Élményből tudást Természetesen a Mátra Múzeumban

(1)

Élményből tudást Természetesen

a Mátra Múzeumban

(2)

Amiről a Mátra mesél

 A Mátra kialakulása, kőzetei

 A vulkánok típusai

 Hegységképződés

 Ásványok

 Bányászat

Korosztály: 5-6. osztály

Kapcsolódás a NAT-hoz: Földünk - környezetünk > Tájékozódás a környezet anyagairól

(3)

A VULKÁNOK TÍPUSAI

Forrás:https://www.tripadvisor.com/Attraction_Review-g294299-d4941314-Reviews-Patagonia_Southern_Land_Expeditions-Puerto_Varas_Los_Lagos_Region.html

(4)

Ismétlésként, nézzük a Föld belső szerkezetét!

1. Belső mag, szilárd halmazállapotú

2. Külső mag, folyékony halmazállapotú

3. Alsó köpeny, szilárd halmazállapotú

4. Felső köpeny, alsó része képlékeny halmazállapotú 5. Földkéreg

Forrás:http://www.vayadam.hu/files/forrasallomanyok/a_fold_belso_szerkezete.pdf

(5)

A felső köpeny képlékeny anyagából származik a vulkánokon keresztül felszínre kerülő olvadt kőzet, amit a felszín alatt még magmának, a felszínen már lávának hívunk.

Forrás:https://www.pinterest.co.uk/pin/564779609517526321/

(6)

Nézzük meg az alábbi térképet! A fehér vonalak a lemezhatárokat, a piros nyilak a lemezek mozgását, a piros háromszögek pedig a vulkáni szempontból aktív területeket jelölik. Hol találhatók a működő vulkánok? Kötődhet valamihez az elhelyezkedésük?

Forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch07s03.html

(7)

Az aktív vulkáni tevékenység leginkább a közeledő, illetve a távolodó lemezszegélyekhez kapcsolódik.

Vajon mi történhet ezeken a területeken?

Forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch07s03.html

(8)

Az ábra közepén távolodó óceáni kőzetlemezek láthatók, amiket a felső köpenyben lévő áramlások sodornak szét. A távolodó lemezek között hasadék völgy alakul ki, amin keresztül magma áramlik a felszínre. Az olvadt kőzet az óceáni lemezekhez szilárdul (növelve azok méretét), illetve óceánközépi hátságokat épít (amik lényegében az óceán mélyén húzódó hegységek).

Forrás: https://www.thinglink.com/scene/509100163785031682

(9)

Az ábra jobb oldalán a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a kisebb sűrűségű, vastagabb szárazföldi lemez alá bukik. Az óceáni lemezen lévő üledék nagy része a szárazföldi lemezhez gyűrődik, kisebb része a lemezzel együtt a mélybe bukik. A köpenyben uralkodó magas hőmérséklet hatására az óceáni lemez megolvad, majd anyaga a felszínre tör, és vulkánok láncolatát alakítva ki a szárazföldi lemez peremén. A két lemez találkozásánál pedig mélytengeri árok alakul ki.

(10)

Az ábra bal oldalán két közeledő óceáni lemez látható. Az egyik lemez ebben az esetben is alábukik a másik lemeznek. Az alábukó lemez anyaga beolvad a köpeny magasabb hőmérsékletű anyagába, majd a felszínre törve óceáni szigetívet alakít ki. A két lemez találkozásánál ebben az esetben is mélytengeri árok jön létre.

(11)

Az eddigiekben tárgyalt vulkáni tevékenység lemezszegélyekhez kötődött. A vulkanizmusnak azonban van egy olyan formája, ami a lemezek belső területein alakulhat ki. Ez pedig a forrópont vulkánosság.

Lássuk, hol és hogyan jön létre!

(12)

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Canary_hotspot

A forrópontok a köpenyben kialakuló, állandó helyen lévő feláramlások.

(Az elmúlt 150-200 millió évben nem változott az elhelyezkedésük.) Összesen 40 darabot azonosítottak eddig a Földünkön. Ezek elhelyezkedése figyelhető meg az alábbi térképen.

Vajon mi történik a forrópontokon?

(13)

A forróponton a köpeny magas hőmérsékletű, feláramlása átégeti a felette lévő kérget (mint a gyertya lángja a papírlapot), és így olvadt kőzetanyag kerül a felszínre, ahol szép lassan egy méretes vulkáni kúpot épít. A forrópont felett egy működő vulkán (1) alakul ki.

Forrás: https://www.discoveringgalapagos.org.uk/discover/geographical-processes/location-formation/hot-spots-volcanoes/

(14)

Arról már volt szó, hogy a kőzetlemezek mozognak. A mi esetünkben a lemez a nyíl irányában mozdul el, és vele együtt odébb úszik a rajta lévő vulkáni kúp (1).

Mi lesz a sorsa az 1. számú kúpnak?

Mi történik a forrópont felett?

Forrás: https://www.discoveringgalapagos.org.uk/discover/geographical-processes/location-formation/hot-spots-volcanoes/

(15)

A forrópont felett ismét átég a kéreg, és létrejön egy másik működő vulkáni kúp (2).

Az odébb került vulkán (1) alatt megszűnik az anyagutánpótlás, ezért kialszik. Ráadásul a külső erők pusztítása miatt a magassága is csökken.

Viszont a kőzetlemez is végzi a dolgát, és komótosan úszik tovább...

(16)

A forrópont felett újabb vulkáni kúp (3) épül, míg a második vulkánunk (2) az első (1) sorsára jut: kialszik és elkezd lepusztulni.

A kőzetlemez pedig csak úszik tovább...

(17)

A folyamat addig tart, amíg valamilyen oknál fogva meg nem szűnik a forrópont.

Az eredmény pedig egy vulkáni eredetű szigetsor, aminek a forrópont feletti tagján egy működő vulkán található. A forróponttól távolodva pedig egyre idősebb és alacsonyabb kúpok sorakoznak. Kiváló példa erre a Hawaii- szigetek.

(18)

A vulkánokat többféleképpen csoportosíthatjuk.

Az egyik lehetőség, ha a kitörés hevessége alapján közelítjük meg a kérdést. Ez alapján 3 csoportot különítünk el:

1. Izlandi típusú vagy hasadék vulkánosság 2. Hawaii típusú vulkánosság

3. Pliniusi típusú vulkánosság

Lássuk, hogy mi jellemző a fenti csoportokra!

(19)

1. Izlandi típusú vagy hasadék vulkánosság

Távolodó lemezszegélyeknél alakul ki. A két kőzetlemez között egy hasadék jön létre, amit kitölt a kőzetolvadék. Olyan, mint egy lávafolyó.

Csendes, nem túl látványos formája a vulkánkitörésnek.

Forrás:http://hablemosdevolcanes.com/c-calderas-volcanicas/

(20)

2. Hawaii típusú vulkánosság

A vulkáni működés során hígan folyó bazaltos láva ömlik a felszínre. A lávafolyások viszonylag gyorsan, nagy távolságot képesek megtenni. Ahol nagyobb erővel éri el a felszínt a kőzetolvadék, ott néhány száz méter magas lávaszökőkutakban gyönyörködhetünk.

Forrás:https://www.pinterest.ca/pin/370702613073190838/

(21)

3. Pliniusi típusú vulkánosság

A kitörés során már a magmakamrában gázbuborékok keverednek a magmához, amik magmafoszlányokat ragadnak magukkal és hatalmas robbanással hagyják el a krátert. A vulkáni kúp felett akár tíz kilométer magas kitörési oszlop is kialakulhat, ami később súlyánál fogva összeomlik, majd izzó, forró felhőként zúdul le a vulkáni kúp lejtőin. A kitörés során a hegy egy része teljesen megsemmisül. Ez a legpusztítóbb a három típus közül.

(22)

A láva összetétele meghatározza, hogy milyen formákat hozhat létre.

Lássunk erre is néhány példát!

(23)

1. Bazaltos láva

A fonatos (pahoehoe) láva úgy jön létre, hogy a hígan folyó láva tetején kihűlési hártya alakul ki, amit az alatta folyó láva összeráncol.

Az aa láva felszíne pedig a lávaszökőkútból szétfröccsenő és megszilárduló lávacseppek miatt olyan ragyás.

Forrás:https://twitter.com/geosciunc/status/876868292450930688

(24)

2. Andezites láva

A bazaltos lávához képest sűrűbb, lassabban folyik, a lávafolyásai is rövidebbek. A kisebb sebessége miatt a tetején vastagabb hűlési kéreg alakul ki, amit az alatta mozgó láva blokkokra tördel. S ezek a blokkok tutajként úsznak a láva tetején, amíg az teljesen meg nem szilárdul.

Forrás:https://www.pinterest.es/pin/419960733987612970/

(25)

3. Dácitos láva

Ez a láva már olyan sűrű (viszkózus), hogy alig folyik, sőt, gyakran a vulkán kráterét sem képes elhagyni, egyszerűen beleszilárdul, és lávadóm alakul ki.

Forrás:https://hu.pinterest.com/pin/51298883232214122/

(26)

A vulkánok eltérő működése miatt a kúpok felépítésében is eltéréseket figyelhetünk meg.

Lássunk erre is néhány példát!

(27)

1. A vulkán működése során jelentős a gázok mennyisége. A kitörés hatalmas robbanással jár, melynek során nagy mennyiségű vulkáni por, hamu kerül a légkörbe, illetve kisebb, nagyobb vulkáni bombák hagyják el a krátert. A kitörés során a vulkáni kúp részben vagy teljesen megsemmisül, s csupán egy kaldera őrzi az emlékét.

Pl. Mt. St. Helens (USA), Krakatau és Tambora (Indonézia)

Forrás:https://slideplayer.hu/slide/2204959/

Forrás:http://ttnotes.com/laguna-quilotoa.html#

Forrás:https://www.slideshare.net/bresserw/wesley-4376855

Kaldera keletkezése

(28)

2. A vegyes működésű vulkánok esetében lávafolyással és vulkáni anyag szórásával is találkozunk. Az egymást követő kitörések anyagai egymásra rakódnak, és így réteges szerkezetű, úgynevezett rétegvulkánok jönnek létre.

Pl. Stromboli, Etna (Olaszország)

Forrás:https://hu.pinterest.com/pin/255438610095884803/

(29)

3. A vulkánkitörés során a kráterből csak láva távozik. A vulkáni kúpot a megszilárduló lávafolyások építik fel. Ekkor enyhe lejtőjű pajzsvulkánok keletkeznek.

Pl. Mauna Kea (Hawaii-szk.)

Forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mauna_Kea_from_Mauna_Loa_Observatory,_Hawaii_-_20100913.jpg?uselang=fr

(30)

A tűzhányók tevékenysége gyakran csak a vulkán közvetlen környezetében okoz problémákat. ”Csupán” a kúp közelében lévő településeket és az ottani élővilágot pusztítja el. Viszont vannak olyan kitörések is, amelyeket több ezer kilométerre is észlelnek, valamint hatásait évekig érzi a Föld egész lakossága.

Nézzünk néhány olyan kitörést a múltból, ami hatással volt

az emberi civilizációra!

(31)

A Vezúv kitörése (i. sz. 79.) váratlanul érte a környező települések lakosságát. Ekkor pusztult el többek között Pompei, amelynek romjait a 20. század közepén kezdték el kiásni a vulkáni porból. A lakosságnak nem sok esélye volt a menekülésre a mérges gázok és az izzó vulkáni bombák elől.

(32)

A Tambora kitörésének (1815.) robaját 1200 km-re is hallották. A kúp felett magasodó kitörési oszlop 40 m magas volt. A környéket izzó gáz- és hamufelhők borították. A kitörés során 100 km³ vulkáni anyag került a felszínre és a légkörbe, ami először több napos sötétséget, majd szokatlanul hideg időt okozott. A kitörés évekig hatással volt a Föld éghajlatára, és több 10.000 ember halálát okozta.

Forrás:https://hubpages.com/education/The-1815-Mount-Tambora-Eruption- Largest-Volcanic-Eruption-in-Recorded-History-and-the-Year-without-a-Summer

Forrás:http://tuzhanyo.blogspot.com/2015/03/a-tambora-kitoresenek-200-evfordulojara.html

(33)

A Krakatau kitörésének (1883.) robaját 4800 km-re is észlelték. A légköri lökéshullám pedig hétszer kerülte meg a Földet. Óriási cunamit is elindított, ami a partok menti településeket pusztította el. A kitörés során a sziget nagy része megsemmisült, valamint a felszínre és a légkörbe 25 km³ vulkáni anyag került. Az általa okozott éghajlatváltozás csupán évekkel később állt helyre.

Ám a Krakatau nem nyugodott. 1927 óta a kitörések újabb kúpot építettek a korábbi helyén, amit Anak Krakataunak (Krakatau gyermekének) neveztek el.

Forrás:https://www.slideshare.net/GnlMassimo/vulcani-asia

Forrás:http://www.oysteinlundandersen.com/krakatau-volcano/

Forrás:https://www.flickr.com/photos/tjetjep/44456309334

(34)

Köszönöm a figyelmet!

Forrás:https://www.sunset.com/travel/hawaii/kilauea-volcano-eruptions