A Budapest Főkapitányság Gazdasági Ellenőrző Csoportja

1945. augusztus 14-én, Fehér Lajosnak a budapesti PRO-on belül felállítandó gazdaságpolitikai alosztályra vonatkozó feliratával párhuzamosan, egy másik javaslat is Erdei Ferenc belügyminiszter asztalára került. Ebben az szerepelt, hogy a Budapesti Főkapitányság Bűnügyi Osztályán belül hozzanak létre egy gazdasági ellenőrző csoportot.⁷⁶⁴ A csoport nyomozóinak feladata a „piaci és piacon kívüli lánckereskedés, árdrágítás, közélelmezési visszaélések, ipari kihágások ellenőrzése és az illetékes hatóságoknak való átadása” volt.⁷⁶⁵ A javaslat szerint e két nyomozó szervnek, vagyis a bűnügyi osztály gazdasági ellenőrző csoportjának és a PRO gazdaságpolitikai alosztályának az ügyek felgöngyölítése során szorosan együtt kell működniük, és kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatniuk, valamint ha szükségesnek mutatkozott az elkezdett nyomozás anyagait egymásnak át is adhatták. A csoport munkájával kapcsolatban eddigi kutatásaim során nem találtam forrást.

760 ÁBTL 1.1. 225/1945. november 13. sz. napiparancs. A korábbiakban a G főcsoport a G/13. és G/14. csoportokra tagozódott, ettől kezdve a G/13 eddigi munkáját (az értelmiségiekkel szembeni nyomozások) a G/14., a G/14.

feladatait (gazdaságpolitikai nyomozások) a G/15 látta el. A G/15 szakcsoportot két csoportra bontották, Nemes Béla rendőr nyomozó főhadnagy a G15/1. csoport, Ferenczi Endre rendőr nyomozó hadnagy a G/15/2. csoport vezetője lett.

761 Müller, 2012. 27.

762 Cseh, 1999. 74–75.

763 Krahulcsán–Müller, 2009. 46.

764 ÁBTL DGY MOL XIX-B-1-r-119.sorszám-1945.

765 Szentpáli, 1975. 28.

169 VII.2.3. A Közélelmezési Ügyosztály Áruellenőrző Osztálya

A budapesti PRO Gazdaságpolitikai alosztálya mellett szintén hasonló jellegű nyomozati munkát végzett a főváros polgármesterének alárendeltségében működő Áruellenőrzési Osztály is. Az Osztály a Polgármesteri Hivatal VIII. (Közélelmezési) Ügyosztály hatáskörébe tartozó Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet szervezeti egysége volt.⁷⁶⁶ A Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet tevékenységi körébe elsősorban a „fővárosi törvényhatóságok által beküldött élelmiszerek, fogyasztási cikkek stb. kémiai, közegészségügyi vizsgálata, szakvélemény és szaktanács adása” tartozott,⁷⁶⁷ de ellenőrző munkája az élelmiszerforgalom minden részére kiterjedt.⁷⁶⁸ Az Intézet részeként működő Áruellenőrző Osztály a „vendéglátóüzemek, fűszeresek, hentesek, mészárosok, tejcsarnokok és piaci árusok”

tevékenységét ellenőrizte, hogy betartják-e a közellátási rendeleteket, nyomozott az élelmiszerjegyekkel történt visszaélési ügyekben, 1946. február 1-jétől begyűjtötte vidéken a kenyérgabonát.⁷⁶⁹ Az Osztály rendszeresen tartott razziákat a fővárosban, sőt 1946-ban

„számos esetben a gazdasági rendőrséggel együttműködött és eljárását indított meg a visszaéléseket elkövetőkkel szemben”.⁷⁷⁰

Az Osztály több esetben Vas Zoltán polgármester utasítása alapján razziákat tartott budapesti éttermekben, kávéházakban, eszpresszókban, áruraktárakban, melyekről a korabeli, elsősorban a kommunista párthoz köthető sajtó előszeretettel számolt be.⁷⁷¹ Így például 1945.

augusztus 31-én, pénteken, előzetes bejelentés alapján, rendelte el Vas a város több vendéglőjének és éttermének ellenőrzését.⁷⁷² Ennek során az Osztály 60 nyomozója Dolgos László osztályvezető irányításával több csoportra oszolva járták végig azokat a vendéglátóhelyeket és üzlethelyiségeket (New York Kávéház, Éva eszpresszó-étterem, Lidó Kávéház, több Andrássy úti étterem, valamint a Dob utca és környékén található fűszerüzletek és raktárhelyiségek), amelyeket már korábban is figyeltek árurejtegetés gyanúja miatt.⁷⁷³ Az éttermekben a nyomozók „hatalmas mennyiségű borjú és sertéshúst találtak, amiket mint őz és

766 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1946. évi I. félévi állapotáról. 1. melléklet. Fővárosi Közlöny, 1946/34. szám. 10.

767 Gönczy Árpád: A magyarországi hatósági élelmiszer-ellenőrzés kialakulása és rövid története.

Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1993. (különszám). 8–9.

768 Gárdonyi, 1946. 89.

769 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1946. évi I. félévi állapotáról. 1. melléklet. Fővárosi Közlöny, 1946/34. szám. 10.

770 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1946. évi II. félévi állapotáról. II. melléklet.

Fővárosi Közlöny, 1947/9. szám. 13.

771 Az Osztályt a napilapok tévesen Főosztálynak írják.

772 Világosság, 1945. szeptember 2.

773 Szabad Nép, 1945. szeptember 1.

170 vadpecsenyét szerepeltettek az étlapon. Több espressóban [sic!], kávéházban sok borjú, sertés és libahúst foglaltak le.”⁷⁷⁴ A razzia eredményéről értesült Vas azonnal eljárást indított a jogszabályok ellen vétőkkel szemben és súlyos büntetések kiszabását kérte a rendőrbírótól⁷⁷⁵. A razziát követő negyedik napon, az elindított eljárásokban Debreczeni Gyula rendőri büntetőbíró szeptember 4-én már meg is hozta az igen szigorú ítéleteket. Általában a vendéglátóhely tulajdonosokat hét napi elzárásra és magas pénzbüntetésre ítélte, de az Erzsébet királyné étterem tulajdonosa 60 napi elzárást kapott.⁷⁷⁶ Az Osztály nyomozói razziáztak vásárcsarnokokban és piacokon is. 1945. szeptember 1-jén két detektívcsoport jelent meg a soroksári Duna parton található majd 10.000 négyzetméter alapterületű Nagyvásártelepen, amelyet a főváros élelmiszer nagykereskedelmének lebonyolítására építettek 1930-as évek elején. A nyomozók a rajta ütést követően több nagykereskedő ellen indítottak eljárást, mivel az általuk árult terméket a „maximális áron felül adták el”.⁷⁷⁷ Az Osztály munkája során igyekezett együttműködni a rendőrséggel is. Így például a VI. kerületi rendőrséggel közösen göngyölítettek fel egy cukrot, szaharint és inzulint csempésző csoportot.⁷⁷⁸

VII.2.4. Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Nyomozó Osztálya

Szintén, a korban gazdasági bűncselekménynek minősített ügyekben végeztek felderítő munkát az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának nyomozói. Az 1945. március 31.-én rendeleti úton létrehozott⁷⁷⁹ – kezdetben a koalíciós alkuk nyomán a Szociáldemokrata Párt által irányított – Elhagyott Javak Kormánybiztossága kezelte mindazon a javakat⁷⁸⁰, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek az eredeti tulajdonos birtokából, vagy ellenőrzése alól – általában annak nyugatra történő menekülése folytán.⁷⁸¹ Ezen javak bejelentését

774 Népszava, 1945. szeptember 2.

775 Rendőrbíró: 1945 előtt kisebb vétségek, kihágások, szabálysértések esetében ítélkező rendőrtiszt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1690/1945. M. E. sz. rendeletével utalta ismét az államrendőrségi szervek hatáskörébe a kihágási ügyekben (közegészségügyi, állategészségügyi, erdő- és mezőrendőri, ipari (házalási), vízrendőri, halászati, iskolamulasztási (tanonc), mértékügyi, különböző szabályrendeletekbe ütköző kihágásokban) ítélkező rendőri büntetőbíráskodást. Krahulcsán–Müller, 2009. 119., valamint Gárdonyi, 1946. 234.

776 Esti Szabad Szó, 1945.szeptember 4. Az újságcikkből nem derül ki, hogy miért kapott ilyen súlyos ítéletet az étterem tulajdonos.

777 Szabad Nép, 1945. szeptember 2.

778 Makói Népújság, 1945. szeptember 15.

779 727/1945. M. E. sz. rendelet „az elhagyott javak kormánybiztossága” felállítása tárgyában Magyar Közlöny, 1945/14. szám.

780 Az elhagyott javak lehettek ingó- és ingatlan vagyontárgyak: ház- és földbirtokok, lakásberendezések, ruházati és háztartási tárgyak, járművek, ékszerek, képzőművészeti alkotások, de az ipari és kereskedelmi vállalatok is.

781 Az elhagyott javak fogalmát a 10.490/1945. M. E. sz. rendelet 3. és 4. §-a határozza meg. Ezek szerint a jogi személyek tulajdonában levő vállalatot vagy egyéb vagyontárgyat akkor is teljes egészében elhagyottnak kell tekinteni, ha csupán a részvényesek, illetőleg a tagok nagyobb része, avagy a vállalat vezetői tekinthetők háborús távollevőnek. Az 1948. évi XXVIII. tvc. leszűkítette a fogalmat azokra a javakra, amelyeknek 1. § 1. bekezdése szerint „A jelen törvény alkalmazásában azokat a javakat kell elhagyottnak tekinteni, amelyeknek tulajdonosa az

171 rendeletben tették kötelezővé, Budapesten 8, egyébként pedig 30 napos határidő kiszabásával.⁷⁸² Akik ennek a kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy megpróbáltak ezen ingóságokból a hatóságok tudta nélkül értékesíteni, azok ellen indítottak nyomozást a Kormánybiztosság Vagyonmegállapítási Főosztály Nyomozó Osztályának detektívjei.⁷⁸³ Fennállásának első évében többször átalakították a Kormánybiztosság szervezetét. Az 1946.

márciusi szervezeti változások már érintették a nyomozókat is. Ennek során a Nyomozó Osztályt a négy főosztályra csökkentett szervezetben az Igazgatási Főosztályhoz sorolták.⁷⁸⁴ 1947 második felében a Kormánybiztosság irányítása az egyre erősebbé váló kommunisták kezébe került. Ennek köszönhetően szervezet munkáját ellenőrző és a kormánybiztos mellett működő a Kormánybiztosság Elnöki Tanácsának elnökévé a kommunista Nógrádi Sándort nevezték ki.⁷⁸⁵

Sajnos a Kormánybiztosságnak a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratanyaga még az 1956-os forradalom idején egy orosz gránáttalálatnak köszönhetően fellobbanó tűzvészben elpusztult,⁷⁸⁶ így sok más információ mellett ilyen típusú nyomozásról sem találtam forrást. Azonban a Kormánybiztosságnak más nyomozószervekkel való együttműködéséről maradt fenn adat. 1948-ban a szervezet egyik legjelentősebb tevékenysége a Festetics család vagyonának államosítása volt, amelyben közösen jártak el a Gazdasági Rendészeti Ügyosztállyal. A Világ című napilap 1948. április 2-ai számában tudósított arról, hogy az „elhagyott javak kormánybiztosságának feljelentésére a gazdasági rendőrség hetek óta nyomozást folytat az elhagyott jószágnak számító »herceg« Festetics-vagyon felkutatására”.⁷⁸⁷ A nyomozás során a rendőrök több embert is letartóztattak és a lefoglalt értékeket, az arany és ezüst tárgyakat, a festményeket, valamint a könyvtárukat és a levéltárukat is a Kormánybiztosságnak adták, így az, az állam birtokába került.⁷⁸⁸

A Kormánybiztosság 1948. február közepéig működött, amikor is az 1800/1948. számú kormányrendeletben foglaltak szerint 90 napon belül fel kellett számolni a szervezetet, a

1939. évi szeptember hó 2. napja és az 1945. évi április hó 4. napja között az ország területéről Németországba, vagy a németek által megszállott valamely más ország területére, vagy pedig fasisztabarát felfogásból kifolyólag bármely külföldi állam területére távozott s az ország területére az 1945. évi október hó 31. napjáig nem tért vissza.” https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94800028.TV&searchUrl=/ezer-ev torvenyei%3Fpagenum%3D43 (Utolsó letöltés: 2019. augusztus.19.)

782 2.490/1945.M. E.sz. rendelet az elhagyott javak bejelentése tárgyában Magyar Közlöny, 1945/46. szám. 8.

783 Kardos, 1960. 54, 58–59.

784 Uo. 56.

785 Mihályi, 2018. 14. Továbbá Nemzeti Emlékezet Bizottsága/Tudástár/Pártvezetők/Nógrádi Sándor https://neb.hu/hu/nogradi-sandor (Utolsó letöltés: 2019. július 15.)

786 Ólmosi, 2006., Kardos, 1960. 53.

787 Világ, 1948. április 2.

788 Mihályi, 2018. 15. A Keszthelyi Újság 1948. március 7.-i és november 7.-i cikkét újraközölte a Hévíz című folyóirat 2002/4. száma. Cséby, 2013. 21.

172 feladatott az Elhagyott Javak Felszámoló Bizottságának kellett elvégeznie.⁷⁸⁹ A Felszámoló Bizottság 1948 végén történt megszűnését követően a kormánybiztosság hatásköre a Pénzügyminisztérium Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztályához került.⁷⁹⁰ Ezt követően az elhagyott javakat az Államvédelmi Hatóság foglalta el és döntött sorsukról.⁷⁹¹

VII.2.5. Vám és Pénzügyőrség

Az új gazdasági rend biztosításában a rendőrség, és egyéb, olyan kisebb hatáskörrel bíró szervek mint pl. az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Nyomozó Osztálya, vagy a Közélelmezési Ügyosztály Áruellenőrző Osztálya mellett, a pénzügyőrség is részt vett, amely a fentiekben bemutatott nyomozó szervezetekhez képest sokkal régebbi múltra tekinthet vissza.

Az 1867-ben felállított szervezet legfontosabb feladat- és hatásköre a „pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése” volt, de emellett egyes határszakaszokon az állam és vámhatárok őrizetét is ellátták.⁷⁹² A két világháború között időszakban, az egyre növekvő számú „fogyasztási adók és jövedékek terén tapasztalt kihágások és visszaélések” megakadályozására, és azok elkövetőinek felderítése érdekében 1933-ban 2-5 főből álló pénzügyőri nyomozócsoportokat hoztak létre, amelyeknek a rendőrséggel és a révfőkapitánysággal való együttműködését belügyminiszteri rendelet írta elő.⁷⁹³

A csendőrség mintájára 1921-ben megszervezett Vámőrség, a Pénzügyőrséghez hasonlóan szintén a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozott, feladata a határokon átmenő áruforgalom vámjövedéki ellenőrzése mellett, a határok őrzése volt. A Vámőrség tevékenysége az 1930-as évek elejétől kezdve egyre inkább a határőrizetre kezdett korlátozódni, így 1932-ben ki is kerültek a Pénzügyminisztérium felügyelete alól és a hadsereg részévé váltak, a vámkezelésekkel kapcsolatos munkákat a továbbiakban a pénzügyőrség látta el.⁷⁹⁴

A második világháborúba belépő Magyarországon szigorú hadigazdálkodást vezettek be, amelyben az állami bevételek biztosítása miatt a pénzügyőrségnek kiemelt szerep jutott.⁷⁹⁵ A háborús éveket követően a Magyar Pénzügyőrséget 1945. február 20-án újjászervezték, s jóllehet, feladatai nagyrészt megegyeztek a háború előttivel; vagyis ellenőrizte a fogyasztási adókat (pl. ásványolajadó, söradó, tűzkőadó, cukor- és melaszadó stb.), az

789 Szendiné, 1995. 215.

790 Kardos, 1960. 54., valamint Rigó, 2011. 280.

791 Mihályi, 2018. 16.

792 Szabó, 2017. 351–352.; Parádi, 2003. 51–55.

793 Köpf, 2003. 43.

794 Prukner, 2013. 55–56.

795 Arnold, 2002. 9. Szintén idézi Szabó, 2017. 353.

173 államegyedáruságokat és jövedékeket (pl. szeszegyedáruság, dohányegyedáruság, sóegyedáruság, halászati és vadászati jövedék, határvám jövedék, állami italmérési jövedék, lottó jövedék stb.), a forgalmi adókat, valamint a bélyeg- és egyéb illetményeket (pl. termelési, általános és fényűzési adó, bélyeg és jogilleték), számos területen kellett helyt állnia⁷⁹⁶ Így például a – a huszonhét féle adónem és illeték beszedése mellett –, 1945. júliusától a fővárosban részt vettek a dohányjegyek szétosztásában. Július 28-tól ugyanis Budapesten jegyre adták a dohányt.⁷⁹⁷ A jegyeket az érdekeltek a tömb- vagy házmegbízott útján kaphatták meg, akiknek az illetékes pénzügyi szakaszokon osztották szét azokat.⁷⁹⁸ A pénzügyőrök ugyancsak részt vettek a sertésvágások ellenőrzésében és a feketevágások felderítésében, az ötvenes években már egy rendelet alapján is a vágást korlátozó rendelkezések betartását a rendőrség, illetőleg a pénzügyőri szervek útján ellenőrizték.⁷⁹⁹

A pénzügyőrség feladata szerint el kellett, hogy járjon a pénzügyi jogszabályok szándékos megsértőivel szemben éppen úgy, mint a nehéz gazdasági helyzet miatt a törvényi rendelkezéseket áthágni kényszerülő kistermelők és kiskereskedők ellen, akik legkevésbé sem az újonnan alakuló rendet akarták megdönteni, hanem céljuk kizárólag a családjuk megélhetésének biztosítása volt.⁸⁰⁰ Működésük hatékonyságát bizonyítja, hogy 1946-ban csak Nagy-Budapest területén félmillió csomag szivarkapapírt, 3207 öngyújtót, 38 kiló tűzkövet, 12.000 csomag gyufát, 7788 kiló cukrot, 14.587 hektoliter szeszt és 185 kiló mesterséges édesítőszert, a csempészektől pedig közel 2.300.000 darab külföldi cigarettát, 2 millió hamisított dohánnyal töltött cigarettát és 8000 kiló leveles dohányt koboztak el.⁸⁰¹

A fegyver és egyenruha nélkül, csak egy „pénzügyőrség” feliratú karszalaggal ellátott állomány nehéz körülmények között igyekezett a munkáját ellátni.⁸⁰² Az alföldi tanyavilágban olyan eset is előfordult, hogy éjjel a be nem jelentett dohánykészletek után kutató pénzügyőröket a helyiek egyenruhás lótolvajoknak nézték, s a kialakuló összetűzés során egy hivatásos bele is halt sérüléseibe.⁸⁰³ Az atrocitások később sem szűntek meg: 1948

796 Köpf, 2003. 69. és 166. A Pénzügyőrséggel együtt szervezték újjá a Magyar Központi Vámigazgatóságot is.

797 Dohányjegyre jogosult volt minden 1928-ban, vagy annál korábban született férfi, aki Budapesten állandó lakással rendelkezett és az összeírás idején a fővárosban lakott. A jegy 3 hónapra volt érvényes, 3 pengőbe került és egy-egy szelvényre 25 szivarkát vagy 5 szivart vagy 25 gr. cigaretta-dohányt vagy 50 gr. pipadohányt kellett kiszolgáltatni.

798 Világosság 1945. július.12.

799 924.620/1951. Élm. M. sz. rendelete A sertésvágási engedélyek kiadása és a levágott sertések utáni zsírbeadás szabályozása tárgyában megjelent 254.700/1951. (X 23.) Élm. M. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Belügyi Közlöny, 1951/24. szám.

800 Kovácsics, 2000. 80.

801 A Reggel 1947. március 24.

802 Prukner, 2013. 67.

803 Kecskeméti Lapok 1947. március 7.

174 novemberében például az Angliából hazatérő Morócz Árkádina ellen indult büntetőper, mert a vád szerint november 8-án a vonaton összeszólalkozott Pásztor Mihály rendőrnyomozó hadnaggyal, akit kétszer arcul ütött, ezután Kádár József szolgálatot teljesítő pénzügyőrnek esett és ernyőjével ütlegelni kezdte, úgy, hogy annak a sapkája is kiesett a vonatból. Közben azt kiabálta, hogy „Majd én megtanítom magukat a jó nevelésre!”.⁸⁰⁴

Még 1945 tavaszán megalakult a pénzügyőrök szakszervezete, amely igyekezett a tagok panaszait, kéréseit (pl. alacsony bérek rendezése, előre lépési lehetőség biztosítása stb.) a pénzügyminisztérium illetékesei, többek között a pénzügyőrség ügyeit intéző Kovács Zoltán osztálytanácsos felé tolmácsolni. 1945 májusában a Népszava újságírója, Hámori László készített cikket a pénzügyőrök helyzetéről, amelyben arról is írt, hogy a kormány hogyan igyekszik a pénzügyőri hivatást népszerűbbé tenni – így például a fizetéseket úgy próbálják kiegészíteni, hogy lehetővé teszik a számukra, hogy a nyomozás sikeressége esetén un.

tettenérési jutalomban részesülhessenek. Azonban a szakszervezet kérésére a pénzügyőrök erről a lehetőségről lemondtak, úgy indokolva döntésüket, hogy „nem akarjuk, hogy a közönség úgy érezze, hogy saját hasznunk miatt még a kákán is csomót keresünk. Jutalom helyett rendes fizetést kérünk.”⁸⁰⁵ A Népszava újságírója interjút készített Kovács Zoltán osztálytanácsossal is, aki elmondta, hogy „ma is már fontos feladatokat látnak el a pénzügyőrök. Átvették a határőrizetet, megakadályozzák a csempészést, a lispei⁸⁰⁶ olajkutaknál állandó őrséget adnak, nehogy szabotázs-cselekmények, vagy rablások legyenek, megkezdték a trafikok ellenőrzését.

Folyik a pénzügyőrök oktatási tanfolyama, ahol a feketepiac-elleni eljárásra tanítják őket. Ők lesznek a fekete-piac ellenes harc katonái”. A pénzügyőr szakszervezet ekkor vetette fel – mivel még nem hozták létre a gazdasági nyomozó szervet, így az elnevezés „szabad” volt –, hogy az ő, gazdasági bűncselekmények felderítésében is részt vevő testületük kapja a gazdasági rendőrség elnevezést. Bár e kérés nem talált meghallgatásra, de a pénzügyőrség egész országra kiterjedő, sokrétű feladatainak ellátása érdekében szükségszerű volt a más rendvédelmi szervekkel való szoros, ám nem mindig felhőtlen együttműködés.

VII.2.6. Együttműködési kötelezettség a felderítések során

Ilyen együttműködés keretében ellenőrizték például a pénzügyőrök és a rendőrök közösen 1945 nyarától a batyuzást, amely ugyan Rónai Sándor, akkori közellátásügyi miniszter szerint „nincsen eltiltva, saját részére kézipoggyászként mindenki hozhat árut… A kézipoggyász

804 Friss Újság 1948. november 24.

805 Népszava 1945. május 19.

806 Lispeszentadorján (Zala megye)

175 jellegét azonban nem lépheti túl, mert a batyuzás ürügye alatt nagyméretű feketézés folyt. Ezt teljes szigorral ellenőrizzük. A városok határán a pénzügyőri közegek, valamint a megszervezés alatt állé gazdasági rendőrség tagjai ügyelnek arra. hogy e téren visszaélések ne történhessenek.”⁸⁰⁷

A belügyminiszter 1945. szeptember 25-én kiadta a 146.860/1945. IV.-12. B. M. számú rendeletet, amelyben a megnövekedett dohányáru-csempészet és a feketepiacra történő bekerülés megakadályozása érdekében elrendelte, hogy a rendőri szervek nyújtsanak karhatalmi segítséget a pénzügyőrök számára, mivel a feladat ellátása az elkövetések nagy száma miatt már meghaladja a lehetőségeiket.⁸⁰⁸ A rendőrök azonban a hatályos rendelet ellenére is vonakodtak segítséget nyújtani, sőt, előfordult olyan eset is, amikor az „ellenőrzésre hivatott pénzügyőri közegeket és dohány jövedéki alkalmazottakat kötelességük teljesítésében megakadályozták, veszélyesen megfenyegették, sőt tettleg is bántalmazták, az államrendőrség pedig ahelyett, hogy az illetőket a 146.860/1945. IV.—12. B. M. számú rendelet értelmében (megj.: Rendőri Közlöny I- évi. 92. oldal) karhatalmi segítségben részesítette volna, a közreműködést – szabályellenesen – megtagadta, vagy pedig, ha a tényleges közreműködés elől nem is zárkózott el, merőben szabályellenesen járt el és ezáltal – bár közvetve – hozzájárult ahhoz, hogy a tapasztalt rendellenességek mindezideig gyökeresen megszüntethetők nem voltak”.⁸⁰⁹

Mivel a dohánytermelők a kötelező beszolgáltatást megtagadva, a terményt a feketepiacon próbálták értékesíteni, a kormányzat elrendelte a készletek szigorú ellenőrzését és beszállítását. A pénzügyminisztérium kérésére a belügyminiszter 1946. február 26-án nyomatékosította, hogy az államrendőrség valamennyi tagja „a dohányjövedéki kihágások felderítése terén, a pénzügyőrséggel karöltve, maradéktalanul” tegyen eleget a rá háruló feladatkörökben előírt kötelességének.⁸¹⁰ 1946 októberében pedig Bárányos Károly közellátási miniszter szervezett nagyszabású árellenőrzést, amelyben a pénzügyőrség mellett részt vettek a „Közellátási Minisztérium szervei, a közellátási felügyelőségek, valamint a gazdasági rendőrség vármegyei főkapitánysága, járási kapitánysága, továbbá miden rendőrőrs.”⁸¹¹

807 Képes Figyelő 1945/2. szám.

808 146.860/1945. IV.–12. B. M. sz. rendelet a dohánycsempészés megakadályozására kiküldött dohányjövedéki alkalmazottaknak nyújtandó esetleges karhatalmi támogatás tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1945/6. szám.

809 A belügyminiszter 212.226/1946. IV.–12. B. M. sz. rendelete Az államrendőrség szerveinek a dohánytermelés zavartalan beszolgáltatásának biztosításában és a jövedéki kihágások üldözésében való közreműködése tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1946/7. szám.

810 Uo.

811 Szegedi Népszava 1946. október 26.

176 Azonban ezen együttműködés továbbra sem ment teljesen zökkenőmentesen. A belügyminiszter 191.045/1947. IV.-1. BM számú rendeletéből is kiderül, hogy a rendőri szervekkel való együttműködés megerősítésére nem csak az egyre növekvő számú csempészcsoportok elleni küzdelem miatt volt szükség, hanem azért is, mert előfordultak olyan esetek, amikor a rendőrök „a hivatása gyakorlatában eljárt pénzügyőrt indokolatlanul őrizetbe vették”.⁸¹² Anomáliák természetesen a hatóság részéről is előfordultak: 1947. december 3-án, országgyűlési felszólalásában Vaszkó Mihály kisgazdapárti képviselő arról panaszkodott, hogy mentelmi jogát megsértették. Ugyanis amikor egyik képviselőtársával Szegedről Budapestre utazott, a Nyugati pályaudvaron szolgálatot teljesítő pénzügyőrök valószínűleg feketézőnek nézték, s a csomagjai bemutatására szólították fel. A pénzügyőrök azzal sem törődtek, hogy országgyűlési képviselőről van szó, és „a vizsgáló közeg »nem érdekel, menjen jobbra«

felszólítással a többi utas közé irányította őt is. A csomagban pedig nem volt más, csak egyheti

felszólítással a többi utas közé irányította őt is. A csomagban pedig nem volt más, csak egyheti

In document Pénzügyi bncselekmények megítélése és felderítése 1945–1956 között Doktori értekezés Czene-Polgár Viktória 2020. (Pldal 168-0)