Laky Dezső: Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900-tól 1920-ig különös tekintettel a fejlődés gazdasági rúgóira. Első rész.

IRODALMI szemu—:

nunc-n. Inn-ll III-Ill. u.n-n... u.n.-n Ill.-Ill III.-Ill ...-.... ...-n.. "ln-u ..n-n-nollullll- III-I. . ...-._. Ill-Ill. Ill-IIIIIIII-

Könyvísmertetések.

Chronigue de limes.

Laky Dezső: Budapest székesfőváros népes-

ségének fejlődése 1900-tól 1920-ig különös tekin—

tettel a fejlődés gazdasági rúgóira. Első rész. (Sta—

tisztikai Közlemények, 55. kötet, 2. szám) Buda—

pest, 1927. 191. ].

Développement de la population

de Budapest de 1900 d 1920,

particuliérement aux causes éco—

!: o m i () a e 3, par Désiré d e L a k y. Partie !.

(Publications statistiyues, tome 55, No 2). Buda- pest, 1927. 191 pages.

Re'sume', Para dans I'édition du Bureau muní—

cipal de statistiyae de Budapest, cet excellent ouvrage (lc M. Désire de L a k y complete considérablement les travaux concernant cette ville; il traite, dans la présente premiere partie, la période de 1900d1910.

L'auteur emploie une nouvelle méthode. Ce nyest pas

en soi, dans le changement de la structure de la popu-

lation, yu'il examine Ie développement, mais iI

expose les causes économiyues ayant

— amené celui-ci; et il de'passe méme le cadre de son sujet, s'e'tendant sur la situation

économiaue du pays entier. Dans Ies investiga-

tions de M. de Laky, les méthodes usuelles des recherches démographiyues [font gu'un töle

'secondaire clest. par des données e'conomigues

(11171 illustre, presyue exclusivement, son sujet.

Compose' dlune maniere neave, la riche documentation et

eu égard

lyoeuvre montre

Ie jugement aiga de I'aateur.

Budapest tudományos irodalma jelentékeny gyarapodást nyert Laky Dezső fent meg—

nevezett művében. A székesfőváros népességi

viszonyai már több ízben részesültek tudományos

megvilágításban,

számlálási

különösen Kőrösy József nép- munk'áiban, melyek, mint a főváros

demográfiai ismeretének alapvető forrásmunkái, a

népesség állapotát a tudományos statisztikai vizs—

gálódás módszereivel tárják fel. 1900 óta azon—

ban ezek a munkálatok megszakadtak, mert a világháború nyomában járó nehézségek az 1910.

évi népszámlálás tüzetesen feldolgozott anyagának közzétételét megakadályozták, úgyhogy azóta a főváros népesedési fejlődése tekintetében csak arra az, aránylag korlátolt terjedelmű, anyagra vagyunk utalva, mely egyrészt a székesfőváros statisztikai évkönyveiben és 50 éves fejlődéséről kiadott munkában, másrészt a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási munkáiban van közzétéve. Nagyon örvendetes tehát, hogy a Székes-

fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója e munká—

latok megszakadt fonalát újból felvette s szeren-

csés kézzel Laky Dezsőt választotta ki a főváros

legújabb népességi fejlődésének megírására.

Laky Dezső munkájának most megjelent első

része merőben új ,csapásokon halad és témáját új módszerrel világítja meg. Munkája a fővárosi né- pesség fejlődését nem magában, struktúrájának megváltozásában vizsgálja, hanem azt a gazdasági hátteret rajzolja meg, mely a népesség legújabb fej-

lődését előidézte és irányította. Helyesen jegyzi

meg, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, mely a demográfiai szempontok mérlegelésében csak alig ad helyet a gazdasági statisztikai elmélyedések—

nek, mert ma már nem lehet megelégedni azzal, hogy az ország fővárosának állapotát és annak időnkénti alakulását az egész ország hasonló vi—

szonyainak gondos szemmeltartása nélkül tagoljuk.

,.Az egész ország statisztikáját kell mozgósítani annak, aki Budapest népessége fejlődésének oko—

zati összefüggéseit kívánja megállapítani." Arra kell a súlyt helyezni, hogy Budapest népszaporo—

dása és annak az idő folyamán eltérő vonásai milyen gazdaságtársadalmi perspektívában érthe- tők meg. ,,Vizsgálni kell, hogy Magyarország gaz-

dasági helyzete s e helyzetnek fpkozatos változása

mennyiben állította beeleinte optimumként a buda—

pesti evoluciót. Micsoda mélyebb rúgók voltak—

azok, melyek Magyarország népfeleslegét olyan biz-

tonsággal telepítették át a mult század nyolcvanas

és kilencvenes éveiben a vidékről Budapestre...

Mi volt az oka annak, hogy a nagy rohanásban utóbb enyhülés állott be s mi volt végül a hatása a háborús időknek s — különösen azok gazdasági

vonatkozásainak —— hatása Budapest népességére?"

Szó szerint idéztem Laky szavait, hogy felfo- gását és munkájának irányát jellemezzem. Vajjon

sikerült-e neki az, amit az idézet szerint kontemp- lált? Azt hiszem, teljes mértékben beváltotta azt,

amit ő maga — bár kétkedve — ígért. Beváltotta

oly módszerrel, melyet a hazai statisztikai iroda-

lomban —- tudomásom szerint —— eddig senki sem

alkalmazott, amellyel tehát eddig járatlan utakra

lépett. Laky ezen vizsgálódásaiban a demográfiai

kutatás eddigi szokásos módszereinek csak alá-

rendelt: szerep jut. Ó majdnem kizárólag a gazda-

sági statisztika adataival és tanuságaival világít

rá témájára és gazdasági nézőpontok szerint veszi

bonckés alá a főváros újabb népfejlődését. Buda-

pest fejlődésének gazdasági hátterét kívánja meg-

12.szmn. —— 118

^6.—

1927

festeni, sorra véve mindazon gazdasági tényezőket.

melyeknek eredőjeként állott elő a népességnek (egyelőre 1900-tól IMO-ig tál'g_'altt fejlödése. De amit Laky itt nyujtott. jóval több gazdasági hát—

térnél, ez az egész ország gazdasági helyzetének tükre. mely helyenként szinte háttérbe látszik szo—

ritani tulajdonképeni témáját. az országos álla—

potok t'estésének elt'inyére.

Laky tárgyalási módját eddigi munkáitnit eléggé ismerjük, Új munkájában is megtaláljuk az anyag mélyébe valo liatolás művészetét. a felette lvő anjagon való teljes uralmat. gazdasági tájé—

kozottságát és éles ítélőképességét, amely tulajdon-

ságok őt hasonló munkára szinte predesztim'iljz'tk.

Bizton remélhető tehát. hogy munkájának mása;

(lik része, mely a főváros fejlődését a világháború

évtizedében fogja taglalni. éppoly sikeres, ,, s

megállapításaiban bizonyára még érdekesebb s értékesebb —— lesz, mint ez az első. szerinte csak újszerű kisérletszámbamenő rész.

Laky Dezső munkájának bevezető ' részében telveti azt a kérdést. hogy nem volna-e helyesebb ha ,". a most dívó eljárástól eltérve —— Budapest népszámlálásának feldolgozását ezentúl a fővárosi

statisztikai hi'atal végezné teljesen, ami által a

központi statisztikai hi altal is időt nyerne. az egész népszámlálási anyagot hama abb boesáthatná közre.

A. most dívó eljárás az én igazgatóságom kezdetével

esik össze. Régebben hosszú időn át a székesfővz'v

ros (statisztikai hivatala dolgozta fel (a

térium által engedélyezett rendkívül rövid idő alatt) a rendes lakosság alapján az anyagot s feldolgozás

an 'agot átadta a központi hivatalnak.

az országos feldolgozás céljait szolgáló

tényleges népesség alapjánu újból t'eldolgoztatott.

l'Éz a kettős munka alig volt indokolható s a két—

téle elvi alapból előálló (s minden tételnél kivétel eltérések miatt nem is volt ki—

minisz-

ntán az ahol az.

nélkül mutatkozó)

vánatos. Ez okból jött'létre a két hivatal között az a niunkamegosztás. mely — a központi hivatal munkatervében alárendeltebb jelentőségű épület—

és lakásstatisztika feldolgozását a fővárosi hi 'a-

latnak juttatta, míg a demográfiai feldolgozás egé-

szen a központi hivatal kezébe került. mely e mun-

kában a főváros is figye—

lembe véve,, a kész táblázatokat bocsátotta a fő—

város rendelkezésére. Ez a beosztás csak annyiban

speciális szempontjait

okozott —— a kiadvány publikálásáhan "— késedel—

met. amennyiben a központi hivatal Budapest anyagának t'eldolgozz'tsában a foglalkozási statisz- tikát, mint a székesfő 'árosban legkomplikáltahb s így már teljesen begyakorlott feldolgozó személyze—

munka- menet végére volt kénytelen hagyni, ami azonban tet igénylő feladatot, terint'iszetszerűleg a

a fővárosi népszámlálás demográfiai eredményének közzétételét nem hátráltatta. Ha a jövőben a nép—

számlálás egész anyagának feldolgozása újból a

főváros kezébe kerülne (de természetesen a köz—

ponti hi 'atalban való újabb feldolgozás mellőzé—

séveltt, ez a fő 'árosi statisztikai hi'atal'a nézve kétségkívül azzal a nagy előnnyel is járna. hogy a főváros kénytelen volna statisztikai hivatalának megadni azt a nnilhatatlamil szükséges nagyobb szakképzett fogalmazási szemt'klyzetet. melynek, meg-

szavazász'ttol eddig mindig elzárkt'izott. Ma már azt is nagy vivmányként üdvözölhetjük hogy a székes—

fö'áros tanácsa végül lehetővé tette statisztikai hi—

vatalának, hogy a rendelkezésre álló bőséges anyag

kívül álló

is alkalmazhasson, ami már az első tudományos l'eldolgozz'isz't'a a hivatalon

szakfértiakat

évben is ily szép eredményre vezetett.

'I'hirriny Gusztáv dr.

()lay Ferenc: A magyar kultúra válságos évei

1918—1927. Az Perényi Zsig—

mond. Kiadja :) Magyar Nemzeti Szövetség. Buda- pest, 1927. 338 l.

Les années de crise de la culture hongroise,

1918—1927, par Francois (I'Utny, avec une préfaee (tn boron Sigismund (le Perényi. Edition de I'Asso—

előszót irta báró

eiaiion nationale honyroise. Budapest, 1927. 338 p.

Résunuí Le traile (le Trianon, en (létnehant (le [a Hongrie (í7% de son territoire et 58% de su population, I'a priuée d'une grande partie (le ses biens (le culture. eréés pendant des siéeles. Itlustré de ' izombreuses images, Ie présent ouvmge fait con—

naitre ta perte (pie le pays a subie en '*égtises, éro—

fonrlatíons eutturetles, musées, théűtres et monuments, e.rposunt tulelte est, m: point situation (tes les et Universités,

de vue de la vie intelleetuelle, In

minorites honyroises dans les territoires trans—

ií'rés. .t puriir (tu traile' de pair, le livre embrasse neuf en terminant. il parte de l'action pour Io revision (In tmité (le Trianon.

prés (! e (lnnées :

Az a megmérhetetlen katasztrófa, amit tria- noni l)ékeműnek nevezünk, Magyarországot terüle- tének ti7%—ától, népességének 58"a-ától fosztotta

meg. Ez a nyers alapja, megindítója annak a sok- sok pusztulásnak, ami Magyarországot a háború pusztítása után még tetőzésül emberéletben. köz—

és magánvagyonban, kulturális

századokon át felhalmozott összes nemzeti javai- téren. egyszóval

han elérte. Mindazt a esapást. veszteséget. ami e

két kiáltó szám mögött rejtőzik s amiről állan—

dóan hallunk, olvasunk. de amiből talán sokat is felejtünk, igyekezett ()lay Ferenc dr. kultusz—

miniszteri osztálytam'iesos egy rendkívül ügyesen.

alapos körültekintéssel szerkesztett s avatott tollal

megírt munkában összefoglalni, felmérni s ezáltal

a magyar békereviziós művek sorozatát egy való-

llan hézagpótló munkával gyarapítani.

A trianoni békéről, Magyarország [Szerencsét—

len helyzetérőt, a békerevizir') szükségességéről 9 év