• Nem Talált Eredményt

Pest város népessége az 1771-1781. években

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Pest város népessége az 1771-1781. években"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

e TERÚLET És NÉPESSÉG o

Pest város népessége az 1771-1781. években.

La population de la ville de Pest entre 1771 et 1781.

Re'sume'. Dans les Archives municípales de Budapest, on trouve des tableaux sur les résultats des recensements de la population exe'cute's entre 1771 et 1781, et aui offrent de précieur. renseígne- ments sur les conditions démographigues de la ville de Pest au XVIIIe siecle. On voit, par ces tableaux et par les ordonnances et instructions faites á ce sujet par le Conseil de Lieutenance, aue, sur l'ordre de Joseph 11, on a du recenser, par an, la popu- lation des villes libres royales, en tenant particu—

liérement compte des artisans et des commergants gue les relevés deuaient indiguer par branches de professions, en spéci/iant, pour cliacune dielles, les conditions d'emploi. Ijétat relati/ aux résultats du recensement contenait des rubrigues spéciales pour l'indication du nombre des autres branches de pro—

iessions et des catégories sociales e'numérées dans notre tableau 2. Seas clzacune des rubrigues, on devait indiguer les hommes et les

catl'zolíaues et les non-catholigues, les mineurs et les majeurs. Ces rubrigues ne comprenaient (ln'd peu femmes, les

prés [es trois cinauiémes de la population, tandis aue les totaux généraua: indiguaient la population l'otale de la ville, avec indication du sexe, de la religion et des groupes dltlges. Les recensements étaient erécutés de telle sorte (pie clzaaue proprie—

taire de rnaison faisait une liste des occupanis de sa maison, et clest d'apres ces données aue l'auto—

rité munícipale établissait le nombre de la popu- lation (en tenant compte des changements sarvenus au cours de l'a'nnée). ()uoigue, iaute de direction techniaue, les opérations nyaient pas donne' des ré—

sultats tout d fait satisfaisants, ceux—cí étaient bien plus exacts (]ue les chi/fres des conscriptions de llépoaue préce'dente (lui se bornaient au nombre des eheis de famille impose's, car les recensernents en guestion ont établi pour la premiere fois en Hon—

grie, en comptant cliague indívidu, le nombre de la population. A cet égard, ils doivent étre considérés roninie de précieuses sources de statistigue his—

torlaue.

A székesfőváros levéltárában az 1771. és 1781. évek között végrehajtott népössze—

írások eredményeit magukban foglaló táb—

lázatok találhatók, a királyi Helytartó Ta- nácsnak erre vonatkozó rendeleteivel, és Pest város Tanácsának e tárgyban a Hely-

tartó Tanácshoz intézett felterjesztéseivel együtt, amelyek a város népesedésének állapotát és alakulását Mária Terézia uralkodásának utolsó tizedében és 11. Jó- ZSef uralkodásának első évében tüzetesen és érdekesen megvilágítják. Ezek az ősz- szeírások eddig teljesen ismeretlenek vol- tak, mindöss2e annyi tudomásunk volt, hogy a Helytartó Tanács rendelete foly—

tán 1777-ben a szabad királyi városokban

összeírták a népességet, arról azonban, hogy ezek az összeírások évről—évre ismét- lődtek, tudomásunk eddig nem volt?) A s7ékesfőváros levéltárában talált iratok—

ból mármost kitűnt, hogy ezen összeírá- sokat a Helytartó Tanács rendeletéból a szabad királyi városokban évenkint kel- lett megismételni és az ekként összegyűlt 'árosi népesedési táblázatokból állította össze [az akkor még Pozsonyban székelő Helytartó Tanács a szabad királyi városok népességének országos főösszesítéseit, amelyeknek egyike az 1777. évre vonatko- zólag az Országos Levéltárban fenn lma- radt.

Ezen összeírásoknak nem volt törvé—

nyes alapjuk, törvény, vagy országgyűlési határozat nem rendelte el, hanem tisztán az Uralkodó parancsára, amelynek közve—

títője a Helytartó Tanács volt, kellett az összeírásokat foganatosítani. Ez okból ezen összeíráso-kkal szemben is nyilvánult bizonyos fokig az az ellenszenv és közöm- bösség, amelyet a törvényhatóságok a 19.

század első felében elrendelt hasonló nép- összeírásoklkal szemben is tanusítottak. A Helytartó Tanácsnak erre vonatkozó első (5309. számú) rendelete 1771 május 14—én kelt, amelyben Pálffy Miklós gróf a sza—

bad királyi városokkal közli Ö Felségének arra vonatkozó akaratát, hogy a népesség

, 1777. évi népösszeírásnak eredményeit ismertettem ,,Va'rosaink népesedési viszonyai 1777- ben" cím alatt a Földrajzi Közleményeknek XXVI.

kötetében 1898-ban, valamint ,,Városaink lakossá- gának kereseti viszonyai a 18, század második fe—

lében" cimű dolgozatomban a Magyar Gazdaság- történelmi Szemle 1901. évi folyamának IV, füze- tében.

ll Az

11

(2)

3, szám. _

az összes szabad királyi városokban évente összeirassék, s ezen összeírások a városok—

ban található mesteremberek, valamint ezek segédjeinek és inasainak számát és vallását tüntessék fel, még pedig minden egyes ipari vagy kereskedelmi ágról kü—

lön—külön; felhívta a város Tanácsát, hogy ezt a lélekösszeírást minél gyorsabban haj- tassa végre, a jövőre nézve pedig gondos—

kodjék arról, hogy a lélekösszeírás és a mesterembereknek iparágankénti részlete—

zése évről-évre pontosan és híven (,.genu- ine ac fideliter") hxajtassék végre s terjesz- tessék fel a Helytartó Tanácshoz. Ezen rendeletnek azonban nem lehetett sok ered- ménye, mert a Helytartó Tanács ugyan- azon vévi augusztus hó 29—én majdnem ugyanazon szavakkal megismételte a ren—

deletet.

Pest város e rendeletek folytán az elő—

írt összeírást végrehajtotta és annak ered—

ményeként az iparosok és kereskedőknek egyes áganként részletezett kimutatását, mely Petz Miksa városkapitány felügye—

lelte alatt készült, 1771 október 18-án a Helytartó Tanácshoz fel is terjesztette. Ez a kimutatás az iparosok és kereskedők egyes ágainak betűrendes felsorolásából áll, amely a mesterek, segédek és tanon- cok számát adja, a segédeket részletezve vallás szerint (katolikus vagy evangélikus) és amely végül megjegyzi, hogy a város összes lélekszáma a részletezett professzio-

nistákkal együtt 13.927. A Városi Tanács felterjesztése egyúttal hangsúlyozza, hogy a város mesteremberekkel elegendően el van látva s hogy jelenleg több mesterem—

berre itt szükség nincsen.

Az a körülmény, hogy a Helytartó Ta- nács eredetileg az iparosok és kereskedők pontos ö—sszeírására helyezte a súlyt és hogy csak később kívánta egyúttal az ösz- szeírásnak a népesség többi rétegeire való kiterjesztését, arra látszik utalni, hogy az Uralkodó és a Helytartó Tanács voltaké- pen a Városok ipari és kereskedelmi né—

pességének felderítését célozta azon törek- vések érdekében, amelyek már Mária Te—

rézia korában érvényesültek Magyaror—

szág iparának fellendítése érdekében, 5 amely törekvések utóbb, különösen II.

József uralkodása alatt mind hatályosab- ban léptek előtérbe.

Már a Helytartó Tanácsnak 1772 jú- nius 1-én 1913. sz. alatt kelt rendeletéből kitűnik, hogy a szabad királyi városok ezen összeírásai különböző nehézségekbe

154 —— 1934

ütköztek és hogy a Helytartó Tanácshoz beküldött kimutatások részint nem egy- öntetűek (,,inadaeguatae"), részint ma- gukban véve hibásak (,,diformes") voltak,.r úgy hogy azokból egyöntetű főösszesitést

készíteni nem lehetett; hogy tehát Ö Fel-

sége kegyes intenciója a megvalósításhoz közelebb vítessék, a Helytartó Tanács az összeírásnak egyöntetű végrehajtása cél—

jából szabályul tekintendő mintát szer—

kesz-tett és azt megfelelő utasítással ellátva a városoknak és így Pest városnak is azzal az erélyes felhívással küldötte meg, hogy a lélekösszeírást ,,juxta praeviam exempli- ficativam normam" hajtassa végre és a következő év elejére, legkésőbb február hó) végéig, múlhatatlanul (,,inomisse") ter-—

jessze fel.

Az utasítás (Brevis manuductio), mely—

hez egy mintaképen kitöltött táblázat is volt csatolva. a következő rendelkezéseket tartalmazta:

1. Megállapítandó minden bárminő állását vagy foglalkozású egyén, vallásának rés nemének és a 15 éven alúli gyermekeknek megkülönbözte- tés'ével, akikhez az utolsó rovatban a fennálló há—

zasságok száma hozzácsatolandó.

2. Betűrendben felsorolandók az (opifices) és kereskedők (guaestores) mei, a mesterek (magistri),

inas—ok (tyrones) feltüntetésével,

iparosok összes ne—

segédek (sodales), és megkiilwönböztetésével és annak hogy közülük hány a katolikus és hány a nem katolikus. Amennyiben a városban a mintául küldött jegyzékben felsorolt foglalko-

zási ágakon kívül más ipari vagy kereskedelmi ágak is képviselve volnának, ezek hasonlóképen kimutatandók és hogy az ágak megnevezése te—

kintetében kétség ne merüljön fel, azok latin ne—

vükön kívül hazai nyelven is megnevezendők.

3. Utánuk kimutatandók a tisztviselők, köz—

és hivatalbeli alkalmazottak (olliciales, ministri et servitores pubilici) vallásuk és szolgálatuk minő—

ségének (állami, városi, vagy más tisztviselők) megkülönböztetésével.

4, A szabadművészetek tanítói (artium libera—

rum instructores) ú. m. tanítók, zenészek, nyelv—

tanárok s más hasonnemű tanerők, vallásuk meg—

különböztetésével.

5. Szolgák és cselédek (servi et ancillae), hár—

minő természetű szolgálatot végeznek.

6. Az iskolába járó fiúk és leányok, ameny—

nyiben azok helybeli születésűek.

7. A napszámosok (operarii diurnistae) a nem és vallás megkülönböztetésével, de csak olyanok, akik nem dolgoznak valamely már felemlített íparágnál, hanem váltakozó, vagy külön meg nem

nevezett napszám—munkát végeznek.

(3)

3. szám. 155 —— 1934

8, Kórházakban, kvözi'nttézetektben és alapítvá—

nyoknál elhelyezett szegények (pauperes in xeno- dochiis, nozocomiis et in fundationibus), hasonló—

kép nem és vallás szerint megkülönböztetve.

9. Házaló koldusok (pauperes os—t'iatim mendi—

(antes), akik a Városi Tanács engedélye alapján nyilvános templomok elött, titokban kol- dulnak.

10. idegen helyröl idekerült tanulók tadvenae seholaruni et condiscendarum artium liberarium causa eommorantes), akik bárhonnan, bárminő tanulmány céljából jöttek ide, de kivéve a céhbeli

inestereknól szolgáló segédeket és

akik mulattattak ki.

11. Az árvák (pupilli et orpbani), valamint a gondnokság alatt állók vallás és nem szerint.

12. Szerzetesek ós apácák í'aorninael,

13. A papok (eccle'siastici), akár beneficiátu—

sok, akár pedig saját költségükön élők.

14: llozzácsatolandó a megelőző összeírás óta az év folyamán kötött házasságok száma, a há- zasságra lépök kora szerint és végül

15. A lélekszám gyarapodásának és csökkené—

sének kimutatása.

vagy

tanoncokat, már azoknál

treligiosi, viri ac

Amint ez utasításból látható, az össze-

írásban részletezendő foglalkozási és tár- sadalmi ágak nem merítik ki az összné—

pességet, így nevezetesen az őstermelökre, a bányászokra, a vagyonukból élőkre és a katonaságra nem terjeszkeduek ki, termé- szetesen a nemességre sem. A fennmaradt kimutatások szerint az azokban részlete—

zett osztályok az összlakosságnak körül—

belül 3/._—,—ét ölelik fel. söt a későbbi évek—

ben m-ég ennél is kevesebbet. A részletes táblázathoz csatolt föösszesítérs azonban a város összlakosság-át öleli fel és azt egy—

részt a katolikusok és nem katolikusok, másrészt a férfiak és nők, valamint a nagy- korúak és kiskorúak szerint részletezve mutatja ki.

A Helytartó Tanács által kiadott rész- letes utasítás nem váltotta be az összeírá- sok pontosságához fűzött reményeket,

miért is a helytartó Tanács 1774 június 14—én kelt 848. számú leiratában kifogá—

solja azt, hogy a tanácsbéliek (magistra- tuales), akikre az összeírás végrehajtása bizandó. az összeírás idejében más dol—

gokkal vannak elfoglalva, úgy, hogy a házról—házra foganatosítandó összeírást nem végezhetik a megkívánt gondosság- gal. Ezért szükségesnek tartja, hogy min—

den egyes háztulajdonos a házában lakó lelkeket pontosan írja össze és e célra egy

kitöltött mintát küld le, amely szerint a

Tanács alá rendelt alkapitányok az össze- írást végezni tartoznak; megkívánja to- vábbá. hogy a Városi Tanács egy erre részletesen kioktatott egyén segélyével az egész város összeírásának összesítését az ugyancsak csatolt minta szerint eszkö—

zölje. Kívánja végül, hogy a Városi Tanács magát a polgárságot, de különösen a ház—

tulajdonosokat az összeírás módozatai iránt részletesen oktassa ki úgy, hogy az említett házi gyűjtőívek az egész városra vonatkozólag teljes szabatossággal és hiánytalanul dolgoztassanak fel és a mun—

kálat az előírt időben, minden év elején, múlhatatlanul (infallibilíter) terjetsztessék fel a Helytartó Tanácshoz.

A házankénti összeírásra vonatkozó minta (Schema Indívidualis Animarum

Conscriptionis per singulos domos atprom—

ptandae) arról tanuskodik, hogy az akkori összeírások természetszerűleg messze el- maradtak a mai modern népösszeírásoktól, amennyiben az összeírás lajstromosan tör- tént, de még sem az egyéneknek egyen- kénti, névszerinti felsorolásával, hanem azoknak előre megállapított rovatokba való beillesztésével. A lajstromban négy függé—

lyes rovat szolgált egyrészt a katolikusok, másrészt a nem katolikusok bejegyzésére, amely rovatok megint a nem szerint (viri, faeminae) ketté váltatk. Ebbe a lajstromba a házban lévő lakosságot családonként kellett bevezetni, még pedig a családfő ne- vének és foglalkozásának megjelölésével, a többi családtagot és egyéb bennlakókat azonban csakis nemüknek, koruknak és foglalkozásuknak az előre megállapított kategóriák szerint való megjelölésével. A lajstromiból, tehát például a Sch'é'mában bemutatott 13 tagú háztartás (család) be- jegyzéséből csak azt lehetett megtudni.

hogy ezen háztartásban a családfön kívül él annak neje, egy 16 éves iskolásfiú, egy 14 és egy 11 éves leány, 3 ipari segéd, 1 inas, 1 idegen kosztosdiák, 1 ugyanilyen kosztos leány és 2 cseléd. Ez a 13 egyén a lajstrom vallás és nem szerinti rovatában számszerint volt kitüntetendő, de ebben a formában az így nyert anyag legfeljebb a népesség nemszerínti megoszlásának meg- állapítására volt alkalmas, de más célt nem szolgálhatott. Dacára ennek, ez a llé—

zagos anyag is bepillantást engedne a ház- tartások összetételébe, ha az eredeti össze- írás anyaga fennmaradt volna. De mivel csakis az ezen házgyűjtöívekből készült

összesítése]; maradtak fenn, ezekből a 11*

(4)

3. szám —— 156 —- 1934 l. A népesség áttekintése az 1772—1781. évi összeírások szerint.

Composition de la population d'ap'rés les recensements de 1772—4781.

, Ö s s z e 5 n é p e s s é g —— P 0 p u 1 a i i 0 " Ebből nem-katolikus népesség—Dont non—catholigues E v mindöss—ze au total kiskorúak —— mineurs mindössze —— au total §§ kiskorúak minmrs

Anne'es fére nő együtt férfi nő együtt $$$ §; eggy?" M 322 ;; egz)?!

lsexemasc. sexefém. msembch síeimasc. semfém. msemble masü , fém_ semble §§ masa. fém. semble

§ §

1772 7.127 5.591 12.718 2.979 2.299 5.278 § 361 § 188 § 549 § 86 ! 64 150 1773 7.881 5.658 13.539 3.164 2.301 5.465 ; 748 § 222 § 970 241 §9 331 1774 7.981 5.987 13.968 3.265 2.452 5.717 ;: 706 § 302 § 1.008 187 118 805 1775 7.795 5.686 13.481 8.202 2.306 5.508 3 685 331 § 1.016 204 122 326 1776 7.825 5.728 13.553 3.209 2.319 5.528 698 338 § 1.036 210 129 839 1777 7.537 5.484 13.021 3.053 2.182 5.235 § 545 283 § 828 154 82 236 1779 7.502 5.846 12.848 3.002 2.117 5.119 § 780 . 302 % 1.032 180 107 287

1780 8.828 8.418 16.746 3.216 2.863 6.079 § 465 305 § 770 130 218

1781 8.473 8.995 17.468 3.129 2.940 6.089 § 448 283 . 731 137 §9 229

§ § 1

háztartás összetételére —— amelynek isme— Az ezen Schemához csatolt összesítő rete éppen abban az időben, midőn Pest táblázat mintája azonos a már 1772—ben a városa gyors fellendülésnek indult neki, városoknak megküldött táblázattal.

nagyon kívánatos lett volna — következ- A Helytartó Tanácsnak ezen rendelete tetést vonni nem igen lehet. dacára Pest városa sohasem terjesztette fel

2. Foglalkozások részletezése az 1772— 1781. évekről.

Details sur les professions entre 1772 et 1781.

Ezek közül

Foglalkozás!) __ nemkat.

_ 1772 1773 1774 1770 _ 1776 1777 1779 1781 Dont mm

Professzousl) ; __..EWS

,, , § _, z , , ;. 1774, § 1779;

§ % *

1. Papok w— Mínistres du culíe . . . . 12 14 16 15 13 13; 8 8 3 8

2. Szerzetesek Religieux . . . . . 113 187 119 115 116 130; 189 124 ——

3. Apácák Religieuses . . . . . . . 19 21 22 22 22 22 22 21 —— "—

4. Tisztviselők —— Fotzctiozmaíres . . . 155 170 192 198 198 198 209 89 13 15 51. Szab. műv. tamilói—Maítres enseígnant

les Arts libémux . . . . . . . . 25 27 40 42 44 44 55 26 2 5

6. Kézművesek —— Artisans . , . , , _ 1 987 2.013 2.229 2.264 2.279 2.139 1.961 2.173 89 31 7. Kereskedők —— Commerganls . . . 383§ 4271 468 488 491 4891 495 395 253 268 8. Napszámosok —— Journaliers: %

férfiak -——Immmes . . . . . . . . 1.274 1.238X1335 1.297 1.323 1.480 1.521 1.505 23 24

nők —— femmes . . . 908 873? 887 891 898 898 942 398 5 12*

9. Szolgák —— Domestigues (hommes). . 367 382 398 324 324 300 367 456 104 87 10. Cse—lédek —— Seruantes . . . . . . 722 748 787 847 847 810 908 1.040 102 113 11. Tanulók Eléves. fiúk ... gargons . . 358 441 464 487 487 552 579 245 62 89

leányok -— j füles . . . . . 201 170 191 201 201 260 246 140 34 52 12. Idegen tanulók —— Eléves éimngers:

fiúk " gargons . . . . . . . . . 311 319 311 300 308 496 516 138 4 11

leányok —w j. füles . . . 13 21 37 39 39 34 38 19 18 8

13. Szegények intézetben—Indigents dans les institutions charitables:

férfiak scare masc. . . . . . . . . . . 85 . . § . 21

nőzk -— sexe fém. . . . . . . . . . . 42 . . § . 45

14. Koldusok —— Mendiants:

férfiak __ segge IIHISC. , . , , _ . _ 112 153 185 264 254 272 276 112 —— 6

nők —— sexe fém. . _ , , _ _ _ . 84 83 107 221 211 228 228 119 _— __, 15. Árvák —— Orphelins:

fiúk -— gargons . . . . . . . _ . 103 117 140 174 174 169 190 79 21 20 leányok j. füles . . . . . . . . 114 116 118 154 149 146 148 150 5 6 1) A foglalkozási csoportok megnevezése az eredeti összeíróívek szerint: Voici les noms des grou- pes de professions índígués par les recensements en guesiíon:

1. Ecclesiastici. -— 2., 3 Religiosi claustrales _ 4.01110iales, ministri servi publici. 5. Artium liberalium instructores. —— 6. Opifices et artifices. —— 7. Mercatores et guaestores. m— 8. Operarii diur- nistae —— 9. Servi. —— 10. Ancillae —— 11. Scholae freguentantes. 12. Advenae xscholarum et oondiscen—

darum Art. Lil). eausae ísthic commoranles. —— 13. Pauperes in xenodochiis. —— 14 Pauperes ostíatim mendicantes. —— 15. Pupilli et orphani

(5)

3. szám. —- 157 —— 1934 3. A nem-nemesek összeírása HBO-ról, városrészek szerint.

Recensement des roturiezs en 1780 ; données réparties suivant les guartz'ers de Pest.

Belváros, . 1 Terézváros Józsefváros Összesen _ Total Részletezés guartzer mterteur ; guartzer Therese guarher Joseph

Spémncamn íze es? fia a seft §§§z ;; §§§§ ezet

muzsa fém. semble mase. fém. semble mase. fém. semblei mase. fém. semble

Nem-nemes állandó lakók: l

Populatíon roluriere résidante:

Katolikusok—Catholigues l.855 1.668 3.523 2.122 2.292 4.414 1.793 2.057 3.850! 5.770 6.017 11.787

Protestánsok — Protest. 73 18 91 1 —-— 1 3 3 6; 77 21 98

Nem—egyesült görögök -—-

Grecs orthodoxes . 367 222 589 —— —- —— 3 3 6 370 225 595

Zsidókl) —— Israélitesl) . —— —— _— _.

Idegenek, állandó tar—

tózk. _ Etrangers té-

sidant a Pest . . 80 23 103 10 7 17 131 83 164 221 63 284

Szolgák, cselédek —— Do—

mestigues des dech 3

sexes . . . . . 977 706 1.683 86 139 225 91 94 185 1.154 939 2.093

Kórházakban Dans

(es hópitaux . 21 33 54 —— _— -—— 21 33 54

Közalapítványoknál ——

Ame fondations pubi. ' 6 6 12 —— —— —— —— —- 6 6 12

Koldusok —— Mendiants 10 9 19 28 33 61 23 49 72 61 91 152

Szerzetesek, apácák ——

Moines et religíeuses 128 23 151 _, 4 4 132 23 155

Papok —— Minístres du

culte . 4 —— 4 1 -—— 1 1 1 6 6

Együtt —— Ensemble !?).521. 2.708 6.229 2.248 2.471 4.719 2.049 2.239 4.288 7.818 7.418 15.236

1) 1780—ban zsidókat nem mutattak lni, 1781-ben a Terézvárosban 11-et (5 fénfi, 6 nő). Pour 1780, les televés ne font pas mention dyísraélítes; pour 1781, ils font état de 11 israélites (5 hommes et 6 femmes) habitan't le guarlíer Therese.

az összeírásokat a maga idejében, hanem mindig csak a Helytartó Tanács újabb és újabb sürgetése után, amely sürgetések azonban gyakran még a beküldés termi- nusának lejárta előtt érkeztek le. A Városi Tanács az összeírási táblázatokat felter- jesztette:

1771. évről 1771 október 18-án 1772. ,, 1773 január 4-én

1778. ,, 1774 ,, 26-án

1774. ,, 1775 február 22-én 1775. ,, 1776 január 24-én

1776. ., 1777 ,, 7-én

1777. ,, 1778 május 9-én

1778. ,, 1779 március 8-án 1779. ,, 1780 január 26-án 1780. ,, 1781 február 19—én 1781. ,, 1782 március 6—án

Az összeírásokát rendszerint a város kapitánya, Petz Miksa, írta alá, de van olyan kimutatás is, mint például az 1777.

évi, amely alatt a Város egész Tanácsának (11 tisztviselőnek) neve olvasható.

A Helytartó Tanács sürgetései sűrűn követték egymást. 1776-ban kétízben is sürgette a Helytartó Tanács az összeírás eredményeinek beküldését, amelyekben

erélyes szavakban kívánta a munka befe—

jezését. 1778 április 27—én elrendelte, hogy a Város a jövőben további leirtatok bevá—

lása nélkül minden év végével ,,infallibili- ter" terjessze fel a kimutatásokat. 1778 augusztus 13-án újból sürgeti a Városi Tanácsot ,,ad inomisse submissionem se- 1io refleelando" és egyúttal közli, hogy az összeírásban a mindkét nembeli születések és elhaltak száma is mindig kileen—dő. 1778 október 19-én 5162. szám alatt közli a Vá- rosi Tanáccsal, hogy mivel Ö Felsége a szabad királyi városok népesedési állapotá- ról nyerendő teljesebb infozmáció céljából újból kegyesen elrendelte, hogy a jövőben az összeírás a csatolt Sehema szerint haj- tassék Végre, ilyent a Helytartó Tanács minden naptári év elején a városhoz lekül—

dött és oly célból, hogy annak kitöltése minél könnyebbé tétessék és minden sza—

bad királyi város egyöntetűen (uniformi—

ter) és Ö Felsége rendelkezésének meg- felelőleg minél nagyobb szabatossággsal (majori cum exaetitudine) hajthassla végre az összeírást, most nyomtatott táblázatokat küld le, amely táblázat két példányban töl—

(6)

3. szám,

.tetv-én ki, egyik a város levéltárában marad, míg a másik február hó végéig a Helytartó Tanácshoz felterjesztendö. Ebben a leirat—

ban a Helytartó Tanács egyúttal megálla- pítja, hogy a nagykorúak és kiskorúak megkülönböztetése minő elvek szerint tör—

ténjék, megállnpítván, hogy a férfiak nagykorúaknak veendők 18. életévűktől kezdve, ha a közszolgálatra alkalmasak- nak bizonyul—tak és eddig iskolákban, vagy műhelyekben működtek, avagy otthon szü—

leiknél nevelkedtek; a nőknél pedig, mivel azok hamarabb serdülnek fel, a nagykorú—

4. Az iparos népesség foglalkozási viszonya szerint.

Population industrielle suivant la gualité de l'emploi.

' ; . ; U; )

Ev —— Foglalkozasn ag § § e ?, § :: N

Aamées et.branches de. ?; §(,, egét_. § %; 14._. %%

projesszons ; a % sg 5 v: *- m 5,

l

az) Összes iparágak __ Ensemble des branches

de professions.

1

1771 56011106 1831.849 1772 1 590 1.105 2641.959 1773 ( 681 1.103 2341968 1774 ; 6701.191 2992160 1775 ! 6601.195 3502205 1776 ? esellaos 3542226 1777 ! 6581108 3442110 1779 ? 6661018 2771.9s1 1780 ? 6111282 3662259 1781 6081207 35812173

b) A népesebb iparágak részletezése 1781.

Rónay-mian, en 1781, des branches de professions camptant un nombre notable d'artz'sans

Kovács Maréchaux fen. 6 25 5 36

Lakatos —— Serrun'ers . . 13 35 10 58

Bognár _ Charrons . . 7 24 5 36

Kádár —— Tonnelíers . . 10 21 15 46 Asztalos —— Menuísiers . . 16 33 20 69 Szijgyártó —— Faiseurs de

courroies , . . . . 13 21 6 40

Posztós _ Drapiers . . . 14 28 3 45 Takács Tisserands . . 13 22 4 39 Zsinóros —m Passementiers 22 28 5 55 Szabó, magyar ——— Tailleurs:

_f— 158 _—

Hongmis . . . . . 17 31 11 59

német -— Allemands . 25 78 10 108 Köpenyszabó —— Tailleurs

faisant des manteaux . 20 19 9 48 Szűcs —- Fourreurs . . . 13 33 11 57 Kalapos --- Chapeliers . . 9 19 7 35 Csizmadia —— Bottíers . . 43 45 23 111 Cipész, német Cordon-

niers: Allemands . . . 39 158 38 235

tót —— Slovagues . . . 6 4 2 12

Molnár —— Meum'ers . . . 18 28 22 68 Pék Boulangers . . . 12 37 11 60 Mészáros —-— Bouchers . . E 11 26 9 46

Kőműves m Maeons . . ! 4 46 2 52

Ács Charpentiers . ' 16 33 20 69

1934 ság határa a 18. évről a lő.-re helyezendő

és ők a 15. életévtől kezdve nagykorúaknak veendők. Hogy pedig az év folyamán elő—

állott gyarapodás es fogyás igazi állapotát megismerhesse a Helytartó Tanács, arra figyelmezteti a Városi Tanácsot, hogy a szülö'ttek és elhaltak rovataihoz hasonlóan az újra kötött és felbomlott házasságok, máshonnan érkezett, vagy máshová távo- zott házaspárok, valamint azok akik ja- nuár 1-től december fil-ig születvén ezen rovatba tartoznak, Összegeztessenek.

Mindezen rendeletek dacára sem tökéle—

tesbültek a város kimutatásai, sőt az 1780.

évre vonatkozó összeírást a Helytartó Te—

nács az összeírás hátlapjára rájegyzett megjegyzés alapján (mely szerint az előző év házassági adatai hibásak) oly hiányos—

nak találta, hogy annak semmi hasznát nem vehette (,,adeogue nullus illiuxs usuts fieri valeret"), miért is azt a Városi Ta- nácsntak kijavítás céljából 15 napi határ- időre visszaküldötte. A Tanács a kimuta—

tást helyesbítette és március 28—án Fri—

valdszky István és Perthold Lukács Pál dr.

tanácsnokok aláírásával újból felterjesz- tette. De dacára a Helytartó Tanácstól nyert dorgálásnatk. a Város a következő év—

ben sem sietett jobban az összeírás ered—

ményeinek felterjesztésével, úgy hogy a Helytartó Tanács 1781 aug. 23-án újból volt kénytelen a Városi Tanácsot megsűr—

getni, hangsúlyozván, hogy a város semmi szín alatt ne innlasszon el eleget tenni kö- telezettségének,

Az utolsó ilyen összeírás, melyet is—

merünk, az 1782. évről szól?) Későbbi évekből ily összeírásról nincs tudomásunk.

Talán nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy az összeírások megszüntetése II. József kí- vánságára történt, aki már ekkor foglal—

kozhatott egy rendszeres népszámlálás gon—

dolatával, mivel az eddigi conscriptió'k nem elégítették ki az ő magasabb igényeit. Az 1782. évi összeírással mindenesetre lezárult oly műveletek sorozata, melyek kifejezet- ten statisztikai jellegűek voltak és ezért hő- vobb méltatást érdemelnek.

Az összeírások lebonyolítását házról—

házra haladva kellett végezni. Ennek a kö- vetelésnek a városok az első alkalommal kétségkívül meg is feleltek. mivel nem ál—

1) Ezt az összeírást ismertette a szerző a Ma—

gyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1901. évi folyamá- ban megjelent ta nulmányábu n.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az önálló városi közegészségügyi intézményrendszer kiépítésének első lépésére az 1850-es években került sor, ekkor választották el első ízben Pest város

Oly egykori szabad királyi városok is legalább rendezett tanácsú városi rangban maradhattak, amelyek már a feu- dális kor végén is csak szerény városi

BAZ Me gyei Kór ház és Egye te mi Ok ta tó Kór ház Gyer mek egész ség ügyi Köz pont Mis kolc Ma gyar or szá gi Re for má tus Egy ház Tü dõ-és Szív kór há za

A várossá nyilvánítások történetiségét áttekintve az elsı megállapításunk az lehet, hogy a városi cím elnyerése − az egykori szabad királyi városok kivételével

A tömlöcügy teljes egészében a törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, szabad kerületek), illetve a vérhatalommal rendelkezı uradalmak

század első negyedétől a szabad királyi városok rendi jogai egyre jobban kikristályosodtak: az országgyűlésekre minden esetben meg- hívót kaptak, az alsó táblán

pontok lényegében megegyeznek, mindkettőben Szabadka szabad királyi város kívánalmait pártolták, amelyek az alábbiak voltak: A királyi kincstártól, a

A Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526 41 című műve kapcsán meg- állapítást nyerhet az a tény, hogy Bártfa azon szerencsés városok egyike, ahol jelentős