Életkor és történelmi ismeretek

(1)

ÉLETKOR ÉS TÓRTÉNELMI ISMERETEW

BÉKÉS FER—ENC

Felesleges lenne a statisztikatörténeti váandorülésen. aihol szin'ce automatiku-

san kialakult az inierdiiszrci'pllixnáris jelleg, a részWevőlknelk hosszan bizonygatni,

hogy a felnőtt lakosság történelmi ismereteit ielté-Hképező, országos reprezentativ miln'tával végzett 'kut—atás'unlk eredményei nemcsak a szociológusok, 'tör'oéniészelk.

pedagógusok érdeklődésére. hanem minden "hazában. rnéplben" gondolkozó á'l—

la'mrpolgxár figyelmére számot hari'lhatna'k. A kutatást 1971-ben az MRT Tömeglkam—

mwun'iikvációs Kuta'tólkfözponiaban végeztülkl.

A korábbi ismeretszin't-vizsg-ála'trdkvhoz hasonlóan a lakosság ism-elretszirn'cjénelk

mérésére törekedtünk. Érd—eklődérsün'k középpontjában az állt: milyen társadalmi—- demográfiai változók határozzák meg a történelmi ismeretek szintjét. A "korábbi ismeretszint-vizsrgálatdklkal ellenté'dben a történelmi ismeretek eloszlás—át megiha—

tóroz—ó változók rendszerének vizsgálatát tekintettük alapvető feladatunknak. A vál- tozóik többdimenziós elemzésén—elk segitségével igyekeztünk az egyes változók lköz-

vetlen és közvetett hatását kimutatni.

E módszer alkalmazását az is indokolta. hogy az abszolút történelmi ismeret- szilnt mrénése gyakorlatilag megoldhatatlan. Ennek mérése ugyanis feltételezné,

hogy a történelmi ismereteik teljes halmazát telldintsülk alapsolkasá-gnaik, amelyíből

reprezenta'm'v kiválasztással alakítanánk 'ki a történelmi ismeretekre vona—tkozó kér—

déseik mintáját. A történelmi ismeretek kvalitatív elkülönítése és regisztrálása öln- m'agxá'ban sem látszik kliviifelezhetőnek. Még ha rendelkezésünkre állna is a tőr- ténelmi ismereteik teljes sa'kla's—ágla, és igy a történelmi ismereteiket reprezentáló kérdések kiválasztása megoldható lenne, a vizsgálatot megnyugtatóan akkor sem lehetne elvégezni. A szükséges minta nagysága ugyanis messze meghaladná a felvétel során feltehető kérdések mennyiségét.

A kérdések összeállításánál tehát más. részben önlklényezs szempontokat

kel lett alkalmaz n u n'k.

A történelmi ismereteiket reprezentáló kérdések hiányában csak relatív isme- retszilnx'cei iménhettürnfk. Nem állíthatj-ulk, hogy az általunk mért ismereiszinft abszolút

értelemben jellemzi a lakosság történelmi ismereteinek tényleges szintjét: ha ne-

hezebb kérdéseket szerepeltettünk volna 'kérclőivünlklön, a'klkor alacsonyabb, ha

'kfönnyebbelket, alklkor magasabb lenne a mert ismerefsztin't.a(Alklér'déselknnehe'zségét.

illetve könnyűsége-it nem taribalmri elemzíésülk ú'ajián állapítottuk meg. Nehéz kérdé- seknek azek—at tekin—tettük. amelyekre a lakosság kisebb arányban. "kö'nnyelbibekrnek

' A Magyar Köz azdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportja 1975.

júniusiS—S-én Nyíregyh zón tartal! Xlll. Vándorülésén megvitatott előadás.

A munkában Angelusz Róbert és Váradi László, a Kutakóközpont munkatársai is részt vettek.

(2)

BÉKÉS: TÓRTÉNEL—Mt ISMERETEK 31 1

pedig azokat amelyekre a lakosság nagyobb arányban tudott válaszolni.) Nem

annak tulajdonítottunk alapvető jwelentőséget hogy meldkora az ismeretszint, hanem annak hogy milyen társadalmi—demográfiai változóktól függ a történelmi ismeretek elterjedtsége.

Ménlegelve az elméleti—imádszertani nehézségeket és vállalva az ebből adódó skompromi'isszumokat, előzetes mély'lnterjúsorozatokat és két próbiaifellviéltelt végez- tün'k, amelyek során viszonylag sok, több mint 200 kérdést próbáltunk ki. A kér- dések listájának összeállításánál eleve nem viállalkoztunlk a történelmi ismeretek

reprezentáláisára. Két szempontot érvényesítenünk:

1. valamennyi feltett kérdés megtalálható az általános iskolai tankönyvekben;

2. a kérdések tematikailag viszonylag változatosak, különböző korszakokra vonatkozók legyenek, és könnyű, közepes és nehéz kérdések egyaránt szerepeljenek közöttük.

A történelmi ismeretszint méréséhez olyan kumulatív skálát kellett kialakíta- nunlk, amelyen a legkülönbözőbb iSim—eretsziint—lolkozatolk (: feladat megoldásához szükséges kérdéseik minimumát figyelembe véve mérhetővé vállnak. Az ismwewretsz'rint mérésére kialakított skála 25 kérdésből áll. Ezek véleményünk szerint fontos tör—

ténelmi ismeretekre vonatkoznak, emellett a skálát nehézség, illetve köninyűs—ég szempontjából jól ,.széthiúzz'ávk". s azon belül az ismeretek különböző fokozatait mérhetővé teszik.

Az ismeretszint-skálában szereplő kérdések nehézségi sorrend szerint

A helyes

Kérdés válaszok aránya

(százalék)

Tudomása szerint mi volt a Védegylet?. . . 5

Tudomása szerint mettől- meddig állt fenn az Osztrák—Magyar Monarchia? . 8 Miről nevezetes 1703? . . . 13

Mikor volt Magyarországon a jobbágyfelszabaditás? . . . 16

Mit gondol. mikor építették Magyarországon az első vasútvonálat?. . . . 19

Miről nevezetes 1514? . . . 20

Mettől meddig tartott a második világháború? . . . 22

Mik voltak a céhek?. . . 28

Kik között jött létre az 1867——es kiegyezés? . . 29

Tudomása szerint melyik országban walkailmazták először (:gőzgépetaz iparban 30 Milyen történelmi esemény volt 1789- ben Franciaországban? . . . 30

Miről nevezetes 1000? . . . . . . . . . . . 31

Tudomása szerint kik voltak a jobbágyok? . . . 35

Milyen történelmi esemény fűződik ll. Rákóczi Ferenc nevéhez? . . . 37

Mi volt a dézsma? . . . , 38

Tudomása szerint mióta laknák Magyarországon a magyarok?. . . 41

Mettől meddig tartott az első világháború? . . . 41

Milyen történelmi esemény fűződik [. lstván király (Szent István) nevéhez? . 47 Tudomása szerint hány évig tartott a török uralom Magyarországon? . . . 49

Milyen történelmi esemény fűződik Dózsa György nevéhez? . . . 51

Milyen történelmi esemény volt 1917— ben Oroszországban? . . . 65

A 25 kérdést nyitott formáiban tettük fel. Ezzel szigorúbb követelményeket támasztottunk, és lemondtunlk arról, hogy a passzíva/bb, (: zárt kérdések által még arktivizá'lhatá tudást mérjük, ugyanwalklkor ki'küszöbwölltük annak lehetőségét, hogy valaki találgatás útján ..jól" válaszolj—on. A kódolás során a hibák irányát

(3)

312 , BÉKÉS FEREN ,

nem vizsgáltuk. pusztán a jó és a rossz válaszok határozott elkülönítését tartot——

tuk fontosnak. A kódolás egyöntetűségét többször ellenőriztük, s ezért kizártnak

tekinthető annak lehetősége. hogy' a kódolás ,.szigorúságának" ingadozása foly—

tán a kérdések nehézségi foka számottevően módosult volna.

A 25 kérdés alapján számitott történelmi ismeretszinit 34 százalékos volt.2

A vizsgálat során a lakosságot a 40 év alattiak (378 fő) és a 40 év felettiek (505 fő) csoportjára bontottu'k. A kettős kormegoszlást az indokolta, hogy a tőr-

ténel'mi ismeretek szempontjából a 40 év tenmészetes törésvonaílnak mutatkozott:

a kétdimenziós elemzés szintjén csak a 40 év alattiak, illetve a 40 év felettiek fis- umere'tsziintjében találtu'nlk szigtníitFik—ótns különbségeket. A részletesebb -— 5 éven—

kénti -— megosztások egyrészt nem mutattak szignifikáns különbségeket, mvá'sné—szt

ilyen tagolás esetén egy-egy korcsoportba olyan kevés megkérdezett került. hogy a részletesebb. többdimenziós elemzés nem volt lehetséges. A 40 év alattiak és a 40 év felettiek közötti természetes hatánvonal és a két csoport ismeretsz'intjélben mutatkozó különbség tartalmilag érdekes szempontra hivja fel a figyelmet. A 40 év alattiak döntő többsége ugyanis mára felszabadulás után végezte az általános

iskolának azokat az osztályait. amelyekben a rendszeres történtellemvoktatá's elkez-

dődik. és közülük a középiskolát és egyetemet végzettek valamennyien ebben az időszakban tanultak. Ezzel szemben a 40 év felettiek döntő többsége történelmi ismereteit más értékrend szerint súlyozó iskolákban szerezte.

Az adatok azt igazolják. hogy a 40 évnél fiatalabbak történelmi ismereteinek szintje magasabb, mint az ixdőselbibtekié. Míg az előbbiek :) lehetséges pontszám 38 százalékát, addig az utóbbiak 32 százalékát érték el. Ha a kétdimenziós elem—

zési szintről áttérünk a háromdimenziós elemzésre. és az iskolai végzetts'égfben

meglevő különbségeket kiszűrve azonos iskolázottsági szinteken vizsgáljuk a 40 év alattiak, illetve felettiek történelmi ismereteit, akkor más képet kapunk.

A 40 év alattiak és a 40 év felettiek száma,

megoszlása és ismeretei az egyes iskolázottsági szinteken

8 zt'l '! , K" ' - E t !,

MW: káreset"; k Um

WW, ," - __ végéig;; __ _, - _ .. , ,,

A megkérdezettek szóma (fő) . . . 412 297 123 51 883

A megkérdezettek megoszlása (szóza—

iék)

'

40 év alatti . . . . . . . . . 19 51 23 7 100

41 éves és idősebb . . . 68 " 20 7 5 100

A megkérdezettek ismeretszientje (szá- ,_' '

zalék) . . . . . . . . . . . 21 32 64 78 34

Ebből:

40 év alatti . . . . . . . . . 14 29 64 77 38

41 éves és idősebb . . . 23 39 64 80 32

Az iskolai végzettségben meglevő különbségeket kiszűrve, az azonos iskolai végzettségűek között azt láthatjuk, hogy a 8 osztályt, illetve kevesebbet végzettek csoportjában az idősebb korosoporthoz tartozók történelmi ismeretei szignifikánsan

* Az lsmorotnintet — a korábbi ismeretszitxt—vizsgálatokhoz hasonlóan — úgy számítottuk ki. hogy a válaszadók összponuzámát (jó válasz 1 pontot jelent) elcsztottuk a válaszadók számával, tehát egyszerű átlagolóssal. Az ismeretszint társadalmi—demográfiai csoportonként erősen különbözik. A továbbiakban azt mutatjuk be, milyen hatással volt az életkor a történelmi ismeretek szintjére. Elsősorban azért emeljük ki.

kissé önkényesen. ezt a demogáfiai változót. mert az eredmények talán itt a legérdekesebbek.

(4)

TÓRTÉNELMI !SMERETEK

* 313

nagyobbak. a középiskolás és az egyetemi végzettségűek között az idősebb és a

fiatalabb korosztály történelmi ismeretei pedig lényegében egyformák. (Az egyetemi végzettségű-ebnél az idősebbek javára mutatkozó előny nem szignifikáns.)

Amíg tehát a 40 év alattiak ismeretszintje általlában magasabb, mint az idő- sebbe'ké. addig az iskolai végzettség hatását kiszűrve azt tapasztaljuk. hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók előnye eltűnik, sőt az alacsonyabb iskolázottsági szinteken az idősebbek történelmi ismeretei szignifikánsan nagyobbak.

Azt a körülményt. hogy az idősebbek azonos iskolázottsági szinten megmu- tatkozó magasabb ismeretsziintje ellenére a fiatalabb korcsoportban általában magasabb az isme—retsziint, a két csoport eltérő iskolai végzettség szerinti össze- tétele magyarázza.

Az idősebb korcsoportba tartozók 68 százaléka nem végzett 8 osztályt, míg a fiatalabb korcsoportban a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya mind—

össze 19 százalék. A 8 osztálynál kevesebb—et végzett idősebbek történelmi ismeretszintje ugyon magasabb, mint a hasonló végzettségű fiataiav'bbaiké, de alacso—

nyabb, mint a fiatalabb korosztály 8 osztályt végzett t—ag—jaié. akik viszont az

utóbbi csoport felét (510/0) teszik ki. Hasonló a helyzet a 8 osztályt és a közép-

is'kolát végzettek vonatkozásában: a 8 osztályt végzett idősebbeknek magasabb ugyan az isumeretsz'intje. mint a 8 általánost végzett fiataiabbaiké, de alacsonyabb, mint a középiskolát végzet-t fiatalabb korcsoport taxgjaié. Az utóbbi csoportban ugyanakkor nagyobb arányban fordulnak elő a középiskolai végzettségűek (230/0),

mint az előbbiben a 8 osztályt végzettek (ZOO/g). '

Vajon mivel magyarázható, hogy a 8 osztállyal vagy annál alacsonyabb is'ko- lai végzettséggel rendelkezőknél az idősebb korosztálynak nagyobbak a törté- nelmi ismeretei? Két fontos okot emlithetünk:

1. a személyes tapasztalatokat.

2. a szocializációs határ elérését.

1. Nyilvánvaló, hogy a történelmi ismeret—ek megszerzésének nem egyedüli far- rása az iskolai törtéine'lemta'nítás. Az "átélt" történelmi eseményekről szerzett személyes tapasztalatok, a szülők vagy a nagyszülők által megélt történelmi ese- ményekről szóló személyes beszámolók, a mindennapi kommunikáció egyéb for—

mái és a tömegkom'munikáció révén az emberek számos történelmi tárgyú infor—

mációt szereznek. E források relatív súlya különösen azok körében nagy, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben részesültek intézményes törté- nelemoiktatásban. E pótlólagos források a különböző iskolázottsági szintü idősebb és fiatalabb meg—kérdezettek közül elsősorban a 8 vagy ennél kevesebb osztályt végzett idősebb generáció tagjai számára biztositanak relative nagyobb informá—

ciótöbbletet. (A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél ugyanis e forrá- sok k'iegészí'tő hatása eltörpül a történelemok'tatás során nyújtott ismeretekhez képest.)

A megélt történelmi események (például az első világháború) vonatkozásá- ban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező idősebbek előnye a hasonlóan alacsony iskolázottságú fiatal-abb koro-szt—állyail szemben könnyen belátható. de általában is a magasabb kor a közvetett úton szerzett infonmáaiók elsajátítására nagyobb esélyt teremt. Vaiószinü, hogy az idősebb generáció közvetett úton több információt szerez, mint amennyit az iskolában tanultakból elfelejt.

2. Említettük, hogy az idősebb korcsoportba tartozók 68 százaléka 8 osztálynál kevesebbet végzett. A 4 polgári vagy legalább 4 gimnáziumi osztály elvégzése a két világháború között az átlagosnál jobb társadalmi körülményekre utal. A fia—

(5)

314 BÉKÉS FERENC

talab'b korcsotportu'h'oz tartozóknál a 8 osztálynál kisebb iskolai végzettség (ide tar- tozik a megkérdezettek 19 százaléka) viszont az esetek többségében minden bli- zoninyal társadalmi hátrányokat takar, a 8 oszt-ály elvégzése pedig modáliss—á

válik (51%). tehát nem jelent szocializációs előnylöket. Az idősebb korcsoport 4

polgárit vagy legalább 4 gimnxázv'iurmli osztályt végzett tagjainak magasabb törté-

nelmi ismeretszintjét, legalábbis részben. az átlagot meghaladó szocializációs h—át-

tér is előidézheti. ,

Az idősebb és a fiatalabb korcsoportba tartozók történelmi ismereteinek kü—

lönbségéről árnyaltabb képet nyerhetünk, ha kérdésenként is megvizsgáljuk az eltéréseket. A két korcsoport összehasonlítása azt mutatja, hogy a fiatalabbak a feltett 25 kérdésből 18-ira (ebből 15 kérdésnél sz'ignitikávns a különbség), az idő- sebbek viszont csak 7 kérdésre válaszoltak jobban. (Utóbbiak közül a különbség

mindössze kettőnél szig nllfikwáns.)

A két korcsoport nyers —- az iskolai végzettség'ben meglevő különbségektől eltekintő -— összehasonlítása a fiatalabb korcsoport tagjainak gazdagabb törté- nelmi ismereteit mutatja. Az idősebb korcsoport ismeretei mindössze két kérdés-

ben múljvák felül a fiatalabba-két, mindkét kérdés az első világháborúra vonat-

kozik. E kérdéseknél az idősebb generáció fölénye egyértelmű, a fiatalabb korcsoport lényegesen előnyösebb iskolai végzettség szerinti összetétele ellenére

is kimutatható. Ha az iskolai végzettség különbségelnek hatását kiszűrjük, ligye—

lelmwre méltó az is, hogy az idősebb korcsoport előnye leginkább a 8 osztályt vég-

zettek szintjén mutatkozik meg. Ez arra utal, hogy az idősebbek előnye nemcsak

abból adódik. hogy egy részük személyesen is átélte az első világháborút. vagy legalábbis szülei. illetve nagyszülei elbeszéléséből személyes élményen alapuló intormáoiótöbbletet szerezhetett, hanem abból is, hogy a kérdréselinlcben szereplő első világ—háborúval kapcsolatos ismeretekre (: két világháború közötti polgári iskolai, illetve glimniáziuszi történelemtanítás nagyobb súlyt fektetett. mint a mai általános iskolai történel—elmoktatrás. Emellett szól. hogyaz idősebb korosztálynak már a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező tagjai körében is megfigyelhető előny a 8 osztályt végzettek körében tovább nő. Sőt a ,,Mettől meddig tartott az első világháború?" kérdésre még a középiskolát végzettek kö- zül is szignifikánsan nagyobb arányban adtak helyes választ az idősebbek. bár e szinten a kapcsolat erőssége már kisebb, mint az alacsonyabb iskolázottsági szinteken. Az egyetemi végzettségűek körében az idősebbek előnye már nem szig—

nxixfikláns.

Msint említettük, a fiatalabbak 15 kérdésben adtak szi-gnizlikxánsan nagyobb arányban helyes választ. mégpedig:

1. a gazdaságtörténeti ismeretekhez, 2. a progresszív történelmi mozgalmakhoz

kapcsolódó kérdések—nél mutatkozott meg a liatalok magasabb ismeretszintje.

1. A gazdaságtörténeti fogalmakra. ill—letve ismeretekre irányuló kérdések (mint

például ,.Kik voltak a jobbágyok?", ,,M'i volt a Védlegyl—elt3". ,,Mik voltak céhe—kg".

,,Mikor építették Magyarorszagon az első vasútvonalat?", ,.Mi volt a dézsma?"

stb.) esetében a válaszok mindig a fiatalabb korosztály magasabb ismeretszintjét bizonyítják. Ez azonban elsősorban a lialtalabb korosztály magasabb iskolázott—

sági sz'intjéből adódik.

Az eltérő iskolai végzettség hatását kiszűrve mindössze a .,Mi volt a Védegy—

let?" kérdésre adtak a fiatalabbak szignifikánsan nagyobb arányú jó választ. de ennél a kérdésnél is csak a középiskolai végzettségűeknél volt kimutatható a

(6)

TURTENELM! ISMERETEK

315

fiatalok előnye. Sőt a ,,Melyvivk országban alkalmazták először a gőzgépet az ipar—

ban?" kérdésnél már fordult a helyzet: a 8 osztályt vagy annál kevesebbet vég- zett idősebbek nagyobb arányban adtak helyes választ. mint a hasonló iskolai végzettségűek közül a fiatalabb korcsoportok tagjai.

2. A szignifikáns adatokat vélve figyelembe. a liatalabbak ismeretei alapo- sab'bak azokban a kérdésekben, amelyek bizonyos progresszív történelmi rnozgal- makvhoz kapcsolódnak. Ezeket ugyanis a felszabadulás utáni történelemtaun'ítóxs na-

gyobb súllyal szerepelteti a tananyagban. mint a két világháború közötti oktatási

rendszer. Mindenekelőtt ide sorolható a Dózsa Györgyre, illetve a paraszthábo-

rú'ra vonatkozó két kérdés, ezeknél a legerősebb a kapcsolat a fiatalabb kor- osztály'hoz tartozás és a helyes válaszok között. A ,.eről nevezetes 1514?" kér- désnél. ha az eltérő iskolai összetételibő-l adódó hatást kiszűriü—k. azt tapasztaljuk. hogy az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők között is a 8 osztályt. il—

letve a középiskolát végzettek körében szignillikiáns marad a fiatalabb korosz- tályúak előnye, tehát nagyobb tudásuk nemcsak magasabb iskolai végzettsé—

gükből, hanem feltehetően abból is adódik. hogy e kérdéseknek a tananyagban ma nagyobb szerepe van. A másik Dózsára vonatkozó kérdésnél (,,Milyen törté- nelmi esemény fűződik Dózsa György nevéhez?) a legerősebb a kapcsolat a kor- osztálvhoz való tartozás és a helyes válaszok között. de a Fiatalabb korcsoport általán—osan megmutatkozó előnye mellett az azonos iskolázottsági szinteken csak a 8 osztályt végzettek között szignifikáns a különbség. Az ilyen típusú kérdések közé sorolható még a ll. Rákóczi Ferencre. illetve az 1703-as szabadsag—harc drá- tulm—ára vonatkozó kérdés is. amelyeknél a liatala'bbak ismeretei szlntén számot- tevően jobbak.

A konkrét kérdések vizs—gálata megerősíti az ismeretszint szintetikus vizsgála- tánál kiemelt tendenciákat. A nyers összehasonlítás alapján a fiatalabb korosztá—

lyé az előny, az iskolai végzettségben meglevő különbségeket klszűrve azonban a két alsó iskolázottsági szinten egyértelműen az idősebbek rendelkeznek gazdagabb ismeretekkel. Az egyetemet végzettek körében az idősebbek és a liatalabbak között sehol nem találtunk szignifikáns különbségeket. A középiskolás szin—

ten meglehetősen kiegyenlitett a helyzet. 4 kérdésben az idősebbek, 3 kérdésben a fiatalabbak ismeretei jobbak. A 8 osztályt végzettek körében az idősebbek már

13 kérdésben, a fiatalabbak csak 2 kérdésben mutatnak szignitik—ánisan nagyobb tudást. A legszembetűnőbb az idősebb generáció előnye a 8 osztálynál keveseb-

bet végzettek között. ahol a fiatalok egyetlen kérdésben sem jobbak szignifikán—

san. az idősebbek viszont 11 kérdésben. Még egy pillantást vetve a két alacsony

iskollázortrtsági szlnten tapasztalt ismeretek pnotiljrára, a világháborúra vonatkozó kérdések mellett van még néhány olyan kérdés, amelyeknél az idősebbek jobb ismereteifhez a szóban forgó események időbeli közelsége, az eseményt átélők generációi—ával való közvetlen kontaktus, illetve esetleg a személyes élmények is hozzájárultak. E kérdések közé sorolható a ,,M—iről nevezetes 19192", vagy a .,Mi—

lyen történelmi esemény volt 1917-ben Oroszország'bang".

A másik kérdéscsoport, amelynél az idősebb generáció 8 osztályt vagy ennél kevesebbet végzett tagjainak a fiatalabb korosztállyal szembeni előnye szamot- tevő. az 1000 éves Magyarország, illetve a Szent lstváun—kultusz problémaköre—hez kapcsolódik.

A .,Milyen történelmi esemény fűződiik !. István király nevéhez?" kérdésnél középiskolás szllntig bezárólag mindenütt szignifikáns az idősebbek nagyob—b ará- nyú helyes válasza, de különösen erős a kapcsolat a 8 osztályt végzettek szint—

jén. A .,Miióta laknak Magyarországon a magyarok?" kérdésnél (: 8 osztályt, il-

(7)

316 BÉKÉS: TURTÉNELMI lSMERETÉK [*

letve a középiskolát végzettek között szintén számottevő az idősebbek nagyobb

tudósa. E kérdése-kihez kapcsolódik még a ,,M'irői nevezetes 10003". amelynél a

legalacsonyabb iskolázottsági szinten mutatkozik hasonló előjelű szi-gnáiillikóne előny.

Mindenképpen figyelemre méltó. hogy az idősebb korosztály alacsony iskolai

végzettségű tagjainak ismeretprotillijaban a két világháború közötti oktatas érté'k—

rendszere — az azóta eltelt több évtized és a lényegileg más kulturális hatasok ellenére — sok vonatkozásban még napjainkban is kimutatható.

*

lsmertetésünklben az országos kutat-ós módszerét csak röviden vózoltulk. és az elvégzett elemzésnek csupán egyetlen dimenziójót mutattuk be. Az életlkor arl—a'p—

jól—'n végzett elemzés sok érdekes eredményt szolgáltatott, jóllehet az életkor ke—

vésbé bizonyult meghatározó ism-érvnek, mint akár az iskolai végzettség, alkar (:

nem.

PE3I'OME

Hacronman CTaTbSI conepmur Marepuan nom-tana, npeAcraBneHHoro Ha cocraasweücn 3—5 maria 1975 r. a HupeAbxase Xlll ablesnuoü ceccm cramcho—ucropmeCKoü rpynne!

crarwcmuecxoü ceuuuu BeHrepCKoro anonomnuecxoro oőutecraa.

Ocnosoű cron," nennercn oxsarbiaaromee 1000 uenosex oőmerocynapcreeuuoe BblőO-

pauHoe oőcnenoaanue, Koropoe ősmo npoaeaeno s 1971 rogy Mccnenoaa'renscxum u.eHr-

pOM no Maccoeoü KOMMYHHKBLWH BeHrepcxoro reneewnenm u pagwoaeuauua. Ltenb ucc- nenoaauuű saknmuanacs a ycrauoanennu caneeü memny sospacrom n ypoaHeM ucropmec- KHX snanuü. Aannsre nouaaann, ura a soapacmoü rpynne nuu Monome 40 net ypoaeus unc- Topmecxux suauuü nemet-csn őonee BblCOKHM, nem s crapmeü Boapacmaü rpynne. OAHÖKO, a cnyuae anumunauuu sosgeücraun LUKOJIbHOI'O oőpasosanm npeuMymecrso mammon)? 803—

pacmoü rpynnbr ucuesaer. Bonee Toro, cpenu nna c Husmeü cryneumo oőpasosanus ypo- BEHB ucropuuecxnx anem—fü crapmux nakoneuuü sannercn Sonee BbICOKMM.

SUMMARY

The paper was presented on the 13th ltínemry Session of the Working Group on the History of Statistics of the Statistical Section of the Hungarian Economic Society held from 3rd to 5th June 1975.

The study is based on a sample survey carried out in 1971 by the Mass Communication Research Centre of the Hungarian Radio and Television, covering 1,000 inlhabitants of the country. The research was aimed at exploring what relationships exist between age and the level of historical knowledge. Data show that in the age group under 40 the level of historical knowledge is higher thaln in the age group over 40. However. following the isolation of the effect of educational level the advantage of the younger age group is diminishecl. and among those of lower educational level the historical knowledge'of elders

is even superior.