Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám
Fórum
Beszámoló az MTA Statisztikai és Jövôkutatási Tudományos Bizottsága Statisztikai Tudományos
Albizottságának 2016. június 16-ai ülésérôl
Az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tu- dományos Bizottságának Statisztikai Tudomá- nyos Albizottsága soron következő ülését 2016. június 16-án tartotta a Budapest Gazda- sági Egyetem Lotz-termében. Az első napiren- di pont a Statisztikai Szemle 2016. januári számában Bárdits Anna, Németh Renáta és Terplán Győző tollából megjelent, „Egy régi probléma újra előtérben: a nullhipotézis szignifikanciateszt téves gyakorlata” című cikk apropóján szervezett beszélgetés volt, amelyet Rappai Gábor, az albizottság tagja vezetett le.
Elsőként a szerzők röviden összegezték cikkük fő üzeneteit, illetve az Amerikai Statisztikai Társaság (American Statistical Association – ASA) 2016. júniusban megje- lent állásfoglalását. Véleményük szerint a fő problémák között vannak matematikai hibák (a tesztek erejének figyelmen kívül hagyása, a szignifikanciatesztek használata kifejezet- ten nagy mintáknál, a p-érték azonosítása a nullhipotézis valószínűségével, az ötszázalé- kos küszöbértékhez való ragaszkodás, a tesztek feltételeinek figyelmen kívül hagyá- sa), interpretációs hibák (hatásnagyság vizs- gálatának hiánya, kizárólag a p-érték alkal- mazása, szakmai fontosság és a statisztikai szignifikancia összevetése), valamint tudo- mányszociológiai hátterű problémák (üzleti döntések, tudományos konklúziók kizárólag az ötszázalékos küszöbértékre alapozása, elemzési torzítás, publikációs torzítás) is.
Rávilágítottak arra a „körforgásra”, hogy a felsőfokú képzés keretében a gyakorlatban
használt módszereket oktatják, de a szakem- berek azért ezeket alkalmazzák, mert e tech- nikákat tanulták.
Az ASA állásfoglalása nem statisztikus ku- tatóknak, szakíróknak, alkalmazóknak szól; az alkalmazás kultúráját kívánja növelni, téves gyakorlatokra mutat rá, praktikus használati tanácsokat ad (lásd http://amstat.tandfonline.com /doi/pdf/10.1080/00031305.2016.1154108 és https://www.amstat.org/newsroom/pressreleas es/P-ValueStatement.pdf ).
Az előadás után felkért hozzászólások kö- zül elsőként Singer Júlia, a Klinikai Biostatisztikai Társaság elnöke kapott szót.
Meglátása szerint a probléma nem új keletű, betiltani semmit sem kell, minden eszközről elmondható, hogy hibás alkalmazása veszé- lyes. Elengedhetetlen a kutatások tervezése, (sok cikkel ellentétben) szükséges a null- hipotézisek előzetes megfogalmazása, majd alátámasztásuk több vizsgálattal.
Vargha András, az albizottság tagja – aki a Statisztikai Szemle 2016. áprilisi számában reflektált már a cikkre – hozzászólásában azt boncolgatta, hogy az oktatók mit csinálnak, mit tanítanak rosszul, ha már a szakiroda- lomban, cikkekben, doktori értekezésekben, szakdolgozatokban is helytelenül alkalmazott eljárásokat, következtetéseket lehet látni. Az elméleti statisztika megfogalmazza, milyen legyen a minta, ugyanakkor ezek az elvárá- sok a gyakorlatban nem igazán teljesülnek, tehát a levont következtetések nem lesznek hibátlanok. A kérdés, hogy mit lehet megen-
Fórum 789
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám gedni. Véleménye szerint nem mondható
statisztikai vélemény ott, ahol nem láthatók a valós viszonyok. Emellett ritkák az igazi alternatív módszerek: ezeket kevesen ismerik és alkalmazzák, illetve a szoftverekbe sincse- nek beépítve. Többen azt mondják, hogy ha nem teljesül a normalitás, akkor alternatív megoldásként nemparametrikus tesztek hasz- nálhatók, ugyanakkor sokan nem veszik figyelembe, hogy ezeknek pont a normalitás sérülése esetén többnyire más a null- hipotézise. Vargha András véleménye szerint az oktatók hibája az, hogy amit tanítanak, nem teljes, illetve „nem fér bele” a hallgatók fejébe. A diákok nem feltétlen értik meg a könyvekben leírtakat, így egyéni utat válasz- tanak. Ennek az is az oka, hogy a statisztikát sok alapképzésben az első évben tanítják, amikor a hallgatók még a szakmai ismeretek- nek is jócskán híján vannak.
A cikkre a Statisztikai Szemle 2016. áprili- si számában szintén reflektáló Hunyadi László és Vita László szerzőpáros nevében Hunyadi László albizottsági tag hozzászólásában a tesztek alkalmazását betiltó lépés okait vizs- gálta. Egyrészt az alkalmazók nem értik a következtető statisztika lényegét, hátterét, erre jobban rá kellene világítani az oktatás során.
Másrészt a klasszikus statisztikai eszköztár a múlt század elején, a mérésből alakult ki, ahol kulcs volt az ismételt mintavétel, a nagy min- ták megléte, a maximum likelihood függvé- nyek használata és a normalitás. Ezeket a módszereket átvették más területek, ahol a problémák nem ugyanazok, az alkalmazók viszont ezt nem veszik figyelembe. Ugyan léteznek olyan módszerek, amelyek a nem klasszikus esetben is működnek, de ezek több- nyire nem jutnak el a felhasználókhoz. Szintén probléma a fokozatszerzési kényszer, ami megköveteli a statisztika alkalmazását olya- noktól is, akiknek ebben nincs nagy gyakorla- ta. Végül a folyóiratokban megjelenő cikkek
bírálati eljárása esetén nem mindig sikerül a helyes és a hibás alkalmazások szétválasztása.
Az ülés következő részében a jelenlevők közül bárki szabadon hozzászólhatott a be- szélgetéshez. Pukli Péter, az albizottság tagja megjegyezte, hogy a kritika az alkalmazóknak szól, foglalkozni kell minden jelzéssel, ami tőlük érkezik. Kérdés, hogy a statisztikusok- nak milyen módon kell erre válaszolni. Véle- ménye szerint két kérdés merül fel: egyrészt
„meddig tart” a statisztikus, és „honnan kez- dődik” a felhasználó. Másrészt vannak-e itthon statisztikai kutatások, van-e statisztikai kutató.
Javasolta, hogy erről készüljön egy hazai áttekintés.
Vargha Péter, a Klinikai Biostatisztikai Társaság tagja szerint a következtető statisztika elhagyása nem helyes. A p-érték helyett fontos lenne a mérték megadása, amit ugyanakkor az alkalmazók nem tudnak megmondani.
Katona Tamás albizottsági tag szerint jó lenne, ha a vita nem csak statisztikus körben zajlana. Sok helyen megkövetelik ugyanis bizonyos módszerek alkalmazását. Fel kellene hívni az akadémiai testületek figyelmét arra, hogy a túlformalizált elvárások visszásak lehetnek.
Székely Ilona albizottsági tag felvetette, hogy a statisztikaoktatás során inkább keve- sebbet, de azt mélyebben lenne jó tanítani.
Szilágyi Roland albizottsági tag javasolta, hogy amennyiben a résztvevők a témában állást foglalnak, az a tanulmányok olvasóinak is szóljon. Így ők annak figyelembe vételével tudják majd mérlegelni, hogy az olvasottakat miként kezelik. Emellett szorgalmazta, hogy a statisztikusközösség jobban menedzselje magát.
Kovács Péter, az albizottság titkára el- mondta, hogy az albizottság az őszi tudo- mánynapi ülésre egy „módszertani problémák”
szekcióval készül, ahol ezt a témát nem csak statisztikusok fogják megvitatni.
790 Fórum
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám A napirendi pont zárásaként a résztvevők a
következő állásfoglalást fogalmazták meg a tudományos élet szereplői számára a tesztek alkalmazásával kapcsolatosan.
Tudományos cikkek, eredmények közlése- kor kívánatos az empíria alkalmazása. Minták alkalmazásakor nem elegendő csupán a leíró statisztikák közlése. A tesztek alkalmazási feltételeinek teljesülése megkövetelendő. A döntéshozatal pusztán csak a p-értékeken nyugvó, merev küszöbértékek alapján nem elfogadható, az eredmények gazdagabb (pél- dául konfidencia-intervallumok, hatásnagyság- vizsgálatok) bemutatása szükséges. A kutatók-
tól elvárt, hogy a minták tervezésekor a próbák erejére is fordítsanak figyelmet. A folyóiratok cikkei esetében szerkesztői és lektori felelős- ség, hogy azokban mi jelenik meg.
Az ülés második napirendi pontjaként folytatódott a tagtársak bemutatkozó előadás- sorozata. Varga Beatrix egyik kedvenc területe a demográfia, így előadásának témája a termé- kenység alakulásának közgazdasági magyará- zata volt.
Kovács Péter,
a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egye- temi docense, a STAB titkára
E-mail: kovacs.peter@eco.u-szeged.hu
Hírek, események
Miniszterelnöki határozat. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke – a statisztiká- ról szóló 1993. évi XLVI. törvény 4. § (2) bekezdése szerint eljárva – 2016. június 11-i hatállyal, hat évre meghosszabbította Vukovich Gabriellának, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének kinevezését.
Jutalom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött ideje alapján 2016. június hónapban jubi- leumi jutalomban részesült 25 éves szolgála- tért: Molnár Beatrix (Tájékoztatási főosztály) és Papné Pál Éva (Debreceni főosztály); 30 éves szolgálatért: Marton Róbert Antalné (Győri főosztály).
Együttműködési megállapodás jött létre az MTA és az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) között az akadémiai intézetek és a felsőoktatási szektor szakmai együttműködé- sének további erősítése céljából. Az egyezmény keretében a felek többek között erőfeszítéseket tesznek felsőoktatási intézményekkel közös akadémiai kutatócsoportok létrehozására, bizto- sítják az Akadémia részvételét a Nemzeti Kivá-
lóság Programban, bevonják az akadémiai kutatókat a felsőoktatási képzésbe és a dokto- randuszkonzultációba, valamint kutatási ösz- töndíjat nyújtanak a felsőoktatási oktatóknak az MTA kutatóintézeteiben végzett munkához. Az MTA ezen túlmenően vállalja, hogy a fiatal egyetemi oktatók és kutatók az akadémiai intézetek kutatóival azonos feltételek mellett vesznek részt a Lendület programban. Szintén cél a szorosabb együttműködés a tudományos teljesítmény elemzése területén. Az MTA ezért évente, a Magyar Tudományos Művek Tára segítségével tudományos teljesítményelemzést készít minden, Magyarországon elismert felső- oktatási intézményről, az EMMI pedig az általa fenntartott felsőoktatási intézményeknél az adatfeltöltést kötelezettséggé teszi, és a szüksé- ges forrást speciális feladatként biztosítja hozzá.
Mindezeken túl a két intézmény együttműködik a kutatói előmenetel mérési módszertanának felülvizsgálatában is.
A megállapodást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, az MTA elnöke írta alá 2016. június 2-án, az Akadémia Képes-termében.
