várható növényprodukciós adatbázis mellett a főbb gazdasági növényekre kidolgozott klimatikus agrárpotenciál térképeket (lásd: Mellékletek 2.

és 3. ábrák) is felhasználtuk.

3) Mintaterületi adatbázis.

A földminősítési rendszer gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek kidolgozására és az eljárás tesztelésére mintaterületi esettanulmányt folytattunk. A fölépített mintaterületi adatbázis egy, a Zalai-dombságban, az Alsó-Zala-völgyben elhelyezkedő főként szántóföldi gazdálkodást folytató gazdaság (a Zalamenti Egyesület Mgtsz.) információit tartalmazza. Az adatbázis úgy lett kiépítve, hogy azon a kidolgozott földminősítési eljárást valós körülmények között lehessen tesztelni. Ennek érdekében a mintaterületről az alábbi adatok kerültek az adatbázisba:

 1:10.000-es méretarányú genetikus üzemi talajtérképek digitalizált vektoros térinformatikai állománya,

 A mintaterület nagy részletességű (5m) digitális domborzat modellje,

 A gazdaságok mezőgazdasági tábláinak térképe, digitalizált, vektoros térinformatikai állományban,

 A mezőgazdasági táblák talajvizsgálati (tápanyagvizsgálati) jellemzői,

 Növénytermesztési és trágyázási adatok.

Az adatok összesen 797 ha területen, döntően Kehidakustány külterületén elterülő, 16 blokkban művelt 59 mezőgazdasági parcella információit tartalmazzák. A mintaterület részletes jellemzését az 5.1 fejezet tartalmazza.