10. szám.
A könyvtermelésnek a kiadás helye szerinti adatait már a mult évi feldolgozás is vizsgálta, de akkor a kiadás helyét tárgy szerint nem részletez—
tük. 4. számú táblázatunk most ezt a részletezést úgy 1930-I'Ól, mint 1931-1'ől bemutatja. Budapest—
nek a_könyvtermelésben elfoglalt jelentőségét tük- rözi az az adat, hogy Budapesten 1930—ban a köny—
vek 770, 1931—ben 76'8%-át adták ki. Egyes tar- talmi csoportoknál Budapest az országos aránynál jóval kedvezőbb helyet foglal el. így az ifjúsági irodalom 92'7, az ipari és kereskedelmi tárgyú könyvtermelés 92'5, az orvostudományi, közegész—
ségügyi csoport 90'7%—ban koncentrálódik Buda- pesten, Ezzel szemben igen alacsony a budapesti könyvtermelés aránya, a nyelvészet, irodalom eso-
—857— 1932,
portjában: 581), a bölcselet körében: 62'1 és a val-
lási tárgyú műveknél 63'1%.1) 1931—ben, mint az előző évben is, néhány külföldön kiadott könyvet is tartalmaz a Corvina bibliográfiája, amelyeket részben módszertani okból, részben azért, mert
túlnyomóan Magyarország számára készült, itt bi- zományba került munkák, a teldolgozásból mi sem;
kiiszöböltük ki. Számuk 1930-ban 51, 1931—ben 34
volt, az egész könyvtermelés 16, illetve 1'1%-a.
Túlnyomó részük az elcsatolt területeken adatott
ki- E D. dr.
1) A budapesti könyv— és időszaki sajtótermé- lésről lásd bővebben szerző Budapest irodalmi termelése e. dolgozatát, a Városi Szemle 1932.
XVIII. évf, 2. számában.
Az olimpiai játékok statisztikája.
La statistigue des Jeux Olympigues.
1896 óta négyévenkint találkoznak a művelt nem- zetek, hogy atlétikai és sportbeli képességeiket ösz- szemérje'k, mint régen Hellas fiai. A háború kény- szerű és elnyujtott szünetet okozott: 1920-ban mind- egyik legyőzött állam, 1924—ben pedig Németország hiányzott a versenyzők közül. Az utolsó két olimpia nagyméretűsége azonban nemi-sak arra mutat, hogy a népek sport iránti érdeklődése megnövekedett, ha—
nem remélni engedi azt is, hogy a mult évek el—
togultságai és előítéletei már nem állanak a nemes.
szabad és békés versenyzés útjában. S éppen ezért érdemes ezeknek a ma már nagyméretű és hatal—
mas tömegeket megmozgató eseményeknek az ered- ményeit olyan formában és módszerrel megvizsgálni.
ami egyébként az állami és társadalmi élet egyéb, nagyobb horderejű vonatkozásainak a boneolására szolgál, Azonban, ha politikai és egyéb akadályok nem is gátolják ma már az erők összemérését, ma- gukban az olimpiai játékok jellegében és formájá—
ban sok olyan szempont rejlik, ami nem ad módot az egyes országoknak arra, hogy egyenlő esélyekkel szerepeljenek. Elsősorban a versenyt rendező min—
dig előnyben van a többiekkel szemben, nemcsak a megszokott éghajlat, környezet stb. folytán, hanem azért is, mert sokkal nagyobb számban indíthat versenyzőket. mint azok az országok, amelyek az utazás és ellátás költségeivel megterhelve mérlegelik hogy hány versenyzőt bocsássanak útra. A versenyt rendező állam kedvező helvzetét különösen jól szem-
léltetik az 1896. és 1906. évi athéni olimpiák eredményei, továbbá kevésbé szembetűnően talán, de ugyanezt mutatja az 1904. és 1932. évi amerikai olimpia és az 1928. évi amszterdami.
Második és leglényegesebb körülmény az induló ország lélekszáma. Egy 100 milliós birodalom ered—
ményeit nem lehet ugyanazzal a mértékkel mérni mint egy kis országét. Végigtekintve az eddig le-
folyt olimpiai játékok eredményein, nem szabad szem elől téveszteni ezeket a szempontokat,
Ha időbelileg egybevetjük több olimpia ered—
ményeit, azt sem szabad elfelejteni, hogy azok mü sora az idők folyamán alaposan átalakult. A -ver senyek összetétele bizonyos irányban bővült: ígv a női atlétika térhódítása már a háború utáni időre esik, viszont annak idején a közérdeklődés előtere ben álló versenyek, mint futball és tennisz végleg elmaradtak. A téli sportoknak ugyanazon évben de szükség szerint más időszakban és más helyen megrendezett versenyeit itt nem vehetjük figyelembe.
Mindezek folytán szükséges, hogy amikor az összes lefolyt versenyeknek egy reális mérlegét akarjuk felállítani, olyan módszert igyekszünk ta—
lálni, ami lehetővé teszi minél több zavaró és visszás közrejátszó körülmény kiküszöbölését,
A versenyek legtágabb értelmű eredményét az jelenti, hogy ki szerzi meg az első helyet. E szerint aranyba állíthatjuk a nyert első helyek számát a versenyző nemzetek lélekszámával. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy igen gyakran a második, sőt a harmadik hely nyertesei is magukban véve kitűnő eredményeket érnek el. így, pontozással az előbbitől valamennvire eltérő statisztikát kapunk.
A pontozásra több módszer van, legáltalánosabb és a mi esetünkben a legcélszerűbb az első helyet há—
rom. a másodikat kettő, a harmadikat pedig egy pontnak venni, (A legtöbb versenyen még a döntő- ben is háromnál többen—küzdenek; hatan vagy an—
nál többen aligha. így tehát, ha a másik rendszer szerint a hat első helyet pontoznán'k, legtöbbször a legcsekélyebb eredménnyel szereplő utolsó ver- senyző is nyerne egy-egy pontot.) Az eredményeket abszolút számban, százalékban és az ország létszá- mához a-rányítot—t formában tartalmazza az eddigi tíz olimpia eredményeit összefoglaló táblánk.
2.Azolimpiaijátékokbanrésztvettnemzetekeredményei1896—1932. RésultatsobtenusparlesnationsayantprispartauxJem:olympigues1896—1932. 1890"1900g§19041906190819121920;1924!]1928 .AthénPárisgiSt.LouisAthénLondonStockholmAntwerpen§Páris[Amsterdam 1932 Los-Angeles
4;
——0tobtenu Állam—Pays
mi
;.1 EÁ smgod
gomod
??Dld
siugod iozuod 3.70ch
smmd 1ozuod a.mzd
az]
syumd JOUIOd ssvzd
ul
sm; od 101uod 99 md
sguwd
swgod
smgod
;omod
330111 M]
az]
: 195191! 'I when 'I
what; 'I
MW '1
"]
leíl 'I
az]
(911 'I
,?
Janza!
94I 13Á13u ']
síugod zomod
a)Abszolutszámokban——Nombnsabsolus AmerikaiEgy.Allamok——Etats—Unis104694952273125719892 Argentina—Argentina......— Ausztrália—-Australia....., Ausztria—Autriche....... Belgium—Belgígue....... Brit—India—IndeAnglaíse... Cseh-Szlovákia—Tchéco-Slovaguie Csile—Chili...... Dánia—Danemark..15——1 DélafrikaiUnió...SudAjngue(Union)— Egyiptom—Egypte....— Észtország——Estonia......—————— Finnország——Finlande.....———-—— Franciaország——France....519322 Fülöpszigetek...IlesPhilippines..———- Görögország——Gréce......527— Haiti-—Haiti.........-—-——- Havanna—Havane..———— llrszabadállam—Éia!líbredIrlande—-——— ap Jugoszlávia—Yougoslavie....———- Kanada—Canada.......————— Lengyelország—Pologne.....—-—— Lettország—Lettoníe......———— Luxemburg—Luxembourg....——— Magyarország——Hongrie...2101:)310 Mexikó——Mexiaue....————————————— Nagy—Britannia—Gr.—Bretagne...15414 Németalföld——Pays-Bus.....——————1 Németország——Allcmagne....31813493 Norvégia—bNam/ága.....,—————1 Olaszország—Italic.......————————§ Oroszország——Russie.....————————'——4—5————_-— Spanyolország—Espagne..._———_M—_———_———— Svájc-—Suisse.......13———————- Svédország—-—Saida,.,..———1—— széland—Nouvelle-Zélande...——————————————————-'— Uruguay..........—.——————————————-—l
N
N .4D')
Ó
!!_
Neo—4—
oo
!
l
l l l
l
l l
! l
1810341198
I I l
!
'?P'
!
§
N
§
if)
:
N Ö)
[N
N
CD
N N
! l
! Ill!
oo
Hm NHNNwh
!
l
0
H
!
v—(H
! o
v—l
!
§"
!
(xv
!
v—l
!
t
l ! I !
§
§
(8
HCM
$
? w
...
(x
N
!
28
I l l l l l
! I
l l l l
5 1 4 1 3 1 8 1 0 7 3
LOH HC?
!?
i
v—(
!
van N
N 00 !!!—o a
növ—ím
a
OJNN
l!) 10 [x
NHÚN Hú Vmi—ih HchHv—t §.
suxxx m
[x
! co
H
§—
o cx)
!
cm so
!
co
!
van
Hm
atm
Összesen—-—Total,
"1 _
IG
7-4
_
lb
:
a:
a
§.
?
w
?
s :
$
§ a
%
É: _
F(
a
?;
l-l
*;
GG
AmerikaiEgy.Államok—Etaís-Unis.§ Argentina—Argentina.....§ Ausztrália—Australia.! Ausztria_Autriche.......! Belgium—Belgígue...I ! l
%
N
5, v..
WN'*':
% N
§!
e, a
N
oo IN N
N M
'?'VSV 0.0
lte§
N§§l
Bolt—India—IndeAnglaise. (seh-Szlovákia——Tehéco—Slovaguíe Csile—Chili
%%
Hl
!
l!!!
l .Il
Niage: %% %
Nlmla'i
_.
lmll '
10
":
og
KN
Dánia——Danemark... DélafrikaiUnió—Sud-Afrigue(Union)
NN§§§N§N
%?
§§gvuw%M§an
NN
NV'N
?"?
N§
? v..
N
"5
Egyiptom—Egpte...... Észtország——stom'e',..—.
'%S—
90.090 N§NN
!
l
l
!I I I
ll!
"%%
!cxml
xx.
N nem (e
§
_.
§
N
ao N
A
!
omen—4 v—tv—w 5
V
":
$$$?) 93?" a?
NNGI§§IIN
$$$? vo %N
%NNN le [§N
10. szám.
