Élményből tudást Természetesen a Mátra Múzeumban

(1)

Élményből tudást Természetesen

a Mátra Múzeumban

EFOP-3.3.6-17-2017-00001

Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban

EFOP-3.3.6-17-2017-00001

Élményből tudást – Természetesen a

Mátra Múzeumban

(2)

Rend vagy rendetlenség

● Élőlények szárazon és vízben

● A lösz meséje

● Tegyünk rendet!

● A Föld

● Túl a Tejútrendszeren

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban

Korosztály: 5-6. osztály Kapcsolódás a NAT-hoz:

Ember és természet>

A felépítés és a működés kapcsolata>Nap,

Naprendszer, Világegyetem.

(3)

A FÖLD

A Földet már ismerjük, hiszen itt élünk rajta!

Már bele is néztünk!  Mit is láttunk?

4,6 milliárd éve alakult ki.

Gömbhéjas a szerkezete.

Geoid az alakja.

Készítette: Original Mats Halldin Vectorization: Chabacano - File:Jordens inre.jpg, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?

curid=1659604

Földkéreg Köpeny

Külsőmag Belsőmag

(4)

Túl a Tejútrendszeren

„A világegyetem sokarcú és határtalan; folyamatosan egyre újabb és újabb aspektusait fedezzük fel. Minél többet tudunk meg a világról, annál inkább csodáljuk változatosságát, szépségét és egyszerűségét.”

Carlo Rovelli - olasz elméleti fizikus és író

A Tejút panorámaképe a Halál Völgye Nemzeti Parkból

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra

Készítette: Dan Duriscoe, for the en:U.S. National Park Service. - http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap070508.html, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2296361

(5)

A Föld helye a Világegyetemben

Bolygónk, a Föld aprócska kék pont a Világegyetemben. Jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen bolygó az Univerzumban, melyen élet van. Ha meg akarjuk tudni, miben rejlik különlegessége, meg kell ismernünk tágabb környezetét.

Készítette: Michael Collins - NASA (hi-res), Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=506841

(6)

A Föld helye a Világegyetemben

A Föld a Naprendszer harmadik bolygója.

A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer. Egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagtengerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarján helyezkedik el.

Készítette: Lunar and Planetary Laboratory -

http://solarsystem.nasa.gov/multimedia/display.cfm?IM_ID=178 (direct link), Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?

curid=44022

https://www.youtube.com/watch?v=4fd9k-pwMuo- Naprendszer

(7)

A NAPRENDSZER KIALAKULÁSA

5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött.

A Nap és a bolygói egyidejűleg egyetlen csillagközi por-és gázfelhőből (ősköd) született meg.

Egy közeli szupernóva robbanásának hatására, az anyagfelhő összehúzódott és forgásba jött.

Belső része kiemelkedett, külső része ellaposodott.

A szoláris ősködből tömörödtek össze a bolygók és holdjaik.

A felrobbant szupernóva maradványaiból keletkezet por- és gázfelhőben már a periódusos rendszer minden eleme jelen volt.

A szoláris ősköd anyaga differenciálódott.

Bolygóképződés - véletlenszerű ütközések, tömegvonzás.

(8)

A NAPRENDSZER

A Nap körül bolygók és azok holdjaik keringenek. A Nap családjába még ezernyi aszteroida és jeges üstökös is tartozik.

Mindezek együtt alkotják a Naprendszert.

A Nap óriási gravitációs erejével tart rendet a Naprendszer alkotórészei között. Az égitestek a Nap hatására ellipszis (lapított kör) alakú pályán keringenek.

A naprendszer központi eleme a Nap, ami egy csillag.

Bolygók:

 Merkúr

 Vénusz

 Föld

 Mars

 Jupiter

 Szaturnusz

 Uránusz

 Neptunusz

Készítette: Harman Smith and Laura Generosa (nee Berwin), graphic artists and contractors to NASA's Jet Propulsion Laboratory. -

http://prometheus.jpl.nasa.gov/contentImages/solar_sys_br.jpg (original source URL under which the file is not accessible anymore, not even at archive.org, because the whole domain went offline -- this URL, however, with special regard to the PD status of the file, is cited in the coeval paper Do we belong in this universe? (and how could we know?) (PDF of a .ppt file, see p. 11 therein)), Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=178921

(9)

•A NAP

A Földhöz legközelebb eső csillag. Körülötte kering a Naprendszer összes objektuma.

Anyagának 73,5% - hidrogén, 28,85% - hélium, a többi közel 2% anyag más nehezebb kémiai elemekből tevődik össze.

Csillagunk belsejében magfúzió zajlik, amelyben a hidrogén héliummá alakul, miközben rengeteg energia szabadul fel.

Anyaga: képlékeny plazma Tőle érkező fény színe: fehér Felszíni hőmérséklete: 6000 °C

Készítette: HalloweenNight - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=44873108

https://video.search.yahoo.com/search/video;_ylt=A0geK.iQMQhgjJcAiBRXNyoA;_ylu=Y29sbwNiZjEEcG9zAzEEdnRpZA NERkQ2XzEEc2VjA3BpdnM-?p=term%C3%A9szettudom%C3%A1ny+5+oszt%C3%A1ly+leveg%C5%91&fr2=piv-

web&fr=mcafee_uninternational#id=1&vid=78dde3c54e99529b80ff7e56aa75d81e&action=view

(10)

ÉRDEKESSÉG!

CSILLAGOK MA IS SZÜLETNEK!

Ezen a fotón a Földünktől

megközelítőleg 3-3,5 ezer fényévnyire található Ngc7822 Ördögfej-

ködkomplexum látható. A ködösség anyagát tekintve tekintélyes

mennyiségű ionizált hidrogénből, porból és egyéb gázokból áll. A fotón több,

toronyszerű gázoszlop látható, amelyek belsejében számtalan csillag születik.

Csillagbölcsőknek is hívják ezeket.

Mélység és Magasság Fotó: Bagi László

(11)

Fénylő Csillagok

Csillagokat színük és méretük alapján is csoportosíthatunk.

A szín például az égitest hőmérsékletéről is árulkodik.

Ha felhevítünk egy darab fémet, először vörösen izzani kezd, majd a színe fokozatosan élénk

narancssárgává, idővel sárgává majd

kékesfehérré változik. A csillagok felszínén

található gázzal is ugyanez történik, a színükből meg tudjuk állapítani a hőmérsékletét. A

leghűvösebbek a vörösen izzók, míg a kékes színben ragyogók a legforróbbak. A sárga nap hőmérséklete valahol a kettő között van.

https://www.astroboy.hu/a-csillagok-tipusai/

(12)

Kék csillagok

Forró csillagok, amelyek általában az aktív

csillagképző régiókban fordulnak elő, különösen a spirális galaxisok karjában, ahol fényük

megvilágítja a környező por- és gázfelhőket, így ezek a területek jellemzően kék színűek. A kék csillagok gyakran előfordulnak komplex többes csillag rendszerekben is, ahol fejlődésüket nehéz előre megállapítani a csillagok közötti

anyagátadás miatt.

Mivel a kék csillagok nagyon forrók és hatalmasak, viszonylag rövid életciklussal rendelkeznek, melyet heves szupernóva események zárnak, ami fekete lyuk vagy neutroncsillag keletkezéséhez is vezethet.

• Példák: 10 Lacertae, AE Aurigae, Delta Circini, V560 Carinae,

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra https://www.astroboy.hu/a-csillagok-tipusai/

(13)

Sárga törpék

Ezeket a csillagokat gyakran tévesen sárga törpéknek hívják. A Napunk is ilyen típusú csillag, de valójában fehér színű, mert

összekeverednek a színek amiket kibocsát.

Ennek ellenére, a látható fénykibocsátásának csúcsa a spektrum zöld részén van, de a zöld fényt elnyeli, vagy széttöri más frekvencia a Napban és a Föld légkörében.

Ahogy a Nap, úgy az összes G típusú csillag is hidrogént alakít át héliummá, majd amint elfogy az üzemanyaguk, vörös óriásokká változnak.

• Példák: Alpha Centauri A, Tau Ceti, 51 Pegasi

(14)

Vörös törpék

A vörös törpék teszik ki a Tejút csillagpopulációjának nagy részét, ám mivel nagyon halványak, optikai segítség nélkül láthatatlanok az emberi szem számára. A 0,35 naptömegnél masszívabb vörös törpék fúziója a csillag teljes területén zajlik, nem csak a magban.

Ennek eredményeként a nukleáris fúzió lelassul és jelentősen meghosszabbodik, ami a csillagot több trillió évig állandó fényességen és hőmérsékleten tartja. Valójában a nukleáris szintézis folyamata annyira lassú, hogy az univerzum nem elég idős

ahhoz, hogy olyan ismert vörös törpét találjunk, ami evolúciója során egy fejlettebb fázisba ért volna.

• Példák: Proxima Centauri, TRAPPIST-1

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra https://www.astroboy.hu/a-csillagok-tipusai/

(15)

Csillagok

A kisebb csillagok neutroncsillagokká vagy fehér törpékké válhatnak, miután

tüzelőanyaguk elfogy. A nagyobb csillagok, amelyek tömege meghaladja a Napunk háromszorosát, szupernóva-robbanásban végezheti az életét. Az a halott maradvány, amelynek már nincs energiája a gravitációs erő ellen, gravitációs szingularitásba fog esni, és végül fekete lyukká válik. Amikor egy objektum gravitációja ilyen erőssé válik, még a fény sem tud menekülni belőle.

• Példák: Sagittarius A, Cygnus X-1

(16)

A Naprendszer bolygói

KŐZETBOLYGÓK

A kőzetbolygók elsősorban kőzetekből állnak és szilárd a felszínük.

• Merkúr

• Vénusz

• Föld

• Mars

GÁZBOLYGÓK

A gázbolygók kis szilárd

magját hatalmas hidrogén- hélium légkör veszi körül.

• Jupiter

• Szaturnusz

• Uránusz

• Neptunusz

(17)

KŐZETBOLYGÓK

MERKÚR VÉNUSZ FÖLD MARS

Készítette: Mercury image: NASA/JHUAPLVenus image: NASAEarth image: NASA/Apollo 17 crewMars image: ESA/MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA - Mercury Globe-MESSENGER mosaic centered at 0degN-0degE.jpgVenus globe.jpgThe Earth seen from Apollo 17.jpgOSIRIS Mars true color.jpg, Közkincs,

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39782734

(18)

KŐZETBOLYGÓK

Készítette: Mercury image: NASA/JHUAPLVenus image: NASAEarth image: NASA/Apollo 17 crewMars image: ESA/MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA - Mercury Globe-MESSENGER mosaic centered at 0degN-0degE.jpgVenus globe.jpgThe Earth seen from Apollo 17.jpgOSIRIS Mars true color.jpg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39782734

MERKÚR

Nincs holdja, felszíne kráteres, nincs légköre, nappal forró, éjszaka hideg, lassan forog.

FÖLD

Alakja geoid, légköre 78% N, 21% O, és 1% egyéb gázok, tengelyferdesége 23.5°, víz-élet van rajta.

MARS

Római hadistenről kapta a nevét, jégsapkák a pólusokon, tengelyferdesége mint a Földé, 2 holdja van.

VÉNUSZ

Mérete, tömege mint a Földé-testvérbolygó, légköre CO2, felszíne forró 460 °C, visszafelé forog.

(19)

Érdekesség!

A Földön úgy számoljuk az év és a nap hosszát, hogy megfigyeljük a bolygó tengely körüli, és a

csillaga körüli forgási idejét, és így van ez más bolygókkal is. A Föld 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül, és 365 nap alatt kerüli meg a Napot.

Nem így a Vénusz. Az Uránuszt leszámítva ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ami nem az óramutató járásával ellentétesen, hanem azzal megegyező irányban forog. Ha még nem lenne elég: a Vénusz hamarabb kerüli meg a Napot, mint hogy megfordulna a saját tengelye körül.

Mivel egy vénuszi nap 243 napig tart, egy év pedig 224,6-ig, a Vénuszon egy év gyakorlatilag rövidebb, mint egy nap.

Készítette: NASA - NSSDC Photo Gallery Venus direct link to the big TIFF

Version:ftp://nssdcftp.gsfc.nasa.gov/photo_gallery/hi-res/planetary/venus/pvo_uv_790226.tiff, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10914

https://www.pettyes.hu/fius-faliorak/k40-bolyg%C3%B3s-fali%C3%B3ra

(20)

Játék!

Nézzük, mennyi szót tudsz megtalálni a szófelhőben?

Minden szó kötődik az Univerzumhoz!

Mind a 19! 

(21)

KISBOLYGÓÖV

A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszer- ben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó övezete. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a Nap körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.

A bolygók a csillagok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy

ütközve felaprózódhatnak. Belőlük előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többi anyagot. A kellően

nagyra növő objektumok aztán a pályájuk

környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek. Így keletkeznek általában a bolygók.

Legismertebb objektumai:

• Ceres

• Juno

• Pallas

• Vesta

• Ida

Készítette: InnerSolarSystem.png: Original uploader was Mdf at en.wikipediaderivative work: Orion 8 (talk) - InnerSolarSystem.png, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?

curid=12806963

(22)

GÁZBOLYGÓK

• JUPITER

• SZATURNUSZ

• URÁNUSZ

• NEPTUNUSZ

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch01s05.html

(23)

HOGYAN TUDJUK MEGFIGYELNI EZEKET A BOLYGÓKAT?

Például űrszondákkal! A Juno amerikai űrszondát 2011-ben indították a Jupiter felé. A Juno poláris pályáról vizsgálja a Jupiter mágneses terét, a bolygó magját és légkörét. Ez az első olyan űrszonda a Jupiterhez, amelynek energiaellátását napelemekkel biztosítják.

A Juno képei a Jupiterről: A Juno űrszonda:

Készítette: NASA/JPL - http://photojournal.jpl.nasa.gov/catalog/PIA13746, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12595607 Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt/Seán Doran

(24)

GÁZBOLYGÓK

Készítette: Urhixidur, successive modification by Jrockley - Image prepared by myself from NSSDC (National Space Science Data Center) images, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?

curid=1100767

JUPITER

Tömege kétszer akkora mint a többi bolygóé összesen, légköre hidrogén és hélium, nincs szilárd felszíne, 79 holdja van.

URÁNUSZ

Légköre hidrogén és hélium, jégbolygó, színe a metán miatt ilyen kékes színű, visszafelé forog.

NEPTUNUSZ

Jégbolygó, szintén a metán miatt kék színű, nagy viharok vannak a felszínén, erős mágnese tere van.

SZATURNUSZ

Légköre hidrogén, erős szelek jellemzik a felszínét, mágneses tere erős, gyűrűrendszere por és jégszemcsékből áll, 82 holdja van.

(25)

EMLÉKSZEL A NEVÜKRE?

http://sucika67.blogspot.com/2012/12/felfedezzuk-vilagegyetemet-5.html

(26)

GALAXISOK

Naprendszerünk nem egyedi a Világegyetemben. A Tejútrendszerben, a mi

csillagvárosunkban (galaxisunkban) sok milliárd, a miénkhez hasonló csillagrendszer van. Szinte mindegyik csillag körül keringenek bolygók.

A galaxis csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Somblero galaxis: Készítette: NASA/ESA and The Hubble Heritage Team (STScI/AURA) - http://www.spacetelescope.org/images/opo0328a/

([cdn.spacetelescope.org/archives/images/screen/opo0328a.jpg direct

link])http://hubblesite.org/newscenter/newsdesk/archive/releases/2003/28/image/a, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=122383

Feketeszem galaxis: Készítette: NASA and The Hubble Heritage Team (AURA/STScI) -

http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2004/04/image/a / (direct link), Közkincs,

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=173382

(27)

Érdekesség!

Több tudományos mérést követően megállapították, hogy az

Androméda-galaxis 2,5 millió

fényévre van tőlünk és folyamatosan közeledik felénk, azaz a Tejút-galaxis felé. 100-150 km tesz meg

másodpercenként, amely

végeredményeként 4,5 milliárd év múlva ideér, és a Tejúton belül jelentős átrendeződéseket okoz majd, vélhetőleg komoly fejtörést

okozva az utánunk jövőknek. Androméda-galaxis Készítette: Bagi László

(28)

TEJÚTRENDSZER GALAXIS

Szerkezete- csillagok, csillagközi gázok és por. Átmérője 100 000 fényév.

A Tejútrendszerben mintegy

• 100-400 milliárd csillag van,

• 100 milliárd bolygó legalább,

• 100 millió fekete lyuk található,

A galaxis Orion-ágán helyezkedik el a Naprendszerünk.

Készítette: Nick Risinger - A feltöltő saját munkájaAdapted from the following NASA images:236084main MilkyWay-full-annotated.jpgMessier51 sRGB.jpg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7123274

Készítette: Digital Sky LLC - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?

curid=23860452

A Tejút panorámaképe a Földről nézve

(29)

Készíts galaxist!

Mi kell hozzá?

• Fekete karton

• Betűtészta

• Képzelőerő

• Kreativitás

A kartonra szórj a tésztából, készíts galaxis alakzatot.

Jelöld ki a Naprendszer helyét!

A betűtésztából rakj ki olyan szavakat, amelyek eszedbe jutnak az Univerzummal kapcsolatban!

Ne felejtsd el kirakni a neved! 

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Tejutren_.htm

(30)

FEKETE LYUK

Galaxisunk közepén egy szupermasszív fekete lyuk található. A neve Sagittarus A.

A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

A szupermasszív fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb képviselői. Tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van.

A képen egy szupermasszív fekete lyuk az M87 galaxis magjában, ahogyan az Event Horizon Teleszkóp 2017-ben fényképezte (közzétéve 2019-ben). Tömege a Nap tömegének néhány milliárdszorosa.

Készítette: Eseményhorizont Távcső - https://www.eso.org/public/images/eso1907a/ (image link) The highest-quality image (7416x4320 pixels, TIF, 16-bit, 180 Mb), ESO Article, ESO TIF, CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=77925953

(31)

VILÁGEGYETEM

Készítette: NASA and the European Space Agency. Edited by Noodle snacks -

http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2004/07/image/a/warn/, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5276968

Senki sem tudja, hogy mekkora a világegyetem. Az anyag egy eléggé

behatárolhatatlan fogalom, s még ma is a tudomány más-más szegmensei más-más definíciókkal illetik. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,7 ±0,2 milliárd év. Az egyik legtávolabbi

ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj- 39546284 galaxis. Hogy mennyi galaxis, és csillag van ebben a hatalmas térben, melyben élünk, arról nem tudunk semmi biztosat.

(32)

A Világegyetem kialakulása

Ma a legelfogadotabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt. Utána kitágult, és ez a tágulás ma is folytatódik. Kialakultak a neutronok és a protonok. Első három perc végére első- atommagok. 300 ezer év tágulás során csökkent az Univerzum hőmérséklete és a

sűrűsége, mérete növekedett. Majd létrejöttek az első atomok. A táguló anyagfelhő kisebb- nagyobb csomókra esett szét, ezekből lettek a galaxisok. Majd megindult a csillag, és később a bolygó képződés.