A fiatalokról összefoglalóan szólva kijelenthetjük, hogy jellemző rájuk a konformi-tás, nem akarják megdönteni a fennálló status quo-t, többségükben elfogadják a szüleik életeszményét. Általánosan tapasztalható körükben a bizonytalanság, sok esetben hiányzik belőlük az elkötelezettség, céltalanok, amit maguk is prob-lémaként érzékelnek nemzedékükben, mindeközben vágynak a rendezettségre.
A 15-29 évesek passzivitása tovább növekedett az elmúlt években, hiányzik több-ségük életéből a civil aktivitás, apolitikusak, közéleti kérdésekhez visszahúzódó attitűddel közelítenek. Szabadidejüket zömmel otthon a képernyők előtt töltik, mozgásszegény életmód és stagnáló deviáns magatartások jellemzik őket.
A kérdőíves fontos tapasztalata, hogy a fiatalok az olyan kérdésekben, ahol diffe-renciálhatták a válaszukat, jellemzően a középen elhelyezkedő megoldásokat vá-lasztottak, különösen igaz ez a közélet, a fiatalok politikai értékrendjére vonatko-zó kérdések esetében, ahol a megkérdezettek túlnyomó többsége a semlegesnek gondolt középértékeket preferálta. A „középre húzás” mellett különösen ezekben az esetekben jelen van a magas arányú válaszmegtagadás, illetve válaszelkerülés, a „nem tudom” kategóriák választása.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a korábbi nagymintás ifjúságkutatás ered-ményeihez viszonyítva a 2012-es kutatás rendre a csendes attitűd növekedését regisztrálta. Bár minden kérdésben nem állnak rendelkezésre adatok 2000-ig visszamenőlegesen, de a legtöbb esetben azt tapasztalhatjuk, hogy a mai 15-29 éveseket nagyobb fokú konformitás, bizonytalanság és passzivitás jellemzi, mint a korábbi hullámok célcsoportjait.
A korábbi amerikai csendes generációval összehasonlítva különbségeket találha-tunk a társadalmi intézmények iránti bizalomban, illetve a hagyományok követé-sében. Míg előbbi esetében valódi különbségről beszélhetünk, hiszen a bizalom folyamatos csökkenéséről számolhatunk be, ez azonban – legalábbis egyelőre – nem generál aktivitást így hatása indifferens. utóbbi csak részben jelent valódi kü-lönbséget, hiszen a tettekben (házasság, kemény munka) a mai fiatalok nem járnak ugyan élen, de ezekben az esetekben generációkon átívelő folyamatról van szó, ráadásul az értékek világában a család fontossága karakteresen megjelenik.
Mindezek alapján állíthatjuk-e, hogy az 1982-1996 között születettek egy új csen-des generációt képviselnek? Kétségtelenül, bár nem minden szocializációs közeg-ben egyforma a csendesség mértéke. Leginkább a szabadidő hagyományos tere-ivel kapcsolatban támasztható alá az új csendes generáció hipotézis, de az online
terekben is a kommunikáción kívül nem az alkotótevékenység, hanem a passzív szórakozás a legjellemzőbb tevékenység.
Ha elfogadjuk, hogy 1982-1996 között születettek esetében Magyarországra vo-natkoztatva egy új csendes generációról beszélhetünk, milyen karakterrel lehet majd jellemezni az elkövetkező generációt, amelyik a globális pénzügyi válság évei alatt születik és tölti gyermekkorát? – tekintve, hogy Strauss és Howe mo-dellje szerint ekkorra várható az említett nemzedék. Egy összefüggő, széles ko-horszra építkező csendes generációval lesz dolgunk, vagy sűrű töréspontokkal tarkított gyorsabb nemzedékváltás vár ránk?
Iv. Irodalom
Burak, L. (2012): Multitasking in the university Classroom. International journal for the Scholarship of Tea-ching and Learning Vol.6, No.2 (july 2012)
Carrier, L. M., Cheever, N. A., rosen, L. D., Benitez, S., Chang, j. (2009): Multitasking across generations:
Multitasking choices and difficulty ratings in three generations of Americans. Computers in Human Behavior, 25, 483-489.
Domokos, T. (2013): Magyar fiatalok és a demográfiai átmenet. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 9-37.
Cohen, P. (2006): Az ifjúsági probléma újragondolása. In: Gábor, K., jancsák, Cs. /szerk./: Ifjúságszociológia.
Szeged. Belvedere. 157-217.
Gazsó, T. (2013): Munkaerő-piaci helyzetkép. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet.
Budapest. Kutatópont. 127-151.
Grail research (2011): Consumers of Tomorrow Insights and Observations About Generation Z Letöltés helye: http://www.grailresearch.com/pdf/ContenPodsPdf/Consumers_of_Tomorrow_Insights_
and_Observations_About_Generation_Z.pdf; Letöltés ideje: 2013. november 7.
Howe, N., Strauss, W. (1997): The Fourth Turning: What the Cycles of History Tell us About America’s Next rendezvous with Destiny. New york: Broadway Books.
Howe, N., Strauss, W. (1991): Generations: The History of America’s Future, 1584 to 2069. New york: William Morrow & Company.
Kitta, G. (2013): Médiahasználat a magyar ifjúság körében. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanul-mánykötet. Budapest. Kutatópont. 250-282.
Makay, Zs. (2013): Párkapcsolati magatartás és családalapítás a fiatalok körében. In: Székely, L. /szerk./: Ma-gyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 53-89.
Mannheim, K. (1969): A nemzedéki probléma. In: Huszár, T., Sükösd, M. /szerk./: Ifjúságszociológia. Budapest.
Közgazdasági és jogi Könyvkiadó. 31-67.
Mead, M. (2006): Kultúra és elkötelezettség. A generációk közötti viszony a hetvenes években. In: Gábor, K., jancsák, Cs. /szerk./: Ifjúságszociológia. Szeged. Belvedere. 19-45.
Nagy, Á. (2013): Szabadidős tervek és tevékenységek. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmány-kötet. Budapest. Kutatópont. 211-228.
Nagy, Á., Trencsényi, L. (2012): Szocializációs közegek a változó társadalomban - A nevelés esélyei: család, iskola, szabadidő, média (Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány, Budapest)
Nyeste, G. (2003): A magyar információs társadalom időmérlege. In: Lengyel, Gy. /szerk/: Információs tech-nológiák és digitális szakadék. 67-88.)
Nyüsti, Sz. (2013): Oktatási helyzetkép. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Buda-pest. Kutatópont. 90-126.
Oross, D. (2013): Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 283-315.
Pais, E. r. (2013): Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak. Pécs. Pécsi Tudományegyetem.
Perényi, Sz. (2013): Alacsonyan stagnáló mozgástrend: a fizikai inaktivitás újratermelődése. In: Székely, L. / szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 229-249.
ruff, T. (2013): Ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőségek és tervek. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 152-178.
Somlai, P. (2011): Nemzedéki konfliktusok és kötelékek. In: Bauer, B., Szabó, A. /szerk./ Arctalan nemzedék.
Budapest. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet. 25-36.
Sparschuh, V. (2007): Mannheim Károly tanulmánya a generációk problémájáról – műtörténeti és elméleti dimenziók. Világosság. 2007/7–8, 107-122.
Szebenyi, P. (2001): új korszak kezdete az európai pedagógiában: az iskolai népoktatás követelménye. Ma-gyar Pedagógia. 101(3), 393–410.
Székely, A., Susánszky, é., Ádám, Sz. (2013): Fiatalok kockázati magatartása. In: Székely, L. /szerk./: Magyar Ifjúság 2012, tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. 179-210.
Székely, L., Csécsi, r. (é.n.): Háló nélkül – a digitális világ páriái. Kézirat.
Székely, L. (é.n.): Média multitasking. Az új generációk megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szo-kásairól. Ph.D. értekezés. Kézirat.
Székely, L. (2008): Fogyasztás, gazdasági helyzet, kultúra, média, infokommunikáció – Civil Ifjúsági jelentés 2006-2007. új Ifjúsági Szemle. 6(2-3), 67-74.
Tari, A. (2010): y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az infor-mációs korban. jaffa Kiadó. Budapest.
Z. Karvalics, L. (2007): Információs társadalom - a metakritika hiábavalósága és gyötrelmessége. Információs Társadalom. 7(4), 107-123.