MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{37. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2021. március 5., péntek

Tartalomjegyzék

105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről

szóló kormányrendeletek módosításáról 1509

106/2021. (III. 5.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgálatra berendelés és az egészségügyi szolgáltatás

biztosításának veszélyhelyzeti különös szabályairól 1512 107/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A rezidenseknek a veszélyhelyzeti betegellátásban történő részvételével

kapcsolatos egyes kérdésekről 1513

108/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló

60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról 1515

109/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló

548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 1516 110/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.)

Korm. rendelet, valamint a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.)

Korm. rendelet módosításáról 1517

10/2021. (III. 5.) EMMI rendelet A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet és a törzskönyvezett

gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló

32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról 1520 11/2021. (III. 5.) EMMI rendelet A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi

tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló

62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet módosításáról 1521

12/2021. (III. 5.) ITM rendelet A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri rendeletek

módosításáról 1521

105/2021. (III. 5.) KE határozat Egyetemi tanári kinevezésről 1528

1096/2021. (III. 5.) Korm. határozat Az ország működéséhez szükséges stratégiai célú állami és nem állami gazdasági társaságok és szervezetek veszélyhelyzetben történő

támogatásáról 1528 1097/2021. (III. 5.) Korm. határozat A 2020. évben kedvezményes villamos energia felhasználásra jogosult

költségvetési intézmények kijelöléséről 1529

1098/2021. (III. 5.) Korm. határozat A 2021. évben kedvezményes villamos energia felhasználásra jogosult

költségvetési intézmények kijelöléséről 1534

(2)

Tartalomjegyzék

1099/2021. (III. 5.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról, továbbá

előirányzat-túllépés és éven túli kötelezettségvállalás engedélyezéséről 1536 1100/2021. (III. 5.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi

Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaságvédelmi programok, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka előirányzatból történő,

valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 1542 1101/2021. (III. 5.) Korm. határozat A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint

a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében

finanszírozott egyes projektek támogatásának növeléséről 1550 1102/2021. (III. 5.) Korm. határozat Az EFOP-2.1.1-16-2016-00022 azonosító számú („4 új lakásotthon

létrehozása Szikszón” című) projekt támogatásának növeléséről 1555 1103/2021. (III. 5.) Korm. határozat A KEHOP-2.1.1-15-2016-00021 azonosító számú, „Ivóvízminőség-javítás

Hajdúbagoson” és a KEHOP-2.1.3-15-2016-00005 azonosító számú

„Vízminőség-javítás Nyírlugos város szolgáltatási területén” című projektek támogatásának növeléséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének

megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 1557 1104/2021. (III. 5.) Korm. határozat A 2022. évi Felnőtt Judo Világbajnokság megrendezése érdekében

szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1369/2019. (VI. 25.)

Korm. határozat módosításáról 1560

10/2021. (III. 5.) ME határozat Helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 1561

11/2021. (III. 5.) ME határozat Főiskolai tanárok kinevezéséről 1561

(3)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

(2) A Szocho tv. alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2021. március hónap tekintetében nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató

a) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.”

2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban:

Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.”

3. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2021. március hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét, és nem csökkenti a Katv. 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2021. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.”

4. § Az R. 5. § (1) bekezdése a következő 26–56. ponttal egészül ki:

(Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként)

„26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenységet, 27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenységet, 28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenységet,

29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenységet,

30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenységet, 31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenységet,

32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenységet, 33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenységet,

34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenységet, 35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenységet, 36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenységet, 37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenységet, 38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenységet,

(4)

39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenységet, 40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenységet, 41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenységet,

42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenységet, 43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenységet,

44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó, 45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenységet,

46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenységet, 47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenységet, 48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenységet,

49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenységet, 50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenységet,

51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenységet,

52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenységet,

53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenységet, 54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenységet,

55. M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenységet vagy 56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenységet”

(folytató kifizető jogosult.)

5. § Az R. 5. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az (1) bekezdés 39. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjednek ki az 1–4/A. §, valamint a 14. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

(2c) Az (1) bekezdés 42. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjednek ki az 1–4/A. §, valamint a 14. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi.

(2d) Az (1) bekezdés 49. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjednek ki az 1–4/A. §, valamint a 14. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.”

6. § Az R. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § Az 5. § (4) bekezdésétől és a 14. § (5) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdés 26–56. pontja szerinti tevékenységet folytató kifizető az 1. alcím szerinti adófizetési kedvezményre és a 3. alcím szerinti bértámogatásra 2021. év március hónap tekintetében jogosult.”

7. § Az R. 5. § (3) bekezdésében az „a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak” szövegrész helyébe az „az adózónak”

szöveg lép.

8. § Hatályát veszti

a) az R. 5. § (1) bekezdés 26–56. pontja, b) az R. 5. § (2b)–(2d) bekezdése és c) az R. 19. §-a.

2. A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása

9. § A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény 2021. március hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, egyszer 30 napra.”

3. A bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása 10. § A bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől a) az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint

(5)

b) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság

tulajdonában lévő – (2) bekezdés szerinti – helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

(2) Az (1) bekezdés alapján azon helyiség tekintetében nem követelheti a bérbeadó a bérleti díjat, amely esetében a bérleti szerződés – az 1–31. pont szerinti tevékenységre vonatkozóan – e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött, és amelyben a bérlő 2021. március 3. napján

1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, 2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem, 3. textil-kiskereskedelem,

4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,

5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem, 6. könyv-kiskereskedelem,

7. papíráru-kiskereskedelem,

8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem, 9. sportszer-kiskereskedelem,

10. játék-kiskereskedelem, 11. ruházat kiskereskedelem, 12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, 13. óra-, ékszer-kiskereskedelem, 14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem, 15. használtcikk bolti kiskereskedelem, 16. videokazetta, lemez kölcsönzése,

17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése, 18. egyéb foglalás,

19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó, 20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,

21. lábbeli, egyéb bőráru javítása, 22. bútor, lakberendezési tárgy javítása, 23. óra-, ékszerjavítás,

24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása, 25. fodrászat, szépségápolás,

26. m.n.s. egyéb személyi szolgáltatás,

27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,

28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás, 29. járművezetés oktatás,

30. m.n.s. egyéb oktatás, 31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

(3) A (2) bekezdés 14. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

(4) A (2) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi.

(5) A (2) bekezdés 24. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

(6) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján e rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. március 16. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.”

4. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § 2021. április 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(6)

A Kormány 106/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

az egészségügyi szolgálatra berendelés és az egészségügyi szolgáltatás biztosításának veszélyhelyzeti különös szabályairól

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az országos kórház-főigazgató – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint, határozattal berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére azon egészségügyi dolgozót, aki

a) az egészségügyről szóló törvény szerinti működési nyilvántartásban érvényes bejegyzéssel szerepel, és b) e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően nem állami vagy nem önkormányzati fenntartású

vagy tulajdonú egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet végez, vagy kormányzati igazgatási szervvel szolgálati jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti berendelés nem alkalmazható

a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezet személyi állományára,

b) a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók esetében,

c) az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetében,

d) arra az egészségügyi dolgozóra, akinek a jogviszonya az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján nem alakult át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, továbbá

e) a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a háziorvosi ügyeleti feladat keretében egészségügyi tevékenységet végző személyek esetében.

(3) Az egészségügyi dolgozót egészségügyi tevékenység végzésére állami vagy önkormányzati fenntartású szolgáltatóhoz lehet az országos kórház-főigazgató által meghatározott időtartamra, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig berendelni.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés

a) az egészségügyi dolgozó várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, b) az egészségügyi dolgozó gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, c) az egészségügyi dolgozó hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, vagy

d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti nyugellátásban részesülő egészségügyi dolgozóra, ha nem kapott SARS-CoV-2 elleni védőoltást, valamint igazoltan 6 hónapon belül nem esett át a COVID-19 betegségen.

(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatban kijelölt egészségügyi szolgáltató és a berendelt személy között szerződés jön létre, amely alapján a berendelt személy egészségügyi tevékenységet végez. A létrejött jogviszonyra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt megfelelően kell alkalmazni.

(6) A berendelés ideje alatt a berendelt egészségügyi dolgozó tekintetében munkáltatónak az (1) bekezdés szerinti határozatban kijelölt egészségügyi szolgáltató minősül.

(7) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint megállapított, a feladatellátásért járó pénzbeli ellentételezést az az egészségügyi szolgáltató biztosítja, ahol az egészségügyi dolgozó a berendelés alapján egészségügyi tevékenységet végez. Az egészségügyi dolgozó jogosult a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos utazási és szállásköltségeinek megtérítésére, azzal, hogy a költségtérítés mértékét, módját és az elszámolási rendjét az országos kórház-főigazgató határozza meg.

(8) Az országos kórház-főigazgató berendelésről szóló határozata tartalmazza a) a munkavégzés helyét,

b) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzés kezdő és befejező időpontját és

c) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéshez kapcsolódó szállási és utazási feltételeket.

(7)

(9) Az (1) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtható. Az országos kórház-főigazgató a határozatát visszavonja, ha az egészségügyi dolgozó által jelzett, a (4) bekezdésben felsorolt mentességi ok valamelyike fennáll.

(10) Az egészségügyi dolgozó berendelésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya a berendelés időtartama alatt nem szüntethető meg.

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató, kártalanítás mellett, határozattal bármely – nem állami vagy önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú – egészségügyi szolgáltatót kötelezheti a SARS-CoV-2 vírus elleni védekezéshez szükséges ingatlan, valamint ingó eszközök és felszerelések rendelkezésre bocsátására a kijelölt állami vagy önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú egészségügyi intézmény részére.

(2) A kártalanítást a kötelezett egészségügyi szolgáltató kérelmére kell megállapítani. A kérelmet az országos kórház-főigazgatóhoz kell benyújtani. A kérelmet a benyújtástól számított 60 napon belül kell elbírálni.

(3) A kártalanítás fedezetét a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az Országos Kórházi Főigazgatóság költségvetésében biztosítja.

(4) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

a) az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának szabályait,

b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét, d) az igénybevétel tárgyának az igénybevétel napján nyilvántartott könyv szerinti értékét,

e) a biztosítás alapján megtérülő összeget.

(5) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.

(6) A kártalanítás megfizetésére a döntés véglegessé válásának napjától számított 45 napon belül kerül sor.

(7) A ténylegesen felmerült kárát és költségét az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató igényelheti. Nem jár kártalanítás, ha az ingó és ingatlan rendelkezésre bocsátása nem akadályozta az igénybevétel tárgyának rendeltetésszerű használatát.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.

miniszterelnök

A Kormány 107/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

a rezidenseknek a veszélyhelyzeti betegellátásban történő részvételével kapcsolatos egyes kérdésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló rezidens számára a rezidens elsődleges képzési helyének minősülő egészségügyi szolgáltatótól eltérő egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a munkavégzés helyeként, ha azt a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása vagy egyéb ellátási érdek indokolja.

(8)

(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetőjének utasításai szerint a rezidens részt vesz az egészségügyi szolgáltató feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti munkavégzés időtartama a rezidens szakképzésének gyakorlati idejébe beszámít.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés

a) a rezidens várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,

b) ha a rezidens a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos, c) a rezidens gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

d) a rezidens hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg a rezidens esetében.

(5) Az országos kórház-főigazgató a rezidenst legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatja a) a munkavégzés kijelölés szerinti helyéről,

b) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzés időtartamáról,

c) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzés idejére járó illetményéről és

d) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.

(6) A rezidens az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kijelölt munkahelyen történő munkavégzés a (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

(7) A rezidens az (1) bekezdés szerinti munkavégzés időtartamára jogosult

a) az egészségügyi szolgálati munkaszerződésében foglalt illetményére, amit a rezidens elsődleges képzési helyének minősülő egészségügyi szolgáltató biztosít, és

b) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos utazási és szállásköltségeinek megtérítésére azzal, hogy a költségtérítés mértékét, módját és elszámolási rendjét az országos kórház-főigazgató határozza meg.

2. § Az 1. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban lévő rezidensekre, hogy az országos kórház-főigazgató helyett a honvédelmi miniszter jelölheti ki a munkavégzés helyeként a rezidens elsődleges képzési helyétől eltérő egészségügyi szolgáltatót, valamint a honvédelmi miniszter tesz eleget az 1. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek, és határozhatja meg az 1. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt költségtérítés mértékét, módját és elszámolási rendjét.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.

miniszterelnök

(9)

A Kormány 108/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A SARS-CoV-2 koronavírus (a továbbiakban: koronavírus) elleni védettség igazolása]

„b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás (a továbbiakban: oltottság)”

[tényének az igazolásával történik.]

2. § (1) Az R. 2. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálatot megelőzően az érintettnek a Magyarországon működő egészségügyi szolgáltatót tájékoztatnia kell arról, hogy a koronavírus elleni ellenanyag kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatot a védettségi igazolvány kiállítása céljából kéri.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti tájékoztatás esetén a Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató a leletet, a) ha az elvégzett laboratóriumi vizsgálat az érintett szervezetében valamely koronavírus elleni ellenanyag tekintetében pozitív eredményt hozott, az „Az igénylő szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van.”

szöveggel,

b) ha az elvégzett laboratóriumi vizsgálat az érintett szervezetében egyetlen koronavírus elleni ellenanyag tekintetében sem hozott pozitív eredményt, az „Az igénylő szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag nincs jelen.” szöveggel

látja el.”

(2) Az R. 2. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A védettségi igazolványt – a (3) bekezdés szerinti esetben – a jogosult természetes személy részére Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: hatóság)]

„c) ha az oltás beadására 2021. március 1. napját megelőzően került sor, 2021. március 15. napjáig, d) ha az oltás beadására 2021. március 1. napját követően került sor, 8 napon belül”

[hivatalból állítja ki.]

3. § Az R. a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § (1) E rendeletnek a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 108/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 2. § (4a) és (4b) bekezdése hatálybalépése előtt a 2. § (4) bekezdése szerint védettségi igazolvány kiállítása céljából a Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által laboratóriumban elvégzett vizsgálat eredménye alapján abban az esetben állítható ki a védettségi igazolvány, ha a lelet egy vagy több koronavírus elleni ellenanyag tekintetében pozitív eredményt hozott.

(2) Ha a Módr1. hatálybalépése előtt az alapimmunizáláshoz két oltás volt szükséges, e rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított 1. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 2. § (6) bekezdés c) és d) pontját azon személyekre is alkalmazni kell, akik a Módr1. hatálybalépése előtt kapták meg az első oltásukat.”

4. § Az R. 2. § (9) bekezdésében a „védőanyagnak” szövegrész helyébe az „ellenanyagnak” szöveg lép.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

miniszterelnök

(10)

A Kormány 109/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Magyar Honvédség a veszélyhelyzet ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az Operatív Törzs felkérése alapján közreműködik a SARS-CoV-2 koronavírus elleni tömeges oltási feladatok biztosításában a kapacitásai, valamint az egyéb, a veszélyhelyzet és a járványügyi készültség ideje alatt ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett.”

2. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

2. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A honvéd tisztjelölt a Hjt. 230. § (5) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet megszűnéséig a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat ellátására is vezényelhető, amely esetben a Hvt. e feladat ellátására vonatkozó rendelkezéseit a honvéd tisztjelöltre is alkalmazni kell.

(9) A (8) bekezdés szerinti feladat ellátására vezényelt honvéd tisztjelölt napi szolgálatteljesítése tekintetében a Hjt. 225. § (2) bekezdésétől eltérően a Hjt. 96. és 101. §-át kell alkalmazni.”

3. § Az R. 1. § (1) bekezdésében a „2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe a „2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban:

Hvt.)” szöveg, az „(a továbbiakban együtt: vezényelt állomány) naponta” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt:

vezényelt állomány), valamint a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerinti honvéd tisztjelöltek naponta” szöveg lép.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök

(11)

A Kormány 110/2021. (III. 5.) Korm. rendelete

a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 2. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása 1. § A halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2014.

(XII. 12.) Korm. rendelet] a következő 1/A. és 1/B. §-sal egészül ki:

„1/A. § Haltermelési létesítményben jogosulatlanul horgászó vagy haltermelési létesítmény partján halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő horgászkészséggel tartózkodó és jogosultságát a halgazdálkodási hatóságnál 15 napon belül nem igazoló személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén: 10 000–30 000 forint.

1/B. § Az egy időben horgászatot és rekreációs halászatot folytató személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke 20 000–50 000 forint.”

2. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A jogosulatlanul halászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke)

„d) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen – a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 35. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – folytatott halászati tevékenység esetén: 50 000–500 000 forint.”

3. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. § l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) által tiltott vagy nem megengedett eszközzel vagy módon, vagy tilalmi időben történő horgászat vagy halászat esetén a halvédelmi bírság mértéke]

„l) az állami halászjegyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a területi jegyen feltüntetett eszköztől vagy eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés, továbbá a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelölés nélküli vagy nem a halászati tevékenység végzésére jogosult jelölésével ellátott eszköz használata esetén, valamint kihelyezett varsák esetén az eszközök között mért, minimálisan előírt távolság be nem tartása esetén: 50 000–200 000 forint, m) a halászati engedélyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a halászati engedélyben feltüntetett eszköztől vagy eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés, továbbá a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelölés nélküli vagy nem a halászati tevékenység végzésére jogosult jelölésével ellátott eszköz használata esetén:

50 000–500 000 forint,”

4. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A horgász regisztráció, a halászati engedély, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése, halfogásra jogosító okmány kiváltása során valótlan adatot szolgáltató személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke:

a) a halászattal, horgászattal vagy hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősség tárgyában valótlan nyilatkozat tétele vagy valótlan adat szolgáltatása esetén: 100 000 forint,

b) az érvényes állami horgászjeggyel – ideértve a turista állami horgászjegyet is –, állami halászjeggyel vagy halászati engedéllyel való rendelkezésre vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele vagy valótlan adat szolgáltatása esetén: 50 000 forint,

c) a fogási napló leadására vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele vagy valótlan adat szolgáltatása esetén:

10 000 forint.”

(12)

5. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § Halfogásra jogosító okmány kiváltására nem jogosult személy részére halfogásra jogosító okmányt értékesítő személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke:

a) állami horgászjegy vagy területi jegy kiadása esetén: 100 000 forint, b) állami halászjegy kiadása esetén: 200 000 forint.”

6. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre területi jegyet kiadó, ott horgászatot engedélyező vagy onnan térítés nélkül vagy térítésért őshonos halfaj egyedének elvitelét engedélyező személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke 10 000–500 000 forint.

(2) A Hhvtv. 21. § (1a) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke 10 000–500 000 forint.

(3) Idegen és nem honos fajok egyedeit haltermelési létesítménybe engedély nélkül telepítő személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság mértéke 50 000–500 000 forint.

(4) Halászati engedély birtokában kifogott törzsállomány egyedét kereskedelmi forgalomba hozó személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság mértéke 200 000–500 000 forint.”

7. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A Hhvtv. 34. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítő személyre kiszabható halvédelmi bírság mértéke 50 000–500 000 forint.”

8. § (1) A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult)

„a) a halgazdálkodási terv benyújtására vonatkozó kötelezettségének vagy a halgazdálkodási terv teljesítésére vonatkozó kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget: 250 000–

5 000 000 forint,”

(2) A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult)

„r) a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget: 50 000–100 000 forint, s) olyan területi jegy funkciójú okmányt ad ki, mely nem tartalmazza a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben a területi jegy esetében meghatározott kötelező tartalmi elemeket: 10 000–100 000 forint.”

(3) A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A halgazdálkodási hatóság által a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat – ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül –, továbbá ha jogosulatlan haltelepítést végez: 500 000–5 000 000 forint.”

9. § (1) A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:]

„b) az 1. § (1) bekezdésében, az 1/A. §-ban, az 1/B. §-ban, a 3. § b) pontjában, a 4. § q) és u) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben: 3–12 hónap,”

(2) A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. §-ban, a 10/A. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében, a 13. §-ban meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság az eltiltás időtartamát a Hhvtv. 43. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, különösen a kiszabott halvédelmi bírság mértékéhez arányosítva 3 hónap és 3 év közötti időtartamban állapítja meg.”

10. § A 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „10 000–30 000” szövegrész helyébe a „30 000–50 000” szöveg,

b) a 4. § nyitó szövegrészében az „A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.)” szövegrész helyébe az „A Hhvtv.” szöveg,

(13)

c) 4. § g) pontjában a „sorhoroggal, csapóhoroggal” szövegrész helyébe a „sorhoroggal, fenékhoroggal, csapóhoroggal” szöveg,

d) 4. § t) pontjában a „10 000–300 000” szövegrész helyébe a „10 000–500 000” szöveg, e) 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „halászati őrök” szövegrész helyébe a „halőrök” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. § c) pontjában a „kereskedelmi, továbbá” szövegrész.

2. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

12. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hhvtv. 56. § (1a) bekezdése tekintetében a Hhvtv. 56. § (4) és (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétellel és bejelentés fogadásával kapcsolatos feladatokat a NÉBIH látja el.”

13. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 35. §-ában az „a halász” szövegrész helyébe az „az ahhoz tartozó halász” szöveg lép.

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím 2021. április 1-jén lép hatályba.

miniszterelnök

(14)

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az emberi erőforrások minisztere 10/2021. (III. 5.) EMMI rendelete

a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet és

a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a következőket rendelem el:

1. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet módosítása

1. § A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A háziorvos az alapellátás keretében az egyéb szakképesítésének megfelelő egészségügyi szolgáltatást is nyújthat.”

2. A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosítása

2. § A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 5. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti módon és feltételek alapján rendelhet gyógyszert az a háziorvosi tevékenységet végző, valamint rend- és honvédelmi alapellátási tevékenységet végző orvos is, aki a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 11. § (4) és (4c) bekezdése szerinti szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik, ha szakképesítése megfelel a 2. és 3. mellékletben az adott szakképesítésre vonatkozó rendelési feltételeknek, és a tevékenységre a NEAK-kal szerződést kötött.”

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

(15)

Az emberi erőforrások minisztere 11/2021. (III. 5.) EMMI rendelete

a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet módosításáról

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 47. §-sal egészül ki:

„47. § (1) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatásának 2018. április 1-jétől kezdődő finanszírozási időszaka, valamint 2020. április 1-jétől kezdődő megvalósítási szakasza 2021. június 30-áig tart.

(2) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatásának igénybevételére irányuló pályázatot a 2021. évben a módszertani központ – a 10. § (3) bekezdésétől eltérően – 2021. április 15-éig írja ki.

(3) A fenntartó a 2021. évben – a 32. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – 2021. július 31-éig június 30-ai fordulónappal nyújtja be a féléves elszámolást a módszertani központhoz az igénybe vett alap- és kiegészítő támogatásról.”

2. § A Rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében az „az állami támogatás” szövegrész helyébe az „a támogatás” szöveg, b) 3. melléklet 3. pontjában az „az állami támogatást” szövegrész helyébe az „a támogatást” szöveg lép.

3. § Hatályát veszti a Rendelet 1. § (1) bekezdés 1. és 14. pontjában, II. Fejezetének címében, 10. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében és 23. § (3) bekezdés i) pontjában az „állami” szövegrész.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 12/2021. (III. 5.) ITM rendelete

a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri rendeletek módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

(16)

az 5. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –,

a 8. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 11. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben –, a 12. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 30. alpontjában és 48. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben –, a 13. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 14. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. és 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 8. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 15. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 5. és 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 17. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés d) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 18. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.1. és 14.3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 19. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés l) és w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 5. és 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

(17)

a 20. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 46. és 47. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 21. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása 1. § A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.)

KöHÉM rendelet]

a) 14. § (15) bekezdésében a „12/A. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017.

(XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság által” szöveg, c) 12. számú melléklet 3.3. pontjában a „12/A. § (7) bekezdés c)–g) pontjában szereplő” szövegrész helyébe

a „közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (7) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott”

szöveg,

d) 12. számú melléklet 3.3. pontjában a „12/A. § (2) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg

lép.

2. § Hatályát veszti az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a) 12/A. § (1) és (2)–(9) bekezdése,

b) 24. § (2) bekezdése, c) 26. § (2) bekezdése.

2. A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet módosítása

3. § Hatályát veszti a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 12. § (2) bekezdése.

3. A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet módosítása

4. § Hatályát veszti a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet

„A hajózási engedély visszavonása” alcíme.

4. A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosítása

5. § Hatályát veszti a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 12. § (2) és (3) bekezdése.

5. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosítása

6. § Hatályát veszti a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 10. § (1) bekezdése.

(18)

6. A földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet módosítása

7. § A földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet

a) 17. § (2) bekezdésében az „Amennyiben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a 9. § ” szövegrész helyébe a „Ha a légiközlekedési hatóság az engedélyt a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,

b) 18. § (5) bekezdésében a „9. §” szövegrész helyébe a „légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet

a) „Az engedély felfüggesztése” alcíme, b) „Az engedély visszavonása” alcíme.

7. A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendelet módosítása

9. § Hatályát veszti a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendelet

a) 4. § (8)–(10) bekezdése, b) 6/C. §-a,

c) 9. § (1) bekezdésében az „ , illetve a 4. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a hajózási hatóság,”

szövegrész.

8. A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló

49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosítása

10. § Hatályát veszti a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 3. § (3) bekezdése.

9. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet módosítása

11. § Hatályát veszti a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet 2. számú melléklet IV. fejezet 1.4. pontja.

10. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

12. § Hatályát veszti a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében az „– a 37. §-ban említett képző szervek kivételével –” szövegrész, b) 33/E. § (2) bekezdése,

c) 37. §-a.

(19)

11. A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet módosítása

13. § Hatályát veszti a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet

a) 13. §-a,

b) 18/C. § (4) bekezdése.

12. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet módosítása

14. § Hatályát veszti a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet 7. §-a.

13. Az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosítása 15. § Hatályát veszti az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet

a) 5. § (5) és (6) bekezdése, b) 52. § (6) bekezdése.

14. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosítása

16. § Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet

a) 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat A:4 mezőjében a „Csongrád megyei” szövegrész helyébe a „Csongrád-Csanád megyei” szöveg,

b) 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Csongrád MRFK” szövegrész helyébe a „Csongrád-Csanád MRFK” szöveg,

c) 1. melléklet 6. pontjában az „10023002-00283494-20000002” szövegrész helyébe az „10032000-01040047- 00000000” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 6. §-a.

15. A légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló 13/2012. (III. 6.) NFM rendelet módosítása

18. § Hatályát veszti a légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló 13/2012. (III. 6.) NFM rendelet

a) 2. § 9. pontja, b) 7. alcím címe.

16. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR)

„A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosítása

19. § Hatályát veszti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR)

„A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet 1. melléklet 17. pont 17.3. alpontja.

MAGYAR KÖZLÖNY