Élményből tudást Természetesen a Mátra Múzeumban

(1)

Élményből tudást Természetesen a Mátra Múzeumban

EFOP-3.3.6-17-2017-00001

(2)

Rend vagy rendetlenség?

● 1. Élőlények kialakulása szárazon és vízben.

● 2. A lösz meséje, jégkorszaki megafauna. →

● 3. Tegyünk rendet, az élővilág rendszere.

● 4. A Föld felépítése, szerkezete.

● 5. Túl a Tejútrendszeren.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra

1. Jégkorszakban élünk?

2. Jégkorszakok periódusai.

3. Jégkorszakok kialakulásának okai.

4. Jégkorszakok a múltban.

5. A jégkorszakok nyomai.

6. A lösz.

7. ÖTZI a jégember.

8. Jégkorszaki megafauna.

9. A megafauna kialakulása.

10. A megafauna kihalása.

Korosztály: 5-6. osztály

Kapcsolódás a NAT-hoz: Ember és természet > A felépítés és a működés kapcsolata > életközösségek

(3)

Jégkorszakok

Mi? Miért? Hogyan? És mikor?

A lösz meséje, jégkorszaki életközösségek

Skaftafell Ice Cove, Iceland Forrás: www.instagram.hu

(4)

Jégkorszakban élünk?

Mi? Miért? Hogyan? Mikor?

• A jégkorszak az egyik legnagyobb kihívás elé állította a Földet.

• Sok - sok évvel ezelőtt földünk nagyon különbözött attól, ahogy most látjuk. Az északi féltekét óriási jégtáblák borították, gleccserek formálták a tájat, és kontinensek egyesültek a tengerszint csökkenésével. Hatalmas, szőrös állatok és kegyetlen ragadozók uralták a tájakat.

• Földünk mai környezetének és élővilágának kialakításában a legutóbbi jégkorszak döntő szerepet játszott.

Miért alakul ki jégkorszak?

Az Antarktisz a déli-sarkvidékre húzódott, és kb.25 millió évvel ezelőtt elkezdett felhalmozódni rajta a hó és a jég. A hó nagy fényvisszaverő képessége lehűtötte a levegőt. A hideg vizű tengeráramlások tovább hűtötték a kontinenst, az Antarktiszt. Pár millió év alatt összefüggő jégtakaró alakult ki.

Jégkorszak

Jégkorszaknak azokat a több millió évig tartó időszakokat nevezzük, amikor bolygónk felszínét nagyobb összefüggő jégtakarók borítják. Az eljegesedéseket akár több 10 millió éves lehűlési és jégfelhalmozódási folyamat előzi meg, amit rövidebb, szélsőséges klímaingadozások követnek. A jégkorszakok hozzátartoznak a Föld négy és fél milliárd éves történetéhez, kisebb-nagyobb

szabályossággal vissza-visszatértek az idők folyamán.

Jelen korunk, a földtörténet negyedidőszaka a legutóbbi jégkorszak a Földön. Első szakasza a pleisztocén, amit a klimatikus viszonyok szempontjából jégkornak is szoktak nevezni. A pleisztocénben több eljegesedési és felmelegedési hullám váltotta egymást.

A köznyelvben elterjedt „jégkorszak” kifejezés valójában csak a hozzánk időben legközelebb eső eljegesedésre, a Würm glaciálisra vonatkozik, ami minimum 70 000 éve kezdődött, és nagyjából 11 000 éve ért véget.

(5)

Jégkorszakok periódusai

A jégkorszakokon belül megkülönböztetünk hidegebb (glaciális) és melegebb (interglaciális) szakaszokat.

Glaciális:

• A glaciális egy eljegesedési időszakon belüli hidegebb éghajlatú periódus.

• A földi átlaghőmérséklet csökkenése jellemzi, ami által a sarki és kontinentális jégtakarók és a gleccserek területe nagy mértékben kiterjed.

Interglaciális

• Az interglaciális (vagy ritkán jégkorszakköz) egy eljegesedési időszakon belüli

melegebb éghajlatú periódus.

• A földi átlaghőmérséklet emelkedése jellemzi, miáltal a sarki és kontinentális jégtakarók és a gleccserek nagy mértékben visszahúzódnak, de továbbra is jelen vannak.

Skaftafell jégbarlang a Saftafell Nemzeti Parkban, Izlandon.

Forrás: www.insagram.hu

(6)

Mi szükséges ahhoz, hogy jégkorszak alakuljon ki a Földünkön?

Jégkorszakok kialakulásának okai:

Maga a „jégkorszak” kutatása egy rövid időszakot fed le. A jégkorszak kutatása fiatal tudomány. Nincs még 200 éve, hogy svájci mérnökök az Alpok gleccsereit megfigyelve kiterjedt jégmozgásokat mutattak ki. Más kutatások négy nagyobb eljegesedést az Alpok négy folyójáról neveztek el: Günz, Mindel, Riss, Würm.

Földi okok:

1. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése.

2. Nagy óceáni áramlatok rendszere.

3. A Föld légkörének összetétele, áramlásának rendszere.

4. Hegységképződés.

5. Vulkanizmus.

6. Riftesedés . 7. Biológiai hatások.

Csillagászati okok:

1. A Föld pályaelemeinek változásai.

2. A Nap és a Naprendszer pályaelemeinek változásai.

3. A Föld- Hold rendszer pályaelemeinek változásai.

4. Naptevékenység.

5. Idegen testek becsapódása.

Mi okozza a jégkorszakot? – angol nyelvű

https://www.youtube.com/watch?v=ziqeZTruWMY

Tudtad,hogy :

(7)

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Forrás: www.pinterest.hu

Összefoglaló a Földi élet kialakulásáról.

Elemezd az ábrát a megadott szempontok alapján!

Szempontok:

1. Milyen szakaszokra

bonthatjuk a Föld történetét?

2. Próbáld megkeresni azokat az időszakokat amikor jégkorszak lehetett a Föld történetében!

(8)

Jégkorszakok a múltban:

A Föld története során legalább öt fő eljegesedési időszakot tartanak számon.

1. Huroni eljegesedés ( 2,4 milliárd évvel ezelőtt) 2. Kriogén eljegesedés (720–635 millió évvel ezelőtt)

3. Andok-Szahara eljegesedés (460-420 millió évvel ezelőtt )

4. Késő paleozoikus eljegesedés (amelyet korábban Karoo jégkorszaknak neveztek, 360–260 millió évvel ezelőtt ) 5. Negyedidőszaki eljegesedés (más néven Pleisztocén eljegesedés, az elmúlt 2,58 millió évben)

Gyakran történtek bolygónk történetében az élet számára majdnem végzetes lehűlések is. Ezek közül az egyik érdekes periódus a “hógolyó Föld”, ami elméletileg 2.1-2.4 milliárd évvel ezelőtt történt, amikor ismereteink szerint a bolygó nagy részét jég borította.

Forrás: https://szabadlevego.hu/blog/eghajlat-valtozasok-a-hogolyo-fold/

(9)

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Feladat: Az előző dián megismerhettétek a Föld

történetének azon időszakait, amikor eljegesedési események történtek. Most készíts Te magad időszalagot az öt

eljegesedési időszakról a megadott forráskódok alapján.

Forráskód:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap https://tudasbazis.sulinet.hu/hu

https://

en.wikipedia.org/wiki/Ice_age?fbclid=IwAR3wczesqHpczak R80XJhXJtJ71kI9owNFeYgtSthpeRDU5ZZ7QS9ls_2M0 – angol nyelvű leírás

Alaszkai jégbarlang.

Forrás: www.insagram.hu

(10)

A jégkorszakok nyomai:

• Geológiai (földtani)bizonyítékok közé tartoznak azok az üledékek és üledékes kőzetek, amelyek csak eljegesedés során képződhetnek. Ilyen pl.: a tillit, és a lösz.

• Tillit pl.: Észak-Afrikában és a Szahara területén található.

• Lösz a negyedidőszaki jégkorszak terméke. Pl.: a Kínai- löszfennsíkot, de Magyarország közel felét is lösz borítja.

Jellegzetes norvégiai tillit, amelyben jól láthatók a nagy méretű görgetegek, a kisebb kavicsok és az azokat magába foglaló finomszemű üledék. Ezt a felszínt később lecsiszolta a jég, ezért látható a szerkezet.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tillit

(11)

• Geomorfológiai (földfelszín-alaktani) bizonyítékoknak egész sorát találjuk bolygónkon, ezek többsége a legutolsó (a negyedidőszaki) jégkorszakból származik, és nagy részük az egykori jégtakarók, gleccserek munkája nyomán jött létre.

• Ide tartoznak a gleccserkarcos kövek, a morénák, a

drumlinok, a gleccserek vájta U alakú völgyek, a fjordok, a belföldi jégtakaró elolvadása után megmaradt glaciális tavak, mint amilyen például a Finn-tóvidék, valamint a vándorkövek.

Moréna: A gleccserek, jégárak vagy a mozgó belföldi jégtakarók által szállított, majd lerakott, felhalmozott kőzettörmelék.

Drumlin: Gleccserek vagy hatalmas jégárak aljzatában, a mozgó jég által áramvonalas alakúra alakított dombok.

Jellegzetes gleccservájta völgy. Glen Sannox, Arran, Skócia.

Az előtérben a jég által szállított nagy kőtömbök, úgynevezett vándorkövek.

Forrás: www.origo.hu

Az albertai Lake Louise feletti morénák

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Mor%C3%A9na

(12)

• Kémiai bizonyítékok . Az egykori légkör és vízkörforgási rendszer viszonyait vizsgáljuk, mivel egyes izotópok

mennyisége, aránya nagymértékben függ a hajdani éghajlati viszonyoktól.

• Ezeket legtöbbször az üledékes kőzetekben megőrződött ősmaradványokon vagy újabban a jégfúrásokból vett jégmintákban elemezhetjük.

• A jégfúrások esetében a jégbe zárt levegőbuborékok vizsgálatával közvetlenül nyerhetünk adatokat az egykori légkör összetételére vonatkozóan.

GISP2 1837 méteres mélységű jégmag, melyen tisztán látható az évek közti különbség https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9gmag

Egy frissen kiemelt fúrásmag a NEEM jégfúrásból.

Forrás:

https://ng.hu/tudomany/2016/01/11/a-jegbe-fagyott-gronlandi-por-nyoma ban/

(13)

• Paleontológiai (őslénytani) bizonyítékok.

• A jégkorszakok fontos dokumentumai az éghajlatjelző ősmaradványok.

• A mai élőlények között vannak kimondottan meleg és kimondottan hideg éghajlatot kedvelő növény és állatfajok, nem volt ez másképp a földtörténeti múltban sem.

• Például: a mamutcsontok a hideg klímára voltak jellemzőek. A Nummulitesek pedig a meleg időszakot jellemezték.

Gyapjas mamut

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyapjas_mamut

Nummulites

Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek tehát óriási egysejtűek.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3_p%C3%A9nze

(14)

A lösz kialakulása, tulajdonságai:

• A Földön igen elterjedt, mintegy 13 millió km²-nyi szárazföldi területet lösz borít. A Kárpát-

medencében az Alföldön a futóhomok mellett a magasabb ártereken is előfordul.

• A negyedidőszakban keletkezett, a szél által szállított kőzet.

• A homokhoz hasonlít, és gyengén kőzetesedik. Színe fakóságra, szürke.

• A lösz ősmaradványokat is tartalmaz.

• Meredek falakat képes alkotni a mésztartalma miatt.

• A lösz a legjobb minőségű talajképző kőzet.

Érdekes kísérlet: Lösz, agyag, homok, sósav vizsgálata https://www.youtube.com/watch?v=BQ3S8pH3dYs

Löszfal Balatonkenesén Forrás: www.origo.hu

Lösz

Forrás: www.wikipedia.hu

A lösz:

https://www.youtube.com/watch?v=ioo1xhK_8To

(15)

• Ötzi a jégember kb. 5300 éves gleccsermúmia. Halálakor kb. 45 éves, és 158 centiméter magas volt.

• Ötzit 1991-ben találták meg az Ötz-völgyi -Alpokban (Olaszország és Ausztria határán) 3210 méter magasan.

• Vadászattal szerzett élelmet magának.

• Ötzi a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste.

• A múmia mellett ruházatának maradványain kívül számos, a korra jellemző eszközöket is találtak. (kabát, nadrág, cipő, medveszőr sapka, rézbalta, tiszafa íj, tőr).

• A kutatók megállapították, hogy Ötzi külső beavatkozás következtében hunyt el.

ÖTZI a jégember

Forrás: www.origo.hu

Arcrekonstrukció:

https://www.youtube.com/watch?v=PyYHqP1mFR4 Ötzi - angol nyelvű

https://www.youtube.com/watch?v=bZr-uAOJqo4

(16)

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Forrás: www.wikipedia.hu

Jégkorszaki megafauna

(17)

• Az élőlényeknek a jégkorszak során extrém körülményekhez, gyors klímaváltozásokhoz, és az emiatt folyamatosan változó környezethez kellett alkalmazkodnia, különösen a magasabb szélességi körökön.

• A növények és az állatok a változásokra több módon is reagáltak. Egyrészt a környezetváltozások elősegítették a fajok evolúcióját és új fajok alakultak ki, másrészt azok a fajok, amelyek nem tudtak alkalmazkodni, kihaltak.

A mamutsztyepp:

• Talaja a mai tundráénál sokkal termékenyebb volt, amely részben a jobban lebomló növényi anyagnak, részben, az állandó, ásványi anyagokban gazdag löszutánpótlásnak volt köszönhető.

• A mamutsztyepp növényzetére a lágyszárú növények (fű, sás, kóró és zsurló) voltak jellemzőek, amelyek alacsony gyepet alkottak. Nagytestű legelő állatok éltek itt.

• A mamutsztyepp élővilágának kialakulásában és fenntartásában ezek a nagytermetű legelő állatok kulcsszerepet játszottak, mert kitaposták az esetlegesen megjelenő mohát, illetve megakadályozták a tundrai növények elterjedését.

Eurázsiai élővilág a mamutsztyeppén Forrás:

https://phys.org/news/2014-02-gun-ice-age-mega fauna-extinctions.html

(18)

• A jégkorszak állatvilágáról a nagytestű állatok jutnak eszünkbe. Ezek az állatok főként emlősök voltak, de kisebb számban madarak és hüllők is akadnak köztük.

• Kialakulásához alapvetően három folyamat vezetett.

• 1. „Véletlen”, mivel az emlősök több csoportjánál általános jellemző volt a méret növekedése a törzsfejlődés során, és több csoportnak, mint a medvéknek, a macskaféléknek, a lovaknak, a vízilovaknak és a

szarvasoknak pont a pleisztocénben nőtt óriásira a méretük.

• 2. Klímaváltozás (lehűlés). Az úgynevezett Bergmann-szabály kimondja, hogy a rokon fajok közül a hideg égövön élnek a legnagyobb testű állatok, míg a meleg égöv felé haladva a testtömeg csökken. Ez arra a tényre vezethető vissza, hogy a nagyobb testtömegű állatoknak kisebb a testfelülete a tömegükhöz viszonyítva, mint a kisebbeknek, emiatt kevesebb hőt adnak le, vagyis jobban el tudják viselni a hideget.

• 3. A mamutsztyepp kialakulása , ahol a folyamatosan növő fűfélék szinte korlátlan mennyiségben álltak a növényevők rendelkezésére, ami több állatcsoportban is igazi óriások kialakulásához vezetett. A nagytestű növényevők levadászásához pedig a ragadozóknak is „fel kellett nőniük”, így hatalmas termetű, félelmetes ragadozók jelentek meg az óriási növényevők nyomában.

A megafauna kialakulása:

Jégkorszak óriásai:

BBC: Ice Age Giants - The New Earth

https://www.youtube.com/watch?v=LYdYH0ZtE3Y The BIOGEOGRAPHY of the Ice Age – angol nyelvű https://www.youtube.com/watch?v=R0NdFvRqZ10

A megafauna kifejezés egy mesterségesen létrehozott állattani fogalom.

Egy gyűjtőnév, amely alatt az egy időben, egy területen élő nagy testű állatokat értjük. A leggyakrabban használt meghatározás szerint azokat az állatfajokat sorolhatjuk ide,amelyeknél az egyedek felnőtt korban átlagosan elérik vagy meghaladják a 44 kg-os testtömeget. A jégkor 2,5 millió éve alatt egyazon területen időben több megafauna is kifejlődött.

(19)

Gyapjas mamut Forrás: www.origo.hu

Sztyeppei bölény Forrás: www.wikipedia.hu Gyapjas orrszarvú

Forrás: www.wikipedia.hu

(20)

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Az egyes kontinensek megafaunái:

Megafauna minden földrészen kialakult, de a különböző földrészek élőlényei sok tekintetben eltértek egymástól, hiszen sok esetben az őshonos fajok nőttek hatalmasra.

Eurázsiában például: a gyapjas mamut, a sztyeppi bölény, a ló, a gyapjas orrszarvú, az óriásszarvas. Európára

jellemző volt a barlangi medve. Dél-Amerikában óriási őstatuk , földilajhárok és kardfogú macskafélék alkották a megafaunát. Észak-Amerikában az ősormányosok

uralkodtak, egy masztodon és két mamutféle is teljes jogú tagja volt a megafaunának. A nagyragadozók közül talán a leghíresebb a kardfogú „tigris”, de mellette olyan

ragadozókat is meg kell említeni, mint a rövidorrú medve és az óriás farkas.

Dél-Amerika élővilága

Forrás:Tősér Ágnes alkotása Magyar Természettudományi Múzeum

Észak-Amerika élővilága

Forrás: Tősér Ágnes alkotása Magyar Természettudományi Dél-Amerikai kardfogú macska (Smilodon

populator) rekonstrukció

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

(21)

Ausztrália élővilága

Forrás:https://newsroom.unsw.edu.au/news/science-tech /climate-change-helped-kill-super-sized-ice-age-animals-australia

Ausztráliában a helyi erszényesek nagyméretű fajai, óriás vombatok, óriás őskenguruk és erszényes oroszlánok alkották a megafaunát, de a csúcsragadozó ezen a földrészen, nem emlős, hanem egy óriási varánuszféle, a Megalania volt.

Új-Zélandon pedig óriási futómadarak, moák uralták a tájat.

Afrika megafaunáját nem kell különösebben bemutatni, hiszen mindenki ismeri az elefántot, az orrszarvút, a zsiráfot, a vízilovat, a kafferbivalyt, a sokféle zebrát, antilopot és a rájuk vadászó nagytestű ragadozókat, az oroszlánt, a leopárdot, a gepárdot és a többi nagytestű emlőst. Egyedül ezen a kontinensen maradt fenn máig a megafauna, mert egyedül itt található ma is olyan nagykiterjedésű füves terület (szavanna), ami el tudja tartani ezeket az óriásokat.

Új-Zélandi

Óriás moa rekonstrukciója a Wellingtoni Múzeumban Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moaf%C3%A9l%C3%A9k

(22)

• A pleisztocén végén a megafauna fajok jelentős része kihalt!

• Az eljegesedés után, a felmelegedő, csapadékosabbá váló éghajlat, a hatalmas füves területek erdősülése lényegesen lecsökkentette a nagytestű növényevők, elsősorban a mamutok életterét.

A kihalását több tényező segítette elő:

1. A táplálék mennyiségének csökkenése egyik jelentős oka volt kihalásuknak.

2. Az embernek, illetve a vadászatnak egyre jelentősebb hatása volt. Azokon a kontinenseken, ahol az ember új ragadozóként jelent meg (Ausztrália, Észak-Amerika), olyan új kihívást jelentett a többi faj számára, amit sok állat nem tudott elviselni, így kihalt.

3. A klímaváltozás, ami az emberiség terjeszkedését is befolyásolta. Szerencsétlen módon az ember érkezése az egyes kontinensekre egybeeshetett a klímaváltozással, így tovább gyorsíthatta az élőhelyüket elvesztő, egyre kisebb számban élő fajok kihalását.

4. Új betegségek megjelenése szintén kihalásokhoz vezetett. Ha egy új fertőző betegség üti fel a fejét egy elszigetelt faunában, akkor az nagy pusztítást végezhet az őshonos fajok között, mivel azok szervezete még soha sem találkozott az új kórokozókkal.

5. Meteorit is okozhat megafauna kihalás. 10.000 évvel ezelőtt egy 1,5 km átmérőjű üstökös robbant fel az észak- amerikai Nagy-tavaktól valamivel északkeletre. Az elmélet szerint a robbanás hője megolvasztotta az észak- amerikai jégtakaró egy részét, és vízgőz jutott a légkörbe nagy mennyiségben, ez leárnyékolta a területet.

Megfordult a klímaváltozás iránya, és erős lehűlés következett be. A lehűlés következtében tovább gyorsult a fajok kihalása pl. masztodonok.

A megafauna kihalása:

A jégkorszak óriásai- Az utolsó óriások https://www.dailymotion.com/video/x6rgmet

(23)

Az európai késő-jégkori megafauna néhány kihalt faja:

Gyima 138 centiméter hosszú, magassága a vállnál 100 centiméter, a medencénél 98 centiméter.

A talpak átmérője 14-15 centiméter. Jól megfigyelhetők rajta a gyapjas mamut jellegzetességei, amelyek a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás során alakultak ki.

Forrás: http://www.mttm.hu/kiallitasok/idoszaki_kiallitasok/jegkorszak

Kardfogú tigris Forrás: www.origo.hu

A Kárpátok sárkánya, a barlangi medve

A barlangi medvét a maradványai alapján a középkorban sokan sárkánynak vélték. A koponyák tetején a magas taréj és az óriási szemfogak a sárkányokat idézték, ráadásul a csontok nagy része barlangokból került elő. A barlangi medve nem csak hegyekben, barlangokban élt, az egyik legfontosabb magyarországi barlangimedve-lelőhely, a Fundoklia-völgy is egy alacsony fennsík, a Tétényi-fennsík nyugati részén fekszik.

Forrás: http://www.mttm.hu/kiallitasok/idoszaki_kiallitasok/jegkorszak A jégkorszak óriásai- A kardfogú tigris birodalma

https://www.dailymotion.com/video/x6rgef5?playlist=x5ybkg

A jégkorszak óriásai- A barlangi medve birodalma

https://www.dailymotion.com/video/x6rgiv4?playlist=x5ybkg

(24)

Forrás: Saját készítésű szófelhő

Feladat:

Keresd meg a szavakat a szófelhőben!

Megfejtés: jégkorszak, glaciális, interglaciális, földi okok, csillagászati okok, hógolyó föld, lösz, Ötzi, mamut, mamutsztyepp

(25)

Összefoglaló kvíz: Tudod-e?

Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

1. Hány jégkorszak volt eddig a Földön?

a. 7

b. 5

c. 3

2. Mikor kezdődött a legutóbbi jégkorszak?

d. 2,5 millió évvel ezelőtt e. 2,5 milliárd évvel ezelőtt f. 25.000 évvel ezelőtt

3. Mi volt a legutóbbi eljegesedés legnagyobb testű szárazföldi állata?

g. Gyapjas orrszarvú h. Gyapjas mamut i. Barlangi medve

4. Hogyan védekeztek az eljegesedés idején élő emlős állatok a hideg ellen?

j. Kunyhót építettek k. Tüzet raktak

l. Vastag bundát növesztettek jól szigetelő szőrzettel

5. Élt-e ember a legutóbbi eljegesedés idején Európában?

m. Igen, a neandervölgyi és a cro-magnoni ember is élt már n. Igen, egy nagyon kezdetleges embertípus

o. Nem, az ember csak a jégkorszak után alakult ki

Forrás: Saját munkafüzet Megfejtés:

1: b, 2: a, 3: b, 4: c, 5: a

(26)

Köszönöm a figyelmet!

A Bajkál-tó hihetetlen jégformációja.

Forrás: www.instagram.hu