A magyar ÁKM-munkák egy nemzetközi konferencia tükrében

A MAGYAR ÁKM-MUNKÁK

EGY NEMZETKÖZI KONFERENCIA TUKRÉBEN

BODA GYÖRGY

Az input-output elemzés ötven éves múltra tekint vissza. Ez alatt 'az—időszak alatt a világ input—output szakemberei számtalan kisebb-nagyobb konferencián cserélték ki tapasztalataikat. E konferenciák közül azonban minden bizonnyal, az egyik legrangosabbnak az "International Conference on lnput—Output Techniaues"

tekinthető, melyet eddig nyolc izben rendeztek meg. Az első ilyen konferenciát

1950-ben tartották a hollandiai Driebergenben. Richard Stone visszaemlékezései szerint ez még igen szűk körű, mondhatni családias konferencia volt.i Azóta a résztvevők köre lényegesen kibővült. A megelőző innsbrucki konferenciának több

száz. az ez évi sapporoi konferenciának pedig 300 (közülük 160 japán,) résztvevője

volt, Nekem abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a két utolsó konferen—

cián részt vehettem. Beszámolómban a legutolsó, az 1986. július 27-e éslaugusz-

tus 2—a között tartott Vlll. Nemzetközi lnput—Output konferenciáról—számolok be.

A konferenciáról általában

A nemzetközi input—output konferenciák az igen jól szervezett konferenciák közé tartoznak. Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) nem először szervezte meg ezt a találkozót. és így jól kialakult hagyományokra, tapasz-

talatokra támaszkodhatott.

Már egy évvel korábban létrehozták a konferencia szervezőbizottságát, amely a konkrét szervezőkön túl a különböző szekciók elnökeiből állt. Tizenkét szekciót szerveztek a szakma minden fontosabb területét felölelő témákból. A szekciók vezetésére nemzetközileg elismert szakembereket —- köztük Nobel-díjasokat - kértek fel. Ezt követően a szervezőbizottság felkérte a világ számos intézményé—

nek input—output kutatóit. hogy 1986. január 30—ig nyújtsanak be előadásokat az egyes szekciók elnökeihez. A benyújtott előadások közül valamennyi elnök kivá- lasztotta az általa legjobbnak tartott kettőt. A konferencia programjának ösze-

állitására csak azután került sor.

Az általános program a következőképpen alakult. Délelőtt plenáris ülések voltak. (Egy időben csak egy plenáris ülést szerveztek.) Délután került sor a pár—

huzamos szekcióülésekre. az ún. ..workshop"—okra. Minden szekcióban egy adott téma előadásait mutatták be. A konferencia szervezése nagyon kedvező feltéte—

leket teremtett a tudományos eredmények megismerésére. amennyiben a plenáris

* Richard Stone: Áttekintés az input—output kutatások fejlődéséről és jelenlegi irányairól. Statisztikai

Szemle. 1985. évi 6. sz. 555—570. old.

som: MAGYAR AKM—MUNKAK 299

üléseken hallottuk a legjobbnak minősített előadásokat. a szekcióüléseken pedig

megismerkedhettünk a bennünket érdeklő szűkebb szakterületek összes előadá—

sával. A szervezés további erénye volt. hogy az előadásokat minden résztvevő írás—

ban előzetesen megismerhette.

A konferencia programjáról

A konferencia plenáris ülései az input—output elemzés főbb kérdéseivel fog- lalkoztak. A !. Skolka vezetésével tartott plenáris ülés az input—output és a sta- tisztika témakörével foglalkozott. !. Schumann professzor vezette az input—output és az ökonometriaí modellezés kapcsolatát tárgyaló plenáris ülést. Gelei Anna ve- zetésével az input—output technika fejlődő országokban való speciális alkalma;

zási problémáit vitatták meg. Anne Carter vezette az input—output és a technoló- giai fejlődés viszonyáról szóló plenáris ülést.

Az emberi és természeti erőforrások input—output modellekben való keze- léséről A. Ghosh vezetése alatt folyt vita. Magyar szempontból az input—output és a tervezés összefüggéséről szervezett ülés érdekessége az volt. hogy Makarov, a plenáris ülés szovjet vezetője egy magyar szerzőpárnak. Halpern Lászlónak és Molnár Györgynek ,,A magyar gazdaság néhány vonása az 1970—es évtizedben"

c. előadását tűzte ki vitára.2 Ugyancsak magyar vonatkozású tény, hogy Bródy András volt az ..Input—output és matematikai közgazdaságtan" cimű plenáris ülés elnöke. Végül több plenáris ülés foglalkozott a japán input—output munka ered—

ményeinek ismertetésével. népszerűsítésével (Tsukui, Vlshigaki).

A plenáris ülések nagyszámú hallgatóság előtt folytak. Az előadásokat élénk figyelem és vita követte.

A ,,workshop"—ok, a szekcióülések mintegy kiegészítették a plenáris ülésre ki- emelt itt felsorolt fő témákat (zárójelben közöljük a szekcióülések vezetőinek ne- vét):

Ágazati termékcsoportos besorolások (C. Stahmer) Az emberi erőforrások elosztása (S. Mukhopadhyay) Kereskedelem és optimum (Urata)

Technológiai évjáratok és a verseny (P. N. Mathur) Vezető iparágak -— élenjáró technológiák (A. Carter) Vámok, védelem és hatékony védelem (A. Ghosh)

input—output táblák folyó és változatlan áron (R. Stögín) Információ és a termodinamikus megközelítés (Bródy János)

A termelés modellezése és a tényezők iránti kereslet ($. Nakamura) Különböző országok ökonometriai modelljei (I. Schumann)

. Multipl'ikáitordk. visszacsatolá'sak. :hienarchiák és struktúrák (K. C. Lee) . Turnpike tipusú elméletek (!. Tsukui)

. Regionális fejlesztés, Hokkaido (Yoneyama) . Tényezőtermelékenység növekedése (F. Duchin)

. Regionális és interregionólis input—output táblák (K. Polenske) . Regionális fejlesztés, Japán (Sakashita)

_ 920903???pr

§ _

;

_üü—Aü 0501.th

A felsorolt szekcióülések természetesen nem ölelhették fel az input—output munka valamennyi területét és problémáját. de azért jól jelzik e szakterület legfon—

tosabb csamópontjait.

Mivel a konferencia munkájában elsősorban statisztikusként vettem részt. a program e szempontból legfontosabbnak tartott előadásairól, problémáiról, vi-

tóiról szólok. *

2 Az előadás Halpern László —- Molnár György: Jövedelemképződés, felhalmozás és áralakulás a het—

venes években (Közgazdasági Szemle. 1985. évi 7-8. sz. 794—813. old.) c. tanulmánya alapján készült.

300 ;,- , BODA'GYURGV

Leontief megnyitójának főbb gondolatai '

;..Eppen ötven éve, hogy megjelent az első input—output tábla" — kezdte megy

nyitóját a 80 éves, de ereje teljében levő Leontief. (Születésnapja a, konferencia

időpontjára esett, és azt a résztvevők is megünnepelték.) .,Akkor nem gondoltuk.

hogy ilyen nagy karriert fog befutni. Most viszont biztosak vagyunk abban, hogy ez a karrier folytatódni fog."

Ez a néhány bevezető mondat meleg hangulatot teremtett az előadóterem—A ben, és az előadást felettébb nagy élménnyé tette a résztvevők számára. Az él—

ményt nemcsak az jelentette. hogy az előadást az input—output elemzés mego—

lapítója tartotta. hanem az is. hogy nagyon egyéni módon és ugyanakkor nagyon tartalmasan tekintette át az input—output technika felhasználásával kapcsolatos.

problémákat.

W. Leonfief nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy az input—output módsze- rek empirikus tudományként foghatók fel, amely társadalmi rendszertől függetle—

nül egyformán érvényes valamennyi országra. Azt vizsgálja. hogy a társadalom mit miből és hogyan hoz létre. Lényegében egy társadalmi méretűnkonyhai re—

ceptet" dolgoz ki. Ahogy a háziasszony tudja, hogy miként főz alapanyagokból vo—

csorót. úgy az input—output kutatónak is ezt kell ismernie bonyolultabb körülmé-

nyek között. (Hogyan csinál egy társadalom lisztből kenyeret vagy vasból acélt

stb.)

Ilyen jellegű ismeretek megszerzésének két alapvető feltétele van: a megfe-—

lelő adatbázis és a műszaki szakemberekkel való párbeszéd. ,.A számítógép olyan,

mint a friss levegő — mondta Leontief -, nem lehet nélküle élni, de ha csak az

van, akkor elpusztulunk." A fő feladat a társadalmi szintű ,.konyhai recept" ösz- szeóllitása a műszaki szakemberekkel való konzultáció alapján.

Ezt a tételt Leontief hosszasan tárgyalta. ..Gyakran viccelnek velem —— mond—f ta —. hogy mi elmegyünk Wossilyhez, és megkérdezünk tőle ezt-azt. ő meg el—

küld minket a mérnökökhöz." Ezt azért kell így csinálni, mert csak a velük egyez- tetett világkép alapján tud egy input—output kutató'megfelelni a feltett kérdé-

sekre. Leontief azt is elmondta. hogy nemcsak ő fordul a mérnökökhöz. hanem a mérnökök is eljönnek hozzá. Az .,American Association for Technieal— Engineers"

képviselői felkeresték azzal a céllal. hogy komplex módon fel szeretnék mérni a műszaki fejlődésnek a társadalom jelenlegi és jövőbeli fejlődésére gyakorolt ha-

tásait. A közvetlen hatások nem elegendők számukra. A tényleges hatásokkal

szeretnének tisztában lenni. A két diszciplína együttműködése így a kölcsönös ér—

dekek oldaláról is biztosítva van.

Beszélt néhány számára fontos munkáról is. Többek között a világmodellek összeállításáról. "Össze akarom állítani a világ input—output mótrixát" —- mondta.

..Ezt a munkát Anne Carterral csinálom. Hiszem. hogy ezúton feltárhatok néhány tényt, összefüggést. amelyeket a nemzetközi tárgyalásoknál figyelembe kell venni."

Előadásának visszatérő elemei voltak az adatbázis, az átárazás és a megfe- lelő technológíai ismeretek megszerzése.

Megjegyezzük. hogy Leontief professzor minden érdekesebb előadást végig- hallgatott, részt vett a vitákban csakúgy. mint a konferencia társadalmi programjai—

bon.

A konferencia legfőbb témakörei

E sarok írója személyes érdeklődésből és a hazai ÁKM szempontjából néhány

témakört igen fontosnak ítélt.

A MAGYAR AKM—MUNKÁK

301

A kiemelt témakörök:

—az ÁKM—összeállítás súlypontjának eltolódása a termékmérlegek szintjére,

—az automatizálási irányok (mikrogépek kontra nagy gép).

— a japán input—output szakemberek teljesítményei,

—a kínai input—output fejlemények.

— vita az importhelyettesítésről,

--a társadalmi elszámolási mátrix (SAM) és az ÁKM.

—a japán modellezési munkák.

-— a DRC— és a TFP-számitások.

A kiemelt területek közül néhány nem közvetlenül az ÁKM—ekkel. hanem inkább a Központi Statisztikai Hivatal ÁKM-alapú modellezési tevékenységével

kapcsolatos.

Az ÁKM-összehasonlítás súlypontiának áttolódása

a termékmérleg szintjére

Az input—output mérlegek átárazásával kapcsolatban két színvonalas elő-

adás azt javasolta. illetve arról számolt be, hogy az ÁKM összehasonlításának egy

mélyebb szintjén — a dán esetben3 a termékmérlegek szintjén, a holland javaslat-

ban/* a ,,use" és ,.make" mátrixok5 szintjén -— kell megoldani a konzisztenciaprob—

lémák zömét. majd az ezen a szinten létrehozott mátrixokból azonos módszerrel kell levezetni mind a folyó, mind a változatlan áras mérlegeket. B. Thage erről így ír: ,,Miután a termékmérleg-rendszer egyensúlyát mind folyó, mind változatlan áron létrehoztuk, rendelkezésünkre áll az a bázis, amelyből az ÁKM automati- kusan összeállítható oly módon, hogy a termékmérleg—rendszer és az ÁKM között nincs további elsődleges információ input, valamint nincs további mérleg—

egyensúlyi munka. A termékmérleg—rendszerből két, egymásnak folyó és válto—

zatlan áron kölcsönösen megfelelő ÁKM—et számolunk ki. lgy a változatlan áras input—output táblát nem a folyó áras input—output ..táblából számítjuk ki"

(egyébként a magyar gyakorlat ez), .,hanem mindkettőjüket a mélyebb aggregá- ciós szintből vezetjük le. Azok az implicit árindexek. amelyeket a folyó áras. illetve a változatlan áras táblák osztásával nyerünk. ennek megfelelően nem játszanak szerepet a változatlan áras ÁKM összeállításánál".

A dán javaslat megszívlelendő a magyar mérlegrendszer-készítő munka to- vábbfejlesztésénél.

A hazai gyakorlat lényege a következő. A nemzetijövedelem-számítások so—

rán elkészülnek a népgazdasági mérlegek folyó és változatlan áron. Ezt követően a kész folyó áras peremek közé beillesztünk egy folyó áras ÁKM-et. majd a ren—

delkezésre álló makro—. a részletes átárazásokból aggregált módon nyert árindexek segítségével átárazzuk a folyó áras ÁKM-et. Ez az átárazás az ,.egy sor — egy ár"

elven alapul. ami a valóságban nem igaz, és erre Thage többször utal. A folyó és a változatlan áras ÁKM-ek között valójában egy árindex-mátrix van. amely csak a fenti két javaslat alapján ragadható meg. Ennek az árindex-mótrixnak a megha—

tározása, rendszeres kiszámítása a hazai ÁKM—alapú átárazások szempontjából

3 Thage, B,: Danish input—output tables at constant prices. (Kézirat.)

* S. de Boer -— G. Brosterhuízen: The simultaneous compilation of current price and deflated input- output tables. (Kézirat.)

5A ..use" mátrix az input-output tóblaszerkeszte's induló mátrixa, amely a termékcsoportokat felhasz—

nálóhoz rendeli. azaz a ..ki használ mit" kérdésre ad választ. A ,,make" mátrixot a magyar input—output szakemberek transzformációs mátrix néven Ismerik. Ez arra ad választ. hogy egy termékcsoportba sorolt ter—

méket mely szervezetekben termelik. azaz ...mit ki csinál" kérdésre ad választ. (Ezzel kapcsolatban lásd dr. Csepínszky Andamak .,Agazati Kapcsolatok Mérlegének szerkesztése és mutatószámrendsmre"*c. () Statisztikai Módszertani Füzetek sorozatban megjelenés alatt levő munkáját.) * :

302 ' BODA evanov

fontos esemény lenne, mivel minden ÁKM—alapú ármodell épit—az említett,,egy"

sor — egy ár" elvre. Márpedig ez az elv — mint ahogy ]. Skolka előadásában6 ki- mutatta -—csak nagyon korlátozottan érvényesül. Számításait az osztrák input—out?

put táblákkal végezte. Mivel a felhasznált osztrák input—output tábla átárazása is jóval az input—output tábla szintje alatt történt, a vizsgálathoz rendelkezett a szükséges árindexmátrixszal. Az eddigi eredmények a termékcsoportok jelentős ré—

szénél nem igazolták az egy adott szektor kibocsátásain belül jelentkező árhomo-- genitást.

...

Az automatlzalasn irányok (mikrogéipek kontra nagy gép)

Magyar szempontból érdekesnek bizonyult az angol ÁKM-összeállitás vezee—

tőjének, R. Lynchnek az előadása a ,,Mikroszámítógépek és az input—output táb-L laszerkesztés az Egyesült Királyságban" c. előadása. Lynch előadásában azt tej——

tette ki. hogy az 1984. évi angol ÁKM-et egy 3 darab IBM PC/AT kompatibilis sze-

mélyi számítógépből álló gépparkon a LOTUS 1—2—3 spreadsheet programcso-

mag segítségével állítják elő. (Mindegyik mikrogép 640 központi memóriával

és 2 Mbyte memóriabővítéssel rendelkezik.)

Az előadás konklúziója az volt, hogy a mikrogépek használata jelenleg előnyö—

sebbnek tűnik. mint a nagy gépeké. mert a mikroszámitógépek és a hozzájuk ke'—

szített programcsomagok

— korszerűen alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez (user friendliness);

— viszonylag egyszerű adatmanipulációs lehetőségeket biztosítanak:

— a táblakezelés egyszerű rendszeret képviselik;

- a munka saját gépen folyik;

— hosszabb távon alacsonyabbak a gépköltségek.

Érdekes volt az előadást követő vita is. A nyugatnémet ÁKM-összeállítás ve—

zetője —— C. Stahmer —— vitatta a mikrogépek előnyeinek túlzott hangsúlyozását. El- mondta -— és ezt más forrásból is jól tudjuk —, hogy náluk nem ez a fő auto- matizálási irány. Ök nagy géppel dolgoznak. ami nagyszámú terminállal van ősz——

szekapcsolvo. és mivel a statisztikusok ezt szokták meg, számukra ez az út már szinte szükségszerűség. Véleményem szerint a vitát a hardware-lehetőségek és az ezzel kapcsolatos tőkeerő dönti el. Az olyan intézmények. országok számára, amelyek akár az anyagi eszközök hiánya. akár embargó miatt nem rendelkeznek:

kellő nagygépkapacitással, az angol tapasztalatok felettébb figyelemre méltók, és a Lynch által javasolt utat végig kell gondolniok.

A japán input—output szakemberek teljesítményei

Már hozzászoktunk ahhoz. hogy a Japánból jövő hírek mindig valamilyen kü—

lönleges teljesítményről számolnak be. Amiről két japán szakember, Abe7 és Shishido8 adott hírt, még a japán hírekhez edzett emberek számára is meglepetéSt okozott. Ezek szerint Japán az 1970—es és az 1980—es évtizedekre létesített egy köf—

zel 500 szektoros, folyó és változatlan áron egyaránt kidolgozott, a belföldi terme-—

lést és az importot külön mátrixokban leíró ÁKM—idősort. Ezek a mérlegek 1970-re.

1975-re és 1980—ra állnak rendelkezésre.

" ]. Skolko: Homogenity of price development within commodity groups and by demand components-

(Kézirat. ) _

7 Abe: Input output tables in Japan and application for interregionol analyses. (Kézirat)

3 Shishido és társai: Technical progress in input—output framework with special reference to Joponfs

high technology industries. (Kézirat.) !

A MAGYAR AKM—MUNKAK 303;

Tehát a japán input—output munka is azt az utat járja, amit a nyugat-euró- pai, azaz az ÁKM—munka súlypontjait egyre mélyebb dezaggregáltsági szintre he- lyezi át. Erre nyilván számukra is az automatizálás előrehaladása teremtette meg' a lehetőségeket.

Az ismertetett eredmények jelentőségét növeli, hogy az említett input—output táblák nem csupán nemzeti szinten állnak rendelkezésre. Japán iparának és lakos—

ságának eloszlása túl egyenetlen ahhoz, hogy a nemzeti szintű fajlagosok jól' reprezentálják például akár a viszonylag gyérebben lakott és később iparosodott Hokkaido vagy a központi Kanto körzet (Tokio és környéke) reális viszonyait. Ezért Japánt input—output szempontból kilenc körzetre bontották, és mind a kilencre

kidolgozták a fenti nemzeti táblák regionális változatait. Abe előadása szemlé- letesen bizonyítja, hogy a regionális munkára Japánban valóban szükség van az egyes körzetek között meglevő nem jelentéktelen különbségek miatt.

A japán szakemberekkel való konzultáció alapján érdekes kép bontakozott ki a japán input—output munka szervezetéről, az e téren kialakult munkamegosz- tásról. Ezek szerint a japán ÁKM—ek több szerv együttes munkájának eredménye—

képpen jöttek létre. Ozaki lwao professzor (Keio Egyetem. Tokio) elmondása sze—

rint az SNA-rendszerű keretadatokat az ,.Economic Planning Agency" állítja elő.

Ez a óOXÓO-as méretű ..make" és ,,use" mátrixok előállítását jelenti. Magának az ÁKM—nek az összeállítása a ,.Ministry of Prime Minister" irányítása alatt áll. amely"

11 különböző minisztérium e célú összefogását jelenti. Ezek között kulcsszerepet játszik'a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Ministry of lnternational Trade and Industry —— MlTl). Lényegében itt van a japán ÁKM-összeállítás cent—

ruma. (A japán ÁKM-kiadványok magyarországi beszerzése folyamatban van. Re—

mélhetőleg hamarosan az egész sorozat rendelkezésre áll a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatánál.)

Végezetül itt kell megemlíteni a ,,nemzetközi ÁKM"—re vonatkozó japán ki—

sérletetfJ A japánok által ,.nemzetközi ÁKM"—nek nevezett input—output tábla egy közös rendszerbe foglal két vagy több országot. Alapgondolata az. hogy az egyes országok, országcsoportok kölcsönös kapcsolataikban egymásrautaltság, struktu- rális állandóság érvényesül, amelyeket tanulmányozni. kvantifikálni kell. (Ez egy- bevág Leontiefnek a nemzetközi input—output tábláról szóló gondolatával is.)' Ezért egy táblába foglalják két ország hazai termelését. illetve egymás felé irá—

nyuló kül-kereskedelmi forgalmát. Ezt illusztrálja az ábra.

Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy csak két ország és csak két ter—

mék létezik. Ebben az esetben az x,? tételek jelentik A ország hazai eredetű ter—' melő felhasználását, és az y,? tételek jelentik A ország importját a B ország ter—

mékeiből. Az yi? tételek A ország exportját jelentik B országba. A többi tétel a ha- gyományos input—output táblának megfelelően értelmezhető. A fenti értelmezés elvégezhető 8 ország szempontjából is.

Ha eltekintünk a bemutatott ábra erős megszorító feltételezéseitől. akkor a nemzetközi ÁKM kibővül. Szektorbontása tetszőlegesen megnő, és be kell venni' a végső felhasználási célok közé. valamint az inputok közé a .,világ többi része"

tételt, mivel a világ egészét leíró nemzetközi ÁKM—mel a japánok sem foglalkoz- nak.

A sémát részletesen tárgyaló japán anyagok két nagyon nehezen megoldható—

problémát említenek.

9 A kisérletet egy széles munkacsoport végzi, amelyet Ozakí lwao irányit. A részletekkel kapcsolot-' ban: Construction of international input-output table; American—Japanese international input-output table;

Japanese—French international input-output table; Japanese—German international input—output table. (Kéz——

irat.) _

304 - soon—. emaev

A nemzetközi ÁKM sémáiai két ország és két termék esetén A 03269 , W B "5159 Végső Osszes

——T.——3. —1_ 'é'j'w felhasz- kiboesc'i-

termék termék termék termék "óló! tos

l

_A

l

_A

A A A A

l 1 x" x,; Yu 712 f1 21

A

A A A A A A

2 X21 Xn Yu Yn f). ZZ

a B B B B 5

1 Y11 712 Xn Xn f1 1,

B

a a a B B

2 721 Y 22 X21 Xn f2 22

Hozzáodott A A B 8

érték " '2 "1 "

Osszes input l 2? zá l 2? Ig !

A nemzetközi ágazati kapcsolati mérleg létrejöttének és elterjedésének fő oka- dólyai:

-- a nemzetközi ÁKM-be foglalt országok exportvektorónak kibontása a többi ország 'impontmiátrixóból,

-— a nemzetközi ÁKM-be foglalt országok input-output adatainak ótórazása valamelyik ország érrendszerére.

Mindkettő igen magvas probléma. ami azt mutatja, hogy a japánok igen kemény fába vágták a fejszéjüket. A projekt azonban nem csak elméleti. Ozaki lwao és munkatársai rendelkezésünkre bocsátottak három olyan nemzetközi ÁKM- et, amelyek páronként közös rendszerbe foglalják a japán és az amerikai, a jo- pón és a francia, valamint a japán és a német szövetségi köztársaságbeli gazda- ságot

A kínai input—output fejlemények

A kínai szakemberek már jelen voltak az 1979. évi innsbrucki input—output konferencián is. A kulturális forradalom eseményeinek ismeretében megjelenésük akkor nagy meglepetést keltett. Természetesen, jelentős eredményekről akkor még nem számolhattak be. 1986-ra viszont nem üres tarsollyal jöttek. L. Mingeze mér—

nem csupán az ÁKM-összeállítás fejleményeiről. hanem egy konkrét input—output

órmodellezésről is beszámolt.10 " '

A kinai input—output fejleményeket azonban mégsem kínai. hanem egy ame—

rikai forrásból ismerhette meg a konferencia. Egy amerikai professzornőv; Karen Polenske nemrég egy hosszabb kinai tanulmányúton vett részt, ahol elsősorban a kinai input—output munka fejleményeit vizsgálta. Erről egy terjedelmes tanul-

mányban számol be.11 Érdemes volt hallgatni azt az amerikai tudóst. dki'a'lRea-

gon—kormanyzat input—output ellenes magatartása miatt most épp egy szocialista

".Mingeze L.: 'Calculation of theoretical price in China (Kézirat)

11 Karen Polenske: Chinese input-output research in Western perspective. (Kézirat)

A MAGYAR ÁKM—MUNKÁK 305

ország példáján fellelkesülve a következőket mondta: ,,Akkor, amikor az amerikai input—output kutatók különösen regionális szinten a túlélésért harcolnak a Rea- gan-kormányzat mélyreható költségvetési korlátozásai miatt, a kinai input—out, put kutatók lelkesedése és eredetisége olyan, mint egy szippantás a friss levegő- ből." Polenske további összehasonlitá'sokat is tesz. Osszehasonlítja a hideghábo—

rús Amerika és a kulturális forradalom Kinájának input—output ellenességét.

Mindkettő betiltotta az input—outputot. Ez az eszköz a hidegháború Amerikájá—

nak túl szocialista volt, a kulturális forradalom Kinájának pedig túl kapitalista.

Szerencsére ezeket a nézeteket mindenütt revideálták. Kínában például vissza—

helyezték eredeti munkakörükbe a mezőgazdasági munkára küldött input—output szakembereket. Chen Xikang12 újra dolgozik, és jelentős számú szakembert von-

tak be az ilyen irányú munkálatokba. _,

Lassan kialakul a kinai input—output táblák egyre megbízhatóbb idősora (ezek 1973., 1979., 1983. és 1985. évekre léteznek valamilyen változatban). A táb—

lák minősége még igen változó. Az összehasonlítások köre. céljai is igen eltérők.

Kevés a cenzus. Sok az ,.update". a korábbi arányok alapján készített becslés.

Kezdetben jelentős módszertani segítséget kaptak. de közben kiépítették a maguk input-output apparátusát, amely egyre mélyebben. megalapozottabban dolgozik.

A nemzeti táblákhoz számos regionális, sőt vállalati ÁKM csatlakozik. Jelentős

fejlemény, hogy 1985-re elkészült egy kísérleti Társadalmi Elszámolási Mátrix (SAM) is. Nagy kár, hogy a kinai input—output táblák mindeddig titkosak. Polenske kizárólag csak interjúk összegzéséből készítette el beszámolóját. A kínai input—

output fejlemények azonban így is lehengerlők, és hatalmas fejlődésről tesznek tanúbizonyságot.

Vita az importhelyettesítésről

A vita egy plenáris ülésen bontakozott ki D. P. Pal indiai kögazdász előadá-

sával kapcsolatban.13 Az indiai közgazdászok egyik központi problémája ugyanis

az importhelyettesités és a hazai piac hatékony védelme. Ezzel a témával kap—

_csolatban még két igen fontos indiai előadás hangzott el.14 A vitában szó volt

még egy ír input—output modellezési vállalkozásról is.15

A vita jobb megértése érdekében röviden összefoglalom az említett előadá-

sok tartalmát. (

Pal arra dolgozott ki egy matematikai dekompozíciós eljárást, hogy miként lehet a termelési struktúra változásából fakadó importhelyettesítést (az importfel—

használás csökkenését) megkülönböztetni az importkereslet megváltozásából (csök- kenéséből) fakadó importhelyettesítéstől. A szétválasztás azért jelentős, mert az importkereslet csökkenését kormányzati szinten könnyebb kierőszakolni. mint ugyanazt a termelési struktúra megváltoztatásával elérni.

Sengupta és Ghosh a belső piac védelmének problémáival foglalkozott. Ki—

mutatta, hogy adott termék védővámmal való megterhelése önmagában nagyon eltérő hatásokat válthat ki. Az adott termékre kivetett védővám megvédi a ver—

senytől az adott iparágat, de ugyanakkor költségnövekedést okoz a belföldi pia-

" Chen Xikang a kinai input-output mérlegek első összeállítója.

13 D. F. Pal: Import substitutian and changes in structural interdependence: a decomposition ana—

lysis. (Kézirat)

_

" A. K. Sengupta: Non traded inputs and the estimates of effective rate: of protection: the case of

India. (Kézirat) _

A. Ghash: Tariff and non-tariff protection through a social accounting matrix. (Kézirat)

. 15 E. W. Henry: An input—output model for future employment and resource allocation: in Ireland.

(Kézirat)

3 Statisztikai Szemle

306 BODA GYÖRGY

con. Ezaz ágazatok kölcsönös termelési kapcsolatain keresztül tovagyűrűzik. és megnöveli a különböző inputok árát. Könnyen adódhat olyan eset. hogy a költség—

növekedés épp annak az iparágnak az inputjainál jelenik meg, amelyeket védeni akarunk, csökkentve annak hozzáadott értékét. Ezért a vámok kiszabását input——

output összefüggésben kell vizsgálni a hatékony védelmi ráta (Effective Protec—

tion Rate —- EPR) mutatójával: '

V*-—V V EPR : ahol:

V* — adott iparág hozzáadott értéke a védelem mellett. az aktuális importvámok?

adók, támogatások stb. mellett.

V —, a védelem nélkül realizált hozzáadott érték.

Hogyan lehet a két hozzáadott értéket meghatározni? Ez próbálkozásaik köz-—

ponti problémája.

Ha az EPR—t ténylegesen elemzésre használjuk. akkor adott az a megközeli—

tés, miszerint V' egyenlő a tényleges árrendszerben realizált hozzáadott érték- kel. míg a V a világpiaci áron realizált hozzáadott érték. A védelem akkor volt ha—

tékony, ha ez minden szektornál pozitív EPR-t eredményezett. Ahogy mindkettőjük konkrét számításai mutatták. ez nem minden szektornál teljesült. és az eredetileg kivetett vámtételek nem mindig ösztönöztek az erőforrások racionális felhaszná—

lására. (Különben itt ugyanannak a problémának a fordítottjáról van szó, amit a magyar közgazdászok nemrég a DRC (Domestic Resource Cost) versenyképességi mutatók kapcsán gondolhattak végig. Az indiaiak számítási algoritmusa is ugyan-

az. mint a mienk.)16

W. Henry előadása az ír foglalkoztatottság jövőbeli alakulásával foglalkozott.

és elmondta. hogy ebben a kérdésben döntő az export szerepe. Csak a hatékony

export biztositja az ir munkanélküliség elviselhető méretek alatt maradását.

A vitát Ghosh kezdeményezte. Saját közgazdász társaival arról vitatkozott, hogy jó politika-e az importhelyettesités politikája. Véleménye szerint nem. W., Henry előadására hivatkozva elmondta, hogy csak az exportorientált gazdaságpo—

litika lehet eredményes. Arra ugyan nagy figyelmet kell fordítani, hogy a ,.multik"

diktálta exportorientáció ne sorvassza el a sokaknak munkát adó belföldi kisipa'rt, de az exportorientáció a megfelelő fejlesztési stratégia. A vitához sokan hozzá—v szóltak. Ghosh-sal lényegében mindenki egyetértett és az importhelyettesités por—

litikáját még az indiaiak sem védték meg.

Társadalmi elszámolási mátrix és az ÁKM

A VIII. input-output konferencia a társadalmi elszámolási mátrix (SAM - So—

cial Accounting Matrix) lassú terjedéséről tanúskodik. A SAM négy előadásban

jelent meg közvetlen módon. Kettő úgynevezett ,.multiplikátor elemzés,17 kettő pe—

dig egy konkrét közgazdasági modellezés keretmodelljéül használja a társadalmi

elszámolási mátrixot.

is Saját előadásom ezzel a DRc-mutatóval foglalkozott. Részletesebben lásd: "Nemzetközi verseny—

képesség és hatékonyság". Statisztlkai Szemle. 1985. évi 11. sz. 1068—1080. old.; "Nemzetközi versenyké—

pesség és hatékonyság a számok tükrében". Statisztikai Szemle. 1986. évi 3. sz. 221—233. old.

17 Cohen: Input-output versus social accounting in the macro analysis of development policy. (Kéz—

irat.)

_

T. Skountzos: Social accounting matrix multipliers in a developing economy: the case of Groecm Kézirat.)

A_ MAGYAR AKM—MUNKAK ' ' 307

A társadalmi elszámolási mátrix18 Magyarországon jelenleg—még az input-out- put elemzésben járatos közgazdászok között sem ,közismert.194Mind Cohen, mind Skountzos egy általános elméleti levezetéssel kezdi a tárgyalást, és viszonylag

hosszan foglalkozik a multiplikátorelemzés elméleti kérdéseivel. Ewkét előadás erő—

sen ismeretterjesztő jellegű, de ez nem felesleges. Enélkül a multiplikátor elemzés eredményei nem állhatnának meg önmagukban. Cohen külön érdeme, hogy négy országra összeállította a társadalmi elszámolási mátrixakat. Ezeket közli is.

Skountzos a görög társadalmi elszámolási mátrixot nem közli. Csak a multip—

likátor elemzés eredményeit. Lényegében mindketten Richard Stone és Graham Pyatt útján járnak. Kár, hogy sem Stone, sem :Pyatt nem volt ott Sap-poroban.

W. Henry és A. Ghosh munkájáról 'már beszámoltunk. Itt csak annyit kell a szerzők érdemeként újra hangsúlyozni, hogyők az/általuk kidolgozott modellt egy újabb lépés közbeiktatásával hozzák létre., Először összeállítanak egy társadalmi

elszámolási mátrixot (SAM—et) és madelljüket ebből a mátrixból mint keretmodell—

ből vezetik le. A társadalmi elszámolási mátrix ilyen felhasználása felettébb jö—

vőbe mutató. *

A magyar input—output munka

Nagyon nehéz egy ilyen mérleget felelősségteljesen megvonni. A konferencia egésze jól példázza a szakterület szerteágazó voltát. és ezt egy konferencia kap- csán átlátni —— mint ahogy arról már korábban szóltam — szinte lehetetlen. A Köz—

ponti Statisztikai Hivatalban folyó szinvonalas input-output munkatovábbfejlődése- érdekében azonban igen hasznos a tapasztalatok összegzése.

A magyar gyakorlat sajátos színfolt ezenta nemzetközi palettán. Az ENSZ Statisztikai Hivatala által készített nemzetközi ősszehasonlítások alapján% a ma- gyar ÁKM—ek sok szempontból illeszkednek az input-output táblaszerkesztés élvo—

nalához. Ezt az élvonalat az alábbi táblában szeretném érzékeltetni.

Az egyes országok által 1970'óta összeállított input-output táblák iellemzői"

Jellemzők Az szgángOk

A táblák mérete (sorok vagy oszlopok száma)

40 alatt . . . 19

40—80 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

80—130 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

130 felett . . . 9

Táblaváltozato—k csak input-output tábla . . . 15

input-output tábla és tiimportmártrix . . . 14

"munka" és ..absarption" mátrixok . . , . . . 10-

..make" és .,absorption" mátrixok plusz importmátrix . . . 14

Alkalmazott árak , beszerzési ár . . . 6

termelői ár . . . 34

közelítő alapár vagy termelésitényező-Iköltség . . . 13

' 1985—ös felmérés eredményei. Magyarország nem szerepel az 53 vizsgál! országban.

13 E. W. Henry: An input-output model tor future employment and resource allocation in Ireland.

(Kézirat)

. A. Ghosh: Tariff and non-tariff protection through a social accounting matrixr (Kézirat.)

19A korábbi hazai SAM—lsmertetések tanulságai nem kerültek át a hazai gyakorlatba. A kérdésről lásd: Ember László: ..A társadalom jövedelmének elszámolása". Közgazdasági Szemle. 1987. évi 1. sz.

27—43. old.

" Input-output standards in the SNA framework.

3.

,y'

303 wave—fokok

Az ENSZ Statisztikai Hivatala szerintu- és minden vitathlatóságfav mellett én

is osztom ezt a véleményt— egyrinput—ou'tput tábla annál értékesebb; minélfdiffef renciáltabban írja le tárgyát, az ágazatok közötti termékáramlás'okat .(ez utóbbi-'- akba a szolgáltatások áramlását is beleértem). Ez részletezettebb sze'ktarbontá—stí több táblaváltozatot és a termékek tényleges órát a lehető legjobban megközelítő árrendszert jelent. A magyar ÁKM-eki szektorbantása 100 szektor körüli. a lehető legtöbb táblaváltozatban jelenik meg. és az alkalmazott árrendszer az—xalapán

Mindezek alapján a magyar ÁKM—nek a nemzetközi értékelésben elfoglalt-' helye

jónak mondható. : - ! ' : 551133

A Központi Statisztikai Hivatal nemcsak a kiemelt évekre, hanem minden "évre készít ÁKM-et. A nagy ÁKM évében a táblák lényegében mérésekre; a többi év- ben pedig a mérések ésaz előrebeCslések sajátos kombinációjára épülnek. Ezen a téren az utóbbi időben végrehajtottunk olyan fejlesztéseket, melyek alapján—Ea tábla adatainak többségét mérjük, igy a'közbülső — azaz a nagy ÁKM—évek közötti évekre kidolgozott input—autput táblák —- egyre megbízhatóbbak. llyeni jellegűt sto-*

tisztikai gyakorlatról, mely jelentős—mértékbenwmegkönnyíti az ÁKM—felhosználíák helyzetét. más országok esetében nem tudok. Ez a szolgáltatás mindenképpen to-

vábbi segítséget jelent az ÁKM—telhasználóknak. _ — ' ,! m x',

Van azonban néhány olyan pont. ahol el kellene gondolkodni a továbblépés lehetőségein. itt nem feltétlenül (a japánok 500 szektoros dezaggrególtsági szint-

jét tekintem mércének. Ehhez el kellene szakadni az ágazati osztályozási rendszer;

től. és ennek nagyon súlyos következményei lennének. Legfontosabb felhasználóinki nak nincs is ilyen igénye. Az azonban elgondolkoztató. hogy a japán nagy ÁKM folyó és változatlan áron is elkészül. A dán'tapasztalatok is azt mutatják, hogya

valóság egzaktabbul ragadható meg, ha előbb összeállítjuk azt az alapadat—ir'endg Szert, amely mind folyó. mind változatlan áron! konzisztens, és a folyó és változat-"

lan áras mérleg ebből már lehetőleg azonos algoritmussal vezetődik le. * A mai magyar átárazási rendszer a következő. Folyó áron összeáll egy alap-' adat—rendszer. Ebből egy algoritmussal levezetjük a folyó áras ÁKM—et. Ezt követő—

en a népgazdasági mérlegrendszer változatlan árasvégszámaiból levezetett árinde—

xek, illetve az export és import forgalom ágazati árindexeinek segitségével átáraz- z'uk a folyó áras változatot. Ez az eljárás az átárazás folyamatát elszegényíti. és a társadalmi ,.konyhai receptet" kevésbé tudja, megközelíteni. mint a japán és a

dán input-output rendszerek. mivel az árindex—aláp'ddatolkat előbb aggregálja, és csak azt követően használja fel.'.lelentős előrelépésklenne, ha az árindex—alapada-

tokat az alapadatok szintjén használnánk .fel mi is. Ez természetesen problémák- hoz vezethet 'a népgazdasági mérlegekkel 'valókonzisztencia szempontjából. Ennek elkerülése végett végig kellene gondolni az ÁKM-ek integrálódását (: népgazda—

sági mérlegrendszerbe. Meggyőződésem, hogyaz átárazási technika—fenti tapasz-

talatokon alapuló továbbtejlesztéseo népgazdasági mérlegek? összeállításának módszertanára is jótékonyan hatna.

TÁRGYSZÓ: Ágazati kapcsolatok mérlege.

.PE3IOME

( Vlll. Mupoaan KOHÓepeI-lutj! cneuuanuc'rosu no memorpacneabm óanaucaM coctognacs (: 27 mon: no 2 aarycra 1986 foga !; Cannopo. 8 csoeü keretbe aaTop nanaraer nám-ism;

s'neuarneum, a raxme aamueümue no ero mueumo suamm u HHmOpMaui—m. On _oprauul—l uecxu yanauaaet caoe uanoxceuue c nonomet-mem, prAHochu u akryanbubmu npoő—

A MAGYAR ÁKM—MUNKAK 309

REM-Mn oreuecraeHHoü AeRTeDE-HOCTH B OSHBCTH Memorpacneabrx óanancoa H TaKHM oőpa- SOM HÖCTOHMHÉ OTHET Hapsny C ouennoi nocnepxeü conepmm Tanxce H HeCKOIleO npeA-

DOMEHHFI no ee Aanbneúmemy paaau'rmo.

SUMMARY

The Bth World Congress of input-output experts wos held in So—pporo from 27 July to 2 August 1986. The author gives account ot hisv personal! i-mpressions as well as of the important ovnd processed information material of knowledge. The lortter ore combined with the conditions, difficulties and problems to be solved in the work on input-output models in Hungary, thus the report, in addition to the evaluation of the work on input-output tu'b—

les in the country, provides some suggestions, too.