Arra nem köteledzem magamot hogy az Amurates császár életét elé beszéllyem, mivel mindenik tudgya annak. a birodalomnak histori-áját. hanemm minden szándékom tsak a, hogy ennek a Császárnak holmi különös tselekedetit mondgyam meg, és azal együt a hires roxán halálának okát. a melyet talám nem mindenek tudhattyák, hogy pedig meg röviditt-sem beszédemet, tsak azon kezdem el, a midön amurátes apersák ellen kezdé hadakozását. a szüntelen valo hadakozások. a mellyekbe kelleték lenni a lengyel királynak. uladís-lausnak. a törökök ellen, ánı bár mindenkor gyözedelmes volt is.
de anyira el fogyasztotta volt. mind kint-sét. mind népét. hogy kéte-lenitették. a békeségre hajlani, a melyet meg ism tsinálá a portával.
ugyan ebben az idöben is tekellé el magában amurates császár, hogy minden erejével boszut állyon a persiaí királyon, azért hogy bé fogadta volt az országában peker basát. a ki is igen sok kíntsel ment volt országában, és a ki a szállás adasért. kezéhez. [43b:] adta volt babiloniát, a mely városnak gubernátorja volt ez az áruló, a varost pedig a persiaí király egy olosz nitelli nevü tisztel meg erösiteté. és azt meg raká jó hadal. és minden féle élésel.
Amurates. mind ezeket jol tudván. de nem akarván semmit is el mulatni hogy boszu állását jól végben vihesse, és ellenségit meg tsalhassa. paranesolá a fö tiszteinek, hogy azt hirdetnék, hogy az
““is [í-e-ből javítva.] ezen
111 ök (pa) irásból olvashassák historiájokot. [Új bekezdés:] Azutan (ja) a játékót
112 hanem (h) [T] minden
“3 meg is (n) tsinálá.
4?
Ö nagy hadi keszületi olosz országot tekéntené, mivel olosz ország ellen akarna hadakozni. valamint tselekedet a második mahumet Császár.
De apersiai királynak a portan lévö követtye igen okos lévén, Ötet meg nem tsalhaták. azt igen jol tudta hogy mitsoda oka lehet aınuratesnek, az ura ellen valo panaszra. azért által is látá szándékát, erre valo nézve minden késedelem nélkül tudtára adá akirálynak.
hogy mitöl tartana. ugy hogy a király is mindenekröl rendelést tehetne.
hogy ha ugyan Ö ellene találna lenni ez a nagy készület., amint is hogy amurátes által költöztetvén atengeren az europai hadát. nagy siett-ségel indula persia felé.
Az Ö asiai, és europai hada. közel három. [44ıı:] száz ezeren. tsak nem114 egyszers mind érkezék az eufrátes vizének partyára, amurátes minek utánna lo vágatta volna mind a persiaí hadat kik ellene akara-nak állani a parton, az egész hadával altal mene. és sohult meg nem állapodván. egyenesen tauris városának mene. a mely régenten a per-siaí királyoknak115 rend szerént valo lako helyek volt, mindenek nagy rettegésben. és félelemben kezdének lenni tölle, és el pusztitván a körül lévö tartományokot. kardra hányatá a lakosokat. és azután.
tauris városa ellen mene. a mely oly igen kezdé magát oltalmazni, hogy azt nem gondolta volna.
Hogy pedig alakosokat arra kénszerittse. hogy magokat fel adgyák.
holmi sok igéreteket tön nékik, de mint hogy ök azt tudták hogy az elejeket is ugy tsalta volt meg soliman Császár. a ki is fel prédálván avárost. rabul el vivé Constancinápolyban mind alakosokot kik valamely mesterséget tudtanak, erre valo nézve fel tevék magokban, hogy minden tehettségekel amurátes ellen állanának. [44b:] és oly igen kezdék magokot oltalmazni, hogy a Osaszár kéttségben eset vala a meg vételeröl, a midön egy árulo meg mutatá néki. a városnak leg gyengéb részit, ezt a helyt oly rettentö képen kezdé lötetni. hogy végtire tágas rést tsináltata. a melyen ostromra küldé ahadát. a per-sak négy vagy Ött ostromnak ellene állának nagy vitézségel. de az utolso rettentö léven, avárost meg vevék. és az amurátes hatalma alá esék. a ki is igen boszonkodván azon. hogy anyi ideig állottak volna szembe véle. kardra hányatá az embereket. aszonyokot. és a gyermekeket.
1" tsak nem (mind) egyszers mind
'15 [Sorvégem] ki [új sor elején:] királyoknak
Azután avárosban lévö gazdagságot ki viteté. a sok ezüstöt. aranyat-drága. `köveket, a melyekel rakva valának a sok drága paloták, de még ezel meg nem elégedvén. mind az egész várost el hányatá, annak minden házait, és kö falait., és ekével szántata a városban. azért hogy meg ijesze. atöb városokat a melyekre igyekezet.
Á `h'adát egy kevesé meg nyugosztalván. rézan nevii varos ellen indula, oda érkezvén. avárost körül vévé hadával. a városbol ki ütven11° reá- [45a:]ja. a spahiák. hat rabot fogának. akik közöt talál-kozék 'egy iffiu olosz kép iro. bionchiny nevü, ezt meg fosztván. a 1° sebibe, egy nehány képet találának. de a többi közül egyet méltonak
itélék hogy amuratesnek adgyá_k, a rabot is hozája vivék.
A -Császár alig veté szemeit a képre, amelyen egy igen szép aszony volt le irva, hogy ohajtani kezdé meg üsmérni a személyt. a kinek a volna aképe. eıTe valo nézve mindgyárt tudakozá a kép irotol 15 annak a szép személynek nevét, és Iako helyet. és hogy ha az a kép.
valoságos képe volnaé valamely személynek. vagy tsak a maga gon-dolattya után irta volna,
Bionehiny nem látván semmit is olyat. ami arra kénszerithetné hogy el titkolya az igazságot, látván azt is hogy mitsoda változá-2° sokot okozna az a kép az amurátes ábrázattyán. gondola hogy talám mind ez, az ö szabadıılására szolgálhatna,. igazán meg vallá hogy az a kép, a szép rakima képe volna a gumer émir hugájé, a ki is mind avárosban [45b:] mind a tartományokban paranesolna és hogy abban bizonyos lehet a hatalmas Császár, hogy akár mely szépséget lasson a 25 képben. de rakima még annál ezerszerte valo szeb., és hogy neki, lehe-tetlen volt le irni szépségét. annak pedig az esze. tízen hat esztendös korában., még fellyeb haladgya szépségét.
Amurátes. azon kíviil is szerelmes természetü lévén, az illyen beszé-deket nem halagathatá csendeségel. és noha roxánnak egész hatal-3° mában volt is az ö szive. de nem lehete. hogy ót valami helyt ne adna rakimának is. ezt az uj szeretetit. meg más egyéb hasznára is akarván fordítani. eleiben adá bionchinynak, hogy az szerencséje azon áll.
ha igazán fog néki felelni. és paranesolá néki. hogy elö beszéllye néki mind azt. valami gumer emirt illeti, mitsoda elméje, és természete volna. és hogy a tartományban. mi képen vannak hozája.
Ez az okos olosz. által látván mindgyárt. az okát, hogy miért tuda-kozná tölle. felelé. hatalmas Császár. gumer emirnel fösvényeb ember
5
35
11'* ki ütven (hoz) reája.
4 Mikes Kelemen Összes Művei III. 49
5
10
15
20
25
30
35
nem lehet. [46ıı:] se a ki a maga hasznát ugy keresse. mivel Ö min-dent fel áldozhat, mind az elö menetelnek. mind a gazdagságnak, ugyan ezen okbol is tette szegényé az egész tartományt. nem hajtván alakosoknak se kiáltásokra, se köııyörgésekre. se sirásokra. se söt még a persa fö ministerekreis. akiknek ki adgya részeket a sok tol-vajságábol. és abban bizonyos vagyok a labaihoz borıılváıı a Csá-szárnak, hogy ha a hatalmas Császár. valamely bizodalomal volna rabjához. bizonyos modal. hatalma alá tehetné avárost.
A kép iró a rakima képire tekintvén., amurátes észre vévé hogy mi volna gondolattyában. és látván. eszes. és értelmes voltát. gondolá.
hogy néki nagy hasznát vehetné, azért mindgyárt meg is akará pro-bálni, és mondá néki, ha te hozám hüségel akarsz lenni és a vallásodot meg változtatod, én tegedet oly gazdagá tészlek. hogy semmit többet nem kivánhatz.
A olosz mint hogy tsak a kemény rabságban valo lételit117 várta magára a Császár igéretinek [46b:] igen meg örüle, mindenekre is köteledzé magát, akoron el végezék egymás közöt. hogy mihelyt bé estvélednék. a városban viszá menne., mondván azt hogy viszáus szököt volna. és keresne alkalmatos idöt az amurates paranosolattyát végben vinni. a gumer émirnél. amurátes pedig mindeneket eleiben ada néki hogy mit tselekedgyék. alig estveledékbé. hogy bionchiny olyan szerencsenm mene viszá, hogy senki nem gyanakodék reája.
Gumer meg halván. viszá valo térésit. maga eleiben hivatá. és kérdezkedék tölle, az amurátes erejéröl, az olosz olyan nagynak mondá azt lenni. hogy gumer emir el tsudálkozék rajta. azt is lıozá tévé. hogy a táborban a volna hire. hogy amurátes ugy akarna bánni azal avárosal. valamint tauris városával. hogy ha fel nem akar-ják néki adni.
Gumer jol üsmervén az amurátes kegyetlenségit. nem félté anyira.
se az eletit. se a familiaját. mint a kintsét. és igen meg kezde ijedni.
a bionchiny szavain. ugy anyira hogy el sem titkolhatá12° elötte, fel háborodot elméjit, az olosz erre figyelmetesen vigyazván, látá hogy ugy folyna adolog a mint ki-[47a:] vánnya, kéré azon. hogy had be-szélhetne véle különösön. mivel nagy dolgokot akarna néki
mon-dani.
1" lételit [e- é-ből javítva az ékezet áthúzásával.]
1"* viszá (sz) szököt
11° szerencsen [szerencsén vagy szerencsésen]
12° titkol(ta)hatá
Az eınirnek elméje. nagy nyughatatlanságba kezdvén lenni. nem halaszthatá továbra. hogy meg ne tudgya mitsoda dolgok vannak az amurátes táborán. azért a kép irot. mindgyárt a maga különös házába vivé, és paranesolá néki, hogy mindeneket meg beszéllene. uram, mondá néki a kép iró. atsak rajtad áll. hogy semmit ne tarts a török Császártol., azt tudom és abban nem kételkedhetel. hogy ez a Csaszár.
minek utánna. a keménységnek példáját mutatta volna, tauris vá-rosán. tsak azt keresi hogy alkalmatosága legyen kegyelmeségét meg mutatni. a rezen tartományba. hogy ha illendö képen folyamodnának hozája, tsak azért is mutatá meg a tauris városának lakosihoz kemény-ségit, hogy boszut állyon ellene valo állásokért. meg fogja mutatni kegyeségit rezen városában. hogy ha nem akarod magadot oltalmazni, egy szoval uram. abban bizonyos vagyok, hogy tsak rajtad áll., hogy meg menthessed az ellenségednek kegyetlenségétöl. familiádot és kintsedet., mivel uram ne hizelkedgyél magadnak ab-[47b:]ban hogy ellene álhass, mivel addig el nem megyen innét,121 valamég a várost, és a tartományt fel nem égeti, és a lakosokat kardra nem hányattya, hogy ha tsak ezt a szándékát meg nem változtatod;
aváros fel adásával, a mely néked annál is hasznosab lészen. hogy meg tartván kintsedet azt még meg szaporithatod. a kötésel. a melyet tsinálhatz amııretesel. aki is jobban szereti hogy nagy summa pénzt költlzsön el. mint sem olyan embereket veszesen el. akik néki meg ı-ıziikségesek lesznek ebben a hadakozásában.
Gumer figy elmeteségel halgatván az oloszt. nagy mély gordolatokba esék beszédin. és helyesnek találván mondásit. a reménség. hogy még több kintset is gyüjthetne, és a félelem, arra vivék. hogy meg vallá az olosznak., hogy ha amurates meg halgatná kérésit. és meg tartaná a kötést melyet tenne véle, minden kesedelem nélkül keziben adná rezán városát. és a tartományban levö több eröségeket. és el hagyván tellyeségel a persia király szolgálattyát. a török Csaszárhoz kötelezné egészen magát. hanem már most tsak azon gondolkodik. hogy kire bizhassa ezt a dolgot és ki vállalná magára.
Ezekre bionchiny mondá. hogy ha ö viszá [-4811:] mehetne az amurá-tes t-áborára. abban ö bizonyos. hogy ezt a dolgot végbe vihetné. az éınir ezen igen meg öriile, hogy oly nagy hüséget mutatna hozája.
és alatomba el botsátá. a ki is a táborba érkezvén, a Császár sát-orá-hoz men e. a hol is parancsolattya szerént ibrahimnak. a fö vezémek
121 innét, [i-e-ből javítva.]
4* 51
5
10
15
20
25
30
35
bé jelentété magát. a ki is a Császárhoz vivé. akinek mindeneket elé beszélvén. adolog tsak hamar véghez mene. a Császár kötést tévén az árulo gumerel. mindeneket meg igére néki. és nagy summa pénzt -is ada. és ez a fösvény. az ö királya, és hazája ellenséginek kezélıez adá a várost. amelyet azö ura. a persiai király. és attya fia.
reá bizot vala.
Mint hogy a szép rákimára valo nézve tselekedte amurátes mind azt a mit tselekedék. alig mene bé avárosban. hogy minden dolgot ibrahim vezérre bizván. és tsak a szerelmében akaı'ván foglalatos-kodni. erre valo nézve meg izené az émirnek. hogy meg akarná látni a szép hugát. a ki felöl oly nagy ditseretet hallot., gumer nem tuda mit tsinálni örömében. erre a hirre. és abban nem kételkedvén. hogy ez az iffiu Császár meg ne szeresse hugát. azért. mindgyárt. nagy dol-gokot kezde magának igérni. [48b:] és a császárt. rakimához kisérvén.
örömel vevé észre hogy meg nem tsalatkozot volna gondolattyában.
Ugyan is mihent ez a két személy meg látá- egy mást, azonal tsudál-kozni kezdének egy máson, a sultán ha szépnek tartá is lenni rakimát a képe szerént, de sokal szebnek találá magát. mint sem képit. és tsudálkozni kezdék szépségin. rákima pedig aki ugy gondol-kadván amuratesröl, mint oly rettentö emberöl., a ki tsak avér ontást szomjuhozná. és látván ö benne igen szép termetet. és kegye-séget, nem titkolhatá el gondolattyát.
Egy máshoz közelgetvén. hogy egymást köszönttsék rákima a lábaihozm akarván borulni a császárnak meg tartoztatá nagy kegye-ségel. a melyböl észre veheték. hogy a szerelem meg gyözte volna.
én nekem kell szép rákima. mondá a császar azon tiszteletet adnom néked. és a mely hajlandoságot gerjesztettél fel bemıem az. amuratest örökösön hatalmad alá veti, ezeket a szókot azzal a kegyeségel mondá ki, a melyel ö igen tudta magát szeretetni. a midön akarta. rákimát pedig igen meg haták., és meg pirulván igy felele nékie akár mely hajlandoságal méltoztassal lenni hozám hatalmas Császár. de minden diesöségemet abban tar-[49a:]tom. hogy a -magamét ahoz alkalmaz-tassam.
Emir gumér. aki jelen volt ezen a beszélgetésen gondolá hogy amurates még továb is akarná követni beszélgetésit. a házbol ki mene., és ót hagyá a hugával. a ki mellet távul. rab leányok állot-tanak.
ma lábaihoz (b) [?]
52
Az iffiu rakima. soha még semmit sem szeretet volt. mivel ugy volt neveltetve, valamint szokták nevelni a leányokat azokban az országban, különösön, és mint egy rabságban. ámurátes volt elsö, a kit szerethetet. aki is a mint már meg mondottam, leg szeb volt mind termetében. mind ábrázattyában abban az idöben. ugy anyira, hogy mind tisztelni, mind szeretni kelletet ötet, mind azoknak.
akik látták.
Ennek a szép fejdelem aszonynak. nem lehete magát meg oltal-mazní az ö elsö hajlandoságátol. a melyet ugyan azon orában kezd-é érezni. a melyben123 amurátes érzé a magáét. és mint hogy abban az országban. szeretni. és azt meg vallani, mind egy, azért a Császár is tsak hamar meg tudá szerencséjit. a melyet oly nagynak tartá.
és oly igen örüle rajta, hogy el felejté roxánt, a ki is abban ahada-kozásban el kísérte volt ötet, és a ki könnyen meg tudhatá ezt a vál-tozást, vagy ha szinte amurátes gondolkodot felölle. de tsak azért, mi formában oltalmazhassa meg rákimát.124 az ö `irigységét~öl.[49b:]
amint is hogy. amurátes látván, hogy ugy szeretnék ötet, valamint Ö szeretné. meg kéré magának rákimát. gumertöl, aki oly könnyen oda adá125 néki. valamely könnyen fel adta volt avárost. amurátes pedig hogy meg hálállya neki, bé tölté ezt az árulót nagy tíszttsé-gekel. és ajánılékokal.
Do az alat a Császárné roxán. a ki atáborban volt. meg tudá a kém-jeitöl,. rákimához valo szeretetét. ki mondhatatlan nagy haragban esék. ellene. és el tekéllé magában a rakima halálát. mint olyan dolgot.
a melyet többször is tselekedet. ennek a Császárnénak ha mása nem volt szépségben. a kegyetlenségben sem volt mása. az aszonyok közöt., ez oly igen hatalma alá vetette volt azámurates szívét. hogy néki olyan rabja volt valamint a többi. és oly rettentö írigy volt.
hogy sok olyan szép aszonyokot vesztet el., vagy fegyver. által, vagy étetö által. akik kívántak volna tettzení amurátesnek.
Ez a Császárné. leveleket kezde írni amuratesnek, atáborbol.
a melyekben mindent szemére hánya, meg fenyegetödzék is. amurates tartván attol. hogy jelen valo létével ne háborgatná
gyönyörüségé-123 amelyet [Nyilván irásh.iba.]
12* rákimát. [fm-I:-ból javítva.]
125 odá adá [Az odá. á-ja nyílván az adá á-jának hatására került a szövegbe, mert másutt Mikes az oda. alakot használja. Bár figyelembe veendő a szinte következetesen á-val használt- viszá alak.]
53
ben., azért kemény parancsolat-ot külde néki, hogy meg ne brobállyam rezánba menni, jól üsmervén irigy természetit; tarta [50a:] hatal-mátol,12"' a mely vett volt rajta. fö képpen a miolta egy fia lett tölle.
de még inkáb féltette-tölle rákimát, a kit is meg akarván oltalmazni roxantol, damaseus városában akará küldeni, erre valo nézve Csaszár-néhoz illendö udvart rendele melléje. és uglan nevü szerecsen gond-viselése alá adá., akiben egész bizodalma volt és a kivel minden titkát közlötte. a szép rákima pedig olym igaz szivel kaptsolta vala magát hozája, hogy nagy keserüségel érté. hogy el kellene tölle távozni.
és noha látá mellette valo veszedelmét. mind azon által. jobban szerette volna veszedelembe lenni. mint sem el távozásáért, anyi keserüséget szenvedni.
Amurátesnek meg esék szive szavain, a midön arra kéré. hogy elne távoztassa maga mellöl. uram mondá neki, tekintvén szerelmes szemeivel reája. ahalálamot akarod meg gátolni. és te magad vezetz engemet arra. minden valamitöl tarthatz a roxan irigysége iránt.
azok közöt semmi nem oly veszedelmes nékem, mint a távul valo lételed, a te melletted valo veszedelmem bizonytalan. de a tölled valo eltávozásomért. bizonyoson meg halok. oh' uram ha meg kelletik halnom [50b:] enged meg had legyen melletted halálom. és az én utolso tekintetemel, had nézek az én Császáromra.
Az illyen beszédek által verék az amurátes szivét. de mentöl nagyob szeretet-it látá. annál inkáb tarta veszedelmétöl, kedves rákimám. felelé néki. ate halálod el végezné az én életemet. tarsd meg magadot én érettem, ate tölled valo elválásom tsak arra valo hogy ollyan állapotban tehessem magamot, a melyben semmitöl ne tarthassak iránt-ad. tseleked meg ezt én érettem. aki oly igen szeret tegedet. tsak rövid idö alat hozád fordulok. és akor meg látod hogy nintsen semmi drágáb amurates elött. mint a szép rákima Több illyen beszélgetések is vala egymás közöt, de végtire rakimát-' nak, akarattyára kelleték állani, és az el válásnak napja el érkezvén.
nagy szeretettel. és keserüségel butzsuzának el egymástol, a melyben észre vévék. hogy mint szerették egy mást. a midön. el indula. amu-rátes viszá tére taborára. a hol roxán nem igen ditsekedheték. a mint tekintettek volna reája. egy nehány nap mulva meg indittá táborát-.
babilonía felé. meg akarván menekedni a roxán alkalmatlan sok
12'* meg (me) ne bI'0b_ál.Iya [probállya]
127 hatalmátol, a mely vett volt rajta. fö képpen
“Ü oly (igen) igaz szivel
5
10
is
20
us
so
-5
panaszolkodásátol, viszá kiildé ötet Constancinápolyba és noha mindenüt. valahol el ment. nagy tisztelettel vol- [51a:]tanak is hozája. de szivének nagy keserüségevel mene abban a fö városban.
Azonba a tábora. a kevély babilonía eleiben érkezvén. amurates vini kezdé11° nagy erövel, és ötven két nap mulva sok ostromok után.
a melyekben a persák dítsöségesen víselék magokot. a várost fel adák. ammátes fel prédáltatá. és paranesolá hogy a lakosokat minden személy válogatás nélkül meg ölnék, öreget, gyermeket. aszonyt.
ezt pedig oly kegyetlenségel vivék végben, hogy senki meg nem szabadulhata
Ezen irtoztato kegyetlenségek után; amurátes egy nehány tarto-mányokot el pusztitta. és maga alá hodoltatá. de mint hogy tsak a persiaí király ellen volt minden haragja. az országában bé mene hogy hartzra köteleze ötet, de a király nem akarván szereneséltetni országát. a nagy hegyek közi vette volt magát. a honnét a török ki nem vehette. mind azon által, minden uton modon tsak azon lévén hogy boszut álhasson rajta. meg izené néki, hogy félre tévén minden gyözedelmét. és mindent valamit még nyerhetne gyözhe- [5llı:]
tetlen hadával, ö kész volna végit vetni különösön valo hartzal.
minden közöttök lévö veszekedésnek.
De az okos persiaí király. ugy téteté, mint ha nem tudná hogy vegyfore1i'° lıitta volna ki ötet, hanem atanáesát esze gyüjtvén., azt
De az okos persiaí király. ugy téteté, mint ha nem tudná hogy vegyfore1i'° lıitta volna ki ötet, hanem atanáesát esze gyüjtvén., azt