A Minerva-T ár saságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-T ársaság címére küldendő. Budapest, Múzeum-kőrút 6—

Teljes szövegt

(1)

(2) M I N E R V A lezá rta tizenötödik évfolya m át. V isszatekintve a végzett m un k ára, úgy érezzük, hogy a M inerva jegyével k iad o tt tan u lm án yok sokféle módon, váltakozó sikerrel, de egy a k a ra tta l és egyenlő buzgalom m al igye keztek m egközelíteni a z t a célt, am it fo ly ó iratu n k kezdettől fogva m aga elé tű zö tt és a s z e l l e m t ö r t é n e t szóval jelölt meg. A M inerva ta n u l m án y ai ebben a célban egym ásra ta lá lta k , m ert különbség nélkül a rra törekedtek, hogy a tö rté nelmi gondolkodást az idealizm us és a filozófiai tudatosság m agasabb fokára em eljék. Ez a tö rek vés fogja vezetni fo ly ó iratu n k a t to v áb b ra is. E z u tá n is lem ondunk az extenzív gondolatterjesztés eszközeiről és tartózkodni fogunk a népszerűsítés g y ak o rlati eljárásaitól. M eddőnek ta rtu n k m inden polém iát és tá rg y ta la n n a k érezzük a tudom ánypolitikai kom prom isszum okat és áthidalásokat. A M inerva a m aga zárt körén belül m inden sorával to vább a k a r m u n k áln i távoli célja m eg valósításán, tudvjj azt, hogy a történelm i m u lt a mi jelen ü n k egyik élő alkotó eleme: hogy a tö r ténelem tu d o m án y a sem m iféle m ódszernél nem állap o d h a tik meg, m ert m aga is folytonos küzdés, halad ás és terem tő fejlődés, m int az élet m aga; folytonos ú jrak ezd és és revízió, am ely önm agunk ból indul ki és önm agunkhoz té r vissza. H isszük, hogy to v ábbra is lesznek, a k ik törekvéseinkben tám ogatni fognak.. A Minerva-T ársaságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-Társaság címére kül dendő. Budapest, Múzeum-kőrút 6 8. Bölcsészeti kar. Német Intézet. —. A Minerva-Társaság tagdíja: évi 8 pengő, amely részletekben is beküldhető. Előfizetés jogi szemé lyeknek évi 12 pengő. Könyvkereskedésben 16 pengő. A póstatakarékpénztári csekkszámla száma: *38.688..

(3) THEATRUM MUNDI. IRTA. ANGYAL ENDRE. BUD A PEST, 1938..

(4) * V7*1°. A SZERZŐ KIADÁSA. DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT. A nyomdáért felelős: Wessely Károly..

(5) I. A kérdés története.. Az iro dalom történeti b aro k k fogalm a a 19. század vé gén m erült föl. Az első nagyobb m unka, am ely ezt az ú j m eghatározást bevezette, J. W. N a g 1 és J. Z e i d l e r könyve: D eutsch-Ö sterreichische L iteratu rg esch ich te,1 egy ú ttal az első mű, m ely a b aro k k d rá m á v al érdem ileg fog lalkozik. Term észetes, hogy még korántsem tökéletes ez a 1öldolgozás. A b aro k k fogalm át eléggé m egszorítja: csak a k ato lik u s latin n y elv ű isk o lad rám át és a bécsi u d v a r olasz o p eráját tek in ti b aro k k d rá m á n ak . B arokk költészeten á lta lában csak a 17— 18. század neolatin poézisét érti; az egy korú ném et és ném etnyelvű osztrák irodalm at a deutsche Renaissanceliteratur névvel illeti. A m u n k a b aro k k része túln yom óan d rám atö rtén eti jellegű. K ülön-külön fejezetben szól a jezsu itad rám áró l, az u d v ari operákról, a B enedekrend drám ai m unkásságáról, Simon R ettenbacherról, a népi já té kokról, az angol kom édiások szerepéről, végül S tran itzk y rő l és a bécsi bohózat keletkezéséről. N agl és Zeidler u tá n főként a jezsu ita N ikolaus S c h e i d foglalkozott a b aro k k drám ával, elsősorban te r m észetesen sa já t ren d je m unkásságával. Több kisebb ta n u l m án y a u tán , m elyek még a századforduló k ö rü l jelentek meg, a Literaturwissenschaftliches Jahrbuch 1930. évi k ö teté ben tette közzé k u ta tá sa in a k eredm ényét.12 — Josef N a dl e r, aki a b aro k k fogalm át m ár az egész ném et irodalom ra 1 J. W. N a g l — Jakob Z e i d l e r : Deutsch-Österreichische Lite raturgeschichte. I. Wien, 1899. 652. kk. 2 Nikolaus S c h e i d : Das lateinische Jesuitendrama im deut schen Sprachgebiet. Literaturwissenschaftliches Jahrbuch der Görresgesellschaft 1930. 4. kk..

(6) 4 alkalm azza, szintén az osztrák irodalom ból indul k i.3 A b a ro k k lényeget 6 is elsősorban a drám ából, a színházból k i in d u lv a ra g a d ja meg: — „D as B arocktheater ist fü r den G eschichtsschreiber n ich t eine bloße K rücke d er E rkenntnis, es ist die fü h ren d e Linie im Lebensstil d er neuen Zeit.“4 N ad ler a baro k k o t elsősorban a b ajo r-o sztrák törzs m ű vészetének ta rtja . A d rá m a lényegét a term észetfölötti re ali zálásáb an , az érzéki valóságnak m etafizik ai célok szolgála tá b a állítá sáb an lá tja . A bécsi b aro k k ró l szóló fejezete m a jd nem a m aga teljes egészében a jezsu itad rám áv al, az o p erá val, és a n ép d rám áv al foglalkozik. A m üncheni fejezetben Jacobus B iderm annról szól, a ném et irodalom legnagyobb jezsu itad ram atik u sáró l, s C enodoxusát elemzi, m elyet a b a ro k k d rám a csú csp o n tján ak nevez és D an te eposzához hasonlít. A b ajo r vidékekről szóló fejezetben még em líti a különböző osztrák és b ajo r kollégium ok d rám aelőadásait, a salzburgi egyetem szín p ad á t és a népies d rám át, elsősorban az oberam m ergaui passiójátékot. Term észetesen N adler b ő vebb és b eh atóbb elem zéseket ad, m int N agl és Zeidler m u n k á ja , ahol m ég a cím fölsorolások, egyszerű leírások dom i n áln ak . Em lítés esik N adler irodalom történetének további részeiben a ra jn a m en ti jezsuitaelőadásokról, az angol kom é diásokról, az északném et u d v aro k és H a m b u rg o p erairo d al m áról, a sziléziai m űdrám áról, ahol, főleg G ry p h iu s eseté ben, az o sztrák -b ajo r szín p ad b eh a tá sát fedezi fel. Az egész vizsgálódás a la p ja m indenkor a délném et d rám a: ez k é p viseli N ad ler szem ében a legigazibb barokkot. A v ilág h áború u tá n a ném et expresszionizm us forrongó, n y u g talan , ex ta tik u s v ilága fölfedezi a b a ro k k n a k addig a túlzó renaissance-im ádat következtében lenézett világát, lelki rokonságot érez vele. Barock ist Deutsch — v allja K asi m ir E dschm id. A F ra n k fu rte r Zeitung nem rég azt fejtegette, m ennyivel in k áb b a b a ro k k fejezi ki a ném et lelket, m int a 3 Josef N a d l e r : Literaturgeschichte der deutschen Stämme und Landschaften. I.3 Regensburg, 1929. 397. kk., II.3 Regensburg, 1931283. kk. 4 N a d l e r I.: 400..

(7) 5 F ranciaországból im p o rtált gótika. A korabeli szépirodalom is ta n ú jele ennek a b aro k k -h u llám n ak . E nrica von H andelM azzetti regényei. M ax Brod Tycho B rachéja, E rvin G uido K olbenheyer Spinoza-regénye és a M eister Joachim P au sew an g az expresszionizm us baro k k tiszteletén ek köszön hetik keletk ezésü k et.6 — A tudom ányos életben ez a h u l lám a b aro k k -k u ta tá s n ag y föllendülését hozza m agá val. T u lajd o n k ép en ez a kor dobja be az irodalom tudom ányi k ö z tu d a tb a a b aro k k fogalm át; am i azelőtt volt, csak elő já té k á n a k tekinthető. E kkor jelenik meg az első b aro k k al fog lalkozó, összefoglalóbb jellegű színháztudom ányi m u n k a; Willi F l e m m i n g könyve a ném et n y elv terü let jezsuita színházáról.6 F lem m ing m u n k á já b a n a nem zedékelm életet alk alm azza és h ét generáción á t k íséri figyelem m el a jezsu ita színház alak u lását, kezdve G retser és P irin g er még polgá rias, a 16. század szellem éhez igazodó játék aitó l, B iderm annon, B aldén k eresztül a bécsi fénykorig, m ajd a fokozatosan bekövetkező eloperaiasodást egészen a 18. század klasszicisztik u s lehiggadásáig. U tóbb a színpadi fo rm ák at vizsgálja, a kezdeti ko rszak szim ultán té rsz ín p a d á t és az érett b aro k k k u lisszaszín p ad át. K öveti ezt tan u lm á n y á b a n a jezsu ita szín játék to p o g ráfiá ja a ném et nyelvterületen, m ajd a szín p ad i rendezés és k iállítá s problém ája. V izsgálja a dekoráció kat, a h atástk eltő effektusokat, a haszn ált segédeszközöket, a kosztüm kérdést, a já té k stílusát, a zenekíséret kérdését, a kollégium ok színiéletét. B efejezésül a sokfelé szétágazó hatáskérdéssel foglalkozik. F lem m ing m u n k á ja fontos és alapvető jellegű, de egyoldalú, m ert csak a jezsu itad rám áv al m int szín játék k a l foglalkozik; a szöveg problém ái nem érd ek lik . íg y in k áb b csak a külső fejlődésről ad fölvilágosítást. A ném et b aro k k -iro d alm at a m aga egészében tá rg y a lja H erbert C y s a r z könyve,7 tek in tet nélkül az egyes m ű fajo k ra. T alálu n k azonban n ála k ü lö n fejezetet A usztriáról, 8 Jul ins W i e g a n d : Geschichte der deutschen Dichtung. Köln, 1922. 656. * Willi F l e m m i n g : Geschichte des Jesuitentheaters in den Landen deutscher Zunge. Berlin, 1923. 7 Herbert C y s a r z : Deutsche Barockdichtung. Leipzig, 1924..

(8) 6 ahol — N ad lerhez hasonlóan — szintén a d rá m a fontosságát emeli ki. Az osztrák o k n ak v érü k b en v an a színház: m ám o ros m érték re fokozzák a középkor m isztérium játékait. Kon k rétab b , v id ám ab b an élvező ez a világ, m int a lu terá n u s Észak. A jezsu itad rám a is in k áb b „G esam tk u n stw erk “, m int költem ény. A m ikor G ry p h iu s dém oni p ro b lem a tik ájá t, L ohenstein kolosszalitását és d inam izm usát jellem zi, tá rg y a lja d rá m á ik a t is. C ysarz h asz n álja először a W elttheater szót, m int típ u sk ifejezést, igaz, hogy még nem az egész b aro k k d rám ára. C sak a bécsi és nürnbergi, K iajtói és m ás kisebb író k tó l ápolt allegorikus d rá m á k a t jellem zi ezzel a k ife je zéssel. — M eglehetős röviden foglalkozik a ném et baro k k d rám áv al A r n o l d gyűjtem ényes d rám a tö rtén ete.8 K ülön tá rg y a lja a tévesen klasszicisztikusnak nevezett ném etnyelvű m ű d rám á t és külön a latin n y elv ű drám át. A klasszicista m egjelölés itt sehogyan sem helytálló. Igaz, látszólag egy G ry p h iu s-d rám a sokkal kevésbbé m ozgalm as, n y u g talan , csillogó, m int a k á r egy jezsu itad rám a, a k á r egy opera, — de ez ép p en csak látszat. A külső m ozgalm asságot itt a lélek fo rrp o n tra h ev ített nyu g talan ság a, a szenvedélyek v ih arzása p ó tolja: a szem b a ro k k ja h ely ett a lélek b a ro k k ja ez. Az egész európai barokkot tek in ti át színháztörténeti szem pontból P au l Z u c k e r m űve e k o r színházi díszleteiről.9 K ét áram lato t különböztet meg a b aro k k b an , egy Michelangelóhoz igazodó ro m antikus és egy P allad io t követő klaszszicista irá n y t. E k é t irá n y a színpadm űvészetben találkozik egym ással: nyugtalanság, m ozgalm asság jellem zi a díszle tek stílu sát, de a klasszikus alapvetést azért sosem ta g a d já k meg teljesen. 1620 körül keletkezik a ku lisszaszín p ad ; addig három szögletű p rizm á k ra, az-úgynevezett te la rik ra festették a díszletek egyes részeit. A vizet és tüzet is fölhasználják szín p ad i effektusok elérésére. L egpom pásabb a velencei opera, de n ag y szerű fénnyel folynak az opera-eladások, ü n n ep i játék o k , k e rti ünnepségek XIY. Lajos u d v a rá b a n is. Az ünnepségek szintén színpadi jelleget nyernek, az o p erák 8 R. F. A r n o l d : Das deutsche Drama. 9 Paul Z u c k e r : Die Theaterdekoration des Barock. Berlin, 1925..

(9) 7 valóságos tü n d érv ilág ot varázsolnak a néző elő. A díszletek v arázsk e rtet áb rázolnak, k irá ly i p alo tát, p a rk o t szökőkúttal, diad alív ek et, an tik tem plom okat és rom okat, sziklás tá ja t, hatalm as tereket. E m líti a ném et je zsu itad rám ák és o p erák pom pás k iá llítá sá t is, főleg a bécsi u d v a r előadásait, ahol a B u rnacciniek és G alli-B ibienák m űködtek. U tó b b iak a leg nagyobb tö k ély re em elték a b a ro k k illuzioniznm st: a k ö z ponti p ersp ek tív a h ely ett az oldalnézetek v á lta k divatossá. A b aro k k színház v ív m án y ait vette á t a ham b u rg i opera és Veiten révén a vándorszínészet is. T alá lu n k e m ellett sok péld át szab ad téri előadásokra. A ném et trag éd ia keletkezését a b aro k k drám ából vezeti le W alter B e n j a m i n szellemes könyve,101 m íg G ü n th er M ü l l e r , aki az első és m indm áig az egyetlen m egbízható ném et b aro k k -irodalom történetet írta ,11 in k áb b az irodalom egész fejlődését tek in ti át, és csak ennek k eretén belül em líti az egyes d rá m a író k at. Érdekes, hogy a k o r d rá m á já t a 16. század ra vezeti vissza. V izsgálódásainak k ö zp o n tjáb an a F ortuna-koncepció áll: ezt ta r tja a b aro k k lényegének. É szre veszi e m ellett a stílus kozm ikus jellegét is. G ryphius, Lohenstein és A vancini d a ra b ja it ta r tja a b aro k k d rám a csúcs p o n tján ak . E gy-egy d rám ai m ű fa j fejlődését tek in ti á t Johannes M ü l l e r és L udw ig S c h i e d e r m a i r m onográfiája. Az előbbi12 a ném et jezsu itad rám át vizsgálja, nem m int szín p ad i alkotást, hanem m int drám át. S zem beállítja a renais sance életstílu sá t a jezsu ita rend lényegével, vázolja a d rám a helyzetét a 16. században, szól a m oralitások, P la u tu s és T erentius, a b ibliai tárg y ú népi játék o k és a ném etalföldi szín p ad h atásá ró l a korai jezsu itad rám ára , m egálla p ítja ennek még polgári jellegét, vázolja, m int átm eneti 10 Walter Be n j a m i n: Ursprung des deutschen Trauerspiels. Ber lin, 1928. 11 Günther M ü l l e r : Deutsche Dichtung von der Renaissance bis zum Ausgang des Barock. (Handbuch der Literaturwissenschaft) 1927. 128. kk. 12 Johannes Mü l l e r : Das Jesuitendrama in den Ländern deut scher Zunge vom Anfang bis zum Hochbarock. (Schriften zur deutschen Literatur für die Görresgesellschaft Band 7.) Augsburg, 1930..

(10) kort, a m anierizm ust, m ajd rá té r a b aro k k vizsgálatára. Az első periódus, szerinte, m elybe B iderm anu is tarto zik : frühbarocker Realismus. E zt követeik az Auflösung und neue Bindung k o rszaka, m elyet főként B alde és M ásén képvisel, és m elyben az u d v a ri jelleg erősödik; végül a csúcspont, a Hochbarock fényes k o ra: A vancini d rám ája. Sajnos, a m ű csak eddig terjed, a 17. század utolsó h a rm a d á t és a 18. század első felét M üller m ár nem dolgozza föl. P a u l Aler, A nton M aurisperg, F ra n z N eu m ay r nem ta lá ln a k helyet ebben az időbeli keretben. — A jezsu itad rám a m ellett a kor m ásik legfontosabb m ű fa já v a l foglalkozik S c b i e d e r m a i r könyve.13 Mivel azonban egyrészt a zenetörté nész szem pontjai álln ak előtérben, m ásrészt a ném et opera egész fejlődése k e rü l földolgozás alá, a k ezdettől n a p ja in k ig; a b aro k k szám ára a könyvnek csak egy része ju t, a m ű első h arm ad a. Az első fejezetek a fejlődés tö rté neti és fö ld rajzi h átterét, k ereteit és tagozódását ad ják . A k ö v etk ező k b en a m egindulásról, az olasz és fran cia h a tá s ról, a ném et szöveg és zenei stílus k ialak u lásá ró l, végül a b a ro k k opera széteséséről és h an y a tlá sáró l esik szó. F ig y e lem rem éltóak a k ö n y v illusztrációi, m elyek a szín p ad tö rténeti vonatkozásokról is fölvilágosítanak. Teljesen színháztörténeti jellegű és egész E u ró p á ra k i terjed ő W olfgang K a u t z s c h disszertációja.14 R övid ízlés tö rtén e ti bevezetés u tá n vizsgálja a b aro k k szín p ad i kép k i a la k u lá sá t, a középkor és renaissance trad íció it, az érett és a festői k éső b arokk színpadm űvészetét. L assan k in t m egindulnak a m ag y ar b aro k k d rám a tö rté netével foglalkozó k u ta tá so k is. Ezen a téren D o m b i Béla k ö n y v e az első figyelem rem éltó jelenség.15 A könyv első része a 16. századdal, a m ag y ar reform áció d rá m á jáv al fog lalkozik, a m ásodik rész a b aro k k al. A jezsu itad rám a idő rendi áttek in tése és jellem zése u tá n a p iaristák , m ajd a pro13 Ludwig S c h i e d e r m a i r : Die deutsche Oper. Leipzig, 1930. 14 Wolfgang K a u t z s c h : Das Barocktheater im Dienste der Kirche. Die theatralische Raumkunst des Barock in ihren Hauptphasen. Diss. Leipzig, 1931. 15 D o m b i Béla: A drámaírás kísérletei Magyarországon a X l í —XVII. században. Pécs, 1932. 80. kk..

(11) 9 iestán s iskolák d rám ái k erü ln e k sorra; m in d en ü tt előbb a latin, m ajd a m ag y arn y elv ű d rá m á k ; végül a fö n n m arad t világi d rá m á k és a m ag y ar b aro k k szín p ad elemzése k ö v et kezik. A m ag y ar jezsu itad rám áv al foglalkozik J u h a r o s F e renc d isszertációja.1617R övid d rá m a tö rtén eti áttek in tés u tá n a Jézu stársaság és a d rá m a i költészet viszonyáról tájék o ztat, számos d rám ai program m ot ism ertet, végül a teljes szövegű m ag y arn y elv ű d rá m á k at. A program útok részletes ism erte tése hasznos, csak k ár, hogy Juharos nem ism erte D om bi könyvét, és nem vette figyelem be a latin n y elv ű teljes szö vegű d rá m á k at. E lsőrangú és nélkülözhetetlen fontosságú nem csak a m agyarországi ném et, de a la tin irodalom szem pontjából is P u k á n s z k y Béla könyve, am ely a Barock und Gegen reformation c. részében külö n fejezetet szentel a d rá m á n a k .1' H azai ném et v áro saink jezsu itad rám áiv al és ü n n ep i já té k a i val foglalkozik, szól a protestáns d rám ák ró l, s figyelem be veszi a vándorkom édiások szerepét is. Joseph G r e g o r nag y m űve, am ely felöleli a színház egész tö rtén etét, s e téren valóban korszakalkotó m u n k a,18 sok teret szentel a b aro k k szín h ázn ak és d rá m á n a k is. K ülön fejezetekben szól e kor nag y szerű spanyol színházáról, a fra n c ia klasszicizm usról, a b aro k k kozm ikus v ilá g d rá m á já ról, (das W eltth eater des B arockzeitalters), am elyen az ope rá t és je z su itad rám át érti, a ném et és fran cia b a ro k k szín já té k társa d alm i és tem atikus elterjedéséről, az angol d rá m áról, és a b aro k k és rokokó vígjátékról. S zínháztörténeti és iro d alo m tö rtén eti szem pontok m intaszerű egységbe olvad n ak e kiváló m űben. A ho rv át iro d alom történet is belekapcsolódott a k u ta 18 J u h a r o s Ferenc: A magyarországi jezsuita iskoladrámák története. (Értekezések a m. kir. Ferencz József tudományegyetem ma gyar irodalomtörténeti intézetéből 8.) Szeged, 1935. 17 Béla v. P u k á n s z k y : Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn. (Deutschtum und Ausland. 34—36.) I. Münster i. W., 1931. 365. kk. 18 Joseph G r e g o r : Weltgeschichte des Theaters. Wien, 1931. 305. kk..

(12) 10 tásba. Figyelem rem éltó F ra n jo F a n c e v ta n u lm á n y a a jezsu iták v arasd i és zágrábi drám aelőadásairól a ho rv át jezsu iták h atalm as ötkötetes történelm i p u b lik áció jáb an .1“ D e m ásu tt is ú jab b érdeklődéssel fo rd u ln a k a b aro k k felé. A m ár-m ár h a n y a tlá sn a k induló b a ro k k -k u ta tá s új életre k a p és n a p ja in k b a n m ásod virágzását éli. T an ú j ele ennek P aul H a n k a m e r könyve a ném et, A l s z e g h y Zsolté a m ag y ar 17. század irodalm áról. H an k am er m űve in k áb b k ritik á ja , m int tö rtén ete a ném et b a ro k k n a k .20 M ajdnem te l jesen h ijáv al v an a m egértésnek tá rg y a lt k o ra irán t. Költői id eálja, ak in ek szemszögéből G ü n th er M üller b írá la ta sze rin t az egész k o rt nézi,19201 George. Közben azonban elfelejti, hogy George költészete is m u ta t érintkező p o n to k at a b a ro k kal, am ire m ár N adler u ta lt.22 C sak az in tellek tu ális voná sokat lá tja meg a b aro k k b an , nem pedig az e x ta tik u s hevüle tet. T orzkép, am i szem léletében így létrejön, s nem h iá n y z a n a k belőle az ellentm ondások sem. A d rá m a történetének k ü lö n fejezetet szentel. A szociológiai h á tté r ra jz a u tá n az angol kom édiásokról szól, m eg állap ítja O p itz szerepét, v á zolja a je z su itad rám a tö rtén e té t és jellegét, m ajd visszatér O p itzra , s belőle k iin d u lv a G ry p h iu sra té r át, d rá m á in a k ta rta lm i és form ai elem eire, m iközben m eggondolatlanul dobálódzik a nihilizm us fogalm ával. Az allegória szerepé vel, G ry p h iu s kom pozíciójának d ialek tik u s fölépítésével is foglalkozik, — ekkor ism ét tú lzo tt racionalizm ust olvas bele an y ag áb a, — tér-, idő- és eg y én alak ításáv al, nyelvével. M ajd L ohenstein d rá m a i v ilág át elemzi, H augw itz és H allm an n szerepét tá rg y a lja , u tó b b in ál igen helyesen m eglátva a v allásn a k és világiasságnak a b a ro k k ra jellem ző viszonyát. K itűnő a ném et opera költészettörténeti elem zése is: ezek a 19 Franjo F a n c e v : Prvi poznati diletanti isusovackoga skolskog teatra u Varazdinu i Zagrebu.) Vrela i prinosi. Zbornik za povijest isusovackoga reda u Hrvatskim krajevima. Posebni otisak iz sveska 5.) Sarajevo, 1935. 20 Paul H a n k a m e r : Deutsche Gegenreformation und deutsches Barock. Die deutsche Literatur im Zeiträume des 17. Jahrhunderts. (Epochen der deutschen Literatur II. 2.) Stuttgart, 1935. 277. kk. 21 Dichtung und Volkstum, 1936. 381. kk. 22 N a d l e r IV.3 Regensburg, 1932. 795..

(13) 11 kön y v e legszebb oldalai. A v íg já té k k a l és ü n n ep i já té k k a l szintén foglalkozik. — Á ltaláb an h ián y zik belőle G ü n th er M üller k ieg y en súlyozottsága és szeretete an y ag a irán t. Ily en elődei A l s z e g h y n e k nem v o lta k :23 ő írta az első m odern m ag y ar iro d alo m tö rténetet a 17. századról. K ár u gyan, hogy a b aro k k -k u ta tá s m ai állásáról nem v ett eléggé tudom ást, de m u n k á ja így is hézagpótló. K önyvében ta lá lu n k külön d rá m a tö rtén eti fejezetet is. Elsőnek a jezsu itad rám áv al fog lalkozik, v ázo lja szellemi ta rta lm á t, m ajd az egyes d a rab o k a t jellem zi tö rtén eti sorrendben. Szól a m ag y arn y elv ű elő adásokról, a feren cesdrám a nyom airól, a szab adtéri szín játék o k ró l, a p ia ristá k d rá m á járó l. M ajd a p ro testán s d rá m át elemzi, s a világi színjátszás nyom ait és m a ra d v á n y a it tárg y a lja . V égezetül összefoglalóan jellem zi az egész 17. századi m ag y ar d rá m á t, és fővonásaként a b a ro k k ünnepé* lyességet, a hatalom és érdem ünneplését emeli ki. A passió játék o k történetével foglalkozik D ö m ö t ö r Tekla kö n y v e.24 V izsgálódásainak tengelyében a ném et irodalom áll, de figyelm e az európai fejlődésre is kiterjed . Végigköveti a passió színpadi áb rázo lásán ak tö rtén etét a k ö zépkortól egészen n ap jain k ig , így term észeteesn a b aro k k passióval is foglalkozik. A tö rtén eti áttek in tésb en szól a jezsu iták p assiódrám áiról, a m ag y ar iskoladrám a-passiókról, a csíksom lyói m isztérium okról, Juhász M átéról és K lajról, az u d v ari passió-operákról, D edekind, G raun, M etastasio m űveiről és a passió-oratórium okról. A m ű faji sajá tsá gok tá rg y a lá sá n á l em líti a b aro k k vallásos irodalom és szín játék h a tá sá t e k o r passióira, az allegóriák kedveltségét, a d arab o k ra ffin á lt szim bolikáját. A kiin d u ló p o n t term észete sen m indig a gótikus passió m arad, ez áll D öm ötör k u ta tá sain ak k ö zép p o n tjáb an. E m u n k ák a k érdést in k áb b tö rtén eti oldaláról világí to ttá k meg: d rám a- vagy színháztörténetet ad tak , hosszm et szetet, nem keresztm etszetet. A b aro k k d rá m á t az irodalom 23 A l s z e g h y Zsolt: A tizenhetedik század. (A magyar iroda lom története III.) Bp., 1955. 207. kk. 24 D ö m ö t ö r Tekla: A passiójáték. (Minerva-könyvtár. 104.) Bp.( 1956..

(14) tö rténet szellemi fejlődésébe, esetleg a színpad- és zenetör ténet alak u lá sáb a b eállítv a vizsgálták, de nem elsősorban a lényeg m eg ragadására, a sajátos vonások kiem elésére tö re kedtek. L ényegszem léletre m indeddig csu p án három doktori értekezés igyekezett elju tn i; F ra n z W alter I b l h e r , E b e r h ard B e h e i m-S c h w a r z b a c h és Julius R ii t s c h tan u lm án y ai. I b l h e r értekezése a ném et 17. század drám ai stílu sáv al foglalkozik.25 Kiem eli a d rá m á k m ozgal m as szerkezetét, m egrázó h atáso k ra törekvését, vallásos és d id ak tik u s jellegét, s részletesen elemzi az egyes stílu sv o n á sokat. B e h e i m-S c h w a r z b a c h ta n u lm á n y a 2627 a b aro k k d rám ai form áit tá rg y a lja . Igaz, hogy csak H allm ann d rá m á it dolgozza föl ebből a szem pontból, mégis általános elvi jelen tő ségű tételek fö lállítására törekszik. H ennig B r i n k m a n n ta n ítv á n y á ra vall a szociológiai szem pont erős h angsúlyo zása. — Bevezetésében a b aro k k d rá m a u d v ari jellegét és a tra g ik u m n ak ezzel kapcsolatos fölfogását ism erteti. A H allm annról szóló tu lajd o n k ép en i tárg y a lás előbb a trag ik u s form ával és csoportképzéssel, a szerepekkel, a k ó ru so k (Reyen) és allegóriák h aszn álatáv al foglalkozik, m ajd szín p ad tö rté n eti h á tte re t ad. Julius R ü t s c h m u n k á ja a d rám ai É n-t vizsgálja a b aro k k b an . Kiem eli a b a ro k k d rám a m etafizik ai jellegét, m ajd a d rám ai É n form áival foglalko zik az azonosság és m ozgalm asság, a külső és a belső m oz gás problém áival. M indhárom tan u lm án y hasznos kérdéseket vet föl, csak az h ib ázta th a tó , hogy nem tisztázzák eléggé a b aro k k fogal m át. Ez á lta lá b a n a legtöbb b arokk-irodalom történetből hiányzik. E lfelejtik, hogy a barokk végelem zésben k é p z ő m ű v é s z e t i fogalom , s h a az irodalom ban, vagy esetleg történelem ben és filozófiában beszélünk baro k k ró l, k eres n ü n k kell, m i a párhuzam osság a b aro k k n a k m ondott jelen 25 Franz Walter I b l h e r : Der dramatische Stil des 17. Jahrhun derts. Diss. München, 1922. Maschinenschrift. 28 Eberhard B e h e i m - S c h w a r z b a c h : Dramenformen des Barocks. Die Funktion von Rollen, Reyen und Bühne bei Joh. Chr. Hallmann. Diss. Jena, 1931. 27 Julius R ü t s c h : Das dramatische Ich im deutschen Barock♦heater. Diss. Zürich, 1932..

(15) ség és a b aro k k m űvészet közt. ö sszehasonlító stílu stö rtén e tet kell m űvelnünk, össze kell h aso n lítan u n k m űvészetet és irodalm at, m űvészetet és filozófiát, m űvészetet és történetet: kötelezve v ag y u n k erre, h a m űvészettörténeti k ateg ó riák at h aszn álu n k a szellem tudom ányok egyéb ágaiban. H a a szel lem i élet m élyére a k a ru n k tekinteni, szükség v an az egye tem es stílusm orfológia m egterem tésére; itt pedig elenged hetetlen a képzőm űvészeti alapvetés. Ib lh ern él néhol m eg v an n a k ennek nyom ai, B eheim -Schw arzbach in k áb b a szociológia a la p já n áll, R ütsch pedig a filozófiából in d u l ki, bonyolult g o n d o latp alo ták at épít. A részleteredm ények u g y an m indegyik ta n u lm á n y b a n jók, s főként Ib lh er közel is ju t a lényegszem lélethez, de az összeredm ény nem tükrözi vissza eléggé világosan a barokkot, épen m in t stílusfogalm ai nem. T a n u lm án y u n k gondolata m űvészettörténeti ku tatáso k közben k ristályosodott ki, és ezekhez fűződő irodalom tudo m án y i tan u lm án y o k érlelték meg. E zért igyekezünk úgy halad n i, hogy a m űvészet és irodalom szoros egym ásm ellettiségét folytonosan szem előtt ta rtju k . A b aro k k d rá m a tö r téneti k ia la k u lá sá n a k rövid áttekintése és a középeurópai b aro k k d rá m a tö rtén etének vázolása u tá n tisztázni k ív á n ju k a szín p ad iasság fogalm át, m ajd e k o rszak középeurópai d rá m á já n a k m ű faji sajátosságait, a d rám ai hős helyzetét. Végül be a k a rju k m u tatni, m it adott ez a d rá m a K özépeurópában az u tó k o rn ak , a 19. és 20. századnak. — H a Középeu ró p áró l beszélünk, azt a terü le te t é rtjü k ezen, m ely a k é r déses időszakban, teh át k örülbelül 1600 és 1750 közt a ném et H absburgok u ra lm a a la tt állott. Ezen a terü leten k erü li leg tisztáb b an k ifejezésre egész E u ró p a szellemi világa: egyesítette m agában az olasz, fran cia és spanyol szellem eredm ényeit, sikereit. G ü n th er M üller k u ta tá sa i m eg állap í to tták , hogy az egész ném et barokk k u ltú rá n a k centrum a Bécs, úgyhogy e ko rt a 13. századi Stauferzeit m in tá já ra jogosan Habsburgerzeitnek lehetne nevezni.28 Egészen term é szetes, hogy e k u ltú ra kisugárzódása elju to tt a többi ország28 Günther Mü l l e r : Höfische Kultur der Barockzeit. (H. N a i r in a n n — G. M ü l l e r : Höfische Kultur.) Halle a. S., 1929. 102..

(16) 14 ba is, am ely a bécsi H absburgok u ra lm a a la tt állt. íg y jogunk v an az egész terü le te t egységnek tekinteni. K iindulópontul elsősorban a ném et és m ag y ar irodalom szolgál m ajd vizs gálódásainkhoz, m int ahol a legrendszeresebb d rám ai élet folyt. C sehország és északi H orvátország csak lerakodó helyei a bécsi fejlődésnek, jelentőségük e k o rb a n m ásod rendű. Mégis igyekezünk nekik is helyet ju tta tn i. — Az ad riam en ti déli horvátok b aro k k d rá m á ja u g y an igen fe j lett, de m ár nem Közép-, hanem D éleurópához tarto z ik és az olasz fejlődésbe sorozandó.29 II. A barokk. dráma. kialakulása.. A gótikus középkor szellem ének nag y szerű alkotásai a m isztérium ok, passió játékok. K eletkezésük u g y an még a rom án stílus idejére esik, de v irág k o ru k a 14—15. század, a későgótika kora. M ár ezek a d rá m á k is voltakép a th eatru m m undi egy fo rm á já t képviselik. A földi történés itt is m eta fizik ai k eretb e v an ágyazva, az ég és a pokol szerepelnek. A ném et passió játék o k m ár szín p ad i elrendezésükben m u ta tjá k a kozm ikus gondolkodást. A játék o k a t egy nagy téren a d já k elő, egyik végén v an a pokol, m ásikon a m enny ország, illetve az ezeket szim bolizáló m ansiók.1 A m isztika, a víziók k o ra ez, nem csoda teh át, h a a d rá m á b a n is érvé n yesül a végtelen szom júhozása. M ásik észrevehető sajáto s ság a e m űvészetnek a m ozgalm asság. Az a n tik d rá m a helyhezkötöttségével szem ben a középkor d rá m á ja a végletekig föllazított, n y u g talan . E gym ást v á ltjá k a történések, tér és idő nem szab k o rláto k a t a fa n tázián ak . Ily en a gótikus ép ítészet is: nem kész, lezárt, önm agában nyugvó alkotás, hanem m ozgalm as, m indig ú jra létrejönni látszó m ű, örökös keletkezés.*12 A m isztikus vallásosság és m ozgalm asság élteti a szobrászatot is. A középkor m űvészete azonban még in 29 Franjo F r a n c e v : Hrvatska crkvena prikazanja. Zagreb, 1932. 1 Hans Heinrich B o r c h e r d t : Das europäische Theater im Mit telalter und in der Renaissance. Leipzig, 1935. 17. kk. 2 Dagobert F r e y : Gotik und Renaissance. Augsburg, 1929. 75..

(17) 15 k áb b szim bolikus, nem reális, m int az ú jk o ri.3 A d rá m a a város terein játszódik, s a sok-sok színhely m indegyikét csu p á n n éh án y jel szim bolizálja. A m ozgalm asság tisztára irreális m ozgalm asság, a kozm ikus jelleg hasonlóképen. — A fran cia középkor m isztériu m játék ain ak re alitása v alam i vel nagyobb, északi irracionalizm us és déli szenzualizm us egyesül b ennük. A színpadi effektusok itt fényesebbek, sülly esztő k és repülőszerkezetek szolgálnak a tulvilági víziók m egjelenítésére, v ízárad ato t, tűzvészt hoznak sz ín p a d ra .4 M indez azonban m egm arad a spirituális cél szolgálatában, m int a gótikus em ber n y u g talan , égbetörő lelkének kifejezése. Ez a két sajátosság, a m ozgalm asság és a kozm ikus jelleg a d ja a b aro k k th eatru m m undi lelkét. B arokk és gótika sokm inden ben rokon egym ással. H a egy gótikus és egy b aro k k szobrot egym ás m ellé állítu n k , föltűnő a hasonlatosság. D élném etország sok m ű v észcsaládjában elevenen élt nem zedékeken keresztül a későgótikus tradíció, s ahol az ős gótikus szob rász volt, az u tó d g y a k ra n a b aro k k m űvészet képviselője lett, a nélkül, hogy a h ag yom ányt m egbontotta volna.56 De hogy a b aro k k létrejöhessen, szükség volt a renaissancera. A renaissance h a z á ja Itália. Az olasz nép n ek sohasem volt igazi középkora. Az an tik hagyom ányok szerves tovább élése a rom án stílu s kifejlődésének kedvezett, a gótikának nem. A m isztériu m d rám a és a passiójáték szintén nem v er h etett g y ö keret: helyette k ia la k u lt a S acra R appresentazione. G ó tik u s elgondolások k erü ln ek benne renaissancefa n táziáv al k ivitelre: nagy állványokon kis szim u ltán szín p ad o k at helyeznek el, és igen hatásos effek tu so k at érnek el.8 G ó tik a és renaissance ilyetén találkozásából olykor egé szen p ro to b aro k k -szerű jelenségek keletkeznek, — általáb a n véve azonban még elég nagy a realitás. A különböző gépezetek segítségével m egjelennek ugyan * Dagobert F r e y : Der Realitätscharakter des Kunstwerkes. Festschrift Heinrich Wölfflin. Dresden, 1935. 30. kk. 4 B o r c h e r d t : Das europäische Theater. 36. kk. 5 Adolf F e u l n e r : Skulptur und Malerei des 18. Jahrhunderts in Deutschland. Handbuch der Kunstwissenschaft 26. Wildpark-Pots dam, 1929. 15. 6 B o r c h e r d t : Das europäische Theater. 62. kk..

(18) lb angyalok, látom ások, de a renaissance-m űvészet szellem ében in k áb b földi alakok ezek. E rre a fölfogásra tip ik u s példa Piero P ollajulo A ngyali üdvözlete, ahol az angyal Szűz M ária előtt térdel, a k á r egy földi ifjú , s csak szárn y ai jelzik, hogy a tú lv ilág lakója. E ttől eltekintve, az egész jelenet pom pás renaissance-interieurbe v an beleállítva, m int a m in d en n ap i életből k irag a d o tt kép. Még a vízió is földi jelen séggé v álik a renaissanceban: — F ilip p in o L ippi Szent Bern á t láto m ásán ak áb rázolásánál az Iste n a n y a kísérő a n g y a laival a földön áll, s úgy közeledik a szenthez. A S acra R appresentazione előadásm ódjáról egy a m ilá nói San Eustorgio-tem plom P o rtin a ri-k á p o ln á já b a n fö n n m a ra d t freskó tá jé k o z ta t.7 A d ia d a lív egyik o ldalán az a r k angyal, m ásik o ld alán Szűz M ária láth ató , fölül egy h íd szerű á tjá ró fölött az A ty a és angyalok, a k u p o la perem én pedig táncoló és m uzsikáló angyalsereg. D e a la p já b a n véve ezek az an g yalok is a földön állnak. A renaissance an tro p o cen trik u s szem lélete még az ég lak ó ira is kiterjeszk ed ett. — Az előadások pom pások, főként az 1438. évi firenzei, a SS. A n n u n ziata-tem plom ban volt ilyen.8 B runelleschi rendezte. Egy a paradicsom ot ábrázoló em elvényen trónolt Isten, an g y alo k k al övezve. H ét körb en forogtak a p lan étá k , k ö zö t tü k négy pom pás ru h á jú zenélő angyal. E gy m ásik állv á nyon a Szent Szűz szobája volt láth ató , g yönyörűen díszítve. Az égi paradicsom ból kötélszerkezet segítségével G ábor a r k angyal, egy ékes ru h á jú ifjú , tű z és zörejek kíséretében leszállt, köszöntötte M áriát, m ajd visszaszállt. — L átju k , hogy alk alm azzák a középkor vízió k at m egelevenítő e ffe k tu sait, mégis az egész, am int ezt a P o rtin ari-k á p o ln a rokontárg y ú fresk ó ja igazolja, m ár in kább renaissanceszerű. E rre vall az is, hogy tartó z k o d n ak a gótikus passió n a tu ra liz m usától és m egrázó jelenetek ábrázolásától. K ölcsönhatások á llta k fönn a S acra R appresentazione és a renaissance m ásik kedvelt m ű faja, a trionfo között. Míg az előbbi m inden p o m p ája m ellett is m egőrzött valam it a gótika szelleméből, utóbbi a renaissance ú jjáéled t R óm a7 U. o.: 66. 8 U. o.: 65..

(19) 1. kép. Víziós mennyezetfreskó. (Maulpertsch: A mennyország. Eger.). 2. kép. Víziós jelenés a színpadon. (Minato: II fnoco eterno.).

(20) MAGYAR. IUDOM AMY9S AKADÉMIA.

(21) 17 ) ; tu d a tá n a k , héroizm usának kifejezője. K ezdetei visszanyúl n a k II. F rigyes u d v aráb a, D antehoz, P etrarcáh o z.9 A legpom p ásab b ak a q u attro cen to b an az A ragóniái Alfonso, és Borso d ' E ste tiszteletére rendezett trionfok, ahol a spanyol középkor színpom pás föl vonulásainak h a tá sa érvényesül. K eresztény elem ek m ellett nagy szerep ju t allegóriáknak, an tik szereplőknek. F o rtu n a, Ju stitia, F am a, P allas, Apollo szerepel. F irenzében szavalatok és zene k ísérik a trio n fó k at. M indez m ár a b aro k k d rá m á t készíti elő, b á r in k áb b ta r talm i, m int form ai szem pontból. A renaissance héroikus és an tik izáló szellem ének m egfelelően bevonulnak így a m ito lógia és a platonizáló allegória szereplői a d rá m á b a — h i szen a trionfo a d rá m a egy fa já v á válik — csakhogy ekkor még földi statik áv al s nem a b aro k k transzcendens, kozm i kus fa n tá ziájáv a l. M ind a R appresentazione, m ind a trionfo fontos előkészítő fokot jelent. Az utóbbi csa k h am ar bevonul K ö zépeurópába is, m egterm ékenyítve az itten i fejlődést. Bécsben, illetve I. M iksa császár u d v a rá b a n K onrad C eltis Ludus Dianae ja és a B enedictus C helidoniustól szárm azó Voluptatis cum virtute disceptatio képviseli az ú j m ű fajt. H ans S alat Trium phus Herculis Helveticije és Jakob Locher is ebbe a fejlődési sorba tartozik, n á lu n k pedig a pozsonyi B artholom aeus F ra n k fu rte r P annonus Dialógus inter vigilantiam et torporem cím ű m űve hozza az ú j renaissance-gondolatot.10 A lap jáb a n véve Janus P annonius M arcellus-panegyrise is a trionfo egy epikus példája. A középkori töm egdrám ával szem ben az ú jk o ri d rám a (a b a ro k k b an is!) in k áb b az egyén d rám ája. E nnek k ia la kulásához szükség volt az antik d rám a újjáéledésére. Ezt is elsősorban az olasz renaissance végezte el, hozzákapcsolódva és az ú j gondolatokat elterjesztve, később az európai h u m a nizm us. Az a n tik d rám a újjáélesztésével és u tán zásáv al ú j színpadi form a is já rt, a gótika térszín p ad áv al szem ben a sík-, illetve relief színpad, először a T erentius-színpad egy szerűbb alak jáh o z idom úban, később a p ersp ek tiv ik u s 9 Werner W e i s b a c h : Trionfi. Berlin, 1919. 11. kk. 10 N a (11 e r I.: 377. H o r v á t h János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Budapest, 1935. 259. Angyal Endre. 2.

(22) 18 tan u lm án y o k eredm ényeit gyüm ölcsöztetve.11 D e a já té k ek k o r is reliefszerű m arad, és csak az előtérben folyik, m íg a p ersp ek tiv ik u s, pom pásan k ik ép zett hátsó szín p ad csak a szem nek szól. B orcherdt közli B aldassare C astiglione egy levelét,112 m elyben ez le írja B ibbiena C a la n d riá já n a k dísz letét az 1513. évi urbinói előadáson: „A színház mennyezetétől egészen a padlóig fölépítették egész iermészethűen a várfalat két nagy toronnyal. A színpad szép várost ábrázolt, utcákkal, templomokkal, palotákkal, tornyokkal. Valódi utcák voltak, reliefben ábrázolva, a perspektíva helyes alkalmazásával és pompás festés segítségével kidolgozva. Látható volt egy nyolcszögű templom . . . egészen stukkból, rajta gyönyörű történeti képek, az abla kok látszólag alabástromból, az architrávok és párkányok aranyból és ultramarinból. Egyes helyeken drágaköveket utánzó, egészen eredetinek látszó üvegdarabok nyertek elhelyezést. Köröskörül szobrok, látszólag márványból és kidolgozott oszlopocskák. Soká tartana, ha mindent föl akarnék sorolni. Ez a templom a középen állt. Az egyik oldalán gyö nyörű diadalív, az architráv és az ívhajlás közt a Horatiusok történeté vel, látszólag márványból, valójában azonban festve. A két ívet tartó pillérek fölötti fülkében két stukkszobor, kezükben diadaljelvényekkel, Victoriát ábrázolva. A diadalív tetején páncélos lovas szobra, igen szép testtartásban, amint egy lábainál fekvő meztelen férfit lándzsájával megsebez. A ló mindkét oldalán két kis oltár, rajtuk kis edény, mely ben az egész előadás alatt tűz égett.“. L átju k , hogy m inden részlet a legkisebbre m enő pontos sággal ki van dolgozva, de m indez a pom pa csak a szem nek való, csak dísz, az előtérben reliefszerűen lefolyó cselek m énnyel semmi k apcsolata sincs. A hátsó szín p ad ra nem is lép h et színész, m ert a p ersp ek tív a ak k o r eltorzulna. — Egé szen m ás a b aro k k szín p ad o n a helyzet! Igaz, hogy b aro k k d rám a, b aro k k szín p ad renaissance-előkészítés nélkül el képzelhetetlen! A pom pa, fény, ragyogó k iállítá s a b aro k k dekorációt is jellem zi, csakhogy itt m ár nagyobb a m ozgal m asság, a szín g y a k ra n változik. A b aro k k színpad m ár já té k s z ín p a d , nem kép szín p ad , és igazodik a d rám a h a n g u latához. E zt lá tju k , ha összehasonlítjuk az előbbi C astiglio n e-leírást B arthold F eind o p eráján ak (Die Bezwungene Beständigkeit) egyik színi u tasításáv a l: 11 Hans Heinrich B o r c h e r d t : Der Renaissancestil des Thea ters. Halle, 1926. 9. kk. 12 B o r c h e r d t : Das europ. Theater, 95. kk..

(23) 19 „Eine Höhe auf der Nord-See bey Nacht, mit einer entlegenen Küste, woselbst die Dänische Flotte, in Gestalt eines halben Mondes, in Schlacht-Ordnung gegen die Norwegische und Julineser-Schiffe lieget, von vielen Fackeln und Laternen erleuchtet. Am gestirnten Himmel siebet man einen grossen Cometen. Am Ufer aber das debarquirte und schlaffende Kriegs-Heer der Norwegen und Julineser.“. A végtelenbe látszik n y ú ln i ez a m egrázó kom orságú éjsza k ai táj, s n ag y szerűen kíséri a héroikus opera h an g u la tát. I tt m ár a dekoráció szinte eg y ü tt játszik a szereplőkkel, s b á r itt is n ag y a pom pa, fényes a k iállítá s (egész h a d i flotta, n ag y hadsereg!), ez nem henye dísz, hanem a mese szerves része. A végtelenség kozm ikus légköre érzik az egé szen. A bécsi u d v a r h istorikusa és lib rettistá ja , Apostolo Zénó is ilyen keretb e á llítja be operáit. A P irro bevezető jelenetének n y u g talan , m ozgalm as tá j a h áttere: „— Campo di battaglia tutto seminato di stragi, ed ingombrato da carri spezzati, da tende arrovesciate, e da quanto puö rimanerci dopo nn sanguinoso combattimento. Nel mezzo si vedono alcuni trofei guerrieri, di lance, spade, bandiere, ec. innalzati da gli Epiroti, e da Medi al Sole loro Deitä tutelarer. Gran Sole nel’alto.“. É rvényesül itt az a n atu ralizm u s, m ely a gó tik áb an m egvan, de a ren aissance-színpad m ellőzte. N agy a pom pa, a kép látványossága, ám de ez nem öncél többé. A renais sance-szín p ad in k áb b csak h áz ak at, városképeket, ritk á n erdő t ábrázolt, most egym ást érik a hegyi, tengeri, égi, a l világi, p alo táb a n vagy börtönben lejátszódó jelenetek. S zín p a d ra hozzák a n y u g talan , m ozgalm as tengert, így Zeno La Svanvitá\k n a k első fölvonása: — „Campagna orrida con veduta del mare ingombrato da navi. Segue lo sbarco di Svanvita preceduto dal suo corteggio, e da Deitá marine, ehe formano il ballo.“. A m ozgalm as k épbe belejátszik a m etafizikai világ is, m egjelennek a tengeri istenek, testi a lak b a n ugyan, de am int b aro k k illu sztráció k m u ta tjá k , felhők közt, a T ér m isztikus végtelenségéből víziószerűen fö lb u k k an v a, ak á rcsa k a b a ro k k k u p o lafresk ó k örvénylő látom ásai (1. 2. kép). Sok a fény és a csillogó gazdagság, a házak, belső tere k kiképzésé ben, de az összkom pozíció érvényesül itt is, az egész festőibb, nem a n n y ira az egyes részletet hangsúlyozó, m int a renaissance díszletei. A lineáris és a festői stílu st a renais2*.

(24) 20 sáncé és a baro k k szín p ad á n is ellentétbe lehet egym ással helyezni, úgy, am in t W ölfflin azt a képzőm űvészetben tette. Joachim B eccau op erájáb an , a híres b aro k k regény, ZieglerK lip p h au sen Asiatische Baniseje u tá n készült Blutiges doch mutiges Pegu-já b an a II. fölvonás 1. jelenetében B anise C onqviay tem plom ába m egy, a ty ja koporsójához: — „Der inwendige Tempel des Conqviay oder des Gottes der tausend Götter, mit einer doppelten Collonade von Marmor. — Sie eröff net die Thür einer Capelle, in welcher alles an den Wänden und Boden von Golde gläntzet. Die Asche des ermordeten Kaysers Xemindo, als des Vaters der Banise, stehet in einem silbernen Sarge auf'einem präch tigen Gerüste unter einem Baldachin von blauen und mit güldenen Gestirnen durchwirckten Dammast, zwischen 4 Pyramiden, die mit Krieges-Rüstungen gezieret, zwischen welchen unzählige Lampen bren nen, die durch ihren Wiederschein das Gold der gantzen Capelle herr lich erleuchten.“. Ez a n ag yszerű fény, m agával ragadó pom pa elképzel h etetlen a renaissance-színpad hatása nélkül. Mégis, az egész a fontos itt, m íg a renaissance in k áb b az egyes része k et dolgozta ki gondosan! A fenség, ünnepiesség h a n g u la ta a cél, nem az egyes részletek szépsége. Még jo b b an lá th a t ju k ezt, h a két szín p ad i illusztrációt n ézü n k egym ás m ellett: B aldassare P eruzzi díszlettervét 1520-ból. és egy d rezdai opera, az 1693-ban előadott C am illo Generoso egy jeleneté nek szín p ad i k ép ét.13 A ntik elem eket m indkét szín p ad föl használ, mégis P eruzzi díszlete sokkal élesebb, sztatikusabb. hidegebb a b aro k k m ellett: ez festői, dinam ikus, rom antikus. P eru zzin ál egym ás mögé teljes plaszticitásb an helyezett h á zak. ép ü letek; m indegyik külö n egység lehetne, — a C am illo Generoso term e az a n tik elem eket áth ev íti a b aro k k tiizével. A b a ro k k szín p ad túlvilági jelenései is sokkal víziószerűbbek, m int a renaissance földönjáró angyalai, a n tik istenei. Gom olygó felhők, fény em elik a víziós jelleget. H ogy a renaissance színházából b aro k k színház lehe tett, ahhoz a 16. század fejlődése kellett. A lappangó gótikus erők irtózatos detonációval tö rn ek ekkor föl a renaissanceb u ro k alól. A gótika Istenkereső n y u g talan ság a, a m isztika ex tázisa általános káosszá faju l. M ár S avonarola föllépése 13 S c h i e d e r m a i r : 8. tábla..

(25) 21 ezt jelzi, később D ózsa G yörgy és F lo rian G eyer. T á rsa d alm i és v allási fo rrad alm ak lángolnak föl. P a ra sz tlá z a d á sok és a reform áció csak egy-egy oldala ennek a fo ly am at nak, és ide, nem pedig a b aro k k b a tarto z ik az ellenreform á ció is. A renaissance csak h am ar összeütközésbe k e rü l ezzel a lázas világgal. M ár S avonarolánál k ezdődik meg a harc, csúcsp o n tját éri el II. F ülöppel. A két világ elemei eg y arán t ad v a v a n n a k a 16. században, de ez az eg y ü ttlét a n titétik u s szim biózis. Ez a kor m anierizm us kora. N ikolaus P e v s n e r volt az első, aki e kor jelentőségére fölfigyelt és találó jellem zését a d ta .14 A renaissance világiassága helyébe m ost a tú lv ilág vágya, egy testetlen szépségideál lép. Üj rendek alak u ln ak . A b ű n tu d a t érzése lesz ú rrá az em bereken, a n y ílt szépséghódolat helyébe lappangó, fo jto tt érzékiség lép. A festészet stílu sa a b sz tra k t vonalsém ába szo rítja az em beri testet. A cortegiano id eálja helyébe az inkvizitor id eálja áll. P evsner k itű n ő en jellem zi ezt a k ao tik u s k o rt és olasz fes tészetét. D e az itt elm ondottak álln ak a többi m űvészetre, sőt az irodalom ra is — és egész E u ró p á ra. A n titétik u s szim biózisról b eszéltünk az im ént: azt értve ezen, hogy e kor kaosza a gótika és a renaissance erőkom ponenseinek szem be állásából m ag y arázh ató . Ez a feszültség éli ki m ag át a h it v itá k v ég e lá th atatlan szenvedélyességében, a kor d u rv a szekszu alitásáb an , m elynek egy fa ja a grobianizm us, a dem onológiában. m ely m agyar földön Bornem issza P éterben éri el csú csp o n tját: a világ tele van ördögökkel. Az olasz színház a 16. században is n a g y já b a n m eg m arad a renaissance form ái közt, csak az an tikizáló szín játék o k helyét fo g lalják el rém drám ák, válogatott borzal m ak k al.15 A növekvő m isztikus-m etafizikus áram lat is meg érződik. B orcherdt különösebb indokolás nélkül h an g súlyozza a zeneiség n ö vekedését:16 mi m ás ez, m int ennek bizonysága! F ejlő d éstö rténeti jelentősége e m űvészetnek a renaissance p ersp ek tiv ik u s k u lisszaszín p ad án ak konzervá14 Nikolaus P e v s n e r : Gegenreformation und Manierismus. Re pertorium für Kunstwissenschaft. 1925. 244. kk. 18 G r e g o r . Weltgesch. des Theaters. 185. 16 B o r c h e r d t : Das europ. Theater. 125..

(26) 22 lása. Az északi m anierizm us igazi d rá m á ja a m oralitás.1' A g ó tik a a b sz tra k t világából in d u l ki ez a m ű faj, azonban érv én yesülnek benne renaissance-elem ek is. A m esterdalno kok já té k a ib a n egyes jeleneteket a legnagyobb realitással játsza n ak , m ásu tt viszont csak a legszükségesebbet jelzik.1718 A m an ierista dém onhit teszi lehetővé szellem ek, allegóriák szerepeltetését, az em bersors így ú jra kozm ikus h an g sú ly t k ap . Ez a m ű fa j a C om icotragoedia. M éltán lá tja benne G ü n th er M üller a b aro k k d rá m a gyökereit.19 Az em ber lété nek jelentőségét itt m ár egy szellemi, term észetfölötti világ ren d a d ja meg. Ég és pokol m egint szerepet játszik , így Ziegler Protoplastusában, H ans S alat Parabel vom verlore nen Sohn-jában. Sőt P am p h ilu s G engenbach m űve: Die zehn Aller dieser W eit, m ár a v ilág d rá m á n ak is p rim itív faja. G robianizm us és h itv ita mégis még m indig kö zp o n ti jelentőségű. A n atu ra liz m u s szem pontjából fontos ez is. A p assió játék szim bolikus szín p ad a reálisabb lesz. A K öln ben 1581-ben előadott B roelm ann-féle L au ren tiu s-d rám a szín p ad a20 bizonyság erre. Az egyes jelenetek helyei m ansioszerűen n y erte k elhelyezést egy em elvényen, de k ik ép zésü k reálisabb lett. H ogy ebből a típusból k ia la k u lh a to tt a ném et korai b aro k k úgynevezett kubische Sim ultanbühne-je, ahhoz vélem ényünk szerint francia, esetleg spanyol hatáso k v oltak szükségesek. A fran cia színpadm űvészet átm enet É szak és D él között. A gótika vízióit, jelenéseit, a passiók e ffek tu sait pom pázóbban, szem hezszólóbban viszi színre. Az 1547-ből való valenciennesi passió. B orcherdtől közölt képei m ár eléggé közel álln ak a barokkhoz. A m ansio-rendszer, a szín p ad i effektusok még a g ótika világából valók, de az egész szín p ad berendezése m agán h o rd ja a ren aissance-utániság jegyét. A k ét elem, a gótika és a renaissance szintézise m á r szinte tökéletes. A fran cia szellem fontos p illa n a ta ez. V alószínű, hogy a ném et b aro k k k o ra i szin p ad fo rm ája, a F lem m ingtől elem zett és le írt kubische Sim ultanbühne eredete ide vezethető vissza — h a nem is épen V alencien17 G r e g o r : Weltgesch. des Theaters. 248. 18 B o r c h e r d t : Das europ. Theater 183. 10 M ü l l e r : Deutsche Dichtung 159. 20 B o r c h e r d t : Das europ. Theater 169..

(27) 23 nesbe — a fran cia színpad tradícióra. A kubische S im u ltan bü h n e leg pom pásabban a m üncheni je z su itá k színielőadásain b o n tak o zik ki, a 16. század végén és a 17. század elején.21 A b ajo r és a fran cia szellem közt pedig, N adler tan ú ság a sze rin t, fönn állta k ezid őtájt érintkezések. A 16. század nagy m ecénásának, Y. A lbrecht b a jo r hercegnek u d v a rá b a n dol goztak fran cia m esterem berek, a század végén és a 17. szá zad elején Aegidius A lbertinus a fran cia szellem egyik fő közvetítője.22 Mi a kubische S im ultanbühne lényege?23 E gy széles em elvény hátsó részén egym ás m ellett függönnyel elzárható szín p ad o k v a n n a k elhelyezve, m elyek tá jk é p i vagy szobadekorációval lehetnek fölszerelve. K özülük m indig egy v an n y itv a, az, am elyen épen a cselekm ény játszódik. Az em el vény előtere semleges jellegű, csak oldalt v an rö g zített deko ráció beépítve, p éld áu l k ap u , sziklák. Mi m ás ez, m in t a fran cia p assió játék o k színpada, az egyes m ansiók szorosabb egym ás m ellé helyezésével! A fran cia h atás m ellett nagy szerep ju t a spanyol szel lem nek is. Sorsszerű fontossága még nagyobb am azénál, fő leg a b aro k k d rá m a belső fo rm áján ak , etoszának k ia la k u lásában. A spanyol szellem őrzi meg legtovább a középkort. Átveszi u g y an a renaissancet, hum anizm ust, de krisztianizálja. „Innen in d u l d iadalm as ú tjá ra az ú j em ber- és lélekism eret szellem ében „h u m an izált“ skolasztika (Suarez), a politik ai abszolutizm us eszméje, az „u d v ariság “ a n tik m odern gondolata, a k or legidőszerűbb, legkatolikusabb a la k u lata, a jezsu ita-ren d, am elynek teljesítm ényeiben „pozi tív “ jeg y et k a p m inden negatív jeg y ű „ellen“-törekvés és „ellen“-a la k u la t.“24 — A jezsu iták d rá m á ja a b aro k k világi d rá m á n ak , tu d ato san vagy tu d a tta la n u l, b evallottan vagy a fölszín a la tt lap p an g v a, de m indig m intája. A ném et b aro k k d rá m a tu lajd o n k ép en i m eg alap ító ja: G ry p h iu s a jezsu iták form áit és az ő d rá m á ik tarta lm i világát ü lteti át ném et 21 F l e m m i n g 1: Jesuitentheater 20. kk. 22 N a d l e r : Literaturgeschichte I. 383. kk. 23 F l e m m i n g : Jesuitentheater, 17. kk. *4 T u r ó c z i - T r o s t l e r József: A magyar szellem európaizálódásának első formái. Balassa-emlékkönyv. 1934. 156..

A Minerva-T ár saságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-T ársaság címére kül­dendő. Budapest, Múzeum-kőrút 6—

A Minerva-T ár saságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-T ársaság címére küldendő. Budapest, Múzeum-kőrút 6—