NYUGAT-MAGYARORSZÁGI
4. A kirendelt védő díja
7. § (1) A védőt munkadíj címén az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg.
(2) Ha a védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, az (1) bekezdésben meghatározott munkadíj a felével emelhető.
(3) Ha az eljárási cselekményt valamilyen okból nem lehetett megtartani, a védőt a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg illeti meg.
(4) A felülvizsgálati eljárásban az indítvány megfogalmazásáért a bíróság a védő vagy ügyvédi iroda részére legalább a kirendelt ügyvédi óradíjnak, legfeljebb annak tízszeresének megfelelő összegű munkadíjat állapíthat meg.
A felülvizsgálati indítvány elbírálása céljából tartott ülésen részt vevő védő díjára az (1)–(3) bekezdés az irányadó.
(5) A fogva tartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélés esetén a védő díjazására az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a terhelttel folytatott megbeszélésért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg jár. A megbeszélés időtartamát a terhelt fogva tartását foganatosító szerv igazolja a büntetőügyben eljáró hatóság részére.
(6) A védőt erre irányuló indítványára a büntetőügy iratainak tanulmányozásáért minden megkezdett száz oldal irat után – függetlenül attól, hogy az ügyben hány terhelt védelmét látja el, az iratokat hány alkalommal tanulmányozta, és hogy az iratokat helyettes útján tanulmányozta-e – a kirendelt ügyvédi óradíj összege, de ügyenként összesen legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának megfelelő összegű munkadíj illeti meg. A munkadíj megállapításánál nem vehető figyelembe arról az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyv, amelyen a védő részt vett, továbbá olyan irat, amelyet a védő készített, vagy önállóan, illetve csatolmányként nyújtott be.
8. § (1) A kirendelt védőnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság indítványra, a kirendelt védő által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg.
(2) Ha a kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a készkiadásokról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
9. § (1) A kirendelt védő díját a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint annak felmerülésekor az a bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság állapítja meg és előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült.
(2) Az irattanulmányozásért járó munkadíj iránti igényt a büntetőügy nyomozási, vádemelési és bírósági szakában legfeljebb egy ízben, legkorábban az irattanulmányozást követő eljárási cselekmény alkalmával annál a nyomozó hatóságnál, ügyésznél, bíróságnál kell előterjeszteni, amely előtt a büntetőügy folyamatban van. A munkadíjat ez a nyomozó hatóság, ügyész, bíróság állapítja meg és előlegezi.
5. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
11. § E rendelet 1–4. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. § Hatályát veszti a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet.
Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter
Az igazságügyi miniszter 33/2017. (XII. 27.) IM rendelete
a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet [a továbbiakban: 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet] 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, valamint az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalásáért a közjegyzőt – az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével – a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti díj és költségátalány illeti meg. A közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző ezen felül összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejűleg az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges két darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében.”
(2) A 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a következő 30/J. §-sal egészül ki:
„30/J. § A közjegyzőt a közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztéséért a 9. § szerinti munkadíj, ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a 12. § (2) bekezdés d) pont szerinti munkadíjjal azonos mértékű munkadíj illeti meg. Az egyezségi eljárás lefolytatása esetén a 7. § nem alkalmazható.”
(3) A 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 4. § (2) bekezdésében a „[Ktv. 131. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Ktv. 131. § (1) bekezdés, 147/A. §]” szöveg lép.
2. § Ez a rendelet 2018. február 1. napján lép hatályba.
Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter
Az igazságügyi miniszter 34/2017. (XII. 27.) IM rendelete
az ügyész, a perindításra feljogosított személy és az ügygondnok polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő részvétele miatt, valamint a bírósági szervezet érdekkörében elhárítható ok következtében felmerült perköltség kifizetéséről
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés i) pontjában,
a 2. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) Ha a bíróság a perköltség viseléséről döntő határozatában az ügyész, a perindításra feljogosított személy és az ügygondnok helyett az államot kötelezi a perköltség annak egy része vagy hányada (a továbbiakban: perköltség) megfizetésére, a perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: gazdasági hivatal) fizeti ki a jogosultnak.
(2) Az első fokon eljárt bíróság tizenöt napon belül megküldi a gazdasági hivatalnak az állam perköltségviseléséről döntő jogerős határozatot és
a) – ha ilyen rendelkezésre áll – a jogosultnak a fizetési számla számát és a számlatulajdonos nevét is tartalmazó nyilatkozatát arról, hogy a perköltség megfizetését átutalással kéri, vagy
b) – ha ilyen rendelkezésre áll – a jogosult által tett nyilatkozatot az összeg átvételére meghatalmazott nevéről és postai címéről.
(3) A gazdasági hivatal a perköltséget a kifizetéshez szükséges iratok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizeti meg
a) átutalással vagy
b) kiutalással a jogosult részére a bírósági határozatban lévő, vagy a (2) bekezdés b) pontja szerint meghatalmazottnak a nyilatkozatban szereplő címére.
(4) Ha a perköltség kifizetése a jogosult által megadott adatok téves volta miatt eredménytelen, vagy a jogosult az összeget nem veszi át, a kifizetés – ha annak akadálya elhárul – az elévülési időn belül kérelemre teljesítendő.
(5) Ha a jogerős határozat végrehajthatóságát felfüggesztették, csak ennek megszüntetését követően van helye a kifizetés iránti intézkedésnek. Erről a bíróság szükség esetén soron kívül értesíti a gazdasági hivatalt.
2. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 93. § (3) bekezdése alapján a bíróság az államot kötelezi bármelyik fél, beavatkozó vagy érdekelt (a továbbiakban együtt: fél) perköltsége azon részének a megfizetésére, amely a bírósági szervezet érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok következtében merült fel.
(2) A fél személyes eljárása miatt felmerült, az (1) bekezdés szerinti perköltségrész összegének a meghatározása során a tanúk költségtérítéséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A perköltségrész kifizetésére az 1. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.
3. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
4. § Hatályát veszti
a) az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályairól szóló 35/2012. (VIII. 15.) KIM rendelet és
b) a bíróság érdekkörében felmerült, elhárítható ok következtében keletkezett költségek viseléséről szóló 12/2002. (VI. 24.) IM rendelet.
Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter
Az igazságügyi miniszter 35/2017. (XII. 27.) IM rendelete
az igazságügyi szakértői tárgyú, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;
a 2. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;
a 3. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 10. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró
belügyminiszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1–6., 8., 10. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9., 11. és 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet módosítása
1. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § Ha e rendelet szabályait 2018. január 1-jén vagy azt követően kell alkalmazni, a 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 12. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
2. Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosítása
2. § Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendeletnek az új polgári perrendtartásról és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2017. (XII. 21.) IM rendelettel megállapított 1. § (1) és (4) bekezdését, valamint 10. § (1) bekezdését a 2018. január 1-jét követően kibocsátott kirendelő döntések és létrejött megbízások esetében kell alkalmazni.”
3. Az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről és működéséről szóló 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet módosítása
3. § Az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről és működéséről szóló 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület, az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület (a továbbiakban együtt: szakértői testület) az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szerinti igazságügyi szakértői testület, amely e rendeletben foglaltak szerint végzi tevékenységét.
(2) A jogi személy szakértői testület alapító okiratát – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja ki.
(3) A szakértői testület működtetésének fedezetét tevékenységéből származó bevételei biztosítják.”
4. § Az IRM rendelet 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elnök
a) összehívja és vezeti a szakértői testület teljes ülését, javaslatot tesz a napirendre és előkészíti a teljes ülés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát,
b) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti az ügyrendet és annak módosítását, majd annak elfogadása esetén jóváhagyásra felterjeszti azt a miniszterhez,
c) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a jogi személy szakértői testület éves költségvetését, d) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót,
e) jogi személy szakértői testület esetén előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti éves számviteli beszámolót,
f) gondoskodik a teljes ülés döntéseinek végrehajtásáról,
g) gondoskodik a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámoló és – jogi személy szakértői testület esetén – az éves számviteli beszámoló miniszternek való benyújtásáról,
h) gondoskodik az eseti bizottságok kijelöléséről, illetve – szükség szerint – az eseti bizottság tagjainak módosításáról,
i) munkáltatói jogokat gyakorol a szakértői testület munkavállalói felett, j) évente tájékoztatja a szakértői testület működéséről a minisztert.”
5. § Az IRM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök, illetve az elnökhelyettes munkáját a szakértői testület titkára (a továbbiakban: titkár) segíti, akit – a szakértői testület elnökének javaslatára – öt évre a miniszter nevez ki.”
6. § Az IRM rendelet 10. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakértői testület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának a tisztségére vonatkozó megbízatása megszűnik, ha)
„b) tisztségviselői megbízatását a miniszter – a szakértői testület elnöke vagy elnökhelyettese esetén a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – visszavonja,”
7. § Az IRM rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A szakértői testület évente legalább egyszer teljes ülést tart a tárgyév május 31. napjáig. A teljes ülést a szakértői testület elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A teljes ülés
a) elfogadja és módosítja a szakértői testület ügyrendjét, az ügyrend elfogadásával, illetve módosításával dönt a szakértői testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát megillető tiszteletdíj mértékéről,
b) jóváhagyja a jogi személy szakértői testület éves költségvetését,
c) jóváhagyja a jogi személy szakértői testület éves számviteli beszámolóját, d) jóváhagyja a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót, e) ellátja az ügyrendben meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A teljes ülés abban az esetben határozatképes, ha azon a szakértői testület tagjainak több mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén megismételt ülést kell tartani. A teljes ülés határozatképtelensége esetére összehívott megismételt ülés a résztvevők számától függetlenül határozatképes. A teljes ülés döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(4) A teljes ülés a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámoló jóváhagyására vonatkozó döntését elektronikus hírközlő eszköz útján is meghozhatja az ügyrendben részletezettek szerint. Az ügyrendben meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját akként, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen.”
8. § Az IRM rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A szakértői testület a tagok által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
(2) A jogi személy szakértői testület éves számviteli beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni és a teljes ülésnek jóváhagyni. A teljes ülés által jóváhagyott éves számviteli beszámolót az elnök írja alá.
(3) A szakértői testület elnöke az ügyrendet, a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót és – jogi személy szakértői testület esetén – az éves számviteli beszámolót annak jóváhagyásától vagy elfogadásától számított 7 napon belül benyújtja a miniszternek.
(4) A szakértői testület tagjainak névsorát, ügyrendjét, az éves munkáról szóló beszámolót és az éves számviteli beszámolót a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi.”
9. § Az IRM rendelet 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az eseti bizottság a szakértői véleményt zárt ülésen vagy ülés tartása nélkül, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével alakítja ki. A szakértői testület ügyrendjében meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját akként, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen. Ülés tartása esetén a bevont szakértő az ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Az ülésről, valamint – ha a szakértői vélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra – a szakértői vélemény kialakításának folyamatáról emlékeztető készül, amelyet az eseti bizottság elnöke ír alá.
(3) Az eseti bizottság ülés tartása esetén akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van. Ha a szakvélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra, az eseti bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag
közli véleményét az eseti bizottság többi tagjával. Az eseti bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Az eseti bizottság a szakvéleményt saját szakmai felelőssége mellett, a szakértői testület nevében adja. Ülés tartása esetén a szakértői véleményt az eseti bizottság valamennyi tagja aláírásával látja el. Ha a szakvélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra a szakértői véleményt az eseti bizottság elnöke írja alá azzal, hogy utal az ülés tartása nélküli döntéshozatalra.”
10. § Az IRM rendelet 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eseti bizottság működésének részletes szabályait a szakértői testület ügyrendjében szabályozza.”
11. § Az IRM rendelet „A szakértői testület díjazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A szakértői testület tagjainak díjazása
19. § A szakértői vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait díj illeti meg. E díj mértékét a szakértői testület ügyrendjében kell meghatározni és azt a szakértői testülethez befolyt díjból kell megfizetni.”
12. § Az IRM rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 50 tagból áll.
(2) Ha a Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület jogi személyként működik, alapító okiratát a miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter egyetértésével adja ki.”
13. § Az IRM rendelet 30/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület nem járhat el az R.)
„b) 11. számú melléklete C) részének 2. pontjában megjelölt idegenforgalom szakterületen felmerült szakkérdésekben.”
14. § Az IRM rendelet 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A jogi személyiséggel nem rendelkező Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület részére – a testület elnökével együttműködve, az elnök által rendelkezésre bocsátott iratok, információk alapján – a bevételek elszámolásával és a kiadások teljesítésével összefüggő pénzügyi, adózási és számviteli feladatokat, az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási jogosultságokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látja el.”
15. § Az IRM rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében az „Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg,
b) 21. §-ában az „erdőgazdasági” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodási” szöveg,
c) 23. §-ában az „élelmiszer-biztonság” szövegrész helyébe az „élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőségügy”
szöveg,
d) 30/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „műemlékvédelem” szövegrész helyébe a „műemléki érték dokumentálása” szöveg,
e) 30/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „lakás- és építésügyi” szövegrész helyébe a „lakás- és építésügyi, valamint településrendezési” szöveg,
f) 30/A. § (2) bekezdés ab) alpontjában a „műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme” szövegrész helyébe az „iparjogvédelem” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az IRM rendelet a) 18. § (5) bekezdése, b) 2. számú melléklete.
4. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 11. § és a 16. § b) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter
A nemzetgazdasági miniszter 47/2017. (XII. 27.) NGM rendelete
a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 148. § (2) bekezdés a)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: 45/2016. NGM rendelet) 9. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizonylat-kiállító program jövedéki célra való felhasználásának feltétele az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túl, hogy a program]
„c) ha a bizonylat szigorú számadású jellegének biztosítása az állami adó- és vámhatóságtól igényelt sorszámtartomány felhasználásával történik – a szállítólevél, valamint azon okmány kivételével, amelyet az állami adó- és vámhatóságtól eltérő hatóság forgalmaz és hitelesít –, az állami adó- és vámhatóság által az adott időszakra – az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelemre – kiadott sorszámok felhasználását emelkedő számsorrendben, kizárólag egy alkalommal tegye lehetővé a bizonylat kiállítása során és az állami adó- és vámhatóság által kiadott sorszámok esetén önálló sorszámgenerálást vagy ugyanazon számsorrend újbóli felhasználását ne tegye lehetővé.”
2. § A 45/2016. NGM rendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításnál alkalmazott elektronikus okmányok elektronikus benyújtásának feltétele, hogy az okmányt alkalmazni kívánó személy az állami adó- és vámhatósághoz az első elektronikus dokumentum küldését megelőzően bejelentse, hogy elektronikus dokumentumainak benyújtására a Jöt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási módok melyikét kívánja alkalmazni.”
3. § A 45/2016. NGM rendelet 36. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az EKO nyomtatványa az állami adó- és vámhatóságtól is beszerezhető.”
4. § A 45/2016. NGM rendelet 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő által közúti járművek üzemanyagaként forgalmazható
„(3) Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő által közúti járművek üzemanyagaként forgalmazható