Úton a többpólusú világgazdaság felé?

Bár lehet, hogy egy-két évtized múlva a kínai nemzetgazdaság összes teljesítménye (GNI értéke) alapján meg fogja előzni az USA-át, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége lesz az USA vezető világgazdasági szerepkörének. Az USA vezető világgazdasági szerepének legfontosabb tényezői a következők:

• A világ legnagyobb külföldi működőtőke-exportáló országa az USA. 2010-ben a világ összes külföldön lévő működőtőke-érdekeltségének 24 százaléka volt ameri-kai tulajdonban. Fontos kiemelni azt is, hogy az USA sokkal inkább működőtőke-exportáló, mint működőtőke-importáló ország, 2008-ban az USA összes külföldi működőtőke-export értéke közel 140 százaléka volt az USA-ban lévő összes külföldi működőtőke-import értékének.

• Ahogy azt már korábban is említettük, 2010-ben a világ 500 legnagyobb vállalata közül (Fortune – Global 500) 133 vállalat volt amerikai, s ezek a vállalatok 7,7 billió amerikai dollár jövedelemértéket értek el. Ez 30 százaléka a Global 500 összes jöve-delemértékének, s ez messze meghaladja a legnagyobb japán és a legnagyobb kínai vállalatok összes jövedelemértékét is.

• A Forbes magazin 2010. évi listája alapján a világ 100 leggazdagabb emberéből (állampolgárság szerint) 33 – vagyis a világ 100 leggazdagabb emberének 1/3 (!) – amerikai állampolgár. E 33 leggazdagabb amerikai állampolgár összes vagyona közel 530 milliárd dollár. Mennyi ez az 530 milliárd dollár? Ez négyszerese a magyar nemzetgazdaság 2010. évi összes GNI értékének. De ami még inkább elgondolkozta-tó, hogy az alacsony jövedelmű országok összes GNI értéke csak 510 milliárd dollár.

Így a kérdés egyértelműen az, hogy e hatalmas amerikai magánvagyonnak milyen világgazdasági és legfőképpen milyen világpolitikai jelentősége van? A köznyelv egyszerűsítő kérdését alapul véve: kik irányítják a világot?

• A nemzetközi pénzügyi és üzleti központok rangsorában New York vezető szerepe vitathatatlan. Arra a kérdésre, hogy honnan irányítják a világot, a válasz egyértelmű, gazdaságilag New York-ból és politikailag Washingtonból. Egyébként a világ TOP 25 pénzügyi központjából 5, TOP 25 üzleti központjából 3 található az USA-ban.

A NAFTA, az EU és a NATO által alkotott atlanti erőtér mellett napjainkra egyre inkább formálódik a FÁK, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az ASEAN területi egységeként alakuló eurázsiai erőtér.

Eurázsia a jelenlegi geopolitikai gondolkodásunk egyik legvitatottabb fogalma. Az euró-pai kontinens nyugati és középső részének országai mereven elutasítanak minden olyan geo-politikai megközelítést, amely Európa önállóságát megkérdőjelezi. Ugyanakkor Eurázsia a 2000. évtől kialakuló új orosz geopolitika központi elemévé vált, mivel a neoeurázsiaiság, vagyis az új bipolaritás kialakítása – az eurázsiaiság szemben az atlantizmussal – a jelenlegi orosz nagyhatalmi törekvések kiemelt tényezője. (D^UGin a. 2004)

Az amerikai hegemónia, az amerikai geopolitika számára az eurázsiai erőtér feletti politikai hatalomgyakorlás mindig is a világméretű hatalomgyakorlásnak egyik kiemelt tényezője volt. Zbigniew Brzezinski „A nagy sakktábla” c. világhíres könyvében erről a következőképpen ír: „Nyilvánvaló, hogy az egész világon szerteágazó kapcsolatokat ápoló Amerika számára, ha meg akarja őrizni világhatalmi szerepét – aminek érdekében ajánlatos megakadályozni egy egyeduralkodó és ellenséges eurázsiai hatalom létrejöt-tét –, központi kérdés marad, hogy eligazodjon az eurázsiai hatalmi viszonyok között”.

(b^RZeZinsky, Z. 1999)

Több mint tíz évvel Brzezinski könyvének megjelenése után a világ döbbenten nézi a töretlen kínai gazdasági növekedést, s joggal kérdezi, hogy feltámad-e újra a Csing-dinasztia XVIII. századi Mennyei Birodalma? Vitathatatlan, hogy Kína világgazdasági szerepkörének hatalmas mértékű előretörése révén, 2010-re immár globális világgazdasá-gi hatalom, s a kínai gazdasávilággazdasá-gi érdekszféra globális szintű kiterjesztése is egyértelmű tény.

De az még erősen kérdéses, hogy e gazdasági érdekszféra jelent-e politikai érdekszférát is. Az USA szempontjából nézve az alapvető kérdés az, hogy térben meddig terjedhet e kínai érdekszféra, legfőképpen úgy, hogy az ne veszélyeztesse az amerikai gazdasági és politikai erőteret. Brzezinski szavait idézve: „Azonban pontosan itt, a földgolyó legfon-tosabb játékterén, Eurázsiában jöhet létre valamikor egy olyan ország, amely képes lesz Amerikával rivalizálni”. (b^RZeZinsky, Z. 1999)

A tér „újrafelfedezése” a közgazdaságtudományban a globális világgazdasági korszak-hoz kapcsolódik. A globalizáció és a lokalizáció egymással párhuzamosan zajló, össze-kapcsolódó folyamatok. A világgazdasági globalizáció területi szerveződésének lényege, hogy a nemzetgazdasági szint feletti – nemzetközi integrációk – és különösen a nemzet-gazdasági szint alatti térségi szintek – regionális gazdaság, lokális gazdaság – szerepe egyre fontosabbá válik. A globális gazdasági tevékenységek meghatározó térbeli eleme a koncentráció. A koncentrációval összefüggésben a világgazdaság térbeli szerveződésének fontos jellemzője a nemzetközi függőség és hierarchia. Napjainkban a földrajzi helyzet re-latív értelmezése az elsődleges. A globális világpiac időszakában, a földrajzi helyek törté-nelmileg kialakult hálózata mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a térbeli áramlások.

A XXI. század világgazdaságának egyik fő kérdése, hogy megszűnik-e az USA hegemón világgazdasági szerepköre, s ezzel összefüggésben kialakul-e egy új többpólusú, nem ki-zárólagosan az amerikai piacgazdasági „logika” alapján szerveződő világgazdaság.

Visszatekintő kérdések

• Miért a koncentráció az „új gazdaságföldrajz” paradigmájának legfontosabb eleme?

• A globális világgazdaságban mit jelent a lokalizáció fogalma?

• Miért mondjuk azt, hogy a közlekedési és kommunikációs eszközök térszűkítő technológiák?

• A K+F tevékenységek hogyan koncentrálódnak térben?

• Miért a Szilícium-völgy a világ K+F tevékenységének „fellegvára”?

• Mit jelent a stratégiai földrajzi helyzet fogalma és miért fontos ez a nemzetközi vállalatok ese-tében?

• Mondjon konkrét példákat a „HQ”-ek földrajzi elhelyezkedésére!

• A transznacionális vállalatok termelési egységei hogyan szerveződnek térben?

• AZ EU integrációs folyamatai hogyan változtatták meg a transznacionális vállalatok nemzetközi üzletpolitikáját?

• Mit jelent a „value added by chain” fogalma és milyen jelentősége van ennek a transznacionális vállalatok térbeli szerveződésére?

• Mely városok a globális pénzügyi rendszer központjai?

• Miért a hálózat a globális világ térbeli szerveződésének „jelszava”?

• Véleménye szerint hogyan alakul a jövőben az USA vezető világgazdasági szerepe?