Élményből tudást Természetesen a Mátra Múzeumban
EFOP-3.3.6-17-2017-00001
Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Földünk
A Föld belső szerkezete, litoszféralemezek mozgása A vulkáni tevékenység folyamata
Vulkánok és civilizáció
Vulkanizmus a Kárpát-medencében A Mátra kialakulása, kőzetei
Ásványok
Ércképződés, ásványok a Mátrában Bányászat
Környezetszennyezés
Korosztály: 7-8. osztály
Kapcsolódás a NAT-hoz: Ember és természet > Környezet és fenntarthatóság – élő és élettelen környezeti tényezők
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Vulkánok és civilizáció
Forrás:https://www.pinterest.co.uk/pin/598908450426206146/
Az előző alkalommal már volt róla szó, hogy az izzó kőzetolvadék, amit a felszín alatt magmának, a felszínre ömlés után már lávának nevezünk a földköpeny felső, képlékeny részéből származik.
Forrás:https://www.pinterest.co.uk/pin/564779609517526321/
Forrás:https://geography-revision.co.uk/a-level/physical/types-of-volcanos/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Arról is volt már szó, hogy a vulkáni tevékenység elsősorban lemezszegélyekhez kötődik: a közeledő és a távolodó lemezszegélyekhez.
Forrás:https://www.thinglink.com/scene/509100163785031682
Illetve beszéltünk már a vulkánosság egy érdekes formájáról, ami a lemezeken belül alakul ki (és nem a lemezszegélyekhez kötött), ez pedig a forrópont vulkánosság.
Forrás:https://www.discoveringgalapagos.org.uk/discover/geographical-processes/location- formation/hot-spots-volcanoes/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Az emberiség története során több pusztító vulkánkitörés is zajlott. A régi idők természeti katasztrófáiról nem sok feljegyzéssel rendelkezünk. Viszont a kutatók a mai módszerek segítségével több tragédiát is fel tudtak eleveníteni.
Lássunk ezekből néhányat!
Théra-vulkán (Santorini-szigetek) (i.e. 1500. körül)
(Görögország)Képek forrása:https://hu.wikipedia.org/wiki/Minószi_kitörés
A Théra vulkán megsemmisítő erejű kitörése söpörte el a Minószi kultúrát a környező szigetekről és az Égei-tenger medencéjéből. A kitörés során Théra szigete a levegőbe repült, majd a megmaradt kalderát a tenger elöntötte.
Ez a mai Santorini-szigetcsoport.
A kitörés során megsemmisült települések közül Akrotiri romjai között feltárt falfestmények magas műveltségről tanúskodnak. Több kutató is úgy véli, hogy Théra azonos lehet a mítoszokban elsüllyedt Atlantisszal, ahol szintén egy magas műveltségű civilizáció tűnt el.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Pompeji és a Vezúv (i. sz. 79.)
(Olaszország)Időszámításunk kezdetén számos virágzó település volt a Vezúv körül. Nem véletlenül, hiszen lejtőit termékeny talaj borította. Ugyan a hegy vulkáni eredetéről tudtak az emberek, viszont évezredek óta nem működött, így nem volt mitől félniük.
Igaz, hogy a nagy kitörés előtt bő 10 évvel volt egy nagy erejű földrengés, ami az ébredezés előjele lehetett, de az emberek veszélyérzetét mégsem keltette fel, mert földrengés máskor is előfordult.
A kitörés során elpusztult városok közül Pompeji a legismertebb, mert a múlt században megtalált és feltárt romjai bepillantást nyújtanak a település életének utolsó perceibe is.
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/528258231288840730/
Pompeji és a Vezúv (i. sz. 79.)
Először egy 20 méter magasra felkúszó hamufelhő jelent meg a Vezúv felett, amiből fehér színű, néhány centiméteres horzsakövek hullottak. Ezek a törmelékdarabok könnyűek voltak és megkövesült szivacsra emlékeztettek. Pompeji területén néhol még a 2 méteres vastagságot is elérte a vulkáni törmelék vastagsága. A házakba menekülők egy része már ekkor meghalt.
Pár óra elteltével a kitörés még hevesebbé vált, a hamufelhő már 30 méteres magasságig felkúszott, a horzsakövek pedig csak hullottak. Ekkor a túlsúlyossá vált hamufelhő összeomlott, majd a vulkán lejtőin izzó kőzetdarabokból és forró gázokból álló áradat (piroklaszt ár) zúdult le. Ez mérte a végső csapást a Pompejiben maradtakra, s okozta vesztét sok menekülőnek is.
A kitörés végét követően vastagon borította a finom vulkáni por a korábban zöldellő tájat és virágzó városokat.
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/470274386092419803/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/550072541991114557 /
Pompeji és a Vezúv (i. sz. 79.)
Képek: a kitörés emléke közel 2000 év után.
Forrás:https://www.pinterest.at/pi n/290200769730719888/
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/
349873464782928722/
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/
235946467955004239/
Forrás:https://www.pinterest.at/pin/157696424440216314/
Pektu-kitörés (i. sz. 946.)
(É-Korea és Kína)
A Pektu egy viszonylag lusta vulkán, hiszen 20 millió év alatt csupán 10 alkalommal tört ki. A 946-ban bekövetkező kitörése vetekedett a Tambora 1815-ös kitörésének erejével. Az izzó felhők és lávaárak kiterjedése a mellékelt térképen figyelhető meg. A mennydörgésszerű robaj messzire elhallatszott, a hamuból még Japánba is jutott.
Sőt, üvegszemcséket találtak Grönlandon is.
De miért nem volt jelentős hatással az éghajlatra ez a kitörés?
Ennek magyarázata a tűzhányó fekvésében keresendő, hiszen a Tamborával ellentétben a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Az északabbi fekvés miatt a kitörési felhő nem oszlott el olyan nagy területen, mint a Tambora esetében.
Képek forrása:https://www.origo.hu/tudomany/20161215-az-eszak- koreai-paektu-vulkan-kutatasa-kulonleges-nemzetkozi-
egyuttmukodest-hozott-ossze-a-vilagtol.html
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Szamalasz tűzhányó (Segara Anak krátertó/
Barujari vulkán)
(1257.)
(Indonézia, Lombok-szigete)A Szamalasz egy 4000 méter magas tűzhányó lehetett, amely kitörésekor felrobbant. A visszamaradt kalderát elöntötte a tenger és létrejött a Segara Anak krátertó. A tó közepén pedig egy új kúp épült, a ma is aktív Barujari vulkán. A Szamalasz kitörésekor hatalmas mennyiségű vulkáni törmelék került a légkörbe, ami beborította a környező szigeteket, a légkörben maradt finom részecskék pedig évekig tartó hőmérséklet visszaesést és éhínséget okoztak. A kitöréskor a lejtőkön lezúduló izzófelhők elpusztították Lombok szigetének nagy részét az ott lévő emberi településekkel és a lomboki királysággal együtt. A kitörés nyomait az északi és a déli sarkvidék jegében is megtalálták a kutatók, ereje hasonló lehetett, mint később a Tamboráé vagy a Krakataué.
Képek forrása:https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Szamalasz_tűzhányó_kitörése_1257-ben
Tambora (1815.)
(Indonézia)
Eredetileg a Tambora is nagyjából 4000 méter magas volt mielőtt megkezdte a napokig tartó, az egész Földet felforgató kitöréssorozatát. Az első kitörés robaját még 1200 km-re is észlelték. A 40 méter magas kitörési oszlopból izzó gáz- és hamufelhők zúdultak a tűzhányó lejtőire. A kitörést követő napokig tartó sötétséget szokatlanul hideg év követte éhínséggel és járványokkal (1816. „a nyár nélküli” év). Az évi középhőmérséklet pedig mintegy 0,5 fokkal alacsonyabb volt a szokásosnál. A katasztrófa során és annak következtében közel 70.000 ember veszítette életét.
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Tambora Forrás:http://tuzhanyo.blogspot.com/2015/03/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Krakatau (1883.)
(Indonézia)
Forrás:https://www.slideshare.
net/bresserw/wesley-4376855
A kitörését jelző hatalmas robaj 4800 km-re is elhallatszott, légköri lökéshulláma hétszer kerülte meg a Földet. A katasztrófa hatását még tetőzte, hogy a rengések miatt cunami is keletkezett, ami óriási pusztítást vitt véghez a tengerparti településeken. A Föld átlaghőmérséklete 1,2 ºC-ot esett, s csak 5 év után állt vissza. A kitörés során a vulkáni kúp teljesen megsemmisült, a helyén keletkezett kalderát elöntötte a tengervíz. A kaldera közepén 1927- től egy új kúp kezdett épülni az Anak Krakatau („Krakatau
gyermeke”). Kaldera keletkezése
Forrás::http://www.oysteinlundandersen.com/krakatau-volcano/
Forrás:https://www.flickr.com/photos/tjetjep/44456309334
Mt. St. Helens (1980.)
(USA)Forrás:https://www.smithsonianmag.com/travel/where -see-signs-americas-deadliest-eruption-180955278/
Ez a kitörés az USA egyik legnagyobb természeti katasztrófája volt. A vulkán 123 évig pihent, majd két hónap alatt egy 135 méteres dudor keletkezett az oldalán, ami megnyílt és a hegy oldalán elkezdődött a 800 ºC-os 1100 km/h sebességgel száguldó horzsakő- és hamukitörés. A kitörési felhő 15-20 méter magasságig hatolt fel. A vulkánkitörés teljesen letarolta a tűzhányó környékét, elpusztította a teljes élővilágot, több emberéletet is követelt. A vulkán azóta is mozgolódik, de ilyen jellegű kitörésre a közeljövőben nem számítanak a kutatók.
Forrás:https://www.kpbs.org/news/2010/apr/29/nova-mt-st-helens-back-dead/
Forrás:https://www.kitsapdailynews.com/ne ws/may-18-198038-years-ago-a-volcanic-
anniversary-of-ash-mudslides-and- devastation-from-mount-st-helens/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Nézz utána!
Hol találhatók az eddig említett tűzhányók a Föld térképén? Ha megtaláltad mindet, akkor próbáld meg megkeresni őket az alábbi térképen is. Mit veszel észre?
Forrás:
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html- chunks/ch07s03.html
Santorini-szigetek Vezúv
Szamalasz tűzhányó Tambora
Krakarau
Mt. St. Helens
Nézz utána! - megoldás
Ha ügyesen dolgoztál és minden tűzhányót megtaláltál a fenti térképen is, akkor láthattad, hogy mindegyik vulkán közelében piros háromszög látható, ami napjainkban is vulkáni aktivitásra utal.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Beszéltünk jó néhány vulkánkitörésről, ami az emberiség történetében zajlott.
Ezeknek a vulkánkitöréseknek van bőven negatív hatása az emberekre, illetve a környezetre. Neked mennyit sikerül közülük összegyűjtened?
A vulkánkitörések negatív hatásai
halálos áldozatok, anyagi károk, kultúrák elpusztítása
a kúp környékének letarolása, az élővilág pusztulása
a vulkáni por miatt hideg és sötét lesz -> nem érik be a termés ->
éhínség, járványok pusztítanak, népvándorlás indulhat el
a Föld átlaghőmérsékletének átmeneti csökkenése -> kis jégkorszak kialakulása
nagy mennyiségű kén kerül a légkörbe -> savas esők
a légkörbe került vulkáni hamu miatt megbénul a légi közlekedés
stb.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
A vulkánkitöréseknek (bármilyen hihetetlen első hallásra) pozitív hatásai is vannak.
Mennyit sikerül összegyűjtened?
A vulkánkitörések pozitív hatásai
a vulkáni kőzeteken termékeny talajok alakulnak ki -> szőlő- és gyümölcstermesztés
utóvulkáni működés következtében melegvizes források, gyógyvizek, mofetták megjelenése -> gyógyítás segítése
ércesedés -> fémipari alapanyagok képződése
vulkáni kőzetek felhasználása (pl.: építőkő, pincék, barlanglakások)
geotermikus energia (földhő hasznosítása)
mitológiai alakok megteremtése (pl.: Hawaiin Pele a tűzhányók istene és egyéb istenségek, a görög mitológiában Tüphón lakik az Etnában, és időnként a földet rázza és tüzet köp)
a jávai orrszarvú fennmaradása (A Jáva nyugati végén fekvő Ujung-Kulon Nemzeti Park erdejében a Krakatau pusztítása nyomán, nyílt, másodlagos erdőfoltok, tisztások keletkeztek. Itt találnak ennivalót az orrszarvúk.)
turizmus serkentése (pl.: Stromboli, Hawaii)
filmkészítésre ösztönöz (pl.: Dante pokla)
esztétikai élmény (megfelelő távolságból maga a kitörés, illetve a légkörbe került vulkáni por miatt gyönyörű naplementék) stb.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Az alábbi linkeken található néhány látványos videó.
- https://www.youtube.com/watch?v=RPKgS3sPP1Y (a Stromboliról 200 km/óra sebességgel száguld le egy piroklaszt ár)
- https://www.youtube.com/watch?v=ibkXai4vTMI (a Mt. St. Helens kitörése)
- https://www.youtube.com/watch?v=IMVzy3IFT7k (Etna lávafolyások testközelből)
- https://www.youtube.com/watch?v=NIWlA7ndAlw (Hawaii lávafolyás) - https://www.youtube.com/watch?v=Z7RiDivoT-A (lávató mozgása)
- https://www.youtube.com/watch?v=C1gXBZ28r3Y (lávafolyás Réunion szigetén)
- https://www.youtube.com/watch?v=VNGUdObDoLk (egy látványos összefoglaló a vulkánokról )
Köszönöm a figyelmet!
Forrás:https://www.centrometeoitaliano.it/terremoti-e-geofisica/nella-notte-esplosioni-e-boati-si-levano-dall-etna-eruzioni-in-corso-diretta-e-video-75122/?refresh_cens