48
(1998) hét kulturális dimenziójából kettőben lelhetők fel jelen disszertáció kutatási problémájára legegyértelműebben vonatkoztatható formában:
neutrális és affektív dimenzió
specifikus és diffúz dimenzió
A neutrális versus affektív dimenzió az érzelmek kimutatásának a fokát jelöli, míg a specifikus versus diffúz dimenzió az involválódás mértékét jelzi és az élet különböző szegmenseinek (pl.: magánélet és munka) egymástól való elhatárolódására vagy egybemosódására vonatkoznak. Az említett dimenziójellemzők a különböző professziók esetében még azonos nemzeti kultúrán belül is változóak és a dimenziójellemzők hatásai az interperszonális kapcsolatokon alapuló foglalkozások esetében felértékelődnek.
A kultúra és a személyiségkomponensek befolyásolják azokat a tényezőket, amelyek az egyén boldogságát alakítják. Célorientált egyéneknek (Snyder, 1991) rizikó kedvelőknek vagy kerülőknek, az individuális vagy a kollektív kulturális környezet tagjainak, a magas vagy alacsony önbecsülési szinttel rendelkezőknek vagy vallást aktívan gyakorlóknak más jelenti a boldogságot (Diener, Inglehart, Tay, 2013). Betegség, családi vagy munkahelyi krízis, anyagi válság, haláleset, kudarcélmények negatívan befolyásolják az egyén boldogságát. Schwarz et al., (1987 In Diener et al., 2013) kísérlettel bizonyították, hogy az említett negatív életeseményeken kívül egy sportverseny eredménye is okozhat tartós rossz hangulatot, továbbá, hogy a kellemes környezetben kitöltött az egyén az élettel való megelégedését kutató kérdőívre adott válaszok több pozitívumot tartalmaztak, mint az ugyanerre a kérdőívre kellemetlen környezetben adott válaszok.
49
ismereteiken alapul (Fleischmidt, 2006). A grounded theory15 kutatási metodológia nem tartja szükségszerűnek az előzetes hipotézisek megfogalmazását, mivel kvalitatív kutatások esetében, főleg a társadalomtudományok területén bizonyos adatok milyensége, információk megléte vagy hiánya, a valóság interpretálásának módja nem jósolható meg a kutatás előtt, ezért a kutató az adatok elemzése közben, vagy az elemzés után alakítja ki elméletét. Az extrém elvárás, hogy a kutató legyen „tabula rasa” és így kezdjen neki a felvett adatok feldolgozásának nem megvalósítható körülmény (Mitev, 2012). A kutatási kérdések előzetes megfogalmazása és azok módosítása a kutatás során feltételezi az adott kutatási területhez tartozó alapos háttérismeretet (Fischer, Otnes, 2006, Strauss, Corbin, 1998, In Mitev, 2012). A grounded theory kutatásmetoldológiai elvei alapján végzett kutatás strukturált, előre megtervezett, kutatási kérdésekkel megalapozott, az adatfeldolgozás során állandó összehasonlítást feltételez és a kutatót az adott témával kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretanyag és az adatfeldolgozás folyamata segíti az elméletalkotásban. E feltételek nélkül a kutatás csak bizonyos jelenségek leírására lehetne jó (Glaser, Strauss, 1967, Suddaby, 2006, Kucsera, 2008, Sántha, 2009, Mitev, 2012).
3.1. A kvalitatív adatkorpusz feldolgozásának eszközei
Szöveges adatok feldolgozására, a tartalomelemzés alkalmas módszer, amely része lehet a kvantitatív, a kvalitatív vagy a vegyes típusú adatfeldolgozásnak is (Krippendorff, 1995, Richards, 2009, Sántha, 2014). A számítógépes tartalomelemző programok megjelenésével az időigényes és mechanikus cédulázás helyett szoftverek segítik a kutatót az adatredukció, az összefüggések meglátása és ábrázolása, a tartalomban való keresés, vagy a kódolás megbízhatósági mutatójának kiszámításához. A következőkben a német MAXQDA12 szövegelemző szoftver alapfunkciónak a működését fogom bemutatni.
3.2. A MAXQDA12 szoftver munkafelületeinek és eszköztárának rövid bemutatása Az empirikus adatelemzés részletes leírása előtt szeretném bemutatni a kvalitatív tartalomelemzésre használt szoftver eszközeinek egy részét, amelyek az elemzés munkáját segítették. A MAXQDA12 szoftver16 eszközök széles skáláját biztosítja kvalitatív adatkorpusz elemzésére. A szoftver projekt alapon működik, egy-egy projekten belül több dokumentummal lehet dolgozni. A program munkafelülete a következő (8. ábra):
15 Azért használom az angol elnevezést, mert a magyar fordításában a kutatók nem egységes néven nevezik, említik megalapozott elméletnek, lehorgonyzott elméletnek és grounded theory-nak is (Mitev, 2012, Kucsera, 2008).
16 Forrás: Sántha (2009), Sántha (2013) MAXQDA12 kezelési útmutató, saját tapasztalatok
50
8. ábra A MAXQDA szoftver munkafelülete Forrás: MAXQDA12
A munkafelület négyes osztású. Az eszközkezelő sáv alatt balra fent találhatók a projektbe betöltött dokumentumok. A dokumentumok vagy aktivált (piros) vagy deaktivált állapotban vannak. Bármilyen parancsot szeretnénk végrehajtatni, a program mindig felajánlja, hogy válasszunk, az összes dokumentumra, vagy csak az aktivált dokumentumra vonatkozik-e a parancs. A jobb felső mezőben olvasható a dokumentum szövege. A szoftver többféle szövegformátumot tud kezelni (PDF, doc, docx, rtf). A szövegek importálhatók, bemásolhatók vagy beírhatók és szerkeszthetők. Balra lent található a kódfa rendszer. A kódokhoz színek rendelhetők és a kódok is aktiválhatók vagy deaktiválhatók. Vizsgálhatjuk a dokumentumot, az összes kódot, vagy csak az aktivált kódokat figyelembe véve. A felület elrendezése megváltoztatható, az egyes részek el- és felfedhetők. Jobbra lent jelennek meg az aktivált kódokkal jelölt szövegszegmensek.
A program automatikusan menti a változtatásokat. Egyetlen hiányosságot fedezhető fel a szoftver használat közben: a 12-es verzióba sem lett beépítve visszavonó gomb. A program kezelése egyszerű, a különböző funkciók több úton érhetők el.
A tartalomelemzés első lépése a dokumentum importálása, majd a kódrendszer kialakítása. A szoftver többféle kódolási lehetőséget kínál, automatikus keresőfunkcióval rá lehet keresni szavakra, szókapcsolatokra. In-vivo kódolás választásánál a megjelölt elem lesz a kód neve, kézi kódolás esetében a kutató készíti el a hierarchikus kódrendszert, nevezi meg a kódokat és rendeli az egyes szavakat vagy szövegrészeket bizonyos kódokhoz. A MAXQDA12 szoftver jól kezeli az induktív kódolási metódust, a kódolási folyamat során kódok törölhetők,
51
átnevezhetők, új kódok egyszerűen létrehozhatók, a kódrendszer struktúrája szabadon változtatható. A rendszer az új parancsnak megfelelően megváltoztatja a már bekódolt részek kódolását. A kódok sorrendje is változtatható a kódolás folyamán. A kódrendszer más projektbe exportálható.
A kódolás folyamata egyszerű, a dokumentum szövegében ki kell jelölni a kódolni kívánt szövegrészt és az egérrel a kijelölt szövegrészre kell húzni a megfelelő kódot.
A szövegrészek mellett láthatóak a különböző színű kódok. A kódokra kattintva megjelenik az adott kódhoz rendelt szöveg. A szövegrészekhez emlékeztetőket is lehet rendelni (9. ábra), amit a kódolt egység mellett kis jegyzetlap ikon jelez:
9. ábra Kódok és emlékeztető ikon a kódolt szöveg mellett Forrás: MAXQDA12
Az ikonra való kattintással megjelentethető az adott részhez fűzött kutatói megjegyzés.
A kódolás végeztével a szövegek kódolt egységei és a kódok különféle vizuális elemekkel megjelentethetők és elemezhetők. Minden vizuális elem táblázatként és Excel formába exportálható Megjeleníthető a színes kódolt egységek dokumentum portréja (14. ábra). A szoftver kezelni tudja az egymást átfedő kódokat is és különböző vizuális elemekből választhat a kutató.
A dokumentum portréjában színek jelölik a különböző kódolt szegmenseket. Az illusztráció mutatja, hogy két szín árnyalatait választva (zöldek és pirosak) jól elkülöníthetők a két kategóriára vonatkozó szövegszegmensek. A vizuális ábrázoláson első pillantásra szembetűnő, hogy melyik kategória kódolt szegmensei vannak többségben a szövegkorpuszban.
Azonos projekten belül a rendszer megjelenteti a kódok gyakoriságát vizuális elemekkel (a négyzetek nagysága jelzi az előfordulás gyakoriságát) de ugyanez megjelentethető számadatokkal is (10. ábra). A vízszintes tengelyen találhatók a dokumentumok, a vertikális tengelyen látható a kódfa.
52
10. ábra Kód mátrix vizuális elemekkel Forrás: MAXQDA12
Az egymást átfedő kódok is megjeleníthetők mind vizuális elemekkel, mind számadatokkal (11. ábra). A táblázat függőleges és vízszintes tengelyén is a kódsorok láthatók és a táblázat a kódátfedések gyakoriságát mutatja. Jelen elemzett projektben a kiemelt rész mutatja, hogy a „diákokkal kapcsolat” 22 esetben volt „negatív élményként” és 25 alkalommal
„pozitív élményként” megemlítve. A táblázatok segítik a kutatót, a szövegek mélyrétegeinek feltárásában és a kutatási kérdésekre adott válaszok megkeresésében.
11. ábra Kódátfedések vizuális ábrázolásának részlete Forrás: MAXQDA12
A kutatót grafikus elemek segítik a szöveg mélyrétegeiben rejlő összefüggések feltárására ehy dokumentumon belül, vagy különböző dokumentumok összehasonlításával (12.
ábra).
53
12. ábra Kód és alkód összefüggéseinek gondolati térképe Forrás: MAXQDA12
A szoftver lehetővé teszi gondolati térképek megrajzolását is és ábrázolja a kódolt szegmensek közötti kapcsolatokat. A vonalak vastagsága jelzi az adott kód megjelenésének gyakoriságát.
A dokumentumokban szógyakoriságot is lehet számolni. A szógyakoriság mérésénél egyszerűen ki lehet szűrni azokat a szavakat, amiket nem szeretnénk mérni (névelők, kötőszavak). Hibája a programnak, hogy ha ugyanaz a szó nagy vagy kis kezdőbetűvel is szerepel azt két különböző szóként ismeri fel. Táblázatot, vagy szófelhőt is készíthetünk, a táblázatban a szavak hossza, megjelenésének gyakorisága és a szövegen belüli százalékos aránya is követhető.
A leggyakrabban előforduló szavakból a program szófelhőt készít. A nagyobb betűmérettel nyomtatott szavak gyakrabban fordultak elő a szövegben.