A civil szféra szerepe és a nemzetközi jogvédelem megerősödése

A jogállam egyik ismérve a civil szféra megerősödése: az állam nem telepszik rá az állampolgárok önszerveződéseire, az emberek a jogszabályi keretek között szaba-don szervezkedhetnek törvényes céljaik megvalósítására.⁴³⁷ A diktatúrák egyik első célpontja mindig a társadalmi kezdeményezések ellehetetlenítése, hiszen ezek az állam hatalom szempontjából nem kiszámíthatóak, illetve ellenőrizhetőek. A ci vil szféra súlya egyre nagyobb az alapjogvédelem rendszerében, az állam bel ső mecha nizmusairól a hangsúly fokozatosan a társadalmi önszerveződés felé to lódik. A ci -vil szervezetek becsatornázzák az állampolgári álláspontokat, segítenek a ha sonló vé leményen lévők egységes akaratának kifejeződésében. A társadalmi szer vezetek gyakran lépnek fel az aktuális kormányhatalom bírálójaként, amikor úgy vélik, a kor -mányzat törekvései nincsenek összhangban a jogállami értékekkel, esetleg közvetle-nül alapjogokat sértenek. Az ilyen társadalmi nyomás gyakran képes megváltoztatni a kormány szándékait, ezért a 21. század alkotmányos berendezkedéseiben komoly hatalmi tényezőnek számít.⁴³⁸ A kormány rendszerint elfogultsággal vádolja az elle-ne fellépő civil szférát, politikai motivációt feltételezve a civilként fellépő szerep-lők cselekedetei mögött. A civil szervezetek gyakran nyújtanak jogvédelmet, akár díjmentesen is, a jogsérelem áldozatainak, akik így élhetnek jogorvoslati jogaik-kal, melyeket saját erőből nem lennének képesek gyakorolni. A jogi képviselet igen nagy anyagi terhet ró a jogkeresőre, aki megfelelő felkészültség híján e nélkül alig-ha vihetné sikerre ügyét. Ráadásul bizonyos jogorvoslatok esetében eleve kötelező a jogi képviselet (alkotmányjogi panasz, felsőbb bíróságok eljárásai).⁴³⁹

A civil jogvédelem újabb jelensége a határokon átívelő alapjogokat védő civil szervezetek megjelenése és megerősödése.⁴⁴⁰ Ezek a szervezetek számos országban jelen lehetnek, és a világ legkülönbözőbb részein tehetnek kísérletet az alapjogo-kat veszélyeztető vélt vagy valós tendenciák elleni fellépésre. A nemzetközi civil jogvédelmi tevékenység komoly lehetőségeket rejt, mivel minden eddiginél hatéko-nyabb formáját testesíti meg a társadalmi nyomásgyakorlásnak. Más irányból nézve viszont ez a jelenség külső szereplőknek enged beleszólást az alapjogokról zajló

437 kaPrinay Zsófia: Az egyesület működésével összefüggő alkotmánybírósági határozatok. De Iurisprudentia et Iura Publico, 2014/2. dieip.hu/wp-content/uploads/2014-2-09.pdf (letöltés ideje: 2016. május 19.).

438 donnelly, Jack: Human rights. In BayliS, John – Smith, Steve – oWenS, Patricia (eds): Globalisation of World Politics: introduction to International Relations (Oxford University Press: Oxford, 2011). 496–508.

439 42/2012. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2012, 279.

440 Boli, John – thomaS, George M.: World Culture in the World Polity: A  Century of International Non-Governmental Organization. American Sociological Review, 2/1997. 171–190.

helyi diskurzusba, az állampolgári önszerveződés háttérbe szorul, ami minden esetben feszültségeket generál.⁴⁴¹

A civil szféra határokat átívelő együttműködése átvezet bennünket az alapjogok nemzetközi védelméhez, a nemzetközi együttműködés jelentőségéhez. Az egyén töb -bé már nem védtelen az állammal szemben, hiszen jogainak tiszteletben tartását az adott államszervezettől teljesen független aktorok is figyelemmel kísérik.⁴⁴² Az állam-hatalom képes lehet az országon belül felszámolni az autonóm működésű szerveket, az ellenőrzés lehetséges bástyáit. Arra azonban már nem terjed ki moz gástere, hogy a nemzetközi szervezeteket és civil mozgalmakat befolyása alá vonja, ezeket legfeljebb kitilthatja az ország területéről, ez azonban napjaink kormányaira nem jellemző.

A nemzetközi együttműködés földrajzi értelemben több szinten fogalmazódik meg. Az ENSZ és még néhány, az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezet globális távlatokban mozdítja elő az alapvető jogok tiszteletben tartását. A világ-méretű együttműködés mellett számolnunk kell a regionális szintű jogvédelmi rendszerekkel, melyek általában kiterjedtebb eszközrendszerrel és mindenképpen mélyebb rálátással bírnak a nemzeti jogrendszerekre, mint a globális szereplők.

Magyarország esetében az Európai Unió és az Európa Tanács jogvédelmi tevékeny-ségét kell kiemelnünk, de hasonló mechanizmusok léteznek a világ szinte vala-mennyi kontinensén Afrikától kezdve Amerikán át Ázsiáig és az arab világig.⁴⁴³ Európában regionális szinten az Európa Tanács jogvédelmi szerepe a jelentősebb, ez a nemzetközi szervezet kezdettől fogva az alapjogok védelmét tekintette fő céljá-nak. Az Európai Unió sokkal inkább gazdasági kérdésekre fókuszált hagyományo-san, ezért e körben csak az utóbbi években terjed az alapjogi szemlélet.⁴⁴⁴

A nemzetközi együttműködés több szinten biztosítja az alapjogok védelmét az eszközrendszer tekintetében is: nemzetközi szervezetek az államok részvéte-le melrészvéte-lett törekednek ennek megvalósítására. A nemzetközi szervezetek többsé-ge az állami szuverenitásból eredő korlátok miatt nem alkalmazhat kötelező erejű szankciókat az egyes államokkal szemben, szerepük a folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálatok lefolytatása, ajánlások megfogalmazása, esetleg intézkedések

441 munoz, Palma: The Possible Contribution of International Civil Society to the Protection of Human Rights.

In CaSSeSe, Antonio (ed.): Realizing Utopia: The Future of International Law (Oxford University Press:

Oxford, 2012). 75–88.

442 WoodiWiSS, Ashli: The law cannot be enough. Human rights and the limits of legalism. In meCkled-garCia, Saladin – Cali, Basak (eds): The Legalisation of Human Rights. Multidisciplinary perspectives on human rights and human rights law (Routledge: London, 2006). 30–58.

443 donnelly, Jack: Universal human rights in theory and practice, 2nd ed. (Cornell University Press: Ithaca, 2003). 135–140.

444 SánChez, Sara Iglesias: The Court and the Charter: The impact of the entry into force of the Lisbon Treaty on the ECJ’s approach to fundamental rights. Common Market Law Review, 2012/5. 1565–1611.;

gráinne, de Burca: After the EU Charter of Fundamental Rights: the Court of Justice as a Human Rights Adjudicator? Maastricht Journal of European and Comparative Law, 2013/20. 168–184.

kezdeményezése.⁴⁴⁵ Ez a nemzetközi kontroll már önmagában is visszatartó erejű, de igazán azok a mechanizmusok tudnak hatékonyan működni, melyekhez kikény-szeríthető döntések kapcsolódnak. Az ilyen beavatkozással azonban óvatosan kell bánni, hiszen a nemzetközi szervezetek által megvalósított jogvédelem az adott ország szemszögéből nézve mindig külső beavatkozásként jelenik meg.

A legerősebb jogvédelmi mechanizmus a bírósági típusú jogvédelem, melyet Európában az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve újabban az Európai Unió Bírósága képvisel. Alapjogi ügyekben általában az előbbi, Strasbourgban székelő testület ítélkezik, ezért a továbbiakban erre térek ki röviden. Strasbourgban a formai követelmények tiszteletben tartásával bárki kezdeményezheti a Bíróság eljárását, aki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt valamely jogát az egyezményben részes államok valamelyike megsértette. A Bíróság nem jogosult módosítani az adott állam jogszabályait, és intézkedésre sem kötelezheti a nemze-ti hatóságokat. Ítéleteiben viszont kártérítést juttathat a panaszosoknak; a bírósági döntések nyilvánossága, illetve a későbbi kártérítések megelőzése pedig általában elegendő ahhoz, hogy az egyezményben részes országok igazodjanak a Bíróság ítél-kezési gyakorlatához.⁴⁴⁶ A strasbourgi testület szinte valamennyi egyezményes jog tekintetében kiterjedt gyakorlatot alakított ki immár több évtizedes múltja során.

Ez a gyakorlat, illetve az alapjogok külföldi bíróság előtti kikényszeríthetősége az állammal szemben a hatékony jogvédelmi mechanizmus szempontjából rendkívüli jelentőségű. A bíróság előtti eljárások gyakorisága, az elmarasztaló döntések száma egy országban az emberi jogok tiszteletben tartásának fontos indikátorai. A gyako-ri kártérítésre marasztalás komoly presztízsveszteség egy országnak, és hosszabb távon konzekvens jogsértések esetén az ebből eredő pénzügyi teher is számottevő lehet. Kétségtelen, hogy a nemzetközi bíróságok útján megvalósuló jogvédelemnek is megvannak a maga nehézségei (a jogkeresők nehezebben jutnak el a bíróság elé;

az ügyteher rendkívül gyorsan növekszik, a bíróságon nincsenek tisztában a helyi körülményekkel és társadalmi viszonyokkal),⁴⁴⁷ összességében mégis hatékony jogvédelmi eszköznek tekinthető, mely komoly perspektívákkal bír.

A továbbiakban a nemzetközi szerződések kiterjedt joganyagáról szükséges megemlékeznünk. A két világháborút követően fogadta el az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mely dokumentum mindmáig az emberi jogi gondolkodás

445 Bódig Mátyás: Gazdasági és szociális jogok az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban: egy emancipációs folyamat tanulságai. Fundamentum, 2015/1. 5–22.

446 harriS, David (et al.): The Law of the European Convention on Human Rights (Oxford University Press:

Oxford, 2014). 7–24.

447 FlogaitiS, Spyridon – zWart, Tom – FraSer, Julie (eds): The European Court of Human Rights and its Discontents. Turning Criticism into Strength (n.i.: Cheltenham–Northampton, 2013). 6–32.

alapköve világszerte.⁴⁴⁸ A későbbiekben számos további egyezmény született, melyek egyes, különösen veszélyeztetett csoportok érdekeinek védelmére összpontosítottak.

Itt említhetjük meg a gyermekjogi egyezményt, a nők jogait védő egyezményt vagy a fogyatékkal élőkre vonatkozó nemzetközi normákat. Az alapjogok újabb generá-cióját részesítette védelemben a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségok-mánya, valamint a Gazdasági és szociális jogok nemzetközi egyezségokmánya.⁴⁴⁹ Az Európa Tanács elfogadta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt,⁴⁵⁰ majd később az Európai szociális kartát. Magyarország eseté-ben szintén hangsúlyos az Európai Unió Alapjogi kartája.

Az EU alapvetően nem jogvédelmi céllal létrehozott nemzetközi együttműkö-dés, a tagországok főként gazdaságpolitikájuk összehangolását remélték a közös-ségtől. Az alapjogi megközelítés fokozatosan nyert teret az uniós szakpolitikákban, később az intézményrendszerben. Ma már az EU szervei folyamatosan figyelem-mel kísérik a tagállamokban a jogállamiság és a demokrácia helyzetét, az alapvető jogok tiszteletben tartását. Ezzel párhuzamosan a koppenhágai kritériumok részévé vált az alapvető emberi jogok maradéktalan érvényesülése, különösen a kisebbségi jogok gyakorlásának biztosítása.⁴⁵¹ Ma már az alapszerződéseknek is része az embe-ri jogokra való utalás, az Európai Unió Alapjogi kartájának elfogadásával pedig új korszak kezdődött az Unió jogvédelmi tevékenységében. Az európai ombuds-man jogintézményének felállításával lehetőség van az uniós szervek tevékenységé-nek alapjogi szempontból történő ellenőrzésére is. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában egyre gyakoribbak az emberi jogi vonatkozású döntések, az utóbbi években különösen a menekültügy terén.⁴⁵²