A kutatás célja az olefingyártás során keletkező lúgos szennyvíz Na+-ion tartalmának csökkentése olyan technológia megvalósításával, amely lehetővé teszi a szennyező anyag egy más rendszerben való dúsítását és a technológiába való visszavezetését.
Az ipari szennyvizek kezelésére egy új eljárást dolgoztam ki, amelyet határréteg szeparációs módszernek (BLSM) neveztem el. Azt a jelenséget használtam ki, hogy elektromosan töltött elektród felületén a határrétegben az ionok feldúsíthatóak a fázis belsejéhez képest. Az elektródokat jól megválasztott sebességgel kell kiemelni a szennyvízből, hogy az ionokban gazdag határréteg rajta maradjon. Ezt átvive egy másik fázisba, szeparációt valósítottam meg.
Dolgozatom irodalmi részében tárgyaltam az elektrolit oldatok tulajdonságait, az elektroszorpciós jelenségeket és az ehhez alkalmazható elektródokat. Jellemeztem az elektródok felületén kialakult elektrokémiai kettősréteget. Ismertettem az elektroszorpció jelenségét felhasználó jelenleg ismert szeparációs technikát.
Dolgozatom kísérleti részében a határréteg szeparációs módszerrel történő iontranszportot mutattam be. Porkohászati módszerrel porózus nikkel elektródokat és elektrolízissel nikkelezett nikkel elektródokat állítottam elő. A Zéta-potenciál mérésével kimutattam, hogy ha az elektród és az oldat egymáshoz képest elmozdul a kettős réteg diffúz része leszakad, amely befolyásolja a szeparáció hatásfokát. Megállapítottam, hogy nikkel pasztilla elektródok esetében 25 cm/s–nál, nikkelezett nikkel elektródok esetén 10 cm/s–nál nagyobb relatív sebesség alkalmazása rontja az ionátvitel hatékonyságát.
Grafit ellenelektródokat használva meghatároztam az elektrokémiai cella paramétereit.
Meghatároztam az elektrolitikus kettősréteg kapacitását, valamint a fizikai adszorpció, az elektroszorpció és a hidrodinamikai tapadóréteg relatív szerepét az iontranszportban.
Megvizsgáltam az elektródokon kialakult határréteg kapacitását.
A kísérletekhez automata elektroszorpciós berendezést terveztem és építettem. A szeparációt ciklikus műveletként valósítottam meg. Vizsgáltam a ciklusszám, a polarizációs feszültség és az elektródtávolság hatását az anyagátvitelre valamint az elektrokémiai folyamatok sebességét. Anyagátvitel alatt egyik folyadéktérből a másik folyadéktérbe átvitt ionok mennyiségét értem egyetlen ciklus alatt m2-re vonatkoztatva.
Kísérletekkel igazoltam, hogy a ciklusszámnak jelentős szerepe van az iontranszportban.
1000 és 1200 mV polarizációs feszültség alkalmazásával érhető el a legjobb anyagtranszport az általam vizsgált rendszerben. Kísérletekkel igazoltam, hogy az
elektroadszorpciós és deszorpciós folyamatok különböző sebességgel mennek végbe. A polarizációs potenciálok függvényében változnak a maximális iontranszporthoz szükséges adszorpciós és deszorpciós idők. Az ionátvitel az elektródtávolságtól egy adott határig függ a vizsgált készülékben.
Oren és Soffer munkája alapján matematikai leírást adtam a ciklusszám függvényében az anódtér-kádban és katódtér-kádban a koncentráció alakulására. A modellel számolt koncentráció értékeket kísérletekkel támasztottam alá. Megállapítottam, hogy megfelelő paraméterek alkalmazásával a mért koncentráció értékek jól követik a modell által számolt koncentráció értékeket a vizsgált koncentráció tartományban.
A szeparációt a modelloldatok mellett ipari szennyvíz esetén is igazoltam.
A folyamatos üzemmenetet és az ipari megvalósítást figyelembe véve kaszkád rendszerű készüléket terveztem és építetem. A szeparáció membrán alkalmazása nélkül is megoldató a megfelelő elektródok és műveleti idők alkalmazásával. A jobb szeparáció elérése érdekében változtatni kell a készülék konstrukción. A munkatöltetnél nagyobb elektrokémiailag hasznos felületet és oldat:elektród tömegarányt kell biztosítani a megfelelő szerkezeti anyagok megválasztása mellett.
Az általam határréteg szeparációs módszernek nevezett eljárás technikai szempontból újszerű, a Tiszai Vegyi Kombinát a Pannon Egyetemmel találmányi bejelentést tett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál „Eljárás és automata berendezés vizek alkálifém ion tartalmának csökkentésére feszültségváltó elektroszorpcióval” címmel (Szabadalom, 2009).
Tézisek
1. Az ipari szennyvizek kezelésére egy új eljárást dolgoztam ki, amelyet határréteg szeparációs módszernek (BLSM) neveztem el. Azt a jelenséget használtam fel, hogy elektromosan töltött elektród felületén a határrétegben az ionok feldúsíthatóak a fázis belsejéhez képest. A módszer lényege hogy, az elektród felületén kialakult ionokban gazdag réteg jól megválasztott sebességgel kiemelhető a szennyvízből és recirkuláltatható.
Az eljárás alkalmazása során az ionoknak a tisztítandó fázisból kivont mennyisége egy másik rendszerben felhasználható illetve dúsítható.
2. A határréteg szeparációs módszerhez porkohászati módszerrel nikkel pasztilla elektródokat és elektrolízissel nikkelezett nikkel elektródokat állítottam elő.
2.1. Nikkel pasztilla elektród:
• Megállapítottam, hogy az optimális porkeverék összetétel: 90 % Raney nikkel, 5 % Ag-tartalom és 5 % paraffin tartalom.
• Megállapítottam, hogy a homogén és megfelelő pórushálózathoz a Dsz3<0,05 mm szemcseméretű általam előállított paraffin szükséges.
• Megállapítottam, hogy hőkezelési és redukciós lépés szükséges, annak érdekében, hogy az elektródok megfelelő szilárdságúak, kémiailag ellenállóak és az egész felületük elektromosan vezető legyen.
2.2. Nikkelezett nikkel elektród:
• Az irodalomban megadott körülmények között nem keletkezett egyenletes nikkel réteg. Megállapítottam, hogy az elektrolízis során keletkező nikkel réteg tulajdonságai erősen függnek az oldat pH-jától. Meghatároztam, hogy a 9,5-10,0 pH tartományban egyenletes, fekete színű, stabilis bevonat választható le. A pH állandó értéken tartását kellően nagy oldat-mennyiséggel, vagy NH4OH adagolásával biztosítottam.
• Megállapítottam, hogy az elektrolízis áramsűrűségének kisebbnek kell lennie 0,1 A/cm2-nél.
2.3. Az elektródok minősítése:
• Megállapítottam, hogy az elektródok jól polarizálhatóak, felületükön kialakul az elektrokémiai kettősréteg, ennek kapacitását kísérletekkel és számításokkal is igazoltam.
• Az elektród és az oldat egymáshoz viszonyított relatív elmozdulásakor a kettős réteg diffúz része elszakadhat. Kísérletekkel kimutattam, hogy a nikkelezett nikkel elektród esetén 10 cm/s lineáris sebesség valamint a nikkel pasztilla elektród esetén 25 cm/s-nál nem célszerű nagyobb relatív sebességet alkalmazni.
• Kísérletekkel meghatároztam, az elektroszorpció mellett fellépő fizikai adszorpció és a hidrodinamikai tapadóréteg arányát. Megállapítottam, hogy a hidrodinamikai tapadóréteg hatása lényegesen kisebb, mint az elektroszorpciójé, de nem elhanyagolható.
3. A határréteg szeparációs módszerhez automata elektroszorpciós készüléket terveztem és építettem.
• A kísérleti berendezés stabil, megbízható üzemű, könnyen kezelhető és az elektrokémiai paraméterek gyorsan és széles tartományban változtathatóak.
• A két egymástól elválasztott folyadék tér között ciklikus művelettel iontranszportot valósítottam meg.
4. Meghatároztam az automata elektroszorpciós készülékben a határréteg szeparációs módszer műveleti paramétereit.
• 0,05 M, 0,5 M és 1 M NaOH vizes oldatában igazoltam a szeparációt.
• Megállapítottam, hogy kis koncentrációtartományban a ciklus számtól függetlenül az ionátvitel nagysága azonos a vizsgált tartományban. Nagyobb koncentráció tartományok esetén azonban a ciklus szám növelésével csökken a szeparáció mértéke. Az alkalmazott ciklusszámot az eljárás során a megkívánt koncentráció különbség valamint a gazdasági mutatók határozzák meg.
• Meghatároztam, hogy a legnagyobb anyagátvitel 1000-1200 mV polarizációs potenciál értékeknél érhető el mind a két elektródtípus esetén.
• Megállapítottam, hogy az adszorpciós és deszorpciós folyamatok különböző sebességgel mennek végbe. A nikkelezett nikkel elektród felületén az adszorpciós és deszorpciós folyamatok is néhány másodperc alatt végbemennek. A nikkel pasztilla elektródok pórushálózata miatt a deszorpciós folyamat igen lassú a fellépő pórusdiffúziós gátlás miatt.
Megállapítottam, hogy a deszorpciós idő növelésével akár háromszorosára is növelhető az ionátvitel.
• Kísérleteket végeztem, annak bizonyítására, hogy az elektródtávolság jelentős hatással van az iontranszportra. A legnagyobb anyagátvitel érdekében a lehető legkisebb elektródtávolságot kell alkalmazni.
5. A határréteg szeparációs módszer leírására matematikai modellt készítettem és 0,05 M koncentrációtartományban igazoltam, hogy a mért koncentráció értékek jól követik a modell által számolt koncentráció értékeket.
6. Folyamatos üzemű kaszkád rendszerű készüléket terveztem. Az irodalomban fellelhető oszlopos készülékekhez képest az elektródokat nem választja el ioncserélő membrán, illetve a cellában lévő munka és ellenelektród felülete nagyságrendileg eltér. A szeparáció membrán alkalmazása nélkül is megoldató a megfelelő elektródok és műveleti idők alkalmazásával.
Theses
1. A new method has been developed for the treatment of industrial wastewaters which was given the name “Boundary Layer Separation Method” (BLSM). The phenomenon that the ions can be enriched in the boundary layer of an electrically charged electrode’s surface – as compared to the liquid phase – has been exploited. The essence of the method is that the layer enriched with ions can be removed with an appropriately chosen velocity, and then recycled. The ions can be used or enriched in another system during the process.
2. For the boundary layer separation method, nickel pastille electrodes were prepared with powder metallurgical methods, and nickelized nickel electrodes were prepared with electrolysis.
2.1. Nickel pastille electrode:
• The optimal powder mixture was found to be 90% Raney nickel, 5% Ag, and 5% paraffin.
• It was found that for a homogeneous and appropriate pore network a paraffin of particle size Dsz3<0.05 mm is needed. The paraffin was produced by the author.
• It was found that for an electrode, which is solid, chemically resistant, and whose whole area is electrically conductive, thermal treatment and reduction is needed.
2.2. Nickelized nickel electrode
• No uniform nickel layer could be achieved with the use of literature methods.
The properties of the nickel layer prepared with electrolysis depend on the pH of the solution. Between pH 9.5 and 10.0, a smooth, black, stable coating precipitates. Constant pH was mantained with an appropriately high volume of the solution, or with adding NH4OH to the system.
• It was proved that the electric flux has to be lower than 0.1 A/cm2. 2.3. Qualification of the electrode:
• It was found that the electrodes are well polarizable, an electrochemical double layer forms on their surfaces whose capacity has been confirmed by both experiments and calculations.
• When the electrode and the solution move relative to each other, the diffuse part of the double layer might be torn. It has been proven with experiments that the relative linear velocity should not exceed 10 cm/s in the case of nickelized nickel electrodes and 25 cm/s in the case of nickel pastille electrodes.
• The ratio of the physical adsorption that transpires besides electrosorption and that of the hydrodynamic adhesive layer has been measured experimentally. It has been concluded that the effect of the hydrodynamic adhesive layer is significantly lower than that of the electrosorption, but it is not neglectable.
3. An automatic electrosorption device was designed and built for the boundary layer separation method.
• The experimental device is stable, dependable, easy-to-handle, and the electrochemical parameters can be set quickly and on a large scale.
• Ion transport was realized with a cyclic procedure between two separated liquids.
4. The parameters of the boundary layer separation method in the automatic electrosorption device were allocated.
• Separation was certified in aqueous solutions of NaOH (0.05, 0.5, and 1 M).
• It was found that at low concentration values the ion transport is independent of the number of cycles. At higher concentrations, the extent of separation decreases with the number of cycles. The number of cycles is determined by the required concentration difference and economic markers.
• The highest mass flux can be achieved with both electrode types at the polarization potential of 1000-1200 mV.
• It was found that the adsorption and desorption processes have different velocities. On the surface of the nickelized nickel electrodes, the adsorption and desorption processes occur in a few seconds. Due to the inhibiting effect of pore diffusion in the pore network of the nickel pastille electrode, desorption is very slow. It was found, that by increasing the desorption time, the ion transport can be increased up to three times the original value.
• Experiments were carried out to prove the effect of the distance of the electrodes on the ion transport. For the highest mass transport, the lowest possible electrode distance should be used.
5. A mathematical model was constructed for the BLSM. In the concentration interval of 0.05 M it was proved that the measured concentration values are in a good agreement with the calculated ones.
6. A continuous cascade device was designed. The electrodes are not separated by an ion exchange membrane and the work in the cell and the size of the counter electrode is orders of magnitude different from the columnar device found in the literature. Separation can be achieved without the use of membranes with appropriate electrodes and procedure times.
PUBLIKÁCIÓK ÉS PROCEEDINGSEK
Publikációk:
D. Pethő , G. Horváth, J. Liszi, I. Tóth; D. Paor; Analysis and Modeling of Boundary Layer Separation Method (BLSM), Acta Chimica Slovenica, 2010 (megjelenés alatt)
D. Pethő, , G. Horváth, J. Liszi, I. Tóth; D. Paor; Boundary Layer Separation Method (BLSM) for Recycling of Na+ Ions from Industrial Waste Water, Water Environment Research, 2010 (megjelenés alatt)
Pannon Egyetem, Tiszai Vegyi Kombinát; „Eljárás és automata berendezés vizek alkálifém ion tartalmának csökkentésére feszültségváltó elektroszorpcióval” Magyar Szabadalmi Hivatal, 2009, Ügyiratszám: P0900569
D. Pethő, GY. Gáspár, G. Horváth, J. Liszi, R. Szakály, I. Tóth; Ion Transport via Electrosorption, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 36 (1-2), 101-106, 2008
Proceedingsek:
D. Pethő, G. Horváth, J. Liszi: Industrial Waste Water Treatment by Boundary Layer Separation Method, 6th European Meeting on Chemical Industry and Environment, Belgium, Mechelen, 17-19 May 2010, poszter, pp. 129-137.
Pethő Dóra, Horváth Géza: EU konform vízrendszerek, MTA Vegyipari Gépészeti Munkabizottsági ülés, Budapest, Magyarország, 2010. május 27., házivédés
Rippelné Pethő Dóra, Horváth Géza: Határréteg szeparációs módszer bemutatása és modellezése, Műszaki Kémia Napok, Veszprém, Magyarország, 2010. április 27-29., előadás, pp. 66.
Rippelné Pethő Dóra, Horváth Géza: Határréteg szeparációs módszer Na+ ionok recirkuláltatására, XV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Románia, Kolozsvár, 2010. március 25-26. pp. 265-268.
Pethő Dóra, Horváth Géza: Szennyvízkezelés elektrokémiai módszerrel, PhD végbeszámoló MÜKKI, Veszprém, 2009. május 20., előadás
Pethő Dóra, Horváth Géza: Elektroszorpció vizsgálata kaszkád reaktorba, Műszaki Kémia Napok, Veszprém, Magyarország, 2009. április 21-23., előadás, pp. 150.
Pethő Dóra, Horváth Géza: Ipari szennyvíztisztítás elektroszorpcióval, MTA Vegyipari Műveleti Munkabizottsági ülés, Budapest, Magyarország, 2008. december 11., előadás
Pethő Dóra, Horváth Géza: Elektródok előállítása feszültségváltó elektroszorpcióhoz, VIII.
PhD hallgatók anyagtudományi napja, Veszprém, Magyarország, 2008. november 27., előadás
D. Pethő, GY. Gáspár, G. Horváth, J. Liszi, R. Szakály, I. Tóth: Industrial waster treatment by electrochemical technology, Pannonian IX. International Symposium, Štrbské pleso, Szlovákia, 2008. szeptember 8-12., poszter, pp. 398- 403.
Pethő, D. Horváth, G., Gáspár, Gy., Liszi, J., Tóth, I.: Ion transport via electrosorption, PORANAL 2008 Symposium, Debrecen, Magyarország, 2008. augusztus 26-29., előadás, O20.
Pethő Dóra, Horváth Géza: Az „ionszivattyúzás” alapjai, MTA Vegyipari Gépészeti Munkabizottsági ülés, Budapest, Magyarország, 2008. június 18., előadás
Pethő Dóra, Horváth Géza, Gáspár Gyula, Liszi János, Tóth Imre: Ipari szennyvíztisztítás elektrokémiai módszerrel, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, Magyarország, 2008.
április 22.-24., előadás, pp. 354-358.
Pethő Dóra, Horváth Géza, Gáspár Gyula, Liszi János, Tóth Imre: Ipari szennyvíztisztítás elektrokémiai módszerrel, 13th International Conference of Chemistry, Kolozsvár, Románia, 2007. november 8-11., előadás, pp.77-80.
IRODALOMJEGYZÉK
Abda, M.; Oren, Y.; Soffer, A. The electrosorption of trace metallic impurities:
dependence ont he supporting electrolyte concentration – a comparison between bipolar and monopolar porous electrodes. Electrochim. Acta; 32 (1987), 1113-1115.
Afkhauni, A.; Conway, B. E. Investigation of Removal of Cr(VI), Mo (VI), W(VI), V(IV), and V(V) Oxy-ions from Industrial Waste-Waters by Adsorption and Electrosorption at High-Area Carbon Cloth. J. Colloid Interf. Sci., 251 (2002) 248-245.
Argyelán, J. Transzportfolyamatok, Pannon Egyetem Kiadó, Veszprém, 2009
Armand, D.; Clavilier, J. Influence of specific adsorption of anions on the electrochemical behaviour of the Pt (100) surface in acid medium. Comparison with Pt (111).
J. Electroanal. Chem., 270 (1989) 331-347.
Arvia, A. J.; Canullo, J. C.; Custidiano, E.; Perdriel, C. L.; Triaca, W. E. Electrochemical faceting of metal electrodes. Electrochim. Acta, 31 (1986) 1359-1368.
Atkins, P.W. Phisical Chemistry, 5th ed., Oxford University Press, Oxford, 1994
Ayranci, E.; Conway, B. E. Removal of phenol, phenoxide and chlorophenols from waste-waters by adsorption and electrosorption at high-area carbon felt electrodes.
J. Electroanal. Chem., 513 (2001a) 100-110.
Ayranci, E.; Conway, B. E. Adsorption and Electrosorption of Ethyl Xanthate and Thiocyanate Anions at High-Area Carbon-Cloth Electrodes Studied by in Situ UV Spectroscopy: Development of Procedures for Wastewater Purification. Anal. Chem., 73 (2001b) 1181-1189.
Bagotsky, V. S. Fundamentals of Electrochemistry. 2nd ed., John Wiley and Sons, Inc., New Jersey, 2006
Bagotsky, V. S.; Vassilyev, Y. B.; Weber, J.; Pirtskhalava, J. N. Adsorption of anions on smooth platinum electrodes, J. Electroanal. Chem., 27 (1970) 31-46.
Bán, A.; Schäfer, A.; Wendt, H. Fundamentals of electrosorption on activated carbon for wastewater treatment of industrial effluents. J. Appl. Electrochem., 28 (1998) 227-236.
Bayram, E.; Hoda, N.; Ayaranci, E. Adsorption/electrosorption of catechol and resorcinol onto high area activated carbon cloth. J. Hazard. Mater., 168 (2009)1459-1466.
Béguin, F.; Alfarra, A.; Frackowiak, E.; Mechanism of lithium electrosorption by activated carbons. Electrochim. Acta, 47 (2002) 1545-1553.
Berezina, S. J.; Vozdvizsenszkij, G. S.; Deziderev, G. P. The nickel-hydrogen electrode Dokl. Akad. Nauk SSSR, 77 (1951) 53.
Bockris, J. O’M.; Reddy, A. K. N., V.1, Modern electrochemistry, 2nd ed., Ionics, Kluwer Academic, New York, 1998
Boda D., Fawcett W. R., Henderson D., Sokolowski S. Monte Carlo, density functional theory, and Poisson-Boltzmann theory study of the structure of an electrolyte near an electrode. J. Chem. Phys., 116 (2002) 7170-7176.
Conway, B. E.; Barradas, R. G. Electrochemical adsorption of organic bases and their conjugate acids – I. Adsorption of neutral bases at mercury. Electrochim. Acta, 5 (1961) 319-348.
Chue, K.T.; Grévillot G.; Tondeur, D. Electrosorption an activated carbon bed. Stud. Surf.
Sci. Catal., 80 (1993) 97-104.
Cohen, H.; Soffer, A.; Oren, Y. The Electroadsorption of Alumina Particles on Fibrous Carbon and Graphite Electrodes. J. Colloid and Interface Science, 120 (1987) 272-280.
Delahay, P. Double layer studies. J. Electrochem. Soc., 113 (1966) 967-977.
Egerton, R. F. Physical Principles of electron microscopy, Springer, New York, 2005 Erdei-Grúz, T. Elméleti Fizikai Kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1962
Farmer, J. C.; Fix, D. V.; Mack, G. V.; Pekala, R. W.; Poco, J. F. Capacitive Deionization of NaCl and NaNO3 Solutions with Carbon Aerogel Electrodes. J. Electrochem. Soc., 143 (1996) 159-169.
Feltham, A. M.; Spiro, M. The variation of area of platinized platinum electrodes with deposition potential at constant mass degree of platinization. J. Electroanal. Chem., 35 (1972) 181-192.
Gabelich, C.J.; Tran, T.D.; Suffet, I.H. Electrosorption of inorganic salts from aqueous solution using carbon aerogels. Environmental Science and Technology, 36 (2002) 3010-3019.
Ganesh, V.; Lakshminarayanon, V. Preparation of high surface area nickel electrodeposit using a liquid crystal template technique. Electrochim. Acta, 49 (2004) 3561-3572.
Genders, J. D.; Chai, D.; Hobbs, D. T. Durability testing for the recovery of sodium hydroxide from alkaline waste solutions. J. Appl. Electrochem., 30 (2000) 13-19.
Ginffrida, A. J.; Ganzi, G. C.; Oren, Y. Electrodeionization apparatus and module. US Patent, Num. 4956071, 1990
Ginffrida, A. J.; Jha, A. D.; Ganzi, G. C. Electrodeionization apparatus. US Patent, Num.
4632745, 1986
Gómez, M.M., Alda, E. Specific adsorption of ascorbate ions on a mercury electrode in the presence of potassium perchlorate. J. Electroanal. Chem., 206 (1986) 285-296.
Grassi, R.; Daghetti, A.; Trasatti S. Application of the Gouy-Chapman-Stern-Grahame model of the electrical double layer to the determination of single ion activites of KF aqueous solutions. J. Electroanal. Chem., 226 (1987) 341-349.
Gruber, J.; Blahó, M. Folyadékok mechanikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973
Hall, D.; Priel, Z.; Oren, Y.; Soffer, A. Purification of Aqueous Suspensions from Colloidal Particles by Electro-Adsorption on Porous Carbon Electrodes. Sep. Sci.
Technol., 22 (1987) 1017-1027.
Hamad, I. A.; Wandlowski, Th.; Brown, G.; Rikvold, P. A. Electrosorption of Br and Cl on Ag (100): experiments and computer simulation. J. Electroanal. Chem., 554/555, (2003) 211-219.
Hanák, L. Nagytisztaságú anyagok előállítása parameters szivattyúzással, Doktori értekezés, 2005
Hobbs, D. T. Caustic recovery from alkaline nuclear waste by an electrochemical separation process. Sep. Purif. Technol., 15 (1999) 239-253.
Horányi, G.; Aramata, A. Specific anion adsorption in the course of upd of Zn2+ ions on platinum. J. Electroanal. Chem., 434 (1997) 201-207.
Horányi, G.; Rizmayer, E. M. Radiotracer Study of Adsorption Phenomena at Nickel Electrodes in Acidic Medium. J. Electroanal. Chem., 180 (1984) 97-108.
Huang, C-C.; Su, Y-J. Removal of copper ions from wastewater by adsorption/electrosorption on modified activited carbon cloths. J. Hazard. Mater., In press (2009)
Hupp, J.T.; Larkin, D.; Weaver, M.J. Specific adsorption of halide and pseudohalide ions at electrochemically roughened versus smooth silver-aqueous interfaces. Surf. Sci., 125 (1983) 429-451.
Inzelt, Gy. Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999a
Inzelt, Gy. Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999b
Jiang, P.; Cizeron, J.; Bertone, J. F.; Colvin, V. L. Preparation of Macroporous Metal Films from Colloidal Crystals. J. Am. Chem. Soc., 121 (1999) 7957-7958.
Johnson, A. M.; Newman, J. Desalting by Means of Porous Carbon Electrodes. J.
Electrochem. Soc., 118 (1971) 510-517.
Jung, C.H.; Won, H. J.; Moon, J.K.; Oh, W.Z.; Kim, C. G.; Kim, J. S.; Rhee, B. S.; Ryu, S.
K. Electrosorption of cobalt and strontium on activated carbon fibers for the treatment of decontamination liquid waste. The American Carbon Society, Carbon
K. Electrosorption of cobalt and strontium on activated carbon fibers for the treatment of decontamination liquid waste. The American Carbon Society, Carbon