Újabb magyar és középeurópai idegenforgalmi adatok

8. szám. ——-695—— 1934

Ujabb magyar és középeurópai idegenforgalmi adatok.

Donne'es recentes sur le mouoement des touristes en Hongrie et en Europe centrale.

Résume'. beau (l'e.tcellcrits

établissements balnéaires ei

curiosités, B u d a p e st a, comme on le voit par

Agcmt un site,

(lC llOHlbl'CllSES autres

le tableau 167, vu aagmenter notablement le nombre (les touristes jusguten 1998, 011 celui-ci y a atteint son maximum (269.UUU). Alpres avoir, par l'e/i'et

de la ertse, 1926, ce

nombre-lá se relevait en 1933 (192688 e'trangers), accusunt un accroissement

rapport [! 1932. Le nombre des nuits passées pendant les deux dernieres années par les tourisles dans la capitale liongroise (528082 ezt 1932, 554934 en 1933), montrc un prog/res particalieremenl favo—

sensiblement baissé aprés

asse: remarguable par

mble par rapport aux grandes uillex (l'Europe c entrale indiauées dans le texte. (fest sartoutle mouvement (les louristes élrangers oni a pris () Budapest im développement salisiaisanl: on observe, a l'égard de la plupart (les pays (l'oü il est vena (les tonristes, une umélioralion considérable (tableau ?).

Nos tableaur nindigucnt one les tourisles descendas ú Filó/el, Selon (les ealculs approximatifs. Buda—

pest a été visíté en 1933 par 172 mille provinciam:

et par 194 mille étrangers (les premiers y ont prmsé 619 mille naits, les derniers, 807 mille): el le nombre des touristes' proainciaur peut élre evalae' [: 271) mille si [*on y comprenrl ceux gui n'ont pas passé de nuit dans la eapitale. Ouant au lourísme en province, les statistigaes officielles ne men- tionnent (luc 4.7 stations lmlnéaires ou climatioues, enregístrant, pour 1933, 153 mille touristes :le Hongrie ef 11 mille étrange'rs. Selon des chiífres non officiels, les 32 ímportants centres régionaur du tourisme ont compte, á eux seals, en 1933. 68 mille touristes étrangers, Uaugmentalion (la nombre des toaristes e'trangers, sur lennel on a des documents surtout pour Budapest, (: contribué d faire baisser, dans la balance des payeme'nts de la Hongrie, le passii du mouvement (les touristes.

Ce passíf a díminué dans une grande mesure pour cette raison (1110, (lepais la crise, le nombre (les touristes hongrois (( fort (léeru ("1 llétrangcr, ainsi ou'on le voit par nos données de'taíllées, présenlées ci-dessous pour l'A u tr i (: h 0 et Vie n n e, la Tr'héco—Slovaauie et I'Allemagne.

Az idegenforgalom jelentőségének tel—

jes felismerése a legutolsó tíz év vívmánya.

Erre vezethető vissza az idegenforgalmi statisztika legújabban is egyre fokozódó művelése és innen származik e fontos sta—

tisztikai ág iránti érdeklődés erősbödése.

Az aktív és a passziv idegenforgalom sta-

tisztikai számbavétele, kulturális, gazda—

sági, pénzügyi stb. kihatásainak megfigye- lése a világgazdaság legutolsó megrázkód—

tatása óta talán még fontosabb feladattá vált, mint volt a fellendülés éveiben. Hi—

szen minden állam idegenforgalmi poli—

tikája a közlekedés javítása, új utazási le- hetőségek (csere— és filléres vonatok, nem—

zetközi autóbuszjáratok, társas-, csopor—

tos utazások stb.) teremtése, kompenzációs és egyéb megállapodások létesítése révén megfeszített erővel törekszik manapság a feléje irányuló aktív vendégforgalom nö—

velésére s _ részben persze a passzív forga- lom korlátozásával is -— a fizetési mérleg idegenforgalmi tételének megjavítására.

Az alább ismertetendő budapesti és orszá—

gos adatok ezért fokozott figyelmet érde—

melnek. De tanulságos lehet, sőt passzív idegenforgalmunkra is elég éles fényt vethet néhány középeurópai állam idevágó ered- ménveinek egybegyiijtése is.

1. Budapest és Magyarország. Szé—

kesfővárosunk idegenforgalmi viszonyai- nak ismertetésénél vezérfonálként Buda—

pest székesfőváros ldegenforgalmi Hivata—

lának legújabban közrebocsájtott ügyes és tartalmas ,,.lelente's"-ét fogadhatjuk el?) A részletesebb adatokat azonban Buda- pest székesfőváros Statisztikai Hivatalának értékes kiadványaiban (Évkönyv, Havi Közlemény) találjuk meg; a ,,Jelentés"

összeállítói is innen merítették a közte- mény statisztikai anyagát. Minthogy a Szemle hasábjain néhány évvel ezelőtt Kovács Alajos dr. a békeidőkig visszate- kintő részletes képet rajzolt Budapest ide- genforgalmáról, most elég, ha csupán az általa közölt főbb adatsorokat egészítjük ki és részletfejtegetések helyett az egész vonalon beható tanulmánvának megálla—

pításaira utalunk?)

'i Jelentés Budapest 1933. évi idegenforgalma—

1'ól s az, 1133 év idegenforgalmának gazdasági eredményeiről, (Közreavdják Zilahy Dezső és Mar—

kos Béla dr.) Budapest. 1934, 51. l. __ A budapesti idegenforgalomról rendkívül érdekes grafikonokat és térképet közöl Illyefalvi l. Lajos dr.: A székes- főváros multja és jelene grafikiis ábrázolásha'n c., e sorok lezárása után uniegjelmit hatalmas és pom- pás kiadványa, (Budapest székesfőváros egyesít—ésé- nek hatvanadik évfordulója alkalmából kiadta Buda- pest székesfővárm Statisztikai Hivatala.)

5) Kovács Alajos dr.: Budapest és Bécs idegen- forgalma. M Stat. Szemle 19304 évf. 753—464. l.

49

8. szám. —696—— 1934-

Székesfővárosunk idegenforgalmáról mindenekelőtt a legutolsó tíz év főadatait foglaltuk össze és pedig olyan keretekben, mint ahogy az annak idején az idézett Szemle-cikkben is megtörtént. Táblázatunk csupán a szállodákban és nmziókban el—

szállásolt idegenek, valamint az ott eltöl- tött éjszakák számát tarja elő, tehát nem ad teljes képet a fővárosban tömörülő tu—

ristarforgalomról. Az így is igen értékes adatok szerint Budapest 1928-ig szépen (269.606-ra) emelkedő idegenforgalma is

megérezte a válság szelet. Különösen 1930—

ról 1931-re esappant meg a fővárosba ér-

ban haladja meg az 1932. évit (528082 éjje ).

Igen tanulságos Budapest bel— és kül—

iöldil) vendégforgalmánalk párhuzamos megfigyelése; különösen feltünő. hogy Bu- dapesten (a szállodák és penziók idegen—

forgalmában) nemcsak az éjjelezések, ha- nem az idegenek száma alapján is az or—

szághatárokon túlról jövő turista— és uta—

zóforgalom nagyobb, mint a belső vendég—

forgalom?) Ez külföldi viszonylatban sem mindennapos jelenség, de van kedvezőtlen oldala is; az alacsony belső vándorfor- galmi szám nem vet jó fényt a vidéki né- pesség anyagi erőforrásaira s kulturális kező.. idegenek, , száma., A következő, ,, évi szempontbol, sem elonyos,, .. a Vldek. , es, a fo—., csokkenes mar csekelvebb meretu, az

1933-as adat (192688 idegent pedig ked- vezőbb mint az előző évi,- sőt az időtartam

1) Utóbbihoz számítva az elszakított területek- ről beámmló idegenforgalmat is!

2) Az idegen-létszám alapján a belföldi forga—

lomra 1933—ban csak 471 (1926-ban 688) % jutott, míg az ejjelezésokből csupán 379 (1926—ban, 606)

%-m rúg ;] belföld részesedése.

számítások szerint az 1933. évi idegenfor- galom (554934 eltöltött éjszaka) az ide—

genlétszám növekedésénél valamivel job—

]. Budapest idegenforgalmat származás szerint 192446! 1933-íg.

Mouvement des touristes 61. Budapest, suimmt les pays, de 1924 a 1933.

é N 52 Ebből l 3 . en 1 5 g

, §? ÉE Dont venus de l § § 543 i _50 %% § § (, 3 52 i

Ev www—ml

3-3

"55.

*-

x

*2'

§

33—

Anne'es $$$: gli—: 325 133 ggg Éli %.. 55 g; 153 1 es. tc.. §§

'"SDN :%s $$$ "**; wee— mx § §£f ne ?; § ;?3 §? LM:

617253 Én? Éiw 22 85342 is? ög 73: Éli" ;: _. mi %a. 291

a) Az idegenek száma —— Nombrc das tonrístes

1924.. .. .. .. 179.720;; 121.051 58.669 14.431 13.415 4.371 8.870 1.585 5.7791 1.022 1.593 2.411 790 461") 3.937 1925.. . .. .. . . . .. 24015311 171.139 69.014 17.070 13.219 5.636 10.180 1.9611 8.426 1.332 1.910 3.766 1.182 646 3.686 1926. .. .. .. .. .. 247506 3 170.309 77.297 16.934 15.222 6.859 11.851 1.983 9.884 1.238 2.527 5.071 1.084 589 4.055 1927 . . .. .. 260870? 166.001 94.869 19.775 17.786 7.987 16.230 2.181 11.924 1.708 3.101 6.574 1.439 902 5.262 1928 . . . .. . 269606 ' 160.015,109.591 20.056 18.267 8.394 19.027 2.928 16.532 1.989 33.542 8.805 1.990 1273 6.788 1929193019311932,. ... 250055241436202891190.593 139.1791110.876103.720125207111624996.830! 99.17193.763 18.30918.11919.05617.186 19.22216.71418.19518.241 5.7265.8054.9217.775 13.325!19.50218.48413.908, 3.250;4.3836.4493.770 15.75217.26S13157913.208 2.3672.5802.5572149": 4.0764.2224.0702.456 11.49810.1968.1426.737 2.2382.3262.9121.793 1.51813171.0261.421 10.3178.2408.0205.396

1933. .. .. .. .. .. .. .. 192.688 90.752 101.936 22.989 21.172 3.718 12.775 5.221 10.566 3.873 4.244 4.399 4.367 1.429 7.233

19330/01) .. . .. .. -— 471 529 22'5 20'8 36 125 51 104 .?'8 42 43 4'3 14 7-1

Különbözet —— Díjfé- nncs — 1932—1933:

Szám ——- Nombn's 2.095 —6.078 8.173 5.758 2.931 —1.208 ———550 —1.228 —2,642 1 381 1.788 ———2.338 2.041 403 1.837

"lo 1'1 ——6'3 87 335 Iő'l —24'4 —4'I —19'0 ———2()'() 55'4 72'8 —34'7 87'7 39'3 311?)

b) Az eltöltött éjszakák száma —— 1 luíls passécs par sux 11 Budapest

1924.. .. .. .. .. .. .. .. 504727 29397012107571 54.838 41.158 15.233 30.276 5.951 21.6891 4.353 7.781 11.278' 3.566 2.303 12.336 1925 .. .. .. . . .. 602551 881239 221.312 53.152 36.845 17.031 30.976 8.854 27.475 4.849 7.653 15.494! 3.903 2.718 12.362 1926 .. .. .. .. ,. .. .. 609030 369261 239769 50.714 41.042 19.681 36.179 7.981 30.266 4.429 9.541 19.402l 3.328 2.187 15.019 1927. . .. .. .. , . .. 651088 364321 286767 55.755 46.763 22.817 48.627 7.783 37.254 5.593 11.239 24.388 4.348 3.314 18.856 1928. .. . . .. 712397 371.187;341.210§ 55.939 50.095 24.440 60.285 10.833 47.935 6.706 14.429 35.842 6.158 4.698 23.850 1929 . ,. . . 656274 31607113402031 50.760 48.916 22.813 59.868§ 10.676 47.968 7.845 15.377 88.289 5.387 5.220 27.084 1930 . 640728 277.027'368.701:_51.245 52.844 17.093 60.335! 13.669 51.454 8.995 16.223 41.335, 8.897 5.713 35.898 1931 . . .. .. . . 540791 283744 307047 49.894 46.862 18.044 45.943 11.635; 40.718? 8.243;14.892 32.518; 6.914 5.101 26.288 1932. .. .. .. . .. .. 5280821 221985 306.097_l 46.935551527 17.460'47464; 191975 43.596! 9.237 11.572 26.686§ 7.951 4.166 20.528 1933.. .. .. .. .. .. .. .. 554934 210.311í344,623§ 63.797 63.946 13.975 497311 18.842 38.444! 14.690 17.336 185654 13.866 5.644 5.787

: : ; l , g ;

19330/01).. .. . ,, .. . — 37-91 627! 18—53 181; 4 0 14—41 5-5 ne; 4—3 wa 5-4; 4-ol 1—5 7-5

Különbözet _ Diíé- ! ! * §

rence —— 1932—1933:

1 l 3

Szám —— Nombres 26.852 —11.674 38.526! 17.832112419 —3.487 2.2671—1.133_—5.1321 5.453 5.764'——8.121! 5.915 1.478 .).359

% 51 _.5—.? 1245; 3499. 2 -1 ——'0-0 483 .na—7: 41119; arra 49-83 40-11; 74-41 35-5 251;

1

§ l 1

t ( § ! 1 1 ;

1) A belföldi és külföldi idegenforgtlom (2. és 3. rovat) az összes idegenforgalom százalékában; az egyes külföldi államok idegenforgalmat (többi rovat) a külföldi idegenforgalom százalékában. —— Les touristes de l'intürz'em', ainsi gue ceux de llétran- ger, m Wo, par rapport Lm total des touristes; les touristcs de chacun des pays indigués, m 0/0, par rapport au total des

touristes étra ngers.

—697—-— 1934 8. szám.

város között ilyen formában megnyilat- kozó kapesolatok lazasaga. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a magánlakásokban megszállt egyének számát Budapesten elég nagyra lehet be—

csülni. másrészt a Csonka-Magyarország- ból eredő belső forgalom a közlekedési le—

*hetőségek javulása és a filléres vonatok megindítása stb. következtében látszólag is megcsappant (t. i. újabban egyrésze éj- szakázások nélkül zajlik le). A belső forga—

lom elég kedvezőtlen visszaesésével szem—

ben a fizetési mérleg szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a külföldi vendég- forgalom tekintélyes számbeli l fejlődése:

hiszen az eltöltött éjjelek számsorában csupán az 1930. évi adat (363101) na—

gyobb az 1933—asnál (344523) míg 1932- vel szemben egyenesen meglepően erőtel- jes a javulás; már pedig az 1933. év leg- rendkívülibb idegenforgalmi eseménye, a Cserkész-Jamboree egymagaban távolról sem indokolja ezt a többletetl), sőt a közis- 'mert valutáris és egyéb rendszabályokban (utazási csekkek bevezetése, transzfer—

követelések idegenforgalmi célokra való igénybevételének lehetővététele stb.) sem találunk a fejlődésre teljes magyarazatot.

Kétségtelen'nek látszik tehát, hogy Budapest céltudatos propagandával legalább részben kihasználta azokat az előnyöket, amelyek

—— részint más államok zavarosabb poli- tikai viszonyai miatt is M— külső idegenfor—

galma számára 1933—ban megnyíltak?)

A budapesti idegenforgalmi statisztika nagy érdeme, hogy az elszakított területek—

ró'l származó és a1 távolabbi külföldről eredő idegenmozgalmakat külön mutatja ki. Tíz év idevágó adatait a következők- ben szemléltethetjük:

1) A Nemzetközi Vásár (l. erről: Gáspár István dr.: Budapest idegenforgalma és a Nemzetközi Vá—

sár. M. Stat. Sz—mnle 1933. évf. 249 2153, l.), a Szent Istvan-heti ünnepség—ek, Gyvöngyösbokréta stb. is év- ről—évre egyre több külföldit vonzanak Budapestre.

3) Teljesség kedvéért megemlíthetjük, hogy 1934 első felében újabb javulás mutatkozott 1933 első felével szemben. Az idegenek szama ugyanis az 1933. első félévivel szemben 1934 első hat hónap- jában 89.275-ről 04.468—ra emelkedett (egyedül a külföldieké 45.203-ról 49.151—re), az éjszakáz'áwsoké pedig 244.112——ről 268.548—ra (a külföldieknél 144299—

ről 165.140—re!) növekedett. A francia és amerikai idegenforgalom visszaesésével szemben különösen német, svájci, olasz, angol, svéd, lengyel, sőt hol—

gár és török idegent'orgalmunk terjedelme is nőtt.

Idegenek száma

E V Elcsatolt Egyéb

terület ! külföld

1924 23.218 35.451

1925 24.580 44.434

1926 28.581 48.716 1927 34.460 60.409

1928 37.966 71.625

1929 37.582 73294

1930 35.873 80.376

1931 29.978 69193 1932 30.347 63.416 1933 31.067 70.869

Bar nagyobb fejlődést csak a távolabbi külföldről érkező látogatók táborában talá- lun—ík, az elcsatolt területről jövő turistafor- galom számsora sem kedvezőtlen. A Ko—

vács Alajos dr. idézett tanulmányában kö—

zölt táblák kiegészítések—épen az utolsó hat évről külön kimutatásba foglaltuk össze az egyes elcsatolt területekről és a különböző u. n. utódállamok egyéb részei- ről származó idegenforgalom mérőszámait;

ugyanez az Összeállítás a régi (egész) or- szágterületre kiszámított végadatokat is közli. E (2. sz.) táblánk érdekes adatai kö—

zül külön is felhívjuk a figyelmet a felvi- déki és a délvidéki adatsorok homlokegye- nest eltérő irányzatára. Felvidéki kapcso—

lataink terén úgylátszik nincs nagyobb baj, de már sem a válsággal, sem politikai okokkal nem magyarázható meg teljesen a Délvidékről származó idegenforgalom

összezsugorodása; itt kétségtelenül döntő

súllyal érvényesülnek Jugoszlávia elzár—

kozó adminisztratív rendszabályai. Sajná—

latos az is, hogy az erdélyiek szintén egyre ritkább sorokkal jelennek meg a budapesti utcákon?) Az ü. n. utódállamok ,,egyéb" ré—

szei kőzül egyedül osztrák viszonylatban mutatkozik komoly, abszolút számban is nagyobb súlyú javulás. Tűrhető tendencia jellemzi még Olaszországból eredő idegen—

forgalmunkat is.

Ha a fentebb ,,egyéb külföld" címen egyesített adatokból levonjuk az u. n.

utód-államokat, nem sokkal több, mint az egyéb külföldi idegenforgalom fele marad csak fenn a világ többi államai számára.

1) Idekívánkozik annak megemlítése, hogy 1934 első felében valamivel alacsonyabb volt az elszakított területekről jövő idegenforgalom, mint 1933 januar-júniusában. Különösen a Délvidékről Budapestre utazók száma csappant ismét meg, de visszaesett valamelyest a felvidékiek adata is, míg az erdélyiek létszáma elég jelentékenyen megnöve—

kedett.

49*

8. szám.

2. Az elszakított terütetek, a régi Magyarország és az u. n. 11 Budapest idegenforgalmáha

Róle, dans le momzement des touristes Ez Budapest, du territoire de la Hongrie (Favam

——698—

1934 tódállamok egyéb részeinek szerepe n.

-guerre, des territoires détachés de celle-ci, et des Etats successeurs, m n'y comprenant pas les territoires ayant appartenu á la Hongrie.

1 "S 1

1 1 :

Magyarországnak — Territoízes ayant ; g,;w; _E u _3 1 , , U _ L . 1 l * §;

:; apparlenu [! la Hongrie, annexes a l %% § § % § A " t ; 5 p ( T [ l e s d e % %; §:

": 7 .. ez ' * lÉÉÉ 5352" . jeges

; % § §03§s § .; items es és § ., ' ua.—.es

1 :; ': V3§É§a§ § gawain; .gWESz s: '55-3 [%O-316238

5333 536535 És. g-Éfe [x,—e ?. legi: a; ges §g'g ggga—eg

' 2233'93'412'; eggöa-ÉÉÉÉÉ ÉSÉÉ 33 255 Báta-$$$

*) ' ——— Mán: th—— — $$$;

id csatoltrésze gEWÚÚ;É$EBA egyébrésze ;úgx'x'*u

a) Az idegenek száma —— Jombre des touristes

1928 239 14.197 7.065 16.228 237, 37.966 197.981 19.817 4 070 1.329 2.799 2.691 30.706 1929 236 14.222 6.425 16.476 223 37.582- 176.761 18.073 3.973 1.350 3.026 3.027 29.449 1930 223 15.372 4.403 15.656 219 35.873 161.080 17.896 3.850 1.323 2.828 4.164 30.061 1931 222 13.464 4434 11.653 205 29.978 133.698 18.834 3.250 1.371 2.255 3.565 29.275 1932; 246 14.972 3.833 11.081 215 30.347 127.177 16.940 3.269 1.088 2.244 6.234 29.775 19335 227 17.459, 2.692 10.445 244 31.067 121.819 22.712 3.713 1.026 2.330 4.977. 34.758

b) Az eltöltött éjszakák száma — Nuits passées par eme 117 Budapest

1928 748 39.158 20.616 53.623 1.046 115191 486.378 55.191 10.937 3.824 6.662 9.787 86.401 1929 1 722 38.560 18.558 52.507 1.026 111673 427744 50.038 10.356 3.955' 7.361 9.650 81.360 1930 ; 705 42.203 13.354 52.827 861 109970 386.997 50.540 10.641 3.739 7.508 12.788 85.216 1931 1 663 37.756,14.420 39.870 831 93.540 327.284 49.231 9.106 3.624 6.073 10.804 78.838 1932 ! 622 42.146 14.187 40.894 763 98.612 320.597 46.313 9.381 3.273 6.570 19.212 84.749 1933 l 600 53.151! 10.420 42.786 1.116 108073 318384 63.197 10.795 3.555 6.945 17.726 102.218

Budapest idegenforgalmában ezeknek a vetkező sorban követi egymast (zárójelben távolabb fekvő államoknak a viselkedése

tíz esztendő folyamán eléggé változatos volt (1. az első táblázatot). A kiindulás éve óta általában minden oszlopban jelentős javulás mutatkozik. Az időközi maximum—

mal szemben ugyan itt—ott újabban jelen- tékenyebb visszaesés regisztráltatott, ez azonban többnyire rendkívüli körülmé—

nyekre vezethető vissza, pl. Németországot illetőleg politikai. az Egyesült Államoknál pedig gazdasági okokra (válság ill. annak leküzdésére irányuló akciók, a dollár érték—

csökkenése, általános anyagi leromlás). Vég- eredményben a legszebb fejlődést a svájci honpolgárok vendégforgal—mánál látjuk. A táblábanl nem szereplő Lengyelországból Budapestre 1933 folyamán 1.236 látogató érkezett; lengyel vendégeink látogatási időtartama 1933—ban 4.064 éjszakára rú—

gott.

Budapest székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának ,.Jelentése" alapján ideilleszt—

hetjiik a napi átlagos Budapesten tartóz- Áodús egyes nemzetek szerinti rangsorát.

Az idegenforgalmi politika nózőszőgeből ugyanis az emelkedő es a csökkenő látoga—

tottság megállapítása mellett az időtartam számítások a legfontosabbak. Az 1933.

évi eredmények tükrében a legnagyobb számokkal szereplő tizenket nemzet a kö—

az eltöltött éjszakák atlagos számat közöl—

jük): 1. Am. Egyesült Államok (4'22). 2.

Nagy—Britannia (408). 3. Hollandia (3394), 4. Románia (3'89), 5. Franciaország (379), 6. Jugoszlavia (3'75), 7. Németország (363), 8. Olaszország (3601, 9. Lengyel—

ország (328), 10. Svajc (8'17). 11. Cseh- Szlovákia (3112), 12. Ausztria (2-78).-—f———Isme- retes, hogy a nagyobb távolság s a hosz- szabb tartózkodási idő között rendszerint szerves összefüggés figyelhető meg, bár e szabály érvényesülését különleges okok (pl. az általános jólét eltérő foka) nem egyszer megakadályoztz'ik. Részben az 1933.

évi magyar adatokból is kiolvashat—

juk a kapcsolatot a származási ország messzebb fekvése és az onnan jött vendé—

gek itt tartózkodási idejének hossza kö—

zött.

Táblázatainkból kitünik még. hogy az idegenek száma alapján 1933-ban az egyes államok közül Ausztria allt Budapest tu- ristaforgalmaban az első helyen. A legtöbb idegenforgalmi napot viszont a Cseh-Szlo- vákiából jött vendégek töltötték el székes—

fővárosunkban. Igaz azonban, hogy egye—

dül felvideki látogatóink tömegesebb es tartósabb Budapesten időzése szöktette egy árnyalattal Ausztria elé Cseh—Szlovákia ez.

adatát.

8. szám.

Minthogy Budapest hivatalos idegen- forgalmi statisztikája esak a szállodák és penziók vendégt'orgalmz'iról számol be, a Zilahy—Mlllarkosaféle ,,Jelentés" becslések

segítségével kísérli meg (a bejelentőhivatali adatok alapján) a teljes oidegenforgalom nagyságának megállapítását. Bár az ide- vágó számítások természetszerűleg csupán megközelítő értékkel bírnak (a bejelentő—

hivatali rendszer a belföldi idegenforgal- mat a költözködési mozgalommal egy—

befoglalja s a tartózkodási időről sem ad felvilágosítást stb.), a szállodákra vonat—

kozó adatok kiegészítéseképen érdemes e becslések 1933. évi főbb eredményeit is ideiktatni:

133361? 1 Külföldil összgí

idegenforgalom

a) Idegenek száma : AYi'"—" )"

Szállodákban és penziókban . 90.752 101936 192688 Magánlakásokban . . 1 81.676 92.495174171

Együtt . 179.428l194.431 366859

b) Eltőltőtt éjjelek száma: l

Szállodákban és penziókban . 210.311'844.628 554934 Magánlakásokban ... 1408380 415247 §§TO.855

Együtt "fi .jéiáeaijsozoasi11425189

A ,,Jelentést'iben közölt becslések még egy lépéssel továbbvezetik az olvasót. A belföldi forgalomhoz hozzá kell adni ugyanis a Budapestre 1033 folyamán ér—

kezett 44 filléres vonat 19.088 főnyi utas- létszámát, továbbá különféle rendkívüli alkalmakkor a fővárosban megszállás nél—

kül egy—egy napot eltöltött belföldi lakoso- kat (Nemzetközi Vásár 25.000, Cserkész—

Világtáborozás 13.064, 9zent István-hét 10.000). Ilyen módon székesfővárosunk teljes idegenforgalma is elég pontOSan ki- számítható. A "Jelentés" összesen 270.000- lre (pontosan 269.578—ra) becsüli Budapest belföldi látogatóinak végszámát. Ez más szóval azt jelenti, hogy a mai Magyaror—

szág (Nagy—Budapest nélküli) 'vidéki la- kosságának 3'7%-a kereste fel 1933-ban az ország szívét?)

A fentebb bemutatott Összeállitás az első szempillantásra túl magasnak feltűnő ada- tokat közölt a magánlakásokban lezajló kül- földi idegenfworgalomról. Ha azonban elfo- gadjuk az Idegenforgalmi Hivatalnak azta becslését, hogy ennek a vendégforgalomnak

1) Ez a számítás nenit veszi (nem is veheti) figyelembe azt, hogy a vidéki látogatók egyrésze többízben jön el Budapestre; másszóval a Budapes—

ten 1933 (folyamán megfordult vidékiek szá—ma ala- csonyabb, mint a kimutatott idegenlétszám,

—- 699 —-—- 1934

90%-a elcsatolt részekről származik, már

alig látszanak túlzottnak a bemutatott szá- mok. Az utóbbi bázison egyébként a Jelen—

tés" 114312 főre teszi az Összes elcsatolt területi látogatók 19331as létszámát és hoz- záfűzi, hogy ezeknek 4lyrésze a kisebbségi sorban élő magyarok közül kerül ki, az ú.

n. utódállamok uralma alatt élő magyarság- nak 1) tehát mintegy 2'75%—a jött el 1933- ban a Kárpátok koszorúzta szélső terület—

övről az ország fővárosába.

Magyarország idegenforgalmában, főleg pedig annak külföldről felénk nyúló, egyre vastagodó főágában Budapest fent bemuta- tott számai domináló részt foglalnak el;

ennek ellenére érdemes néhány szóval a ma—

gyar vidék idegenforgalmáról is megemlé- kezni. Sajnos az eddig rendelkezésre álló hivatalos statisztika távolról sem teljes és csupán a vidéki gyógyfürdők, gyógyhelyek és vízgyógyintézefek vendégforgalmáról ad képet:

, A gyógy— 1 Belföldi 1 Külföldi "

Ev helyek ._1—74..,_—W ,", Osszesen száma _ vendégek száma

1928 51 i 92.823 . 2.953 [ 95.776 1929 51 i 93.980 l 3.601 % 97.581 1930 51 1 129.329 ; 4.501 '; 133830

1931 52 l 131835 4.916 ; 142751

1932 48 160986 6.188 l 167124

1933 47 , 153.106 11.203 164309

Az összeállításban szereplő kis számok ellenére is örvendetes a külföldi turista-, nyaraló- és betegforgalom fokozatos, sőt a legutolsó két évben egyenesen ugrásszerű emelkedése, míg a belföldi látogatók számá—

nrak 1932/33. évi kisebb mérvű visszaesése részben a kedvezőtlen gazdasági körülmé—

nyekben, részben időjárási okokban leli ma- gyarázatát. —— Az országos idegenforgalmi statisztika hiányossága miatt a többször idé- zett ,,Jelentés4* a külső idegenforgalom vi—

déki adatainak teljesebb felmérésével is megpróbálkozott s e célból Magyarország 32 fontos idegenforgalmi pontjáról kért be je—

lentéseket. Minthogy az adatszolgáltató hely- ségeknek ebben a 32—es csoportjában jelentő—

sebb Vidéki városaink is helyet foglalnak, a ,,Jelentés" adatai jóval közelebb állanak a teljességhez, mint a gyógyhelyek már ismer- tetett országos statisztikája. Az Idegenfor- galmi Hivatalhoz beérkezett jelentések alap- ján 68.000-ben állapittatott meg a magyar

1) Megjegyzendő, hogy létszámát a ,,Je- lentés" 3,818.000-re becsüli s ez a szám alkotja a viszonyítás alapjait,

54. szám.

._700—

vidék 32 idegenforgalmi gócpontjának 1933.

évi külföldi vendégforgalma (az elszakított területről származó idegenforgalommal együtt. Ez a (kissé talán magasnak látszó) szám elég- kedvező fényt vet hazánk ide—

genből jővő vándorforgalmára.

Idegenforgalinun—knak a fizetési mérleg szempontjából való nagy fontossága miatt érdemes a ,,Jelentés" köl—tségszámításait is idézni. Ezek szerint egyedül Budapest szá- mára 261 millió pengős hasznot biztosított az 1933—as esztendő bel— és kül- földi vendégforgalma (ebből 186 millió pengő a szállodai idegenforgalomból fa- kadt); illugyarország fizetési mérlege szem—

pontjából pedig egyedül a lt'z'ilfölrlró'l Buda—

pestre gravitáló idegenforgalom gazdasági haszna 232 millióra becsülhető. Ehhez a ,,Jelentés" a vidéki vendégforgalom külföldi származású tételénél még 4'3 millió pengőt ad hozzáf) míg a magyar főiskolákon tanuló külföldi diákok 1933. évi kiöl'tekezését Szigeti Gyula dr.-nak az 1932. évre vonatkozó becs—

lésre'vel2) egyenlő értékűnek (745000 pengő) fogadja el. A három tétel egyesített ered—

ménye tehát 28,27().171 Pf") Ezzel az ősz—

szeggel idegenforgalmunk valutaszerző erő- ben az általkivitel és búzaexport után a harmadik helyen áll! Minthogy ugyanakkor a magyar utasok külföldi költekezését a ,,Je—

lent—és" 1932. évi fizetesi mérlegünk megfe- lelő tételének 5%-05 csökkentésével csupán 30,738.528 pengőre becsüli, a magyar idegen—

forgalom passziuuma 1933—ban mindössze 2,448.357 pengő lehetett. Ez az összeg lénye- gesen kisebb az előző évek bármelyikeről kimutatott passzivunmál. A válrságtünetek elmultával ugyan a negativ tétel újabb növe—

kedésére alighanem el kell készülnünk, ör—

vendetes azonban, hogy a magyar idegen- forgalmi politika úgylálszik rátalált végre a pozitív tetelek emelésének útjára. A hazai és külföldi idegenforgalmi számok tanulsá—

gait szem előtt tartva pedig arra is módot lel-het, hogy e passzívum továbbzsugorodá—

sát elősegítse, vagy legalább esetleges újabb emelkedése elé gátat vessen.

2. Bécs és Ausztria. Idegenforgalmi vonatkozásban bennünket ma is elsősorban Ausztria érdeket, mely a Nyugat—, Észak—

i) Külföldiek videki költekezése (s videki uti—

költsége címen 1-5 millió, a külföldi cserkészek jam-home—részvételónvek tételénél 1'2 milllió, sem Bu—

dapesten sem a vidéken meg nem szálló átutazó külföldiek stb. 'köl'l'e'lkC'ZIÓSD címén 1'6 millió pengő.

2) L. M. Stat_ Szemle 1932. évf. 639—682, ].

3) A fizetési mérleg más tételénél elszámolt vizurmdij-j—övedelom ebben nem foglaltatik bent,

1934

és Délnyugat—Európából, valamint a tenge- rentúlról keletre gravitáló idegenforgalom hazánkkal szomszédos utolsó nagy állo- mása, egyben pedig a Magyarországról ki—

induló vándorforgalomnak ugyancsak a legtekintélyesebb gócpontja. Budapest szempontjából megkülönböztetett figyelem illeti Bécs idegenforgalmi statisztikáját is, melyet —— előző évi ismertetésünkhöz hi—

venl) az egesz Ausztriára vonatkozó adatok keretében mutatunk be?)

Ausztria —— bár idegenforgalmának alakulását újabban a válságttineteken kí—

viil a zavaros politikai és közállapotok meglehetősen kedvezőtlenül befolyásolják __ vendégforgalmának multjaval, céltuda—

tos (pl. angliai) szervező- és propaganda—

munkájával s nem utolsó sorban termé—

szeti kincsei bőségével ('s szerencsés fekvé—

sével bizonyos tekintetben idegenforgalmi mintaállamnak mondható. Az ídegenlét—

szám fő adatai mellett tehát az idegenfor—

galmi berende:1:ede'selc statisztikáját is ér- demes szemügyre venni. Alábbi adataink a november l—től oktober Ill—ig terjedő ide—

genforgalmi évekre vonatkoznak:

Idegenforgalmi községek

szamait) . . . . . . 868 891 811

Szállodák száma 6.921 7.147 6.712

Magánhazak *) szama 80.288 31.024 29.162 Egyéb üzemek 5') száma 1.587 1.665 1.648 Szállodai ágyak száma . 141254 143675 189454 Maganházakban levö

ágyak száma . . 120371; 123890 119820 Egyéb üzemekben levő! l

ágyak száma A , . . l 44.061; f_47.029 48.124 Az összes ágyak száma 305686 314 594§ 307498 Belföldi idegenek száma 282584632272413'2007276 Külföldi ,, ,, 1,433.595;1,326.985 798266

Az összes , ,, í3,759.441;3,599.398§2,803.542

Az eltöltött éjszakák ; § ' száma, (1 000) : i ?

a. belföldiek idegenfor-l

galmaban. . . . . ,;11221-5; 11.073-1

!

l l

l! 10.330'6

a külföldiek idegenfor—í ; l

galmában. asse-5; 88071); 61873 összesen. . ; eorsi-ol 19.880'1 16.517-7

l ;

tl L. NL Start, Szemle 1933. évi, 253—255. ].

'*') Újabb adataink forrása: Statilstisclhe Nach—

richten 1934. 3., ill, 1933. 12. sz.

3) Olyan községek, amelyekben a bejelentett idegenek száma legalább 500, vagy az eltöltött ejszakáké legalább 3.000.

4) Amelyekben idegenek részére szobákat bér—

beadtak.

Si Menházak, penziók, szanatóriumok, gyógy- intézetek.

8. szám. ——701—-— 1934

Az osztrák idegenforgalom zsugorodása az idegenforgalmi statisztikába bevont köz- ségek számának visszueséséből is kitűnik, míg az idegenforgalmi üzemek és az ide- genforgalom rendelkezésére álló ágyak számának apadása valamivel csekélyebb mértékű volt. Sajnos, Bécs idegenforgalmi berendezéseinek újabb adatait nem ismer—

jük, mert az osztrak statisztika a szövet- ségi főváros 1930. évi idevágó adatait ál- lítja be változatlanul táblázataiba?) Más hiányossága az osztrák kimutatásoknak, hogy Bécset illetőleg sem a magánházak, sem a bennük idegenforgalmi célokra ren- delkezésre álló ágyak száma nem áll ren- delkezésre, sőt a magánházakban lezajló belföldi idegenforgalom bécsi adatai sem ismeretesek.

Az idegenforgalom üzemi adatainál gyászosabb képet mutatnak az idegenek és az éjjelezések osztrak adalsorai. Minthogy hivatalos megállapítás szerint az idegen—

forgalmi községek körének évenkinti vál—

tozása Ausztriában csak alig torzítja el az adatokat, ezt a körülményt a két utolsó év egybevetésénél nyugodtan elhanyagol—

hatjuk. 1931/32-ről 1932/33—ra az ide-

genek száma alapján Ausztria idegenfor- galma 22'1%—Ical csappant meg s a visz—

szaesés az eltöltött éjszakák száma alapján

is 16'9%-ra rúg.?) Különösen kedvezőtlen

tünet, hogy a belföldi idegenforgalom ki- sebb méretű (11'7 ill. 67 $$$—os) hanyatlá—

sával ellentétben a külföldi idegenek száma egyenesen'l katasztrofálisan mélyre (13 millióról 08 millióra) zuhant, vagyis 400

%—kal esett vissza s a külföldiek által el- töltött éjjelek száma is 297913 -kal kisebbe—

dett meg. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez a visszafejlődés Ausztria fizetési mérlege tekintetében mennyire aggályos, hiszen az osztrak idegenforgalmi aktívum a mérleg legfontosabb tételeinek egyikét alkotta! ——

ldevágó annak megemlítése, hogy míg egy évvel előbb az osztrák idegenforgalom visszaesését jórészben a Magyarországból érkezők szamanak apadásaval magyaráz—

hattukf) ezúttal a visszaesés mondhatni a maga egészében a közismert okokból ösz—

szezsugorodott nőmet vendégforgalomra jut. Az Ausztriát meglátogató németbiro-

1) L. ezeket M. Stal. Szemle 1933. évf. 255. l.

3) 1933 december és 1934 április között új- ból visszaesett Bécs és egész Ausztria idegenfor- galma, még pedig a külföldről jövő vándormozga—

lom is.

a) L. M, Slat. Szemle 1933, évf. 254. 31.

dalmi lakosok száma ugyanis az 1931/32.

évi 749.0()0-ről 2l—l:.O()0—re, éjszakázásaik

száma pedig 394 millióról 164 millióra zuhant!

Az osztrák statisztika újabban a kisebb idege'nforgalomzmal bíró községek (1932/

33—ban 1271 község) adatait is számba—

veszi. Forrásunk az ezekre vonatkozó ada- tok figyelembevétele'vel leszögezi, hogy Ausztria egész idegenforgalma az 1931/32.

évi 3,753.000-ről 1932/38—ban 2,964.000—re apadt, vagyis 21%-kal lett kisebb és 16 96-0s csökkenés következett be az éjszaká—

zások terén is (1931/32: 20'73, 1932/33:

17'41 millió). A kölcsönös áru— és idegen- forgalomi tárgyalásoknak, kompenzációs stb. megállapodásoknak, turistaforgalmi esereakeióknak, a valutakorlátozz'isok Auszt- riával szemben való enyhítésének stb. igen tekintélyes része lehet abban, hogy a ma—

gyarok ausztriai idegeníorgalma legújabban az osztrák közgazdaság szempontjából vala- mivel kedvezőbb fordulatot vett. Igazolják ezt a követktező adatok:

A Magyarországból származó idegenek

Időszak '

száma

által eltöltött éjszakák száma

(ezer)

a) Ausztria:

1930/31 160542 1.200'0 1981/32 104134 7126 1932/33 90.861 7831

b) Bécs:

1930/31 58.330 544"?

1931/32 42.976 3380 1932/33 42.085 4586

0) Ausztria többi része:

1980/81 107212 6553

1931/32 61.158 374'6

1932/33 48.776 32455

Megjegyzendő, hogy már az 1930/31.

év is a csökkenés esztendeje volt; az Auszt- riát meglátogató magyarok száma ugyanis 1928/29-ben még 226237—1'0 és 1929/30-ban is 206.604-re rúgott. Egyébként az 1932/33. évi magyar nyaraló- és turistaf forgalom csak Bécs kedvező földrajzi fek- vése, közelsége révén alakult egy árnyalat—

tal —— osztrák szempontból —— kedvezőb—

ben, mint előzőleg. Az osztrák idegenfor- galmi válság méreteit jobban jellemzi, hogy Ausztria egyéb részein a Magyarországból jövő utasforgalom is tovább hanyatlott. Almi