4. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE
4.3. A piaci szívóhatás érvényesülése az innovációban
4.3.4. Élelmiszeripari szektor eredményei
4.3.4.1. Külső tényezők megítélése
A mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan az élelmiszeriparnál is 5 külső tényezőt megítélő skálával tudtam tovább dolgozni a skálák megbízhatósága alapján. Érdekesség, hogy itt is csak 2 skálát befolyásol a piacorientációt mérő skálák, de nem ugyanazt a két skálát(Állam/Politika;Ágazati gazdaság), mint a mezőgazdasági szektorban. A kapott eredményeket összesítve a 44. táblázatban láthatjuk, kiértékelésük a táblázat alatt.
44. táblázat A Szállítók és Versenytársak tényezők alakulása a piacorientáció függvényében
Szállítók 1-es klaszter
Ami első ránézésre eltérés a mezőgazdasági ágazat azonos típusú táblázataihoz képest az a klaszterek száma. Itt az elemszám minden klaszterben elégséges, ezért nem szükséges 2 klaszterre szűkíteni a vizsgálatot. Szignifikáns különbségről továbbra is, akkor beszélhetünk, ha a szignifikancia szint 0,1 vagy alatta van.
A Külső tényezők megítélése skáláit a normalitás hiánya végett a nem-parametrikus módszerrel vizsgáltam és szignifikáns eltérés az MKTOR skála esetén adódott.
Szállítók
64. ábra: A Szállítók tényező alakulása a piacorientáció függvényében A szállítók skála 3 változót tartalmaz, így az elérhető maximális érték 15.
Amint az ábrából is látszik a piacorientáció növekedésével a Szállítók skála átlaga is nő. A Szállítók skála a szállítókkal való együttműködést méri. Tehát elmondható, hogy a piacorientáció szintjének növekedésével a szállítókkal való kapcsolat jósága is növekszik. A skálán belül a vállalatoknak a következő állításokat értékelték: beszállítókkal való kapcsolat időtávja és a felmerülő problémák. A szállítókkal való jó kapcsolatnak tehát két összetevője van, a hosszú távú és a problémamentes kapcsolat.
103
Versenytársak
65. ábra: A Versenytársak tényező alakulása a piacorientáció függvényében A Versenytársak skála maximális értéke 20.
A piacorientáció növekedésével a versenytársak skála csökkenő tendenciát mutat. A Versenytársak skála a versenytársakkal való kapcsolatot méri. A csökkenés hátterében az állhat, hogy a piacorientáció irányába tolódó vállalat, már kevésbe koncentrál a versenytársaira, a vevőorientáció irányába tolódik. Az árképzésénél se figyel már annyira a versenytársakéra, hanem megvan a saját árképző technikája. Várhatóan a Versenytársak tényezővel ellentétesen fog mozogni a Fogyasztó elégedettség skála, tehát előzetesen az várható, hogy a piacorientáció emelkedésével a fogyasztói elégedettség is nő.
4.3.4.2. Belső tényezők
A Belső tényezők estében a mezőgazdasági szektorral ellentétben itt minden esetben találtam kapcsolatot a piacorientációval.
45. táblázat A Piac-diverzifikációs stratégia és a Gazdasági hatékonyság kapacitás kihasználtság tényezők
alakulása a piacorientáció függvényében
Egy táblázatban nem férne el az összes Belső tényező skála, ezért bontva, kettesével fogom az eredményeket közölni. Az eddigiektől eltérően ebben a táblázatban egy-egy cellában két érték is található. Ennek oka, hogy mindkét piacorientációs skála szerint találtam összefüggést a vizsgált tényezőnél. Ahol két szám található egy cellában, ott úgy kell értelmezni, hogy a felül helyezkedő az MKTOR, míg a cella alján lévő érték a MARKOR skálára vonatkozik. Ahol csak az egyik skála alapján van összefüggés a jelölés ott is hasonló, kivéve, hogy felül vagy alul üres a cella, de az elrendezés alapján egyértelmű melyik piacorientációt mérő skálára vonatkoznak az adatok.
A jelenleg vizsgált skálák esetében a nem-parametrikus módszert kellett használnom. Az első skálánál az MKTOR és MARKOR skála is, míg a második esetben csak a MARKOR skála mutatott összefüggést a piacorientációval.
105
Piac-diverzifikációs stratégia
66. ábra: A Piac-diverzifikációs stratégia tényező alakulása a piacorientáció függvényében Az ábrán kék színnel szerepel az MKTOR skála szerinti átlag, a sárga szín a MARKOR skála átlagát jelöli. Itt fordul elő először, hogy mind a két piacorientációs skálánál összefüggés mutatkozik. Ebből is látszik, hogy az élelmiszeripari ágazatban magasabb a marketing tudás, mint a mezőgazdasági szektorban. A tényezőben elérhető maximális átlag:
110.
Az értelmezés megegyezik a mezőgazdasági szektoréval, azaz a piacorientáció szintjének emelkedésével a vállalatok diverzifikáltabb piacfelosztásban és lefedésben gondolkodnak.
Mivel nem-parametrikus módszerrel kellett vizsgálni a tényezőt, ezért post hoc vizsgálatra nem volt lehetőségem. Valószínűsíthető, hogy a MARKOR skála esetében a 2-es és 3-as klaszterek között nincs szignifikáns különbség. Ami a magyarázaton annyi finomítást igényel, hogy a diverzifikációs stratégiát a vezetői szemléletre koncentráló piacorientáció vizsgáló skála, csak egy bizonyos pontig magyaráz. Tehát a MARKOR skála szerint a diverzifikált piacfelosztáshoz és lefedéshez csak a piacorientáció növekedése csak egy bizonyos pontig elég.
Gazdasági hatékonyság kapacitás kihasználtság
67. ábra: A Gazdasági hatékonyság kapacitás kihasználtság tényező alakulása a piacorientáció függvényében
Ennél a skálánál az elérhető legjobb értékelés: 25.
Az élelmiszeripari ágazatban is elmondható, hogy a piacorientáció növekedésével a vállalatok költséghatékonyabban és eszközeiket jobban kihasználva működnek. Továbbá a működési környezetüket is jobban ismerik, ami szintén magyarázza a hatékonyabb működést.
46. táblázat Az Innovativitás és a Humán erőforrás minősége tényezők alakulása a piacorientáció függvényében
Innovativitás 1-es klaszter
Az Innovativitás tényező esetében lehetett az ANOVA módszert alkalmazni, a HR minőség esetében a nem-parametrikus módszert kellett alkalmaznom.
Innovativitás
68. ábra: Az Innovativitás tényező alakulása a piacorientáció függvényében Az innovativitás tényező 6 állítást tartalmaz, így a legjobb elérhető értékelés: 30.
Az MKTOR és a MARKOR skála megegyezően befolyásolja az Innovativitás skálát, a 68. ábrán látszik is, hogy majdnem egy magasságban van az oszlopok. Az 1-es és a 2-es klaszter között az Innovativitás skála értéke nő a piacorientáció függvényében, a 2-es és a 3-as klaszter között stagnálást tapasztalunk. A post hoc teszt is ezt bizonyítja, a 2-es és a 3-as klaszter eredményei között nem találtam szignifikáns eltérést. Az innovációt két tényező befolyásolja: a technológia és a piaci szívóhatás. A piacorientáció a piaci szívóhatás részét magyarázza a technológiai részre nincs hatással. A piacorientáció az innovációt csak egy bizonyos szintig tudja növelni, további fejlődéshez a technológiai háttérre is szükség van.
Humán erőforrás minősége
69. ábra: A Humán erőforrás minősége tényező alakulása a piacorientáció függvényében A maximális érték a HR minősége tényezőnél: 50.
A két piacorientációt vizsgáló skála egyezően értékeli a Humán erőforrás minőségét. A piacorientáció emelkedésével a HR funkciók is jobban működnek. Az élelmiszeriparnál már elképzelhetőbb kkv szinten is, hogy rendelkeznek HR osztállyal, de azért itt se elterjedt, ettől függetlenül a HR funkciók jobban működnek itt, ha a vállalkozás piacorientáltabb. Az okok megegyeznek a mezőgazdasági szektorban kifejtetekkel.
47. táblázat A Marketing eszközök és Marketing képességek tényezők alakulása a piacorientáció függvényében
Marketing
Marketing eszközök
70. ábra: A Marketing eszközök tényező alakulása a piacorientáció függvényében
A Marketing eszközök tényezőt parametrikus próbával lehet tesztelni és a skála maximális értéke 80.
A 70. ábráról leolvasható, hogy a MARKOR skála esetén a piacorientáció növekedésével a marketing eszközök rendelkezése állása is nő. Az MKTOR skálánál az 1-es és 2-es klaszter között növekedés a 2-es és 3-as között stagnálás tapasztalható. A post hoc teszt is ezt támassza alá. A MARKOR skála esetén a növekedés szignifikáns, az MKTOR esetén pedig a 2-es és 3-as klaszter között nem mutatható ki szignifikáns különbség.
Marketing képességek
71. ábra: A Marketing képességek tényező alakulása a piacorientáció függvényében A Marketing képességek tényezőnél már nem lehetett parametrikus próbát végezni, így a post hoc teszt se áll rendelkezésünkre. Az elérhető legjobb értékelés: 110.
A piacorientáció növekedésével a Marketing képességek skála értékelése is növekszik. A Marketing eszközök skála esetében a piacorientáció növekedésével nem minden esetben járt együtt a rendelkezésére álló marketing eszközök bővülése. Viszont a marketing képességek növekednek a piacorientáció növekedésével, tehát ha nem is állnak rendelkezésre új eszközök, attól még a meglévőket jobban, hatékonyabban használják a vállalkozások.
111
Tanulás iránti elkötelezettség
48. táblázat A Tanulás iránti elkötelezettség és A vízió megosztása tényezők alakulása a piacorientáció
függvényében
72. ábra: A Tanulás iránti elkötelezettség tényező alakulása a piacorientáció függvényében A Tanulás iránti elkötelezettség skála nem tekinthető normális eloszlásúnak, ezért a nem-parametrikus tesztet kellett végeznem. Az elérhető legjobb átlag: 20.
Mindkét piacorientációs skála esetében a piacorientáció növekedésével a tanulás iránti elkötelezettség is nő. A Tanulás iránit elkötelezettség tényezőt a Humán erőforrás minősége skálával érdemes együtt vizsgálni. Az előzetes várakozás az volt, hogy ennek a két skálának együtt kell mozognia és ezt be is bizonyosodott.
A vízió megosztása
73. ábra: A vízió megosztása tényező a piacorientáció függvényében
Az előző skálához hasonlóan itt is nem-parametrikus tesztet kellett végeznem és a legjobb értékelés 35.
A vízió megosztása tényező összhangban van a Humán erőforrás minősége tényezővel. A piacorientáció növekedésével a vállalaton belüli információáramlás javul és a marketing tevékenység tudatosabb lesz.
4.3.4.3. Vállalati eredményesség
A mezőgazdasági ágazattal szemben itt nem csak a Fogyasztói elégedettség, hanem a Pénzügyi eredményesség skála is értelmezhető a piacorientáció függvényében. A Fogyasztói elégedettség tényezőnél szükséges volt 1 változót törölni, ugyanazt amelyet a mezőgazdasági szektornál.
113
49. táblázat A Fogyasztói elégedettség és a Pénzügyi eredményesség tényezők alakulása a piacorientáció
függvényében
A Fogyasztói elégedettség esetében nem-parametrikus tesztet kellett végeznem és csak az MKTOR skála esetén találtam kapcsolatot, a Pénzügyi eredményesség skálánál lehetett a parametrikus próbát alkalmazni és az MKTOR és a MARKOR skála szerint is találtam kapcsolatot.
Fogyasztói elégedettség
74. ábra: A Fogyasztói elégedettség tényező alakulása a piacorientáció függvényében Az elérhető maximum értékelés: 15.
A kapott eredmény értékelése megegyezik a mezőgazdasági szektor elemzésével. A piacorientáció emelkedésével a fogyasztók elégedettsége növekszik, pontosabban a vállalatok
önértékelése alapján mért fogyasztói elégedettség. A várakozásoknak megfelelően a fogyasztói elégedettség ott is növekszik, ahol a Versenytársak skála csökkenést mutat.
Pénzügyi eredményesség
75. ábra: A Pénzügyi eredményesség tényező alakulása a piacorientáció függvényében Az előző skálához hasonlóan itt is önértékelésről, azaz a szubjektív pénzügyi eredményességről beszélhetünk. Objektív pénzügyi eredményesség mérése a rendelkezésre álló adatok miatt nem volt lehetőségem.
A Pénzügyi eredményesség esetében az elérhető legjobb átlag: 75. A tesztelés során a parametrikus tesztelést használhattam. Így nem csak arra lehet támaszkodni, ahogy az ábrán nő a pénzügyi eredményesség a piacorientáció függvényében, hanem ezt a post hoc teszt is alátámasztja. Kijelenthető, hogy a piacorientáltabb vállalatok pénzügyileg sikeresebb vállalatok is.
A piacorientáció, a fogyasztók elégedettsége és a pénzügyi eredményesség közötti előzetesen várt párhuzamot a számolások is alátámasztják.
115