A célcsoporton végzett felmérés eredményei

A kutatási célok ismertetésekor már részleteztük tananyagfejlesztésünk okait. Azt, hogy kiknek szánjuk és milyen célból készítettük a digitális tankönyvet egyértelmően rögzítettük a könyv bevezetıjében:

„A felhasználók körét fıiskolai hallgatók képezik, továbbá mindazok, akik a rekreációs edzésben érdekeltek. A multimédiás taneszköz szociálpedagógus szakos hallgatók felkészülését segíti az elméleti és a gyakorlati vizsgákra azáltal, hogy magában foglalja a

„Sportrekreáció” és a „Szabadidısportok elmélete és gyakorlata” tantárgyak tartalmát. A tankönyv azon óvodapedagógus- és tanítójelöltek érdeklıdésére is számot tarthat, akik testnevelés módszertani és testnevelés tantárgy-pedagógiai ismereteiket szeretnék elmélyíteni és tudásukat „az életen át tartó sportolás” szempontjainak figyelembevételével felülvizsgálni.”

Az elsıdleges célcsoportot szociálpedagógus hallgatóink alkotják, ennek megfelelıen az ı oktatástechnikai igényeikrıl, digitális kompetenciájukról és lehetıségeikrıl készítettünk felmérést az írásbeli kikérdezés módszerét alkalmazva, több éven keresztül (2002-2003-2004).

A felmérésben alkalmazott kérdıív az évek óta használt egészség-kulturális kérdıívünk kibıvített változata, mely más irányú kutatásainknak is alapját képezte (M7. melléklet).

Többek között rákérdeztünk, hogy milyen oktatástechnikai eszközökkel oktatták ıket elızı tanulmányaik során, hogy eddig hány évet tanultak számítástechnikai jellegő tárgyakat, valamint, hogy rendelkeznek-e otthonukban számítógéppel és Internet eléréssel.

Fejlesztési eredmények

A nappali tagozatos hallgatók között a négy kérdésre adott válaszok százalékos megoszlását a három felmérési idıszakban a 6. táblázat és a 2. ábra foglalja össze.

6. táblázat

A nappali tagozatos hallgatók körében végzett elızetes felmérések eredményei digitális lehetıségeikrıl és oktatástechnikai tapasztalataikról

Felmérés éve 2002 2003 2004

Otthoni PC (%) 59 70 80

Otthoni internetkapcsolat (%) 27 40 48

Számítástechnikai elıtanulmányok 4 vagy több év (%) 41 59 61 Az oktatásban alkalmazott oktatástechnikai eszközök (%)* 33 40 44

* A kérdıíven felsorolt oktatástechnikai eszközök közül bejelöltek %-a az összes lehetségeshez viszonyítva

0%

25%

50%

75%

100%

2002 2003 2004

Otthoni PC (%)

Számítástechnikai elıtanulmányok 4 vagy több év (%) Az oktatásban alkalmazott oktatástechnikai eszközök (%) Otthoni Internetkapcsolat (%)

A nappali tagozatos hallgatók körében végzett elızetes felmérések eredményei digitális lehetıségeikrıl és oktatástechnikai tapasztalataikról

2. ábra

A táblázatból és a grafikonból is egyértelmő, hogy az újabb generációk minden tekintetben pozitív elırelépést mutatnak mind a digitális lehetıségek, mint az oktatástechnikai tapasztalatok terén. Az otthoni számítógéppel rendelkezık száma 2004-ben már 80%-os, és

Fejlesztési eredmények

ezeknek majdnem fele rendelkezik Interneteléréssel. Informatikai felkészültségük is évrıl évre javul, hiszen 2004-ben már 61%-uk tanult négy vagy több évig számítástechnikai tárgyakat. Az oktatásuk során alkalmazott oktatástechnikai eszközök mennyisége is évrıl évre növekszik. Az erre vonatkozó adatokat azonban óvatosan kell kezelni, hiszen a megválaszolt kérdés csupán arra vonatkozott, hogy találkozott-e - akár egyszer is - a felsorolt technikai eszközök valamelyikével az oktatása során. Tehát csak arra következtethetünk a 2004-es 44 %-os értékbıl, hogy a hallgatók a felsorolt eszközök közel felét már látták oktatásuk során. A modern oktatástechnika alkalmazása azonban továbbra is nagyon alacsony a mindennapos pedagógiai gyakorlatban.

A felmérést elvégeztük a levelezı hallgatók körében is, melynek eredményeit a 7. táblázat foglalja össze. Az elızı táblázat (6. táblázat) 2004-es oszlopával összevetve látható, hogy a levelezı hallgatók hasonló informatikai lehetıségekkel rendelkeznek, mint a nappali tagozatosok, komoly különbség mutatkozik azonban a számítástechnikai elıképzettség terén, hiszen a nappali hallgatók 61%-ához viszonyítva a 14%-os érték igen alacsony.

Különbség mutatkozik az oktatástechnikai eszközök tekintetében is, de ez nem annyira jelentıs, aminek valószínőleg az a magyarázata, hogy a levelezı hallgatók különbözı munkahelyi továbbképzéseken szintén megismerkedhettek oktatástechnikai eszközökkel.

A soproni és a pápai csoportok válaszainak összevetésébıl kiderül, hogy a vizsgált paraméterek tekintetében a képzési helyszín szerint nincs komoly különbség a két csoport között, ami a késıbbi pedagógiai kísérlet szempontjából fontos megállapítás. (Ezt a késıbbiekben részletesen vizsgáljuk még.)

7. táblázat

A levelezı tagozatos hallgatók körében végzett elızetes felmérés eredményei a digitális lehetıségeikrıl és oktatástechnikai tapasztalataikról

Felmérés éve 2004 Soproni

levelezı

Pápai

levelezı S + P

Otthoni PC (%) 85 80 83

Otthoni internetkapcsolat (%) 51 45 48

Számítástechnikai elıtanulmányok 4 vagy több év (%) 13 15 14 Az oktatásban alkalmazott oktatástechnikai eszközök (%)* 33 39 36

* A kérdıíven felsorolt oktatástechnikai eszközök közül bejelöltek %-a az összes lehetségeshez viszonyítva

Fejlesztési eredmények

Összegezve a felmérésbıl kiderült, hogy a hallgatók által - az elızetes tanulmányaik alatt - megismert oktatástechnikai eszközök mennyisége évrıl évre nı, azaz elvárják, hogy modern oktatástechnológiával támogatott képzést kapjanak a felsıoktatásban. Az Internet-elérési lehetıségeik felmérésébıl pedig jól látható, hogy bár folyamatosan bıvül az otthoni internetkapcsolattal rendelkezık száma, még 2004-ben sem érte el az 50%-ot. Így fıleg a levelezı képzést segítı eszköznek szánt digitális tankönyv nem lehet egyelıre Web alapú, nem alkalmazhatunk e-learninges keretrendszert, hiszen hallgatóink fele csak nagy nehézségek árán tudná ezt elérni. Ezért a megvalósítás CD-ROM formáját kellett választanunk, hiszen a 83%-os saját PC-vel rendelkezı hallgató arány erre már feljogosít.

A trendekbıl viszont az is látszik, hogy 3-4 év múlva az internetkapcsolattal rendelkezı hallgatók száma is közelíteni fogja a 80%-ot, így a fejlesztés következı fázisa mindenképpen a Web-alapú e-learning lesz. A levelezı hallgatók körében tapasztalható alacsony digitális elıképzettség jelzi, hogy a digitális könyvet úgy kell megtervezni, majd megszerkeszteni, hogy telepítésében, kezelésében, felületeiben, struktúrájában, kommunikációjában a lehetı legkevesebb digitális elıképzettséggel is használható legyen.

Fontos elıfeltétel, hogy a pedagógiai folyamat másik szereplıjének, a testnevelı pedagógus is rendelkezzen digitális kompetenciával, máskülönben nem fog élni a digitális oktatási eszközök nyújtotta lehetıségekkel. Erre vonatkozóan külön felmérést nem végeztünk, de a karunkon oktató testnevelık mindennapos munkaeszköze a számítógép és rendszeresen használnak digitális oktatási anyagokat. A testnevelık nyitottságát az új médiumok iránt egy felmérés is bizonyítja, ahol a testnevelı tanárok Internet használatát, on-line kommunikációját vizsgálták a NASPE szerverén (Pennington T., Wilkinson C., Vance J., 2004).

Az igények és lehetıségek felmérését az elemzés legfontosabb része, az ismeretanyag kereteinek és mélységének meghatározása és tartalmi kialakítása követte. Ezt a nagy munkát, a tananyag tartalmi összeállítását Bucsy Gellértné végezte, hiszen az oktatott sportszakmai tantárgyaknak ı a tantárgyfelelıse és oktatója.

A tananyag összeállításakor nem állt rendelkezésünkre már elkészült, hagyományos, papíralapú könyv vagy jegyzet. Bár kiváló szakkönyvek léteznek ebben a témakörben, de karunk oktatási céljaihoz és tantárgyi struktúrájához alakított kész anyag nem létezett. Így a tananyag tartalma már eleve az e-learning elvárások alapján formálódott.

Fejlesztési eredmények