A nyugdíjasok foglalkoztatása 1970-ben

(1)

, Az NYUGDlJASOK FOGLALKOZTATÁSA 1970—BEN

DR. iLLES GYÖRGY

Ez év január hó elsejével a nyugdíjasok foglalkoztatására új. a korábbiaknál

kedvezőbb rendelkezések léptek életbe.

Az 1972. január 1 előtti rendelkezések szerint a nyugdíjas évi keresete álta—

lában 6000 forint lehetett a nyugdíj korlátozása - öregségi nyugdíjasoknál szüne- teltetése, rokkantsági nyugdíjasoknál csökkentése —- nélkül. Ez a keret az átlagos bérnívó alapján mintegy 3 havi foglalkoztatást tett lehetővé oly módon, hogy ma- gasabb munkakört betöltő nyugdíjas 3 hónapnál rövidebb. alacsonyabb munkakört

betöltő nyugdijas 3 hónapnál hosszabb időtartamon át volt foglalkoztatható. A mi-

nisztériumok, főhatóságok. megyék részére adott létszámkeretek terhére nagyobb

évi kereset is engedélyezhető volt.

1972. január 1-től a foglalkoztatási keret forintösszeg helyett mun'kaárában van

megszabva. amely általában 840 óra (4 hó). egyes foglalkozásokban (főként akta—

tási. egészségügyi, művelődési intézményeknél) 1260 óra (6 hó). A 700 forintnál

nem nagyobb nyugdíjjal rendelkezők pedig időbeli korlátozás nélkül foglalkoztat—

hatók. Változatlanok maradtak azok a rendelkezések, amelyek szerint az özvegyi nyugdíjasok. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fizikai munkát végző nyug- díjasok és a kisipari működési engedély alapján javító—szolgáltató tevékenySéget

folytató nyugdíjasok bármilyen összegű kereset mellett korlátozás nélkül kapják

meg nyugdíjukat. Az új rendelkezésekkel kormányzatunk a munkaerő-szükséglet , kielégítésénél mind nagyobb mértékben kivá-n támaszkodni a nyugdíjasokra. mely lehetőségek realizálása a nagyobb termelési eredmények mellett egyben a nyug- díjasok anyagi helyzetének javítását is szolgálja. ,

E tanulmány a munkás—alkalmazotti munkakörökben 1970— ben foglalkoztatott

262000 nyugdíjasra terjed ki. Ez a létszám a munkás—alkalmazotti nyugdíjasállo-

má'ny 32 százaléka. A kereset évi összege 1.3 milliárd forint volt, ami az az évi mun-

kabéralap 1,3 százaléka.

Nem foglalkozunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fizikai munkát végző nyugdíjasokkal (143000 fő), számuk a mezőgazdasági tevrmelőszövetkezeti

nyugdíjas létszám 36 százaléka. Részükre munkabér és kiegészítő részesedés címén

952 millió forint került kifizetésre. mely összeg a termelőszövetkezeti tagok, részére

kifizetett összes munkabér és kiegészítő részesedés 7 százaléka.

Az egy nyugdíjasra átlagosan jutó évi kereset a munkás—alkalmazotti munka—

körben foglalkoztatott nyugdíjasoknál 4980 forint, míg a mezőgazdasági termelőszö—

vetkezetekben fizikai munkát végző nyugdíjasoknál 6790 forint.

Nincsenek adatok. bejelentési kötelezettség hiányában, az özvegyi nyugdíjasok

foglalkoztatásra—ról. Az 1970. évi népszámlálás előzetes adatai alapján mintegy

(2)

20 OOO-re becsülhető azoknak az özvegyi nyugdíjasoknak a száma, akik teljes foglalkoztatott házastársuk halála után is munkaviszonyban állanak. Emellett több tízezerre tehető azoknak az özvegyeknek a száma. akik részfoglalkoztatás keretében

kisebb összegű keresetre tesznek szert.

A kisipari működési engedély alapján javító—szolgáltató tevékenységet folytató nyugdíjasok létszáma mindössze 2500 fő volt.

1970—ben a kereső foglalkozást folytató nyugdíjasok együttes létszáma tehát mintegy 450000 főre tehető, keresetük meghaladta a 2.5 milliárd forintot.

A munkás—alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott nyugdíjasokról az 1970.

évben statisztikai felvétel készült. A feldolgozási eredményeket két részben közöl—

jük. Az I. rész a dolgozó nyugdíjasokat személy szerint veszi figyelembe. míg a ll.

rész az általuk betöltött munkakörök szerint.

A felvétel eredményein—ek ismertetése során a nyugdíjasok személy szerinti adatainak feldolgozása alapján először a megfigyelt dolgozó nyugdíjasok nyugdíjnem.

nyugdíj-jogszabály, évi kereset, korév és lakóhely szerinti megoszlásával foglalko—

zunk,

Megoszlós nyugdíjnem és jogszabály szerint

A munkás—alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott nyugdíjasok nagy több—

sége öregségi nyugdíjas, 100 állományban levő öregségi nyugdíjasból 37 volt az év

folyamán foglalkoztatva. A rokkantsági nyugdíjasoknál ez a mutató kisebb (27). de

viszonylagosan jelentős, s arra utal, hogy elsősorban azok a rokkantak, akiknél a munkaképesség csökkenése lényegesen nem haladja meg a 66 százalékot, vesznek részt munkaképességüknek megfelelő foglalkoztatásban. A felvételben szereplő me- zőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjasok—járadékosok részben az állami szektor-

ban voltak foglalkoztatva, részben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben vé-

geztek nem fizikai munkakörű munkát. A foglalkoztatottságukat jelző arányszám ter- mészetszerűleg rendkívül alacsony, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyug- díjasok—járadékosok túlnyomó többsége mint tag, a mezőgazdasági termelőszövet—

kezetekben fizikai munkát végez, bejelentésre nem kötelezett, és így ebben a fel- vételben nem szerepel. Ugyancsak alacsony az arányszám a kivételes ellátások és segélyezettek (kegydíjas, hadigondozott) kategóriában is.

A foglalkoztatottsági mutató a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló jog- szabályok szerint természetesen az 1954. évet megelőzően nyugdíjazottaknál a legkisebb, ez az állománycsoport foglalja magába a legidősebb nyugdíjas korosztá- lyokat. Nagyobb a foglalkoztatási arány az 1954. évi 28. tvr. alapján nyugdíjazot- taknál, és a legnagyobb az 1958. évi 40. tvr. szerinti új rendszerű nyugdíjasoknál.

Az 1959—től nyugdíjazottak adatai bontva vannak rész— és teljes nyugdíjak szerint is. Lényeges eltérés van a résznyugdíjasok hátrányára. a rész- és a teljes nyug- díjak összege között. így várható lett volna. hogy a résznyugdíjasok nagyobb szám- ban ligye'keznek kiegészítő keresetre szert tenni, mint a teljes nyugdíjjal rendelkezők.

Az adatok szerint fordított a helyzet. feltehetően azért, mert a résznyugdíjasok nagy többsége nő, akik kevésbé vesznek részt kereső foglalkozásban, mint a férfiak.

Ugyanis a foglalkoztatottak 70 százaléka férfi, 30 százaléka nő. Ugy anakkor a nyug-

díjasállományban a férfiak aránya 63 százalék, a férfi nyugdíjasok foglalkoztatása

tehát nagyobb arányú.

(3)

1144 DR. _tLLES GYÖRGY

1. tibi!)

A munkás—alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott nyugdíjasok száma és átlagos keresete

, V , __. A foglalkoz- ; A nyugdíjas — —

,_ , , , tatott állományra Átlagos évi

Nyugdunem es 10990me nyugdijasok vonatkozó szá- kereset (forint) száma zalékos arány

Öregségi _ _

1954 előtti jogszabályok szerinti (régi) ... 4 885 12 5370 , 1954. 28. tvr. szerinti ...; ... 11 989 23 5090 * 1958. 40. tvr. szerinti

rész ...

73 974 36 4 650

teljes ... ' ... 95 593 45 * 5 370

Együtt ... ... —... 186 441 37 - 5070 _ '

Rokkantsági

* . . : *

1954 előtti jogszabályok szerinti (régi) ... 2 505 17 11 570 l954. 28. tvr. szerinti ...i ... 4 168 28 6100 1958. 40. tvr. szerinti

rész ... _ ... 5 632 23 4 270 teljes ...

26 285 29 _ 4 700

Együtt ... ... 38 590 27 * 5 230 Vegyes és egyesített ... , ... 19 768 20 4 800

Mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíj 5 979 5 3 460 _ —,

Mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadék 2675 1 2340

Segélyek és kivételes ellátások ... 2889 5 5020

' 5 714 .. 3 920

'262 056 32 4 980

182 151 . 5 110

79 905 . 4 690

A férfiak átlagos keresete (5110 Ft) mindössze 9 százalékkal nagyobb a nőkénél (4690 Ft). ez a különbség jóval kisebb a nyugdíjátlagok közötti 40 százalékos küe lönbségnél. Az átlagos kereset nyugdíjnemek szerint eléggé kiegyensúlyozott, s a nyugdíj megállapításától eltelt idő is csak a rokkantsági nyugdíjasoknál, elsősor-

ban az 1954. év előtti régi nyugdíjasoknál játszik szerepet. Ez utóbbi kategóriába

tartozó magasan kvalifikált nyugdijasok ugyanis viszonylag alacsony összegű nyug- díjuk egyharmadát (kereső foglalkozás mellett is megkapják. A rész- és teljes nyug—

dijasok keresetátlaga között egyértelmű különbség. van a teljes nyugdijasok javá—

ra. Ebben feltehetően szerepet játszik a teljes nyugdijasok nagyobb szakképzettsé—

ge, hosszabb szolgálati ideje.

Megoszlás az évi kereset szerint

, A kereset szerinti megoszlás legnagyobb gyakorisága az 5—6000 fori ntig terjedő

kereseti kategóriában található. ide tartozik a nyugdíjasok 46.7 százaléka. A 6001——

17999 forintos keresettel rendelkező nyugdíjasok aránya 9.7 százalék. míg a 18000

forinton felüli keresettel rendelkezők (aránya 1.1 százalék. Ezekben a keresetkotegó-

riákban a nők aránya általában kisebb a férfiakénál.

5000 forintnál kisebb összegű volt a kereset a nyugdíjasok 42.5 százalékánál.

ltt a nők aránya nagyobb (: férfiakrénól. A 3000 forint alatti (a második legnagyobb gyakoriságú) kategóriába tartozott a nyugdíjasok több mint negyedrésze. Nagyrészt ezekben a kategóriákban szerepelnek az év folyamán nyugdíjazásra kerültek is,

akik a töredék évre arányosan kisebb összeget kereshettek.

(4)

2. tábla

,,____,,_A,_ __ _A__§9193£é,,nv994íia§9k ÉESÉHÉÉHSÉ, évikseetsze'im ', _...

A dolgozó nyugdijasok Megosztás (százalék) Évi kereset (forint)

l

Nő l Együtt

Férfi [ ! Férfi l Nő Együtt

l

— 3 000 ... 45 071 23 553 68 624 ! 24,8 l 29,5 262

3 000 — 3 999 ... 13 732 7 198 20 930 7.5 9.0 8.0

4 000 — 4 999 ... 14 598 7119 21 717 * 8,0 8.9 8.3

5 000 — 6 000 ... 88 696 33 634 122 330 48.7 42,1 46,7 6 001 — 17 999 ... ; 17 802 i 7 792 ' 25 594 9,7 9,8 9.7

18 000 — ._.ij ... r 2 252 "spam 2 861 _ 1.3 l 0.7," 1.1

Együt! 182 151 _l 79 905 262 056 100,o ;

l l §

1000 l 100,0

l l

Megoszlás korcsoportok szerint

A foglalkoztatott nyugdíjasok koreloszlósa szerint a legnagyobb létszám a 60—64 éves korcsoportban található. Kisebb, de közel álló nagyságrendű a 65—69 évesek létszáma. Ezt követően erőteljesen csökken a korévek előrehaladtával a létszám, de figyelemre méltó, hogy még a 75 éves és idősebb életkorú foglalkoztatottak száma is 15000 volt. A 60 évnél fiatalabbak korcsoportjai közül az 55—59 évesek létszáma számottevő az ebben a kategóriában elhelyezkedő női öregségi nyugdíjasok viszonylagosan nagy létszáma következtében. Az 55 évnél fiatalabbak szóma is jelentős, ami főképpen a rokkantsági nyugdíjasok foglal'koztatósóból

adódik.

3. tábla

M ___ . A gok/ggződnyykgmdiigs_ok__nv__egoszlása és_keresete_korcsoegrtok szerint

A dolgozó nyugdijasok létszáma Megoszlás (százalék)

Életkor (év) ! y

Férfi Nő ! Együtt Férfi ! Nő ! Együtt

! s. ; § ,, , _M

—55 ... 13 640 5 324 18 964 7.5 ' 6.7 7.2 55 ... 1 545 2 114 3 659 0,9 3 2.6 1.4

56 ... 2 817 5 792 8 609 1.5 a 7.2 3.3

57 ... 3 092 6 266 9 358 1,7 l 7,9 3,6

58 ... 3 188 6 460 9 648 1,8 8.1 3.7

59 _31748 5 929 9 071_ 1,7 7.4 , 3.4

55—59 ... 13 790 26 561 40 351 7.6 332 15.4

7 618 5 601 13 219 4.2 7.0 5.0

61 ... 13 715 5 292 19 007 7.5 6.6 7,3 62 ... 13 894 4 734 18 628 7.6 5.9 7,1 63 ... ' 13 517 4 468 17 985 7.4 5.6 6.9

64 ... 12 474 3 891 16 365 _A 6.9 l 4.9 6.2

60—64 ... 61 218 23 986 85 204 33.6 300 3325 65—69 ... 52 006 14 227 66 233 28.5 17.8 25.3 70—74 ... 29 320 6 999 36 319 16.1 8.8 13.9

75— ... : ... 12 177 ; 2 808 14 985 6,7 3,5 __ 5,7

Együtt 182 151 79 905 262 056 100,0 100,0 100,0

A kormegoszlós szerkezete nemek szerint eltérést a legnagyobb gyakoriságú korcsoportok vonatkozásában mutat. A férfiaknál a legnagyobb gyakoriságú kor-

(5)

1 146 DR. iLLES GYÖRGY

csoport a 60—64 éves. a nőknél 'az 55—59 éves korcsoport lényegében tehát a nyug díjazást közvetlenül követő korosztályok munkavállalást: a legnagyobb arányú, és

ez az aktivitás igen erős marad a következő 5 korév folyamán is. tehát férfiaknál a

65—69, nőknél a 60—64. életévekben. Az átlagos életkor 64 év (férfiaknál 65 nőknél 62 év).

Az egy főre jutó átlagos ikereset korévek szerint eléggé kiegyensúlyozott értéke- ket mutat Viszonylag magas az 55 év alatti" korosztályoknál. és mintegy 5, illetőleg 15 százalékos csökkenést mutat a 70—74 valamint a 75 éves és idősebbek kereset—

ádagánál.

A főképpen az öregségi korhatárnál, valamint az azt követő egy-két korévnel jelentkező kisebb keresetértekek a nem teljes évi munkavállalási lehetőséggel függ-

nek öSsze. — , , - -

Megoszlós lakóhely szerint

Terület szerint legnagyobb a foglalkoztatási arány Budapesten, (38%) és Komá-

rom megyében, valamint Győr—Sopron megyében és Győrben (330/0). Legkisebb Sza- bolcs— Szatmár (180/0), Hajdú- Bihar (ZOO/o) és Zala (210/0) megyékben. A nyugdíjasok,

foglalkoztatása átlagon felüli a fővárosban és általában az iparosított megyékben,

nagyvárosokban. A Szabalcs- Szatmár megyei alacsony mutató feltehetően össze-

függ a megyei munkaerőhelyzettel is. a helyi munkaerő— felesleg kevésbé teszi szük—

ségessé a nyugdíjasok foglalkoztatását. ! . '

A dolgozó nyugdijasokből a nők aránya országosan 30 százalék. Kiemelkedő

ez az arány Budapesten (46%) és Szegeden (419/0). Debrecen. Győr,_Pécs mutatója

átlag körüli, míg Miskolcé mint nehézipari területé csak 21 százalék. Jóval átlag alatti Nógrád (90/0). Hajdú-Bihar, Baranya. Borsod—Abaúj—Zemplén, Komárom és Sza-

bolcs-Szatmár (12—14% között) megyében.

_ _) , , , 4. tábla

A dolgozó nyugdíjasok megoszlása lakóhely szerlnt

Városban —- Dolgozó , ,

, községben laká nyugdíjas nők ; EV' atlagos

Lakohely dolgozó aránya kereset

nyugdijas (százalék) (form)

? ' §

Budapest ... * 116 517 46 T 5 520

Debrecen ... 4 108 _ 31 . 5 000 —

Gyor ... 3 052 30 !; 4 980 Miskolc ... 4116 21 j 4 930

Pécs ... 4 604 29 ; 4 920

Szeged ... , ; 4 708 41 § 4 760 Egyéb városokban ... ; 50 040 23 § 4 720 Vórosokban együtt. 187 145 l 38 ,. i 5 240

Községekben 74911 l 10 — , 4 300

Országosan ; 262 056 _ 30 . 4 980

Településjelleg szerint a dolgozó nyugdíjasok 29 Százaléka községben, 71 szá- zaléka városban lakott. Nincsenek adatok a teljes nyugdijasállamány településjel- leg szerinti megoszlyására, de a foglalkoztatott nyugdijasok településjelleg szerinti megoszlási arányszámai. valamint a városi nagyobb munkavállalási lehetőségek alapján feltételezhető a városban lakó'nyugdíiasok intenzívebb foglalkoztatása

(6)

A nyugdíjasok átlagos keresete Budapesten volt a legnagyobb: 5520 forint. A megyei jogú városokban, valamint az iparosított megyékben az átlagos kereset álta- lában nagyobb, a mezőgazdasági jellegű megyékben kisebb.

Településjelleg szerint a községekben lakó nyugdíjasok keresete lényegesen ki-

sebb. mint a városban lakóké, a különbség 940 forint. A magasabb munkakörök- ben, hosszabb időtartamon át foglalkoztatottak inkább a városokban lakó nyugdíja-

sok közül kerülnek [ki; így például a Baranya megyében lakók keresetátlaga 4190 forint volt, míg a Pécs városban lakóké 4920 forint.

A dolgozó nyugdíjasok személyi jellegű adatainak feldolgozása mellett a vizs—

gálat másik fontos fejezete a foglalkoztatás jellegére, a dolgozó nyugdíjasok által betöltött munkakörökre terjedt ki. Ennek keretében a nyugdíjasok népgazdasági ágak, ágazatok, egyéni foglalkozás szerinti megoszlása, valamint lakó— és mun—

kahely közötti ingázása képezte a vizsgálat tárgyát.

Megoszlás népgazdasági ágak, ágazatok szerint

Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a dolgozó nyugdíjasok egyes népgazdasági ágakban, ágazatokban milyen mértékben voltak foglalkoztatva, a

dolgozó nyugdíjasok különböző munkakörű foglalkozásait külön-külön kellett fi—

gyelembe venni. Mivel egy nyugdijas több népgazdasági ágazatot érintő foglalko- zásban is dolgozhatott, az egyes foglalkozások alapján adódó létszám természe—- tesen nagyobb a nyugdíjasok létszámánál. A 262 056 fő nyugdíjas által betöltött különböző munkakörű foglalkozások száma 279 959 volt. száz nyugdíjasra 107 külön—

böző munkakörű foglalkozás jutott. Nemek szerint lényeges eltérés nem állapítható meg. A nyugdíjasok túlnyomó többsége, mintegy 95 százaléka tehát csak egy mun- kakörben volt foglalkoztatva. és csak kb. 15 000 főre tehető azoknak a nyugdíjasok- nak a száma. akik egynél több munkakörben voltak foglalkoztatva.

Átlagosan száz aktív dolgozóra, 6,8 nyugdíjasfoglalkoztatás (következőkben nyugdíjas) jutott. Ez a két szám természetszerűleg munkaintenzitásban nem azonos értékű a nyugdíjasok részidejű foglalkoztatása következtében. E körülményt figye—

lembe véve száz aktív dolgozóra 1,5—2,0 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó nyugdijas jut.

A népgazdasági ágak közül az ipar 5.3, az építőipar 6.0, a szállítás—hírközlés 4.2 mutatója átlag alatti, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodásé átla- gos (ó.8), míg általában a nem termelő népgazdasági ágak mutatói lényegesen meghaladják az átlagot. igy a kereskedelemnél 10,5. egészségügyi és kulturális szol—

gáltatásnál 8,4, a személyi és lakásszolgáltatásnál 12,5, a közigazgatásban 10,0 az arányszám. A nyugdíjasok foglalkoztatása tehát a nem termelő népgazdasági ágak- ban lényegesen nagyobb arányú, mint a termelőágakban.

A férfiak arányszáma (8.0) számottevően nagyobb a nők arányszámánál (5,1).

Ez a jellegzetesség gyakran olyan ágazatokban is jelentkezik. amelyekben a dolgo- zók többsége nő. A textiliparban például száz aktív férfi dolgozóra 7.5 férfi nyug—

díjas, száz aktiv nő dolgozóra 3.0 női nyugdij—as foglalkoztatása jutott.

Az fiparon belül az ipari átlagot meghaladja a kézmű—háziipar (HD). az élel-

miszeripar (9.4), a nyomdaipar (8.1), a fafeldolgozó ipar (6.0). a bőr—, a papír— és (!

fémtömegcikk-ipar (5.6) mutatója. Legkisebb az arányszám o kohászatban (2,8), a

közlekedési eszközöket gyártó iparágban (29). a bányászatban (3.0) és általában

(7)

1148 DR. lLLES ovakev

a nehézipari ágazatokban. Figyelemre méltó, hogy a textilipar és a textilruházati ipar mutatói is alacsonyak (4.3, illetve 4.6), holott a textiliparban jelentősek avmun—

kaerő-problémák. — '

Az építőiparon belül az átlagot számottevően meghaladja a tervezőin'tézetek 9.6-05 mutatója. A magasépítés arányszáma 4.4. a mélyépítésé 6.6, a szak- véssze- relőiporé 5.3.

'

5. tábla

A dolgozó nyugdíjasok száma és aránya népgazdasági ágak szerint

A dolgozó nyugdíjasok száma A száz akt'ív dolgozóra jutó nyugdijasok száma

Népgazdasági ág ! ___.

Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt

ipar ... 62 129 28 688 90 517 6,5 3,3 5,3 Nehézipar ... 29 810 7 551 37 661 4.5 33 35 ,

Ebből: bányászat ... 3853 254 4 107 3.2 13 333

kohászat ... 2 374 424 2 793 32 1,6 * 2.3

gépipar ... 15 464 4 683 20 147 4,6 2.3 3.8 ,

építőanyag—ipar .. 3 408 699 4 107 7.1 2.0 5.1

vegyipar ... 3 534 1 543 5 077 ó,0 3.3 _ 4.7 Könnyűipar ... 19 206 17 604 36 810 9,5 5,2 6,8

Ebből: textilipar ... 3 132 3 092 6 224 7.5 3.0 4,3

Élelmiszeripar ... 13 113 3 233 16 346 14,6 3.9 ' 9.4' Epítőipar ... 20 554 2 901 23 455 6,1 5.2 6.0 Szállítás és hírközlés ... 9 924 2 953 12 877 4,2 4.3 4.2 Mezőgazdaság, erdőgazdál—

kodás, vízgazdálkodás ... 27 210 2 419 26 629 9.0 1.8 6,8

Kereskedelem ... 27 107 16 860 43 967 16,7 6.6 10,5 Egészségügyi és kulturális

_ szolgáltatás ... 17 588 14 976 32 564 10,2 6.9 8.4 Személyi és lakásszolgóltatás 8 081 6 078 14 159 17,2 9,0 12,5

Közigazgatás . 21 758 9 194 30 952 159 5.2 10.0

Ismeretlen ... 1 151 388 1 539 — -— —

Népgazdaság összesen ' 195 502 84 457 279 959 8.0 5.1 6,8

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgvazdálk'odásban az átlagot jelentős—eb—

ben meghaladja az erdő— és a vízgazdálkodás arányszáma (10,7, illetve 9.1).

A szállítás— és hírközlésben a szállítmányozás foglalkoztat nagyszámban nyug- díjast (32,1).

A kereskedelemben a kereskedelmi szolgáltatás (ügynökség. utazási iroda, köl—

csönző) és a felvásárló kereskedelem (572, illetve 57,4) mutatói kiemelkedő'k. A nagykereskedelem, ia vendéglátóipar, a külkereskedelem, a bolti kereskedelem, a melléktermuéuk- és hulladékgyűjtés mutatói valamivel átlag felettiek.

A személyi és lakásszolgáltatásban az üzleti szolgáltatás (üzemszervezés. fordí-

tás, gépírás. könyvvizsgálat, tolmácsolás) 91.7-es mutatója kiemelkedő érték, de jó- val átlagon felüli a lakáskezelés-fenntartás 26.7—es mutatója is.

Az egészségügyi—kulturális szolgáltatásban az egészségügyi szolgáltatás és az oktatás, a közigazgatásban a helyi igazgatási szervek foglalkoztatnak nagyszámú nyugdíjast.

A foglalkoztatott nyugdíjasok átlagkora népgazdasági ágak szerint lényeges el- térést nem mutat. Legalacsonyabb az iparban (63.6 év), legmagasabb az építőipar—

ban (ó4.6 év).

(8)

Megoszlás egyéni foglalkozás szerint

A dolgozó nyugdíjiasokból 224 780 fő (800/6) fizikai munkakörökben és 55 179 fő (ZOO/0) szellemi munkakörökben volt foglalkoztatva. A népszámlálás egy százalékos

mintavételi előzetes adatai alapján a fizikai munkakörökben száz aktív dolgozóra 7.6 a szellemi munkakörökben 4.3 dolgozó nyugdijas jutott. A nyugdíjasok fizikai mun- kakörökben történő igénybevétele tehát lényegesen nagyobb arányú, mint a szellemi munkakörökben.

6, tábla A dolgozó nyugdíj—osok megoszlása egyéni fogta/kozási főiSÉEÉÉÉÉÉíÉÉ'jÉÉ___________

A dolgozó nyugdíjasok száma A száz aktív dolgozóra jutó

(fő) nyugdíjas

Foglalkozási főcsoport , _-,_,,. ——

Férfi Nő Együtt ; Férfi Nő § Együtt

Szellemi foglalkozású _

Műszaki ... , ... 3 884 456 4 340 , 1.6 0.7 , 1.5

Államigazgatási—gazda- : §

sági ... 2 059 601 2 660 — 2.9 2.0 * 2,7

Egészségügyi—kulturális 6 207 5 041 11 248 6.1 2.9 4.1

lrodai—szómviteli _ 20 371 ; 16 560 36 931— 10,7 _, s,;3v7__ ÉL,

Együtt ... 32 521 22 658 55 179 5,3 3,4 4,3

Fizikai foglalkozású ,

lparl—építőipa ri ... § 36 079 18 294 54 373 3.2 4,1 3,4

Mezőgazdasági ... 13 440 854 14 294 * 13,3 1.5 9.1

Kereskedelmi. szolgálta-

— tási. szállítási ... 10 450 6 881 17 331 3.6 4,7 4.0

Egyéb ... , ... 103 012 35 770 138 782 ; 23,8 3.5 17.5 Együtt ..._ ... ; 162 981 i 61 799 l 224 750- ! 8,4 ; ó,0 M; 7,6

Mindösszesen 195 502 84 457 § 279 959 8,0 5,7 § ó,8

A fizikai munkakörökben foglalkoztatott összes nyugdíjasból 138 800 fő, az ösz- szes foglalkoztatott nyugdíjaslétszómnak közel fele az ún. egyéb fizikai munkakörök—

ben voli' foglalkoztatva (58 800 fő mint segédmunkás. takarító, fűtő. rakodó és szól- lító alkalmi munkás. 51 000 fő mint portás, éjjeliőr. hivatalsegéd. 6000 fő mint köz- tisztasági, csatornázási munkás, házfelügyelő, temetkezési, fürdőalkalmazott, 20 200 fő, mint egyéb segédmunkás jellegű foglalkozású és 2800 fő mint árukezelő csoma- goló raktári munkás). Ebben a kategóriában száz aktív dolgozóra 17.5 nyugdíjas jut.

amely több mint két és félszerese az egész állományra vonatkozó 6.8 átlagnak. lgen magas a férfi nyugdíjasok foglalkoztatási aránya. Száz aktív férfi dolgozóra 23.8 fér- fi rnyUgdíjas, száz aktív nő dolgozóra csak 3.5 női nyugdíjas foglalkoztatás-a jutott ebben a kategóriában.

A fizikai munkakörökben átlag feletti (9.1) a mezőgazdasági fizikai foglalkozású nyugdíjasok arányszáma is. E kategóriában is kiemelkedő a férfiak mutatója (133),

mig a nőké csak 1.5.

A fizikai foglalkozások körében igen alacsony gyakoriságú az ipari—építőipari foglalkozásúak aránya. Száz aktív dolgozóra mindössze 3,4 nyugdíjas foglalkoztatása

jut.—Ebben akategóric'iban a nők arányszáma (4,1) nagyobb, minta férfiaké (32).

Atkereskedelmi. szolgáltatási, szállítási fizikai foglalkozásokban (elárusító, pin-

cár.! fodrász, gépkocsivezető, kalauz, postás) is kismértékű a nyugdíjasok foglalkoz-

(9)

1 150 DR. iLLÉS evamv

tatósa. Száz aktív dolgozóra 4.0 nyugdijas jut. A nők mutatója (4.7) itt is nagyobb,

mint a férfiaké (3.6).

A szellemi munkakörökben foglalkoztatott összes nyugdíjas több mint kéthar- mada. 36 900 fő irodai—számviteli munkakörökben volt foglalkoztatva. a létszámból

bérelszámoló és adminisztrátor 24100 fő. Száz aktiv irodai dolgozóra 6.1 nyugdijas

(férfiaknál 10,7, nőknél 3.5) jutott. '

A szellemi foglalkozásúak között nagyságrendben a második helyet 11 200 fővel

az egészségügyi—kulturális foglalkozások kategóriája foglalja el (orvos, gyógysze-

rész, ápoló, pedagógus, művész, világosi'tó, sportoktató stb.). Száz aktív dolgozóra 4.1 (férfiaknál 6.1, nőknél 2.9) nyugdíjas jut. '

A műszaki irányítók—tervezők (mérnök, technikus, agronómus, művezető. aknász.

diszpécser stb.) száma 4340 fő. Száz aktív dolgozóra vonatkozó arányuk mindössze

1.5. (A férfiaknál 1.6, a nőknél 0.7).

Az állomigazgatási—gazdasági vezetők—irányítók (minisztériumi, tanácsi, vál-

lalati osztályvezető. kirendeltségvezető. előadó. jogász, főkönyvelő, szakmai irányító stb.) száma 2660, a száz aktiv dolgozóra vonatkozó arányszám 2.7. (A férfiaknál 2.9.

a nőknél 2.0.) "

Az egyes foglalkozási kategóriákban dolgozó nyugdíjasok átl-agkora lényeges

eltérést nem mutat. A fizikai foglalkozásúak átlag'kora 639 év. a szellemi foglalkozá—

súaké 64.1. Legkisebb az átlagkor a kereskedelmi, szolgáltatási, szállítási fizikaiak-

nál (629 év), legnagyobb a műszaki és az államigiazgatási—agazdasági irányitó mun- kaköröknél (64,8 év).

Átlagos kereset egyéni foglalkozási főcsoportok szerint

A fizikai munkakörökre 4430 forint. a szellemi munkakörökre 5620 forint átlagos kereset jut. a különbség jelentős. A munkakörökre vonatkozó keresetátlagot mintegy 7 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó keresetét- l'agot megkaphassuk, mivel a munkakörök száma 7 százalékkal nagyobb. mint a nyugdijasok száma. Minthogy az egynél több munkakörben történő elhelyezkedés elsősorban a fizikai dolgozóknál feltételezhető, a munkakörökre vonatkozó kereset- átlag elsősorban a fizikai munkakörűeknél tér el az egy személyre jutó átlagtól. Ezt figyelembe véve, a szellemi munkakörökben dolgozó nyugdijasok keresetátlag—a mintegy 20 százalékkal nagyobb a fizikai munkakörökben foglalkoztatott nyugdijasok ke-

resetátlagánál.

Az egyes fizikai munkakörökre jutó átlagos kereset —- egyes munkakörökben népgazdasági ág szerint is különbségeket mutatva — a következőképpen alakult.

Legkisebb a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak átlagkeresete (3740 forint). A segédmunkás—kisegítő foglalkozásúak átlagos keresete! 4320 forint. népgazdasági

ágak szerint kisebb szóród'á'ssal (a közigazgatásban 3820. az egészségügyi—kul-

turális ágazatban 4910 forint). Az ipari—építőipari fizikai foglalkozásúak átlagkere- sete 4780 forint, a népgazdasági ágak közül a szállítás és hírközlés emelkedik ki

6120 forinttal, az iparban 4740, az építőiparban 5050 forint az átlagkereset. A keres-

kedelmi. szolgáltatási. szállítási fizikai foglalkozásúak átlagkeresete 4750 forint.

az egyes népgazdasági ágak keresetátlagai közelállók.

A szellemi munkakörökben legnagyobb az egészségügyi—kulturális munka- körben dolgozók átlagos keresete: 6800 forint. ezen belül kiemelkedik a keresetátlag az egészségügyi—kulturális ágazatban 7640 forint. A műszaki vezető—irányító fog- lalkozásúak átlaga 6500 forint: kiemelkedő az építőipar 7460 és a személy- és lakásszolgáltatás 7490 forintos keresetátlaga. Az államigazgatási—gazdasági ve-

(10)

zetők—iiányítók átlagkeresete 6410 forint, az egészségügyi—kulturális ágazatban 8530, a közigazgatásban 6080 forint, az ipar. építőipar, mezőgazdaság. kereskedelem átlagai 7000 forint felett vannak Az irodaiL—számvíte'lí'"foglalkozásúak átlag- keresete 5100 forint, legkisebb a szállítás és hírközlésben (4610 forint), legnagyobb az építőiparban (5370 forint).

A foglalkoztatott nyugdíjasok [lakóhely és munkahely közötti vándorlása (ingázása) A foglalkoztatott nyugdíjasok mobilitására vonatkozó adatok szerint a megyei városok (főváros) területén lakók nagy többsége ugyanannak a megyei városnak

(fővárosnak) a területén dolgozott. Az 'arány"Bu'dapésten és' Szegeden 89. Debre-

cenben és Győrött 92, Pécsett 91, Miskolcon 90 százalék. (Lásd a 7. táblát.)

A megyei arányszám kisebb: 72 százalék. Általában 80—90 százalék között változik, legnagyobb Békés (94), Vas (92), Bács- Kiskun (90), Komárom (89) megyé- ben és legkisebb Szolnok (27). Somogy (37). Szabolcs- Szatmár (36) és Pest (52) me—

gyében, ahol a foglalkoztatott nyugdíjasok legnagyobb arányú helyváltoztatására került sor.

A lakóhely területi egységén kívül dolgozó nyugdíjasok elenyésző kis számban majdnem minden területi egységen találhatók. nagy többségük azonban a me- gyéhez közel eső megyei városban, illetőleg a fővárosban talált munkát. Szolnok megye 7900 nyugdíjasából 5300, Somogy megye 6500 nyugdíjasából 3600. Szabolcs- Szatmár megye 3700 nyugdíjasából 2100 volt a fővárosban foglalkoztatva. Pest megye nyugdíjasainak közel fele, 9000 fő dolgozott Budapesten, de az erős területi kölcsönhatás következményeként 11300 Budapesten lakó nyugdíjas talált ugyanakkor Pest megyében foglalkoztatást.

Minden területi egységnél a mobilitás (vándorlás, illetve ingázás) természet—

szerűl—eg kétirányú, az "elvándorlás" mellett az ,.odavándo—rlás" is több-kevesebb

hangsúlyt kap. lgy a Budapestre irányuló vándorlás legnagyobb létszámú Pest, Szolnok, Somogy, Szabolcs—Szatmár megyéből. míg a többi megye vonatkozásában 100—600 fő között mozog, ugyanakkor igen jelentős a Budapestről elirányuló munka- vállalás Pest megyébe, míg a többi megye vonatkozásában kis mérvű. 20—200 fő

között váltakozik.

A foglalkoztatottak mobilitása következtében az egyes megyék (városok) által

foglalkoztatott nyugdíjasok száma több a megye (város) területén lakó dolgozó

nyugdíjaslétszámnál. Legnagyobb az eltérés Győr megyei városnál, amely 3320 ott lakó dolgozó nyugdíjassal szemben 4730 nyugdíjast foglalkoztatott, ami 43 százalékos többletet jelent. A többi város közül Miskolcnál a többlet 34, Pécsett 23, Szegeden 16, Budapesten 11 százalék, a megyék közül Pest megyénél 12 és Heves megyénél 1 százalék.

A területi egységek kialakításával —- a megyei városokat (fővárost) a megyé- vel egyesítve — Pest megye 16000 nyugdíjassal, azaz 11 százalékkal. Heves megye 1, Győr-Sopron megye 2, Baranya megye 1 százalékkal több nyugdíjast foglalkoztatott, mint amennyi a területi egységen lakó dolgozó nyugdíjasok száma a vizsgálat

idején volt.

A többi megyénél a megye területén dolgozó nyugdíjasok száma kisebb, mint a megyében lakó dolgozó nyugdíjasok száma. Legnagyobb az eltérés Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Somogy megyeben, ahol a dolgozók létszáma a lakóhely sze—

rinti létszámnak mindössze 27, 36. illetve 37 százaléka.

A vándorlás. illetve ingázás nemek szerint lényeges eltérést nem mutat. Távol-

eső munkahelyeket a nők arányuknak megfelelően foglalnak el.

(11)

1152 DR. u.n;s GYÖRGY

7. tábla

A dolgozó nyugdíjasok lakóhely és munkahely közötti vándor/ása (ingázása)

A megyében, Ebből ugyanabban :: magyé— A megyében, megyei városban Megye megyei város— ben, megyei városban dolgozók dolgozó nyugdíjasok

. ! ban lako _

megye! varos dolgozó nyug-

(fovaros) díjasok száma száma aránya száma a helyben lakók

(fő) (fő) ' (százalék) (fő) százalékában

Baranya ... 3 866 2 504 65 2 849 ' 74

Pécs ... 4 934 4 477 91 6 076 ' 123 '

Baranya —l— Pécs 8 800 6 981 79 8 925 ' 101

Bécs—Kiskun ... 7 109 6 413 90 6 760 95

Békés ... 7 470 6 994 94 7 292 98

Borsod—Abaúj—Zemplén 8 468 5 878 69 6 365 75 '

Miskolc ... 4 459 4 005 90 5 980 134

Borsod—Aba új-

Zemplén —l— Miskolc 12 927 ' 9 883 77 12 345 96

Csongrád ... 5 747 4 344 76 4 777 , 83

Szeged ... , ... 5 048 4 511 89 5 675 116

Csongrád —l— Szeged 10 795 8 855 82 10 652 99

Fejér ... , ... 6 860 5 842 85 6 316 92

Győr-Sopron ... 6 306 4 688 74 5 071 80

Győr ... 3 320 3 045 92 4 730 143

Győr-Sopron —l—

)

Győr ... 9 626 7 733 80 9 801 102

Hajdú-Bihar ... 2 918 1 875 64 2114 72

Debrecen ... 4 358 4 005 92 4 886 112

Hajdú—Bihar —l— *

Debrecen ... 7 276 5 880 81 7 000 96

Heves, . ... 8 481 7 384 87 8 567 101

Komárom ... 9 658 8 630 89 9 100 94

Nógrád ... 7 215 5 715 79 5 955 83 _

Pest ... 19 880 10 400 52 22 303 112

Budapest ... 124161 110420 89 138 041 * 111

Pest —l— Budapest 144 041 120 820 84 160 344 111

Somogy ... 6 483 2 382 37 2 717 42

Szabolcs-Szatmár 3 657 1 331 36 1 373 38

Szolnok ... § ... 7 910 2 158 - 27 2 229 28

Tolna ... . ... 4 208 3 613 86 3 852 * 92

Vas ... 6 207 ' 5 694 92 5 991 97

Veszprém , 8 116 7 134 ' 88 7 799 96

Zala 3120 2 712 87 2 941 94

_ Megyei város és fő-

; város ... , ... 146 280 130 463 89 165 588 113

Megyék ... ; ... 133 679 95 691 ; 72 114 371 86

* Összesen § 279 959 226 154 — 81 § 279 959 100

3 !

*

Végül vizsgálat tárgyát képezte az is. hogy milyen anyagi lehetőségek vannak

a nyugdíjasok foglalkoztatósóro, és e lehetőségeket -— keretösszeget — 1970—ben

milyen mértékben használták ki. ,

Keretösszeg az az összeg, amelyet a nyugdíjas személy szerint megkereshet nyugdíjának korlátozása nélkül. A népgazdasógban :: rendelkezésre álló keret—

összeg 72 százaléka került felhasználásra. A felhasználási arány népgazdasági

(12)

áganként lényeges különbséget nem mutat. Legnagyobb az iparban (76%). az

építőiparban (730/0). legkisebb a közigazgatásban (69%), az állami mezőgazda-

ságban (680/0). A fizikai foglalikozásúaknál 69. a szellemieknél 82 százalék, műsza- kiaknál 94 százalék.

A férfiaknál a felhasználási arány nagyobb (740/0). a nőknél kisebb (670/0).

A foglalkoztatott nyugdijasoknak csak mintegy fele merítette ki a részére ren- delkezésre álló keretösszeget. A dolgozó nyugdíjasok 9,3 százaléka részére kértek 6000 forintnál nagyobb keretösszeget: mentesítést. (3.2 százaléknak 12000, 4.3 százaléknak 18000 forintig terjedő, 1.8 százaléknak 18000 forintnál magasabb keretösszeget engedélyeztek.) A realizálásnál a magasabb összegű kategóriákból az alacsonyabb összegű kategóriákba került át a foglalkoztatott nyugdíjasok szá- mottevő része. (A foglalkoztatott nyugdíjasoknak 2.5 százaléka 12 000 forintnál töb- bet keresett, viszont 6.1 százalékuk számára kérte'k ilyen mértékű mentesítést.)

8. tábla

A kért és a tényleges mentesítések aránya*

(százalék)

______ LTÉEÉÉÉÉÚEÉÉ'ÉEÉW—

Megnevezés ?1033; 121700925 18 000— Együtt

forint

l

Kért mentesítések !

aránya ... 32 4.3 1,8 9,3

Tényleges kereset

szerinti arány ... 7.3 1.5 1.0 933

* Az összes dolgozó nyugdíjas létszámához viszonyítva.

A nyugdíjasok általában nem szívesen vállalnak olyan alkalmazást. amely nyugdíjuk korlátozásával jár. Az általános tendencia természetesen nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy néhány ezer esetben (elsősorban a 6000 forintos kate—

górlíába tartozóknál) a kereset mentesítés nélkül is meghaladta a keretösszeget.

Közel 2000 esetben került sor emiatt utólagos nyugdíjkorlátozásra.

Kiemelkedő volt a mentesítési kérelmek aránya (az átlagos 9.3 százalékkal

szemben) a nyomdaiparban (23%). a Városi közlekedésben (460/0). a gyógyszer- kereskedelemben (160/0). a külkereskedelemben (210/0). az egészségügy (28%), a szociális szolgáltatás (200/0). az oktatás (320/0). a művészet területén (18%) és a központi igazgatási szerveknél (190/0).

PE3lOME

B csoeü CTaTbe astop, Ha OCHOBaHHH npoaeAeHHoro a 1970 rogy ctamcmuecxoro 06- cneraaan, paccma'rpuaaer nonomeuue neucuonepoa, paőoraioumx Ha nonomenmu paőo—

lmx " cnymamux. B BeHrpuu B 1970 rogy I-IHCI'leHHOCTb umeiomnx caMermeanoe 3aH3me neHCMOHepOB coc-rasnna npumepuo 450000 uenoBeK, " ux 3apaőorox npeabicm'i 2,5 mnpg.

(popmrroa.

B nepaoü Mac-ru caoeü CTaTbH asrop paCCMa-rpnaae-r prgnumxm nechonepoa c nep- couanbnoü TDI-IKM spemm. Manaraer pacnpenenenue uucna paőOTal-OLLIMX nechonepoa no ux ronoeomy sapaöomy, sospacmmM rpynnaM " Mecmmmenscrsy. Bo Bmpaű HBCTM auanuanpyeT 'rpygnuwxcn neucuonepoa Ha OCHOBaHHH aannmaeMux HMM Aonmnocreü. Mcc- nenyer nx pacnpeneneHue no HapoAHoxouücmeHi—MM cemopaM " orpacnzM, a Takme no MX unnuangyansuomy saram-mo. Ocranaannaaercn Ha CpeAHeM sapaőome aKTHBHle necho—

5 Statisztikai Szemle

(13)

1154 DR. lLLES: A NYUGDUASOK mammon (

Hepos, KOTOprH cornacrio umeioummcn nam-MM :; cpuamecxnx nonmuocux consumer,

4430, a :: YMCTBeHHle .nonxmocmx 5620 cpopumoa !: ron. , ? ,

B aaKmo—mrenbuon HÖCTH crarb asrop poccmurpuaaer nepenaumeuws prnn—unxu * neucuouepoa memny mecromurenbcnom 14 MeCTOM paőom.

SUMMARY

The study deals with pensioners employed as workers or employees in Hungary onthe basis of statistical surveys of the year 1970. The number of gainfully occupied pensianers' ' in Hungary was some 450. 000 in 1970 and their wage bill was over 2500 million Farints. ,

In the first part of the study the authar considers pensioner-workers by indiyiduail persons. He presents the distribution of pensianerworkers by yearly earnings, age gramm ' and residence. The second part treats pensioner-workers on the basis of their job, T * ' distribution by various branches of the national economy and by individual uccu ,

.nvestigated The average wages of pensioner-workers are also mentioned; it may ma to 4430 Forints per year in manual and 5.620 Forints in intellectual occupations. _

At the end of his study the author deals with the use of the so--colled limit (the ,ameunt ' that may be earned without restricting the pension) and with the commuting af pensmner—,,

workers between their residence and working place. ,—