• Nem Talált Eredményt

Rendhagyó bibliográfiám

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Rendhagyó bibliográfiám"

Copied!
103
0
0

Teljes szövegt

(1)

SALGA ATTILA

Rendhagyó

bibliográfiám

Debrecena Bulteno, Debrecen 1995

(2)

Saiga Attila: Rendhagyó bibliográfiám

(3)

S zerk esztette: PAPP TIBOR

Megjelenik a DEBRECENA BULTENO című e s z p e r a n t ó nyelvű f o l y ó i r a t k ü lö n szá m a k én t

HU ISSN 0 8 6 5 -9 5 5 9

Debrecena B u l t e n o , D eb recen 1995/1 .

©

S a ig a A t t i l a , D eb recen 1995

(4)

Előszó helyett...

A

Rendhagyó bibliográfiám

a szo k á so stó l eltérő cím. Arra utal, hogy valóban nem hagyom ányos, nem m egszok ott összeállításról van szó.

26 év tudományos m unkásságát sokféleképpen lehet(ne) reprezentálni, ehhez azonban anyagiak hiányában a lehetőségeim korlátozva vannak.

Bibliográfiám több ok miatt válogatott é s rendhagyó.

a) Nem tartalmazza annak a több szá z újságcikknek (fordításnak, Interjúnak, riportnak, novellának, hum oros írásnak stb.) az adatait, amelyek nem sorolhatók a tudomány témakörébe.

b) Csak azoknak a (tan)könyveknek, tanulmányoknak,

könyvism ertetéseknek é s cikkeknek a felsorolását találhatjuk meg benne, am elyek témája é s kifejtése valóban kapcsolódik a nyelvészethez, az irodalomhoz vagy az idegen nyelvek oktatásához.

c) Ez a rendhagyó bibliográfia hivatkozásokat Is közöl. Pontos forrásként utal arra, ki, hol é s mikor idézett, em lített m eg valamilyen

tanulmányában, könyvében.

d) Több, máshol már m egjelent könyvrészlet, értekezés é s egy első k én t közölt tanulmány is szerepel benne.

Remélhetőleg a T. Olvasó talál a kiadványban olyan forrásokat, utalásokat, értekezéseket, am elyeket hasznosítani tud mindennapi kutató

munkájában.

Debrecen, 1995. január 2 0 .

Dr. Saiga Attila egyetemi adjunktus KLTE Szláv Filológiai Intézet, 4 0 1 0 Debrecen

-

5

-

(5)

Könyvek,

O r o sz — m agyar n y e l v é s z e t i t e r m i n o l ó g i a i s z ó t á r . T a n k ö n y v k ia d ó , Bp. 1 9 7 4 .

Л ек с и ч е ск а я и грам м атическая ст и л и сти к а р у с с к о г о язы ка, ч. I —I I . D e b r e c e n , KLTE 1 9 9 2 . (S an kó G y u lá v a l)

M o n d at- é s s z ö v e g g y ű j te m é n y a z o r o s z f o r d í t á s é s s t i l i s z t i k a cím ű t á r g y h o z . D e b r e c e n , KLTE 1 9 8 9 . (S a n k ó G y u lá v a l)

В ен г ер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о язы ка. T a n k ö n y v k ia d ó , Вр. 1 9 8 4 . R ö v id o r o s z g y a k o r l a t i n y e l v t a n . E ger 1 9 7 7 .

E s z p e r a n t ó n y e l v . A la p is m e r e te k . E g er 1 9 7 6 .

O r o sz — m agyar n y e l v é s z e t i k i s l e x i k o n . D e b r e c e n , KLTE 1993 E s z p e r a n t ó a l a p i s m e r e t e k . D e b r e c e n , KLTE 1 9 9 0

E s z p e r a n t ó a l a p o z ó . D e b r ece n , KLTE 1993

E s z p e r a n t ó a la p f o k o n . D e b r e c e n , D e b r e c e n a B u lt e n o 1995

E s p e r a n t o - k r e s t o m a t i o p o r s t u d e n t o j de f i l o l o g i s c i e n c a f a k u l t a t ó . E l e k t i s k a j r e d a k t i s : d - r o A t t i l a S a i g a . D e b r e c e n , KLTE 1991

T e s z t k ö n y v e s z p e r a n t ó n y e l v v i z s g á r a . D e b r e c e n , D e b r e c e n a B u lte n o 1 9 9 5 ( d r . M é sz á r o s B é lá v a l )

R en d h agyó b i b l i o g r á f i á m . D e b r e c e n a B u lt e n o 1 9 9 5

(6)

Tanulmányok, cikkek

К а тего р и я з а л о г а в р у сск ом я зы к е. S l a v i c a X X ., D e b r e c e n 1 9 8 4 . 5 - 1 0 .

Актив и п а сси в в р у сск о м я зы к е. S t u d i a R u s s i c a V I I . , Bp. 1 9 8 4 . 9 - 2 0 .

рр.

рр.

A C o n t r i b u t i o n t o t h e P a s s i v e i n R u s s ia n . S l a v i c a XXVI. D e b r e c e n 1 9 9 3 . p p . 3 3 - 4 2 .

Некоторые вопросы а сп е к т у а л ь н о с т и в р у сск о м и в е н г е р с к о м язы к ах. В с б . "Вопросы оптим ализации вклю ченного обуч ен и я р у с с к о м у языку в е н г е р с к и х с т у д е н т о в -Ф и л о л о г о в ." Владимир 1 9 8 7 . р р . 6 2 - 6 8 .

И зуч ен и е к а т его р и и вида г л а г о л о в в в у з а х . F ő i s k o l a i r u s s z i s z t i k a i n a p o k . S z e g e d 1 9 7 3 . p . 6 8 .

Некоторые т е о р е т и ч е с к и е и п р ак ти ч еск и е вопросы , св я за н н ы е с асп ек ту а л ь н о сть ю в р у сск о м и в в е н г е р с к о м язы к ах. S t u d i a R u s s i c a V I I I . , Bp. 1 9 8 5 . р р. 1 5 1 - 1 6 9 .

К в о п р о с у о к а т его р и и с о с т о я н и я . A c ta U n i v e r s i t a t i s S z e g e d i e n s i s d e A t t i l a J ó z s e f N orain atae D i s s e r t a t i o n e s S l a v i c a e XXX., S z e g e d 1 9 8 8 . p p . 1 8 3 - 1 9 3 . ( S z é k e l y G á b o r r a l)

В ен гер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о язы ка. В с б . " I I I Международный си м п ози ум по преподаванию р у с с к о г о языка в Ф и н н о-угор ск и х школах".

Таллин 1 9 7 8 . р . 6 3 .

О н ео б х о д и м о ст и и здан и я к р а т к о го к у р с а в е н г е р с к о г о язы ка в со п о с т а в л е н и и с р усск им языком дл я с о в е т с к и х п р е п о д а в а т е л е й . В с б .

" Р еги он ал ьн ая конференция п р е п о д а в а т е л е й р у с с к о г о язы ка и л и тер а т у р ы ." N y ír e g y h á z a 1 9 7 8 . р р. 5 0 - 5 1 .

В ен гер ск и й язык в з е р к а л е р у с с к о г о язы ка.

P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom XV.

9 5 - 1 0 0 .

A c t a A c a d em ia e E g e r 1 9 7 9 . p p.

-

7

-

(7)

Трудные для в ен г р о в вопросы р у с с к о г о си н т а к си са .

В с б . "Национальная ор и ен тац и я при и зу ч ен и и р у с с к о г о языка в ен гер ск и м и студен там и -Ф и л ол огам и " . Владимир 1 9 8 9 . р р. 2 4 - 2 8 .

И зучени е к а т ег о р и и вида в Э герск ом п е д а г о г и ч е с к о м и н ст и т у т е {В е н г р и я ). Modern N y e l v o k t a t á s , Bp. TIT, 1 9 7 8 . р р. 1 1 9 - 1 2 2 ; В с б .

" I l l Международный к о н г р е с с п р еп о д а в а т ел ей р у с с к о г о язы ка и л и тер атур ы ." Варшава 1 9 7 6 . р . 2 4 7 .

О зн а ч ен и и со п о с т а в л е н и я р у с с к о г о и р одн ого языков при о буч ен и и . В с б . "Проблемы с о п о с т а в и т е л ь н о г о и зуч ен и я р у с с к о г о и в е н г е р с к о г о я зы к ов ." Будапешт 1 9 7 8 . рр. 8 4 - 8 9 .

О к а т его р и я х р у с с к о г о и в е н г е р с к о г о г л а г о л о в . В с б . "Тезисы док л адов и сообщ ен ий. 5 - й международный к о н г р е с с п р е п о д а в а т е л е й р у с с к о г о языка и л и т е р а т у р ы ." П рага 1 9 8 2 . р . 1 9 3 .

В ен гер ск и й язык в з е р к а л е р у с с к о г о языка. О н е о б х о д и м о ст и и здан и я к р а тк о го к ур са в е н г е р с к о г о языка в со п о ст а в л ен и и с р усск и м для с о в е т с к и х п р е п о д а в а т е л е й . A c ta A cadem iae P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom XV. E ger 1 9 7 9 . p p . 9 5 - 1 0 0 .

Некоторые вопросы а с п е к т у а л ь н о с т и в р усск ом и в в ен г ер ск о м язы ках.

В с б . "Вопросы оптим изации включенного о б у ч ен и я р у сск о м у языку в е н г е р с к и х ст у д е н т о в -Ф и л о л о г о в . Межвузовский сбор н и к т р у д о в ."

Владимир 1 9 8 7 . р р . 6 2 - 8 8 .

Р одов ая с о о т н о с и т е л ь н о с т ь в к а т его р и и н а зв а н и й лиц. I n : R endhagyó b ib l i o g r á f i á m . D e b r e c e n a B u lt e n o 1995

B o n k á ló S ánd or é s a s z l á v o k . H e v e s i S z e m le , 1 9 7 5 . 1 . p p . 4 8 - 5 1 . B o n k á ló Sándor e m l é k e z e t e . H e v e s i M űveló'dés, 1 9 7 4 . 1 . p p . 9 4 - 9 5 . A d a lé k o k B o n k á ló S á n d o r é l e t é h e z é s m u n k á ssá g á h o z. A c ta A cad em iae P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . N ova S e r i e s , tom X I I . E g e r 1 9 7 4 . pp.

2 0 1 - 2 0 9 .

B o n k á ló S ánd or é s a z o r o s z ir o d a lo m . A c ta A ca d em ia e P e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom X I I I . E ger 1 9 7 5 . p . 2 7 1 - 2 8 1 .

B o n k á ló S ánd or é s a s z l á v o k . H e v e s i S z e m le , 1 9 7 5 . 1 . p p . 4 8 - 5 1 . A m agyar — r u t é n k a p c s o l a t o k t ö r t é n e t é b ó ' l . I . r é s z : Magyar H íd , 1 9 9 1 . 2 . pp. 5 - 6 . ; I I . r é s z : 1 9 9 1 . 3 . p p . 6 - 7 .

N o t i e s on S án d o r B o n k á ló * s Work o f R usyn ( R u t h e n ia n ) P h i l o l o g y . S l a v i c a XXV. D e b r e c e n , 1 9 9 1 . p p . 5 1 - 6 1 .

Чи Русини п р а ст а р о ж и т ел е на Подкарпат'* ю (п о О лександр ови чу Б о н к а л о ). Нова Думка (В у к о в а р ), 1 9 8 9 . (X V I I I ) 7 1 . р р . 5 8 - 5 9 .

(8)

О лександр Бонкало и р уси н и . Нова Думка ( В у к о в а р ),1 9 8 9 . ( X V I I I ) 7 3 . рр. 4 4 - 4 5 .

Ö tv en é v e s a z e l s ő m agyar n y e lv ű o r o s z i r o d a l o m t ö r t é n e t . ( B o n k á l ó S án d o r k ö n y v é r ó 'l.) H ev es m eg y ei N é p ú jsá g , 1 9 7 6 . a u g . 1 2 . p . 5 . ; Magyar N em zet, 1 9 7 6 . a u g . 3 1 . p. 10.

S án d o r B o n k á ló k a j l a o r i e n t a j s l a v o j . D e b r e c e n a B u l t e n o . E k s t r a num ero. D e b r e c e n 1 9 9 1 . p p . 1 - 1 4 .

S án d o r B o n k á ló k a j l a o r i e n t a j s l a v o j . I . D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 8 9 . 1 2 . ( 5 4 ) p p . 8 - 1 1 . ; I I . 1 9 9 0 . 3 . ( 5 7 ) , p p . 2 4 - 2 7 ; I I I . 1 9 9 0 . 6 . ( 5 9 ) p p . 3 - 5 . ; IV . 1 9 9 0 . 9 . ( 6 0 ) pp. 1 1 - 1 5 .

S k i z o j d e k o n t r a s t a E s p e r a n t a — h u n gara g r a m a tik o . I . D e b r e c e n a B u lt e n o , 1 9 8 6 . 2 . ( 2 8 ) p p . 1 6 - 2 0 . ; I I . 1 9 8 6 . 4 . ( 2 9 ) p p . 2 2 - 2 5 . ; I I I . 1 9 8 6 . 7 . ( 3 0 ) p p . 1 9 - 2 2 .

K a u z a t ív i g é k é s k a u z a t i v v is z o n y o k a z o r o s z n y e lv b e n . D ia k r o n ik u s é s s z i n k r o n i k u s á t t e k i n t é s . A c ta A cadem iae P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom X. E g er 1 9 7 2 . p p . 4 4 3 - 4 7 7 .

A c s u v a s n y e l v r ó ' l . H ev es m e g y ei N é p ú jsá g , 1 9 7 3 . f e b r . 1 8 . p . 6 . Az á l t a l á n o s é s k ö z é p i s k o l a i o r o s z n y e l v o k t a t á s n é h á n y t i p i k u s n y e l v i h i b á j á r ó l . H e v e s i M űveló'dés, 1 9 7 2 . 1 - 2 . pp. 9 2 - 9 4 .

A n a ló g ia v a g y s z ó t á r i a l a k ? H e v e s i M ű veló'd és, 1 9 6 9 . 3 . p p . 4 5 - 4 6 ; I d e g e n N y e lv e k T a n í t á s a , 1 9 7 2 . 1 . pp. 2 4 - 2 6 .

S in o n im o j e n E s p e r a n t o . D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 9 1 . ( 6 6 ) 4 . pp.

20-2 1.

N éhány é s z r e v é t e l a m o z g á s t j e l ö l ő ' i g é k e l m é l e t é n e k é s t a n í t á s á n a k g y a k o r l a t á h o z . A c t a A cad em iae P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom X I I . E g er 1 9 7 4 . p p . 4 4 - 4 9 .

A m agyar n y e l v a z o r o s z n y e l v tü k r é b e n . O r o s z M ó d s z e r ta n i L apok.

E g er 1 9 8 1 . 4 . p p . 2 9 - 3 8 .

I d e g e n " id e g e n " n y e l v e k . H e v e s i S z e m le , 1 9 7 9 . a u g . p p . 3 8 - 4 0 .

Az i g e s z e m l é l e t é s t a n í t á s a a z á l t a l á n o s i s k o l á b a n . H e v e s i M ű veló'd és, 1 9 7 0 . 2 - 3 . p p . 6 5 - 7 1 .

A n y e l v é s z e t n em csak a s z a k e m b e r e k é . É l e t é s Ir o d a lo m , 1 9 7 7 . o k t . 1 0 . p . 2 .

B á r c z i G éza é s a z e s z p e r a n t ó . Magyar N em zet, 1 9 7 8 . j a n . 1 0 . p . 8 .

(9)

A n y e l v é s z e t i h o m u n c u lu s l é t r e j ő . K r i t i k a , 1 9 7 6 . 9 . p p . 1 4 - 1 5 . (D r . B i h a r i J ó z s e f f e l e g y ü t t )

Az o r o s z n y e l v o k t a t á s á r ó l a z e s z p e r a n t ó t ü k r é b e n . V i l á g é s N y e lv , 1 9 8 1 . 6 . p . 1 9 .

Sütnél—e a magyar? Heves megyei Népújság, 1975. jú n . 2 0 . p. 8.

E s z p e r a n t ó a tu d o m á n y o s é l e t b e n . E g y ete m i É l e t , 1 9 8 3 . j ú n . 9 . p . 4 .

N y e lv i p ro b lé m á k a n e m z e tk ö z i s p o r t v i l á g b a n . M agyar N e m zet, 1 9 7 6 . j ú l . 1 1 . p . 1 0 .

A k ö z ö s n y e l v . M agyar H ir l a p , 1 9 8 3 . j ú l . 1 6 . p . 8 .

N y e l v t a n u l á s r ó l , n y e l v t u d á s r ó l . Magyar N e m zet, 1 9 7 6 . j a n . 16.

p . 1 1 .

E s z p e r a n t ó n y e l v e n a P a r n a s s z u s r a . Baghy G y u la é s K a l o c s a y Kálmán c e n t e n á r iu m á r a . H a j d ú - b ih a r i N ap ló (HBN), 1 9 9 1 . a u g . 2 6 . p . 8 . A m e s t e r s é g e s n y e l v é l ő v é v á l t . Az e s z p e r a n t ó n y e l v s e g í t s é g é v e l a m agyar ir o d a lo m m in d en h o v á e l j u t . HBN, 1 9 9 1 . d e c . 1 8 . T erm és, p.

1 9 .

A r e f o r m e r p e d a g ó g u s G önczy P á l ( 1 8 1 7 - 1 8 9 2 ) . V i l á g i t ó C e r u z a , 1 9 9 4 . o k t . p . 8 . ; S z a b a d h a jd ú , 1 9 9 4 . a u g . 1 9 . p . 3 .

M ata J á n o s e m l é k e z e t e . HBN, 1 9 9 4 . d e c . 6 .

A v i l á g m i n d e n s é g e t a k a r t a n y e l v b e f o g l a l n i . (K alm ár G y ö r g y r ő l) HBN, 1 9 9 4 . d e c . 2 . p . 7 .

H írü n k a v i l á g b a n . H u n g a r o ló g ia n e m z e tk ö z i n y e l v e n . M agyar H íd, 1 9 9 1 . j a n . 1 7 . p . 2 3 .

Egy " h o lt " n y e l v ú j r a é l e d . HBN, 1 9 9 4 . j ú l . 1 4 . p . 6 .

A m ikor é r d e k l ő d é s b u z d í t a z o r o s z t a n u l á s r a . ( I n t e r j ú d r . K is s K álm án nal a m a g y a r o r s z á g i o r o s z n y e l v o k t a t á s e l s ő s z á z é v é n e k t ö r t é n e t é r ő l . ) HBN, 1 9 9 3 . d e c . 3 0 . p . 6 .

E g y e d ü l á l l ó f i n n o k t a t á s é s humán t a g o z a t . HBN, 1 9 9 4 . j a n . 7 . p . 6 . P é ld a m u ta tó t a n á r , ir o d a lm á r , m ű fo r d ító é s ú j s á g í r ó — M olnár I s t v á n ( 1 8 7 9 - 1 9 4 3 ) . S z a b a d h a jd ú , 1 9 9 4 . j a n . 2 1 . p . 3 .

A k ö n y v t á r a k h a s z n o s s e g í t ő i a k ö z o k t a t á s n a k . V i l á g í t ó C e r u z a , 1 9 9 4 . f e b r . p . 3 .

E s z p e r a n t ó é s k u l t ú r a . HBN, 19 8 3 . a u g . 1 0 . p. 8 .

1G

(10)

S z á z é v e h a l t meg S i l l y e G ábor, a z u t o l s ó h a j d ú k e r ü l e t i f ő k a p i t á n y ( 1 8 1 7 - 1 8 9 4 ) . S z a b a d h a jd ú , 1 9 9 4 . f e b r . 1 9 . p. 3 .

Aki a v á r o s b a n k i h i r d e t t e a k ö z t á r s a s á g o t . HBN, 1 9 9 4 . m áj. 2 9 . p . 4 .

A F r e i n e t - s z e m l é l e t ű p e d a g ó g ia d e b r e c e n i s i k e r e i r ó ' l . V i l á g i t ó C e r u z a , 1 9 9 4 . á p r . p . 1.

M agyar ó s z l á v n y e l v i k a p c s o l a t o k a t k u t a t . B e s z é l g e t é s K r a s z im ir a G e o r g i e v á v a l , a KLTE S z l á v F i l o l ó g i a i I n t é z e t é n e k b o l g á r l e k t o r á v a l . HBN, 1 9 9 4 . á p r . 1 4 . p . 6 .

P r i l a E s p e r a n t o - v o r t o r d o e n l a s p e g u lo d e l a h u n g a r a l i n g v o . B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 8 2 . 1 2 . p p. 2 0 - 2 1 .

P r i l a u z o k a j m is u z o d e p r e p o z i c i o JE. D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 8 5 . f e b r . ( 2 2 . s z . ) p . 1 9 - 2 1 . ; B u lg a r a E s p e r a n t i s t o , 1 9 8 3 . 3 . p . 1 3 .;

H e l e c o , 1 9 8 7 . 5 . ( 5 8 ) pp. 5 - 6 .

P r i l a u zo k a j m isu z o d e p r e p o z i c i o j POR k a j PRO. D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 8 5 . j ú n . ( 2 4 ) p . 3 1 - 3 2 . ; H e le c o , 1 9 8 7 . 6 . ( 5 9 ) pp.

1 0- 1 2.

Ni u z u g u s t e l a v o r t o n ANKAU. D e b r e c e n a B u lt e n o , 1 9 8 5 . o k t . ( 2 5 ) p . 3 0 - 3 2 . ; B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 8 3 . 1 0 . p p. 1 9 - 2 0 .

K iu v o r t o e s t a s ANKAU? B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 8 6 . 9 - 1 0 . p p . 2 8 - 2 9 .

11

-

(11)

Könyvismertetések

Л. С. Ф едотова. Виды р у с с к о г о г л а г о л а . I d e g e n N y e lv e k T a n í t á s a , 1 9 8 5 . В. р . 1 8 9 - 1 9 0 .; S t u d i a R u s s i c a V I I I . Bp. 1 9 8 5 . pp. 4 0 3 - 4 0 6 . Л. С. Ф едотова. Виды р у с с к о г о г л а г о л а . М етоди ческ ая р а з р а б о т к а по грам м атике для в е н г е р с к и х с т у д е н т о в . S t u d i a R u s s i c a V I I I . Bp.

1 9 8 5 . p p. 4 0 3 -4 0 6 .

Л. M. М едведева. Ч асти р еч и и з а л о г (н а м атер и ал е ан гл и й ск о го я з ы к а ). S t u d ia R u s s i c a V I I I . Bp. 19 8 5 . p p . 4 0 7 - 4 1 3 .

О. П. Р а с с у д о в а . У п отр ебл ен и е видов г л а г о л а в сов р ем ен н ом р усск ом я зы к е. S l a v i c a X X I I ., D e b r e c e n 1 9 8 6 . pp. 1 6 4 - 1 6 5 .

Л ин гви стика, л и т е р а т у р о в е д е н и е , м етоди к а. I d e g e n N y e lv e k T a n í t á s a , 1 9 8 7 . 2 . pp. 5 6 - 5 7 .

А. 3 . Шакирова. Научные основы методики о б у ч ен и я к а т его р и я м вида и в р ем ен и р у сск о г о г л а г о л а в тюркоязычной школе. К азан ь , Т а та р ск о е книжное и з д а т е л ь с т в о , 1 9 7 4 . — A c ta A cad em iae P a e d a g o g ic a e A g r ie n - s i s . Nova S e r i e s , tom XIV. E ger 1 9 7 8 . pp. 5 1 1 - 5 1 8 . ; S l a v i c a XVI, 1 9 7 9 . p p. 1 6 9 - 1 7 1 . (D r . B ih a r i J ó z s e f f e l )

Ö tv e n é v v e l e z e l ó ' t t j e l e n t meg B on k á ló S á n d o r A r u t é n e k cím ű k ö n y v e . Múzeumi K u r ír , D e b r e c e n 1 9 9 1 . pp. 6 1 - 6 9 .

H u n g a r o ló g ia i o k t a t á s r é g e n é s ma. F e l s ő o k t a t á s i S z e m le , 1 9 8 4 . I . p. 6 3 -6 4 .

A m agyar k u lt ú r a v o n z á s á b a n . H u n g a r o ló g ia i o k t a t á s r é g e n é s ma.

HBN, 1 9 8 3 . s z e p t . 6 . p . 7 .

Büky B. — E g y ed i A. — P lé h C s . : N y e lv i k é p e s s é g e k , f o g a l o m k i n c s , m e g é r t é s . P e d a g ó g ia i S z e m le , 1 9 8 5 . 6 . p . 6 3 4 - 6 3 5 .

F á b iá n P á l: N y e lv m ű v e lé s ü n k é v s z á z a d a i . M agyar Tudomány, 1 9 8 5 . 6 . p . 4 7 9 . ; HBN, 1 9 8 4 . s z e p t . 1. p. 8 .

S u g á r n é Kádár J ú l i a ( s z e r k - ) : B e s z é d é s k om m u n ik áció a z ó v o d á s - é s k is i s k o l á s k o r b a n . P e d a g ó g i a i S z e m le , 1 9 8 5 . 1 2 . p p . 1 2 7 4 - 1 2 7 5 .

(12)

Dr. S z e r d a h e l y i I s t v á n : B á b e l t ő l a v i l á g n y e l v i g . M agyar N em zet, 1 9 7 7 . m áj. 2 2 . p . 9 .

F ü l e i - S z á n t ó E n d re — S z i l á g y i J á n o s : A n y e l v t a n u l á s r ó l . H eves m e g y e i N é p ú js á g , 1 9 7 5 . n o v . 2 3 . p . 5 .

L e n g y e l Z s o l t : A g y e r m e k n y e lv . Magyar N y e lv ő r , 1 9 8 2 . 4 . pp.

4 9 4 - 4 9 7 . ; H e v e s i S z e m le , 1 9 8 3 . 3 . p . 6 2 - 6 3 .

M it mondanak a n y e lv t a n á r o k ? V i l á g é s N y e lv , 1 9 7 7 . 1 . p . 4 .

V in c z e L á s z ló : R o u s s e a u - t ó l N e i l l i g . A gy erm ek f e l s z a b a d í t á s á t ó l a s z a b a d n e v e l é s i g . M agyar Tudomány, 1 9 8 3 . 2 . p p . 1 5 8 - 1 6 0 . ; H e v e s i S z e m le , 1 9 8 2 . 4 . p . 6 3 .

H u szá r T ib o r : "Nem k ö z é p i s k o l á s f o k o n . . . " H e v e s i S z e m le , 1 9 8 3 . 1.

p . 6 3 .

V in c z e F ló r a V in c z e L á s z ló : R e g é n y ir o d a lo m é s p e d a g ó g ia . P e d a g ó g ia i S z e m le , 1 9 7 7 . 7 - 8 . pp. 7 2 9 - 7 3 0 .

M ily e n l e s z k ö z n e v e lé s ü n k a z e z r e d f o r d u l ó n ? H e v e s i S z e m le , 1 9 7 8 . 2 . p . 6 3 .

F e l k e l l - e é p í t e n i B á b e l t o r n y á t ? E s z p e r a n t ó M a g a z in , 1 9 7 6 . 4 . p.

1 0.

T ó th -M á th é M ik ló s : F ig u r á n s o k . S z a b a d s á g , f o r r a d a lo m , s z e r e l e m . C o n f e s s i o , 1 9 9 4 . 4 . p p. 1 2 3 - 1 2 5 . ; V i l á g í t ó C e r u z a , 1 9 9 4 . s z e p t . p . 7 .

Ha í g y m egy t o v á b b , e l d u g u l a z " ö tá g ú s í p " . HNB, 1 9 9 3 . d e c . 9 . p.

5 .

Árpa I s t v á n : A t i s z a h á t i n e m z e t is é g e k é l e t é r ő l . HBN, 1 9 9 3 . o k t . 6 . p . 6 .

T a r c z y P é t e r : S z iv á r v á n y id ő b e n . HBN, 1 9 9 4 . d e c . 1 4 . p . 8 .

T aar F e r e n c : S o r s f o r d u l ó n — L i g e t a l j a i v á l t o z á s o k . HBN, 1 9 9 4 . d e c . 2 0 . p . 7 .

C s a t á r y G yörgy: L e v é l t á r i k a l á s z a t o k . HBN, 1 9 9 4 . j ú n . 2 1 . p . 6 . Az U n g v á r i H u n g a r o ló g ia i K özp on t G y ű jte m é n y e . HBN, 1 9 9 4 . m árc. 2 . p . 6 .

S z ö l l ő s s y T ib o r : K á r p á t-m e d e n c e i m agyar p a l e t t a . HBN, 1 9 9 4 . m áj.

2 . p . 6 . ~

N y e l v i d i v a t o k . HBN, 1 9 8 5 . j ú n . 1. p. 9 .

13

-

(13)

Hivatkozások

L. V o ls z k a j a : S a ig a A t t i l a : A m agyar n y e l v a z o r o s z n y e l v t ü k r é b e n . ( R e c e n z ió ) I d e g e n N y e lv e k T a n í t á s a , 1 9 8 5 . 5 . pp.

1 5 6 - 1 5 9 . ; S t u d ia R u s s i c a X I I I . Bp. 1 9 8 9 . p p. 3 5 6 - 3 6 0 .

P e t e I s t v á n : S a ig a A t t i l a : A m agyar n y e l v a z o r o s z n y e l v tü k r é b e n . ( R e c e n z ió ) Magyar N y e lv ó 'r, 1 9 8 5 . 4 . pp. 5 0 0 - 5 0 4 .

A m agyar n y e l v a z o r o s z n y e l v t ü k r é b e n (T a n k ö n y v k ia d ó , Bp. 1 9 8 4 )

— Magyar N e m zeti K önyvek B i b l i o g r á f i á j a , 1 9 8 5 . jú n . 1 5 . ( 4 0 . é v f . 2 . s z . 2 / 5 6 )

Kálmán B é la : K ö z n y e lv — n y e l v j á r á s . HBN, 1 9 8 5 . m áj. 4 . p . 8 . ( R e a g á lá s а Ш i s en n e k a v o n z a t a ? cím ű c i k k r e . HBN, 1 9 8 4 . f e b r . 2 . p. 8 . )

O ro sz í r ó k m agyar szem m el I I I . S z e r k . Dukkon Á g n es. T a n k ö n y v k ia d ó , Bp. 1 9 8 9 . p. 6 6 6 . (B o n k á ló S á n d o r r ó l í r t k é t tanulm ányom é s a b ö l c s é s z d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó m e m l í t é s e . )

M e g j e le n t a S l a v i c a XX. k ö t e t e . HBN, 1 9 8 4 . jú n . 1 2 . p . 4 . ( N é v e m l í t é s )

K o r n é lia Nagy: T e a t r a a g a d o e n O d o r h e iu S e c u i e s c . B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 8 2 . 6 . p . 2 0 . ( H iv . a r r a , h o g y S z é k e ly u d v a r h e ly e n a z E s z p e r a n t ó a l a p i s m e r e t e k c . j e g y z e t e m e t h a s z n á l j á k a z i s k o l á k b a n . ) F. G. B lá z q u e z : E m fa z a j v o r t o j . B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 8 4 . 6 - 7 . p p. 2 8 - 2 9 . ( R e a g á lá s a "Ni ĝ u s t e u z u l a v o r t o n ANKAU" cím ű n y e l v é s z e t i c i k k r e . )

I . H eged ű s: S t a t a ek zam en o. D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 8 5 . 1 0 . ( 2 6 ) p .A 6 . ( N é v e m l í t é s )

V. B a lo g h : S em ajno d e l i b r o . B u d a p e s ta I n f o r m i l o , 1 9 8 5 . 9 - 1 0 . p . 4 - 5 . ( N é v e m l í t é s )

(CN) N y e lv é s g é p . E g y e te m i É l e t , 1 9 8 8 . á p r . 5 . p . 2 . ( S z á m ít ó g é p e s n y e l v é s z e t t e l f o g l a l k o z o m . )

(14)

K iu e s t a s k iu e n l a s c i e n c o k a j t e k n ik o ? B e r l i n 1 9 8 4 . ( T e l j e s o l d a l é l e t r a j z i a d a to k k a l é s a l e g f o n t o s a b b p u b l i k á c i ó k k a l . )

Г. В ер н к е. С лавянское я зы к озн ани е в В енгрии з а 1 9 7 6 г . S t u d i a S l a v i c a X X III. Bp. 1 9 7 7 . рр. 2 3 8 - 2 3 9 . ( N é v e m l í t é s )

Б. Л еваи. Конференция в е н г е р с к и х р у си с т о в в Д е б р е ц е н е . S t u d i a S l a v i c a X X III. Bp. 1 9 7 7 . р р . 2 3 9 - 2 4 1 . (A z a s p e k t u a l i t á s k é r d é s e i r ó ' l t a r t o t t eló'ad ásom r e z ü m é j e .)

Б. Л еваи. Конференция в ен г ер ск и х р у си с т о в в Д е б р е ц е н е . S l a v i c a XV. D e b r e c e n 1 9 7 7 . рр. 1 1 3 - 1 1 7 . (А "П реподавание т е о р и и видов М аслова и Бондарко в Э гер ск о н п ед и н ст и т у т е" cím ű eló'ad ásom r e z ü m é j e . )

К в о п р о с у о к а т его р и и со с т о я н и я . A c ta U n i v e r s i t a t i s S z e g e d i e n s i s d e A t t i l a J ó z s e f N om in atae D i s s e r t a t i o n e s S l a v i c a e XXX. 1 9 8 8 . pp.

1 8 3 - 1 9 3 . ( S z é k e l y G á b o r r a l) H iv . В ен гер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о язы ка, р р . 1 9 2 -1 9 3 .

В. А. Ф едосов . Материалы для работы н а д ошибками в р у сск о м произнош ении в е н г е р с к и х с т у д е н т о в . Владимир 1 9 8 8 . Р е ц е н з е н т : А.

Шалга. H iv . В ен гер ск и й язык в з е р к а л е р у с с к о г о язы ка, р . 3 7 . Ш. Яношка. Синтаксис в школьных уч еб н и к а х по р у сск о м у язы ку.

В с б . "Национальная ор иен тац ия при и зуч ен и и р у с с к о г о языка в ен г ер ск и м и ст уден там и -Ф и л ол огам и " . Владимир 1 9 8 9 . р р . 2 6 - 2 9 . H iv . В ен гер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о язы ка, р . 2 9 .

А. П. О кунева. I I I Международный сим позиум по преподаванию

р у с с к о г о языка в Ф и нн о-угорск их школах. Р усски й язык в школе, 1 9 7 9 . 1 . р р . 8 0 - 8 3 . " (A T a l l i n b a n t a r t o t t " В ен герск и й язык в з е р к а л е р у с с к о г о языка" cím ű eló'ad ásom , v a g y i s k é s z ü lő ' t i p o l ó g i a i k ia d v á n y o m t e r v e z e t é n e k m é l t a t á s a . )

Я. К овалк. I l l Международный сим позиум "Проблемы п р еп одав ан и я р у с с к о г о азы ка в Ф инно-угорских школах". Р усск и й язык з а рубеж ом, 1 9 7 9 . 3 . р р . 1 2 2 - 1 2 3 . (A t a l l i n i eló'ad ásom r ö v i d i s m e r t e t é s e . ) P .C . Сурмонина. Вторая с о в м е с т н а я конференция п р е п о д а в а т е л е й р у с с к о г о языка в у з о в СССР и ВНР. Р у сск и й язык з а рубеж ом , 1 9 8 0 . 3 . р р . 1 2 3 - 1 2 4 . ( H iv a t k o z á s a z 1 9 7 9 . n o v . 2 8 -á n m i n i s z t é r i u m i k ü l d ö t t s é g t a g j a k é n t V la g y im ir b a n t a r t o t t eló 'a d á so m ra . )

А. З о л т а н . С лавянское я зы к озн ан и е в В енгрии з а 1 9 7 8 . S t u d i a S l a v i c a XXVI. Bp. 1 9 8 0 . р р. 2 3 2 - 2 3 4 . (A t a l l i n i k o n f e r e n c i á n t a r t o t t e lő a d á s o m r ó l, p . 2 3 4 . )

К в о п р о с у о к а т его р и и с о с т о я н и я . A c ta U n i v e r s i t a t i s S z e g e d i e n s i s d e A t t i l a J ó z s e f N o m in a ta e. D i s s e r t a t i o n e s S l a v i c a e XXX. S z e g e d 1 9 8 8 . p p . 1 8 3 - 1 9 3 . ( S z é k e l y G á b o r r a l e g y ü t t ; h i v . а " В ен герск и й язык в з е р к а л е р у с с к о г о языка" cím ű k ön yvem re, р . 1 9 2 . , 1 9 3 . )

-

15

-

(15)

В. А. Ф едосов. Содержание вклю ченного обуч ен и я р у сск о м у язы к у. In : Az o r o s z n y e l v o k t a t á s a m agyar a n y a n y e lv ű e k sz á m á r a . F ő i s k o l á k k ö z ö s ta n u lm á n y g y ű jte m é n y e . S tú d iu m K ia d ó , N y ír e g y h á z a 1 9 9 4 . pp.

1 7 - 2 9 . (Hí v. а "В ен герск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о языка" с . k ö n y v e m re , р. 2 9 . )

В. Ф едосов . М етодическая х а р а к т е р и ст и к а ошибок в р у с с к о м произнош ении в е н г е р с к и х с т у д е н т о в . Владимир 1 9 8 7 . ( H iv .

"В ен гер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о язы ка", р . 3 0 . )

ЙохеФ Бихари. С остоя н и е и з а д а ч и р у си ст и к и в В ен гри и . A c ta A cad em iae P a e d a g o g ic a e A g r i e n s i s . Nova S e r i e s , tom X I I I . E g er 1 9 7 5 . p p. 2 4 9 - 2 5 4 . (A nnak m e g e m l í t é s e , h o g y a s p e k t o l ó g i á v a l f o g l a lk o z o m , p . 2 5 3 . )

Ииггван Феньвеши. Первые в е н г е р с к и е переводы "Жития" А ввакума.

Р у с с к а я л и т е р а т у р а , 1 9 8 3 . 3 . р р . 1 7 0 - 1 7 5 . (M in t B o n k á l ó - k u t a t ó r a h i v a t k o z i k , m e g e m lít i n éh á n y r ó l a í r o t t p u b l i k á c ió m a t , pp.

1 7 2 - 1 7 3 . )

Ииггван П ете. Синтаксис р у с с к о г о языка для в е н г е р с к и х с т у д е н т о в -р у с и с т о в . Т анк еньвки адо, Будапешт 1 9 9 1 . ( H i v . а

" В ен гер ск и й язык в зе р к а л е р у с с к о г о языка" cím ű k ö n y v e m re , pp.

1 1 7 , 1 2 4 . )

K o v á cs Z o lt á n : B o n k á ló S á n d o r ( 1 8 8 0 - 1 9 5 9 ) é l e t r a j z a é s tu d o m á n y o s m u n k á ssá g a . F i l o l ó g i a i K ö z lö n y , 1 9 8 0 . 1 . pp. 9 8 - 1 0 2 . (A B o n k á ló S á n d o r é s a k e l e t i s z l á v o k c ím ű b ö l c s é s z d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó m a n y a g á t k ö z l i k i v o n a t o l v a , h i v a t k o z á s s a l . )

A le x a n d e r B o n k á ló : The - R u s y n s . E a s t E uropean M on ograp h s.

D i s t r i b u t e d b y C olu m b ia U n i v e r s i t y P r e s s , New York 1 9 9 0 . (A f o r d í t ó , B o n k á ló E r v in , a IX . o l d a l o n m e g k ö s z ö n i, h o g y f e l h a s z n á l h a t t a a b ö l c s é s z d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó m é s a p u b l i k á c i ó i m a n y a g á t . A X V II. o l d a l o n v a la m e n n y i B o n k á ló S á n d o r r ó l í r o t t tan u lm án yom at f e l s o r o l j a . )

Papp F e r e n c : Í r á s t a n í t á s — a n y e l v é s z s z e m é v e l. I n : Az o r o s z n y e l v t a n í t á s a a z á l t a l á n o s i s k o l a 4 . o s z t á l y á b a n . S z e g e d , 1 9 8 2 . p p . 1 4 7 - 1 6 3 . ( " ő s z i n t e k ö s z ö n e t e m e t s z e r e t n é m k i f e j e z n i S a i g a A t t i l á n a k , a k i e c i k k k é z i r a t á t e l o l v a s t a , é s sz á m o s h a s z n o s é s z r e v é t e l t t e t t r á , to v á b b á S z é p e G y ö r g y le k t o r o m n a k ." p . 1 6 3 ) K i s s Kálmán: F e j e z e t e k a k a t o n a i , p o l g á r i o r o s z n y e l v o k t a t á s u n k t ö r t é n e t é b ó ' l . S t u d i a A cad em iae N y í r e g y h á z i e n s i s , to m u s I I I . N y ír e g y h á z a 1 9 9 4 . ( H iv . a B o n k á ló S á n d o r r ó l í r o t t d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó m a d a t a i r a , p. 4 0 . )

M i h a l i c s Árpád: Az i g e i a x i l i a r i t á s a f r a n c i á b a n é s a z o r o s z b a n . I n : R u s s z i s z t i k a . A c ta A cad em iae P a e d a g o g ic a e N y í r e g y h á z i e n s i s , tom 1 0 / E . N y ír e g y h á z a 1 9 8 5 . p p . 1 0 9 - 1 2 8 . ( H iv . B i h a r i — S a ig a :

16

-

(16)

K a u z a t ív i g é k é s k a u z a t í v v is z o n y o k a z o r o s z n y e l v b e n . D ia k r o n ik u s é s s z i n k r o n i k u s á t t e k i n t é s , p p. 1 2 4 , 1 2 6 . )

G e r g e l y M ih á ly : Szakmám a l e l k i i s m e r e t . S z é p i r o d a l m i K ö n y v k ia d ó , Bp. 1 9 8 1 . pp. 3 1 9 - 3 2 2 . ( H iv a t k o z á s a d r . B i h a r i J ó z s e f f e l í r o t t ta n u lm á n y u n k r a : A n y e l v i h om u n cu lu s l é t r e j ó ' , p . 3 2 0 . )

G e r g e l y M ih á ly : A n y e l v i z ű r z a v a r m e g s z ü n t e t é s é é r t . K r i t i k a , 1 9 7 6 . 1 1 . p p. 1 5 - 1 6 . (Hí v. a d r . B ih a r i J ó z s e f f e l í r o t t ta n u lm á n y u n k r a : A n y e l v i h o m u n c u lu s l é t r e j ó ' , p . 1 6 . )

R é p á s i G yö rg y n é — S z é k e l y G ábor — Z a p l a t k i n a N. I . : Az o r o s z á l l í t m á n y i s z a v a k m agyar m e g f e l e l ő i r ő l . In : K önyv Papp F e r e n c n e k . D e b r e c e n , KLTE 1 9 9 1 . (H iv . а "К в о п р о су о к а т е г о р и и со ст о я н и я " с .

ta n u lm á n y r a , p p . 2 0 3 , 2 1 6 . )

O r o sz n y e l v s z a k o s t a n á r o k k o n f e r e n c i á j a . H e v e s m e g y ei N é p ú js á g , 1 9 7 8 . m árc. 2 3 . p . 8 . ( N é v e m l í t é s )

O l v a s ó in k í r j á k . V élem én y a l e n g y e l n y e l v l e c k é k r ő l . L e n g y e l o r s z á g , 1 9 7 8 . 8 . p . 2 6 .

D- г о L u d o v ik o G yőry-N agy: S u k c e s a e k s p e r i m e n t o . B u d a p e s ta I n f o r m i l o , 1 9 7 7 . 2 . p . 2 1 . (C ik k a z e g r i f ő i s k o l a i e s z p e r a n t ó n y e l v o k t a t á s r ó l é s a n y e l v v i z s g á v a l k a p c s o l a t o s t e v é k e n y s é g e m r ő l .) A. C s .: I l u s t r i t a l e r n o l i b r o . B u d a p e s ta I n f o r m i l o , 1 9 7 8 . 4 . p . 5 . (A z e l s ő f ő i s k o l a i e s z p e r a n t ó j e g y z e t e m r e c e n z i ó j a . )

T. Papp: „ V a ló r a s t u d l i b r o . B u d a p e s ta I n f o r m i l o , 1 9 8 9 . 7 - 8 . pp.

1 4 - 1 5 . (A z " E s p e r a n t o - k r e s t o m a t io p o r s t u d e n t o j d e f i l o l o g i s c i e n c a f a k u l t a t ó " c . s z ö v e g g y ű j te m é n y e m r e c e n z i ó j a . ) J a r k u n s id o d e HEA. B u d a p e ŝ ta I n f o r m i l o , 1 9 7 8 . 5 . pp. 1 - 2 . (A Magyar N e m zetb e n a n y e l v o k t a t á s s a l k a p c s o l a t o s c i k k e i m m é l t a t á s a , p . 2 . ) Unua s c i e n c a s e s i o d e l a H ungara F i l i o d e A kadem io I n t e r n a c i a d e l a S c i e n c o j e n D e b r e c e n . D e b r e c e n a B u l t e n o , 1 9 9 1 . 3 . ( 6 4 ) , p . 1.

(A N e m z e tk ö z i Tudom ányos A kadém ia M agyar T a g o z a tá n a k d e b r e c e n i k o n f e r e n c i á j á n t a r t o t t e lő a d á s o m r ó l . Cím e: B o n k á ló S á n d o r é s a k e l e t i s z l á v o k . )

L á t ó h a t á r , 1 9 7 6 . 1 1 . p . 2 3 2 . (A n y e l v é s z e t i h o m u n c u lu s l é t r e j ó ' . ) M e g j e l e n t a H e v e s i S z e m le l e g ú j a b b szá m a . H e v e s m e g y e i N é p ú js á g , 1 9 7 9 . a u g . 2 6 . p . 6 . ( H iv . a z I d e g e n " id e g e n " n y e l v e k cím ű c i k k r e . )

C s i s z á r Ada: I n memóriám Dr. K a lo c s a y K álm án ( 1 8 9 1 - 1 9 7 6 ) . Bp.

1 9 9 4 . ( H iv . E s z p e r a n t ó n y e l v e n a P a r n a s s z u s r a cím ű c ik k e m r e , p . 9 2 . )

-

17

-

(17)

Nyelvművelés

Az a n y a n y e lv i m ű v e l t s é g r ő l . N é p sz a b a d sá g , 1 9 8 4 . jú n . 2 8 . p . 1 0 . K op ik a n y e lv é r z é k ü n k ? E g y e te m i É l e t , 1 9 8 5 . á p r . 2 4 . p . 4 . A t o l d a l é k o l á s r ó l . HBN, 1 9 8 4 . jú n . 2 3 . p . 8 .

Az a k t u á l i s m o n d a t t a g o l á s r ó l . HBN, 1 9 8 4 . j ú l . 2 1 . p. 9 . Mi i s en n ek a v o n z a t a ? HBN, 1 9 8 4 . f e b r . 2 . p . 8 .

N y e lv é s j e l l e m . HBN, 1 9 8 5 . a u g . 3 1 . p. 8 .

N y e lv m ű v e lé s é s b a b o n a . HBN, 1 9 8 5 . o k t . 5 . p . 8 . S z e m é ly n e v e k b ó 'l k ö z n e v e k . HBN, 1 9 8 8 . á p r . 3 0 . p . 9 . A n y e l v é r z é k r ó ' l . HBN, 1 9 8 3 . “f e b r . 5 . p. 8 .

N y e lv ü n k t i s z t á t l a n s á g a . HBN, 1 9 8 7 . j a n . 2 9 . p . 4 .

A m e ll é k n é v i ig e n e v e k h a s z n á l a t á r ó l . HBN, 1 9 8 3 . s z e p t . 1 7 . p . 8 Az a l a n y i é s a t á r g y a s r a g o z á s r ó l . HBN, 1 9 8 3 . o k t . 1 . p . 9 .

" M eleg s z e r e t e t t e l f ü g g j a hon n y e l v é n . . . " G o n d o la to k a n y a n y e lv i m ű v e l t s é g r ő l . HBN, 1 9 8 3 . n o v . 1 7 . p . 8 .

T e r p e s z k e d ő k i f e j e z é s e k . HBN, 1 9 9 1 . m árc. 2 3 . p . 8 . N y e lv é s j e l l e m . HBN, 1 9 9 1 . á p r . 2 . p. 8 .

S z e m é ly n e v e k b ő l k ö z n e v e k . 1 9 9 0 . m áj. 1 9 . p . 8 .

B e s z é d t ö l t e l é k e k nyom ában. HBN, 1 9 9 1 . a u g . 2 4 . p . 9 .

a z

-

18

-

(18)

Nem c s a k n y e lv ü k b e n é ln e k a n e m z e te k . HBN, H é tv é g e , 1 9 9 2 . a u g . 2 2 . p . 2 4 .

P r i v a t i z á l j á k a magyar n y e l v e t . HBN, H é t v é g e , 1 9 9 2 . n o v . 2 8 . p.

1 7 .

A r o s s z m ondat t ö r ö t t a b la k . HBN,1 9 9 2 . m árc. 1 1 . p . 7 .

T e r p e s z k e d ü n k . HBN, 1 9 9 3 . á p r . 1 4 . p . 7 .

ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT JELENT MEG BONKÁLÓ SÁNDOR A RUTÉNEK CÍMŰ KÖNYVE

SALGA ATTILA Bonkáló Sándor nevét és mun­

kásságát Magyarországon kevesen is­

merik, pedig az első magyar nyelvű orosz irodalom története az ő nevé­

hez fűződik (1926); a Szlávok c.

könyvében magyarul elsőként írt összefoglaló, monografikus munkát a szláv népek n y elv ért, történelméről, kultúrájáról (1915); Tolsztoj Háború

és békéjének egyik nívós fordítója S o n k á id S á n d o r (1928); a két világháború között szin­

te egyedül foglalkozott rutén nyelvi, д Magyar társadalom lexikonja, történeti és művelődéspolitikai kér- Bp., 1930. A melléklet 9. oldala désekkel.

1880-ban született Rahón, piarista gimnáziumba járt, majd az ung­

vári teológiai líceumba iratkozott be. Felszentelésére nem került sor;

-

19

-

(19)

1902-től a Pázmány Péter Tudományegyetem latin—német szakán ta­

núlt, Asbóth Oszkár irányításával a szláv filológiát is alaposan tanul­

mányozta. Szegeden és Gyöngyösön tanított, Lipcsében, Pétervárott és Szófiában képezte magát tovább ösztöndíjasként Később orosz szakos magántanári diplomát szerzett (1917), majd 1919 márciusában Sászz Oszkár javaslatára a budapesti egyetem rutén nyelv és irodalom tan­

székének megszervezésével bízták meg. Orosz nyelvet és irodalmat is ta n íto tt Mivel a Károlyi-kormány idején kapta meg kinevezését 1923- ban a tanszékét megszüntették, 43 éves korában bélistázták, nyugdíjaz­

ták. A harmincas években számos tanulmányt í r t ostorozta a sztálini rendszer önkényuralmát a vallásellenességet, a röghözkötött irodalmi m űveket védelmébe vette a nemzeti kisebbségeket, a rádióban felolva­

sásokat tartott a klasszikus orosz irodalom nagyjairól

1945 novemberében ismét visszakerült az ukrán nyelv és irodalom tanszékre — 65 évesen. Az egyik irodalom előadásán a kővetkező mon­

dat hangzott el (az idézet egyik önéletrajzából való): „Valószínű, hogy nagyon kevés író akad, aki remekműveket fog alkotni, ha nem választ­

hatja meg szabadon műve tárgyát és ábrázolási m ódját” (Célzás a zsdanovi kultúrpolitikára.) Feljelentettéit, felfüggesztették. A vizsgálat ugyan bebizonyította, hogy a szovjetellenes vád alaptalan, előadásokat négy évig nem tarth ato tt 1950-ben végleg nyugdíjazták. 1959-ben hunyt el Budapesten.

Bonkáló Sándornak A rutének (Franklin Társulat kiadása, Bp., 1940) 1989 eleijéig indexen volt, vagyis csak külön engedéllyel lehetett olvasni, és csak a kutatók férhettek hozzá. Ugyanis olyan korban és olyan tények hatására íródott, amely a posztsztálinista időkben kényes kérdésnek, tabunak számított. Ismereteim szerint a könyv megjelenését követően nem írtak róla recenziót, talán magával az eseménnyel (ti. a Felvidék visszacsatolásával) volt elfoglalva a magyar közvélemény, eset­

leg az 1940. aug. 30-án megszületett második bécsi döntés, majd azt követően a magyar csapatol erdélyi bevonulása kötötte le a figyelmet.

Ez a recenzió tehát ötven évet késet! Pedig kortörténetileg hiteles

és egyedülálló munkáról van szó — a magyar rutének betelepítésének,

történetének, eredetének, nyelvjárásainak, irodalmának, kultúrájának,

vallásának, társadalmi és gazdasági helyzetének precíz összefoglalója ez

a könyv. Korábbi művei — az 1920-ban írt Magyar rutének és az 1935-

ben kiadott A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés — sem őssz-

terjedelmükben, sem minőségi vonatkozásban nem érik el A rutének

színvonalát, amely angol fordításban az USA-ban is megjelent 1990-

ben. (Fordítója és az előszó szerzője, fia, Bonkáló Ervin Kanadában

élő történész.)

(20)

Bonkáló Sándor könyvének első fejezetében a ruszinok betelepíté­

sének történetét tárgyalja. A ruténlakta terület határait így körvonalaz­

za: északon a Kárpátok gerince a Poprádtól a Fehér-Tisza forrásvidé­

kéig, délen Máramarosban az ország határától (értsd: a trianoni határ, vagyis a jelenlegi h atár is) kezdve a Tisza vonaláig. A Tisza bal oldala Husztig egy-két rutén falu kivételével román, jobb partja rutén. Huszt- tól a Zemplén megyei Pásztorhegyig (Vajaskóc) a rutén és a magyar nyelvhatár általában egybeesik a Kárpátok gerincétől az Alföld felé lenyúló dombok és az Alföld érintkezésének határvonalával. A rutén és a szlovák nyblvhatár meglehetősen egybefonódik. Ez a ruténlakta terü­

let nagyjából egybeesik az Árpád-házi királyok korában felállított belső országhatárral, az ún. országos gyepfivonallal. Mivel ez a lakatlan terü­

let, á gyepű (árkok, sövények, fa- és kőtorlaszok stb.) csak néhány napra tartotta vissza az ellenséget, őseink a tatárjárás (1241) után hegyi vá­

rakat építettek és benépesítették ezt a területet Erdei falvak keletkez­

tek a gyepös erdők helyén. A földesurak a Kárpátok északi és északke­

leti oldaláról, Halicsból, Bukovinából és Podoliából hoztak jobbágyokat ruténeket IV. Béla (1235—1270) az Északkeleti-Kárpá­

tok gyepön túli részeit eladományozta híveinek, hogy népesítsék be, m ert így vélte leginkább megvédhetőnek országát az északról jövő tá ­ madások ellen. A ruténeket a birtokosok megbízásából vállalkozók szál­

lították a földesuraknak. A telepeseket szállító vállalkozókat a nyugati megyékben soltészoknak, a keleti megyékben kenézeknek nevezték. (Ma is van Soltész és Kenéz családnév.) Bonkáló érdeme, hogy hiteles okle­

véli adatokkal, idézetekkel, szájhagyomány útján terjedő mondákkal színesíti, pontosítja állításaikat. így tudjuk meg, hogy szegénylegények, kétes elemek, szökött katonák, szökött jobbágyok és gonosztevők is beszivárogtak a Kárpátaljára menedéket keresve és találva. Sok beván­

dorolt rutén régi lakóhelye szerint különböztette meg magát a többiek­

től. Például: Darivszkij (Dariv halicsi falu után), Lipoveckij (Lipovec), Tihanszky (TEhanja), PerehinszJdj (Perehino), Vorohta (Vorohta) stb.

A török hódoltság idején (1541—1686) sok magyar menekült az Erdős-Kárpátokba, m ert azt nem szállták meg a szultán csapatai. K é­

sőbb elruténesedtek. Innen van a sok magyar nevű rutén. А ХУЛ. sz.- ban a Kárpátalján háromszor fosztogattak a lengyel szabadcsapatok. A ruszinok kitörő őrömmel fogadták II. Rákóczi Ferencet, és seregestül tódultak zászlaja alá, elsősorban a parasztok, az 1848—49-es szabad­

ságharc idején pedig főleg az értelmiség sietett Kossuth segítségére.

(21)

A második fejezet cím e:,A rutének a cseh megszállás korában”.

A szerző nyolc oldalon keresztül részletezi azokat a negatív intézkedé­

seket, amelyek meggátolták a ruszinokat anyanyelvűk használatában, és amelyek célja az elcsehesítés volt.

A harmadik fejezetben azokat a nézeteket, teóriákat vázolja fel, amelyek szerint a kárpátalji rutének őslakók, és még a IX. sz. elején is önálló rutén fejedelemséget (Ruszkaja Krajna) alkottak (elsősorban Petrov és Holodnyak munkáira gondol). Ugyanakkor tételesen cáfolja ezeket az állításokat, pontosítja a különböző feljegyzéseket, krónikák adatait, olvasatait, Ш. nyelvészeti-történeti magyarázatokkal látja eL Például, a krajna szó (’szélső vidék’, ’határvidék’) román eredetű,* s itt egy 1364. évi okirat szerint Munkácstól délre valóban 9 oláh (román) lakosú közigazgatási egysége volt craina néven. Később ezt a szót d ist- ricus (’járás*) és dominium (’uradalom’) értelemben is használták. Bizo­

nyítja, hogy Ungvár tévesen szerepel a rutének lakta vidék fővárosa­

ként, mert maga a város magyaros, nem szláv jellegű, és a váron kívül semmi sem régebbi 150 évesnél.

M ária Terézia

Ungváron — egy ma­

gyar városban — helyezte el a rutén püspökséget

XIV.

Kelemen pápa közbejárására (1771).

Udvari István Adalékok a bács-szérénú ruszin nyelv magyar jöve­

vényszavai alaktani meghonosodásának kérdéséhez (Russzisztika, Ac­

ta Academiae Paedagocae Nyiregyhaziensis, tom 9/E, 1982, p. 33—47.) c. tanulmányában közvetve bizonyítja Bonkáló igazát, vagyis azt, hogy a ruszinok a Kárpátalján nem őslakók: ,A tudománynak tulajdonkép­

pen V. Hnatyuk ukrán etnográfus fedezte fel a ruszinokat, aki az 1897- es bácskai expedíciója után több kötetre való ruszin népköltészeti anya­

got tett közzé, és számos cikket publikált róluk ... Hnatyuk említett kutatóútjáig a szlavisztikában teljes zűrzavar uralkodott a ruszinok ki­

létét illetően. Egyesek zaporozsjei kozákok utódjainak tartották őket, m int a kubányiakat, mások Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem testőrei leszármazottak látták bennük, akik a fejedelem lányával, Predoszlavá- val érkeztek Magyarországra... Hnatyuk tisztázta^ hogy a történeti M a­

gyarország északi megyéiből származnak." (33—34) [Kiemelés — S. A ]

Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a hivatalos szovjet törté­

netírás a mai napig nem vesz tudomást erről. A Szovjetszkij enciklope- dicseszkij szlovar (M., Szovjetszkaja enciídopedija, 1983) 446. oldalán,

* Bonkáló itt téved, mert a kraj közszláv eredetó, minden szláv nyelvben megvan.

A z etimológiai szótárak is fgy regisztrálják. Vö. plj cseh, szlovák: krajna, orosz: край, lengyel: kraj stb.

- 2 2 -

(22)

a Zakarpatszkaja Ukrajna címszó alatt az olvasható, hogy „а X—XI.

sz.-ban a Kijevi Fejedelemséghez tartozott. Legősibb lakói — szlávok.

A XL sz.-ban Magyarország elfoglalta.” És hiába keresnénk az enciklo­

pédiában a rutén, ruszin vagy rusznyák szavakat...

Nyilván ezért is érdekes, hogy részletesen foglalkozik a negyedik fejezetben a rutének eredetével és nevével.

Az ötödik fejezetet Bonkáló így indítja: ,A rutének ősei a halics- volhiniai fejedelemség területéről — a későbbi Lengyelországból ván­

doroltak a Kárpátaljára. Különböző időkben, különböző helyekről jö t­

tek és új hazájukban... nem forrtak egy nemzetté, hanem megőrizték törzsi sajátosságaikat és nyelvjárásaikat.” (70) így a ruszinokat erede­

tük, ruházatuk és nyelvük alapján csoportosítani lehet. Az Alföld köze­

lében a síkvidéken és a Kárpátok alacsony nyúlványain élnek a síklakók v. dolisnyánok. Egykori hazájuk valószínűleg Poleszjében és Podoliában volt. Erre utal többek között az a tény, hogy a dolisnyánok az etimoló­

giai hosszú о helyén zárt szótagban 6, ö, u, ü-1 ejtenek, az e helyett pedigуы-t vagy jii-t. Más nyelvjárásokban ilyenkor i van. Vö. orosz: kon (’ló*), rutén, ukrán: kin, Poleszjében és a dolisnyánoknál: kon, kön, kun, kün. A dolisnyánok mindig érintkeztek a magyarsággal, életmódjuk, lakásuk, ruházatuk általában már olyan, mint a magyaroké (Técsö, Huszt, Nagyszöllős, Beregszász, M unkács).

A hegylakók vagy verhoviniaiak egymástól élesen eltérő népcso­

portokra oszlanak: a huculokra, a bojkókra és a lemkókra. A huculok az Erdős-Kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza forrásvidékén élnek (Bilin, Gyertyánliget, Kaszópotyána, Körösmező, Lonka, Rahó, Tisza- bogdány, TÍszaborkút, Terebesfejérpaták; ill. a romániai fíavasmezön, Visóorosziban és Oroszkőn laknak.) A Bonkáló által becsült számuk:

30 ezer. Galíciából és Bukovinából szivárogtak be, elsősorban pászto­

rok, de sok közönséges gonosztevő is. Közülük kerültek ki az „oprisok”

(betyárok), akik tetteit a köznép mondákban és regékben örökítette meg. Legismertebb betyárok: Piszklivij Ivan (1703), Pinta (1704), Dovbus Olexa (1738—1744). A Rákóczi-szabadságharc leverése után német telepesek érkeztek, hogy a tutajozás, a fakitermelés számára kedvezővé, alkalmassá tegyék ezt a vidéket. Sok huculból kiváló erdő- munkás, tutajos le tt Csekély számú pravoszláv kivételével majdnem minden hucul görög katolikus vallású.

„A férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot visel­

nek. Nyáron ujjatlan, télen ujjas, gazdagon hímzett báránybőr bekecs (kozsuch) van rajtuk vagy fekete darócból készült ködmön (szerdák).

Télen-nyáron ugyanaz a ruha van rajtuk, csakhogy esőben, hóban vagy

nagy melegben a báránybőr bekecset prémével kifelé fordítva hordják.

(23)

Nagyon szeretik a ragyogókat, a különféle fényes díszeket. Táská­

juk és tüszőjük rézveretekkel, érmekkel, gombokkal van díszítve. A mintegy 25—35 cm széles bőrszíj, a tüsző, a hucul férfi büszkesége.

Ebben van a kése vagy a tőre.

A nők ruházata gazdagon hímzett, bokáig érő ing és elöl-hátul egy- egy vastag kéziszőttesből készült, földig érő díszes kötény. Lábbelijük bocskor. Ünnepnapon a tehetősebbek csizmát vagy bakancsot húznak.

Gyöngyhímzésből készült igen szép szalagot viselnek a nyakukon.

A hucul nő sohasem pihen, még az utcán is dolgozik. Nyeles gu- zsalyt köt a bal oldalára, a guzsalyra gyapjút teker s fonalat fon belőle.

Bal kezével a gyapjút sodorja, jobb kezéáben az orsót tartja s pörgeti ujjaival. Érdekes látvány, amikor hegyesen lépked az utcán, vagy férfi módra lovagol és szüntelenül pörgeti az orsót.” (8)

A bojkók a Verhovinán élnek (Vihorlát és Beszkidek). A büszke hucult a hegylakók „arisztokratájának” szokás nevezni, a szegény boj- kót pedig igazi demokratának. Mint a hucul (román: hoc-ul, huc-ul

’útonálló’), a bojkó is gúnynév (valószínűleg a rutén bojkij ’ügyes’,

’élénk* vagy bője *úgy van*). A huculok minden hegylakó rutént leki­

csinylőén bojkónak neveznek. A XIX. sz. közepéig általában házközös­

ségben (dvoriscse) éltek, amely a délszláv zadrugához volt hasonló. A Verhovina csak állattenyésztésre alkalmas terület, ezért a bojkók nem foglalkoztak mással, viszont csak ebből nem tudtak megélni, így már a XVI. sz.-tól kezdve az Alföldre jártak aratni.

Rendkívül színesen, olvasmányosan adja elő Bonkáló a ruszinokról szerzett tényszerű, empirikus ismereteit, élményszerűen érzékelteti ol­

vasottságát, műveltségét. Kiváló idegenvezetőként kalauzolja el az olva­

sót a fonóba, a népmesék, mondák világába, bemutatja a bojkók haza­

szeretetét, részletesen leírja szokásaikat, lakásukat, szegényes gazdaságukat.

A lemkók a bojkóktól keletre, a Latorcától a Poprádig húzódó hegyvidéken, az alacsony Beszkidek lejtőjén élnek. Sajátmagukat rusz- nákoknak (rusznyákoknak) nevezik. Gúnynevük a lem (len) szócskából származik, amelyet a ’csak* helyett használnak. A halicsi lem­

kók dalaiban és meséiben a magyar városok közül Debrecen fordul elő legtöbbször, mert Hajdú megyébe jártak aratni. Egyébként a keleti szlo­

vák területen élő rutének elszlovákosodása természetes jelenség volt, elsősorban azért, mert a szlovák műveltség magasabb fokú a ruténnél.

A lemkók nyelvére a lengyel is erősen hatott. Amíg a hucul és a bojkó nyelvjárásban csak elvétve találunk egy-két lengyel szót, addig a lem­

kók nyelve tele van lengyel szavakkal, s ezeknek az állandó, utolsó előtti

szótagú hangsúlyát is átvették. Korábban lóval és szarvasmarhával, ju-

(24)

bókkal kereskedtek, disznókat hizlaltak, de a múlt század közepe táján

a náluk jóval.mozgékonyabb és élelmesebb zsidók kiszorították őket az állatkereskedelemből A szepesiek között akadnak vándorkereskedők, házalók, drótostótok. Felfogásában és gondoskodásában közelebb áll a nyugathoz, mint a hucul és a bojkó. Nem visel tüszőt, helyette nyak­

kendőt hord. Ruházata rövid ráncos gatya és ing, rajta fekete pitykés mellény, fölötte hosszú csuha, fekete-fehér rojtos átvetővei, otthon a szerdákot hordja (térdig érő barna ruha). Bőrkabátot (kozsuh) nem vi­

sel. Az asszonyok fehér vagy kék kendővel kötik be a fejüket, a lányok hajadonfővel járnak. Szoknyájuk egyszínű.

A hatodik fejezetben a rutén irodalomról és művelődésről szólva megállapítja, hogy könyvének megírásáig nem alakult ki a ruszin iro­

dalmi nyelv, az írók és költők alkotó munka helyett gyakran meddő nyelvi vitákra pazarolják tehetségük javát (ukránok ők, oroszok, len­

gyelek vagy szlovákok?).

А ХШ. sz.-tól a Kárpátaljára bevándorolt ruszinok irodalma — magyar hatásra — a XVII. sz.-tól kezdett kialakulni, majd fejlődni (a reformáció és az egyházi unió Rómával [1646] igen fontos ebből a szempontból). A XVII. század második felében a rutének keleti fele protestáns befolyás alatt álló görög keleti (pravoszláv), nyugati fele a latin papság befolyása alatt álló görög katolikus (unitus) volt. Az előző­

ek orosz szerkesztésű egyházi szláv nyelven írott liturgikus könyveket használtak, míg az utóbbiaknak Lengyelországból kellett beszerezniük és lefordítaniuk az evangélium magyarázatait (a prédikációkat). Az á t­

dolgozás során magyar posztfflákat (szentbeszédek vagy azok gyűjtemé­

nye) is felhasználtak. E kézírásos munkák túlnyomó többsége elveszett, megsemmisült, mert a latin műveltségű görög katolikus papok nem is­

merték fel elődeiknek, a bankóknak, korszakos irodalmi és nyelvészeti jelentőségű munkásságát. Apokrif bibliai elbeszélések, legendák, szép- históriák, népmesék, természetrajzi, néprajzi, földrajzi, gazdasági stb.

ismeretek tárháza volt a zbomyik, és népszerűbb volt, mint az evangé­

liumi m agyarázat Felolvasás útján és írásos másolással terjedt. Hitvi­

tázó írások is maradtak fenn. A XVII—XVIII. sz. költészete lényegében vallásos énekekből állt. E népies irodalom azért is becses, mert tele van hungarizmussal. Különösen a dolisnyánok nyelvére hatott erősen a ma­

gyar kultúra, a népmesék, -mondák, -dalok, a magyar lexika.

Ezt követően Bonkáló Sándor részletesen tárgyalja az egri és a nagyszombati érsekségben, majd később az ungvári papnevelő intézet­

ben folyó oktatást. Számos pap igyekezett gyülekezetében terjeszteni a

vallásos ismereteken kívül a kultúrát is. Dobránszky A dolf, Rakovszky

János és Duhnovics Alekszander ruszofilizmusát (az ukránnak és a

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Примечательно, что Пантелеймон Кулиш в русском варианте романа и дочь Череваня сравнивает с княгиней Ольгой, супругой князя Игоря Святославича, которую

Според мене, речевият акт евфемизъм може да се осъществи и с помощта на вулгаризъм, ако субектът на речта е носител на просторечие и иска да смекчи

гарского языка: ср'кдь.ц, тръждннк’к, исплкнь., так как для них это был не ряд графем, а ряд букв с непонятным звуковым значением.. Важным шагом в

Подводя итоги, следует сказать, что «место кофепития» в русском языке в историческом отношении передавалось с помощью единиц кофейный

Реплика 9-й участницы свидетельствует о том, что по ее мнению в задачи врача не входит разговор с пациентом, но рассказчица оставляет

между Россией и Германией обострился спор о таможенных тарифах, по свидетельству генерального консульства России в Будапеште (февраль 1901 г.), в

Гуэн считал, что основным средством обучения языку должно быть устная речь (а не чтение или письмо, как это было по практике грамматически-переводного метода), и

Насколько впервые попадающему в Венгрию (и, судя по начальным строкам «Никогда я границы не видел, / А сегодня ее пересек» - и за грани- цу) узбекскому