A klasszikus nyelvek és irodalmak tanításának kérdése. Beszéd, melyet budapesti kir. magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem, tanácsának 1927.
•évi szeptember hó 26-án t a r t o t t beiktató-s a tanévet megnyitó ünnepélyes
•nyilvános ülésén mondott-drl Fináczy Ernő, egyetemi ny. r. tanár, a kir.
magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Rector Magnifieusá.. • Nyoma.to.tt Budapestén, a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris
esztendejé-ben, 1927. (N. 8-r., 24.1.) - • .• • ' ;
Kornis Gyula: Magyarország közoktatásügye a világháború óta.
IBp., 1927. A Magyar Paedagogiai Társaság kiadása. (N. 8-r.,' XII + 556 1.)
— Ara-25 pengő, a Magy. Paed. Társaság tagjainak 20 pengő.
Kövesi Lajos: Vadé mecum. • Jellemfejlesztő diákkalauz. Bp., 1928.
•Kókai L. (16-r., 64 1.) '
Márton Béla dr.: A földrajztanítás módszertana. (Gáea. ' A föld, az
•élet és a tudomány könyvei. Szerkeszti: Milleker Rezső dr. — 1. szám-.) Deb-recen—Budapest, 1927. Csáthy Ferenc! (16-r., 152.1.) — Ara fűzve 2 '80 P,
kötve 4 P. • • • • • • . • Dr. Takács Menyhért: Mi a bölcselet? A gondolkodás történetének .'kézikönyvel Berlin, 1927. Verlag Ludwig Voggenreiter. Magyar Osztály.
A Stúdium-Könyvesbolt bizománya. (N.' 8-r., 136 1.) , "
AL négyévfolyamú felső kereskedelmi iskolák tanításterve. Kiadja a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával a m. kir. vallás- és.
köz-•oktatásügyi miniszter 68.000/1927. számú. rendeletével. Bp., 1927. Kir.. M.
.Egyetemi Nyomda. (N. 8-r., 40.1.)- . . .•
Szabályzat, a középiskolai tanárvizsgálat tárgyában. Kiadatott a m, kir.
vallás- és. közoktatásügyi miniszternek 1927: évi 98.700. számú rendeletével.
(Bp.-, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.- (N. 8-r.,-.96 1.) — A r a:l ; 5 Q P . Tanterv á leánygimnáziumok, .léáiiylíceumok és - leánykollégiumok 'szá-mára.; Kiadta - a : m. ' km vallás- és; közoktatásügyi miniszter- -192:7'. - .évi .4889. • eln.' sz. rendeletével:. Bp., 1927.-; Királyi Magyar Egyetémi'• Nyomda.
f(N. 8-r., 92 1.) • • ; ' . ' . . . '•: • "
Tanterv és Utasítás a polgári fiúiskolák számára. Kiadta a m. kir.
vallá6- és közoktatásügyi miniszter 1918. évi április hó 30-án 70.022. és-1927. évi július hó 4-én 1434. eln. sz. a. kelt rendeletével. Bp., és-1927. Kir. M.
Egyetemi Nyomda. (Lex. 8-r., 200 1.)
Utasítások a középiskolák (gimnáziumok, reálgimnáziumok és reál-iskolák) tantervéhez. Kiadta a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927. évi november hó 11-én kelt 70.640. sz. rendeletével. Bp., 1927. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. (Lex. 8-r., 358 1.)
Vox Academica. Az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövet-ség folyóirata. I. évf., 1. szám. 1927 május. SzerkesztőDiákszövet-ség és kiadóhivatala Bp., IX, Ráday-u. 45. Élet irod. ny. rt, (N, 8-r., 36 1.)
V E G Y E S .
Verkehrserziehung. Volt idő, amikor a német időszaki pedagógiai iro-dalomban lépten-nyomon beleütköztünk ebbe a címszóba: Erziehung zu —.
Vagyis mind újabb és újabb elemeket sorakoztattak fel, amelyekre nevelni kell-S noha a nevelés fogalma a maga teljességében valamennyi szellemi, testi és-lelki tényezőt felöleli, nem tagadhatni, hogy ez az Erziehung zu — a figyel-met nyomatékkal ráterelte olyan újabb tényezőkre, amelyeket a folyton baladó kultúra és technika megérlelt és amelyek mindaddig nem részesültek kellő méltánylásban. Akaratlanul is ez j u t o t t eszünkbe, amikor a berlini Zentralinstitnt kiadásában megjelenő D. W. Fűnk c. folyóirat egyik utolsó-számában Die Verkehrserziehung der Jugend c. cikkecskét megpillantottuk-Ebben, amint a cím is jelzi, röviden arról esik szó, hogy az ifjúságot á köz-lekedési eszközök észszerű használatára rá kell nevelni. A téma első tekin-tetre, megengedem, pedagógiamentesnek, sőt pedagógiaeilenesnek látszik, de-közelebbről szemügyre véve s végiggondolva érdemesnek bizonyul arra, hogy komolyan foglalkozzunk vele. Ha más nem, a nap-nap után felmerülő és ijesz-tően szaporodó balesetek figyelmeztetnének erre kötelességszerűen. Ámde itt nem csupán az élet és épség megóvása s az ezzel kapcsolatos közgazdasági tényezők kerülnek szóba, hanem e mellett több olyan körülmény is, amely-nek — hacsak közvetve is — megvan a maga pedagógiai jelentősége. Kiderül ez már a következő szavakból, amelyekét a szerző igazi német alapossággal sorakoztat fel: Verkehrsgeschie'nte, Verkehrsbeschleunigung, Verkehrsmrt-sehaftlichkeit, Verkehrseinriehttingen, Verkehrswegweiser, Verkehrsverstandnis,
•Verkehrsklugheit, Verkehrsanstand stb. Vagyis: ismerni kell a közlekedési esz-közöket, ismertetni legcélszerűbb felhasználási módjukat (idő- és pénzmeg-takarítás), technikai és egészségügyi berendezésüket (tisztaság, kímélés), a gyakorlati fogásokat (fel- és leszállás, kitérés, ügyesség, óvatosság, lélek-jelenlét) s nem utolsó sorban azt az ülemtudó viselkedést, amellyel az ifjúság;
a felnőtteknek tartozik. Mindezekben az értelmes szülők útbaigazítása, tanácsa előljárhat, de egymagában nem elegendő. Megfelelő előadások, falragaszok.
o
képek, filmek és a sajtó felvilágosító közleményei hasznos kisegítő eszközök-nek fognak bizonyulni. E mellett azonban az iskola sem zárkózhatik el terv-szerű elméleti és gyakorlati kioktatástól; az előbbire kitűnő alkalom kínál-kozik az iskolaév megnyitásakor, az utóbbira az .iskolai kirándulások kereté-ben. Vegyük még tekintetbe azt, hogy itt számos visszás szokás megszünteté-séről van szó; arról, hogy az elfajult közneveletlenséget — amennyire lehet — csökkentsük; továbbá arról, hogy a közlekedési kérdés nem a felnőtt tömegek, hanem csak az ifjúság tervszerű nevelésével oldható meg sikeresen. Az esz-ményi végcél pedig ez: Az egyénnek megfontolt beilleszkedése a közlekedés rendjébe, ennek fokozására és zavartalan lebonyolítására a maga és
ember-társai érdekében. k f . Az erkölcsi nevelés kongresszusainak köréből. A morálpedagógiai
kon-gresszusok londoni végrehajtóbizottságának legújabb körlevele érdekes sze-mélyi változásról ad hírt, amelynek tudományos jellegű háttere van. Mr. Gould, aki éveken keresztül igen buzgón látta el a főtitkári teendőket, az 1926. évi római kongresszusról szerkesztett jelentése ügyében ellenkezésbe jutott a végrehajtóbizottsággal és beadta lemondását. Utóda, Mr, St. G. Lane Fox-Pitt a körlevélnek „A lelkiismeret valódi funkciója" című közleményében immár meg-magyarázza ennek a véleménykülönbségnek egyik okát. Eszerint közte és Mr.
Gould között a lelkiismeret minősítése körül támadt ellentétes felfogás, amennyiben ő (Fox-Pitt) a kongresszuson bemutatott tanulmányában a lelki-ismeret felkeltéséről (awakened conscience, conscience éveillée) szólt, amit Mr. Gould a nevelt (educated, éduquée) lelkiismeret .elnevezéssel megmásított.
Fox-Pitt szerint ugyanis szó lehet a szunnyadó lelkiismeret „felkeltéséről", ellenben, merő képtelenség annak „neveléséről" beszélni. A lelkiismeret az erkölcsi nevelésnek alapja, de azt „nevelni" éppoly kevéssé lehet, mint akár az igazságot. A lelkiismeret fogalma az idők folyamán módosult és elvesztette eredeti tiszta jelentését, „amely feltételezi a felelősséget, szellemi erőt, valódi szabadságot, őszinteséget, megértést s főleg igazi benső függőségünk-nek és egységünkfüggőségünk-nek azt a harmonikus érzését, amelyet jóságnak és szeretet-nek nevezünk". Amint már ebből a vázlatos ismertetésből is kitűnik, a két angol szerzőnek ez a házi vitája egy jelentős ós régi tudományos kérdéssé szélesül a lelkiismeret mibenlétét s a szabad akarat lehetőségét illetőleg.
A magunk részéről ehhez csak annyit jegyzünk meg, hogy a lelkiismeret egyik leglényegesebb kritériuma a kötelességteljesítés lévén önmagunkkal és mások-kal szemben, mi azt igenis befolyásolhatónak, tehát nevelésre képesnek tart-.juk. — A körlevél még közli, hogy a legközelebbi 5. morálpedagógiai kon-gresszust 1930-ban Párizsban fogják megtartani a Carnegie-alapítvány
támo-gatásával. k f . Szünidei .tanfolyamok Jénában. Az idei, immár 34. jénai szünidei
tan-folyamot augusztus 1—15-ig tartják meg az ottani egyetemen és egyetemi .intézetekben. A tanfolyamok a következő területeket ölelik fel (az előadók nevei zárójelben): I. Bölcsészet és lélektan: A Goethe-korabeli világnézet
{Krügcr). A jelenkor kultúrválsága és az etikai probléma (Linké). Bevezetés a jelenkor történelembölosészetébe (Haase). Karakterológia (Ziehen). A gyer-mek lélektana (Volkelt). Pszichoanalízis és lélektan (Schneider). Pszichoanalízis
•és pedagógia (Schneider). II. Pedagógia: A jelenkor pedagógiai vitakérdései (Rein). Államjog és szülők joga (Sellmann). A német iskolák mai újjáala-kulásának didaktikai vezéreszméi (Scheibner). Differenciális pedagógia (König).
Pedagógiai áramlatok a XX. században (Weisz). Munkatanítás és munka-iskola (Weisz). A munkamunka-iskola gyakorlati alapjai (Denzer). Az újkori vallás-oktatás problémái (Reukauf). A német nyelvtanítás módszere (Sellmann).
Bevezetés a geopolitikába (Hennig). III. Természettudományok. IV. Ház-tartástan. V. Nyelv és nyelvi zavarok. VI. Irodalom, művészet és testi kul-túra. VII. Zene. VIII. Nyelvek (német, angol, francia). IX. Német nyelv külföldiek részére. — Díjak: beíratás í> márka, egy-egy hatórás tanfolyamért -5, egy-egy tizenkétórás tanfolyamért 10 márka, A részletes tervezet április elején jelenik meg. Bővebb felvilágosításokkal a tanfolyamok titkársága
szol-gál: Frl. Clara Blomeyer, Jena, Carl-Zeiss-Platz 3. (k.)
• Az intelligencia-vizsgálatok megkönnyítése. Az intelligencia-vizsgálat ma már az egész világon, de különösen Angliában, Amerikában, Német-, Francia- és Olaszországban nagyon el van terjedve s az osztályzatok mellett
•fontos eszköz a tanulók megítélésére. Legelterjedtebb intelligencia-vizsgáló módszer a Binet-féle, melyet Éltes Mátyás tett át magyar nyelvre s alkal-mazott a magyar gyermekek értelmi fejlődéséhez. Az eljárást most megkönnyí-tette Éltes azáltal, hogy a feladatokat, az eljárás módját és a feleletek érté-kelését jegyzőkönyv alakjában adta ki, melynek egyik oldalán olvashatók a 'kérdések, a másik, tiszta lapjára pedig a gyermekek feleletét írhatjuk fel.
A jegyzőkönyv első lapján megtaláljuk az intelligonciatükröt (profilt), melyről 'rögtön leolvashatjuk á gyermek intelligenciaképét. Minden vizsgálathoz külön .jegyzőkönyv kell, azért is van annak ára minimálisan, 80 fillérben
megálla-pítva. A Magyar Paedagogiai Társaság tagjai 40 fillérért szerezhetik be Éltes Mátyás igazgatónál, Budapest VIII, - Mosonyi-utca 6. sz. alatt.