MAGYAR KÖZLÖNY 225. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2017. december 27., szerda
Tartalomjegyzék
443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami
feladatokról 35833 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról 35834 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat
tartalmazó kormányrendeletek módosításáról 35838
446/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 35849 447/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és
kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet
módosításáról 35864 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus
kapcsolattartás szabályairól 35866
37/2017. (XII. 27.) MNB rendelet Az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyekre vonatkozó, szakmai
képességekre és kompetenciákra vonatkozó követelményekről 35868 38/2017. (XII. 27.) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról szóló
27/2013. (XII. 10.) MNB rendelet módosításáról 35875 39/2017. (XII. 27.) MNB rendelet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes
szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet módosításáról 35875 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal
mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatások
részletes feltételeiről szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról 35877
36/2017. (XII. 27.) MvM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott intézkedések megvalósulásának időtartama alatt, elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló
57/2015. (XII. 23.) MvM rendelet módosításáról 35881 37/2017. (XII. 27.) MvM rendelet Egyes agrár-vidékfejlesztési tárgyú rendeletek módosításáról és hatályon
kívül helyezéséről 35882
38/2017. (XII. 27.) MvM rendelet Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint egyes miniszteri
rendeletek módosításáról 35893
39/2017. (XII. 27.) MvM rendelet A területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet
módosításáról 35896 37/2017. (XII. 27.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat
egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet
módosításáról 35946 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének
alapjául szolgáló körülmények igazolásáról 35950
27/2017. (XII. 27.) IM rendelet A díjfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról, valamint a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő
költségek előlegezéséről, megfizetéséről és behajtásáról 35954 28/2017. (XII. 27.) IM rendelet A jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti
kérelem tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó
részletes szabályokról 35957
29/2017. (XII. 27.) IM rendelet Az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes
nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokról 35966 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték
és állam által előlegezett költség megfizetéséről 35971 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet A perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről 35974 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére
megállapítható díjról 35976
33/2017. (XII. 27.) IM rendelet A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról 35979 34/2017. (XII. 27.) IM rendelet Az ügyész, a perindításra feljogosított személy és az ügygondnok polgári
és közigazgatási bírósági eljárásban történő részvétele miatt, valamint a bírósági szervezet érdekkörében elhárítható ok következtében
felmerült perköltség kifizetéséről 35979
35/2017. (XII. 27.) IM rendelet Az igazságügyi szakértői tárgyú, valamint egyéb igazságügyi tárgyú
miniszteri rendeletek módosításáról 35980
47/2017. (XII. 27.) NGM rendelet A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról 35984 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról,
valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet
hatályon kívül helyezéséről 35994
55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes közlekedési, fogyasztóvédelmi, állami vagyonpolitikai, postai és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes miniszteri rendeletek
technikai deregulációjáról 36009
2030/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A családok gyarapodása érdekében a termékenységet javító egészségügyi, oktatási és lelki szolgáltatást nyújtó állami vagy egyházi
fenntartású intézmények ellátásának fejlesztésére szolgáló támogatásról 36032 2031/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az állami felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóhálózat
K+F tevékenységeinek megvalósításához kapcsolódóan, a közbeszerzési
gyakorlat módosításával összefüggő feladatokról és egyéb intézkedésekről 36033 2032/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A „Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések –
a közlekedésbiztonság terén kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése” megnevezésű projekt eredményeként létrejött Közúti Intelligens Kamerahálózat (VÉDA rendszer) fix és változtatható helyű komplex közlekedési ellenőrzési pontok (KKEP) karbantartásához és
üzemeltetéséhez szükséges források biztosításáról 36033 2033/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az útdíj-rendszerek fejlesztéséhez és 2017. évi működéséhez szükséges
forrás biztosításáról 36034
2034/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú gazdálkodó szervezetek megközelíthetőségét elősegítő
beruházásokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról 36037 2035/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az Országos Mentőszolgálat által használt mentőautók cseréjét szolgáló
2018. évi gépjárműbeszerzésről, valamint a kapcsolódó mentéstechnikai
eszközök beszerzéséről 36038
2036/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten
belüli előirányzat-átcsoportosításról 36038
2037/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében új lakásotthon létrehozásáról 36040 2038/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A váci Munkaerő-piaci Elhelyezkedést Segítő Speciális Fejlesztő Központ
létrehozásával összefüggő egyes további intézkedésekről 36040
2039/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A magyar kortárs képzőművészet nemzetközi művészeti vásárokon való megjelenésének a kulturális diplomáciai tevékenység keretében történő
támogatásáról 36042 2040/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Monor település „okos város” funkcionalitással összefüggő
fejlesztéseinek támogatásáról 36042
2041/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról szóló
1780/2013. (X. 29.) Korm. határozat módosításáról 36043 2042/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami
feladatok megvalósításáról 36043
III. Kormányrendeletek
A Kormány 443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete
az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos – 2. §-ban meghatározott – egyes közfeladatokat az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) látja el.
2. A Társaság feladatai
2. § A Társaság az elektromobilitás hazai elterjedését elősegítő közfeladatai körében felelős
a) az országos átjárhatóságot biztosító, elektromos járművek feltöltésére szolgáló töltőinfrastruktúra kiépítéséért, amelynek keretében
aa) közreműködik a töltőtelepítési fejlesztések koordinálásában,
ab) megvalósítja a töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló egyes, központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztéseket,
b) az általa kiépített töltőinfrastruktúra rendeltetésszerű fenntartásáért és üzemeltetéséért, a közfeladat körébe bele nem értve az elektromobilitás felhasználó részére történő elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet, c) tisztán elektromos gépjármű-részarány növelésének elősegítéséért az elektromos gépjárművek központi
beszerzése útján azon költségvetési szervek részére, amelyek nem tartoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kötelezően ellátott körbe, és nem élnek az e körhöz való csatlakozási jogukkal,
d) az elektromobilitási piac szereplői közötti átjárhatóság biztosításának, valamint az elektromobilitási piac egységes működéséhez szükséges, kölcsönös elszámolást biztosító elektronikus fizetési platform kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért.
3. § E rendelet alkalmazásában
a) országos átjárhatóság: azon lehetőség megteremtése, amely által kizárólag a nyilvános elektromos töltőpontok igénybevételével Magyarország bármely pontja elérhetővé válik az elektromos meghajtású gépjárművek számára,
b) elektromobilitás felhasználó: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja szerinti fogalom,
c) elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017.
(VI. 29.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti fogalom.
3. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
5. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
6. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete
a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a gépjárművezetőkre és vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek.
2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető
a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,
b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
(2) A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a közlekedési hatóság folytatja le.
3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,
b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,
c) a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,
d) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,
e) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez,
f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során – a külön jogszabályban foglaltak szerint – elrendelték.
(2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:
a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,
c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére, e) a gépjárművezető kezdeményezésére.
(3) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:
a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése, b) II. alkalmassági kategória:
ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése,
c) III. alkalmassági kategória:
ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény
vezetése,
d) IV. alkalmassági kategória: az a)–c) pontban nem említett gépjármű vezetése.
(4) Az I. pályaalkalmassági minősítés – az időszakos minősítés lejártát követően is – érvényes a II–IV. alkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III–IV. alkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. alkalmassági kategóriára.
(5) A pályaalkalmassági minősítés – az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.
(6) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés vagy időszakos minősítés legfeljebb öt évig érvényes.
4. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani, amely a 3. § (2) bekezdés b)–d) pontja kivételével a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.
(2) Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül – a külön jogszabályban foglaltak alapján – kezdő vezetőnek.
5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. §-ában meghatározottak alapján gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmas. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat esetén legalább az alkalmasság alacsonyabb csoportú igazolása szükséges.
(2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel.
6. § (1) A 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során – figyelemmel a korábban megszerzett alkalmas minősítéseire – a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.
(2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.
(3) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik korábban megszerzett alkalmassági kategóriában alkalmas.
(4) A közlekedési hatóság a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a KRESZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.
8. § A közlekedési hatóság – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.
9. § Ha a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a végleges határozatban feltüntetett időpontot – amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet – követően kérheti.
10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:
a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,
b) PÁV vagy a közlekedési hatóság igazolása a korábban megszerzett minősítésről,
c) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat.
(2) A pályaalkalmassági minősítés alábbiakban felsorolt okiratok valamelyikével is igazolható:
a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg
aa) az 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély,
ab) az 1969. július 1-je és 1978. április 1-je közötti dátummal kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány, b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti
„D” kategóriás vezetői engedély,
c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány.
11. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
12. § A rendelet hatálybalépése előtt megállapított
a) pályaalkalmassági minősítés továbbra is érvényes,
b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok
1. A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai
1.1. A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelemnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.
1.2. A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie:
1.2.1. A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.
1.2.2. Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. (Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése.) Ezért olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.
1.2.3. A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Ezért a gépjárművezetőnek csak az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel kell rendelkezni.
1.2.4. Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.
1.2.5. A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy
1.2.5.1. a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (autóbusz, trolibusz),
1.2.5.2. a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (taxi, autóbusz, trolibusz), 1.2.5.3. a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez
(hosszú utak, monotónia, telítődési hatások).
1.2.6. A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.
1.2.7. Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.
2. A pályaalkalmasság elbírálása során követendő eljárás
2.1. A gépjárművezető minősítésekor a 3.1–3.5. és 3.9–3.10. pontokban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.
2.2. A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 3.10. pontban meghatározott esetben.
2.3. A 3.6. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni.
A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.
2.4. A 3.7. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:
2.4.1. előzetes szűrés,
2.4.2. részletes személyiségvizsgálat.
2.5. A 3.8. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.
2.6. A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.
2.7. A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 3.7. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.
2.8. A 3.7. és a 3.8. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.
2.9. A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.
2.10. A pályaalkalmassági vizsgálatoknál minden esetben figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.
2.11. A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára.
A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.
3. A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok 3.1. Elégtelen észlelési teljesítmény.
3.2. A közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje.
3.3. A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje.
3.4. A figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje.
3.5. Az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya.
3.6. Az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása.
3.7. A közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak.
3.8. A gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására.
3.9. A jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség.
3.10. A pszichés kifáradás.
3.11. Foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.
A Kormány 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában és a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 2. és a 9. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében,
az 5. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 6. alcím és a 2–5. melléklet tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 8. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1., 3. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása
1. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet
1. 1. § (1) bekezdésében a „magyarországi fióktelepét is” szövegrész helyébe a „magyarországi fióktelepét is, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-re” szöveg,
2. 10. §-át megelőző alcím címében a „Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra” szövegrész helyébe a „Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdésében a „Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.)”
szövegrész helyébe a „Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
MEHIB Zrt.)” szöveg,
4. 10. § (2), (4)–(6) bekezdésében, 11. § (1), (4), (5) és (8) bekezdésében a „MEHIB Rt.” szövegrész helyébe a „MEHIB Zrt.” szöveg,
5. 10. § (3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés b) pontjában, (6) és (7) bekezdésében a „MEHIB Rt.-nek” szövegrész helyébe a „MEHIB Zrt.-nek” szöveg,
6. 11. § (8) bekezdésében a „MEHIB Rt.-hez” szövegrész helyébe a „MEHIB Zrt.-hez” szöveg lép.
2. A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
2. § A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) „Értékelési előírások” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A kockázati tőkealapnak a követeléseit a Tv. 55. §-ának előírásai szerint negyedévente értékelnie kell, és arra a szükséges mértékben értékvesztést kell elszámolnia. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.”
3. § A Kkr. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 6/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
3. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt, forintban kibocsátott értékpapírokat beszerzési értéken – kamattal csökkentett vételáron – kell kimutatni a (7) bekezdésben meghatározott amortizáció figyelembevételével.”
(2) Az Mnbkr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési céllal vásárolt belföldi értékpapírokat beszerzési értéken, a külföldi pénznemben befektetett pénzügyi eszközöket (a továbbiakban együtt: MNB részesedések) az MNB által közzétett, az üzleti év mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.”
5. § (1) Az Mnbkr. 8. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2)–(5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:]
„c) az MNB részesedésekből származó bevételeket, árfolyamnyereséget, kapott (járó) osztalékot,”
(2) Az Mnbkr. 8. § (7) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2)–(5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:
a felügyeleti tevékenységből származó]
„fc) kiszabott bírságokat, csökkentve az 5. § (8) bekezdése szerint eredménytartalékba helyezett összeggel.”
(3) Az Mnbkr. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pénzügyi műveletek realizált nyereségeként kell kimutatni az értékpapírok – kivéve az MNB részesedések – értékesítésének árfolyamnyereségét, a kapott (járó) osztalékot, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek bevételeibe tartozó, az (1)–(7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett bevételeket.”
6. § (1) Az Mnbkr. 9. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó ráfordítást és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjráfordítást, amely nem tartozik az (1)–(5) bekezdés szerinti ráfordítások közé, így különösen:]
„e) az MNB részesedésekből származó ráfordításokat, árfolyamveszteséget.”
(2) Az Mnbkr. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pénzügyi műveletek realizált veszteségeként kell kimutatni az értékpapírok – kivéve az MNB részesedések – értékesítésének árfolyamveszteségét, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek ráfordításaiba tartozó, az (1)–(7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett ráfordításokat.”
7. § Az Mnbkr. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 6. § (5) bekezdés szerinti értékelési különbözet meghatározásakor az értékpapír piaci devizaértékét az értékpapír beszerzési – a 6. § (7) bekezdése alapján amortizált – devizaértékéhez kell viszonyítani.”
8. § Az Mnbkr. 25. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított 6. § (1) és (4) bekezdését, 5. §-ával megállapított 8. § (7) bekezdés c) pontját, f) pont fc) alpontját, (8) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6) bekezdés e) pontját, (8) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (2) bekezdését, 9. §-ával megállapított 5. § (8) bekezdését, 10. §-ával megállapított 14. § (12) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
9. § Az Mnbkr. 5. § (8) bekezdésében az „által kiszabott bírságból származó bevétel” szövegrész helyébe a „számára megfizetett bírság” szöveg lép.
10. § Hatályát veszti az Mnbkr. 14. § (12) bekezdésében az „a Tv. 14. § (9) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazza, továbbá” szövegrész.
4. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
11. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Önykr.) 42. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési, illetve a likviditási tartalékot megillető összeget működési célú, illetve likviditási célú egyéb bevételként kell elszámolni az egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele alszámlával szemben.”
12. § Az Önykr. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését, 13. §-ával és 1. mellékletével megállapított 9. mellékletét, 14. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával hatályon kívül helyezett 23. § (6) bekezdésének e) pontját a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
13. § Az Önykr. 9. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
14. § Hatályát veszti az Önykr.
1. 23. § (6) bekezdésének e) pontja,
2. 35. § (2) bekezdésében az „ , az Öpt. 14. § (3) bekezdése alapján a tagdíjat nem fizető pénztártag egyéni számlája befektetésének hozamából a működési és a likviditási tartalék javára levont összeget” szövegrész.
5. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 15. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
1. 5. § (1) bekezdésében a „nyitó felszámolási mérleget” szövegrész helyébe az „a felszámolás kezdő időpontjával nyitó felszámolási mérleget” szöveg,
2. 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyitó mérleget” szövegrész helyébe az „a felszámolás befejezését követő nappal nyitó mérleget” szöveg
lép.
6. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása
16. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Knyr.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy
a) megfelel a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont ba)–bd) alpontjában előírt feltételeknek, valamint b) az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.”
(2) A Knyr. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a kérelmezőnek a 8. § (1a) bekezdés szerinti igazolvány kiállításához egy 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet kell benyújtania.”
(3) A Knyr. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben az engedély visszavonására okot adó körülmény merült fel, az engedély jogosultja vagy annak törvényes képviselője köteles azt – az ok bekövetkeztét követő – 30 napon belül bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Az engedély visszavonása iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a 10/C. §-ban meghatározottak szerint. A kérelem benyújtásakor a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett a 8. § (1a) bekezdése szerinti igazolványt is meg kell küldeni.”
(4) A Knyr. 5. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Az engedély alapján nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – amennyiben az nem érinti a 8. § (1a) bekezdése szerinti igazolványon szereplő adatokat – az adatváltozás, valamint a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 10/C. §-ban meghatározottak szerint.
(10) Ha az adatváltozás érinti a 8. § (1a) bekezdése szerinti igazolványon szereplő adatokat is, akkor – a (9) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a (2a) bekezdés szerinti igazolványképet és a korábban kiállított igazolványt is meg kell küldeni. A beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti.”
(5) A Knyr. 5. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a 8. § (1a) bekezdése szerinti igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, illetve megrongálódott, a nyilvántartásba vett személy 30 napon belül köteles ezt az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 10/C. §-ban meghatározottak szerint, a (2a) bekezdés szerinti igazolványkép megküldésével a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett. Megrongálódás esetén a fentieken túlmenően a megrongálódott igazolványt is meg kell küldeni, amelyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet haladéktalanul megsemmisít.”
17. § (1) A Knyr. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban korábban megjelölt szakképesítési szakterületétől eltérő további szakterület nyilvántartásba vételét és a szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezi, akkor a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelmezett szakterület szakképesítésének megszerzését, valamint ezen szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. § (4) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítését.”
(2) A Knyr. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartásban szereplő személy a (4) bekezdés szerinti szakterület-törlést követően a törölt szakterület ismételt nyilvántartásba vételét és ezen szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezheti az 5. § (2a) bekezdése szerinti igazolványkép megküldésével, valamint az 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak és a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. § (4) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítésének igazolása mellett.”
18. § A Knyr. 8/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentéssel egyidejűleg igazolni kell az elismerési kormányrendeletben előírtakon túlmenően az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”
19. § (1) A Knyr. 10/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szervezetnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú akkreditáció iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy
a) a (4) bekezdés b) pontja szerinti, a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló oktatók aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint releváns szakképesítéssel rendelkeznek,
ab) a szakterületnek megfelelő – a kérelem benyújtását megelőző 5 évben megszerzett – legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkeznek,
ac) a kérelemben feltüntetett adataiknak – az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében – a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
ad) a szervezetnél oktatást vállalnak, továbbá
b) a (4) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.”
(2) A Knyr. 10/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kreditpont-minősítési kérelem elfogadása esetén a lebonyolításra kerülő továbbképzési program megvalósítását, az akkreditált szervezet kérelmében vállalt feltételeknek való megfelelését, valamint a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét a nyilvántartásba vételt végző szervezet folyamatosan ellenőrzi.”
(3) A Knyr. 10/A. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11a) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditált szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben előírt feltételek, valamint az akkreditációs és a kreditpont-minősítési kérelemben foglaltak szerint végzi, a tapasztalt szabálytalanságok tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A Knyr. 10/A. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(12) A nyilvántartásba vételt végző szervezet visszavonja az akkreditációt akkor, ha
a) a szervezet két egymást követő továbbképzési évben könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére irányuló tevékenységet nem végez, vagy
b) megállapítást nyer, hogy a szervezet az e §-ban foglalt feltételeknek az akkreditációs eljárás időpontjában nem felelt meg, vagy ezen feltételek az eljárás lefolytatását követően már nem állnak fenn, vagy
c) a szervezet azt maga kérelmezi, vagy d) a szervezet jogutód nélkül megszűnik.
(13) Az akkreditáció a visszavonásig hatályos. A jogosultság visszavonásának tényét a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.”
20. § (1) A Knyr. 10/D. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a) a kérelemben megjelölt oktatók
aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint releváns szakképesítéssel rendelkeznek,
ab) a szakterületnek megfelelő – a kérelem benyújtását megelőző 5 évben megszerzett – legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkeznek,
ac) a kérelemben feltüntetett adataiknak a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
ad) a szervezetnél oktatást vállalnak, továbbá
b) a szervezet az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette.”
(2) A Knyr. 10/D. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A kreditpont-minősítési eljárás során államháztartási szakterületre csak a nyilvántartásba vételt végző szervezet által az egységes Kormányzati Portálon közzétett egységes tematikájú továbbképzési program minősíthető.”
21. § A Knyr. 10/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik szakmai kiadványaik kreditpont-értékének megállapítását a nyilvántartásba vételt végző szervezettől a 13. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelem benyújtásával, amelynek során igazolni kell az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetését.”
22. § A Knyr. 10/G. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az akkreditált szervezet köteles:)
„c) a kreditpont-minősítési kérelemben megjelölt oktató személyében bekövetkezett változást a b) pont szerinti felületen keresztül haladéktalanul, de legkésőbb a képzés megkezdése előtt bejelenteni, valamint annak igazolását, hogy a bejelentett új oktató a 10/D. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelel, az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre megküldeni,”
23. § A Knyr.
1. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul, 2. 4. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul, 3. 10. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép, 4. 12. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
24. § A Knyr.
1. 5. § (7) bekezdésében az „f)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „f)–i) pontjában” szöveg,
2. 6. § (4) bekezdés b) pontjában az „5. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „5. § (2a) bekezdés”
szöveg,
3. 8/B. § (6) bekezdésében az „f)–g) pontja” szövegrész helyébe az „f)–i) pontja” szöveg,
4. 8/B. § (8) bekezdésében a „b)–d) vagy f) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–d), f) vagy i) pontjában” szöveg, 5. 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat,” szövegrész
helyébe az „igazolja a kimentésre okot adó körülményt,” szöveg,
6. 10/A. § (2) bekezdésében az „ , az (5) bekezdésben felsorolt mellékletekkel együtt” szövegrész helyébe az „és az (5) bekezdés szerinti feltételek igazolásával” szöveg,
7. 10/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „rendelkezik legalább 3 éves,” szövegrész helyébe a „rendelkezik – a bejelentést megelőző öt évben szerzett – legalább 3 éves,” szöveg,
8. 10/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „szakmailag felkészült, legalább 3 éves – az adott továbbképzési évet megelőző öt évben megszerzett – pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott” szövegrész helyébe az „– a bejelentést megelőző öt évben szerzett – legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és” szöveg,
9. 10/A. § (4) bekezdés g) pontjában a „kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja” szövegrész helyébe a „bejelentés időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
10. 10/A. § (11a) bekezdés a) pontjában a „felhívja a szervezetet” szövegrész helyébe a „– határidő kitűzésével – felhívja a szervezetet” szöveg,
11. 10/A. § (11a) bekezdés b) és c) pontjában a „végző szervezet” szövegrész helyébe a „végző szervezet az ellenőrzés eredményéről szóló döntés kézhezvételét követő naptól kezdődően” szöveg,
12. 10/A. § (11b) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg,
13. 10/A. § (14) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény”
szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
14. 10/B. § (9) bekezdés záró szövegrészében az „igazolására szolgáló dokumentumokat, valamint az eljárás miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló dokumentumot mellékelve,” szövegrész helyébe a „ , valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolásával,”
szöveg,
15. 10/B. § (12) bekezdésében a „vásárlásáról szóló számla másolatát a bejelentéséhez csatolja” szövegrész helyébe a „megvásárlását igazolja” szöveg,
16. 10/B. § (13) bekezdésében a „(12) bekezdés szerinti – a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló – számla akkor fogadható el, ha az” szövegrész helyébe a „(12) bekezdés szerinti igazolásként olyan – a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló – számla fogadható el, amely” szöveg,
17. 10/D. § (2b) bekezdésében a „b) pontja szerinti dokumentumokat az adott továbbképzési évben első alkalommal benyújtott kérelemhez kell mellékelni,” szövegrész helyébe az „a) pontja szerinti feltételeket az adott továbbképzési évben első alkalommal megküldött kérelem benyújtása során kell igazolni,” szöveg, 18. 10/D. § (3a) bekezdésében a „kérelemhez mellékelni kell” szövegrész helyébe a „kérelemben fel kell tüntetni”
szöveg,
19. 10/D. § (8) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
20. 10/E. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „ugyanazon időtartam – az adott továbbképzési program kezdete és befejezése közötti időszak – alatt csak egy továbbképzési programot kezdett meg, és” szövegrész helyébe az „egy adott továbbképzési program megkezdését követően,” szöveg,
21. 10/F. § (2) bekezdésében az „a kérelemhez mellékelni kell” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell küldeni” szöveg,
22. 10/G. § a) pontjában a „legalább 3 éves” szövegrész helyébe az „– az adott továbbképzési évet megelőző öt évben megszerzett – legalább 3 éves” szöveg,
23. 10/G. § i) pontjában az „elektronikus képzés esetén” szövegrész helyébe az „elektronikus képzés esetén az elektronikus továbbképzést a 10/E. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint teljesítő résztvevők részére” szöveg
lép.
25. § Hatályát veszti a Knyr.
1. 5. § (4) bekezdése,
2. 10/A. § (4) bekezdés f) pontjában az „ , a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész,
3. 10/A. § (9) bekezdés d) pontjában az „(ide értve a (11a) bekezdés szerinti figyelmeztetést, felfüggesztést, akkreditáció visszavonását)” szövegrész,
4. 10/A. § (11c) bekezdése,
5. 10/C. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus tájékoztatásra vonatkozó szabályainak megfelelően” szövegrész,
6. 10/C. § (2) bekezdése,
7. 10/C. § (3) bekezdésében az „a mellékletekkel együtt” szövegrész, 8. 10/D. § (3) bekezdése,
9. 10/D. § (7) bekezdése, 10. 11/A. § (1) bekezdése.
7. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása
26. § A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 4. § (1) bekezdésében a „végelszámolási nyitó mérleget” szövegrész helyébe az „a végelszámolás kezdő időpontjával végelszámolási nyitó mérleget” szöveg lép.
27. § Hatályát veszti a Vkr.
1. 2. § (3) bekezdés a) pontjában a „Ctv. 107. §-a szerinti” szövegrész, 2. 4. § (3) bekezdésében az „a Ctv. 107. §-a alapján” szövegrész,
3. 7. § (2) bekezdésében az „a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján” szövegrész.
8. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
28. § A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Mikr.) 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 9. § (6) bekezdésével összhangban mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezetre.”
29. § A Mikr. a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 1/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
9. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
30. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E rendelet előírásait nem kell alkalmaznia annak az ügyvédi irodának, amely az üzleti évben (adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
(3b) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő (3a) bekezdés szerinti ügyvédi irodának a Tv. 2/A. § előírásai szerint kell eljárnia.”
31. § Az Eszkr. 9. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben azt jogszabály előírja, továbbá, ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetve a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki.”
32. § Az Eszkr. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyéb szervezet az eredménylevezetésében, az eredménykimutatásában a kapott adomány összegét az érintett tételek továbbtagolásával, vagy tájékoztató adatként külön is köteles bemutatni.”
33. § Az Eszkr. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézetre jutó jegyzett tőke azon részét, amely a tagsági viszony megszűnésekor nem került kifizetésre, át kell vezetni a tartalékok közé.”
34. § Az Eszkr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a résztvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek, az egyéb bevételek és a pénzügyi műveletek egyéb bevételei csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, az értékesített vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét is.
(2) A javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök (részvények) Mrptv. 24/G. § (9) bekezdése szerinti, eredménnyel szembeni átértékelését – a Tv. alapelveiből következően –, tartalmát tekintve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni.”
35. § Az Eszkr. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított 3. § (3a) és (3b) bekezdését, 31. §-ával megállapított 9. § (10) bekezdését, 32. §-ával megállapított 14. § (3) bekezdését, 33. §-ával megállapított 37. § (3) bekezdését, 34. §-ával megállapított 50. §-át, 36. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdését, 17. § (1) bekezdését, 37. § 2. pontjával megállapított 3. § (3) bekezdését, 37. § 3. pontjával megállapított 8. § (1) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított 9. § (10) bekezdését, 32. §-ával megállapított 14. § (3) bekezdését, 34. §-ával megállapított 50. §-át, 36. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 37. § 1. pontjával hatályon kívül helyezett 2. § (2) bekezdés a) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”
36. § Az Eszkr.
1. 3. § (3) bekezdésében az „ügyvédi irodának,” szövegrész helyébe az „ügyvédi irodának – a (3a) bekezdés kivételével –,” szöveg,
2. 17. § (1) bekezdésében a „beszámolójának” szövegrész helyébe a „beszámolójának (éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának, egyszerűsített beszámolójának)” szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti az Eszkr.
1. 2. § (2) bekezdés a) pontja,
2. 3. § (3) bekezdésében az „a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak,” szövegrész,
3. 8. § (1) bekezdésében a „ , vagy – értékhatártól függetlenül – amely csak alaptevékenységet folytat”
szövegrész.
10. Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet – a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–14. §, 16–18. §, 19. § (1) és (2) bekezdése, 20–23. §, 24. § 2. pontja, 5–23. pontja, 25. § 1. és 2. pontja, 4–10. pontja, 28–37. §, az 1–5. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 19. § (3) és (4) bekezdése, 25. § 3. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 9. számú melléklete a „42243. Szolgáltatási tartalékra átvezetett realizált hozam” sort követően a következő sorokkal egészül ki:
„42244. Nem fizető tagok hozamából működési célra levont összeg 42245. Nem fizető tagok hozamából likviditási célra levont összeg”.
2. melléklet a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelethez
1. A Knyr. 1. számú melléklet 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nyilatkozatok:)
„d) A számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt feltételeknek való megfelelés igazolásának beszerzését az eljáró hatóságtól kérem.”
2. Hatályát veszti az 1. számú melléklet 4. pont e) alpontja.
