ÚJ HELYESÍÁRSI SZABÁLYZATUNK JUGOSZLÁVIAI FOGADTATÁSA

IRÁNYZAT I ÉS STÍLUSJEGYEK BAUIIS "A GÓLYAKALIFA"

ÚJ HELYESÍÁRSI SZABÁLYZATUNK JUGOSZLÁVIAI FOGADTATÁSA

"A magyar t i e l y e s í r á s s z a b á l y a i " című kézikönyvnek 1904. é v i , t i z e n -egyedik k i a d á s á r ó l a l e g r é s z l e t e s e b b i s m e r t e t é s t és b í r á l a t o t ÁGOSTON MIHÁLY, a j u g o s z l á v i a i Ú j v i d é k (Novi Sad) egyetemének tanára í r t a . " H e l y e s í r á s u n k h i t e l é é r t " főcímmel, "Gondolatok az ú j f i e l y e s í r á 3 i s z a b á l y z a t r ó l " alcímmel j e l e n t meg ez a 76 o l d a l t e r j e d e l m ű munka a Híd című f o l y ó -i r a t 1985. é v -i 9 . , 10. és 11. számában s azután könyvalakban -i s ( a Forum Könyvkiadó és a Híd közös k i a d á s á b a n ) . A nagyon alapos tanulmány f e j e z e t címei a k ö v e t k e z ő k : A h e l y e s í r á s r ó l ; A s z a b á l y z a t r ó l ; Az ú j í t á s o k r ó l ; K i -sebb problémák; K i t e k i n t é s ; F o r d u l ó p o n t o n tie 1 yes írásunk r e n d s z e r e és ügye?; Egyéb problémák.

ÁGOSTON MIHÁLY a l e g i s m e r t e b b és l e g t e k i n t é l y e s e b b j u g o s z l á v i a i ma-gyar n y e l v t u d ó s o k közé t a r t o z i k . Emlékszem r á , Ixigy néhány é v v e l e z e l ő t t a Magyar Tudományos Akadémia H e l y e s í r á s i B i z o t t s á g á n a k e g y i k ü l é s é n i s r é s z t v e t t mint meghívott vendég. Tanulmányának megírásával és k ö z l é s é v e l n y i l v á n k e t t ő s c é l j a v o l t : r é s z l e t e s e n meg a k a r t a i s m e r t e t n i az ú j lie-l y e s í r á s i s z a b á lie-l y z a t o t és s z ó t á r á t a j u g o s z lie-l á v i a i magyar k ö z ö n s é g g e lie-l , másrészt pedig ennek a szabályzatnak és szótárnak a jövőbe t e k i n t ő , nagy t á v l a t ú k r i t i k á j á t i s a d j a . Hangsúlyozza: "Nem lehetünk közömbösek [ e könyvnek] a használhatósága i r á n t , t i c r t a magunkévá k e l i fogadnunk t a r -t a l m á -t , a magunk íráskészségének ú -t m u -t a -t ó j á v á . Hosszú i d ő r e " ( 1 2 — 1 3 . o . ) . Ezekből a s o r o k b ó l i s l á t j u k : ÁGOSTON MIHÁLY úgy t e k i n t , nagy b i z a -lommal, a Magyar Tudományos Akadémia l i e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t á r a , hogy ez nemcsak a m a g y a r o r s z á g i , hanem a h a t á r a i n k o n k í v ü l é l ő magyarok í r á s b e l i -ségét i s nagymértékében s e g í t ő k ö n y v . Tanulmányát ezekkel a s z a v a k k a l z á r j a : "Hiszem azt i s , liogy közönségünk m i n é l t ö b b e t h a s z n á l j a majd a s z a b á l y z a t o t , annál inkább meg f o g j a s z e r e t n i , annál inkább é r e z n i f o g j a , hogy mai í r o t t nyelvünknek elemi t é n y e z ő j e , és e l v á l a s z t h a t a t l a n a min-d e n n a p j a i n k t ó l , közösségi és egyéni l é t ü n k t ő l " ( 7 6 . o . ) .

J ó l l á t j a ÁGOSTON: az ű j f i e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t k i d o l g o z á s a k o r "nem v o l t könnyű d ö n t e n i a r r ó l , hogy a megtanulhatóságot ( r e n d s z e r ű s é g e t , k i -v é t e l n é l k ü l i s é g e t ) n ö -v e l j ü k - e , -vagy a nagy többség 1.0! már m e g s z o k o t t , megtanult (= megszokottnak, megtanultnak v é l t ) írásmódot hagyjuk meg"

( 1 0 . o . ) . Nagyon e g y e t é r t e k v e l e abban, ahogy a t i z e n e g y e d i k kiadásban b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k a t j e l l e m z i : "Az ű j kiadásban (bár a l a p t e n d e n c i á -j a a hagyományőrzés) n ő t t a s z a b á l y t a r t a l o m r e n d s z e r -j e l l e g e , t e h á t a meg-tanulhatósága i s " ( 9 . o . ) .

A szerző k r i t i k a i megjegyzéseinek nagy r é s z é v e l e g y e t é r t h e t ü n k . Eze-k e t bizonyára j ó l f o g j á Eze-k h a s z n o s í t a n i a X X I . század n y e l v é s z e i , amiEze-kor e l k é s z í t i k "A magyar h e l y e s í r á s s z a b á l y a i " ~ n a k t i z e n k e t t e d i k k i a d á s á t . Az alábbiakban a tanulmánynak csak néhány o l y a n m e g á l l a p í t á s á t veszem s o r r a , a m e l l y e l - - űgy gondolom — v i t á b a k e l l s z á l l n u n k .

ÁGOSlüN az ű j s z a b á l y z a t o t a Magyar ludós társaság 1052. é v i s z a b á l y z a t a (Magyar h e l y e s í r á s ' és s z ó r a g a s z t á s ' főbb s z a b á l y a i ) t i z e n e g y e -d i k kia-dásának t e k i n t i . E r r e a nagy ér-demű könyvecskére u t a l v a í r j a :

"Több m i n t s z á z ö t v e n é v v e l később j e l e n t meg a s z a b á l y z a t t i z e n e g y e d i k k i a d á s a , azaz a t i z e d i k alaposabb á t d o l g o z á s a " ( 1 1 . o . ) . Pedig t u d j u k az akadémiai h e l y e s í r á s t ö r t é n e t é b ő l , Iwgy a "Magyar h e l y e s í r á s ' és s z ó r a gasztás ' főbb s z a b á l y a i " n a k csak t í z k i a d á s a v o l t ; ezek 18321853 k ö -z ö t t j e l e n t e k meg: a I I . k i a d á s már k é t é v v e l a-z I . u t á n , 1034-ben; a I I I . kiadás 1838-ban; a IV. 1840-ben; az V. 1041-ben; a V I . k i a d á s 1043-ban; a V I I . 1844-ben; a V I I I . 1847-ben; a I X . v a l ó s z í n ű l e g 1849-ben; a X.

k i a d á s 1853-ban. A mi mai s z a b á l y z a t u n k egy j ó v a l később, 1922-ben más címmel megjelent könyvnek, "A magyar h e l y e s í r á s s z a b á l y a i " n a k a t i z e n e -g y e d i k k i a d á s a . Ennek a I I . kiadása az 1923. évből v a l ó , a I I I . k i a d á s 1 9 2 7 b ő l , a I V . 1 9 3 1 b ő l , az V. 1936ból, a V I . 1 9 3 7 b ő l , a V I I . ( j a v í -t o -t -t és b ő v í -t e -t -t k i a d á s ) 1 9 3 8 - b ó l , a V I I I . 1 9 4 0 - b ő l , a I X . 1 9 5 0 - b ő l , a X.

1954-ből s a j e l e n l e g érvényben l é v ő X I . k i a d á s 1984-ből.

ÁGOSTON MIHÁLYnak nem t e t s z i k , hogy a X I . kiadás t á r g y m u t a t ó j á t , mely a X. kiadásban a Szabályzat és a S z ó t á r című rész k ö z ö t t (a 8 1 — 9 0 . o l d a l o n ) f o g l a l t h e l y e t , most a könyv l e g v é g é r e s z o r í t o t t á k . így í r e r r ő l : "A t á r g y m u t a t ó már nem t a r t o z é k a a s z ó t á r i résznek, e z é r t k i s s é l o -g i k á t l a n v o l t nem m i n d j á r t a s z a b á l y z a t i r é s z vé-géhez k a p c s o l n i . Ú-gy h a t , mintha s a j t ó f i i b a l e n n e " ( 1 9 . o . ) . Nos, nem s a j t ó f i i b a ez: g y a k o r l a t i

meg-v e t t é k , meg-vagy pedig ö s s z e t é meg-v e s z t e t t é k a t a r t a l o m j e g y z é k k e l . F o n t o s , bogy a közönség regtanulja a t á r g y m u t a t ó h a s z n á l a t á t : a t á r g y m u t a t ó s e g í t s é g é v e l v a l ó s z a b á l y k e r e s é s t ; de ehhez számot k e l l e t t v e t n i a z z a l , hogy a tudományos könyvek t á r g y m u t a t ó j a l e g h á t u l s z o k o t t l e n n i , mert o t t a l e g -könnyebb a f e l l a p o z á s a . Ha a 3Ü5 o l d a l t e r j e d e l m ű ú j l i e l y e s í r á s i könyvben továbbra i s k ö z v e t l e n ü l a s z a b á l y z a t i rész után v o l n a közbeékelve a csu-pán 9 o l d a l a s t á r g y m u t a t ó , a 125. o l d a l t á j á n , akkor nem v á r h a t n á n k , hogy az emberek v á l l a l j á k a k e t t ő s keresés n e h é z s é g e i t : e l ő s z ö r a t á r g y m u t a t ó megkeresését, azután ennek s e g í t s é g é v e l a M e g f e l e l ő s z a b á l y é t . E z é r t j a -vasoltam én ( i s ) az MTA H e l y e s í r á s i B i z o t t s á g á b a n a tárgymutatónak i l y e n , c é l s z e r ű b b e l h e l y e z é s é t . Ebben a dologban a c é l s z e r ű s é g és a g y a k o r l a t i asság fontosabbnak l á t s z o t t , mint az a körülmény, Ixigy e l v i l e g , e l m é l e t i -l e g a s z a b á -l y z a t i részhez k a p c s o -l ó d i k a t á r g y m u t a t ó .

Szóvá t e s z i ÁGOSTON, liogy a Bükk (liegység) B ü k k - k e l s z ó a l a k j a csak a s z ó t á r i részben van meg e z z e l az ú j írásmóddal, de a s z a b á l y z a t i részben h i á n y z i k , sőt i t t egyértelmű u t a l á s s i n c s r á . A s z ó t á r a B ü k k - k e l szóal a k n á szóal a 154. c p o n t r a u t a szóal , ahoszóal a k ö v e t k e z ő k e t o szóal v a n h a t j u k : "A t u szóal a j donnevek írásának j e l l e m z ő vonása az á l l a n d ó s á g . ( . . . ) a r r a k e l l t ö r e k e d -nünk, liogy a t o l d a l é k o s alakok l e í r á s á r a o l y a n megoldást t a l á l j u n k , amely b i z t o s í t j a az alapforma v i s s z a á l l í t h a t ó s á g á t : K i s s - s e i , Witmann-né, New Y o r k - i s t b . (Nem p e d i g : K i s s e l , Wittmanné, newyorki s t b . ) " S z e r i n t e m e szabály „ s t b . " j é b e b e l e é r t h e t j ü k a kérdéses B ü k k k e l írásmódot i s , p e r -sze i g a z , hogy e z t v a l a h o l reg i s k e l l e n e magyarázni. A s z ó t á r i részben csak idegen párhuzamos p é l d á k a t t a l á l u n k : Bonn, B o n n - n a l , B o n n - n á l ; Tal-l i n n , T a Tal-l Tal-l i n n - n á Tal-l , T a Tal-l Tal-l i n n - n a Tal-l . A hasonTal-ló t í p u s ú magyar f ö Tal-l d r a j z i nevek i l y e n í r á s m ó d j á v a l — úgy gondolom — a 94. s z a b á l y z a t i pontban i s f o g -l a -l k o z n i -l e h e t n e , de o t t csak e z t t a -l á -l j u k : "A t o -l d a -l é k o -l á s k ö v e t k e z t é b e n egymás m e l l é k e r ü l ő három azonos, mássalhangzót j e l ö l ő b e t ű t k e t t ő z ö t t r e e g y s z e r ű s í t j ü k ( . . . ) A szabály nem é r v é n y e s í t h e t ő a magyar c s a l á d n e v e k r e , az idegen t u l a j d o n n e v e k r e és a s z ó ö s s z e t é t e l e k r e . Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a v e l e azonos ú j a b b a t k ö t ő j e l l e l k a p c s o l j u k : S z é l i -j e i , T a r r - r ó l , Herrnann-nál, Wittmann-né s t b . ( . . . ) ; i l l e t ő l e g : s a k k - k ö r , b a l e t t - t á n c o s , h o s s z - s z á m i t á s , ö s s z - s z ö v e t s é g i s t b . " K é t s é g t e l e n , liogy e

szabálynak a megfogalmazása n i n c s t e k i n t e t t e l a B ü k k k e l írásmódra, h i -szen a Bükk nem idegen t u l a j d o n n é v . "Ebből a s z a b á l y b ó l - - j e g y z i meg ÁGOSTON — az k ö v e t k e z i k , hogy a s z ó t á r i részben s z e r e p l ő Bükk t o l d a l é k o -l á s a ( " B ü k k - k e -l " ) e -l -l e n t é t b e n á -l -l a 94. s z a b á -l y p o n t t a -l , azaz téves. He-l y e s e n (= a s z a b á He-l y z a t s z e r i n t ) így í r j u k : Bükk: B ü k k e He-l ; Fadd: EaddaHe-l, Tass: Tassal, T i s z a r o f f : T i s z a r o f f a l , Ukk: l i k k a l , V i s s : V i s s e l s t b . " ( 3 3 . o . ) Szerintem nem ez a helyes megoldás, hanem a 94. s z a b á l y t k e l l e n e pon-t o s í pon-t a n i a kövepon-tkezőképpen: "A szabály nein é r v é n y e s í pon-t h e pon-t ő a családnevek-r e , a f ö l d családnevek-r a j z i nevekcsaládnevek-re és a s z ó ö s s z e t é t e l e k családnevek-r e . " Nem szecsaládnevek-rencsés d o l o g u g y a n i s , hogy különbözőképpen t o l d a l é k o l j u k a magyar és az idegen c s a l á d -n e v e k e t , a magyar és az idege-n f ö l d r a j z i -n e v e k e t , h i s z e -n -néha -nagyo-n - nehéz m e g á l l a p í t a n i , hogy egy név magyare vagy idegen. Ha az á l t a l a m j a v a -s o l t k i -s m ó d o -s í t á -s -s a l tennénk ponto-sabbá a -s z a b á l y t , e g y -s z e r r e v i l á g o -s -s á v á l n a , hogy a Bonn: B o n n - n a l , Bonn-nak, Bonn-nál szabálya s z e r i n t í r a n d ó k ezek i s : Bükk: B ü k k k e l , Fadd: F a d d d a l , Tass: í a s s s a l , T i s z a r o f f : l i -s z a r o f f - f a l . (Vö. a 217. c pontban f e l -s o r o l t i l y e n p é l d á k k a l : Mann-nak, T a l l i n n - n á l , S c o t t - t ó i , F a l s t a f f - f a l , ü r i i n n - m e l . )

ÁGOSTON MIHÁLY s z e r i n t a £ót és a T ó t h , a K i s és K i s s "ugyanaz a név" (61. o . ) . S z e r i n t e m ezek ma már ugyanúgy különböző nevek, m i n t az egy névből k e t t ő v é l e t t Loránd és L ó r á n t .

T ú l z o t t és f ö l ö s l e g e s pontoskodásnak érzem a szerző r é s z é r ő l , hogy ő a n é v e l ő t i s n a g y b e t ű v e l í r n á - - mondat b e l s e j é b e n i s — a f ö l d - és Bán y á s z a t i TudomáBányok O s z t á l y a (az MTA t e s t ü l e l t e ) , a Medicor Művek V á l l a l -k o z á s i Gyára, a Sza-kszervezete-k Nógrád Megyei t a n á c s a , a H a z a f i a s Népf r o n t X. K e r ü l e t i B i z o t t s á g a t í p u s ú intézménynevekben. S z e r i n t e a n é v e l ő -nek a t u l a j d o n n é v b ő l v a l ó k i r e k e s z t é s é v e l "magyartalanná v á l t a k " a 109.

p o n t b szakaszának ezek a p é l d á i ( 6 3 . o . ) . N i n c s i g a z a , h i s z e n a s z a b á l y -z a t 187. p o n t j a i s u t a l a n é v e l ő k k i s b e t ű s h a s -z n á l a t á r a : "A h i v a t a l o k , t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k , o k t a t á s i intézmények, tudományos i n t é z e t e k , szö-v e t k e z e t e k , szö-v á l l a l a t o k és hasonlók többelemű h i szö-v a t a l o s , cégszerű neszö-vében

— az és k ö t ő s z ó , v a l a m i n t a névelők k i v é t e l é v e l - - minden t a g o t nagybe-t ű v e l kezdünk." Tehánagybe-t a névelők i s k i v é nagybe-t e l e k : mondanagybe-t b e l s e j é b e n ezekenagybe-t k i s b e t ű v e l í r j u k , mert a b i r t o k o s s z e r k e z e t ű intézménynév e l e j é n l e v ő n é -v e l ő csak f é l i g - m e d d i g t e k i n t h e t ő az intézményné-v részének. (Ugyanez a n é v e l ő e g y i d e j ű l e g az intézménynév mondatba s z e r k e s z t é s é t s z o l g á l ó v i

-szonyszó i s ! )

ÁGÜ5 iONnak egyébként - - a r é s z l e t e s k r i t i k á j a e l l e n é r e — nagynn p o z i t í v az é r t é k e l é s e az é j I m l y n s í r á s i k é z i k ö n y v r ő l . h|y siminá/za véleményét: "a szabálykönyv mindkét része t ö b b , alaposabb minden e d d i g i k i -a d á s n á l " , " s -a j á t o s -a n j ó rendszerű és g-azd-ag -a s z ó t á r -a " , "-a s z -a b á l y z -a t i rész gazdagabb minden e d d i g i n é l : á l t a l a a magyar írásmód f ö l t é t l e n ü l d i f f e r e n c i á l t a b b á , egységesebbé és h i t e l e s e b b é v á l i k " , " t ö k é l e t e s e d e t t á l t a -l a a magyar í r á s r e n d s z e r " , " p é -l d a t á r a k o r s z e r ű , n e m z e t k ö z i -l e g i s s z é -l e s skálán mozog" ( 1 6 . o . ) . Azt hiszem, ebben az összegző é r t é k e l é s b e n e g y e t -é r t e n e k az i t t h o n i -és a j u g o s z l á v i a i magyar n y e l v -é s z e k .

A b s t r a c t : (The r e c e p t i o n of our new or b i o g r a p h i c a l r u l e s i n Y u g o s l a v i a ) I t was Mihály Ágoston, a u n i v e r s i t y p r o f e s s o r i n Y u g o s l a v i a , who wrote the most d e t a i l e d a n a l y s i s and c r i t i c s on the 11th e d i t i o n o f The Rules of the Hungarian Orthography. The t i t l e of the study i s ' F o r the a u t h e n t i c i t y of our o r t h o g r a p h y ' , i n the p e r i o d i c a l M l i d ' (Nnvi Sad, 1985). The author h i g h l y a p p r e c i a t e s both the r u l e s and the d i c t i o n a r y of the book. Emil Pásztor argues w i t h him i n some r e s p e c t s .

0 . BOZSIK GABRIELLA

AZ INIÉZMÉNYNEVEK HELYESÍRÁSÁNAK ALAKULÄ5A 1954 ÉS 19ÍM KÖZilil

1. A Magyar Tudományos Akadémia H e l y e s í r á s i H í z o l t s á g n 1949ten e l -h a t á r o z t a , -hogy a f i e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t o t á t d o l g o z z a , és egy k o r s z e r ű , ú j , a kor követelményeinek m e g f e l e l ő k ö t e t e t ad a közönség kezébe. M i v e l ez a v á l l a l k o z á s sok munkát és i d ő t i g é n y e l t v o l n a , átmeneti megoldásként e l k é s z ü l t az 1950es, 9 . kiadású s z a b á l y z a t . "Az 1 9 5 0 i k i a d á s több t e k i n t e t b e n valóban lényeges h a l a d á s t j e l e n t e t t a korábbi akadémiai s z a -bályzatokhoz k é p e s t : példaanyagában f e l f r i s s ü l t , s z a b á l y z a t i r é s z e könnyebben á t t e k i n t h e t ő v é v á l t , s z ó t á r i része j e l e n t ő s e n k i b ő v ü l t . A s z a bályok megváltoztatásába azonban nem ment tele, fianem a z t a soron k ö v e t -kező k i a d á s r a h a g y t a ; i g e n h e l y e s e n , m i v e l — a f ö n t e b b mondottak a l a p j á n

— nem l e t t v o l n a é r t e l m e , s ő t egyenesen k á r o s l e t t v o l n a néhány év l e -forgása a l a t t k é t s z e r módosítani f e l y e s í r á s u n k a t " (HIK. 9 ) .

2. A magyar h e l y e s í r á s s z a b á l y a i 10. á t d o l g o z o t t és b ő v í t e t t k i a d á s a 4 é v i g v á r a t o t t magára, míg 1954 szeptemberében m e g j e l e n t . "A k i a d v á n y s z a b á l y z a t i részében 5 pont t a r t a l m a z (az összes pontoknak a l i g több m i n t 1 százaléka) t e l j e s v á l t o z t a t á s t , 21 pont (az összes pontoknak nem e g é -szen 5 s z á z a l é k a ) t a r t a l m a z r é s z l e g e s v á l t o z t a t á s t az 1950-i k i a d á s h o z k é p e s t " (HIK. 1 1 ) .

Arinak e l l e n é r e , hogy a 9. kiadás 236 szabálya k i b ő v ü l t 4 3 8 r a , t o vábbá a f ő , az a l és a f e j e z e t c í m e k 7 5 r ő l 103ra emelkedtek, a s z ó a l a -kok szárra i s megszaporodott 2 0 5 0 0 - r ó l 3 0 0 0 0 - r e , nem á l l í t f i a t j u k , hogy a r e n d s z e r t a l a p j a i b a n v á l t o z t a t t a meg, és a h e l y e s í r á s u n k egészét é r i n t ő kérdésekben ú j a t h o z o t t . OEME e r r ő l a következőképpen n y i l a t k o z o t t : "Gyö-keres v á l t o z t a t á s o k r a , a l a p v e t ő f i e l y e s í r á s i r e f o r m r a nem v o l t szükség.

Nem k e l l e t t ú j h e l y e s í r á s t k i d o l g o z n i a az Akadémiának. A j e l e n l e g i módo-s í t á módo-s o k mértéke még az 1922. é v i e k é t módo-sem é r i e l ; v i módo-s z o n t v é g r e h a j t á módo-s u k e l e n g e d t e t e t l e n v o l t ahhoz, íxigy telyesírásunk j o b b , f e j l e t t e b b , e g y e n l e

-tesebb legyen, mint amilyen az előző szabályzatokban vu| t" (Nyf . 1954.

288).

Az egész szabálygyűjteményre j e l l e m z ő t a r t a l m i és t e r j e d e l m i gazda-godás, b ő v ü l é s j e l l e m z ő az i n t é z m é n y n é v í r á s t meghatározó s z a b á l y o k r a i s , h i s z a t u l a j d o n n e v e k f e j e z e t é b e n ( 2 2 0 - - 2 6 5 . p o n t ) — amelynek az AkH. 1954. s z e n t e l t e l ő s z ö r ö n á l l ó f e j e z e t e t - - már 4 pont f o g a l m a z ó d o t t meg (261. 262. 263. 264. p o n t ) a k o r á b b i e g y - k é t p o n t t a l szemben.

A 261. s z a b á l y , amely a l e g f o n t o s a b b t u d n i v a l ó t mondja k i , t a r t a l m á ban ú j a t h o z o t t a z z a l , liogy az a d d i g szokásos megfogalmazást (az i n t é z -ményneveket a l k o t ó szavakat nagy k e z d ő b e t ű v e l í r j u k ) j e l e n t ő s e n

megvál-t o z megvál-t a megvál-t megvál-t a : "A h i v a megvál-t a l o k , i n megvál-t é z e megvál-t e k , inmegvál-tézmények, i s k o l á k , s z e r v e z e megvál-t e k , s z ö v e t k e z e t e k , t á r s u l a t o k , v á l l a l a t o k és hasonlók h i v a t a l o s nevében minden lényeges s z ó t nagy k e z d ő b e t ű v e l í r u n k , s az egyes tagok közé nem t e -szünk k ö t ő j e l e t : Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspárt, Magyar ludományns Akadé-mia, Építéstudományi I n t é z e t , Művelődésügyi M i n i s J r i u m , Eötvös Loránd Tudományegyetem, P e t ő f i Sándor Gimnázium, V é s z t ő i Á i .alános I s k o l a , Széchényi K ö n y v t á r , Magyar Á l l a m i Operaház, Magyar Néphadsereg Színháza, ü r -szágos T e r v h i v a t a l , Or-szágos T a k a r é k p é n z t á r , S z t á l i n Vasmű, Csepel Vas-és Férrmúvek, Borsodi Szénbányászati T r ö s z t , Magyar D i v a t c s a r n n k Á l l a m i Áruház, H á z t a r t á s i B o l t , 2. sz. N é p b ő l t , Dózsa Termelőszövetkezet s t b . "

( i . m. 5 0 ) .

í r á s r e n d s z e r ü n k még 1832 u t á n i s több é v t i z e d e n k e r e s z t ü l k ö z n é v i szókapcsolatoknak f o g t a f e l azokat a n y e l v i f o r m á k a t , amelyekből a század második f e l é b e n l a s s a n k e z d e t t k i k r i s t á l y o s o d n i egy ú j s z ó f a j i k a t e -g ó r i a : az intézménynév. A t u l a j d o n n é v v é v á l á s s z a k a s z a i t j ó l t ü k r ö z t e a h e l y e s í r á s u k b a n i s megmutatkozó f o k o z a t o s s á g : kezdetben csak a f ö l d r a j z i és a személynévi elemeket j e l ö l t é k nagy kezdőbetűvel egy-egy néven D o l ü l , e z t k ö v e t t e a név e l s ő szavának n a g y b e t ű s ! t é s e , v é g e z e t ü l p e d i g minden s z ó t m e g i l l e t e t t a n a g y b e t ű . F e l v e t ő d i k a kérdés, m i é r t á l l í t o t t a meg e z t a f o l y a m a t o t az AkH. 1954. a z z a l , hogy mindössze a lényeges ( l e g a l á b b i s a szakemberek á l t a l annak t a r t o t t ) elemeket í r a t t a csak n a g y b e t ű v e l .

Köztudomású, hogy az ötvenes évek e l e j é n ismét f e l e r ő s ö d ö t t a nagyb e t ú s í t é s i d i v a t annak e l l e n é r e , hogy sok közleménynagyben nagyb í r á l t á k , l i e l y t e l e n í t e t t é k . BÍRÓ G i z e l l a p é l d á u l , a k i r é s z l e t e s e b b e n f o g l a l k o z o t t a k é r -d é s s e l Nagybetűk című c i k k é b e n (Msn. X I I I . 1 0 ) , r á m u t á t o t t 3 r r a , fiogy a

nagybetűs kiemelés f ő l e g a barokk korszakban és a XIX. században v o l t d i -vatban. Számba v e t t egy sor o l y a n p é l d á t , amelyek azt j e l z i k , ú j r a t e r j e d ez a h e l y e s í r á s i szokás. P é l d á i k ö z t t a l á l u n k magasztos j e l e n t é s ű s z a v a -k a t , s z i n t é n a magasztosítás szándé-kával m e g s z e m é l y e s í t e t t fogalma-k nevei t , á l l a m f ő k m e g j e l ö l é s é t , h nevei v a t a l o k , é p ü l e t e k , p o l nevei t nevei k a nevei események, v nevei -l á g t á j a k , é g i t e s t e k , orvosságok, h a r c k o c s i k és k a t o n a i k i t ü n t e t é s e k ne-v é t . Ennek a f i e l y e s í r á s i kérdésnek 1944-ben alighanem p o l i t i k a i s z í n e z e t e i s l e h e t e t t , k i f e j e z é s e az a k k o r i vezetők e l ő t t i megalázkodásnak, a hábo-rús propagandának. A szerzőnek az a véleménye, tiogy k e r ü l n ü n k k e l l a nagybetűk s z a p o r í t á s á t , mert az nem más, mint a f i a t á s k e l t é s eszköze.

HEXENDÜRF E d i t 1955-ben úgy v é l e k e d e t t a k i s és a nagy k e z d ő b e t ű k r ő l í r o t t tanulmányában, hogy k é t s é g t e l e n ü l j a v u l t a l i e l y z e t , de a f i g y e l m e z -t e -t é s k e l l -továbbra i s . Ö i s óv a -t -t ó l , fogy " r á s z a b a d í -t s u k az embereke-t a k o r l á t l a n t u l a j d o n n e v e s í t é s r e " (HIK. 5 8 ) . Az i n t é z m é n y n e v e k r ő l e l i s m e r i , hogy a közszók és a közszókbői á l l ó szerkezetek i s képesek i d e n t i f i k á l n i , de e t t ő l még nem válnak t u l a j d o n n e v e k k é , t e h á t "meg k e l l engedni a k ö z -szóként v a l ó alkalmazásban a k i s b e t ű s í r á s t ( v ö . 262. p o n t ) " (HIK. 5 0 ) .

FÁBIÁN PÁL a t u l a j d o n n e v e k l i e l y e s í r á s á t elemző tanulmányában (A t u lajdonnevek í r á s a . HIK. 79) természetesen k i t é r t az intézménynevek p r o b lémájára i s , és megmagyarázta, m i l y e n e l v e k v e z é r e l t é k a H e l y e s í r á s i B i z o t t s á g o t döntésében. A k ö z g y a k o r l a t b a n megmutatkozó ingadozásnak f e l t e -hetően k é t oka v o l t . E g y r é s z t ma sem könnyű e l d ö n t e n i , hogy mikor van szó i n t é z m é n y n e v e k r ő l , mert p é l d á u l "a m i s k o l c i Dózsa t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t a l a -k u l a t n y e l v i s z e r -k e z e t é t t e -k i n t v e pontosan megegyezi-k mind a m i s -k n l c i Dózsa utca s z ó k a p c s o l a t t a l , mind p e d i g a D i ó s g y ő r i L e n i n Kohászati Művek f o r m á v a l " ( i . m. 0 7 ) . A k k o r i b a n , 1950—55 k ö z ö t t az intézménynév m e g í t é -lésében mutatkozó b i z o n y t a l a n s á g m i a t t g y a k o r i v o l t a k i s b e t ű s í r á s , csupán az e l s ő szót kezdték naggyal a név k e z d e t é t é r z é k e l t e t v e . Másrészt a k ö z í z l é s i s i d e g e n k e d e t t a sok n a g y b e t ű t ő l f ő k é n t e s z t é t i k a i okok m i a t t (Simonyi sem k e d v e l t e ő k e t ) . Mindezeket figyelembe véve a b i z o t t s á g k o molyan f o g l a l k o z o t t a z z a l — í r t a FÁBIÁN PÁL , fiogy a többelemű i n t é z -ményneveknek csak az e l s ő szavát í r a t j a n a g y b e t ű v e l . Ez az e l k é p z e l é s azonban m e g v a l ó s í t h a t a t l a n n a k t ű n t , mert p é l d á u l a több é v t i z e d e nagybe-t ű s Magyar Tudományos A k a d é m i á - r ó l nehezen nagybe-tudnagybe-tunk volna á nagybe-t á l l n i a Magya_r tudományos akadémiá-ra. De a nagy kezdőbetűs kezdés m e l l e t t s z ó l t az az

érv i s , hogy a név i l y e n formájában jobban e l k ü l ö n í t h e t ő a szöveg t ö b b i r é s z é t ő l , i l l e t v e könnyebben meg l e h e t á l l a p í t a n i a név t e r j e d e l m é t . FÁBIÁN Pál a b i z o t t s á g végleges döntésének v á r h a t ó következményeit i s f e l m é r t e : "Ez a f e l f o g á s ugyan a nagybetűs í r á s bizonyos k i t e r j e d é s é t f o g j a eredményezni, v i s z o n t az egység b i z t o s í t á s a érdekében e z t az u t a t k e l -l e t t v á -l a s z t a n i " (MIK. 8 7 ) .

A 261. szabály a z z a l , liogy egy névben lényeges és l é n y e g t e l e n eleme-k e t eleme-k ü l ö n b ö z t e t e t t meg, é r t e l m e z é s i v i t á eleme-k magvát h i n t e t t e e l , u g y a n i s a

" l é n y e g e s " k i t é t e l t a szakemberek és a t i e l y e s í r á s h o z kevésbé é r t ő k tömege nem azonos módon é r t e l m e z t e . Lényeges szó az egyedi t ő elem i s és a m ű f a j -j e l ö l ő szó i s . Mi v á l h a t akkor l é n y e g t e l e n elemmé egy n é v a l a k u l a t b a n , amely k i s b e t ű s í t h e t ő és kevésbé i n f o r m a t í v ? A szabály 19 p é l d á j a k ö z ü l mindössze k e t t ő b e n t a l á l h a t ó k i s b e t ű s elem: az j$s kötőszó és a számü s z ó . Az ötvenes évek k ö z e p é t ő l a k ö z g y a k o r l a t i l y e n l é n y e g t e l e n szóvá " a v a t t a "

a f ö l d r a j z i nevek m e l l e t t s z e r e p l ő v i d é k i , v i d é k e , megyei, v á r o s i , j á r á -s i , k ö z -s é g i , k e r ü l e t i , u t c a i é-s a -számü -s z a v a k a t : Eg r é-s vidéke Horgá-sz- Horgásze g y Horgásze s ü l Horgásze t , X I . k Horgásze r ü l Horgásze t i V Horgásze g y Horgásze s i p a r i J a v í t ó v á l l a l a t , Dohány u t c a i Á l t a l á -nos I s k o l a . Ugyanezek az elemek a g y a k o r i k i s b e t ű s kezdés e l l e n é r e pecsé-t e k e n , címzéseken, h i v a pecsé-t a l o s m e g s z ó l í pecsé-t á s o k b a n , c é g j e l z é s e k e n , n é v pecsé-t á b l á k o n nagy k e z d ő b e t ű v e l f o r d u l t a k e l ő . Az 5 0 - e s , 60-as években forgalomban l é v ő intézménynevek, és azon b e l ü l i s az azonos t í p u s ú a k e l t é r ő írásmódja a r r a enged k ö v e t k e z t e t n i , tiogy az Akli. 1954. a 261. s z a b á l y á v a l — szándéka e l l e n é r e — nem s e g í t e t t e e l ő az egységesülést megfogalmazása m i a t t , mert továbbra i s f e n n á l l t a k az ingadozások, a b i z o n y t a l a n s á g o k .

Az intézménynevek s z e r k e z e t ü k e t t e k i n t v e á l t a l á b a n t e r j e d e l m e s e k , többszavasak, h i s z k ü l ö n f é l e e g y e d í t ő elem és m ű í a j j e l ö l ő szó k a p c s o l a t a a l k o t j a e g y ü t t e s e n a h i v a t a l o s , pontos n e v e t . Egyszavas intézménynevekkel csak r i t k á n t a l á l k o z u n k ( a r ö v i d í t é s e k e t k i v é v e ) , p l . B e l ü g y m i n i s z t é r i u m , Bélyegmúzeum. Ebből adódóan a mindennapi l i a s z u á l a t b a n s z í v e s e n r ö v i d í t ü n k , mert í g y könnyebben k e z e l h e t ő k , népszerűek a becenevek akár í r á s ban, akár beszédben. (Sokszor a t e l j e s , szabályos formát nem i s i s m e r -j ü k . ) A 262. szabály a r ö v i d í t e t t formákra i s k ö t e l e z ő v é t e t t e a nagy k e z d ő b e t ű t : "A h i v a t a l o s , t e l j e s intézménynevek h e l y e t t gyakran h a s z n á l -j u k a név r ö v i d e b b f o r m á -j á t , amely r e n d s z e r i n t a t e l -j e s név l e g f o n t o s a b b eleméből a l a k u l k i . E z t a r ö v i d e b b , á l t a l á n o s a b b a n h a s z n á l t

intézmény-nevet nagy k e z d ő b e t ű v e l í r j u k : az Akadémia ( a Magyar Tudományos Akadé-m i a ) , a FöldAkadé-művelésügyi (a FöldAkadé-művelésügyi M i n i s z t é r i u Akadé-m ) , a NeAkadé-mzeti ( a Nemzeti Szintiéz) s t b . — K i s kezdőbetűt í r u n k azonban o l y a n k o r , tia nz i n -tézményt köznévként e m l e g e t j ü k : bemegyek a m i n i s z t é r i u m b a , f e l v e t t é k a gimnáziumba, s e g é l y t k a p o t t a v á l l a l a t t ó l s t b . " A b i z o t t s á g nem k ü l ö n í t e t t e e l ugyan a k é t f é l e r ö v i d í t é s i módot a szabály szövegében, de a p é l -dákból k i t ű n i k : vagy az egyedi t ő elemet hagyjuk meg ( N e m z e t i ) , vagy a mű-f a j j e l ö l ő szó marad meg (Akadémia).

A 263. és a 264. szabály e l s ő ízben f o g l a l k o z o t t a képzős és a r a g -g a l e l l á t o t t intézménynevek t i e l y e s í r á s á v a l : "A többta-gú intézménynevek u t o l s ó t a g j á h o z k ö t ő j e l n é l k ü l k a p c s o l j u k a r a g o k a t : a Kohó- és G é p i p a r i M i n i s z t é r i u m b a n , a Magyar tudományos Akadémiától s t b . " M i n t l á t j u k , a személynevek, a f ö l d r a j z i nevek és a címek t o l d a l é k o l á s á n a k e l v é t — azaz a r a g o t í r j u k k ö z v e t l e n ü l a szóhoz, amikor csak l e h e t - - t e r j e s z t e t t e k l az intézménynevekre i s a 263. s z a b á l y . Az k é p z ő v e l lényegesen r i t k á b -ban l á t j u k e l az intézményneveket. Ha mégis s z ó f a j v á l t á s r a k e r ü l s o r , k é t f é l e k é p p e n j á r h a t u n k e l a 264. szabály é r t e l m é b e n : "Az e l s ő t a g j u k b a n t u l a j d o n n e v e t t a r t a l m a z ó intézménynevek _i képzős származékaiban a t u l a j -donnév nagy k e z d ő b e t ű j é t meghagyjuk, a köznévi t a g o k a t k i s b e t ű v e l kezdj ü k , s az u t o l s ó h o z az i t k ö t ő kezdj e l n é l k ü l k a p c s o l kezdj u k : Széchényi k ö n y v t á r i , P e t ő f i Sándor gimnáziumig s t b . A csak k ö z n é v i elemeket t a r t a l m a z ó i n -tézménynevek képzős származékában minden t a g o t k i s b e t ű v e l kezdünk, s az u t o l s ó h o z az i t k ö t ő j e l n é l k ü l k a p c s o l j u k : művelődésügyi m i n i s z t é r i -umi , építéstudományi i n t é z e t i s t b . " Az AkH. 1954. azt a korábban már megfogalmazott s z a b á l y t t e r j e s z t e t t e k i az intézménynevekre i s , amely s z e r i n t a t u l a j d o n n é v és a köznév k a p c s o l a t á b a n ( t e k i n t e t n é l k ü l a r r a , hogy k ü l ö n vagy k ö t ő j e l l e l í r j u k ) a t u l a j d o n n é v m i n d i g megőrzi nagy k e z -d ő b e t ű j é t , p é l -d á u l : Duna-part — D u n a - p a r t i , San Marino Köztársaság — San Marino k ö z t á r s a s á g i , Nógrád negye — Nógrád megyei, Bakony hegység — Bakony hegységi, B a l a t o n tó — B a l a t o n t a v i .

Mindezek a szabályok e g y ü t t e s e n a r r a h i v a t o t t a k , hogy 1 9 5 4 - t ő l kezdve i r á n y í t s á k , egységesítsék az egyre inkább szaporodó, v á l t o z a t o s n é v -anyag h e l y e s í r á s á t .

3. ÜEME LÁSZLÓ a H e l y e s í r á s i rendszerünk l o g i k á j a című 1965ös t a -nulmányában (A Magyar Nyelvtudományi Társaság k i a d v á n y a i 110. szám)

u g y a n a r r ó l a k é r d é s r ő l úgy v é l e k e d e t t , hogy "az Intézményncvek f l ó r j a a l a p j a i b a n a személynevekével e g y e z i k meg: a név t e r j e d e l m é t a nagy k e z -dőbetűs elemek szára m u t a t j a benne" ( i . m. 2 5 ) . Az AkH. 195A. 261. sza-bályának lényegét tömören így f o g l a l t a össze: "Minden ö n á l l ó elem nagy kezdőbetűs: I g a z s á g ü g y m i n i s z t é r i u m , Honvédelmi M i n i s z t é r i u m , Kohó- és G é p i p a r i M i n i s z t é r i u m " ( i . m. 2 5 ) . ÜEME a szabály s z a k k i f e j e z é s é n úgy v á l t o z t a t o t t , hogy a lényeges és l é n y e g t e l e n szavak h e l y e t t " ö n á l l ó e l e m " - r ő l b e s z é l t , j ó l l e h e t a k é t elnevezés j e l e n t é s e t e l j e s e n f e d i egymást. A szerző a t o v á b b i a k b a n s o r r a v e t t e mindazokat a nehézségeket, v i -tás k é r d é s e k e t , amelyek f e l m e r ü l n e k témánkban.

Az egyik i l y e n nehezen e l d ö n t h e t ő probléma az e l ő - és az u t ó j e l z ő k hovatartozásának m e g í t é l é s e még n a p j a i n k b a n , 1980-ban i s . Az elnevezések többségében ugyanis az e l ő j e l z ő a név szerves r é s z e , máskor p e d i g csak a név e l ő t t i k i s b e t ű s j e l z ő . DEME s z e r i n t a l á b o d l Dózsa I s z , a Puskin mo-z i , a K e l e t i p á l y a u d v a r s mo-z ó k a p c s o l a t o k esetében a név mindössmo-ze csak a n n y i : Dózsa Tsz, P u s k i n , K e l e t i , e m i a t t a t ö b b i JZÓ csak k i s b e t ű s l e -h e t , -h i s z nem része a névnek, e l i s -hagy-ható, m i n t az u t ó b b i k é t példában (Megyek a Puskinba. E l u t a z t u n k a K e l e t i b ő l . ) .

"Névségi s egyben n é v h a t á r - m c g á l l a p í t á s i probléma: t u l a j d o n n é v - e az intézmény egy-egy r é s z l e g é n e k elnevezése ( i l l e t ő l e g megnevezése), s mek-kora és m i l y e n ö n á l l ó s á g ú r é s z l e g n é l vonható nieg a l i a t á r ? " ( I . m. 2 5 . ) FÁBIÁN PÁL ugyanezt a kérdést már 1955-ben f e l v e t e t t e , és a v á l a s z t i s megadta rá (A t u l a j d o n n e v e k í r á s a . HtK. 8 7 ) . Ö a következő e l j á r á s t j a v a -s o l t a : "Nagyobb intézményeken b e l ü l i ré-szegy-ségek, ré-szintézmények nevé-ben az egyes t a g o k a t csak akkor k e l l e n e nagy kezdőbe t ű v e l í r n i , ha a részegység maga i s j e l e n t ő s , t e h á t a neve önmagában i s h a s z n á l a t o s i n -tézménynév, ha nem i s m i n d i g o r s z á g o s , de l e g a l á b b i s egy szakmán b e l ü l i v i s z o n y l a t b a n . — Ha azonban a részegység kevésbé j e l e n t ő s , a neve önmagában nem használatos szélesebb k ö r b e n , i l l e t ő l e g csak k ö z n é v i j e l e n t é s -s e l b í r , már k i -s b e t ű k e t k e l l e n e l i a -s z n á l n i a l e í r á -s a k o r , k ü l ö n ö -s e n a k k o r , ha a nagyobb egység n e v é v e l e g y ü t t h a s z n á l j u k : A Magyar Dolgozók P á r t j á -nak X I . k e r ü l e t i s z e r v e z e t e , az O k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m Neveléstudományi I n t é z e t é n e k módszertani o s z t á l y a s t b . " ( i . m. 0 0 ) .

DEME LÁSZLÓ a k i s b e t ű - n a g y b e t ű eldöntésében figyelembe v e t t e , hogy az i l l e t ő név ö n á l l ó i g a z g a t á s i és k ö l t s é g v e t é s i egységet t a k a r - e , mert

akkor h e l y e s e l h e t ő a nagybetű (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudomán y i I Nyelvtudomán t é z e t e ) , de ha miNyelvtudomándössze egy kisebb r é s z e g y s é g e t , o s z t á l y t , c s o p o r -t o -t akarunk j e l ö l n i , f ö l ö s l e g e s , é r -t e l m e -t l e n a sok nagybe-tű (A Magyar Tu-dományos Akadémia Nyelvtudományi I n t é z e t é n e k nyelvművelő o s z t á l y a ) . E g y e t l e n mondatban s e j t e t t e azt i s , liogy a h e l y e s í r á s b a n bizonyos p o n t o -kon mennyire e l ő t é r b e k e r ü l h e t n e k a s z u b j e k t í v , emberi tényezők, m i v e l a s a j á t intézményét mindenki n a g y b e t ű v e l s z e r e t n é í r n i . Ö még csak t a n á c s o l

— mint í r t a — , mert " h a t á r o z a t nincsen r á " . ( E z z e l a r é s z k é r d é s s e l majd az AkH. 1984. f o g l a l k o z i k r é s z l e t e s e n ! ) Tanácsa l é n y e g é t i l l e t ő e n mege g y mege z i k a FÁBIÁN P á l é v a l : "Csak az ö n á l l ó h i v a t a l i a p p a r á t u s s a l b í r ó i n tézmények és alintézmények n e v e i t érdemes t u l a j d o n n é v k é n t f e l f o g n i ; k i -sebb r é s z e i k é t , s z e r v e i k é t meg az a l k a l m i b b j e l l e g ű b i z o t t s á g o k é t már nem" ( i . m. 2 5 ) . '

M é r s é k l e t r e i n t e t t a nagybetűírásban a "Bemegyek a m i n i s z t é r i u m b a "

t í p u s ú mondatokban, mert semmi nem i n d o k o l j a a M i n i s z t é r i u m - o t . J a v a s o l t a v i s z o n t az e g y e d í t ő t a g o k b ó l m e g s z ü l e t e t t r ö v i d í t é s e k r e : "a Nemzeti, a Belügy, a Haladás, a Gyapjúmosó" ( i . m. 2 5 ) . I t t magyarázta meg az Opera

a z Akadémia n a g y b e t ű j é t i s a z z a l , hogy a k i s b e t ű s formájuk t e l j e s e n más j e l e n t é s ű : az opera zenei m ű f a j , az akadémia p e d i g f e l s ő o k t a t á s i i s -k o l a f a j t a .

A továbbiakban DEME rnégegyszer h i v a t k o z o t t a l e g f o n t o s a b b s z a b á l y r a , de i t t már az elem i i e l y e t t t a g - o t e m l í t e t t : "Az intézménynévben minden ö n á l l ó t a g nagy kezdőbetűs" ( i . m. 2 6 ) . S z a v a i b ó l a r r a l e h e t k ö v e t k e z t e t n i , liogy a s z a b á l y z a t s z e r i n t i lényeges szó m e g f e l e l n á l a az ö n á l l ó t a g -nak, a nem Ö n á l l ó tag p e d i g nem más, m i n t a l é n y e g t e l e n elem. (A tag s z a k k i f e j e z é s t v i s z i tovább a b i z o t t s á g az AkH. 1984-ben i s . ) Hosszabb elnevezések elemzésével m u t a t t a be az e l h a t á r o l á s n e h é z s é g e i t ; a Bara-nya megyei Tanács V.B. és a P r á t e r u t c a i Á l t a l á n o s F i ú i s k o l a esetében e g y e t l e n egységnek számít a Baranya megye v a l a m i n t a P r j H e r u t c £ , e z é r t csak az ö n á l l ó elem l e h e t nagybetűs, a másik szó ( t a g ) nem. Még b o n y o l u l -tabbnak t ű n i k a Heves megyei Bíróság értelmezése és í r á s a , mert ha úgy f o g j u k f e l , hogy ez a b í r ó s á g Egerben t a l á l h a t ó , o t t működik, akkor he-l y e s f o r m á j a : E g r i Megyei B í r ó s á g . A Szeged város Tanácsa i s a n a he-l ó g i á s a d é l h e t ebben a formában i s : Szegedi V á r o s i Tanács. Megjegyzésként még hoz-z á t e t t e a s hoz-z e r hoz-z ő , Jwgy "iia e r e d e t i l e g nagy kehoz-zdőbetűs t u l a j d o n n é v n e k k i s

kezdőbetűs m e l l é k n é v i származéka v á l i k intézménynév részévé úpy, Imgy nagybetűsödnie k e l l , e nagy kezdőbetűsödés csak az e l e j é r e v o n a t k o z i k ( t u l a j d o n n é v i e r e d e t ű ) , második t a g j á r a nem. Tehát: D u n á n t ú l , s ebből D é l - D u n á n t ú l ; de e b b ő l : d é l - d u n á n t ú l i , s ebből intézménynév r é s z e k é n t : D é l - d u n á n t ú l i Á r a m s z o l g á l t a t ó V á l l a l a t , mert a d é l - d u n á n t ú l i melléknévnek csak az e l e j e n a g y b e t ű s í t h e t ő " ( i . m. 2 6 ) . A t o l d a l é k o l á s r ó l a s z a b á l y -z a t t a l a-zonos módon v é l e k e d i k .

A. FÁBIÁN PÁL 1966-ban A magyar h e l y e s í r á s rendszere című tömör ö s s z e f o g l a l á s b a n (Nyelvtudományi Értekezések 54. s z . ) az intézményneveket v i z s g á l v a , ö t v ö z t e az AkH. 1954. s z a b á l y á t és a Deme-féle meghatározást:

" 6 4 . A h i v a t a l o k , s z e r v e z e t e k , v á l l a l a t o k , i n t é z e t e k , t á r s u l a t o k , i s k o -l á k , szövetkezetek és hason-lók (egy s z ó v a -l : intézmények) h i v a t a -l o s nevében minden lényeges és ö n á l l ó elemet n a g y b e t ű v e l kezdünk, és az egyes t a gok közé nem teszünk k ö t ő j e l e t : Művelődésügyi M i n i s z t é r i u m , Á l l a n a £ ö l d mérési és T é r k é p é s z e t i H i v a t a l , Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspárt, Magyar Ú t -t ö r ő k Szöve-tsége, Csepel Vas- és Fémművek, K a r -t o g r á f i a i V á l l a l a -t , Orszá-gos Széchényi K ö n y v t á r , Építéstudományi I n t é z e t , Nemzeti Színház, V é s z t ő l Á l t a l á n o s I s k o l a , Vörös C s i l l a g T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t , B a l a t o n f e n y v e s i Á l l a -mi Gazdaság; Pest n e g y e i N é p b o l t , Kazinczy u t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a ; s t b . "

( i . m. 4 2 ) . A képzős származékokról a z t í r t a , hogy "a t u l a j d o n n é v i vagy az a z z a l egyenértékű t a g ( o k ) nagy k e z d ő b e t ű j é t m e g t a r t j u k , a k ö z n é v i e k e t p e d i g k i s b e t ű v e l kezdve k ü l ö n í r j u k " ( i . rn. 4 2 ) . Ez a szabály s z i n t e v á l -t o z -t a -t á s n é l k ü l k e r ü l majd be az AkH. 1904-be. A r ö v i d í -t e -t -t és a k ö z n é v i f o r m á k r ó l a s z a b á l y z a t h o z és Deméhez hasonlóan v é l e k e d e t t : az e l s ő e s e t -ben j a v a s o l t a a n a g y b e t ű t , a második eset-ben pedig csak a k i s b e t ű s nevet h e l y e s e l t e .

5 . Az 1972-ben m e g j e l e n t második, j a v í t o t t 03 b ő v í t e t t k i a d á s ú He-l y e s í r á s i és t i p o g r á f i a i tanácsadó k ö z ö He-l t e DEME LÁSZLÓ tanuHe-lmányát (Az i n t é z m é n y n é v í r á s néhány p r o b l é m á j a . 235—237), de az 1969—70. é v i szabá-l y o z á s eredményét, m e szabá-l y e t a b i z o t t s á g e szabá-l f o g a d o t t , s z i n t é n pontokba szed-t e . A szed-t u l a j d o n n é v í r á s f e j e z e szed-t é b e n a 20. p a r a g r a f u s az e d d i g i k é szed-t f é l e s z ó szed-t ( l é n y e g e s , ö n á l l ó ) egymás m e l l e t t h a s z n á l t a az egyértelműség k e d v é é r t , és az AkH. 1954. adósságát a z z a l p ó t o l t a , hogy megmagyarázta, i l l e t ő l e g p é l d á k k a l i l l u s z t r á l t a , mi é r t e n d ő l é n y e g t e l e n elemen: "Az intézménynevekben minden lényeges és ö n á l l ó t a g o t nagy k e z d ő b e t ű v e l í r u n k . Nem t e

-k i n t e n d ő v i s z o n t i l y e n n e -k a n é v e l ő , a -k ö t ő s z ó , a sz_. ( - szóm v. számú) r ö v i d í t é s , v a l a m i n t a t u l a j d o n n é v u t á n á l l ó n e g y e i , j á r á s i , f ő v á r o s i , v á -r o s i , k e -r ü l e t i , k ö z s é g i , ú t i , u t c a ^ , k ö -r ú t i , t é -r i s t b . szó és -r ö v i d í t é s ü k (m. , f ő v . , k o r . , u . s t b . ) . Ezeket az elemeket az intézményneveken b e l i l l i s k i s kezdőbetűvel k e l l í r n i " ( i . m. 5 1 ) . P é l d á i k ö z ö t t t a l á l j u k a Do-hány u t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a , S z e n t e s i 2. sz. Á l t a l á n o s I s k o l a , Debrecen megyei jogú város Tanácsa, Debrecen v á r o s i Tanács, d e b r e c e n i V á r o s i Ta-nács , Budapest V. k e r ü l e t i TaTa-nács, V. k e r . TaTa-nács n e v e k e t . TIMKÓ György az intézménynevek h e l y e s f r á s á r ó l s z ó l ó 1977es e l ő t e r j e s z t é s é b e n a f ö l d -r a j z i nevekben gyak-ran s z e -r e p l ő l é n y e g t e l e n elemekkel e g é s z í t e t t e k i a f e n t i s o r t : j á r á s , m e n t i , v i d é k i , k ö r n y é k e , k ö r n y é k i , v ö l g y e , v ö l g y i ( i . m. 5 ) .

A HTT. l e s z ö g e z t e a z t i s többek k ö z ö t t , tiogy a t e l j e s nevek r ö v i d í -t e -t -t , k ö z s z ó i v á l -t o z a -t á b a n ugyanígy f e l e s l e g e s a nagybnl.fi ( k ö z s é g i -ta~

nács, negyei t a n á c s ) , m i n t az intézményneveken b e l ü l i egységek ( f ő o s z t á l y o k , o s z t á l y o k , c s o p o r t o k , üzemrészek, t e l e p h e l y e k s t b . ) nevében ( K o s s u t h Nyomda munkaügyi o s z t á l y , Művelődésügyi M i n i s z t é r i u m k ö z o k t a t á s i f ő -o s z t á l y ) .

K i t é r t még a r r a i s , hogy a Vörös C s i l l a g I s z , Aszód s z e r k e z e t ű n e vekben a t e l e p h e l y r e u t a l ó f ö l d r a j z i nevet v e s s z ő v e l v á l a s z t j u k el a t e l -j e s n é v t ő l , és — a H e l y e s í r á s i B i z o t t s á g véleménye s z e r i n t — ez nem része a névnek. Ebből következően ha - i ne 1 l é k n é v k é p z ő v e l l á t j u k e l , nein maradhat meg a n a g y b e t ű j e , t e h á t a t e l y e s forma: a s z ó d i Vörös C s i l l a g Tsz. Az Akli. 1904. a 100. szabályában e z t a d ö n t é s t majd m e g v á l t o z t a t j a .

1954 és 1904 k ö z ö t t a mindennap h a s z n á l t intézménynevek j e l e n t ő s hányada csak lényeges elemeket t a r t a l m a z o t t , e m i a t t i n d o k o l t v o l t a csupa nagybetűs s z ó k e z d e t , p é l d á u l : Bánya- és E n e r g i a ü g y i M i n i s z t é r i u m , Magyar Agrár tudományi E g y e s ü l e t , Országos F o r d í t ó i r o d a , S ö r i p a r i I g a z g a t ó s á g , F e r r o g l ó b u s V á l l a l a t , F ő v á r o s i K ö z t i s z t a s á g i V á l l a l a t , Dudapesti K ő o l a j i -p a r i Gé-pgyár, K ö z e l l á t á s i Kormánybiztosság, F ő v á r o s i V í g s z í n h á z , Bókay János G y e r m e k k l i n i k a , Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, A s t o r i a B á r , Szombathelyi H á z i i p a r i S z ö v e t k e z e t , A l m á s f ü z i t ő i K ő o l a j i p a r i V á l l a l a t ,

Terézvárosi Osztrák—Magyar Társaság, I n d i a i Nemzeti Kongresszuspárt, É p í t ő i p a r i KTSZ, Magyar í r ó k M i s k o l c i Szövetsége, Óbudai Goldberger Tex-tilmővek, a Kalocsai Városi Tanács Kórháza, Napsugár S z á l l o d a , Déryné Színház. Az 1954-es szabályzat e l ő í r á s a i n a k megfeleltek a lényegtelen elemek kisbetűs kezdései, mint a X I . k e r ü l e t i Vegyesipari J a v í t ó v á l l a -l a t , Győr megyei Szakszervezeti Tanács, Békés megyei g y u -l a v á r i Kossuth Termelőszövetkezet, S z i n y e i Merse u t c a i Általános I s k o l a , b a l a t o n f ü r e d i KIQSZ-üdülő, b a l a t o n f ü r e d i SZOT-szanatórium esetében. Az intézmények részlegeinek változó v o l t az í r á s a , h i s z az AkH. 1954. ezt a kérdést nem szabályozta: a LEMP Központi Bizottsága P o l i t i k a i I r o d á j a , V. k e r ü l e t i Tanács 1. számú Szabó E r v i n Könyvtára; az MSZMP ideiglenes központi b i zottsága , Egységes P a r a s z t i f j ú s á g Országos Szövetségének országos i d e i g -lenes szervező b i z o t t s á g a , a Magyar Vöröskereszt külügyi o s z t á l y a , a Ma-gyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség budapesti szervezete, a Kínai Nép-köztársaság budapesti nagykövetsége.

6 . Az AkH. 1984. újabb fordulópontot j e l e n t e t t az intézménynévírás történetében. A h e l y e s í r á s i szakembereket k e t t ő s cél v e z e t t e a leendő

"törvénytár" megalkotásában: egyrészt az érvényben lévő 261. szabály okozta bizonytalanságot k e l l e t t f e l t é t l e n megszüntetni egy, a g y a k o r l a t -ban i s j ó l alkalmazható á l t a l á n o s s z a b á l l y a l ; másrészt az újabbnál újabb bonyolult szerkezetű nevek helyes j e l ö l é s é t i s f e l t é t l e n egységesíteni k e l l e t t . TIMKÓ György 1970-as második e l ő t e r j e s z t é s é b e n k ö z ö l t e sommás véleményét a meglévő szabályokról: "A szabálypontok á l t a l á b a n j ó k , csak e l é g t e l e n e k , sok írásproblémára nem adnak világos v á l a s z t , e l i g a z í t á s t "

( i . m. 1 ) . Épp e z é r t a korábbi 4 szabály számát 7 - r e emelték, sőt az egyes pontokat alpontokkal t e t t é k részletesebbé.

A 186. pont az ún. főszabály, m i s z e r i n t "Áz intézménynevek — néhány esetet nem számítva — több szóból á l l n a k . Ezek ö s s z e t a r t o z á s á t , a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs í r á s a j e l z i . "

A k i e g é s z í t ő szabályok közül a legfigyelemreméltóbb a 187. pont: "A h i v a t a l o k , társadalmi szervezetek, o k t a t á s i intézmények, tudományos i n t é -zetek, szövetke-zetek, v á l l a l a t o k és hasonlók többelemű h i v a t a l o s , cégszerű nevében — az és kötőszó, valamint a névelők k i v é t e l é v e l — minden t a -got nagybetűvel kezdünk." Ebben az utasításban a H e l y e s í r á s i B i z o t t s á g azon döntése fogalmazódott meg, mely s z e r i n t az ó h a j t o t t egységesség

meg-teremtése érdekében v i s s z a k e l i térnünk az 1954 e l ő t t i csupa nagybetűs í r á s h o z . A b i z o t t s á g i jegyzökönyvek a z t t a n ú s í t j á k , hogy az e g y ö n t e t ű v é lemény k i a l a k u l á s á t az e l t é r ő n é z e t e k e t v a l l ó k Imsszas é r v e l é s e , a k ü l ö n -böző n y e l v i és h e l y e s í r á s i tények f i g y e l e m b e v é t e l e , v a l a m i n t a v á r h a t ó következmények mérlegelése e l ő z t e meg.

Az e l ő k é s z í t ő munka f o n t o s állomása v o l t TIMKÜ Györgynek az 1977 j ú -niusában és az 1978 márciusában m e g t á r g y a l t e l s ő j a v a s l a t a az intézménynevek h e l y e s í r á s á r ó l . Meggyőződése s z e r i n t "a gondokbajok f o r r á s a e l s ő sorban abból t á p l á l k o z i k , hogy a s z a b á l y z a t nem adja meg az intézmény f o -galmának d e f i n í c i ó j á t , a z t nem t u d j u k önmagunknak sem v i l á g o s a n megfo-galmazni , e z é r t aztán nem l e h e t a k e l l ő biztonsággal, e l i g a z o d n i a sokszor r e n d k í v ü l b o n y o l u l t intézménynevek l e í r á s a k o r " ( i . m. 4 ) . E z z e l az o k f e j -t é s s e l e g y e -t é r -t e -t -t ugyan a b i z o -t -t s á g , ennek e l l e n é r e egyéb más indokok m i a t t nem k e r ü l t be a d e f i n í c i ó a s z a b á l y z a t b a , hanem í i e l y e t t e a 1R7.

pont több példa f e l s o r o l á s á v a l é r z é k e l t e t t e , mely neveket t a r t u n k számon az intézménynevek körében.

A k é t tervtanulmány k ö z ö t t a lényeges s z e m l é l e t b e l i különbség e l s ő -sorban abban m u t a t k o z o t t reg, liogy az elsőben TIMKÓ á t v e t t e az AkH. 1954.

d ö n t é s é t , és szükségesnek t a r t o t t a a lényeges és l é n y e g t e l e n elemek meg-k ü l ö n b ö z t e t é s é t , meg-később a másodimeg-k, á t d o l g o z o t t j a v a s l a t b a n — f ő meg-k é n t Fá-b i á n Pál t a n á c s á r a , i l l e t v e a Fá-b i z o t t s á g i tagok egységes á l l á s f o g l a l á s a a l a p j á n már a minden elemre érvényes nagy kezdőbetűt t a r t o t t a c é l s z e -rűbbnek .

A szakembereknek k é t l e h e t ő s é g g e l k e l l e t t számolniuk a végleges s z a -b á l y megfogalmazása e l ő t t : a) Amennyi-ben tová-b-bra i s ragaszkodnak az 1954-es írásmódhoz, nem s i k e r ü l megszüntetni a 3 é v t i z e d a l a t t k i a l a k u l t r e n d e z e t l e n s é g e t ebben a kérdésben, b) Ha v i s s z a á l l í t j á k az 1954 e l ő t t i csupa nagybetűs szókezdéseket, és a névnek minden eleinél egyenrangúként k e z e l i k , e z z e l megkönnyíthető, egységesebbé t e h e t ő az i n t é z m é n y n é v í r á s . E l e i n t e v a l ó s z í n ű l e g megnövekszik a nagybetűs szavak száma, de ez r e m é l hetően nem egy káros h e l y e s í r á s i szokás e l i n d í t ó j a l e s z . Az a f a j t a j e l ö l é s , mely s z e r i n t a névnek csak az e l s ő szava lenne nagybetűs, a t ö b -b i k i c s i , számija sem j ö h e t e t t , mert a z t már az AkH. 1954. s z e r k e s z t é s e k o r e l v e t e t t é k az i l l e t é k e s e k . Indoklásuk ekképpen s z ó l t : a Nemzeti S z í n h á z , a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum s t b . p é l d á k a t már

1832-ben, a kezdet kezdetén ebben az a l a k j u k b a n fogadtuk e l , és körülményes, s ő t é r t e l m e t l e n volna a k i s b e t ű s ! t é s ü k .

Nem s e g í t e t t e e l ő a közös vélemény megszületését a n a ) t ő b i z o n y t a l a n h e l y e s í r á s a sem, h i s z ugyanaz a név a napilapokban időnként e g y e t l e n o l -dalon k é t f é l e h e l y e s í r á s s a l j e l e n t meg.

Számolni k e l l e t t a z z a l az e l é g g y a k o r i szokással i s , liogy számos e l -nevezésnek megvolt a h i v a t a l o s , nagy kezdőbetűs formája a c é g t á b l á k o n , egyéb f e l i r a t o k o n , k i e m e l t h e l y e k e n , de p é l d á u l ugyanezeket a neveket l e v é l b e n , f ő l e g magánlevélben részben k i s b e t ű s í t e t t é k ( K á r p á t j a Étterem -K á r p á t j a é t t e r e m ) .

A b i z o t t s á g e g y ö n t e t ű e n v é l e k e d e t t a r r ó l i s , liogy l e h e t e t l e n s é g e l v á r n i az i s k o l á k t ó l , a s a j t ó t ó l és a nagyközönségtől a lényeges és a l é -n y e g t e l e -n elemek h e l y e s , azo-nos m e g k ü l ö -n b ö z t e t é s é t .

Mindezeket ö s s z e v e t v e a r r a a megállapodásra j u t o t t a t e s t ü l e t , hogy a minden elemében nagybetűs í r á s — v i s s z a t é r é s t j e l e n t ugyan egy k o r á b b i h e l y e s í r á s i á l l a p o t h o z — várhatóan c s ö k k e n t e n i f o g j a a b i z o n y t a l a n s á g o -k a t . Az ű j szabályban e l s ő l á t á s r a mindössze a tag sző adhat némi o -k o t a f é l r e é r t é s r e , mert a r r a nem kapunk magyarázatot a szövegben, mi veendő tagnak és mi nem. A k ö z e l húsz legkülönbözőbb t í p u s ú példa í r á s m ó d j á v a l azonban i l l u s z t r á l j a a b i z o t t s á g , liogy a tag nem azonos a s z i n t a g m á v a l , mert az a l a p t a g i s , a d e t e r m i n á l ó t a g i s nagybetűs (Vas Megye l a n á c s a ) ; továbbá a kötőszó és a névelők s z i n t é n nem t a g o k , mert k i s b e t ű s e k (Danii-v i a Központi Szerszám- és K é s z ü l é k g y á r ) ; tagként ezek s z e r i n t a k ö t ő s z ó k és a névelők k i v é t e l é v e l a névben s z e r e p l ő , egymástól k ü l ö n f r t szavakat f o g h a t j u k f e l (Géza K i r á l y T é r i Egészségügyi S z a k k ö z é p i s k o l a ) .

Ágoston Mihály az ú j s z a b á l y z a t o t elemző k ö t e t é b e n ( H e l y e s í r á s u n k h i t e l é é r t . 6 4 . ) f e l t e s z i a k é r d é s t : "Azonos-e az alapszabályban s z e r e p l ő

" t a g " a " s z ó " - v a l ? Ha i g e n , akkor m i é r t nem a " s z ó " á l l a " t a g " h e l y é n ? Ha nem, akkor mi a " t a g " ? " Majd néhány s o r r a l l e j j e b b k i f e j t i , hogy he-lyénvalónak t a r t o t t a v o l n a megfogalmazni a szabályban a z t i s , hogy "a köt ő j e l e s és a n a g y k ö köt ő j e l e s ö s s z e köt é köt e l e k k ö z ü l a m e l l é r e n d e l ő Ö s s z e köt é köt e l e -k e t e t e -k i n t e t b e n -k é t tagna-k s z á m í t j u -k " ( i . m. 6 4 . ) .

A b i z o t t s á g a K e l e t - b ü k k i Á l l a m i Gazdaság példa í r á s á v a l s z e r i n t ü n k j ó l é r z é k e l t e t t e , hogy a k ö t ő j e l l e l ö s s z e k a p c s o l t a l á r e n d e l ő s z ó ö s s z e t é -t e l e k v o l -t a k é p p e n e g y e -t l e n elemnek v e h e -t ő k , és e m i a -t -t csak az e l ő -t a g

nagybetűs. E t t ő l a f o r m á t ó l j e l e n t ő s e n e l t ó r a M a g y a r - - S z o v j e t O a r á t i Társaság, amelyben a k é t népnév a m e l l é r e n d e l ő v i s z o n y b ó l adódóan megőrzi ö n á l l ó s z ó i j e l l e g é t , melynek k ö v e t k e z t é b e n k ü l ö n - k ü l ö n nagybetűs tag l e s z .

ELEKFI LÁSZLÓ az ú j s z a b á l y z a t r ó l í r o t t véleményében (MNy.LXXXIII.

307) f e l v e t i többek k ö z ö t t az intézménynevek f i e l y e s í r á s á t i s . J a v a s l a t á b ó l az d e r ü l k i , hogy elegendőnek t a r t a n á , ha a címek m i n t á j á r a az i n t é z -ményneveknek i s k i z á r ó l a g az e l s ő szavát í r n á n k n a g y b e t ű v e l , mert "ezek á l t a l á b a n nem v a l ó d i t u l a j d o n n e v e k , hanem t u l a j d o n n é v i (vagy inkább csak egyed m e g j e l ö l é s é r e h a s z n á l t ) j e l ö l ő é r t e l m ű k ö z s z ó k , s z ó k a p c s o l a t o k " . S z e r i n t e nem egészséges j e l e n s é g a nagybetűs szókezdést k i t e r j e s z t e n i az o l y a n a l a k u l a t o k r a , m i n t a Vas Megyei Tanács, ! x ) l o t t i t t csak a Vas a va-l ó d i t u va-l a j d o n n é v i eva-lem. Még furcsábbnak t a va-l á va-l j a a Géza K i r á va-l y va-l ó r i Egész-ségügyi Szakközépiskola vagy a 43. Számú É p í t ő i p a r i V á l l a l a t í r á s á t . Ja-v a s l a t a s z e r i n t az e s e t l e g e s e n e l ő f o r d u l ó személynéJa-vi elemek megőriznék nagybetűs szókezdésüket, p l . : Magyar tudományos akadémia, Országos Széchényi k ö n y v t á r . K i v é t e l t az a l ó l csak a számnévvel kezdődő e l n e v e z é -sekben tenne: 43. s z . É p í t ő i p a r i v á l l a l a t , 70. s z . P o s t a h i v a t a l . A nagy kezdőbetű á t k e r ü l n e a számnév m i a t t az ő t k ö v e t ő e l s ő szó e l e j é r e . Mindezeket a megoldásokat részben a század e l e j i h e l y e s í r á s i s z o k á s s a l i n d o -k o l j a , másrészt h i v a t -k o z i -k az idegen í r á s r e n d s z e r e -k ( p l . a eseti) hasonló e l j á r á s á r a .

E l e k f i L á s z l ó e l k é p z e l é s e a z é r t nem h e l y e s e l h e t ő , mert az e d d i g i e k -n é l több szempo-ntra k e l l e -n e t e k i -n t e t t e l le-n-nü-nk egy-egy -név l e í r á s a k o r . A l e g a l á b b 3 f é l e megoldás e g y e t l e n t u l a j d o n n é v f a j t á n belül, nehezen l e n -ne e l f o g a d t a t h a t ó a k ö z g y a k o r l a t b a n , és -nemhogy e g y s z e r ű s í t e n é , ha-nem még b o n y o l u l t a b b á tenné az í r á s t .

Az képzős m e l l é k n e v e k k e l már az AkH. 1954. i s f o g l a l k o z o t t , és l é n y e g é t t e k i n t v e ugyanazt mondta k i az AkH. 1904. i s . Apróbb különbségek ennek e l l e n é r e adódnak. Az 1954-es megfogalmazás s z e r i n t az akkor j ó v a l k i s e b b mennyiségű d i v a t o s intézménynévanyagot f ő k é n t a l a p f o r m á j á b a n hasz-n á l t á k , és csak i g e hasz-n r i t k á hasz-n k e r ü l t e k e l ő a m e l l é k hasz-n é v i származékok. E z z e l szemben a 11. k i a d á s a 187. pontban a s o k f é l e s z e r k e z e t ű névnek az a l a p -formája m e l l e t t k ö z l i az - i (néha a - b e l i ) képzős a l a k j á t i s , m i v e l ezek-r e majdnem o l y a n gyakezek-ran szükségünk van, m i n t a képző n é l k ü l i e k ezek-r e .

Továb-bá o 10. k i a d á s 264. pot i í j á b a n n b i z o t t s á g csak o l y a n f i o v o k ü l cini f t , amelyeknek az e l s ő t a g j a t u l a j d o n n é v , h o l o t t akkor i s , ma p e d i g még i n -kább l é t e z n e k o l y a n t í p u s ú a k , amelyeknek a második eleme t u l a j d o n n é v i e r e d e t ű . Ezért v o l t szükséges m ó d o s í t a n i a s z a b á l y t úgy, hogy az 1904-es nem h a t á r o z t a meg a t u l a j d o n n é v i elem h e l y é t : "a t u l a j d o n n é v i vagy az a z z a l egyenértékű t a g ( o k ) nagy k e z d ő b e t ű j é t m e g t a r t j u k , a köznévi e l e -m i e k e t pedig k i s b e t ű v e l kezdve í r j u k . P é l d á u l : Madách s z í n h á z i , Új Egy-ség c i p é s z i p a r i s z ö v e t k e z e t i , országos Széchényi k ö n y v t á r i , Á p r i l i s 4.

g é p g y á r i . "

A 180. s z a b á l y négy a l p o n t b a n a h i v a t a l o s , s z a b á l y o s , t e l j e s néven k í v ü l h a s z n á l t egyéb formák í r á s á t m u t a t j a be. Az intézménynév s z ó f a j i a r c u l a t á l i o z t a r t o z i k a k e t t ő s s é g , a köznévi és a t u l a j d o n n é v i képesség e g y ü t t l é t e ugyanabban a névben. Az a) poot a r r ó l s z ó l , hogy b i z o n y o s i n tézménynevek h i v a t a l o s én nem h i v a t a l o s elnevezése e g y b e e s i k . Az e l ő b b i -nek a nagybetűs, az u t ó b b i n a k a k i s b e t ű s szókezdés f e l e l meg, és í r á s u k a t a m i n d e n k o r i k ö z l é s i szándék h a t á r o z z a meg: a b a l a t o n f e n y v e s i á l l a m i gaz-daság, B a l a t o n f e n y v e s i Á l l a m i Gazdaság; a p é c s i n e v e l ő i n t é z e t , P é c s i Nev e l ő i n t é z e t s t b . Szabályzatunk természetesen a k i s kezdőbetus í r á s t s z o r -galmazza .

E l é g nagy a száma azoknak az intézményneveknek, amelyeknek a végére beépül a t e l e p h e l y neve, p l . : E g y e s ü l t Munkás-Paraszt í s z , Uusnok; Nemz e t i SNemzínháNemz, SNemzeged. Főleg á l t a l á n o s i s k o l á k , t e r m e l ő s Nemz ö v e t k e Nemz e t e k , á l l a m i gazdaságok, i p a r i s z ö v e t k e z e t e k v á l a s z t a n a k i l y e n s z e r k e z e t ű e l n e v e z é s t . H e l y e s í r á s u k r a a b) pont a l a p j á n az v o n a t k o z i k , hogy ezek h i v a t a -l o s , cégszerű formáknak t e k i n t e n d ő k , és a f ö -l d r a j z i név i s az a -l a k u -l a t h o z t a r t o z i k az e l ő t t e á l l ó vessző e l l e n é r e . Ugyanez a pont a z t i s l e s z ö g e z i , hogy "ha az i l y e n s z e r k e z e t ű a l a k u l a t o k l i e l y s é g n é v i eleme - i képzős mel-l é k n é v i j e mel-l z ő k é n t a név é mel-l é r e k e r ü mel-l , az intézménynév részének t e k i n t j ü k , s e z é r t nagybetűvel k e z d j ü k : Uusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Í s z , Szege-d i Nemzeti S z í n h á z " . Nem így v é l e k e Szege-d e t t e r r ő l az 1954-es s z a b á l y z a t . Az i l y e n f é l e e l ő j e l z ő r ő l azt á l l í t o t t a , hogy nem t a r t o z i k a névhez, e z é r t a k k o r i b a n h e l y t e l e n v o l t a nagy k e z d ő b e t ű j ü k .

Mai intézménynévírásunk e g y i k b o n y o l u l t kérdése az, liogy e l d ö n t s ü k : h o l kezdődik egy-egy e l n e v e z é s , és a t e l e p h e l y része-e az a l a k u l a t n a k , vagy csak a l k a l m i j e l z ő ? Hasonló szerkezetűek e l s ő l á t á s r a a Budapesti

Csokoládégyár, Jászberényi Tanítóképző f ő i s k o l a , N u v a j i Á l t a l á n o s I s k o l n , M á t r a a l j i Szénbányák , i l l e t ő l e g a gyöngyösi Derze Nagy János Gimnázium,

3 b u d a p e s t i Színház- és Filmművészeti F ő i s k o l a p é l d á k . A kezdőbetűk meg-í t é l é s é b e n s e g meg-í t s é g e t j e l e n t h e t , liogy amely nevekben személyriévi egyedi tő elem t a l á l h a t ó , annak á l t a l á b a n csak e l ő j e l z ő j e a f ö l d r a j z i név. Több f ő -i s k o l a p é l d á u l é v t -i z e d e k e n k e r e s z t ü l -i l y e n h -i v a t a l o s nevet v -i s e l t : E g r -i Tanárképző F ő i s k o l a , N y í r e g y h á z i Tanárképző F ő i s k o l a . A hatvanas évek vé-ge f e l é v i s z o n t d i v a t t á v á l t ismét személynevet b e é p í t e n i , és a z z a l egye-d i t e n i : e g r i Ho 5 i Minh Tanárképző F ő i s k o l a , n y í r e g y h á z i Bessenyei György Tanárképző F ő i s k o l a . Az i d e n t i f i k á l á s e z ú t t a l már a személynév s z e r e p e ,

In document Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 19/2. köt.). Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom és a művészetek köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Lingusticae, Literaturisticae Hungaricae et Artis (Pldal 61-91)

ÚJ HELYESÍÁRSI SZABÁLYZATUNK JUGOSZLÁVIAI FOGADTATÁSA

IRÁNYZAT I ÉS STÍLUSJEGYEK BAUIIS &#34;A GÓLYAKALIFA&#34;

ÚJ HELYESÍÁRSI SZABÁLYZATUNK JUGOSZLÁVIAI FOGADTATÁSA

IRÁNYZAT I ÉS STÍLUSJEGYEK BAUIIS "A GÓLYAKALIFA"