Baka István minden verse

mikor a tengerre gondolok fejemben vonatok robognak érettségizhetnék menetrendekből mikor a tengerre gondolok a szédülés ma pont olyan az ablakon kinézni átrobogni a réteken

fehér lap vagyok, nem tiszta, csak fehér, illetve addig vagyok tiszta, amíg a szöveg meg nem születik, ezért nem szeretem üresen hagyni, és nem azért írok neked, mert

3. Azt l|tjuk, amit ő, a sz|zados l|t; azt halljuk, amit ő mond, vagy amit a narr|tor kierősít gondolataiból. És l|t- juk őt mag|t is a gyufa fekete lángján|l, M|ni

Hanem valahol kint a szabadban, vasárnap, vagy va- lami más ünnepen.. Addig meg csak csókolózunk,

Barna és pesti barátai a falu virtuális leképezésének segít- ségével elhitetik a székelyekkel, hogy veszély fenyegeti a valahogy Ámerikába átkerült fa- lut, így

Vendége Vagy egy Nem Akármi Úrnak, Nevetsz, készen, szóviccére Fülelve, hogy „kihúznak”, S eszedbe jut Kalapból-nyúl Sok cselvetésed, amellyel Kerülgetted –

Ez az igazi probléma, mellyel a névtelen fiatal költő tu- lajdonképpen küzd, és amely számára mint a boldogtalan szerelem jelenik meg, mivel ő nem úgy veti fel a kérdést,

szemekkel, mint akit kapkodó mozdulatokkal láthatatlan ujjak rajzolnak át a csend két lélegzet közötti örökkévalóságában, hiába integetnék vagy kiáltanék feldúltan, mi lesz,