R ó m er Ferenc Flóris élete és m űködése.
Irta
K u m l i k Em il.
Négy a rc k é p p e l, két h a s o n m á ssa l.
A s z e r z ő s a j á t j a .
jt e in e r Zs. k ö n y v k e re s k e d ő b izo m á n ya .
P ozsony, 1907. Á R A I K O R O N A .
A n g e r m a y e r Károly k ö n y v n y o m ta tó intézete. P o z s o n y
RÓ m eR F. FLÓRIS 1859 ÉVI ARCKÉPE.
(K 0 Z IC 5 6 D £ P 0 Z 5 0 N V I TTiÜHeLVÉBÖL.)
ELŐSZÓ.
A pozsonyiaknak, szeretett szülővárosom p o lg á ra in a k irom és ajánlom ezt a m un k át, m ely Pozsony egyik jeles fiának é le tra jz á t m u ta tja be e város közönségének.
A szabad ság h arc pozsonyi v é rta n ú iró l szóló, két évvel ezelőtt m eg jelen t könyvem e g y ik fejezete a császári haditörvényszéknek számos oly v á d lo ttjá ró l szól, ak ik et 1849-ben itt Pozsonyban Ítéltek hosszabb-rövidebb b ör
tö nre v ag y fogságra. H ogy az a könyv kelle
ténél terjedelm esebbé ne váljék , e „v é rtele n “ pozsonyi m á rtíro k ra vonatkozó igen sok ad ato t felh a szn á latlan u l k ellett akkor az Íróasztal alá hullatnom . E n n ek a k árb av eszett élet- és kor- ra jz i a n y a g n a k leg ja v a R óm er F ló risra , a ké
sőbb híressé v á lt rég isé g b u v árra vonatkozott, ak i szentbenedekrendi lelkész k o ráb an a po
zsonyi kir. akadém ia term észetrajzi profesz- szóra volt s k it Pozsonynál tö rté n t elfog atása u tá n „fegyveres zendülésben való részvétek*
m ia tt nyolcévi v á rfo g sá g ra Ítéltek. A ró la szóló irodalom m eglehetősen bőséges, ú gy hogy b io g rá fiá já n a k főbb m ozzanatait gondos
i
feldolgozásban n a g y részt készen ta lá lta m . Azonfelül v áro si m ú zeum unknak egyik jó ko ra k éziratcsom ója és több értékes ereklyéje, nem - külöm ben pedig R óm ernek i tt élő rokonaitól és ism erőseitől szerzett ad a ta im ab ban az idő
ben an n y i érdekes és becses tu d n iv a ló v a l já r u l
ta k hozzá a n y o m ta tá sb a n m eglevő fo rrá s
a n y a g kibővítéséhez, hogy a szigorú v álo g a
tás és irg a lm a tla n m egrostálás m u n k á ja nem csekély önm egtagadásom ba k e rü lt.
M ár ak k o r fö ltettem m agam ban, hogy alk alo m ad tán önálló füzetben, esetleg kis könyv a la k já b a n is feldolgozom R óm er F ló ris é le tra jz á t, különös te k in te tte l a pozsonyiakat érdeklő helyi vonatkozásokra, m elyekre a fő v áro si é le tra jzíró k m indeddig kevés sú ly t he
lyeztek. E z t a kedvező a lk a lm a t városunk h ire s szülöttje em lékszobrának ez év n y a rá n végbem enő leleplezése sz o lg á lta tja nekem.
Az Országos Régészeti és E m b e rta n i T á r
su la t e szobor létesítése érdekében m á r a mil- lenium i ü nnep évében (1896-ben) in d íto tt a m ag a kebelében m ozgalm at, m elyhez Pozsony szab. kir. város képviselő-testülete készörömest a n y a g i áld o zattal is ho zzájáru lt. S t r ó b l A lajos b udapesti képfaragó-m üvész nem so k ára el is készítette a mellszobor, m in tá já t.
K ise b b íte tt m ásolata n éhány évig polgárm es
te rü n k dolgozószobáját díszítette. A szép te rv m eg v aló sítását tizenegy évi liuza-vona u tá n v égre az a körülm ény siettette, hogy a m a
g y a r orvosok és term észetvizsgálók ez év a u -
3
gusztus h a v á n ak végén itt Pozsonyban t a r t já k 34.v án d o rgy ű lésük et, m elynek lefo ly ásá t a Pozsonyi Orvos- és T erm észettudom ányi E g y esü let a m aga ötvenéves fe n n á llá sá n a k m egünneplésével köti össze. R óm er F ló ris po
zsonyi szobra ad d ig ra m ár, a dicső h a lo tt szü
lőháza felé fo rd íto tt é rc á b ráz a tá v a l, készen fog á lla n i a Ferenciek -terén , örök időkre h ird e tv e Pozsony város egyik kiváló fiának nevét és h e rv a d h a ta tla n érdem eit. H a a jelen szerény műveeslcével R óm er F ló ris dicső em léké
nek az ő szülővárosában való öregbítéséhez b á rm ily csekély m érték b en a m agam részéről is hozzájáru lno m sikerül, m unkálkodásom bő
ven m egleli erkölcsi ju ta lm á t.
J e le n dolgozatom m e g írá sá ra te h á t a lig v á la sz th a tta m volna a jelennél időszerűbb a lk alm at. V állalkozásom k iv itelé t n a g y b a n m eg k ö n n y ítette a „ N y u g atm ag y aro rszág i H ira d ó “ szerkesztő-tulajdonosának, dr. V u t - k o v i c h Ödönnek ab beli szives készsége, hogy la p já n a k h a s á b ja it oly tárcacikk so ro
zat közlésére b o csáto tta rendelkezésem re, m ely a m ag a egészében lehetőleg te lje s képét fo g ja ad n i R óm er F ló ris életének és m űködésének.
E tá rc á k n a k különleny o m atban való összefog
h a s s a csekély a n y a g i k o ck ázattal teszi nekem lehetővé az egész dolgozatnak k ö n y v alak b an való kiad ását.
A m i az an y a g feldolgozását illeti, tö re k vésem leginkább a rr a irá n y u l, hogy az elszórt íro tt ad ato kn ak összegyűjtésével és ném i ön-
H
4
álló, eredeti k utatásom m al ism eretterjesztő ol
vasm án y t, azonfelül pedig form ai tek in te tb e n oly dolgozatot, ad h assak pozsonyi p o lg á rtá r
saim kezébe, am ely — kerü lv e az olcsó frá z ist és az üres szószaporitást, de tartózk od v a e g y ú tta l száraz adatok fárasztó felsorolásától — szépirodalm i tek in tetb en is k iá llja a jó ak aró b írá la to t. E m ellett a tá rg y kom olyságánál fo g va sok szigorúan tudom ányos dolog felöle
lése, nevezetesen pedig R óm er F ló ris régészeti, tö rté n e tíró i és term észetk u tató tevékenységé
nek ism ertetése v á lik szükségessé. A m en n yi
ben ism ereteim e té re n fogyatékosak, lehető
leg híven oly elism ert szakírók (H am pel J ó zsef, F ra k n ó i Vilmos, O rtv ay T iv ad ar) m u n káihoz ta rto m m ag am at, ak ik R óm er F io risi m in t tu d ó st m ár jó v al az én csekélységem előtt te tté k kellő m élta tá s tá rg y á v á .
A felh asznált Íro tt fo rrá so k a t és élőszóbeli ad ato k szerzőit a szövegben is idézem, dolgo
zatom végén pedig eg y ü ttesen is felsorolom.
P o z s o n y , 1 9 0 7 . m á ju s h a v á b a n
K . E .
Születése, szárm azása és család ja.
R ó m e r F eren c (a F ló ris nevet csak szerzetes k o ráb a n k a p ta ) 1815 á p rilis 12-én Pozsonyban született. N ém etajk ú szüleinek k i
te rje d t rokonságából n éhány család v á ro su n k ban m a is létezik. (M ergl, Flock, Bau.)
R óm erek Pozsony legrégib b p o lg ári csa- lád ai közt szerepelnek. E g y ik R óm er Já n o st m á r az 1439. évi városi telekkönyvben ta lá l
ju k a pozsonyi házbirtokosok közt felsorolva és O rtv ay T iv a d a r* ), h a b á r a család szárm a
zását nem lehet m egbizhatóan k im u tatn i, a névből valam elyes olasz (róm ai) ered etre kö
vetkeztet. Ezzel szemben R óm er F erenc egyik Pozsonyban élő ro konának b irto k á b an levő családi cim erre lehet hivatkozni, m elynek föl- irá sa szerint a családot eredetileg R a m m e r- nak hív ták . A cim er a la tt pedig ez á ll: „A us B a v e rn “. V árosi le v é ltá ru n k ősrégi B ü rg e l
imeli-já n a k ta n ú sá g a szerin t végül, m ely a Pozsonyban p o lgárjogo t n y e rt házbirtokosok, iparosok, szőlőgazdák és önálló értelm i kere
setet fo ly tató lakosok nev eit s egyéb életviszo
n y a it tartalm azza, R óm er F eren c éd esaty ja, aki po lg ári cipészm ester volt, valószinűlegv
*) Pozsony város utcái és terei. Pozsony, 1905.
6
csak a X IX . század elején ván d oro lt be B é c s- b ő l Pozsonyba.*)
V élem ényem szerint a K óm erek szárm a
z á sá ra nézve felsorolt háro m féle ad a t egyike sem z á rja ki teljesen a m ásik kettőt. A ki v a ia li a böngészte egy lev éltár, v ag y egy kö n yv g y ű jte m é n y régi ira ta it, jó l tu d ja , hogy a tu lajd o n n ev ek h ely esírása egészen a leg ú jab b korig m indenféle ingadozást m u tat. A ném et
a jk ú pozsonyiak beszédközben m a sem külöm- böztetik m eg szigo rú an az „ á “-t az „ó“-tól. S igy a R am m er v a g y R am er épúgy lehet a R óm er tá j szólásbeli változata, v ala m in t az sem . lehetetlen, hogy egy eredetileg róm ai szárm azású ilyn ev ű család m á r a középkorban is i t t élt, később pedig egészben v ag y részben B ajo ro rszág b a szakadt és utóbb Bécsen át m eg in t csak visszak erü lt Pozsonyba. Merő*
szőrszálhasogatás volna, h a a k á r az egyik, a k á r a m ásik v ag y h a rm a d ik nézet m ellett a k a rn á n k —- döntő bizonyíték h íjá n — sík ra
*) „Bürgerbuch 1791—1819. Am 2. Október 1810 Franz R o m m e r von W i e n gebürtig, ein Schuhmacher meister, katli. 12 fl.w — E levéltári adat szerint a bécsi születésű idősb Rómer Ferencet 1810 október 2-án vették föl a városi polgárok sorába, mely alkalommal Ő 12 forint illetéket fizetett a városi pénztárba. — Az ugyanezévi Protocollimi actionale-ban 2984. sorszám alatt a következő bejegyzés olvasható: „Franz Ramer von Wien gebürtig, kath., ein Schuhmacher. Dessen Bürgen Johann Pauer, genannter Biirger, und Anton Moser, beide bürgerliche Schuhmachermeister.w Pauer János és Moser Antal nevű cipésztársai tehát a polgárrá való felavatásnál mint ajánlók és s z a v a t a l ó k (Bürgen) szerepeltek. Megjegyzendő, hogy valamely mesterember az ő bevándorlása és állandó letele
pedése után csak két esztendő múlva volt fölvehető a vá
rosi polgárok jegyzékébe. Valószínű tehát, hogy Rómer Flóris atyja 1807- vagy 1808-ban jött Pozsonyba, itt üzletet nyitott és 1810 végén történt megnŐsülésével egyidejűleg lett pozsonyi polgárrá.
sz állan i. Még* egy p o lg ári család cím erének fö lira ta sem bizonyít sem m it, v a g y csak n a g yon keveset. R égebben (vagy ta lá n m ég m a is) m inden valam irev aló , jobbm ódu v áro si lakos n ag yo n szerette (és szereti) adni a p a- t r i c i u s i szárm azású n a g y u ra t. C ím erekre, sőt c salá d fá k ra is elég sű rű n ak ad u n k és nem r itk a a ném et „v o n “ , a la tin „de“, esetleg holm i nem esi praed ieatum -féle jelzőnek ille
ték telen h a szn á lata sem. Ne tö rő d jü n k az ilyen könnyen m egbocsátható gyengeségekkel, b íz
zuk a tá rsa d a lm i élői téletek ápo lását a „ne- m esi“ osztály h á tra m a ra d o tta b b képviselőire és azok g y a rló sá g ain a k p o lg ári u tán zó ira, m i pedig elég edjü nk m eg egyszerűen azzal, hogy B óm er F eren c egy jó ra való pozsonyi su szter
n ak volt a fia, m ely „ala c so n y t szárm azás sem m ikép sem akad ály o zta m eg abban, hogy utóbb a szabadságharc vitézei, m ajd pedig a hazai tu d o m án y legérdem esebb m űvelői közt ne szerepeljen.
A ty já t szintén F erencnek, a n y já t leá n y k o ráb an V e t s e r a ( V ecsera) A n n á n a k liit- ták. É d e sa n y ja révén rokonságot ta r to tt Ve
csera B e rn á tta l, a későbbi v á ro sk a p itá n y n y al, ki viszont n ag y a ty ja volt a R udolf trónörökös tra g é d iá ja révén szomorú h írn é v re ju to tt Ve
csera M ária bárónőnek. F ran ciscu s R om er keresztszülei g y a n á n t „Jo sep hu s S c h i l l e r civis su to r et S usann a n a ta F r a ni b a c h con
sors e ju s “ v a n n a k bejegyezve a v áro si fő
p léb án ián őrzött a n y ak ö n y v 16133. lap já n . A felsoroltakon k ív ü l föl je g y zésre m éltó családi a d a tra e helyen nem akadtam .
A v árosi m úzeum unkban levő Róm er- ereklyék közt egy fából készült cukorszelence is lá th a tó , m elyet a r a j t a levő tré fá s ném et v e rs ta n ú sá g a szerint R óm er F erenc é d e sa ty já
8
nak egyik jó b a rá tja , M ü 11 e r pozsonyi eszter
g ályosm ester k észített az öreg R a m m e r eipészm esternek. A szelence falán egy suszter- m űhely á b rá ja v a n k ifa ra g v a . A m űhely cim- tá b lá ja fűben heverő csinos bécsi u rfit m u tat.
F e lírá sa : Zum schönen W iener. (A bécsi szép legényhez.) R am m er apó b o ltja és m űhelye eleinte a nyerges- (m ai Deák-) u tcáb an u g y a n ott volt, ahol m ost az E n g e l - féle d iv a tá ru s - üzlet van, azaz a 10. számú, m ost R ich ter-féle házban. Később a K larissza-u tcáb a költözött.
Szülőháza.
A családi szárm azásnál sokkal nehezeb
ben m egoldható kérdés R óm er F erenc s z ü l ő- h á z á n a k m á r régebben is sokat v ita to tt ügye. A kilencvenes évek közepe tá já n csak a rró l folyt a szó- és to lih arc, v á jjo n a rég i lakato s-u tcán ak m elyik épületében született.’
Most folyó k u ta tá sa im során azonban e’gy figyelm en k ivid nem h a g y h a tó u j a d a tra a k a d tam , m elynek alaki hitelességéhez kétség nem fér s m ely szerint R óm er szülőháza nem is az utóbb róla elnevezett lakato s-u tcáb an , hanem m ásfelé keresendő. Pozsony város m úzeu m á
ban u g y an is a Róm er-féle h a g y a té k ereded ira ta i közt a dicső h a lo ttn a k egv s a j á t k e z ű 1 e g i r t ö n é l e t r a j z i t ö r e d é k e is szerepel, m elyet tudom ásom szerin t a biogra- fusok egyike sem ism ert v ag y legalább nem h asznált m indeddig forrásu l. E n n ek a m áskii- löm ben is érdekes és becses ö n életrajzi v á z la t
nak legelső m ondata b e tű szerin t igv szól:
Rómer F.Flórissajátkezülegírottönéletrajzi töredékénekelsőmondata, flzeredetitelje szövegPozsonyszab. kir. városmúzeumábanvan. (L. a 9. oldalt.)
9
„Születtem 1815. A p rii 12-én P osonyban a n y a i ö reg aty ám V ccsera József liáza m ellett a n a g y k a l a p o s - n t c a szögletházában, m ely az apáczákkal szemközt á l l . .
K ö n y ö k i József fő reálisko lai p ro f esz szór, városi m nzeum unknak 1900-ben m eg h alt érdem es knsztosza volt az a lelkes k u tató és to llforg ató , aki a szülőház k ö rü l keletkezett v itá t an n ak idejében a l a k a t o s - u t c a ja v á r a döntötte el. É rdem esnek találom , hogy K önyökinek ezt a perdöntő cik k é t* ), m ely e g y é b irá n t is sok figyelem rem éltó apró ság o t foglal m ag ában , e h e ly ü tt — ném i rövidítéssel
— szószerint idézzem:
„ P á r évvel ezelőtt v á ro su n k b a n m ozgalom ind ult m eg az irá n t, hogy R ó m e r F ló ris, h a zánk és v áro su n k tudós fia s z ü l ő h á z á r a e m l é k t á b l a kerüljön. Az illető körökben m indenki tu d ta , hogy a születési ház a L a k a tos-u tcában van, de m e 1 y i k az a ház, m ely ben bölcsője á llo tt a n a g y hazafiúnak, a rró l a nézetek eltértek.
É n, m in t R óm ernek nem csak tisztelője, de r o k o n a is, a L ak ato s-u tcán ak jelen legi 10. szám ú h á z át jelöltem ki annak. E g y 80 éves asszony, ki R óm er c sa lá d já t ism erte, azt á llíto tta , hogy F ló ris nem a 10. szám ú házban,, hanem ennek átél lenében, a T e 11 á r üveges m ester 9. szánni h ázáb an született.
E g y becsületes pozsonyi cipészm ester, H. M„ ki jelenleg (1895.) m á r n ag y o n közel áll a 80. évhez, azt á llítja , hogy fiatal k o rá ban az öreg R óm er apónál, m in t segéd, a Tel- lár-féle h ázban dolgozott. A rra nem em lékszik, hogy a házban em lítés té te te tt volna a rró l, hogy Róm erék a 10. szánni házb an laktak .
*) Lásd „Nyugatm. Híradów 1895. február 10.
10
Sem az öregasszony, sem H. M. ú rn a k á llí
tása sem cáfo lja m eg azt, liogy F ló ris a 10.
szám ú h ázban szü letett, m ert tek in tetb e véve H . M. ú r és R óm er F ló ris k o rá t — h a jelenleg élne, — , úg y, am ikor H. M. R óm ernál dolgo
zott, m in d k etten fe ln ő tt ifjú k o ru k b an voltak, s igy alig volt ok a rra nézve, hogy R óm er csa
lá d já n á l a h a jd a n i lak ásu k szóba kerüljön.
R óm er apónak b o ltja — „Zum scliönen W ie n e r" cim m el — a jelenlegi D eák-utcában, S tam pfel u d v a ri könyvkereskedő m ellett v o l t..
Sok m egrendelésnek örvendvén, a 10. szám ú h ázb an lévő la k á st o tth a g y ta és m ű h ely ét a T ellár-féle 9. szám ú házba te tte át. M inthogy azonban az e m líte tt u ra k R óm er születésének h á z át o k ira tila g b ebizo n yítv a nem ta lá ltá k , a v áro si képviselő-testületnek oly in d ítv án y té te te tt, hogy a L ak atos-utca „R ó m e r F I ó- r i s - u t c á n a k “ neveztessék el, m it a képvi- selő-tesetület el is f o g a d o tt. ..
1845. évi október elején a pozsonyi k irá ly i ak ad ém ián ak bölcsészeti tan fo ly am a m ásodik o sztály áb a m in t rendes h a llg a tó ira tk o zta m be.
E k k o r jö tt R óm er F ló ris Győrből, m in t a te r m észettan ta n á ra , az akadém iához. . .. Szigorú, de ren d kív ü l leereszkedő, b a rá tság o s b án ás
m ódban részesítette ta n ítv á n y a it, és ig y v elünk lévén, g y a k ra n elbeszélt n ek ün k gyerm ekko
rából kiilömböző épizódokat, a többi közt azt is, hogy ő a L ak ato s-u tcáb an a 10. szám a la tt levő házban lá tta a n ap v ilág o t. É n te h á t m á r 50 évvel ezelőtt R óm er s a já t á llitá sa fo lytán ism ertem születése házát.
1875-ben az országos tö rté n e ti tá rs u la t boldogult I p o l y i A rnold püspök elnöksége a la tt Pozsonyban ta r to tta v án dorgyűlését. Az első közgyűlés a lk a lm á v a l a tag o k a t bizo ttsá
g o k b a osztották, s m in th o g y a tá rs u la tn a k ré-
11
gészeti b izottsága is volt, Kóm er m in t elnök, én pedig m in t jegyző le ttü n k a bizotságba b e osztva.
A találkozó m ásnap 9 ó rak o r a városi íáz k a p u ja előtt v o lt; de a többi b izottsági ta g közül egyik sem jele n t meg, m inek következ
téb en azt h a táro ztu k , hogy m egnézzük és ösz- sz e irju k a középkori m űem lékeket, hogy azok
ról a közgyűlésnek jele n té st teg y ü n k. A v á ro s
házról elm entünk a szentferenciek tem plom á
ba, onnan pedig a L akatos-u tcán k eresztül a szt.
M ihálv-tornyon lévő cím ereket a k a rtu k m eg
nézni. M időn a 10. szám ú ház elé k e rü ltü n k , R óm er m eg állt a kap u előtt és igy szólt hoz
zám :
„ L á s s a k e d v e s b a r á t o m , e b b e r a h á z b a n s z ü l e t t e m , — i t t é l t em z s e n g e g y e r m e k k o r o m a t .“
E szav ak at könvezve s felind u lv a, m ond
h a tn á m sirv a intézte hozzám. E jelenet a lk a l
m áv a l m in t a v illám m en t át fejem en az esz
m e, hogy, ha R óm er m eg ta lá ln a h a ln i és h a n e ta lá n a kegyeletes utó k o r em lék táb láv al a k a rn á m egjelölni e h ázat, én leszek az a biz
tos fo rrá s, a k i h a tá ro zo ttan á llíth a tja azt, hogy R óm er m aga m u ta tta m eg születésének helyét.
M iután k ije le n te ttem R óm ernek, hogy a h á z a t ism erem , a rr a k értem e g y ú tta l, hogy a lak á st m u tassa m eg; k ijelen tésem re R óm er ism ét könyczni kezdett, fölm en tü n k az e l s ő e m e l e t r e s egy n y ílt folyosón keresztül k e rü ltü n k egy kis k o n y h áb a; ennek baloldalán az a jtó egy szobába vezet, m elyet R óm er m in t a t y-j a m ű h e l y é t je lö lt meg. A jobb olda
lon levő a jtó egy kétablako s szobába n y ílt, m elynek egyik a b la k á n á l R óm er a fe la d a ta it f a n u lta és irta . E szobából ism ét egy szobába
12
é rtü n k , m elynek csak egy a b la k a van, s ezt a szobát jelö lte ki R óm er annak , h o l e l ő s z ö r l á t t a a n a p v i l á g o t . . . .
Nem m ulaszthato m el ez ú tta l idősb dr.
Y u t k o v i c h Sándor akadém iai ta n á r b a rá to m ra is h ivatkozni, kinek R óm er F ló ris szin
tén m ag a jelö lte ki a 10. sz. a la tti házat, m in t szülőházát. “
E cikkhez idősb dr. Y u t k o v i c h S án dor szerkesztő a következő m egjegyzést fűzte:
„K önyöki Jó zsef u rn á k rám való h iv a t
kozása teljesen jogosult. R óm er F ló ris v a ia hány szo r csak szülővárosába jö tt, m in d an n y i
szor m egörvendeztetett láto g a tá sá v al. E sorok Író já n ak is azt beszélte, hogy a b b á n a h á z- b a n született, m elyet pozsonyi legkedvesebb híve, K ö n y ö k i ú r, ki j elöl. “
A szülőházra vonatkozó eltérő adatok dolgában én m agam m ost nem régen F 1 o c k G yula úrhoz, a boklo g ultn ak unokaöccséhez ford ultam , akiről köztudom ású, hogy n a g y b á ty já v a l a n n a k élete fo g y tá ig m eg h itt rokoni viszonyban volt. F lock ú r anélkül, hogy K ö
nyöki cikkét elo lvasta v ag y an n a k ta rta lm á t ism erte volna, szem élyesen elm ent velem a m ai R óm er F ló ris-utcáb a. O tt egvenesen elvezetett a 10. szánni háznak első em eletére, m elynek n y ílt folyosójáról ü v e g a jtó vezet egy kétszobás lak ásb a. A folyosóról a k o n y h áb a j u t az em ber.
Jo b b - és balfelől egy-egy kis szoba van. Most P e r s c h i l l ad ó h iv a tali tisztviselőnek özve
gye lak ik bennük. A ház S c h ö n h o f e r T iv a d a r nyug. városi árvaszéki pénztáros tu lajdona. A házban m indenki úg y tu d ja , hogy R óm er F ló ris a je lz e tt lak ásb an született.
Flo ck ú r pedig a lehető leg h a táro z o tta b b an el
m ondta nekem a következőt:
Róm er k örü lbelül félévvel elh u n y ta előtt
13
az 1888. n y a rá n — i tt Pozsonyban m eg lá
to g a tta több ro k on át és egyéb jóem berét, többi közt m a g á t Flock G yula városi re n d ő rtisz tv i
selőt is, akinek most nem rég e lh a lt felesége U óm er F ió ris u n o k ah u g a volt. A v árosházáról, ahol szintén m egford ult, Flock ú r kíséretében aznap elm ent a l a k a t o s - u t c á b a és ott a 10. szám ú házhoz érve, ig y szólt:
„V alószínű, hogy ez alkalom m al u to ljá ra vagyok Pozsonyban. Nem m ulaszth ato m el, hogy m ég egyszer m eg ne láto g assam az én s z ti 1 ő h á z a m a t.“
A zu tán e g y ü tt be is m entek a házba. M ielőtt a szűk lépcsőházba értek, fölem lítette, hogy an n a k felső végén an n a k idején egy kis rácsos v a sk o rlá t volt, am ely pozsonyi lak ato sm u n k a és a X V II. (?) századból való. F ö lérv e a lép
csőn, nag y o n m egörült neki, hogy ez a v ask o r
lá t m ég m in d ig o tt van. P ed ig hányszor vé
gezte r a j t a kisfiú k o ráb an vakm erő to rn a m u ta tv á n y a it! (Midőn F lock ú r velem fölm ent a lépcsőn, legott m eg állap íto tta, hogy ugyanez a kis v a sk o rlá t m ég m ost is m egvan a rég i helyén.) M ajd az im ént jelz ett la k á st is k é t
séget kizáró h a tá ro zo ttsá g g a l fölism erte Ró- m e r ann ak , am elyben szü letett és gyerm ekévei n a g y részét töltötte. Az u tc a alsó végével szem
ben utóbb a F erencrendiek tem plom ának külső s a rk á n levő néh ány fü lk ére m u ta tv a , d erü lt a rc c a l elm ondta, hogy „azon a tem plom sarkon be sokszor já tsz o ttu n k — s z e n t e s d i t.“
M a g y ará z atú l hozzá tette , hogy ez a já té k a tem plom belsejében levő n éh án y szentszobor- nak lehetőleg hű u tán zásábó l állo tt. Az egyik fiú egy összekulcsolt kezű szent püspököt, a m ásik egy térdeplő szentet, a h a rm a d ik vas- p án célu szent lovagot á b rá z o lt — ki-ki a m aga f a li fülkéjében. A kegyeletien já té k n a k egy-
u
szer a m ogorva sekrestyés azzal v etett h irte - lenül véget, hogy a g y erty ao ltó -k u p ak hosszú nyelével irg a lm a tla n u l közéjük csapott.
B árm en n y ire kell is h ite lt adnom Kö- nyöki József, V utk ov ich S ándor és Flock G yu
la k ifo g á sta lan tan ú b izo nyság ának , m égsem vo ltam képes R óm ernek a n a g y kai apos-utcá- ra vonatkozó sa já tk ez ű föl jeg y zését eg yszerű
en elsikkasztani. V á jjo n m i in d íth a tta őt arra,, hogy egyszer igv Írjon, m ásszor m eg am úgy beszéljen, a r r a feleljen, aki tud. É n m ég csak a n n y it jegyzek meg, hogy a szóban levő önélet
ra jz i v ázlat nincs u g y a n dátu m m al ellátva*
a m úzeum ban őrzött egyéb eredeti k é z ira tta l való összehasonlítás azonban, nem külöm ben a hely esírás és a stílus, a p apiros m eg a tén ta m i
nősége is am ellett szól, hogy R óm er F ló ris az.
öt nyolcad rét o ld alra terjed ő biografi a-töre- déket alig h an em az ötvenes években — ta lá n épenséggel olm ützi v a g y jo sefstad ti fo g ság a id ején — irta . (E m ellett aligh an em az a k ö rü l
m ény is szól, hogy a benne fo g lalt é le tra jz i ad a
tok csak a szabadságh arc kezdetéig terjednek.) J ó v a l később a lk a lm a sin t rá jö tt, hogy a szülő
ház dolgában an n ak id ején tévedett.
Egész bizonyos külöm ben, hogy szülei egy ideig a nagykalo p os-u tcában is lak tak. E r re aztán R óm er F ló ris utóbb úgy em lé
kezett, m in th a ott lett volna a szülőháza. Még később azonban m ásképp é rte sü lt rokonai valószínűleg m eg m ag y arázták neki a tévedést.
B a tk a Já n o s városi lev éltáro s is, a k it R óm er F erenc utolsó pozsonyi tartózkodása alkalm ából (1888. ju n iu s 22-én) szintén m eg
lá to g a to tt, h a tá ro zo ttan ú g y em lékszik, hogy a tudós főpap akkor a L ak atos-u tcán ak azt a épületét jelölte m eg szülőháza g y a n á n t, am ely előtt akkor m ég n y i l v á n o s k ú t á llo tt a
sarokban. Ez pedig a 10. szám ú liáz. (A k u ta t utóbb, m időn a vízvezeték elkészült, h asznál
h a ta tla n n á tették , m a jt egészen eltáv o lí
to ttak .)
Az 1812— 13. évi „Schem a contributio- n a le “ szerint, m ely a város adófizető polgá
ra in a k k a to n a ü g y i te rh e it tü n te ti fel, a b elv á
ros 54. szám ú h ázában ak kor R o m m e r F e renc cipészm ester lakott. A ház K tin stn er A n talé volt, aki u gyan csak a cipészm esterséget iizte. Ez a h iv ata lo s a d a t m e g e r ő s í t i m a
g á n a k R óm er F ló risn a k abbeli á llítá sá t, hogy szülei 1815. tá já n , te h á t k ö rü lb elü l az ő szüle
tése idejében, a n a g y k alap os-u tcáb an lak ta k . A 54. szám ú ház csak u g y an ebben az utcáb an , te h á t a m ai H u m m e l - u t c á b a n volt. A Róm cr-féle ö n é le tra jzb a n e m líte tt V ecsera-féle ház, m ely az ő állítólagos szülőházának szom
szédságában á llo tt, az idézett „Schem a contri- b utio nale“ szerint a b elv áro sn ak 42. sz. épüle
te. (A házszám ok ak k o rib an g y a k ra n „u g rál- ta k “ s igy az 52. szám ú épület közvetlenül a 42. szánni m ellett is lehetett.)
Be v a n te h á t b izonyítva, hogy Rom m erék 1815. e l ő t t csaku gy an a n agvkalapos-utcá- ban lak tak . K érdés csak az, v á jjo n 1815-ben, a kis F erenc születése n a p já n m ég ott laktak-e.
Ő m ag a akkor, a m ikor az idézett é le tra jz i tö red éket m eg írta, h a tá ro z o tta n ú g y tu d ta , hogy:
i g e n . K ésőbb valószínűleg elm ondták neki, hogy szülei m ég az ő v ilá g ra jö tte elő tt h a g y tá k ott a n agy k alap o s-u tcai la k á st és elköltöz
tek a lakatos-utcába.
A m ai H um m el-utcának a képe azóta alaposan m egváltozott. Az állítólag o s szülőház a n n a k a sarokép ületn ek a helyén állo tt, m ely ma a 6. számot viseli, ez pedig egyfelől a H űm mel József szülőháza, m ásfelül a m ai kiskala-
16
po s-utcának 8. sz. épülete m ellett van. A sa
ro k k al szem ben levő épületek akkor is csak
u g y a n az O rsolya-apácáké vo ltak s így R óm er F ló ris b io g rá fiá já n a k e részben is igaza van.
A kérdéses sarokház, m elyben R óm er F ló ris á llító lag született, később á té p ü lt és tu lajd o n o sa néhányszor változott. Ma a városi tisztviselők nyu g d íj - a la p já n a k tu la jd o n a , nem sokára pedig a szomszédos házzal e g y ü tt leb o n tják , hogy helyére — D u rv a y A ntal épitőpiester p á ly a n y e rte s terv e a la p já n — a k iskalap o s-u tca tetem es kiszélesítésével nagy, m odern b é rh á z a t em eljenek.
G yerm ekkora. Pozsonyi és trencséni tan u ló évei. A család vagyoni viszonyai.
%
G yerm ekéveire nézve H am pel József*) ezt ír ja : „K isiparos n é m e tajk ú család szülötte.
A m űhely és gyerm ekk o ri környezete a céhélet egész h u m o ráv al h a to tt fiatal kedélyére és nyom ot h a g y o tt r a jta m ind vég ig ; l e l k é n e k d e r ü l t s é g e , m ely néha szélesebb jó kedv
től sem irtózott, m in t becses adom ány kisérte v ég ig hoszú életén.“
Az idézett tudós szerzőnek ez a je lle m ra j
zi a d a ta igen helyes és találó . R óm er vígkedvű, élénkeszű fiú volt és h u m o rá t viszontagságos életének válságos p illa n a ta ib a n sem vesztette el. Még a g g a sty á n k o ráb an is nagyon szeretett adomázni. Ifjú s á g á n a k tré fá s epizódjairól so
*) „Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról.“
Lásd az akadémiai Emlékbeszédek VI. kötetének 13. számát.
17
k á t m esélt rokonainak, pozsonyi ism erőseinek.
Ily e n k o r a kissé v a sta g a b b kom ikum tól főpap létére sem idegenkedett.Pozsonyi lá to g a tá sa i a l
k alm áv al különösen a gy erm ek k o ri em lékek föl idézésekor ak á rh á n y sz o r a n n y ira fe lv id u lt a lelke, hogy kö rnyezetét is alaposan m egne
v e z e tte . Ezek a „zaftosabb 44 R óm er-adom ák n ag y részt olyanok, hogy nem igen illenek egy kom oly biográfia keretébe, m ert szerzőjét nagy on is „po ng yo lában44 m u ta tjá k be. Számos jóizű ötletének eg yikét azonban, m ely a n n a k id ején a rokonság körében szállóige g y a n á n t e lte rje d t, R óm er F ló ris népies h u m o rán ak élő b izo n yítékak ént e h e ly ü tt el kell m ondanom .
S e t é t Józsefné szül. B au P a u lin a , R óm ernek egyik Pozsonyban m a is élő unoka- huga, kinek szóbeli a d a ta i liires h o n fitársu nk életének n éhány epizód já ró i sz o lg á lta tta k ne
kem becses an y ago t, 19 éves k o ráb a n (1866- ban) m ajdn em felesége le tt egy derék fiatal cipésznek, aki m á r m eg is k érte a fiatal leán y kezét. M időn n a g y b á ty ja , R óm er F ló ris, m eg
tu d ta a dolgot, tré fá s célzással a családnak m áris sok cip ész-tag jára, ezt a m egjegyzést te tte :
»U gya n -ugyan, h á t m é g j o b b a n e l a k a r j á t o k s u s z t e r o l n i a r o k o n s á g o t ? “
Nem tudom , v á jjo n a nag y b ácsin ak ez a tré fá s m egjegyzése akadályozta-e m eg azt a házasságot. Tény azonban, hogy P a u lin a k is
asszony n em sokára S e t e t s k a Józsefnek le tt a felesége, akivel m a is boldog házasság b an él. (F é rje a kilencvenes években R ó m er F ló ris ösztönzésére S e t é t-re m ag y a ro síto tta a nevét. F og lalk ozására nézve m ost városi lielypénzszedő a v á sártére n . (A zelőtt pedig
18
m ag a a cipész volt s igy P a u lin a egy időre m égis csak „els u s z te ro k a t a rokonságot.)
Setétné egész h a tá ro zo ttan ú g y tu d ja , hogy az öreg R óm ernek a K Iarissza-utcában, közvetlenül a boltív m ellett h áza volt és hogy a család R óm er F ló ris gy erm ek k o ráb an a nagykalapo s- (m ai Hűm m el-) u tcá n a k abban a saro k h ázáb an lak o tt, am ely m a is az i p a - r o s t a n y a (H erberge) tőszom szédságában van. (8. sz.) H ogy R óm er F ló ris az utóbb róla elnevezett lak ato su tcáb an született, Setétné csak h á l l o m á s b ó l tu d ja .
A kis F ra n c i nevelése, iskoláztatása a szó igaz értelm ében gondosnak és céltudatosnak m ondható. Szülei, ü g y látszik, elejétől fogva a p a p i p á ly á ra szánták. Első o sztály ait a pozso
n y i dóm -iskolában végezte. Göndör K á ro ly ú r, a pozsonyvárosi k a th . elem i iskolák ig azga
tó ja , szives volt nekem átnézés v ég ett odaen
gedni a szt. M ártonról elnevezett elem i iskola régi évkönyveit, m elyek a tanu ló k neveit, család i viszonyait és érdem sorozatát fo g la ljá k m agukban.*) E zekben az 1819—20. iskolaév m ásodik felének d iá k ja i közt ak ad tam rá elő
ször a kis R o m m e r F ran ciscu s nevére. Belé
p e tt az első osztályba 1820 m á ju s 7-én. A fél
év végén h ittan b ó l (doctrina c h ristia n a) I., az iskolai törvényekből (ex legibus scholasti
cis) IL , ném etből I., szépírásból (ex m anus- c rip tis) II., a szabályok alkalm azásából (re
g u laru m applicatio) I., erkölcsi m ag av iselet
ből (mores) I. osztályzatot k apott. É rte lm i tehetsége ( fac u lta tes anim i) b o n a e ( jó ) , azok alkalm azása (applicatio facu ltatu m ) s a- t i s b o n a (elég jó) volt. Az 1820—21. év első
* i Informatio ilo progressu in moribus et literis iuventutis reg. primariae natioiialis Scholae Posòniensis. 18l9/.,0—1824'32
19
felében hasonló jó osztályzat m ellett i n f i r- m i t a s (gyöngélkedés) m ia tt 28-szor táv o l
m a ra d t az előadásokról (em ansit e sch o lis).
H asonló okból a következő évben 10 előadási n a p o t m ulaszto tt el. 1821— 22-ben m ár egyszer sem m u laszto tta el az iskolát. Ez évben R a ni
ni e r F ran ciscu s-n ak van beírva. K ésőbb is
m ét R o m m e r le tt belőle. L e g u to ljá ra az 1822— 23. ta n é v h a rm a d ik o sztályának m áso
dik felében fo rd u l elő a neve. Előm enetele a k k o r ez vo lt: V allástan b ól, b ib liai tö rtén etbő l, m a g y a r nyelvből, dietandó-irásból, stílusból és fogalm azásból (stylo seu concepti c iv ili) , m echanikából, földrajzból, latin -m ag y a r, né
m et és h iv atalo s szépírásból (ealligrap liia can c e llarla) , szám tanból „e“ (em in en s), geome
triá b ó l „1“ (jeles). Tehetsége „jeles“ , a n n ak alk alm azása „ k itü n ő “ (em in en s), m ag av ise
leté „1“ (jeles) volt. U gyaneb b en az évben be
lép e tt az iskolába F eren cnek J ó z s e f nevű h atév es öccse, aki szintén a legjobb tan u ló k közé tarto zo tt.
U tóbb a m ag y a r n y elv m eg tan u lása v ég ett T a t á r a, m ajd tót izzóra T r e n c s é n b e küldték.
E dd igi é le tra jz író i nem em lítik föl, hogy tizenhété vés k o ráb an a tren csén i gim názium b a n első o sztályába já r t , 1825-től 1828-ig pe
dig a p o z s o n y i g i m n á z i u m o t lá to g a t
ta. P olikeit K á ro ly u rn á k , a pozsonyi kir. k ath . főgim názium ig a z g a tó já n a k szives közrem ű
ködésével sik e rü lt ezekre a tan u ló év ek re néz
ve m egbízható a d a to k a t szereznem. A h elybeli főgim názium rég i könyvei közt u g y a n is az egész pozsonyi ta n k e rü le t ta n u ló ifjú sá g á n a k osztálykönyveit őrzik. A tan k erü leth ez a t r e n c s é n i gim názium is tarto zo tt. E n n ek 1824. évi classis g ram m atic a -ja 1. éves h a llg a
2*
20
tói közt a nyolcéves „F ran ciscu s R om m er“ is szerepel. H itelesen be v a n te h á t igazolva, hogy a m i R óm er F eren cü n k , ak i abb an az időben m in t „c s e r e-f i u “ T rencsénben volt, ott a gim názium első osztály ába volt beirva. M aga
viseletből „első“ (jeles) osztályzatot kapott»
előm enetelre nézve busz em inens közt a n y o l
cadik lett. T ehát igen jól ta n u lt.
G im názium i isk o la tá rsa i is m ondják, hogy jó deák volt s k iv á lt a la tin rem ekírókból egész könyveket tu d o tt elszavalni. (H am pel József.) U gy anezt b izo n y ítjá k a Szt. Benedek- ren d p o z s o n y i főgim n áziu m án ak név- és osztálykönyvei.*) E zek szerint R om m er F e renc elejétől végig jeles erkölcsű (m orum p r i
m a classis) d iák volt, a h ittan b ó l (d o ctrin a religionis) előbb 27., m a jd 26., utójib 16., 13.y 11., a többi stúdium ból 13., 23., 17., 3., 11., a m a g y a r nyelv- és irodalom ból 26., 27., 18., 7.,.
3. „em ines“ lett. A pozsonyi főgim názium tan u ló in a k száma ak k o r egy-egy sem estérben sohasem m a ra d t százon alul, legtöbbször p ed ig a m ásfélszázat is m eg h alad ta. H a te h á t Rom- m er F eren c két Ízben egy-egy ta n tá rg y b ó l csak 27. em inens volt is, m ég m in d ig oly m ag as előm eneteli osztályzatot k ap o tt, hogy P o zsonyban is okvetetlen ü l a j ó tan u ló k közé kell őt soroznunk. 1827-ben egy tízéves J o s e - p h u s R om m er szerepel a pozsonyi főg im ná
zium tan u ló i közt. Ez, m inth o gy a ty ja k é n t
„ F ran c isk u s Rom m er, civis Posoniensis“ v a n b e irv a az illető ro v atb a , csakis R óm er F eren c testvéröccse lehetett.
G yerm ekkoráról és diákéveiről m ag a R ó
m er F erenc a m á r idézett ö n é le tra jzá b a n e z t
*) Informatio de scholastica inventate reg. arch.
— gymnasii Posoniensis ord. S. Benedicti. Anni 1824 25 — 1526/27.
21
í r j a : A ty ám j ó m ó d ú iparos lévén, h á r m u n k ra , t. i. reám , Jó sef és K á ro ly öcséimre m inden nevelési gondot fo rd íto tt, m in d eg yi
k ü n k e t a m a g y a r és tót nyelv ta n u lá s á ra c s e- r é b e adta. J ó s e f öcsém m in t m ag y a rk im le i (Győr egyházm egyei) igen tisztelt lelkész h a lt m eg 42 éves k o ráb a n ; K á r o l y öcsém, k i az aranyozó m esterséget gyak o ro lta, de m eglehe
tősen könnyelm ű volt, a 48-as évben b e á llt p esti önkénytesnek, és a szabadságharcz a la tt veszett el. A norm ális és a g y m nasium i iskolá
k a t tö b b n y ire Pozsonyban végeztem ; az első osztályba T r e n c s é n b e küldettem , a tót ny elv ta n u lá sa v égett, a 4-iket T a t á b a n já r ta m a m a g y a r nyelv kedvéért. A h a to d ik o sz tá ly t, b á r a jelesek so ráb an voltam , részin t a la tin költészet kedvéért, részint, hogy a Szt.
Benedek ren djéb e való fölvételre alk alm asab b legyek, ism ételtem , és a jelesek közt az első h e ly e t kiérdem eltem . A fölvétel a v izsg álat előtt b izto sítva Ion, és igy P a n n o n h a 1 - m á r a in d u ltam , hol az ujonczi évet k iállo t
ta m .“
Hogy a la tin költészetet nem csak kedvelte, de szél) sik e rre l m űvelte is, a rró l a váro si m úzeu
m u n k b an levő egy sajátk ezü leg Íro tt n é g y ré tű füzete tanúskodik, m elynek 22 la p ja tele v an
■ékes la tin sá g u versekkel. A füzet cim e: „ E x e r
c itia poetica p e r F ran ciscu m R om er II. lium a- n it. alum n. Posonii p roprio M arte elab o rata.
1830.“ Az első költem ény egy alk alm i elegia (qua V ates in eu n te alte ro studiosum Sem estri ad co n tinu and am solertiam p er conscliolarem e x s tim u la n tu r). E zt egy m ásik versus elegia- e u s követi. (Ad M arcum adolescentem .) M ajd hosszabb-rövidebb s tró fá k v á ltak o zn ak a j á ték szerű logogryplm s-okkal és ep ig ram m ák kal.
M u tató u l álljo n i tt a következő két vers:
22
E p ig ram m a, in se m utuo am antes.
(V ersibus hendecasyllabis.) C onstantinus am at videns Cyrillum * C yrillu s sed a m a t nim is rem otum ,
(Prosequens odio, caren te fine.) Non liic m u tu u s est am or, rogo Te.
x 1
L ogogryphus.
(H exam etris.)
E s t opus e setis confectum ; v ertice dempto»
D a t tex tu m vestes tib i; to ti sy llab a te rn a Si desit, fro n tis p a rs to rv a, sim ulque iocosa.
H uic dem as crines, uVbem spectare licebit, Quae v ires D anaum denis e lu serat annis.
P lu ra li num ero si dicas, v irg o gam eti is Non bene n o ta suis, est; sig n a t et in tim a v en
tris.
A füzet végén m e g ta lá lju k a b e tű re jtv é nyek m egfejtését. (Solutio Logogryphorum .) Az idézett rejtelm es h ex am eter jelentősége ez:
„Cilicium ,*) licium , cilium , ilium , ilia .“
É d e s a ty já t m ag a Kóm er F ló ris is. „j ó- m ó d ú - n a k m ondja, am it azzal bizonyit, hogy három fiát m eglehetős költséges nevelés
ben részesítette. De b izo n y ítja ezt az a k ö rü l
m ény is, hogy a cipészüzlet fölé L ü ttg en d o rff F erd in á n d d a l, az ak k o rib a n m á r h íres ném et- országi festővel, aki 1832-től 1840-ig Pozsony
ban m űködött, m űvészi k iv itelű cégért készitte-
*) Cilicium = kecseszörböl készített szőnyeg vagy takaró. Licium. = szövetszál, kötő, szalag. Cilium == szem - pilla. Hinni — Trója. — Ufa ágyék, belek.
23
te tt. Ez volt a m ár előbb e m líte tt „Zum sebo- nen W ie n e r“-féle cégtábla.*)
A Setét-család lak á sá n R óm er F ló ris édes
a n y já n a k egy olaj festésű arck ép et m u ta ttá k m eg nekem, am ely alig h an em L ü ttg en d o rff b á ró n a k a m űve és valószínűleg a h a rm in ca s évekből szárm azik. S etét Józsefnének a n y a i részről való n a g y a n y ja édestestvére volt R óm er F ló ris a n y já n a k , a későbbi v á ro sk a p itá n y , Vet- sera B ern át h úg án ak . V etsera Bern á t arck é
pét abb an az időben szintén L ü ttg en d o rff fes
te tte itt Pozsonyban.
Szüleinek vagy oni viszonyait a m á r em lí
te tt Schem a co n trib u tio n alis-b an olvasható az a té n y is v ilá g ítja m eg, hogy R om m er F eren c cipészm ester 1812— 13-ban k a to n a i adó fejében 21 fo rin t 31 k r a jc á r t fizetett a váro si p é n z tá r
ba. Ez ak kor m eghetős n a g y összeg vo lt és h a tá ro z o tta n a család jó m ódja m ellett szól.
Később, m int m á r szintén em lítettem , a lakato s-u tcátó l a K larissza-u tcáb a költöztek.
Az 1847. évi Scliaiba-féle „ P re ssb u rg e r Aus- k u n fts-K a le n d e r“ (városi cím- és n é v tá r) ta n ú sá g a szerint R onuner F eren c cipészm űhelye a 147. szám ú házban volt. A belváro sn ak 147.
szánni háza a többször idézett városi adókönyv szerin t a K la rissza -u tc á b a esett és 1.812— 13- ban m ég Spéciit F erenc asztalosm esteré volt.
E b b en az u tc á b a n (148. sz. a.) W e i n s t a b 1 Jó zsef tű g y á rtó és h áztulajdon o s is lak ott. E n nek unokaöccse W ein stab l M ór, m a is élő ék
szerész, leá n y a pedig L i n d e n m a y e r Jó zsef
*) Lásd W. Leo Frli. v. Liitgendorffnak „Dér Maler und Radierei* Ferdinand v. Lütgendorffw c. könyvének (Frankfurt a. M., 1906) 227. lapját. A művésznek ott fel
sorolt képei között az említett cégtábla is le van Írva. („Für Kaufmann Romei*. “) A fára festett olajkép hossza 9 láb, szélessége 3 láb volt.
24
k iru rg u s és városi képviselő özvegye, ak i m áig is tulajd o n o sa a jelz ett K la rissza -u tc a i háznak.
L indenm ay erné (lak ik : B úzapiac 2) 79 éves k ora d acára m a is élénkeszű, v ig asszonyság és valóságos tá rh á z a a Róm er-epizódoknak, m elyek közül egyet-m ást m ég lesz alkalm am e m u n k áb a fölvenni. K em ény L ajos v áro si fő- szám vevő u rn ák , aki szives vo lt őt a jelen dol
g ozatba fölveendő adatok m egszerzése vég ett fölkeresni, habozás nélk ü l elm ondta, hogy Rom m er F eren c cipészm ester a z ő F l ó r i s fia kedvéért, aki benedik tin u s ta n á r volt, a n eg y
venes évek közepe tá já n m egvette a b oltív m ellett levő (ma 8. szám ú) h á z a t és pedig egy K r a c h nevű szatócstól, ö re g , rozzant kis ép ü let v o lt; m a kétem eletes bérház. Az öreg Rom m er a z tá n jó k a rb a helyeztette és F ló ris fia eg y ideig n á la is lak ott. A cipészüzlet — L in d enm ayerné szerint — nem v o lt ab b an a ház
ban, hanem csakis a lak ás m eg a m űhely. Az elad ási r a k tá r, v a g y is a „b o lt“ m indvégig a n y erg es-u tcáb an m ara d t.
B enedekrendi növendék-évei. — G y ő ri ta n á r
kodása.
R óm er F erenc ifjú s á g á n a k legjelentősebb, egész életére legerősebben k ih ató fo rd u la ta tizenötéves k orában következett be. A kkor in d u lt P a n n o n h a l m á r a és azontúl a bene
dekrendi b aráto k , k u ltú rá n k n a k a nem zeti u jászületés idejében legbuzgóbb, legsikeresebb m űvelői és terjesztő i g y a k o ro lják m arad and ó befo ly ásu k at a széptehetségű pozsonyi növen
dék fogékony elm éjére.
A ren d öltözetét 1830. október 16-án v etté föl. P a n n o n h a lm a és Széphalom között épp .akkoriban létesü lt az a benső b a rá ti viszony, m ely (Ipolyi A rnold szavai szerint) „iro d al
m unk egyik legszebb ep izódját képezi“. Szép- lialom ban élt és m űködött u g y a n is K a z i n c z y Ferenc, a m a g y a r irodalom p á tr iá r k á ja , k it a bencések szellemi vezérüknek ism ertek el és ren d h á z a ik b a n többször vendégül is tisz
teltek. P a n n o n h a lm á n hosszabb ideig ta rtó z kodott. E le in te G u z m i c s Izidor a p á tn á l la k o tt és étkezett. K ésőbb a szerzetesekkel is m in dsűrű bb en é rin tk ez e tt és Guzmics a rró l b iztosíto tta, hogy tá rs a i közül „öregek és if jak , m in d érdem lik bizodalinát“. Az ifja k so rá
ban R ó m e r is volt, aki félévvel azelőtt, a szerzetbe való belépésekor k a p ta a F 1 ó r i s nevet. „É s a lelkes szavak, m ik a s ir szélén á lló n a g y h írű a g g a sty á n a jk a iró l elh ang zo t
tak , a m a g y a r nem zetiség és irodalom k u ltu szát hird etv e, a pozsonyi ném et p olg ár fiának lelkében term ő ta la jr a ta lá lta k 4*. (F raknói.) E g y ik szerzetbeli b a rá tjá n a k , a Pozsonyra nézve is fele jth e te tle n em lékű R ó n a y J á c in t
n a k abból az időből (1831— 1833) né h á n y levele m a ra d t fenn, am elyek h a lá la u tá n a p annonhalm i arch ív u m b a k e rü lte k . E levelek ro m an tik u s h a n g u
latáb ó l a m agasabb rég ió k b an csatangoló fiatal óriások fellengző v á g y a i tükröződnek vissza és külöm ben is sok érdekes dolgot m ondanak el a széprem ényű két if jú h a jla m a i
ról, te rv e irő l és szellem i k örnyezetük elme lerm ék e n y itő befolyásáról.
T a n u lm á n y a iró l m aga R óm er ezt Í rja ö n é le tra jzá b a n : „A ph ilosop h iát G y ő r ö t t h a ll
g a tta m , jeles sik errel k ét évig, m ajd a h a rm a d ik a t B a k o n y b é l b e n végeztem , m ely
u tá n eln y erv én a ta n ítá s r a való szabadságot^
egyszersm ind nag y h ajlam o m volt az oklevél
ta n ra . A th eo lo g iát S z t .-M á r t o n b a n h a ll
g a tta m négy évig; ezen idő a la tt sokat fo g lal
koztam a k ö n y v tá r in cu n a b u lu m ja iv a l, kéz
ira ta iv a l és a rendezésben is n ag y részt v e t
tem . E k k o r m ásoltam S zt.-Istv án o k m ány át H o rv á th Istv á n szám ára, kezdtem cikkezni a bécsi F eierstun den - és S o nntagsb látter-ek ben , v a la m in t a M. N. M úzeum ban is. Elvégezvén a theologiai tan fo ly am o t, T i h a n y b a k e rü l
tem , hogy o tta n B r e s s t y é n s z k i A lb e rt a p á t oldala m ellett m in t szertárn o k m űködvén, a philosophiai rigorosum okra készüljek. Az el
ső vizsgát le is tettem — és egy év u tá n G y ő r- b e téte tte m á t, hogy o tta n a 2-dik la tin osz
tály to l kezdve a 3. és 4-iket ta n ít sani. “
A növendékpapok v iz sg á lata in a k lefolyá
sáról és a b akonybéli a p á tsá g belső életéről két följegyzés szól. Az elsőt Guzmics a p á t, a m ásik at m ag a R óm er F ló ris, Guzm icsnak egyik legkedvesebb növendéke irta . Az 1834.
jú liu s 17-én lefo ly t vizsg álatró l az a p á t a kö
vetkező m egjegyzést v eti az a p á tsá g n a p ló já ba*) : „F idelisnek ex am enje a d iplom atikából jelesen m ent több vendég jelenlétében. K ü lö nös ügyességet és h ajlan d ó ság o t m u ta to tt b en
ne F l ó r i á n (Róm er F ló r is ) , ki m á r azelőtt B akon yb élt rajz o lta . Ezen szépszorgalnni, mű- eszű fiatal em ber irà le a tih a n y i 1530—32-i kézirato t tökéletes facsim ilében a M ag y ar Tudom ányos T á rsa sá g k iv án a tára .* * ) M aga
*) Lásd: „A panonhalmi szent Benedek-rend törté
nete, IX. kötet. A bakonybéli apátság története. II. Irta Sörös Pongrácz. Budapest, Stephaneum, 1904.“
**) Ez az ugyn. Pisky-codex. 1834 szept. 17-én feljegyzi Guzmics: „Döbrentei látogatá P o z s o n y b a n az apátot, kinek általadá a tihanyi kézirat másolatát.“ — Utóbb a Tört. Tárban közölte maga Rómer.
*27
az a körülm ény, hogy Romei* ezt a nehézen ol
v asható, kusza szám adásokat, j ohbágyadózá
sokat tartalm a z ó füzetet le tu d ta m ásolni, m u ta tja , hogy jól készültek. E g y éb k én t a vizs
g á la t a n y a g á t bizo n y ára S c liw artn er tette, bő
v ítv e eredeti oklevelek o lv asásával . . . A vizs
g álato k u tá n a házi tanácskozás k övetkezett, am elyekről a jeg y ek et a ta n á ro k külön je g y zőkönyvbe f o g la ltá k /4
M aga R ó m e r F ló ris „A B ako n y44 cím ű, 1860-ban G yőrött m eg jelen t m u n k ájá b an igy ír ja le a szerzetbeli növendékek életének egyes epizódjait, m elyek élénken v ilá g ítjá k m eg a későbbi term észetb ú v ár egyik ifjú i h a jla m á t:
„A lig v áráu l, hogy tudós Guzmics a p á t védő
sz árn y a i a la tt a b akonybéli a p á tsá g v ilág tó l e lz á rt fa la i közt fo ly tath assam ta n u lm á n y a i
m at. Föl is h aszn áltu k szabad ó rá in k a t a te r jedelm es e r d ő m inden irá n y b a n való be
b a ra n g o lásá ra. M ondhatom , kedvesen lepett m eg ben n ü n ket a bükkösöknek az a s a já tsá g a , hogy a csalit és bokor a m ajdn em örökös á r nyék m ia tt nem tenyészhetvén, a fák a ljá t egészen tisz tá n a k ta lá ltu k s m ind ezért, m ind pedig m ivel a csordák az á g a k a t m in d en ü tt egyenlő m ag asság ra r á g tá k le, köröskörül jó m esszire e llá th a ttu n k . V alóban elragadó ezen eredeti szín falak közt, hogy o tt a fát, c salá n t, gom bát g y ű jtő em berekből és vie: kolom polás közt legelő m arh ák b ó l oly v áltozatos csopor
tok tű n n ek föl szem eink előtt, m in th a m eg
fo rd íto tt távcsövön néznénk. A K ertes-, F eh ér-, Hegyes- és Odvaskő nevű óriás sziklák — m elyek Szent Istv á n idejében a gazdag a p á t
ság h a tá r a it képezték, m a pedig részben a h a talm as!) szomszédok h a tá ra in jó v al belől fek szenek — to v áb bá a K őris-, Som- és G áthegy, v a la m in t az időjósló Tönkölös g y a k ra n valá-
m ik csütö rtök i k irá n d u lá sa in k vég p o n tjai.
K ész íte ttü n k pálcikákból m alm okat, m elye
k et a sokszor rak o n c á tla n Gerence csendes h u llá m ira b íztu n k ; sü tö g e ttü k önösszvehordta száraz á g a k p a rá z sa a la tt a Bakony főterm é
nyét, a jó lisztes b u rg o n y át, m ig Vilmos b á ty á n k , m a g á n y u n k p á tr iá r k á ja , n a g y h írű méhésze, eleven n a p ló ja — k irá n d u lása in k b a n tá rs u n k és vezetőnk — kis m ozsara d u rro g ta - tá s iv a l a százszoros v isszhangot késztető fele
letre. R ák ásztu n k sa játk észitm én y ű v a rsá v a l,
^eprésztünk, v a rg á n y á sz tu n k és lioszzú k irá n dul ásinkból visszatérve, tö b b n y ire a p á ra tla n szépségű h árm as fo rrá s terebélyes blik k jei a la tt n y u g od tu nk meg. B orostyánkőnek h íjá k e bájos helyet, a nép pedig Szent K ú t név a la tt ism eri és szájáb an a m ai n a p ig is fönn
m a ra d t azon já m b o r hit, hogy a rég i jobb időkben az a p á tsá g i tem plom ból az ang y alok é jje le n k é n t, elrag ad ó hangokon zengedezvén az Ü r dicsőítésére zsolozsm áikat, lá to g a tá k ezen szent h e ly e t E szent helyen önkén ytele
n ü l vevők le a g y é re n áttö rő su g a ra k fény é
ben úszó m eg v áltásu n k jele elő tt föveginket
— és elevenitők összhangzó á jta to s d a la in k k al e gy önyörű m ag án y csendét. A •hegy
völgyről visszatérő m unkásnép m eg álla és im á ja só h a jtá si énekeink h a n g já v a l egyesü l
vén, illatos áldozatképen em elkedőnek a Te
rem tő zsám olyához^.
Szórakoztató szünetekben, g y alo g séták b a n és k irá n d u láso k b a n te h á t — h á la a bene- dekrend iek e g é s z s é g e s nevelési rendszeré
nek — nem volt h ián y . Az elm epihentető és léleknem esitő m ulatságokhoz szám ítandók az időközben előforduló színi előadások és pásztor- játék o k , m elyekben a növendékek is szerepel
je k . ü g y látszik, egyes ily színpadi m űvecskék
— 28 —
29
a növendékek tollából is k e rü lte k ki. Ide szá- m itandó to vább á a fiatal em berek k e r t é s z k e d é s e is, m elyre Guzmics sz o k ta tta rá őket. E n n e k F ló ris később — pozsonyi ta n á r k o ráb a n — g y a k o rla tila g is h aszn át vette.
1833— 34- ben R óm er F ló riá n a filozófiai ta n fo ly am egyes tá rg y a ib ó l a következő osz
tá ly z a to t k a p ta : Az I. félévben pedagógiából, rh eto rik áb ó l, görög archeológiából, philologi á- ból „em inentiis 3us“ ; a II. félévben aesth eti- kából „em inentiis 3us“ , diplom atiká-ból „em i
nentiis fns“ , poézisből „em inentiis 2us“ , rór m ai archeológiából „em inentiis 2us“ , philolo- giából „em inentiis 2us“.
L elke m ár akk o r is é p a n n y ira g y ö n y ö r
ködött az ősi k ézirato k b an és egyéb rég iség ek
ben, m in t a term észet szépségeiben. A nap föl
k e lté t leiró egyik la tin versével p á ly a d ija t is n y e rt. G yőrött M aár B onifác, a rendnek jeles történésze, k it K azinczy „a leg jo bb ak leg jo b b ja i közzé“ soroz, volt — „aranyszájid*
Guzmics m ellett — az a professzora, k inek világ iro d alm i szinvonalu előadásai csak
h a m a r a h istó ria szolgálatába vonzották. M i
dőn Guzmics a X V I. századbeli m a g y a r n y e lv em léknek m ár em litett m áso la tá t a M a g y ar Tudós T á rsa sá g n a k beküldte, a hozzá m ellé
kelt levélben ezt Írja : „K észité ezt szerzetem nek széprem ényű növendéke: R óm er F ló riá n . . . . Tévé pedig e nem csekély gondu és fá radságai m u n k át m inden ju ta lo m v ag y dij ki- v á n a ta n élk ü l; azt ta r tv á n legszebb ju ta lm á nak, hogy a N em zeti Tudós T á rsa sá g n a k s ez á lta l édes h a z á já n a k m éltó leh e te tt szolgálni.“
1834 őszén S z e n t - M á r t o n b a , a P a n n o n h a lm á ra költözött, hogy ott a hittndo- m ány négyévi ta n fo ly a m á t végezze. R endes ta n u lm á n y a i m ellett szabad idejének n ag y ré-
30
szét a m onostorban felhalm ozott irodalm i és m űem lékek á tk u ta tá s á ra fo rd íto tta. Mohón m ásolta a rég i okleveleket és egyik legfőbb v á g y a az volt, hogy v alam ik o r ő is lev éltárn o k lehessen. A rend gazdag k ö n y v tá rá n a k ren d e
zése körül is buzgólkodott s ig y g y a k o rla tila g h a to lt bele a k ö n y v tártu d o m án y titk aib a . E b beli m u nk álko dásának eredm ényei felől az a k k o r m ár P esten tartózkodó C z u c z o r Ger- . ad o tt időközönkint szám ot, ak i hozzá in tézett több levelében örömm el köszönte m eg a tudós fiatal szerzetes figyelm ét és m indnagyobb szor
g alo m ra b u zd íto tta őt.
A d ip lo m atikába (okm ánytan) C z i n á r M ór*) vezette be. E bbe a k orb a vezethető vissza a codexek és incanabulum ok (ő snyom tatvá
nyok) irá n t való érdeklődése, m ely egész éle
ten á t kisérte, és utóbb a M átyás k irá ly k ö n y v tá r a k örül fo ly ta to tt buzgó k u ta tá s a ib a n n y il
v á n u lt. U g yancsak theologus k o ráb an k a p o tt kedvet — F u x h o fe r és C zinár idevágó m űv ei
nek tan u lm án y o zása u tá n — a hazai monos
torok m on og ráfiáján ak m eg írásá ra , és m in t m ásodéves egész szünidejét a rr a szánta, hogy a M agyaro rszág terü leté n fen n á llo tt kolosto
ro k a t feltü n tető m ap p á t állítso n össze. „A té rk é p “ — ír ja ő m ag a 27 évvel későbben**) —
„m ajdnem gyerm ekes, tökéletlen kivitele d acá
ra, n a g y öröm et okozott; azt m u ta tv á n , hogy nem egyedül a középkorban, de m o stan ában is azok, hol ő sk irály ain k , n a g y ja in k , községeink a fejlődő polgárosodásnak, az okszerűbb gaz-
*) 1812—14-ig- a pozsonyi gymnáziuraon a fizikát tanította. 1829—19-ig ez intézet igazgatója volt. Meghalt mint a M. Tud. Akadémia tagja 1875-ben.
**) Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. 1852.
II. 227. 1.
31
k a sza tn ak , a vallásos e g y ü ttlé tn e k első bölcsőit a la p itá k .“
F igy elm e azonkívül a k ü lfö ld re is irá- n y ú lt. K u ta tá s a i közben A u sztria tö rté n eté t illető fontos kolevelekre akad t. E k k o r G yuri- kovics G yörgy történettudóshoz fo rd u lt t a n ácsért az irá n t, hogy m i módon értékesítse azokat a tudom ány h asznára. U gy an ak k o r M orvaország tö rté n e té t érdeklő o k ira to k ra h ív t a föl Boczek A n ta ln a k , az olm ützi egyetem
tudós ta n á rá n a k figyelm ét, ak i m eleghangú lev élben m ondott neki ezért köszönetét. (1837.
m árciu s 8.)
Ily előzm ények u tá n v irr a d t fel a n ag y n ap , 1838. jú liu s 26-ika, m ikor R óm er F ló ris t p a p p á szentelték. E n n ek az em lékét később is ren d sz e rin t ünnepi h a n g u la tb a n , hálás k e g y e le tte l szokta m egülni.
Az utóbbi évek nem csekély fárad alm ai u tá n , különben is gyönge egészsége m ia tt, p i
henő évet engedett neki a ren d főnöke, m i
előtt ta n á rs á g ra a lk a lm a z ta volna. A B alato n kies m ellékére, T i h a n y b a küldte, ahol B resztyenszky Béla a p á t a ty a i go n d ja m ellett segédlekészkedett, A te ttv á g y ó , örökös m un
kához szokott ifjú pap azonban ezt az üdülésre szánt időt is ta n u lm á n y i fo ly ta tá s á ra hasz
n á lta . K észült a bölcsészeti szig o rlatra és dok
to ri diplom ával té r t vissza a szerzet székhe
lyére.
S zabadságának n a g y részét T ih a n y b an is, P an n o n h a lm á n is rajz o lá ssal és festéssel tö l
tö tte, m elyhez rég tő l fogva erős h ajlan d ó ság a volt. K isebb-nagyobb k irá n d u lá sa i m ajd a B alaton kies tá ja i, m a jd a vadreg én y es B a kony felé v itték , m iközben a n n y ira m egked
velte a term észetet, hogy idővel m ár nem érte be a tá jé k külső fo rm ainak m űvészi után zásé-
