A délnyugati arcvonal tüntetésekkel vonja magára az el-

el-11 Lásd id. dolg. 115. old. („Mérlegelések támadás esetére" 1. bek.) és 112. old. („Mérlegelések védekezés esetére" 2. bek.)

12 Zajoncskooszki: 7 old.

lenség figyelmét és álljon készen a r r a , hogy mihelyt a másik két arcvonal m á r tért nyer, Rowno k ö r ü l m a g a is t á m a d á s b a

mehessen át.13 ,

A m i n t t e h á t l á t j u k . Alexejev tábornok Bruszilov serega r c v o n serega l á n serega k , seregaz orosz d é l n y u g serega t i serega r c v o n serega l n serega k seregaz 1916 n y serega r á r a tervezett n a g v t á m a d á s keretében egészen mellékes, h a r m a d r a n g ú szerepet szánt. H a ezt a tervet valóban így h a j t -j á k végre, t a l á n az osztr.-magyar keleti a r c v o n a l n a k 70 zászlóaljjal történt gyengítése sem bosszúi ja meg magát és C o n r a d k o c k á z a t v á l l a l á s a elnyeri a történelem igazolását.

Ámde nem így történt.

A régi orosz hadseregnél dívó szokásnak megfelelően Alexejevnek először is az érdekelt a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k k a l kellett tervét megvitatnia. Ebből a célból április 14-ére Mohi-lewbe, a cári f ő h a d i s z á l l á s r a haditanácsot hívott egybe. A haditanácsot a k i t ű z ö t t időben meg is t a r t o t t á k s azon a kö-vetkező személyiségek vettek részt: K u r o p a t k i n tábornok, az északi, É v é r t tábornok a nyugati, v a l a m i n t Bruszilov tábor-nok a d é l n y u g a t i seregarcvonal p a r a n c s n o k a , mindegyikük a m a g a vezérkari főnökével: továbbá l A^ra n o v tábornok, a d é l n y u g a t i arcvonal nemrég felmentett p a r a n c s n o k a , most cári főhadsegéd, S u v a j e v tábornok, liadiigvminiszter, Mi-hájlovics Szergej n a g v h e r c e g tábornok, a h a d b a v o n u l t tüzér-ség szemlélője, s végi il Alexejev tábornok, a v e z é r k a r főnöke.

Az értekezleten a cár elnökölt.

M i u t á n Alexejev tábornok összes megfontolásait, vala-mint h a d m ű v e l e t i tervét emlékirata a l a p j á n a jelenlévőkkel megismertette, az a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k a hallottakhoz ál-lást foglaltak. K u r o p a t k i n . m a j d u t á n a Évért tábornok is, lényegileg e g y b e h a n g z ó a n azt fejtegették, hogy a német ál-lások r e n d k í v ü l erősek, ezért semmi r e m é n y sincs arra, hoírv az áhított áttörés sikerülhessen: különösen addig nem, amed-dig az orosz h a d e r ő tüzérségi felkészültsége erre a célra elég-telen. Véleményük szerint a készültség nélkülözhetetlen mértékét a német szervezet a d t a volna. O l y a n n a g y a r á n y ú f e j -lesztést azonban, hogy ezt elérjék, a jelenlevő hadügyminisz-ter semmikép sem ígérhetett, s így Évért és K u r o p a t k i n a leghatározottabban ellenezte a t á m a d á s t és azt hangoztatta, hogy abból csakis óriási k u d a r c válhatik.1 4

Egészen kétségtelen, hogy ezen az állásfoglaláson a n n a k a vereségnek a h a t á s a érzik, amelyet az orosz 2. hadseregnek még csak p á r hete a Narocz tó mellékén kellett elszenvednie.

13 Lásd id. dolg. 113.—115. old.

14 Brusziloo: 184—186.: Klembovszki: 16.—18. old.

E mellett azonban nem s z a b a d szemelől téveszteni azt a sajátos lelkiséget sem. amely az orosz h a d e r ő a k k o r i m a g a s a b b -r a n g ú vezetőinél szinte általánosan f e l t ű n i k , s amelyet t a l á n legtalálóbban kicsinyes pozícióféltésnek m o n d h a t n á n k . Ámb á r lehet, hogy ez csak egyik összetevője a szóÁmbanforgó k ü lönös lelki beállítottságnak. Mindenesetre jellemzőnek t a r t j u k ebben a v o n a t k o z á s b a n azt a beszélgetést, a m e l v — B r u -szilov feljegyzései szerint — é p p e n a mohilewi h a d i t a n á c s o t közvetlenül követően közte és „egv ott jelen volt magas-r a n g ú tábomagas-rnok ' közt folyt le, s a m e l y n e k somagas-rán ez az u t ó b b i személyiség megrökönyödésének adott kifejezést a fölött, hogv Bruszilov — ellentétben a másik két arcvonal parancs-n o k k a l — m i parancs-n d e parancs-n ároparancs-n t á m a d parancs-n i a k a r t . Bruszilov! A k i parancs-n e k pedig Alexejev elgondolása a l a p j á n csak tüntetni, v á r n i és mindössze a n y u g a t i arcvonal esetleg sikeres előrejutásához csatlakoznia kellett volna! ,.Quelle idée de vous exposer à d'énormes désagréments! Vous pouvez être relevé de votre c o m m a n d e m e n t et p e r d r e l'auréole militaire que vous avez réussi à acquérir. A votre place, j'aurais tout f a i t p o u r être dispensé d'opérations o f f e n s i v ; dans l'état actuel des a f f a i r e s , elles ne peuvent que vous mener à vous r o m p r e le cou, et ne vous r a p p o r t e r o n t a u c u n profit".1 0

H á t ez az: a felmentéstől, a dicsőség elvesztésétől, a n y a k t ö r é s t ő l való állandó rettegés: ez az, amivel az a k k o r i orosz t á b o r n o k n á l lépten-nyomon t a l á l k o z u n k . V á j j o n a sa-játos népi k a r a k t e r passzivitásának, egy beteg t á r s a d a l o m e g y e n s ú l y t a l a n s á g á n a k , a v a g v az egvkori orosz k a t o n a i ve-zetők hiányos képzettségének önkéntelen kivetülése ez?

A v a g y t á n i n k á b b m i n d h á r o m jelenségnek esetenként változó a r á n y ú elegyedése nyilatkozik meg benne? Ám a k á r -hogy áll is ez a dolog, egy valami bizonyos: az, hogv ebből a nyomasztó keretből ragyogó fénnyel emelkedik ki az olvan f é r f i a s a n elszánt és k e m é n y jeliem, a m i n ő n e k ez a l k a l o m m a l és máskor is Bruszilov mutatkozott. Amilyen büszkén felelt az ő r a j t a sajnálkozó t á b o r n o k t á r s á n a k , m o n d v á n , hogy soha-sem a m a g a előnyét nézte, h a n e m m i n d i g csak a kötelességét és h a z á j a érdekeit, u g y a n o l y a n acélos lélekre és egyben emelkedett szellemre vallóan beszélt m a g á n a vezéri értekez-leten is. Mindenekelőtt előzékenyen elismerte m i n d a z t a ne-hézséget. amelveí Évért és K u r o p a t k i n is felhozott a t á m a d á s tekintetében. Különösen az a n y a g i felkészültség h i á n y o s s á g á n maga sem a k a r t szemet h ú n y n i . Mindamellett a t á m a d á s t ajánlotta, mert nézete szerint az orosz h a d e r ő nyomasztó számbeli fölényének érvényesülnie kellett, h a c s a k a kiilső vonal elvének megfelelően az ellenséget m i n d e n ü t t egyidőben

15 Bruszilov: 188. old.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k XLI.

m e g t á m a d j á k , megfosztva őt ezzel fejlettebb közlekedési lehetőségeinek óriási előnyétől. Ehhez képest ő m a g a is a másik két arcvonallal egyidőben a k a r t t á m a d n i , m á r csak azért is, mert — a m i n t mondotta — p o m p á s szellemmel telí-tett csapataitól nem k í v á n h a t j a , hogy szerencsésebb baj-t á r s a i k baj-t á m a d á s á n a k baj-tébaj-tlen szemlélői legyenek. „Alég lia sem-minő e r e d m é n y r e sem lenne reményem, a k k o r sem elégedném meg c s u p á n az ellenség lekötésével, hanem t á m a d á s o m m a l legalább t a r t a l é k a i n a k egyrészét m a g a m r a kell vonnom, hogy így Évért és K u r o p a t k i n dolgát megkönnyítsem."^{1 0}

Megint csak a sajátos orosz viszonyok ü t k ö z n e k ki abból a válaszból, amelyet erre, az ottani levegőben b i z o n y á r a ide-genül csengő érces beszédre Alexejev tábornok adott. Nem hogy örömmel üdvözölte volna a tettrekészséget, ellenke-zően: szinte elijeszteni igyekezett Bruszilovot; lehet, csak azért, hogy a „ n a g y r a t ö r ő " alvezérnek erősítés iránti eset-leges k í v á n s á g a i t m á r jóelőre elhárítsa. Eigyelmeztette tehát, hogy sem csapatot, sem lövőszert nem k a p h a t m á r többet, erről ne feledkezzék meg. D e Bruszilovnak nem kellett az erősítés; ilyet — mint m o n d á — nem is kért, hiszen ő a k a r segíteni a többin, azok dolgát a k a r j a megkönnyíteni. í g y m á r A l e x e j e v n e k sem volt ellenvetése, de Évért és K u r o p a t k i n is engedni kényszerültek, s b á r elvi f e n n t a r t á s o k a t hangoz-t a hangoz-t hangoz-t a k , de a hangoz-t á m a d ó feladahangoz-tohangoz-t elvállalhangoz-ták.l t í a

Itt érdemes egy p i l l a n a t r a megállni és felvetni a k é r d é s t : miben leli m a g y a r á z a t á t az a környezetéből a n n y i r a kiütköző f é r f i a s eltökéltség és támadókészség, a felelősség vállalásá-n a k az a szeretete, amely vezértársaival ellevállalásá-ntétbevállalásá-n Bruszi-lovnál oly ü d é n és csorbítatlanul jelentkezik. Egyénisége volt-e oly egészen más, mint vezértársai legtöbbjének, a v a g y a k ö r ü l m é n y e k különbözősége okozta a m a g a t a r t á s u k b a n észlelhető külömbségeket?

A világháború történetének egyik közkézen forgó ma-g y a r n y e l v ű p o m p á s összefoma-glalása Bruszilov töretlen támadó-kedvét azzal m a g y a r á z z a , hogy m i n d ő, mind arcvonalának csapatai az előző évi n a g y visszavonuláson is átmentették s azóta is m e g t a r t o t t á k a f ö l é n y n e k azt az erőt adó érzését, a m e l y r e az o s z t r á k - m a g y a r csapatok i r á n y á b a n még a há-ború első idejében szert tettek.¹⁷

Ó igen. minden bizonnyal olyan m a g y a r á z a t ez, amelyet figyelemre kell méltatni. Ámde nem szabad az^ hinni, hogy vele a problémát m a r a d é k t a l a n u l megoldottuk. Sőt! Ügy

vél-18 Bruszilov: 186.—187., Klembooszki: 17. old.

18a Bruszilov: 187., Klembooszki: 17. old.

17 Julier: „A világháború m a g y a r szemmel" 172. old.

jiik. hogy az említett f ö l é n y - t u d a t n a k csak egészen mellékes, mintegy támogató szerepet szabad t u l a j d o n í t a n i és ennek a felfogásnak igazolásául rá a k a r u n k m u t a t n i a r r a a sokat-mondó tényre, hogy Bruszilov tábornok s a j á t hadsereg-parancsnokai, olyan n é g y n i a g a s r a n g ú t á b o r n o k tehát, a k i k lényegében u g y a n a z o k n a k a n a g y lelki é l m é n y e k n e k voltak a részesei, mint Bruszilov m a g a , éppenséggel nem lelkesedtek a t á m a d á s gondolatáért, s k e t t e n közülök (Kaledin és Scser-bacsey), amikor Bruszilov Mohilevből h a z a t é r v e összegyűj-tötte őket és tervét eléjük t á r t a , h a t á r o z o t t a n ellenezték azt.

Velük egy véleményen volt a IV. lovas h a d t e s t n e k szintén jelenlevő p a r a n c s n o k a . Gillensclimidt tábornok is.18

Bruszi-lovnak minden rábeszélőképességére, d i p l o m a t i k u s ravasz-ságára, sőt erélyére szüksége volt, hogy f e n n t a r t á s a i k n a k és a g g o d a l m a i k n a k elejtésére bírhassa őket.18a

E g y é b k é n t Ivanov tábornok. Bruszilovnak még csak né-h á n y né-hete felmentett elődje, épp oly kevés t á m a d ó k e d v é t mutatott, mint a most megnevezett négy h a d s e r e g p a r a n c s -nok.lw|> s úgy látszik a h a d t e s t p a r a n c s n o k o k meggyőzése is szükséges volt.^18c

Végül ú g y hisszük, az érem másik oldalán Ragoza tábor-nok állásfoglalása ismét csak a mi á l l á s p o n t u n k a t erősíti, ha negatív módon is. Ragoza tábornok a n n a k a nyugati arc-vonalbeli orosz hadseregnek volt a p a r a n c s n o k a , a m e l y n e k a Smorgonnál tervezett f ő t á m a d á s t kellett volna v é g r e h a j -tania. Mint később hallani f o g j u k . Évért á l l a n d ó a n halogatta ezt a t á m a d á s t s végül is a szembenálló németek rettentő erejére meg még egy s m á s r a hivatkozva, ennek a t á m a d á s -n a k az elejtését -n y í l t a -n is szorgalmazta. U g y a -n a k k o r Ra-goza. Bruszilov bizalmasa és ennélfogva valószínűleg hozzá

hasonló fából faragott f é r f i ú , azt í r j a Bruszilovnak. hogy ..előkészületei k i v á l ó a k , s szilárd a meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel kétségtelen győzelemre szá-m í t h a t o t t volna."18d

í m e : a magabízó természet a németektől sem fél, a csüg-geteg pedig az osztrák- m a g y a r csapatok ellen sem mer tá-m a d á s t kezdeni. E z e k u t á n úgy véljük, hogy Bruszilov töret-len támadószellemének a m a g y a r á z a t á t sokkal i n k á b b az ő sajátos, környezetéből messze kimagasló lelkiségében kell keresnünk, mintsem külsőséges k ö r ü l m é n y e k b e n és esetleges hatásokban.

18 Klembooszki: 22. olcl.

1 8 a V. ö. Bruszilov: 189.—194. old. és Balujev: 21. old.

18l> Bruszilov: 180. és 182. old.

18c Balujev: 21. old.

18d Bruszilov: 211. old.

E rövid kitérő u t á n t é r j ü n k vissza a mohilewi t a n á c s -kozáshoz. Miután ott a k é n y s z e r ű készségnek Bruszilov te-r e m t e t t e légköte-rében a nehéz elvi kéte-rdés végte-re eldőlt, a köze-lebbi k ö r ü l m é n y e k r e nézve a r á n y l a g k ö n n y ű volt m á r meg-egyezni. Nagy jából a l k a l m a z k o d v a Alexejev kívánságaihoz, az a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k vállalták, hogy előkészületeiket m á j u s 14ig általánosságban bevégzik és a követendő t á m a -dási irányok, az erőcsoportosítás f ő b b szempontjai stb. tekin-tetében u g y a n c s a k alávetették m a g u k a t az Alexejev emlék-i r a t á b a n lefektetett elgondolásnak.^{1 9} Az ekként létrejött meg-egyezés u t á n az orosz fővezérség i m m á r k i a d h a t t a t á m a d á s i rendelkezéseit. Ezt az á p r . 24-én kelt p a r a n c s á b a n meg is tette, még pedig a mohilewi megállapodáshoz képest, az ápri-lis 4-i emlékirat i r á n y v o n a l a i t követve. A t á m a d á s megkez-désének idejét és r e n d j é t azonban ezúttal még nem szabta meg a fővezérség, h a n e m ezt p a r a n c s á b a n későbbre ígérte, nevezetesen 7—10 n a p p a l a t á m a d á s szándékolt n a p j á t meg-előző időpontra.

Számos, a mi s z e m p o n t u n k b ó l mellékes részletet el-h a g y v a . összefoglalóan csak a n n y i t legyen szabad erről az intézkedésről m e g á l l a p í t a n u n k , hogy a jelek szerint az orosz fővezérségen változatlanul ó h a j t o t t á k u g y a n a t á m a d á s minél előbbi megindítását, á m d e abból a tényből, hogy a t á m a d á s idejét még csak hozzávetőleg sem merték megszabni, a r r a kell k ö v e t k e z t e t n ü n k , hogy a m é r t é k a d ó személyiségek szemmelláthatóan nélkülözték a meggyőződés biztonságát, a b b a n a tekintetben, hogy az a k a r a t u k elé tornyosuló nehéz-ségek leküzdéséhez elegendő eréllyel és határozottsággal lesznek képesek fellépni.

Valóban komoly nehézségek merültek fel m á r a kezdet kezdetén. Még a mohilewi tanácskozás előtti n a p o k b a n olyan hírek érkeztek Franciaországból, amelyek a f r a n c i á k n a k V e r d u n körül elszenvedett n a g y a r á n y ú veszteségeiről a d t a k számot és ezzel k a p c s o l a t b a n a f r a n c i a , ettől függetlenül pe-dig az angol t á m a d á s r a készülésnek előreláthatóan számot-tevőbb elhúzódását h a r a n g o z t á k be. Alexejev kénytelen-kelletlen m á r ekkor számításba vette egy több hetes halasz-tásnak esetleges elkerülhetetlenségét.^{2 0}

Évért és K u r o p a t k i n állásfoglalását, valamint a n n a k kényszeredett megváltozását, a mohilewi haditanácsról adott

fentebbi beszámolónk során m á r volt a l k a l m u n k megismerni.

Hogy ez a két orosz f ő t á b o r n o k m e n n y i r e az ottani légkör erkölcsi n y o m á s á n a k engedett csupán, m u t a t j a az. hogy onnan k i k e r ü l v e rögtön megtalálták régi ö n m a g u k a t és a tá-m a d á s tervének ú j r a gáncsot kezdtek vetni. Évért tá-még az

19 Ez utóbbit lásd fentebb, a 63. oldalon.

20 Klembovszki: 16., Zajoncskovszki: 9., Balujeo: 93. old.

április 24-i t á m a d á s i p a r a n c s k i a d á s a előtt visszatért a r r a a teljesíthetetlen követelésre, amelyet a lövőszerellátmány szertelen növelése érdekében m á r Mohilewben felvonultatott a f ő p a r a n c s n o k s á g t á m a d ó s z á n d é k a ellen. Alexejev — mint t u d j u k — É v e r t n e k ezen a „A'isszaesésén" az á p r . 24-i intéz-kedésében túltette u g y a n m a g á t , ám a t á m a d á s i d ő p o n t j á t

— m i k é n t azt m á r hangsrílyoztuk — nem merte még k i t ű z n i s ezzel önkéntelenül is h a t á r o z a t l a n s á g á r ó l tett taniibizony-ságot.

Legyen szabad ezzel k a p c s o l a t b a n m e g j e g y e z n ü n k , hogy szerény v é l e m é n y ü n k szerint sehol m á s u t t a n n y i r a nem lett volna a r r a szükség, hogy legalább körülbelüli, de mégis h a -tározott utalás t ö r t é n j é k az ilyen p a r a n c s b a n a r r a , hogy a t á m a d á s megkezdésével az előkészületek befejezésére k i t ű z ö t t

időpont u t á n okvetlenül hamarosan számolni kell — mint éppen az egykori orosz hadseregben. Alexejev h i b á j á u l kell f e l r ó n u n k , hogy intézkedéséből ez h i á n y z i k . A 7—10 n a p p a l a t á m a d á s szándékolt i d ő p o n t j á n á l előbbre ígért ú j a b b ren-delkezés ilyen értelmű határozott figyelmeztetésnek nem vehető, hiszen a megindulás v á r h a t ó i d ő p o n t j á t teljesen ho-m á l y b a n h a g y j a , s e p a r a n c s szerint elvileg ho-még az is lehet-séges, hogy a fővezérség a t á m a d á s esetleges elejtését m á r eleve sem rekeszti ki mérlegelései köréből. Aligha t é v e d ü n k , ha a n n a k a v é l e m é n y ü n k n e k a d u n k kifejezést, hogy az a m ú g y is l a n y h a É v e r t r e és K u r o p a t k i n r a ez a kevéssé szug-gesztív p a r a n c s a d á s b a j o s a n lehetett serkentő hatással. Es h a b á r t a g a d h a t a t l a n , hogy a t á m a d á s i előkészületek mind a nyugati, mind az északi arcvonalon m e g i n d u l t a k , a jelek szerint igen v o n t a t o t t a n h a l a d t a k . Nem a k a r u n k ennek a kérdésnek részletesebb t á r g y a l á s á b a bocsátkozni, mert vizs-gálódásunk célját tekintve ez s z á m u n k r a ezúttal ú g y sem bír elsőrendű fontossággal. Csak mellékesen jegyezzük meg iehát. hogy a n y u g a t i és északi seregarcvonal előkészületeinek h a l a d á s á r a , ill. azok e l h ú z ó d á s á r a vonatkozóan orosz f o r r á -sainkban felvilágosításokat h i á b a keresnénk. Egy-két követ-keztetésre u g y a n alkalmas, de szinte a k a r a t l a n elszólásnak tetsző megállapítást nem tekintve,2 1 itt úgyszólván egyedül a német felderítés és hírszerzés szolgáltatta a d a t o k r a és az azokon épülő h á b o r ú utáni német k o m b i n á c i ó k r a v a g y u n k utalva. A lényeges azonban a mi szempontunkból mindenesetre az, hogy a t á m a d á s r a készülést — legalább is a f ő t á -m a d á s r a szánt n y u g a t i arcvonal — ne-mcsak, hogy -m á j u s

14-ére, de Évért tábornok megnyilatkozásai szerint ennél jóval későbbi időpontban sem b í r t a még befejezni.2 2

21 Pl. Zajoncskovszki: 26. old.

22 Zajoncskovszki: 26. oki.

M á j u s k ö z e p é n még j a v á b a n f o l y t a k t e h á t a n a g y orosz t á m a d á s előkészületei. S lia az előzményekből, valamint a későbbi f e j l e m é n y e k b ő l helyesen k ö v e t k e z t e t ü n k . A l e x e j e v

— ismerve embereit — alighanem titkolt aggódások k ö z e -pette v á r t a az idő m ú l á s á t és remélte, hogy az előkészületek befejezését t a l á n mégis c s u p á n csekély késedelem odázza m a j d el. U g y a n a k k o r É v é r t és K u r o p a t k i n mozgásba h o z t á k u g y a n hadseregeik gépezetét, á l t a l á b a n a fővezérség terveinek i r á n y á b a n , á m d e meggyőződés és lélek nélkül, s m a g u k -b a n azon törték a f e j ü k e t — f ő k é n t É v é r t —, hogy a döntést kereső t á m a d á s k o c k á z a t á t ó l m i k é p mentesülhetnének.2 1 A h á r o m a r c v o n a l p a r a n c s n o k közül csakis Bruszilov vette iga-zán k o m o l y a n és végezte v a l ó b a n o d a a d á s s a l a dolgát.

S m i k ö z b e n így múlott az idő, b e k ö v e t k e z e t t az a törté-nelmi esemény, a m e l y k ü l s ő k i i n d u l ó p o n t j á v á lett A l e x e j e v tervei f e l b o r u l á s á n a k . M á j u s k ö z e p é n m e g i n d u l t az o s z t r á k -m a g y a r déltiroli t á -m a d á s , s ennek jelentős kezdeti sikere a felelős olasz tényezőknél a segítségre u t a l t s á g érzését kel-tette. Ismételten és k ü l ö n b ö z ő u t a k o n , a többi közt n y u g a t i szövetségeseik közvetítését is f e l h a s z n á l v a , sürgetően k é r t é k az általános orosz t á m a d á s mielőbbi m e g i n d í t á s á t . Alexejev, érezve a r a j t a kíviil álló k ö r ü l m é n y e k h á t r á l t a t ó erejét, igen a g y a f ú r t , v a l ó j á b a n persze s e m m i t m o n d ó válasszal igyekezett elsőbb is egy kis időt n y e r n i , végül azonban a szövetségesek-n e k az o s a j á t egyészövetségesek-ni ó h a j t á s á v a l is szövetségesek-n a g y m é r t é k b e szövetségesek-n egyező k í v á n s á g a mégis csak cselekvő közbelépésre b í r t a .

Az a szinte belső h a s a d t s á g r a valló, következetlen és hol k a p k o d ó , hol b é n u l t a n t e h e t e t l e n n e k látszó m a g a t a r t á s , a m e -lyet A l e x e j e v e z e k b e n a n a p o k b a n t a n ú s í t o t t , a n n y i r a érde-kes és tanulságos, h o g y m u l a s z t á s t k ö v e t n é n k el. h a ezzel k a p c s o l a t b a n c s u p á n egyetlen rövid reá utalással elégednénk meg. H a l a d j u n k ezért most ATé g i g a fejlődésnek azon a keser-ves ú t j á n , amelyen az o l a s z o k n a k a d a n d ó segítség ügye meg-v a l ó s u l á s á h o z ért.

M á j u s 19-én gróf Ruggeri t á b o r n o k n a k , a mohilewi olasz k a t o n a i m e g b í z o t t n a k . A l e x e j e v k i f e j t e t t e , hogv a k é r t t e h e r m e n t e s í t ő t á m a d á s m e g i n d í t á s á t f ü g g ő v é kell tennie mindenekelőtt a cár h o z z á j á r u l á s á t ó l , ez utóbbi a z o n b a n é p p e n a déli B e s s z a r á b i á b a n volt szemleúton; t o v á b b á egy Brusszilovtól erre v o n a t k o z ó a n állítólag m á r bekért

jelentés-23 Kuropatkin az 1904—5. évi orosz-japán háború ismert csata-vesztője. A világháborúban 1915-ben fogadták el felajánlkozását és előbb egv hadtest, később egv hadsereg vezetését bízták rá, míg végül arány-lag hamarosan az északi seregarcvonal élére keriilt. 1916. t a v a s z á n vég-zett tevékenvségéről forrásaink úgyszólván egészen hallgatnak. Később azonban oly' elégtelenül működött, hogv már ez év au gusztusában me-gint felmentették. Szerepe egyébként minket csak mellékesen

érdekli-tői. egy még v é g r e h a j t a n d ó átcsoportosítástól, s végül még elengedhetetlen a n y a g p ó t l á s o k t ó l is. S mindezt azért, mert az orosz t á m a d á s t eredetileg egy későbbi időpontra tervez-ték (!).24

Nem figyelemre méltó-e, hogy u g y a n a z n a p Paléologue.

Franciaország szentpétervári nagykövete, a m i d ő n az orosz k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m b a n az olasz segélykérés szószólójaként jelentkezett, itt azt a felvilágosítást k a p t a , hogy „a n a g y tá-m a d á s t június elejére tervezik, az előkészületeket Alexejev tábornok teljes erejéből sietteti A hadműveleteket Bru-szilov tábornok f o g j a vezetni."'25

Nem h i h e t j ü k , hogy ezt a felvilágosítást a külügyminisz-térium illetékes tényezője egyszerűen csak a m a g a feje u t á n merte volna adni, anélkül, hogy az orosz fővezérséggel, vég-e r vég-e d m é n y b vég-e n t vég-e h á t Alvég-exvég-ejvég-evvvég-el vég-előzvég-etvég-esvég-en a fvég-elvég-elvég-etbvég-en mvég-eg ne állapodott volna. Ügy látszik tehát, hogy Alexejev, m i u t á n előbb sikerült a segélyadás ügyében a döntést bizonytalan ideig elodáznia, még u g y a n a z o n a n a p o n kénytelen volt a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m n a k olyan közlést tenni, amely egy-értelmű a határozott és a r á n y l a g rövid l e j á r a t ú kötelezettség-vállalással.

Mármost f o n t o l j u k meg, hogy ez a kötelezettségvállalás voltakép tökéletesen megegyezett Alexejevnek azzal az áp-rilis 4-i e m l é k i r a t á b a n k i f e j t e t t és megokolt s z á n d é k á v a l , hogy a t á m a d á s t minél előbb megindítsa. Brnszilovról is t u d h a t t a , hogy n á l a aligha kell e tekintetben nehézségekkel számolnia. Mégis mit tett A l e x e j e v ? Még négy egész n a p i g habozott, s csak a z u t á n tett végre előkészítő lépéseket a 19-én tett ígéretének beváltására, m i u t á n az olaszok m á j u s 22-én és 23-án újból, egyszerre több úton is. n y o m a t é k k a l sürgették

24 Osztr. Iiiv. mű IV.—562. Miután az Alexejev és Ruggeri közt 1916 május IQ.-én lefolyt beszélgetésre nézve a rendelkezésünkre álló orosz forrásokban közelebbit nem találtam, még 1956-ban érdeklődtem a bécsi Kriegsarchivnál, hogy az erre vonatkozó értesülései milyen orosz forrásból származnak. A kivánt felvilágosítást a Kriegsarchiv nem tudta megadni. Mindamellett az osztrákok előadását átvettem, mert az any-nyira részletező, hogy légből kapott semmikéi) sem lehet. Ha viszont az oroszok ezt a szabadkozást, amely nekik végiil is nem válik dicső-ségükre, megörökítették, valószínűnek vehetjük, hogy a szóbanforgó be-szélgetés valóban végbement és úgy ment végbe, ahogyan azt lefektet-ték; ezt annál is inkább hihetjük, mert hiszen az orosz fővezérségnek ez a negatív állásfoglalása négy nappal később már teljesen idejét múlta.

25 Paléologue: II.—122. Hogy kitől származik ez a közlés, azt nem mondja, de ismerve a diplomáciai szokásokat, csak a küliigvminiszter, vagy annak meghatalmazott helyettese lehetett az illető. Ehhez még megjegyezni k í v á n j u k , hogy sehol sem találtuk annak megerősítését, hogv Bruszilovot m á j u s 24.-e előtt a támadás közeli megindítására vo-natkozó állásfoglalásra, ill. jelentéstételre felszólították, avagy erre vonatkozólag valaminő parancsot kapott volna. Lásd erre nézve lejjebb.

az orosz t á m a d á s megindítását. Ekkor, m á j u s 24-én végre megkérdezte Bruszilovot. m e n n y i idő m u l t á n b í r n á t á m a d á s á t megindítani, s minő eszközök rendelkezésére bocsátását kéri ehhez.²⁶

Minő eszközök rendelkezésre bocsátását kéri . . Jól é r t s ü k meg: ezt Alexejev kérdi Bruszilovtól! D e h o g y a n ? H á t nem Alexejev volt-e az, aki április 14-én komoly figyel-meztetéssel intette Bruszilovot, eszébe ne jusson a r r a gon-dolni, hogy magakereste t á m a d á s á h o z a fővezérségnek bár-minő segítségét v á r j a ? ! S most mégis ő az, aki m a j d n e m hogy f e l k í n á l j a ezt a segítséget; amikor pedig c s u p á n arról v a n szó, hogy a Bruszilov k í v á n t a t á m a d á s t Bruszilov valóban megindítsa. Önkénytelenül azt kérdi az ember: v á j j o n csak-u g y a n őszintén k í n á l t a - e fel Alexejev ezt a segítséget?

Amikor Bruszilov a feltett kérdésre azzal válaszolt, hogy i m m á r b á r m i k o r , egy héttel a p a r a n c s vétele u t á n t á m a d á s á t megkezdheti, — h a tehát most parancsot k a p rá. csapatai j ú -nius 1-én m e g i n d u l h a t n a k — és segítségként c s u p á n némi tü-zérségi lövőszert, meg egy h a d t e s t n y i erősítést kért, Alexejev a hadtest miatt azonnal ellenkezett és átcsoportosítást aján-lott Bruszilovnak.2 7 Ez persze tetemes időveszteséggel j á r t volna.

H a l l v a ezt, fel kell v e t n ü n k a kérdést, mi indította Alexe-jevet a r r a . hogy Bruszilovnak olyan segítséget kínáljon, ame-lyet megadni ú g y sem volt h a j l a n d ó , holott a Moliilewben tör-téntek u t á n igazán k ö n n y e n mellőzhette volna ezt a játékot, h a csak — rejtett céljai nem voltak vele.

Nem a k a r u n k itt a r r a az egyébként érthetően felmerülő g y a n ú r a bővebben kitérni, hogy h á t h a Alexejevnek m a g á n a k sem volt komoly szívügye a t á m a d á s , de mint a h a d m ű v e l e t e k legfőbb i r á n y í t ó j a , nem zárkózhatott el a t á m a d á s t követelő elvi megfontolások elől: viszont nem b á n t a volna, h a „terveit"

alvezérei elgáncsolják. Orosz viszonylatban ez u g y a n nem egészen képtelen feltevés és sok olyan momentumot felhoz-h a t n á n k . am elvek az adott esetben is ezt a látszatot erősítik.

Ámde olyan súlyos érv szól u g y a n a k k o r ellene, amely min-den ellenkező okoskodást leront, s ez az. hogy Alexejev tény-leg nem szűnt meg Évertet a f ő t á m a d á s megindítása érde-kében sürgetni és szorítani, mindaddig, amíg — jó sokára — végül mégis belátta, hogy ennek a t á b o r n o k n a k eltökélt passzivitásával sehogy sem bír. És itt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a d é l n y u g a t i arcvonal a k k o r m á r régen sikert sikerre halmozott, amikor Alexejev még mindig Évertet sze-rette volna r á b í r n i a neki szánt f ő t á m a d á s v é g r e h a j t á s á r a .

28 Klembooszki: 18—19.. Bruszilov: 203. old.

27 Klembooszki: 19. old.

A m i k o r teliát a f e n t e b b szóvátett lehetőséget elvetve, ke-ressük Alexejev különös m a g a t a r t á s á n a k m a g y a r á z a t á t , min-denekelőtt meg kell á l l a p í t a n u n k a k ö v e t k e z ő k e t :

Kétségtelenül igaz az, hogy Bruszilov és Alexejev közt a h a r c á s z a t egyik alapvető kérdésében á t h i d a l h a t a t l a n elvi ellentét állt fenn. Nevezetesen az ú. n. n a g y t á m a d á s v é g r e h a j t á s á t Alexejev a németektől kezdett, s az ő p é l d á j u k r a a f r a n -ciáktól és angoloktól is alkalmazott, világháborús viszony-l a t b a n kviszony-lasszikusnak m o n d h a t ó e viszony-l j á r á s t vaviszony-lviszony-lotta a heviszony-lyesnek és egyedül célravezetőnek. Alexejev t e h á t k i f e j e z e t t súlypont-képzést követelt, vagyis egyetlenegy helyen törekedett ko-m o l y a n az ellenség ellentállásának teljes legázolására a b b ó l a célból, hogy védővonalát áttörve, az á t k a r o l á s á r a szabad s z á r n y a t és á l t a l á b a n a mozgóharchoz s z a b a d teret hasítson.

Egyetlen egy helyen kereste üdvét, mert úgy vélte, b á r m e n y -nyi erőt von is össze ezen a helyen, soha sem lehet „eléggé erős", t e h á t nem engedheti meg m a g á n a k azt, hogy erejét

„szétforgácsolva", több helyen készítsen elő komoly n a g y t á m a d á s t .

Ezzel ellentétben Bruszilov így vélekedett: Azt a 6—S hétre t e r j e d ő r o p p a n t előkészületet, amely az ellenséges

arc-vonalnak áttörését az erre a célra kiválasztott arcvonalrészen elkerülhetetlenül megelőzi — ú. m. a tüzérség és a t a r t a l é k o k összevonását, az ú j ütegek f e l v o n u l t a t á s á t és belövését, a kellő mennyiségű lövőszer felhalmozását, megközelítő á r k o k és ú. n. rohamállások létesítését stb. — lehetetlen az ellenség előtt teljesen t i t o k b a n t a r t a n i s ezért az u t ó b b i n a k m i n d i g bőven lesz ideje, hogy megfelelő ellenrendszabályokkal éljen.

Ez a módszer — szerinte — nem is vezetett e r e d m é n y r e , csak ott. ahol a megtámadott fél a szükséges ellenrendszabályokat valamilyen oknál fogva megtenni elmulasztotta, a m i n t az pl.

1915-ben Oroszország és a központi h a t a l m a k viszonylatá-b a n történt.²t Bruszilov tehát nem egyetlen helyen szervezett t á m a d á s t , hanem — lemondva az elérhető legnagyobb erő-tömörítés előnyeiről — minden egyes hadseregének köteles-ségévé tette, hogv erejének teljes megfeszítésével m i n d e g y i k a m a g a t á m a d á s á t k ü l ö n - k ü l ö n előkészítése. E k k é n t az ellen-fél nem t u d h a t t a , hogy a három. vae;y n é g y v á r h a t ó t á m a d á s közül melyik az igazi, s íay nem állhatott m ó d j á b a n ez ellen megfelelően felkészülni. S h a b á r f ő t á m a d ó hadseregét

Bru-2® Amikor Bruszilov ezzel kapcsolatban az akkori orosz állások kritikán aluli állapotáról, az oroszoknál a nehéz tüzérségnek majdnem telié* hiánvárói, meg t'oitorató lövőszer-hiánvról stb -ről ír, (191. old.), nemcsak túloz egy kissé, hanem kétségkívül egyoldalúságba esik. A központi hatalmak gyors előkészületei és Mackensen vezérezredes óva-tossági rendszabályai is feltétlenül igen nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország akkor nem volt képes idejében a szükséges -ellenintézkedéseket megtenni.

szilov m á r eleve eresebbre szabta a többinél, mégis elvben kész volt a r r a is, hogy ha esetleg valamely más hadseregnél előbb, v a g y k ö n n y e b b e n érlelődne siker, azt kihasználva, erő-leszítéseit az elért sikernek a helyén egyesítse.

Alexejev ezt az eljárást, mint szerinte elhibázottat 1er-mészetesen ellenezte és szinte bizonyos, hogy a m á j u s 24-i ravasz fogásával a l k a l m a t k í v á n t találni arra, hogy a m a g a f e l f o g á s á n a k i r á n y á b a n hathasson Bruszilovra; aminthogy — b á r e r e d m é n y nélkül — azt meg is tette.

E mellett azonban Alexejevnek alighanem más célja volt a Bruszilovnak k í n á l t csalétekkel. T u d j u k , hogy Alexejev terve szerint a f ő t á m a d á s t a n y u g a t i a r c v o n a l n a k kellett volna intéznie. Ehhez a tervéhez Alexejev ekkor még határozottan ragaszkodott. E r r e egyébként később még visszatérünk. E sze-rint t e h á t Bruszilovnak előbb kezdett m e l l é k t á m a d á s á t és É v e r t n e k ehhez valamivel később csatlakozó f ő t á m a d á s á t

E mellett azonban Alexejevnek alighanem más célja volt a Bruszilovnak k í n á l t csalétekkel. T u d j u k , hogy Alexejev terve szerint a f ő t á m a d á s t a n y u g a t i a r c v o n a l n a k kellett volna intéznie. Ehhez a tervéhez Alexejev ekkor még határozottan ragaszkodott. E r r e egyébként később még visszatérünk. E sze-rint t e h á t Bruszilovnak előbb kezdett m e l l é k t á m a d á s á t és É v e r t n e k ehhez valamivel később csatlakozó f ő t á m a d á s á t

In document HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y EK (Pldal 70-150)