MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSÉNEK TENDENCIAI*
VALKOVICS EMIL
A népesség demográfiai öregedése akkor vált az egész földön közérdekű kérdéssé, ami—
kor az ENSZ Nemzetközi Gazdasági és Szociális ügyek osztályának utolsó népesség-előre- számításai alapján minden kétséget kizáróan kitűnt, hogy az öregedés folyamata márjelenleg és a jövőben is Földünk valamennyi kontinensén és minden országában kimutatható lesz.
A népesség korösszetételének változása Földünk minden országára kiterjedően csak 1950 óta figyelhető meg. A népesség-előreszámitások ún. közepes változata alapján ez a változás 2025—ig követhető nyomon.
Köztudott, hogy az egyén számára az öregedés egyszerűen öregebbé válást jelent. A né- pességnek azonban nincs kora, csak korösszetétele van. A népesség demográfiai öregedése az öregkorúak, például a 60 évesek és idősebbek arányának megnövekedését és a fiatalkorúak, például a 15 évesnél fiatalabbak arányának csökkenését vagy a népességet alkotó személyek átlagéletkorának vagy medián életkorának emelkedésétjelenti. A népesség ezért demográfiai- lag fiatalabbá is válhat, megfiatalodhat, ha az öregek aránya csökken és a fiatalok aránya nő; ez az egyén számára lehetetlen.
Amikor a fiatalok aránya csökken, a népesség átlagos életkora és medián életkora, vala—
mint az öregek aránya általában nő. Kialakulhat azonban az a helyzet is, hogy a fiatalok és az öregek aránya (a középkorúak arányának csökkenése mellett) egyidejűleg nő, és nem könnyű eldönteni, hogy a népesség öregszik—e vagy fiatalodik. Kétségtelen, hogy a népesség öregszik, ha a fiatalok arányának csökkenését és az öregek arányának növekedését az átlag- életkor és a medián életkor egyidejű emelkedése kíséri. Az is kétségtelen, hogy a népesség Hatalodik, ha a fiatalok arányának növekedését az öregek arányának csökkenése és az átlag—
életkor, valamint a medián életkor süllyedése kiséri. Ha az öregek és fiatalok aránya egyide- jűleg nő, az átlagos életkor, illetve a medián életkor változásának iránya tájékoztathat bennünket arról, hogy a két folyamat közül melyik jelentősebb, hogy a népesség egészének korösszetétele öregedett-e vagy fiatalodott.
Hasonló a helyzet, ha a fiatalok és az öregek aránya egyidejűleg csökken. A népesség egészének Öregedéséről vagy fiatalodásáról ebben az esetben is az átlagos életkor, illetve a medián életkor változásának az iránya tájékoztat. Előfordulhat, hogy az öregek aránya nő, de az átlagos életkor, illetve a medián életkor csökken, vagyis a népesség az öregek arányának növekedése ellenére fiatalodik. Előfordulhat az is, hogy az öregek aránya csökken, de az átlagos életkor, illetve a medián életkor nő, vagyis a népesség az öregek arányának csökke—
nése ellenére öregszik stb, Ha az öregedés társadalmi—gazdasági következményeit kívánjuk
* A tanulmány a Csehszlovák Tudományos Akadémia Demográfiai Társasága által az Európai Népességtudományi Egyesülés égisze alatt szervezett, 1989. július 3. es 7. között Prágában megtartott, a népességnek a fejlett országokban vég- bemenő öregedési folyamatával foglalkozó Nemzetközi Népességtudományi Konferencián előadott és megvitatott főreferá- tum rövidített magyar nyelvű változata. A belga és holland Bem/king en Gezin 1989. évi 2, száma közölte a szerzőnek ezt a tanulmányát ,,De verondering van de bevolking in perspectief': verleden en tockomst" címmel.
8 70 VALKOVICS EMIL
tanulmányozni, többnyire az öregek száma és aránya növekedésének következményeire gon- dolunk (abban az esetben is, ha a népesség átlagéletkora, illetve medián életkora egyidejűleg csökken, vagyis a népesség fiatalodik). Ha kizárólag az érdekel bennünket, hogy a népesség öregszik—e vagy fiatalodik, mindenekelőtt az átlagéletkor, illetve a medián életkor változásá—
nak a természetére vagyunk tekintettel. A korösszetétel változásának tanulmányozása során e mutatók mindkét csoportját használnunk kell tehát, mert különböző célokat szolgálnak.
A népesség korösszetételének természetesen egyéb jellemzői is vannak. A népesség különböző korévek, illetve korcsoportok szerinti megoszlásáról van szó, mely mindig jelle- mezhető például az eloszlás átlag körüli másod-, harmad—, negyedrendű momentumai, illetve a ferdeség és a csúcsosság Pearson— vagy Fisher—féle mutatói értékének megválto—
zásával is.
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSÉNEK DEMOGRÁFIAI TÉNYEZÖI
A népesség korösszetétele a termékenység, a halandóság és a külső vándorlás múltbeli alakulásának eredménye, és módosulása e tényezők változásának, illetve változásaik kom- binációjának következménye. Történetileg a népesség öregedésének a termékenységi szint hanyatlása volt a fő előidézője, mely közvetlenül a fiatalkorúak arányának csökkenéséhez és az időskorúak arányának növekedéséhez vezetett.
A halandóság korösszetételt befolyásoló hatása ennél sokkal összetettebb. Az általáno- san ismert transzverzális közelitési mód alapján könnyen megérthető, hogy ha a halandóság szintje minden egyes életkorban (korévben vagy korcsoportban) azonos arányban változik (süllyed vagy emelkedik), a korösszetétel változatlan marad, illetve ha mégis megváltozik, ez nem a halandóság változásának következménye. Ha a halandósági színt süllyedése első—
sorban a csecsemő— és gyermekhalandóság szintjének süllyedését jelenti, a fiatalkorúak ará—
nyának növekedését s ezáltal a népesség demográfiai fiatalodását vonja maga után. A halan—
dósági szint süllyedésének ez a tiatalító hatása történetileg főként e süllyedés kezdeti idősza—
kában mutatható ki, amikor a halandóság és a termékenység szintje még egyaránt igen magas.
Amikor a halandóság szintje már igen alacsony és további süllyedése elsősorban az öregkori halandóság javulását s ezáltal az öregkorúak arányának növekedését jelenti, a halandóság az öregedés fontos tényezőjévé válik. A termékenység szintje ezekben az esetekben általában már igen alacsony, és az öregek aránya már egyébként is igen jelentős.
Zárt népességck esetében a népesség öregedésének utolsó és az öregedés gyakorlati elem—
zése szempontjából igen fontos demográfiai tényezője a kezdeti népességstruktúra. Ha a né—
pesség nem stabil, korösszetétele abban az esetben is változik, ha a termékenység és a halan—
dóság szintje változatlan marad. A népesség jövőbeni öregedése tehát már beépült jelenlegi vagy múltbeli korösszetételébe. A kezdeti korstruktúra természetesen szintén a termékenység és a halandóság múltbeli fejlődésének az eredménye, és a korösszetétel alakulására gyakorolt hatását ,,generációs", illetve ,,kohorsz—effektusnak" nevezhetjük, mert a múltban született különféle létszámú születési évjáratok népessége él tovább, mozog előre az időben. A termé- kenység és a halandóság hatása ehhez viszonyítva ,,naptári időszaki hatás" (illetve ,,transz—
verzális hatás"). A kezdeti korösszetétel különösen rövid és középtávon fontos tényezője a korösszetétel bármilyen irányú megváltozásának, így a népesség öregedésének is. Igen hosszú távú elemzések esetében a korösszetétel a ,,múló hatású tényező" szerepét tölti be.
Igaza van Shím Huriuchi professzornak (21), amikor a demográtiai átmenet szakaszai—
nak tanulmányozása során különbséget tesz a termékenységi változások által uralt és a halandósági változások által uralt öregedési folyamat között. A népességstruktúra változá- sának négy szakaszát különbözteti meg.
Az első, a demográfiai átmenet előtti szakaszra, a fiatal, stabilhoz közel álló korstruktúra jellemző. A szabályozatlan termékenység és a magas halandóság következtében a népesség
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE 871
fiatal korösszetételű. Az ilyen népesség általában jól közelíthető, írható le a stacioner, illetve az alacsony növekedési rátájú stabil népesség modelljével, hacsak fejlődését különféle katasztrófajellegű események (háborúk, éhínségek, járványok) nem zavarták meg.
A második szakasz, ha eléggé tipikus, az egyre fiatalodó korösszetétel szakasza. A de—
mográfiai átmenet tipikus lefolyása esetén a halandósági szint jelentős hanyatlása megelőzi a termékenységi szint hanyatlását. Az igen magas csecsemő— és gyermekhalandósági szint hanyatlása következtében az egyébként is fiatal korösszetétel még fiatalabbá válik. Ezen túlmenően számos egyéb tényező, például a fiziológiai sterilitás csökkenése, a terhesség meg—
szűnése utáni átmeneti terméketlenség idejének rövidülése és a rövidülő özvegy élettartam következtében tovább emelkedik a termékenység egyébként magas szintje, s ennek hatására szintén fiatalodik a népesség korösszetétele.
Az átmenet második szakaszáról a harmadikra való áttérés a termékenység szintjének hanyatlásával kezdődik. A termékenységi szint süllyedése következtében csökken a fiatal gyermekek aránya, 3 a korösszetétel öregebbé válik. Ezt a szakaszt Horiuchi az öregedés ter- mékenységi változások által uralt szakaszának nevezi. Földünk népessége esetében az 1970 körüli években következett be az a fordulat, amikor az 1950-es és az 1960-as évek gyorsuló népességnövekedési rátáját felváltja az 1970-es évek lassuló népességnövekedési rátája, a termékenységi szintnek — elsősorban Ázsia és Dél-Amerika számos országában kimutat—
ható - gyors hanyatlása miatt. Irányt változtatnak emiatt a népességstruktúra módosulási tendenciái is, a süllyedő medián életkor helyett a medián életkor növekedésének lehetünk tanúi (50).
A népesség öregedésének új, negyedik szakasza csak a fejlett országokban figyelhető meg.
Ez a szakasz ismét a halandósági változások által uralt szakasz. A demográfiai átmenet be—
fejeződése után a termékenységi szint viszonylag állandó marad, a halandósági szint változása pedig elsősorban az öregkorúak degeneratív jellegű betegségekből eredő halandóságának süllyedését jelenti. A termékenységi szint süllyedése folytatódhat, és elérheti a népesség vál- tozatlan létszámú reprodukciójának biztosításához sem elegendő igen alacsony szintet, ennek a változásnak az üteme azonban sokkal lassúbb, mint az előző szakaszban megfigyelhető süllyedésé.
A külső vándorlás, ha létezik, szintén tényezője a népesség öregedésének. Hatására öregszik a kivándorlók által elhagyott régiók (a kibocsátó régiók) népessége, és íiatalodik a bevándorlókat fogadó régiók (befogadó régiók) népessége, a vándorlók ugyanis legtöbbnyire gyermekeikkel együtt vándorló fiatalkorú felnőttek. A vándorlóknak a befogadó országban megszülető gyermekei szintén hozzájárulnak a gyermekek arányának növekedéséhez a be—
fogadó országban. A külső vándorlás hatása a korösszetételre általában nő, ha a vándorlás során figyelembe vett területi egységek nagysága csökken. Egyes országok, országrészek stb.
szempontjából hatása jelentősebb, mint nagyobb egységek (régiók) szempontjából. Függ tehát attól is, mit tekintünk külső vándorlásnak. Kisebb területi egységek alapulvétele esetén a külső vándorlásnak az öregedésre gyakorolt hatását ugyanazokkal a módszerekkel elc- mezzük, mint nagyobb területi egységek alapulvétele esetén.
A NÉPESSÉG SZÁMA És KORMEGOSZLÁSA, 1950—2025
Földünk össznépcssége és nagyobb régiói népessége számának és struktúrájának elem—
zését tanulmányunkban elsősorban az ENSZ Nemzetközi Gazdasági és Szociális ügyek Osztályának 1986—ban közzétett tanulmányára (50), valamint az ENSZ Titkárságának a népességstruktúrával és népességfejlődéssel foglalkozó, Tokióban, 1987. szeptember 10. és 12. között megtartott nemzetközi szimpozion számára benyújtott és ott megvitatott tanul—
mányára (51) alapozzuk.
Az 1., 2. és 3. tábla a főbb általános jellegű eredményeket tartalmazza.
872 VALKOVICS EMIL
Az 1. tábla az évközepi népességszámokra vonatkozó országonkénti becslések alapján Földünk teljes népességszámának és régiók szerinti megoszlásának alakulását mutatja be.
1. tábla
A népesség száma és megoszlása a fobb régiók szerint, ]950—2025
A Föld Felett Fe lődő Dél' Észak- Kelet— § Dél- 'c — Szov-
Év gggggg; régjiók*I rééióku Afrika ágg- fggg— Ázsia Ázsia Európa Oni? § ggg;
Népességszám (millió fő)
1950 . . . 2516 832 1684 224 165 166 671 § 704 392 13 § 180
1960 . . . 3019 945 2074 280 217 199 791 % 877 425 16 214
1970 . . . 3693 1047 2646 361 283 227 986 1116 459 19 § 242
1980 . . . 4450 1137 3313 479 361 252 1176 1408 485 23 § 265
1985 . .. 4837 1174 3663 555 405 264 1250 1568 492 s 25 § 279
1990 5246 1210 4036 645 451 275 1324 § 1734 499 § 26 l 292
2000 . . . 6122 1277 4845 872 546 297 1475 2074 512 § 30 § 315
2010 6989 § 1331 5658 1158 642 317 1589 2394 520 ' 33 I 337
2020 .. . 7822 1377 6446 1468 735 337 1679 2686 523 36 u 358
2025 8206 1396 6809 1617 779 345 1721 2814 524 38 § 368
Százalék
1950 . .. 100,0 § 33,l § 66,9 ; 8,9 6,6 6,6 26,7 28,0 15,6 0,5 § 7,2 1960 .. . 100,0 § 3l,3 § 68,7 ' 9,3 7,2 6,6 26,2 29,0 14,1 0,5 § 7,l
1970 . . . 100,0 l 28,4 71,6 9,8 7,7 6,1 26,7 30,2 12,7 05 6,6
1980 100,0 § 25,6 § 74,4 10,8 8,1 5,7 26,4 31,6 109 0,5 6,0
1985 . . . 100,0 § 24,3 § 75, 7 11,5 8,4 5,5 25,8 32,4 10,2 0,5 5,8
1990 . . . 100,0 . 23,l § 76,9 12,3 86 5,2 25,2 33,1 9,5 0,5 5,6
2000 . .. 100,0 § 209 § 79,1 14,2 8,9 4,9 24,1 339 8,4 0,5 5,1
2010 .. , 100,0 § 19,0 81,0 16,6 92 4,5 22,7 34,3 7,4 0,5 434
2020 100,0 § l7,6 § 82,4 18,8 9,4 4,3 21,5 34,3 6,7 § 0,5 . 4,6
2025 100,0 § 17,0 § 83,0 19,7 9,5 4,2 21,0 34,3 6,4 0,5 § 4,5
% §
* Itt és a továbbiakban a fejlett régiók Észak-Amerika és Európa országait valamint Ausztráliát, Japánt, Uj-Zélandot és a Szoxjeluniót ölelik fel
** A fejlődő régiók Afrika, Dél— Amerika Kelet- és Dél— Ázsia országait és Óceániai: ölelik fel (Ausztrália, Japán, Uj- Zéland kivételével)
Forráv: (50), (16).
A 2. tábla a nyers születési arányszám, a nyers halálozási arányszám és az évi termé—
szetes szaporodás arányszámainák alakulását szemlélteti.
2. tábla
A nyers születési és halálozási arányszám valamint az átlagos évi szaporodási arányszám afó'bb régiók szerint, 1950—2025
A Föld § , * . ,. ,, § Dél- § Észak-§ § § § , ' Szov—
,, orsza- Fe lett Felodo : , Ke lct- Dél- § § Ócea— .
ldoszak izgegeslz-§ régiók régiók§ Afrika § 13325— § Anti];— § Ázsia § Ázsia § EUTÓPM§ nia § 331125
§
§ Nyers születési arányszám (ezer lakosra)
1950—1955 .. , 37,3 § 22,7 § 44,4 48, 3 42, 5 25,1 § 40, 8 § 44 6§19,8 27,6 l 26,3 1960—1965 .. § 35,3 § 20,3 § 41,9 48, 2 41, () § 22,8 35, 5 § 43, 2 18,7 26,7 § 22,3 1970—1975 .. 3 31, 6 17,0 § 37,2 46,8 35,4 § 16,5 § 29,4 39,8 16,1 § 25,0 § 17,8 198041985 . . _ 27, l § 15,5 § 31,0 45,9 § 31,6 § 15,9 § 1834 § 34,1 § 13,9 § 20,7 § 19,0 1990—1995 . . § 25 0§14,6 § 28,1 43,9 § 27,5 § 15,1 § 17,8 28,8 13,4 § 19,2 § 16,8 2000—2005 . . , 22, 3 § 131 § 24,4 l 40,1 § 23,6 § 13,8 § 15,5 § 23,3 A 12,5 17,3 § 16,1 2010—2015 .. 19 9 É 13,6 § 21,4 § 34,1 21,0 § 13,9 § 13,5 § 19,7 12 2 § 15, 7 16, 0 2020—2025 .. 17,0 13,4 § 18!) § 26,5 § 18,7 § 13,5 § 14,0§ 16 7 12,5 § 14, 5 § 15, 2 (A tábla folytatom a kövelkező oldalon )
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE 873
(Folytatás. )
1 döszak (ggg; Fejlett Fejlődő Afrika Dél Észak- líelet ÁDél Európa Óceánia szovjet.
összesen % regiók régiók Amerika Amerika zsua zsxa únió
!
Nyers halálozási arányszám (ezer lakosra)
1950—1955 . . 19,6 10,l 24,2 27,1 15,4 9,4 23,3 24,6 10,9 12,4 9,2 1960—1965 . . 15,4 9.0 183 23,2 122 9,2 15,7 19,4 10,2 10,6 7,2
1970—1975 . . 122 9,2 13,4 19,8 9,7 9,3 8,5 15,8 10,4 9,4 7,9
1980—1985 . . 105 9,6 10,8 16,6 8,2 8,9 6,6 12,4 109 8,3 9,3
1990—1995 . . 9,3 9,5 9,3 l3,7 7,1 8,9 6,7 10,0 10,6 82 8,9
2000—2005 . . 8,5 9,8 8,2 ll,l 6,6 9,0 7,l 8,2 10,8 8,2 9,1
2010—20l5 . . 8,2 10,4 § 7.7 8,9 6,6 9,2 7,8 7,5 ll,4 8,2 9,6
2020—2025 . . 8,2 11,0 § 7,6 7,2 7,0 lO,2 9,0 7,4 12,l 8,8 9,6
Átlagos évi szaporodási arányszám (százalék)
1950—1955 . . 1,79 1,28 § 2,04 2,12 2,73 1,80 l,75 2,04 0,79 2,25 1,71 1960—1965 .. * l,99 l,l9 § 2,34 2,45 2,78 1,49 1,98 2,38 O,91 2,08 l,49 1970—1975 . . l,97 (),89 , 2,39 2,72 2,51 l,05 2,11 2,40 O,64 l,78 0,95 1980—1985 .. * l,67 O,64 § 2,01 2,92 2,27 0,90 1,22 2,16 O,30 1,51 0,96 1990—1995 . . : 1,58 O,56 l,88 3,02 2,00 O,8l l,ll l,88 O,28 1,33 0,79 2000—2005 . . í l,38 0,45 j l,62 § 2,9l l,68 0,65 O,84 l,51 O,l7 l,lO O,7O 2010—2015 . . l,18 0,36 § 1,37 2,53 l,42 O,63 O,57 , 1,23 0,07 0,93 O,64 2020—2025 . . 0,96 0,29 l,10 l,93 l,15 0,49 O,50 0,93 0,04 0,73 O,56
Forráx: (50), (16).
A 3. tábla a teljes termékenységi arányszámnak és a mindkét nembeli népesség szüle- téskor várható átlagos élettartamának alakulásáról nyújt hasonlóan régiónként részletezett áttekintést.
3. tábla
A teljes termékenységi arányszám—és a születéskor várható élettartam a főbb régiók szerint, 1950—2025
A Fö,ld . § . ,, ,, § Dél— Észak- , Szov—
,, orsza— Fejlett Feilodo , § e- m _ Kelet- Del— Óceá- 'et—
Idoszak gSaTiegesízl—x régiók regiók Aff'ka § 13323 [tikai Áma ! Ázsm Európa ma anió
Teljes termékenységi arányszám (egy nőre számítva)
1950—1955 . . 4,9 § 2,8 § 6,l § 6,5 § 5,9 3,4 5,7 6,0 2,6 3,8 2,8
1960—1965 . . 5,0 2,7 § 6,1 6,6 5,9 3,3 5,3 6,1 2,6 3,9 2,5
1970—1975 . . 4.4 2.2 § 5,4 ( 6,5 5,0 2,5 4,4 5,7 2,2 3,2 2,4
1980—1985 . . 3,5 2,0 4,1 § 6,3 § 4,l l,9 2,3 4.6 1,9 2,6 2,4
1990—1995 . . 3,l 2.0 3,4 6,0 3,4 l,8 19 3,6 1,8 2,5 2,3
2000—2005 . . 23 2,0 3,0 § 5.4 § 2,9 2,0 1,9 2,8 19 2,4 2,3
2010—2015 . . 2,6 2,1 ' 2,7 4,4 § 2.6 2,1 2,0 2,4 l,9 2,2 2,3
2020-2025 . . 2,4 2 l § 2 4 § 3 2 § 2,4 2 1 2,1 2,1 2,0 2,1 2,2 Születéskor várható átlagos élettartam években
(a mindkét nembeli népesség esetén)
1950—1955 .. 46.0 65,8 § 41,l § 37,8 51,1 § 69,1 42,7 39,9 65,3 60,8 64,1 1960—1965 . . 51,5 69,7 § 47,5 § 41,8 56,6 70,1 51,0 45,8 69,7 63,8 69,3 1970—1975 . . 56,6 7l,3 54,l § 45,7 60,7 71,5 63,8 50,3 7l,4 65,8 69,8 1980—1985 . . 59,5 73,1 57,3 § 49,4 64,2 74,4 68,4 54,9 73,1 67,9 70,9 1990—1995 . . ! 62,6 74,8 60,8 § 53,3 67,1 75,7 71,2 59,4 74,7 70,0 73,l 2000—2005 . . § 65.41 75,9 § 63,9 § 57,0 69,3 76,5 73,2 63,6 75,8 7l,5 74,7 2010—2015 . . 67,9 76,7 § 66,7 § 60,8 7l,O 77,0 74,8 67,3 76,6 73,3 76,0 2020—2025 _. 70,5 77,2 § 69,5 § 64,5 72,3 77,5 75,9 70,l 77,2 74,9 76,7
Forrás: (50), (15).
8 74 VALKOVICS EMIL
Földünk népességének közelítő száma 1950—ben mintegy 2516 millió főt, 1970—ben mintegy 3693 millió főt, 1985—ben pedig mintegy 4837 millió főt tett ki. A népesség—előresza- mítások közepes változata szerint ez a szám 2000—ben mintegy 6122 millió, 2025—ben pedig
8206 millió lesz. ;
A vonatkozó becslések szerint 1985-ben Földünk népességének mintegy egynegyede (24 százaléka) élt a fejlett régiókban és mintegy háromnegyede a fejlődő régiókban. Ez utóbbi szám 1950-ben csupán mintegy kétharmad volt, és az előreszámítások közepes változata alapján Földünk népességének 2000-ben mintegy 70, 2025-ben pedig mintegy 83 százaléka lakik Földünk jelenleg fejlődőnek minősített régióiban.
Földünk és a nagyobb régiók népessége kormegoszlásának változási tendenciáit tanul- mányunk két táblája is bemutatja. A 4. tábla a mindkét nembeli népesség kormegoszlásának módosulását a szokásos három nagy korcsoport alapulvételével mutatja be. Az 5. tábla a medián életkor alakulását szemlélteti Földünk össznépességére és a nagyobb régiók népes—
ségeire vonatkozóan. (Lásd az 1. ábrát is!) Mindkét táblához két—két további táblát csatol- tunk, hogy legalább vázlatosan áttekintsük az öregedés üteme (sebessége) és gyorsulása közötti regionális különbségeket a tanulmányozott időszakon (1950—2025) belüli rövidebb periódusok (évtizedek) vonatkozó adatainak egybevetése alapján. (Lásd a 6. és 7., illetve a 8. és 9. táblát.)
]. ábra. A 15 éven aluliak,
a 60 évesek és idősebbek aránya és a medián életkor a három nagy régióban, 1950—2025
A 16 éven aluliak aránya
1.8 Lii—
Medián életkor (évek) 01950 01985 AlSBD IZOID
*2025 LL?-
1.2—
LD—
38—
36—-
34 H 32 —
30 _ m
ze — zs — 21. — 22 — 20—
19 * (4043)
is —
31. l l l ! l ! I ! ! I 7
l. 6 8 10 12 11. 16 18 20 22 21. 26
A 60 évesek és idősebbek aránya
1A tanulmány ábráit egy kivételével az Economic and social implications of population aging (United Nations.
New York. 1988. Vlll, 430 old.) c. kiadványból vettem.
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE 875
A 4. tábla adataiból kitűnik, hogy 1950 és 1970 között Földünk népessége demográfiailag Hatalabbá vált. A 0—14 évesek arányának növekedése, mely elsősorban a csecsemő- és a gyermekhalandósági szint süllyedésének, valamint a kezdeti korösszetételnek volt köszön- hető Földünk fejlődő régióiban, és együtt járt a 60 évesek és idősebbek arányának, elsősor- ban a kezdeti korösszetétellel magyarázható emelkedésével.
4. tábla
A népesség megoszlása a három nagy korcsoport szerint régiónként, 1950—2025
(százalék)
A Földorsz — Fe lett. Fe lodő. , . Dél- Észak- Szov-
Kelet- Dél- Óceá- .
ÉV 85323ng régjíók rélgíók Afrika 1232: 232" Ázsia Ámia Európa nía 115113
0—14 évesek
1950 ... 34,5 27,8 37,9 42,4 40,5 27,2 34,1 39,1 25,4 29,7 301 1960 ... 37,0 28,6 40, 8 43,6 42,5 31,3 38,0 41,0 25,8 32,9 30, 7 1970 ... 37,5 26, 5 41 ,8 44,8 42,4 28,4 38,2 42,2 24 9 322 28, 6 1975 ... 36,9 24, 8 41 ,3 45, 0 41,2 25,3 37,9 41,6 23 ,9 31,0 26, 1 1980 ... 35,2 23, () 39, 4 45, 0 39,3 22,5 34,3 40,4 22, 4 29,3 24 ,3 1985 ... 33,4 22, 2 36,9 45,1 37,9 21,8 29,2 38, 8 21 ,0 27, 8 24, 8 1990 ... 31,9 21 ,7 34,9 45, 3 36,5 22,0 25,2 36, 9 20,1 26, 7 25, 1 1995 ... 31,1 21,4 33,8 45, 2 35,0 22,2 24,1 35,1 19, 7 26, 3 24 ,6 2000 ... 30,3 20, 8 32,7 44, 7 33,3 21,6 23,8 33,0 19, 3 25, 6 235 2010 ... 28,0 20, 0 299 ,, 42, 6 29,8 20,4 21,4 28,8 18,5 23, 6 22,6 2020 ... 25,8 19, 8 27,1 38,3 27,2 20,2 19,3 25, 3 18,1 21 ,9 22, 6 2025 ... 24,8 19,7 25,8 35,3 26,0 20,1 19,5 23, 8 18,3 21, 3 22, 1
15—59 évesek
1950 ... 57,5 60,8 55,7 52,0 54,1 60,7 58,5 54,8 61,7 59, 0 60, 9 1960 ... 54,9 58, 9 53,1 51, 4 51,8 55,7 54,7 53,3 59, 8 56, 3 59, 2 1970 ... 54,1 59, 2 52,2 50, 2 51,6 57,8 54,6 52,1 58, 5 57, 0 59, 4 1975 ... 54,6 60, 0 52,6 50,1 52,5 60,] 54,7 52,6 58, 7 579 60,5 1980 ... 56,2 61, 8 54,3 50,1 54,2 62,0 57,8 53,7 60, 7 59,0 62, 6 1985 ... 57, 8 62, 0 56,5 50,1 55,4 62,0 62,1 55,1 61,4 59,9 62, 1 1990 ... 58, 9 61, 5 58,1 49, 9 56,5 61,6 65,2 56, 7 61,6 60,5 60, 0 1995 ... 59, 3 61, 2 58,8 50, 0 57,7 61,7 65,3 58, l 61, 3 60,9 59, 7 2000 ... 59, 8 60, 8 59,6 50, 5 59,0 62,4 64,9 59, 7 60, 9 61, 4 59, 0 2010 ... 61,2 60,3 61,4 52, 5 61,4 61,5 65,3 62, 9 60, 2 61, 8 60,6 2020 ... 61,3 57,8 62,0 56,1 61,8 57,6 63.5 641 58, 2 61, 0 58,0 2025 ... 60,9 56,7 61,8 58,6 61,6 56,1 60,9 64, 0 ; 56,7 _ 60,3 57,2
60 évesek és idősebbek
1950 ... 8,0 11, 4 ] 6,4 5,6 5,4 12,1 7, 4 6,1 l2,9 ll,3 9.0 1960 ... 8,1 12, 5 6,1 5,0 5,7 13,0 7,3 5,7 14, 4 10,8 10,1 1970 ... 8,4 14, 3 6,0 5,0 6,0 13,8 7,2 5,7 16 ,6 10,8 12,0 1975 ... 8,5 15, 2 6,1 4,9 6,3 14,6 7,4 5,8 17, 4 1 1.1 13,4 1980 ... R,6 152 6,3 4,9 6,5 15,5 7,9 5,9 16. 9 ll,7 l3,1
1985 ... 8,8 15,8 6,6 4,8 6,7 162 8,7 6,1 17,6 12,3 13,1
1990 ... 9,2 16,8 7,0 4,8 7,0 16,4 9,6 6,4 18,3 128 14,9 1995 ... 9.6 l7,4 7,4 4,8 7,3 16,1 10,6 6,8 19, 0 12,8 15,7
2000 ... 9,9 18,4 7,7 4,8 7,7 16,0 11,3 7,3 19, 8 13,0 17,5
2010 ... 10,8 19,7 8,7 4,9 8,8 l8,l 13.3 8 3 21, 3 14,6 16,8 2020 ... 12,9 22, 4 10,9 5,6 ll,0 22,2 17,2 10,6 23,7 17,1 19,4 2025 ... 14,3 23 ,6 12,4 6,1 12,4 23,8 19,6 12,2 25,0 . 18,4 20,7
Forrás: (50).
1970 és 1985 között Földünk népessége demográüailag öregedett. A 0—14 évesek arányá- nak csökkenése és a 60 évesek és idősebbek arányának növekedése elsősorban a termékeny-
3.
8 76 VALKOVICS EMIL
ségi szint fejlődő és fejlett régiókban egyaránt megfigyelhető süllyedésének volt a következ—
ménye. Az egyetlen kivétel Afrika volt a termékenység változatlanul magas szintje és a ha- landóság szintjének süllyedése miatt.
1985 és 2025 között a demográfiai öregedés Földünk minden régiójának és országának jellemzőjévé, vagyis teljesen általános jelenséggé válik. A 0—14 évesek gyorsan csökkenő ará— nya a termékenységi szint süllyedésének lesz következménye (a fejlett országokban), a 60 évesek és idősebbek arányának egyidejű növekedése pedig a kezdeti, 1985—ig kialakult korstruktúrák sajátosságainak lesz a következménye.
A medián életkor, mint ismeretes, a népességet két olyan részre osztja fel, melyek közül az egyiknek minden eleme fiatalabb, a másiknak pedig minden eleme idősebb a medián élet- kornál. A medián életkor alakulását bemutató 5. tábla adataiból kitűnik, hogy Földünk népes—
sége még viszonylag fiatal. Ez a kor 1985—ben mintegy 23,5 évet tett ki, ami alig térela vonat- kozó 1950. évi adattól. A medián életkor az előreszamítások közepes változatának eredmé- nyei alapján emelkedő tendenciát mutat: 2000-ig eléri a 265 évet, 2025—ig pedig a 31,2 évet, ami elsősorban a fiatalkorúak aránya termékenységiszint—süllyedéséből származó csökke—
nésének, másrészt az öregkorúak aranya öregkori halandóság javulásából (süllyedéséből) származó növekedésének lesz a következménye. A 0—14 évesek aránya például az 1985. évi 33,4 százalékról 2025-ig 24,8 százalékra csökken, a 60 évesek és idősebbek aránya pedig 8,8 százalékról 143 százalékra nő. (Lásd a 4. táblát.)
A medián életkor eléggé szembetűnő regionális különbségeit mutatja be a 5. tábla.
5. tábla
A medián életkor alakulása régiónként, 1950—2025
(korév)
A Föld . l . , ,, . Dél— Észak- , , Szov—
, rszá- Fe lett Fe lodo Kelet- Del- Óeea- .
Ev gíáziegiílz; régiók rélgíók Afrika § Arm:— [1322— : Ázsia . Ázsia : Európa nia ulneitó
l l l !
1950 ... 23,4 28,2 . 21,2 13,8 19,7 30,0 23,5 20,4 30,5 27,9 ! 24,7
1960 ... 22,7 29,2 20,0 18,2 18,9 29,l 22,2 19,8 3l ,6 26,6 26,9
1970 ... Zl,6 30,3 19,0 17,6 18,6 27,7 20,7 l8,9 322 25,1 29,4
1975 ... 2l,9 30,4 19,3 l7,5 l9,l 28,6 21,5 l9,0 32,3 25,7 29, 1
1980 ... 22,6 31,4 20,0 l7,4 19,8 30,0 23,0 19,5 33,0 26,7 29, 4
1985 ... 23,5 32,5 21,0 17,3 20,8 3l,3 24,7 20,3 33,9 27, 6 30,3
1990 ... 24,4 33,6 22,2 17,3 2l,7 32,8 26,7 2l,3 34,9 28, 6 31,5
1995 ... 25,5 34,8 23,4 17,3 22,7 34,3 28,8 22,4 36 0 ' 29, 6 32,7
2000 ... 26,5 36,1 24,5 l7,5 23,8 35,7 30,9 23,7 37, 2 30, 7 33,7
2010 ... 283 37,6 26,5 l8,4 26.l 37,l 35,3 26,6 39, 4 32 5 34,0
2020 ... 30,l 383 28,7 20, 4 28,7 37,6 37,6 ; 29,7 40,6 34, 2 34,9
2025 ... 3l.2 38,6 29,9 21, 9 299 38,0 38,2 , 3l,4 40,8 35, l 355
' 1 l ; l i i
Forrás: (50),
A nyolc nagy régió közül Afrika népességének medián életkora volt 1985 ben a legala—
csonyabb (17, 3 év). Afrika után Dél-Ázsia (20 3 év), Dél— Amerika (20, 8 év) és Kelet- Ázsia (24, 7 év) következett A legmagasabb medián életkora Európa népességének volt (33, 9 év) Európát Észak- Amerika (31 3 év), a Szovjetunió (30 3 év) és Óceánia (27, 6 év) követte A medián életkor magassága szerinti fenti rangsorolás feltehetően 2025- benis változatlanul érvényben marad. A medián életkor jelentős (az 1985. évi 24 7 évről a 2025 évi 38, 2 évre előrebeesült) emelkedése várható Kelet- Ázsiában, elsősorban Kína népességének gyors ter- mékenységiszintcsökkenése miatt (Lásd az 5. táblát. )
1985—ben a fejlett régiók népességének median életkora (325 év) több mint tíz évvel volt magasabb a fejlődőkénél (2l,() év). A medián életkor a fejlett országok népességei esetében
A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE 87 7 állandóan emelkedett. 1950 és 1985 között 28,2 évről 325 évre nőtt és várható, hogy 2000-re eléri a 36,1 évet, 2025-re pedig a 38,6 évet. A 0—14 évesek aránya a fejlett régiókban 1950 és 1985 között 27,8 százalékról 22,2 százalékra csökkent, és 2025-ig várhatóan 20,0 százalék alá süllyed. Ezzel ellentétben a 60 évesek és idősebbek aránya 1950 és 1985 között 11,4—ről
15,8 százalékra nőtt, és 2025-re eléri a 23,6 százalékot.
A medián életkor múltbeli fejlődési tendenciái jóval bonyolultabbak, komplexebbek a fejlődő régiókban, mint a fejlettekben. E régiók összességét tekintve a medián életkor 1950 és 1970 között 24,2 évről 19,0 évre süllyedt, majd 1985-re ismét 21,0 évre emelkedett. 2000-re várhatóan eléri a 24,5 évet, 2025-re pedig a 29,9 évet. A medián életkornak az 1950-es és 1960—as évek alatti csökkenése összefügg azzal, hogy az igen magas szintű halandóság süly—
lyedése nem öregíti szükségképpen a népességet. A csecsemő- és gyermekhalandóság jelentős javulása a magas termékenységi szint és a szülőképes korú nők arányának egyidejű növeke—
dése mellett a fiatalkorúak arányának növekedésével jár együtt. A 0—14 éves korúak aránya 1950 és 1970 között 37,9-ről 4l,8 százalékra nőtt. A termékenységi szint 1970 körül számos fejlődő országban meginduló süllyedése egyre jelentősebben mérsékelte a fiatalkorúak ará- nyának emelkedését. Ez a növekedési arány az 1950 és 1970 közötti évi 2,7 százalékról az 1970 és 1985 közötti évi 13 százalékos növekedési arannyá alakult át. A halandósági szint javulásának kedvezményezettjei a fiatalok helyett egyre jelentősebb mértékben az öregebbek lettek, aminek következtében ez utóbbiak aránya egyre gyorsabb növekedésnek indult: a 60 éveseké az 1950 és 1970 közötti 2,4—ről az 1971—1985. évekre 3,4 százalékra nőtt.
A medián életkor 75 év alatti változásának egyik legszembetűnőbb jellemzője az, hogy ez a változás Földünk régióit és országait tekintve egyenlőtlen sebességű változás, és a se- besség régiónkénti és országonkénti változása, vagyis a gyorsulás szintén egyenlőtlen.
6. tábla
A medián életkor növekedése (csökkenése) az egyes időszakok alatt, illetve gyorsulása ( lassulása ) a szomszédos időszakokban régiónként, 1950—2020
(éV)
A Föld l . . . ,, " Dél- Észak- , Szov—
" orszá- : I—c lett Fe lodo . Kelet- De - - .
ldoszak azigazi-§ régiók régiók Afnka iii]:— ütik);— Ázsía Ázsia Európa Óxiiíá uifitó
Növekedés (csökkenés)
1950—1960 . . —0,7 1,0 * — 12 —0,6 ——0,8 —0,9 — 1,3 —0,6 ' 1,l — 1,3 2,2 l960—l970 . . —1,1 1,1 — 1,0 —0,6 —0,3 — 1,4 — l,5 —0,9 0,6 —- 1,5 2,5 1970—1980 .. 1.0 l,l 1,0 —O,2 1,2 2,3 2,3 ; 0,6 0,8 1,6 0,0 1980—1990 .. 1.8 2,2 2,2 ——0,1 19 2.8 3,7 l l,8 19 1,9 2,1 1990—2000 . . 2,1 2,5 23 0.2 2.1 2,9 4,2 ? 2,4 2,3 2,1 2,2
2000—2010 . . § LS 15 2,0 0,9 2,3 1,4 4,4 2,9 2,2 l,8 0,3
2010—2020 . . : 1.8 0.7 22 2.0 2,6 0,5 2,3 3,1 12 1,7 0,9
1950—2020 . 67 [O,] 75 16 9,0 7,6 , 14,1 93 10,I 6,3 , ]0,2
1950—1960 és Gyorsulás (lassulás)
1960—1970 —0,4 0.1 0,2 0,0 0,5 l ——0,5 —0,2 1 ——0,3 —0,5 —0 2 ] 0,3 1960—1970és
1970—1980 2,1 0,0 2,0 0,4 1,5 3,7 3,8 1,5 02 3,1 —2,5
1970—1980 és
1980—1990 0,8 1,1 12 0 1 0,7 0,5 l,4 l,2 l,l O,3 2,l
1980—1990 és
1990—2000 0,3 0,3 GJ 03 0,2 0,1 0,5 l 0,6 0,4 0,2 0,1
1990—2000 és ;,
2000—2010 —0,3 —l 0 ——0.3 0,7 0,2 —-— l,5 % 0.2 0,5 ——0,1 —0,3 ! — 1,9 2000—20l 0 és
20l0—2020 § 0.0 ——O,8 0.2 I,] ,, 0.3 —0,9 ; —2,l ; 0.2 — l,0 ——0.l ; 0,6 1950-2020 . . ( 2,5 —0.3 3,4 2.6 § 3,4 I,4 % 3,ó ; 3,7 O,] 3,0 ; — l,3
l l ' l !
Időszak
Ademográfiaiöregedés(fiatalodás)átlagosévisebességeazegyesidőszakokban, illetveátlagosévigyorsulása(lassulása)aszomszédosidőszakokbanrégiónként,1950-2020 (M AFöld orszá- gaiösz- smen Fejlett régiók
Dél- Ame- fika
Észak-
A m -
nka7.tábla Szov- Óc_eá-jet- maunió 1950—1960 1960—1970 1970-1980 1980-1990 1990—2000 2000—2010 2010—2020 1950—2020 1950—1960és1960—1970 1960—1970és1970—1980 1970—1980és1980—1990 1980—1990és1990—2000 1990—2000és2000—2010 2000—2010és2010—2020 1950—2020
—-0,07 —-0,11 O,10 0,18 0,21 0,18 0,18 0,096 ——0,04 0,21 0,08 0,03 ——0,03 0,00 0,036
O,10 O,11 O,11 0,22 0,25 0,15 0,07 0,l44 0,01 0,00 O,11 0,03 —O,10 -—0,08 ——0,004
Ov—r'xhv—m
000 0000
-—0,08 —0,03 0,12 O,19 0,21 0,23 0,26 O,129 0,05 O,15 0,07 0,02 0,02 0,03 0,049
Átlagosévisebesség —0,09 -—0,14 0,23 0,28 0,29 O,14 0,05 O,109
Á t l a g o s é v i g y o r s u l á s
—-0,05 0,37 0,05 0,01 —O,15 —0,09 0,020-—O,130,22 —0,150,25 O,160,00 O,190,21 0,210,22 O,180,03 0,170,09 0,0900,I46 0020,03 031—025 0030,21 0,020,01 003—-0,19 0010,06 0,043——0,019
878
VALKOVICS EMILA NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE 879
Ha a tanulmányozott időszak öt utolsó évét (2021—2025. évek) elhagyjuk, és a fennma—
radó 70 évet 7 egyenlő hosszúságú periódusra (évtizedre) osztjuk fel, azonnal szembetűnik, hogy a tízévenkénti öregedés (illetve üatalodás) sebessége (6. tábla) a tízéves periódusok alatti átlagos évi öregedés (illetve fiatalodás) sebessége (7. tábla),valamint a tízéves periódusok egybevetése alapján becsült gyorsulások (6. tábla) és az átlagos évi gyorsulások (7. tábla) is régiónként jelentősen eltérnek egymástól. Az átlagos évi sebességek, illetve gyorsulások érté—
keit a kivonások útján előállított tízéves periódusokra vonatkozókból egyszerűen tízzel tör—
ténő osztás útján állítottuk elő. A tízéves periódusokra vonatkozó sebességek összege ter—
mészetcsen egyenlő a medián életkor 2020. évi és 1950. évi értékének különbségével. Ha egyes régiókban egyes periódusok alatt demográfiai öregedés helyett fiatalodás következett be, a számok negatív előjelűek. Negatív előjelűek a gyorsulás helyett lassulást jelző számok is.
Az öregedés (illetve fiatalodás) szabálytalanul változó sebessége minden esetben felté- telezi a változó gyorsulást is. A különféle gyorsulások összege minden oszlopban egyenlő az öregedés végső sebessége és kezdeti sebessége különbségével. A demográfiai öregedés átlagos évi gyorsulásának kiszámítása (7. tábla) — mint jeleztük — az egyes évtizedek alatti gyorsulá- sokből lett kiszámítva tízzel történő osztás útján. Az évi gyorsulások összege egyenlő a végső és a kezdeti évi átlagos sebességek különbségével. A demográfiai öregedésnek 1950 és 2020 között, vagyis a 70 évet felölelő időszak egészére vonatkozó átlagos évi sebessége és átlagos évi gyorsulása természetesen eltér az egyes tízéves periódusokban tapasztaltaktól.
Hasonló jellegű számítások végezhetők el a 4. tábla adatainak, elsősorban a 60 évesek és idősebbek változó arányára vonatkozó adatoknak a felhasználásával. Az e számítások eredményeit tartalmazó 8. és 9. tábla analóg tartalmú az 6. és a 7. táblával.
8. tábla
A 60 évesek és idősebbek arányának növekedése (csökkenése) az egyes időszakok alatt, illetve gyorsulása (lassulása) a szomszédos időszakokban régiónként, 1950—2020
(százalék)
A Föld , '
,, orszá— Fejlett Fejlődő . Bf; 35355 Kelet— Dél— Óceá- 5.163)"
Idoszak gsílegírzi- régiók regiok Afrika rika rika ÁZSla Ázsna Európa ! ma dnió
Növekedés (csökkenés)
1950—1960 . . 0,l l,l —0,3 —0,6 03 0,9 —0,l ——0,4 l,5 ! —O,5 1,l
1960—1970 . . O,3 l,8 -—O,l 0,0 O,3 0,8 —-0,1 0,0 2,2 0,0 l,9
1970—1980 . . O,2 0,9 0,3 -—-O,l 0,5 1,7 0,7 O,2 0,3 0,9 1,1
1980—1990 . . (),6 1,6 0,7 —O,1 0,5 0,9 l,7 0,5 l,4 l,] l,8
1990—2000 . . 0,7 l,6 0,7 0,0 0,7 ——0,4 1,7 0,9 1,5 O,2 2,6
2000—2010 . . 0,9 1,3 l,0 0,l l,l 2,1 2,0 1,0 1,5 l,6 ——O,7
2010—2020 . . 2,1 2,7 2,2 0,7 2.2 4,1 3,9 ! 2,3 2,4 ! 2,5 2,6
1950—2020 . . 4,9 11,o 4,5 0,0 5,6 m,] 9,8 [ 4,5 10,8 l 5,8 10,4
Gyorsulás (lassulás) 1950—1960 és
1960—1970 O,2 0,7 O,2 O,6 0,0 —O,1 0,0 ] (),4 0,7 l O,5 0,8 1960—1970 és
1970—1980 —O,l —0,9 O,4 ——O,l O,2 0,9 0,8 , O,2 —— l,9 ] 0,9 —O,8
1970—1980 és l
1980—1990 O,4 0,7 O,4 0,0 0,0 ——O,8 l,0 ! 0,3 l,l ; O,2 0,7
1980—1990 és l
1990—2000 O,l 0,0 0,0 0,1 O,2 — l,3 (),O ; O,4 0,l "0,9 0,8
1990—2000 és !
2000—2010 O,2 —0,3 0,3 O,] 0,4 , 2,5 0,3 0,1 0,0 1,4 —3,3 2000—2010 és
2010—2020 l,2 l,4 1,2 O,6 l,] 2,0 1,9 l,3 0,9 O,?) 3,3
1950—2020 . . 2,0
