1. ábra | Férfi - és női halandósági ráták évjáratonként (folytatás a következő oldalon)
Forrás: Hablicsek László modelljei.
0,25
Rokkantsági halálozási ráta/népességi halálozási ráta
Halálozási ráta
1. ábra | Férfi - és női halandósági ráták évjáratonként (folytatás az előző oldalról)
Forrás: Hablicsek László modelljei.
2. ábra | A rokkantsági halálozási ráta eltérése a teljes népességétől
Forrás: A Deloitte Zrt. számításai.
5
MELLÉKLET
Rokkantsági ráták
A rokkantsági rátákat az átmenet-valószínűségi mátrixból vezettük le. Figyelem-be kellett vennünk ugyanakkor a (2004. évi adatokból felépített) átmenet-való-színűségi mátrix és az előrejelzés kezdete közötti hároméves különbséget. Ebben a három évben jelentősen csökkent az új rokkantsági nyugdíjasok népességen belüli aránya. Ezért egységesen, 78 százalékos tényezővel korrigáltuk a rokkant-sági rátákat. Ez a százalékos érték a 2007-ben és 2004-ben regisztrált rokkantrokkant-sági ráták átlagának felel meg, amelyet az új rokkantnyugdíjasok számával súlyoztunk (azaz az egyes évekre vonatkozó rokkantsági rátákat úgy számítottuk ki, hogy az új rokkantnyugdíjasok számát elosztottuk a teljes népesség számával).
Az új rokkantnyugdíjasok rokkantsági kategóriák szerinti megoszlása
Az egyes rokkantsági kategóriák részesedését a rokkantnyugdíjasok számára vonatkozó adatokból vezettük le (1. táblázat).
A részesedéseket egy adott rokkantsági kategóriá-ba (I., II. vagy III.) tartozó, nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok számának az összes nyugdíj-korhatár alatti rokkantnyugdíjas számához viszo-nyított arányaként határoztuk meg a 2007. évi ada-tok alapján (2. táblázat). Nem álltak rendelkezésre külön az I. és külön a II. kategóriára vonatkozó adatok. Ezért feltételeztük, hogy a rokkantnyug-díjasok egyenlően oszlanak meg e két kategória között.
1. táblázat | Rokkantsági nyugdíjasok számának alakulása rokkantsági kategóriánként,* 2000–2007 (ezer fő)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Nyugdíjkorhatár fölötti rokkantnyugdíjasok
III. kategória 295 288 291 294 298 302 307 311
I. és II. kategória 42 40 41 42 43 43 44 45
Összesen 337 328 332 335 340 345 352 356
Nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok
III. kategória 348 367 378 385 386 383 377 368
I. és II. kategória 81 84 83 82 80 78 76 74
Összesen 429 451 461 467 466 461 453 442
*III. rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, II. teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, I. teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
Forrás: ONYF.
2. táblázat
A rokkantsági nyugdíjasok százalékos megoszlása kategóriánként
Kategória Százalék
I. 8,4
II. 8,4
III. 83,3 Forrás: ONYF, Deloitte.
AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉKRÓL (Kivonat)
Rehabilitációs járadékra a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki
50–79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben
foglal-•
koztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és keresőtevékenységet nem folytat, vagy
•
a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodás
bekö-•
vetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál (2009. július 1-jétől akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően kelet-kezett, annak az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni), továbbá
rehabilitálható,
•
a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és
•
nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű
rend-•
szeres vagy munkanélküli-ellátásban.
2009. augusztus 31-ét követően megállapításra kerülő ellátás esetében az EGT-tagállamban, illetve szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett ke-resőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is vizsgálni kell az ellátás megálla-pításánál.
Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki
öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott
•
öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, öregségi já-radékban, munkaképtelenségi jájá-radékban, özvegyi jájá-radékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban, vagy
bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet
folyta-•
tók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékban, vagy
terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti
táp-•
pénzben, vagy
munkanélküliség esetére járó ellátásban, az EGT-tagállamban, illetve szociálpolitikai vagy
•
szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban megállapított munkanélküliség ese-tére járó ellátásban, vagy
átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók
egészségkároso-•
dási járadékában, rokkantsági járadékban, vagy
a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért
•
elnevezésű pótlékban részesül.
Az igénybejelentő laphoz az egészségkárosodás mértékének a megállapításához csatolni kell az orvosi dokumentációkat is:
5
MELLÉKLET
az egészségi állapotra, gyógykezelésre, rehabilitációra vonatkozó összefoglaló adatokat
•
tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt („Beutaló”),
ha korábban részesült egészségügyi ellátásban, az erről szóló zárójelentést,
•
ha foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvos)
•
tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszo-nyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján a jelenlegi munkakörében tovább foglal-koztatható-e.
Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociá-lis Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) állapítja meg. Az ORSZI a nyugdíj-biztosítási igaz-gatási szerv megkeresésére komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad az igénylő
egészségkárosodásának mértékéről,
•
szakmai munkaképességéről,
•
a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs
szükségletek-•
ről, valamint az ehhez szükséges időtartamról, illetőleg arról is, ha nem rehabilitálható.
•
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv eljárása során az ORSZI szakhatósági állásfoglalá-sához kötve van.
A járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjától állapítható meg.
A rehabilitációs járadék összegét a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjjal megegyező módon kell megállapítani. Az ellátás összege, a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül, megegyezik a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával.
2009. július 1-jétől a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatát követően megállapított rehabi-litációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítható meg. A hároméves időtartam nem hosszabbítható meg. Ha a rehabilitáció a maximális időtartam lejártáig sem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától füg-gően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli-, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében az álla-mi foglalkoztatási szervvel együttműködésre köteles. Ennek keretében írásbeli megállapodás-ban kell vállalnia, hogy teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékletében meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállítá-sához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap.
A megállapodás tartalmazza például, hogy
a járadékos vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a
szá-•
mára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó kép-zési lehetőséget, továbbá
az önálló munkahelykeresés formáit,
•
a járadékos részére nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint
•
a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő
jelent-•
kezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
Az együttműködési kötelezettség teljesítése a járadék folyósításának feltétele.
A rehabilitációs járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fi zetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül.
Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Egészségügyi ellátásra a járadékban részesülők a rokkantsági nyugdíjasokhoz hasonló módon jogosultak.
A járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha
az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve
•
keresőtevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve
•
a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás
•
következett be.
A járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövede-lemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve
•
annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
•
2009. augusztus 31-ét követően az EGT-tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociá-lis biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is fi gyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban a nyugdíjasnak bejelentési kötelezettsége van, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifi zetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafi zetésére kötelezhető.
Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos kérte,
•
az ellátás időtartama letelt,
•
három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy
beje-•
lentett magyarországi lakóhelye megszűnik,
keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra
•
vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét (2009. augusztus 31-ét követően az EGT-tagállamban, illetőleg szoci-álpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevé-kenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is fi gyelembe kell venni),
egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következik be, amely rehabilitációját
•
lehetetlenné teszi,
5
MELLÉKLET
60 50 40 30 20 10
0 1996
Ezer fő
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit felróható módon nem teljesíti,
•
az elrendelt felülvizsgálaton nem vett részt, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott
•
vizsgálatok elvégzéséhez.
Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére, a járadékból történő levonásra – ha a rehabilitációs járadékról szóló törvény másképpen nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfe-lelően alkalmazni.
A rehabilitációs járadék iránti igényt elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a döntés kiadá-sára azért került sor, mert az egészségkárosodás nem érte el a jogszabályban meghatározott mértéket, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
A KEREKASZTAL ROKKANTAKRA VONATKOZÓ ELŐREBECSLÉSEI A rokkantnyugdíjasok jövőbeli állományának becslése a jelenleg ismert tenden-ciákon alapul. Eszerint, amint a 3–5. ábrán látható, az utóbbi néhány évben már csökkenni kezdett az új megállapítású rokkantnyugdíjazás – ami sok esetben kényszerű menekülőpályát jelentett a kilátástalan munkaerő-piaci helyzet elől – eddigi nagy volumene, nőtt a megállapításkori átlagos életkor, és a legenyhébb, III. kategória részaránya is valamelyest alacsonyabbá vált.1
1 | 2008-ban bevezették az új rehabilitációs járadék fogalmát is, amelynek megjelenését láthat-juk a 4–5. ábrán.
3. ábra | Az adott évben újonnan megállapított rokkantnyugdíjasok számának alakulása, 1996–2008 (ezer fő)
100
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 I. kategória II. kategória III. kategória Rehabilitációs járadékos
51
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Rehabilitációs
járadékosok nélkül
Rehabilitációs járadékosokkal együtt
A másik alapvető feltételezésünk a rokkantnyugdíjasok jövőbeli alakulásával kapcsolatban az, hogy eltérő halandósági mutatókat veszünk figyelembe úgy, hogy feltételezzük: az általános demográfiai előrejelzések halandósági átlagá-hoz képest a rokkantak valamelyest előbb, a nem rokkantak valamelyest később halnak meg. Ez természetesen némi egyszerűsítés, de a valóságot tükrözi.
Mindezt és a kiinduló állapotot figyelembe véve, a modellszámítások azt tartalmazzák, hogy az időszak egészében nem tér el jelentősen a rokkantnyug-díjasok száma a 800 000-től. Ez egyébként ma a teljes népesség 8 százalékát je-lenti, de 2050-re meghaladja a 10 százalékot (és a rokkantnyugdíjasok száma az öregségi nyugdíjasok számának 40-50 százalékát teszi ki a vizsgált időszakban).
A kiinduló állapotban ugyanis a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb rokkantnyugdí-jasok jelentik a teljes rokkantnyugdíjas-állomány körülbelül 60 százalékát, s emiatt – bár, amint említettük, valamelyest rosszabb halandóságot tételezünk fel – igen sokáig tart az állományhatás. A viszonylag fiatalon, 40-50 éves kor körül rokkanttá vált emberek igen sokáig rokkantnyugdíjasok maradnak (hi-szen a szabályok szerint az öregségi korhatár elérésével is változatlan marad
4. ábra
Az új megállapítású rokkantnyugdíjasok kategóriák szerinti százalékos megoszlása, 1996–2008
5. ábra
Az új megállapítású rokkantnyugdíjasok átlagos nyugdíjazási életkora, 1996–2008
5
MELLÉKLET
14 12 10 8 6 4 2
02007 2011 2015 2019 2023 2027 2031 2035 2039 2043 2047 2051 2055 2059 2063 2067 2071 2075 2079 2083 2087 2091 2095 2099 finanszírozható rokkantnyugdíjak
A második pillérből átutalt fedezetekből
nem finanszírozható rokkantnyugdíjak
Százalék
1200 1000 800 600 400 200
02007 2012
Ezer fő
2017 2022 2027 2032 2037 2042 2047 2052 2057 2062 2067 2072 2077 2082 2087 2092 2097 25–62 évesek 63+
a státusuk). Ezért látjuk a 6. ábrán azt, hogy míg a korhatárnál fiatalabb, új megállapítású rokkantnyugdíjasok száma fokozatosan csökken, az idősebbeké még igen sokáig nő, s így a kettő együtt alig csökkenhet (sőt a következő 30-35 évben még növekszik is).
Ahogyan azt a korábbiakban is kifejtettük, a rokkantnyugdíjak rendsze-rének az öregséginyugdíj-rendszerről történő leválasztását alapvető jelentő-ségűnek ítéljük. A tisztánlátás érdekében fontosnak tartjuk, hogy a bérekből elkülönítetten és nevesített módon történjen a rokkantnyugdíjak forrásául szolgáló járulékok beszedése. Ennek tervezéséhez jó támpontul szolgálhatnak a modelleredmények.
A 7. ábra azt mutatja, hogy a rokkantnyugdíjrendszer becsült kiadásainak összege a tárgyévi bruttó keresetek százalékában a jelenlegi 9,3 százalék szintről az évszázad végére 12 százalék körüli szintre emelkedhet. De mivel – a jelenlegi
6. ábra | A rokkantnyugdíjasok számának várható alakulása (ezer fő)
7. ábra | A rokkantnyugdíj-kifi zetések alakulása a tárgyévi bruttó bértömeg százalékában
rendszer sajátosságait figyelembe véve – azt feltételezzük, hogy a magán-nyug-díjpénztári tagok a megrokkanáskor átviszik a társadalombiztosítási rendszerbe az addig felgyűlt egyéni fedezeti összegeket, a rokkantnyugdíjrendszer kiadása-inak egy része a második pillérből átutalt összegekből lenne finanszírozható.
A számítások szerint a második pillérből átutalt fedezet a jelenlegi 1-2 százalék helyett az összes rokkantnyugdíj-kiadásnak legfeljebb a 20 százalék körüli ré-szét fedezheti. Következésképpen a maradék részt kellene a mindenkori járulék-bevételekkel fedezni. A század közepéig eszerint a bruttó bérek körülbelül 7,5 százalékát jelentő járulék megfelelő fedezeteket jelentene a tervezett rokkant-nyugdíjak finanszírozására.
Megjegyezzük, hogy ha a jövőben is összemosódna a rokkantnyugdíjak és a nem rokkantnyugdíjak forrásául szolgáló járadékok finanszírozása, a becs-lések szerinti rokkantnyugdíjrendszer kiadásai a járulékok jelenlegi szintjének mind nagyobb hányadát emésztenék fel, növelve ezzel az első pillér hiányát. Az évszázad végén, ha az adott évi rokkantnyugdíj-kiadásra elkülönítjük a szük-séges járulékbevételeket (azaz úgymond a rokkantnyugdíj-alrendszer „egyensú-lyát” helyeznénk előtérbe), akkor a nem rokkantnyugdíjra szánt kiadásoknak már 44 százalékát kellene a járulékbefizetéseken túli költségvetési finanszíro-zásokból fedezni. Ez a költségvetési forrásokból finanszírozandó hiány már az évszázad közepére elérné a GDP 3 százalékának megfelelő összeget, s az évszá-zad végére már közel 6 százalék lenne.
6
MELLÉKLET
BEVEZETŐ
A 21. század egészére szóló társadalmi-demográfiai előreszámítások a nyugdíjre-formhoz kapcsolódó modellezési munkálatokhoz készültek. Az előreszámítások közvetlen célja makrobecslések készítése a hosszú távú nyugdíjmodellezés és hatásvizsgálat részére, tágabb értelemben pedig a jövő társadalmi-demográfiai keretének felvázolása, amivel minden nyugdíjreformnak számolnia kell.
Természetesen azt nem tűzhettük ki célul, hogy minden részletre kiterjedő társadalmi helyzetképet vázoljunk. Feladatunkat ebben a munkaszakaszban hat területre szűkítettük.
1. NÉPESSÉG-ELŐRESZÁMÍTÁS. Ez a klasszikus demográfiai előrebecslés, ami be-mutatja, hogy az alkalmazott hipotézisek nyomán mekkora lesz az adott nemű, életkorú népesség száma egy jövendő évben. A számítások 2001-től 2100-ig szólnak, férfiakra és nőkre, 0 és 120 éves kor között korévenként adják meg a létszámokat. A számítások kiterjednek a népesség változását előidéző eseményekre is (születések, halálozások, vándorlások). A számítások
„melléktermékei” az előrevetített halandósági táblák, amelyek nélkülözhe-tetlenek a nyugdíjmodellezés biztosításmatematikai részleteihez.
2. ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁS. Ez a klasszikus demográfiai előrebecslés leg-fontosabb kiterjesztése, ami bemutatja, hogy az alkalmazott hipotézisek nyo-mán mekkora lesz az adott nemű, életkorú és befejezett legmagasabb iskolai végzettségű népesség száma a jövendő években. Öt iskolai végzettségi fokozatot különböztettünk meg: nincs nyolc osztálya, nyolc osztályt végzett, szakiskolát végzett, gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségizett, főiskolai vagy egyetemi diplomát szerzett. Az iskolai végzettség rendkívül erős befolyásoló tényező, az előreszámítás lehetőséget ad arra, hogy számoljunk a folyamatban lévő közép- és felsőfokú iskolázási expanzió rövid és hosszú távú hatásaival.
3. MUNKAERŐ-KÍNÁLATI ELŐRESZÁMÍTÁS.1 A gazdaságilag aktív népességet szá-mítja előre, ami a foglalkoztatottak és az álláskeresők együttese (ennek
érté-1 | A Kerekasztal hatásvizsgálati tevékenysége (lásd 7. melléklet) során a munkaerő-kínálati előrejelzéseknek az itt szereplőhöz képest egy módosított, a Jelentésben bemutatottak szerint a rendelkezésre álló munkaerő-piaci státusokra és átmenet-valószínűségi mátrixokra alapo-zott változatát alkalmazta.
6. § Társadalmi-demográfiai előreszámítások a nyugdíjrendszer átalakításának
modellezéséhez. Előreszámítási rendszer és adatbázis
Hablicsek László
két levonva a teljes népességből, megkapjuk a gazdaságilag nem aktív népes-séget). A számítás rendkívül részletes, mert bemutatja, hogy az alkalmazott hipotézisek nyomán mekkora lesz az adott nemű, életkorú és befejezett leg-magasabb iskolai végzettségű, gazdaságilag aktív és gazdaságilag nem aktív népesség száma a jövendő években.
4. CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁS. Ez a klasszikus demográfiai elő-rebecslés másik legfontosabb kiterjesztése, ami bemutatja, hogy az alkalma-zott hipotézisek nyomán mekkora lesz az adott nemű, életkorú és családi állapotú népesség száma a jövendő években. A négy de jure családi állapot (nőtlen/hajadon, házas, elvált, özvegy) mellé az új párkapcsolati tendenci-áknak megfelelően felvettük az élettársi kapcsolatot is, mégpedig a de jure családi állapot szerint bontva [élettársi kapcsolatban álló nőtlen/hajadon, elvált, özvegy, házas (!)]. Összes párkapcsolaton a házasságokat és a nem há-zas élettársi kapcsolatokat értjük. A számítások nemek és életkor szerint ké-szültek, és az alkalmazott módszernek megfelelően részletes képet kaptunk a családi állapotot változtató tényezőkről is: házasságkötés, válás, özvegyülés, újraházasodás, különböző családi állapotúak elhalálozása, vándorlása.
5. A ROMA RÉSZNÉPESSÉG ELŐREBECSLÉSE. Alacsony iskolai végzettsége és más szempontokból is (halmozottan) hátrányos helyzete miatt a létszámában gyorsan növekvő roma kisebbség különös figyelmet igényel. A számítások az úgynevezett szociológiai (más szóval: teljes) roma/cigány résznépességre vonatkoznak, amelynek létszáma mintegy háromszorosa a magukat roma/
cigány/beás nemzetiségűnek vallók számának. A számítás bemutatja, hogy az alkalmazott hipotézisekkel mennyi lesz az adott nemű, életkorú roma népesség száma a jövendő években. Ugyancsak tartalmazza az előreszámítás a népmozgalmi komponenseket is (születések, halálozások, vándorlások).
6. A FOGYATÉKKAL ÉLŐ RÉSZNÉPESSÉG ELŐREBECSLÉSE. Az előreszámítás bemu-tatja, hogy az alkalmazott hipotézisekkel mennyi lesz az adott nemű, élet-korú és befejezett legmagasabb iskolai végzettségű tartós testi vagy szellemi fogyatékossággal élő személy a jövendő években.
A jövő bizonytalan, hosszú távon az eltérések egy rögzített trajektóriától halmozód-nak, ezért szükséges, hogy az előreszámítások több változatban készüljenek, megadva alternatív fejlődési pályákat, képezve egy táguló rést, amiben a valós fejlődést várjuk.
Előreszámítási rendszerünkben minden előrevetítés a következő öt változatban készült.
1. ALAPVÁLTOZAT. Más néven középső változat, bemutatja az átlagos, a mai is-meretek szerint leginkább reális pályát.
1. ALAPVÁLTOZAT. Más néven középső változat, bemutatja az átlagos, a mai is-meretek szerint leginkább reális pályát.