IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
5. Nyilvántartás-vezetési és együttműködési kötelezettség
11. § (1) A szolgáltató a 8. §-ban és a 9. §-ban foglaltakról a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartást vezet.
(2) A szolgáltató a nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat 5 évig megőrzi.
(3) Az (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) a 9. § (2) bekezdésben foglalt megfelelő tapasztalat vonatkozásában aa) az igazoló nyilatkozat kiállítójának megnevezését és székhelyét,
ab) a megfelelő tapasztalat megszerzésének kezdő és záró időpontját év, hónap, nap megnevezésével, valamint
ac) a megfelelő tapasztalatot szerzett alkalmazott nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, valamint édesanyja leánykori nevét,
b) a 8. §-ban foglalt speciális képzés vonatkozásában
ba) a képzés helyszínét, távoktatás esetén ennek tényét, bb) a képzésen részt vevők jelenlétének igazolását, bc) a képzés kezdési időpontját, tartamát,
bd) a képző intézmény megnevezését, székhelyét és levelezési címét, be) a képzést követő vizsga tartalmát, időpontját, helyszínét és módját, bf) a vizsgázók névsorát és vizsgaeredményét, és
bg) az 1. melléklet szerinti képzés programot,
c) a 9. § szerinti felügyeletet ellátó és felügyelet alatt álló alkalmazottak vonatkozásában ca) a nevüket, születési nevüket, születési helyüket és idejüket,
cb) a felügyelet kezdő és záró időpontját év, hónap, nap megnevezésével.
6. Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet 2018. január 3-án lép hatályba.
13. § (1) A szolgáltató a 4. §-ban meghatározott speciális képzési programot e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles elkészíteni.
(2) Az e rendelet 8. §-ában meghatározott követelményeknek legkésőbb 2019. január 1-jétől szükséges megfelelni.
(3) Az e rendelet 8. § a) pontja a szolgáltató azon alkalmazottai esetében, akik a Bszt. 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzésének időpontjától számított 10 év elteltével alkalmazandó.
(4) Az e rendelet 8. § a) pontja a szolgáltató azon alkalmazottai esetében, akik a Bszt. 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti végzettséggel rendelkeznek, a Bszt. 22/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények teljesítésének időpontjától számított 5 év elteltével alkalmazandó.
Nagy Márton s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
1. melléklet a 37/2017. (XII. 27.) MNB rendelethez
A 4. §-ban foglalt speciális képzési program tartalma 1. A képzést folytató intézményre vonatkozó adatok
1.1. A képzést folytató intézmény megnevezése:
1.2. Címe:
1.3. Telefonszáma:
1.4. Faxszáma:
1.5. E-mail-címe:
1.6. A képzésért felelős személy/szervezet megnevezése:
2. A képzés résztvevőivel kapcsolatos elvárások 2.1. Iskolai végzettség:
2.2. Szakmai végzettség:
2.3. Korábbi képzések:
2.4. Szakmai gyakorlat:
2.5. Betöltött munkakör:
2.6. Egyéb:
3. A képzés célja, a képzés által fejlesztett szakmai képességek és kompetenciák A képzésben részt vevő
3.1. megismeri
– a pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról szóló hatályos tőkepiaci jogszabályokat,
– a tőkepiaci szereplőkkel kapcsolatos információkat, – az ügyletkötés során teljesítendő kötelezettségeket;
3.2. megfelelő ismereteket szerez a szabályozás változásáról, valamint a befektetési szolgáltatón és a piacon keresztül elérhető új termékekről és szolgáltatásokról;
3.3. elsajátítja az ügyfél igényeinek és körülményeinek megfelelő pénzügyi eszköz és szolgáltatás ajánlásához szükséges ismereteket.
4. A tervezett képzési idő (összesen) 4.1. Elméleti órák száma:
4.2. Gyakorlati órák száma:
4.3. Összes óraszám:
5. A képzés formája, módszere
5.1. A képzés formája: egyéni felkészítés
csoportos képzés
5.2. A képzés módszere:
előadás
gyakorlati felkészítés tréning
távoktatás (e-learning, Skype) 6. Csoportlétszám
Maximális csoportlétszám:
7. A képzés teljesítése
7.1. A képzés teljesítésének módja: tudásfelmérés 7.2. A képzés teljesítéséhez szükséges
minimum: vizsga teljesítése minimum 75%-os eredménnyel
7.3. A képzés elvégzésével megszerezhető
dokumentum: tanúsítvány
8. A képzés főbb témái (moduljai) 8.1. Általános ismeretek
8.2. Az 5. § b) pontjában meghatározott ismeretek 8.3. Alkalmasságértékeléssel kapcsolatos ismeretek
9. A képzés felépítése
Időpont Témakör Óraszám
a képzés előtt előzetesen küldött háttéranyag tanulmányozása / sablon segítségével kérdések megfogalmazása / egyéb: …
1. modul
2. modul
3. modul
vizsga (írásban/elektronikusan/szóban) 10. A képzés 1. modulja (általános ismeretek)
I. A modul által lefedett szakterület megnevezése:
II. A modul kapcsolódásai más szakterületekkel (előfeltétel, szakmai ráépülés, folyamatokban való átfedés):
III. A modul időigénye: legalább 24 óra
IV. A modul tartalma (a tematika kibontása valamilyen logikai elv alapján, így pl. az általánosságoktól a specialitásokig haladva, vagy a kronológiai sorrendet alapul véve):
V. A modul feldolgozásához javasolt irodalom (megfelelő hivatkozási/elérési megjelöléssel):
VI. A modul megvalósításához szükséges tárgyi (egyéb speciális, pl. szoftver) feltétel:
VII. Felmentés és annak indoka a modul egyes pontjainak hallgatása és teljesítése alól (kizárólag azon alkalmazottak és azon pontok esetében, ahol jogszabály alapján egyes pontok már oktatásra kerültek, és ezt a szolgáltató igazolni is tudja):
11. A képzés 2. modulja [az 5. § b) pontjában meghatározott ismeretek]
I. A modul által lefedett szakterület megnevezése:
II. A modul kapcsolódásai más szakterületekkel (előfeltétel, szakmai ráépülés, folyamatokban való átfedés):
III. A modul időigénye: termékcsoportonként legalább 1 óra
IV. A modul tartalma (a tematika kibontása valamilyen logikai elv alapján, így pl. az általánosságoktól a specialitásokig haladva, vagy a kronológiai sorrendet alapul véve):
V. A modul feldolgozásához javasolt irodalom (megfelelő hivatkozási/elérési megjelöléssel):
VI. A modul megvalósításához szükséges tárgyi feltétel, továbbá minden egyéb speciális feltétel (például szoftver):
12. A képzés 3. modulja (alkalmasságértékeléssel kapcsolatos ismeretek) I. A modul által lefedett szakterület megnevezése:
II. A modul kapcsolódásai más szakterületekkel (előfeltétel, szakmai ráépülés, folyamatokban való átfedés):
III. A modul időigénye: legalább 1 óra
IV. A modul tartalma (a tematika kibontása valamilyen logikai elv alapján, így pl. az általánosságoktól a specialitásokig haladva, vagy a kronológiai sorrendet alapul véve):
V. A modul feldolgozásához javasolt irodalom (megfelelő hivatkozási/elérési megjelöléssel):
VI. A modul megvalósításához szükséges tárgyi feltétel, továbbá minden egyéb speciális feltétel (például szoftver):
2. melléklet a 37/2017. (XII. 27.) MNB rendelethez
A képzés 1. modulja (általános ismeretek)
1. A pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról szóló hatályos tőkepiaci jogszabályok megfelelő ismerete
1.1. Tőkepiaci alapismeretek, különösen: hazai tőkepiaci jogszabályok és Európai Uniós tőkepiaci jogi aktusok;
az értékpapírok fajtái és jellemzői
1.2. Az értékpapírok előállítása és forgalomba hozatala, különösen: alapfogalmak; jegyzés, aukció; ISIN-azonosító;
ajánlattevő; sorozatban kibocsátott értékpapír; nyomdai és dematerializált előállítás; nyilvános forgalomba hozatal és szabályozott piacra történő bevezetés; nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
1.3. Befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységek, valamint pénzügyi eszközök 1.4. Pénzügyi eszközök forgalmazása, számlavezetés, az ügyfél eszközeinek védelme
1.5. Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás, különösen: bennfentes információ fogalma; bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése; bennfentes személy ügyletkötéseinek bejelentése; bennfentes nyilvántartás
1.6. Titoktartás (a banktitok, az értékpapírtitok, a fizetési titok, az üzleti titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok)
1.7. Kereskedési helyszínek (szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, szervezett kereskedési rendszer) és kereskedés és azok elszámolása
1.8. Kollektív befektetési formák, különösen: ABA definíciója; ÁÉKBV definíciója; kockázati tőkealap definíciója;
nettó eszközérték definíciója; zárt végű és nyílt végű befektetési alap definíciója
1.9. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok 2. A tőkepiaci szereplőkkel kapcsolatos információk megfelelő ismerete
2.1. Alapfogalmak, különösen: befektető, forgalmazó, kibocsátó, szabályozott piac, közvetítő, szolgáltató
2.2. Az MNB mint felügyeleti hatóság, különösen: az MNB felügyeleti hatásköre és eljárásai; az MNB által alkalmazható intézkedések
2.3. Befektetési vállalkozás működése és befektetési szolgáltatások szabályai, különösen: tárgyi, technikai és szervezeti feltételek; befektetési szolgáltatás közvetítésének szabályai; felelősségi szabályok, kontrollfunkciók (belső ellenőrzés, jogszabályoknak való megfelelés, kockázatkezelés)
2.4. A Befektető-védelmi Alap (BEVA), különösen: a BEVA feladata, tagjai; a BEVA-ból történő kifizetés; a BEVA szervezete
2.5. Fogyasztóvédelem (kereskedelmi gyakorlat)
3. Az ügyletkötés során teljesítendő kötelezettségekkel kapcsolatos ismeretek 3.1. A befektetővédelemre vonatkozó alapelvek
3.2. Az ügyfél-tájékoztatás általános szabályai
3.3. A szolgáltatás nyújtás feltételei, különösen: előzetes tájékoztatási kötelezettség; előzetes tájékozódási kötelezettség; az ügyfél minősítése (lakossági ügyfél, szakmai ügyfél, elfogadható partner)
3.4. Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése 3.5. A szerződések és a megbízások nyilvántartása
3.6. A megbízás végrehajtása, különösen: az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció; a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; a halasztott pénzügyi teljesítés; a megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
3.7. A portfóliókezelési tevékenység jellemzői
3.8. Az értékpapír-kölcsönzés, a befektetési elemzés és a befektetési hitelezés szabályai 3.9. Kockázatvállalás és kockázatkezelés
3.10. Közvetítők igénybevételére vonatkozó szabályok 3.11. Befektetési tanácsadás
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 38/2017. (XII. 27.) MNB rendelete
a Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról szóló 27/2013. (XII. 10.) MNB rendelet módosításáról
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról szóló 27/2013. (XII. 10.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdésében a „40” szövegrész helyébe a „45” szöveg lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Nagy Márton s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 39/2017. (XII. 27.) MNB rendelete
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és
az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet módosításáról
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (3) bekezdésében, és a 9. alcím tekintetében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározottakon kívül egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele
1. a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
2. olyan társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
3. a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
4. helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a 3. pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
5. az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve,
6. sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati haláleseti életbiztosítást köt,
7. az életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, olyan biztosítást köt, amelynek az éves biztosítási díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot vagy amennyiben az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot,
8. számára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltatója által az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti munkáltatói hozzájárulásként fizetett havi összeg nem haladja meg egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 30%-át, önkéntes nyugdíjpénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 50%-át, 9. munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba az alkalmazottai javára fizetett, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti célzott szolgáltatás finanszírozására teljesített összes befizetés éves szinten nem haladja meg a munkáltatónak a szolgáltatóban tagsági jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak létszáma és a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér szorzatának összegét,
10. által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg éves szinten nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint érvényesíthető adókedvezmény maximális mértékének igénybevételéhez jogosító befizetés összegét,
11. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítást köt, ide nem értve a szerződés teljes vagy részleges visszavásárlására vonatkozó ügyletet,
12. lakás-előtakarékossági szerződést köt, amely alapján az éves elhelyezendő megtakarítás összege nem haladja meg a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti legmagasabb összegű éves állami támogatás maradéktalan igénybevételéhez szükséges összeget, vagy
13. elektronikuspénz-birtokos, és a részére kibocsátott elektronikus pénz
a) mindenkori egyenlege nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, és adott naptári évben legfeljebb kettőszázhatvanezer forint értékben történő elektronikus pénz visszaváltását teszi lehetővé a kibocsátó, és ebből a készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg nem haladja meg a huszonötezer forintot, és
b) olyan elektronikus pénz terhére vagy más olyan jellegű forrás felhasználásával nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg.
(2) A Pmt. 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámolási Központot működtető intézmény a Pmt.-ben és az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakhellyel vagy székhellyel, és kettőmillió-ötszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének teljesítésére irányulóan ad ügyleti megbízást.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Nagy Márton s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke