406:62:061.3
MŰSZAKI N Y E L V I TANÁCSKOZÁS A M A G Y A R TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN dr. Grétsy László
Az e s e t l e g e s félreértések eloszlatása végett mindjárt elöljáró
ban meg k e l l mondanom: nem az a célom, hogy erről a címben idézett, 1963. május 28-29-én l e z a j l o t t tanácskozásról részletes beszámolót Írjak, Egy i l y e n f a j t a tüzetes ismertetésnek már csak azért sem v o l n a értelme, m e r t a tanácskozás anyaga minden valószínűség s z e r i n t nyom
tatásban i s hozzáférhetővé válik az érdeklődők számára, i g a z , hogy csak jókora késéssel. Az azonban - ugy vélem - nem fölösleges, hogy a Miiszaki és Tudományos Tájékoztatás olvasói legalább vázlatosan meg
i s m e r k e d j e n e k a tanácskozáson felvetődött l e g f o n t o s a b b kérdésekkel, elsősorban a z o k k a l , amelyek a dokumentációval foglalkozókat közelebb
ről i s érdeklik.
Hogy e r r e a tanácskozásra nagy szükség v o l t , s hogy egyáltalán a műszaki n y e l v v e l , a s z a k n y e l v e k k e l való foglalkozásra i g e n nagy szükség v a n , a z t a szakemberek, közülük i s leginkább a szakírók,szak
fordítók, gyártmányszerkesztők, dokumentalisták, szabványkészitők s t b . nagyon jól tudják. "A második világháború Óta szédületes iramban i n d u l t a k fejlődésnek a műszaki tudományok. E fejlődés nyomában h a t a l masan f e l d u z z a d t a műszaki terminológia i s , t e l v e ellentmondással, kétértelműséggel" - mondotta a tanácskozás elnöki megnyitójában LIGETI L a j o s akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Tökéletesen i g a z a v a n . T u c a t n y i példát idézhetnénk a r r a , hogy a terminológia e l lentmondásai mennyi b a j t , kellemetlenséget okoznak azoknak, a k i k nem egyértelmű, hibás, megtévesztő szakszót kénytelenek használni - j o b b hiján. VARGA József, a műszaki tudományok d o k t o r a például e l m o n d o t t a a tanácskozáson, hogy hazánkban a h i d r o d i n a m i k u s e l v e n működő s z i vattyúk megnevezésére az ö r v é n y s z i v a t t y u kifejezés használatos, a Szovjetunióban v i s z o n t az ő r v é n y s z i v a t y - t y u - nak megfelelő o r o s z elnevezésen egész másfajta szivattyút ér
t e n e k . A félreértés lehetősége tehát a terminológia r e n d e z e t l e n , ösz- s z e h a n g o l a t l a n v o l t a m i a t t már adva v o l t , s m i n t VAHGA professzortól t u d j u k , a félreértés be i s következett. Az örvényszivattyu magyar és o r o s z elnevezése közti különbségről téves fordítás és nem szakértő Bzemély közreműködése következtében súlyos presztízsveszteséget oko
zó bonyodalmak származtak.
Persze, nem i s osak a műszaki n y e l v "produkál" i l y e n meghökken-
TMT 1963.aug.-szept. 6-7.szám
tő példákat, hanem s z i n t e minden tudományágnak, iparágnak, szakmának, szakterületnek a nyelvében, sajátos szókincsében bukkanunk hasonlók
r a * Ennek szemléltetésére hadd említsek még egy példát, mégpedig egy o l y a t , amely szenvedő alanyának jóvoltából immár " i r o d a l m i közkincs"- csé vált. A szenvedő a l a n y ismert-Írónőnk, IGNÁCZ Rózsa, az i r o d a l m i közkinccsé válás h e l y e p e d i g az ÉLet és I r o d a l o m cimü i r o d a l m i l a p ez évi harmadik száma. Ebben IGNÁCZ Rózsa "Idegen n y e l v " címmel c i k k e t j e l e n t e t e t t meg, s a c i k k b e n egy szomorú n y e l v i felfedezéséről számolt be. Idézem néhány sorát: "Kaptam a balatonbogiári tanács VB adócsoportjától egy Határozatot. Fontos d o l o g , én nem bánom, i r j u k nagy betűvel. Először a z t g o n d o l t a m , elküldöm a Határozat negyedÍv
n y i papirját LŰRINCZE L a j o s n a k . Legalább három rádióelőadást csinál
h a t n a belőle. Se hát ... nekem a Határozat értelmében ténykednem i s k e l l e n e , ha tudnám, m i t ? " Ugyanis - i r j a később IGNÁCZ Rózsa - "hogy a _zárás során számszaki h i b a m i a t t szaporodásba h o z o t t kamattőritó- s i többlettel m i t t e g y e k , a z t nem tudom. Én t a r t o z o m , vagy nekem t a r t o z n a k , i l l e t v e az én javamra i m a k majd néhány f o r i n t o t ? Rejtély."
Persze - e z t már én teszem hozzá a c i k k nyomán - az irő nem azért i - rő, hogy az efféle rejtélynek ne próbáljon nyomára j u t n i . IGNÁCZ Rózsa felhívta t e l e f o n o n egy főkönyvelő rokonát, a k i hivatásánál f o g v a szak
értője az i l y e s m i n e k , s f e l o l v a s t a n e k i a kérdéses szöveget.A főköny
velő válasza k b . i g y h a n g z o t t : Kedves Rózsa! Érteni nem értem, de o¬
l y a n k i s összegről v a n sző, hogy ezért igazán kár n y u g t a l a n k o d n i ! - Azt hiszem, ehhez nem k e l l kommentár.
E z z e l az utóbb e m i i t e t t példával félig-meddig már a r r a i s i g y e keztem rámutatni, hogy megértési nehézségek, félreértések nemcsak egy-egy műszó jelentésének tisztázatlanságából származhatnak, hanem abból i s , hogy nem ismerjük eléggé a szavak összefüzésének, a f o g a l mazásnak, a szórendnek s t b . a szabályait. A h i v a t a l o s r e n d e l e t e k n e k , gyártmányleirásoknak, s z a k c i k k e k n e k a szövegén g y a k r a n nem azért a¬
kadunk f e n n , m e r t egy-egy szakkifejezésüket nem értjük, hanem azért, mert az egész mondatnak, szövegrésznek n y a k a t e k e r t , k i f i c a m o d o t t a logikája. A tanácskozáson erről, a műszaki szövegek nyelvhelyességi kérdéseiről külön i s sok sző e s e t t . VERŐ József akadémikus, LORIHCZE L a j o s kandidátus, MOSONYI E m i l akadémiai levelező t a g és mások i s f o g l a l k o z t a k a szakszövegek n y e l v i vétségeivel, a számos példával i l lusztrálták, hogy a felébe-harmadába megfogalmazott mondatok m i l y e n visszásságokra v e z e t n e k .
A tanácskozásnak természetesen nemcsak az v o l t a oélja, hogy a résztvevők tárgyilagos képet r a j z o l j a n a k és k a p j a n a k a s z a k n y e l v e k mai állapotáról, hanem - m i n t a m e g v i t a t o t t és e l f o g a d o t t határoza
t o k szövegének bevezető s o r a i b a n olvasható - az i s , "hogy a tanács
kozás nyomán a Magyar Tudományos Akadémia irányításával s z e r v e z e t t formában i s megindulhasson nálunk a s z a k n y e l v e k kutatása s a külön
féle szakterűletek terminológiájának összehangolása és rendezése".
Ez óriási f e l a d a t , éppen ezért nem i s valósítható meg e g y i k napról - vagy akár e g y i k évről - a másikra, kitérnünk azonban mégsem sza
bad előle, s még csak nem i s h a l o g a t h a t j u k a tervszerű munka megkez
dését. Az a tény, hogy a határozati j a v a s l a t o k k a l egyetértett a t a nácskozás minden résztvevője, köztük a Magyar Tudományos Akadémiának több t a g j a , a B u d a p e s t i Műszaki Egyetemnek, az Építőipari és Közleke-
GRÉTSY L.: Műszaki n y e l v i tanácskozás
dési Műszaki Egyetemnek, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemnek számos oktatója, a Műszaki ós Természettudományi Egyesületek Szövetségének és az Országos Műszaki fejlesztési Bizottságnak több vezetőségi t a g j a , az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Orszá
gos Fordító és Fordításhitelesítő I r o d a , a Magyar Szabványügyi H i v a t a l , a Nyelvtudományi Intézet munkatársai, kutatóintézetek, vállala
t o k és könyvkiadók dolgozói, már önmagában i s m u t a t j a , hogy a t e r m i nológiai és általában a s z a k n y e l v i kutatások megindítása, fellendí
tése legsürgetőbb f e l a d a t a i n k e g y i k e .
Hogy e tanácskozásnak valójában m i l y e n eredményei l e s z n e k , a z t ma még hozzávetőlegesen sem mondhatjuk meg, de hogy rendezőinek, a Magyar Tudományos Akadémia I . és T I . Osztályának m i k a céljai, a z t megtudjuk a tanácskozás határozataiból. Hadd idézzem tehát - b e f e j e zésül - az e l f o g a d o t t határozatok szövegéből a z t a részt, amelyben a résztvevők kijelölték a következő években reánk - egyénekre és intéz
ményekre egyaránt - váró f e l a d a t o k a t . Bizom benne, hogy rövidesen már eredményként számolhatunk be mindezekről!
1 . J a v a s o l j u k a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, hogy a Nyelvtudományi Intézetnek, a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem I d e g e n n y e l v i Lektorátusának, a Szabványügyi H i v a t a l n a k és e g y i k - másik kiadónak a dolgozóiból s z e r v e z z e n egy csekély létszámú, 5-6 személyből álló kutatócsoportot, e s e t l e g egy már meglévő akadémiai kutatóintézethez kapcsolható terminológiai osztályt.
E z t a c s o p o r t o t vagy osztályt b i z z a meg a terminológiai k u t a tások kellő elméleti megalapozásával /tehát egy egységes nem
zetközi n y e l v , p l . az eszperantó használhatóságának vizsgála
tával, a szakterületeknek a terminológiai munka igényeihez mért felparcellázásával s t b . / , egy központi terminológiai a¬
dattár létrehozásával, a g y a k o r l a t i terminológiai munka s z e r vezésével, irányításával, részben végzésével, v a l a m i n t a szakszövegek nyelvhelyességi vizsgálatával. A tanácskozás e¬
lőadóinak, hozzászólóinak és résztvevőinek határozott vélemé
nyük, hogy ennek a tudományágnak a r e n d s z e r e s müvelése,továb
bá ennek a rendkívüli g y a k o r l a t i jelentőségű munkának az e l végzése egy i l y e n irányító c s o p o r t nélkül t e l j e s e n l e h e t e t l e n . 2. J a v a s o l j u k az Elnökségnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia
a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével s az egyetemekkel együttműködve az akadémiai kutatócsoport, i l letőleg az osztály által elkészítendő részletes t e r v e z e t a¬
lapján a a kutatócsoport segítségével hozzon létre e l e i n t e főleg műszaki, később általában szakmai terminológiai b i z o t t ságokat, s b i z z a meg őket szűkebb szakterületűk szakszókin
csének összeállításával s rendezésével. A rendezés főbb fázi
s a i : az illető szakterületekre vonatkozó szakszótárak és ' szabványok anyagának átvizsgálásai a szakszóanyag kiegészíté
se, megrostálása, egységesítése, s azon műszavak esetében, a¬
melyek a s z a k n y e l v és a köznyelv határán állnak, tehát az é¬
lő beszédbe i s könnyen belekerülhetnek, esetenként magyarítá
sa i s . A terminológiai bizottságok az általuk e l f o g a d o t t szakszavak helyesírásának rögzítése végett esetenként lépje-
XMS 1963.ang.-szept. 6-7.szám
n e k érintkezőébe a Magyar TudományoB Akadémia elnökségi h e lyesírási bizottságával. A terminológiai bizottságok működé
sét a kutatócsoport s e g i t i , s egyben irányítja i s . Arról, hogy a különféle intézmények /vállalatok, kutatóintézetek, szakmai egyesületek/ kötelékében már j e l e n l e g i s működő vagy ezután megalakuló terminológiai munkacsoportok i s b e l e k a p c s o lódhassanak a létrehozandó központi terminológiai hálózat munkájába, szintén a kutatócsoport g o n d o s k o d i k .
3. J a v a s o l j u k az Elnökségnek, hogy a szakszókincs rendezésének, egységesítésének elősegítésére hozzon létre egy kéthavonként, e s e t l e g negyedévenként megjelenő terminológiai folyóiratot, lehetőleg a megalakítandó kutatócsoport szerkesztésében. En
nek a folyóiratnak egyrészt a terminológiai bizottságok és a kutatócsoport munkájáról k e l l tájékoztatnia olvasóit, más
részt terminológiai vonatkozású tanulmányokat, müszóhaszné- l a t t a l k a p c s o l a t o s közleményeket, v i t a c i k k e k e t k e l l t a r t a l maznia, harmadrészt a bizottságok által e l f o g a d o t t szóanya
g o t k e l l r e n d s z e r e s e n közölnie, végül p e d i g a szakszövegek fogalmazási, stiláris vétségeit t o l l h e g y r e tűznie.
4. J a v a s o l j u k az Elnökségnek, hogy szorgalmazza a néhány éve m e g i n d u l t Műszaki Értelmező Szótár s o r o z a t további füzetei
nek megjelentetését, majd p e d i g - ha a megalakítandó t e r m i nológiai bizottságok mind szakmai, mind n y e l v i szempontból a l a p o s a n átnézték - összesített kiadását.
5. J a v a s o l j u k a szakfolyóiratok, főleg a MTESZ l a p o k s z e r k e s z tőinek, hogy l a p j u k b a n r e n d s z e r e s e n közöljenek terminológiai és nyelvhelyességi tárgyú c i k k e k e t , indítsanak nyelvművelő r o v a t o t , időnként akár h i r d e s s e n e k pályázatot egy-egy u j szakmai f o g a l o m megjelölésére, az év l e g j o b b a n , legvilágo
sabban m e g i r t tanulmányáért járó d i j elnyerésére s t b . Ds e- zenkivűl i g e n nagy hasznára l e n n e a szakembereknek az a nép
szerű nyelvművelő folyóirat i s , amelynek t e r v e már évekkel ezelőtt felmerült, megvalósítására azonban mindmáig nem k e rült s o r .
6. J a v a s o l j u k a kiadóknak, főleg a műszaki és általában a szak
mai tárgyú könyveket, folyóiratokat i s gondozó kiadónah, e- zenkivül p e d i g a Magyar Szabványügyi H i v a t a l n a k , hogy szak
kiadványaikat vessék alá minél gondosabb n y e l v i lektorálás
nak, lehetőleg szakképzett nyelvész bevonásával. I g e n h a s z - noB v o l n a , ha a Műszaki Könyvkiadó t e r v e z e t t időszaki k i a d ványa, a Műszaki Nyelvőr megszületne, s más kiadók dolgozói
hoz, a szerkesztőkhöz, l e k t o r o k h o z , szakfordítókhoz i s e l j u t na. Hasonlóképpen nagyon hasznos l e n n e , ha a jövőben a közép- és felsőfokú iskolák számára készült tankönyvek és j e g y z e t e k i s az eddiginél s o k k a l alaposabb n y e l v i lektorálásában része
sülnének.
7* J a v a s o l j u k a Magyar Tudományos A>iv^»*» Nyelvtudományi Inté
zetének, hogy s i e t t e s s e az intézetben készülő, nem nyelvész
GEÉTSY L.: Httszakl n y e l v i tanácskozás
szakembereknek szőlő nyelvhelyessági zsebkönyvnek, a "Szak
n y e l v i k a l a u z " - n a k a megjelenését, f o n t o s , hogy ez a bőséges példaanyagot t a r t a l m a z d , g y a k o r l a t i célú könyv minél előbb e l j u s s o n a szakirók kezébe.
8. Hogy a jövő szakembereinek a n y a n y e l v i képzettségét minél ma
gasabb színvonalra emeljük, j a v a s o l j u k az egyetemek és főis
kolák, v a l a m i n t a felsőfokú technikumok vezetőinek, hogy a hallgatók tanulmányi eredményébe valamiképpen számítsák be
l e a n y a n y e l v i felkészültségüket i s . E r r e a felvételi v i z s gán, a hallgatók számára legtöbb h e l y e n kötelező i d e g e n n y e l v i vizsgán vagy e s e t l e g külön nyelvművelő kollégium kereté
ben egyaránt n y i l i k mód. Ez az utóbbi különösen a tanári gya
k o r l a t o t folytató szakemberek számára i g e n f o n t o s , ezért p l . a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem mérnöktanári szakán mindenkeppen szükségesnek t a r t j u k egy " A n y a n y e l v i isméretek"-féle tantárgy bevezetését. Ugyancsak a jövő szakembereinek a n y a n y e l v i kép
zése érdekében rendkívül f o n t o s n a k t a r t j u k , hogy az u j közép
i s k o l a i t a n t e r v e k készítői teremtsék meg a szükséges feltéte
l e k e t a középiskolák, különösen p e d i g a középfokú s z a k i s k o lák tanulóinak megfelelő a n y a n y e l v i képzéséhez.
9. J a v a s o l j u k a Magyar Tudományos Akadémia N y e l v - és I r o d a l o m tudományi Osztályának, v a l a m i n t a Műszaki Tudományok Osztá
lyának, hogy a műszaki n y e l v i tanácskozás gazdag s a t e r m i nológiai kutatásokhoz számos szempontot adó anyagát nyomta
tásban i s t e g y e közzé.
+ + +
GHÉTSY. L . i gonferenz über Probleme der teohniach-wiaaenachar'tlichen S p r a - che
Am 28. und 29. Mai 1963 h i e l t d l e Abteilung für Sprach- und L i t e r a t u r w i a - aensohaftön gemeinsam mit der Abteilung für Techniaehe Wisaensehaften der Unga- r l a c h e n Akadémia der Wiaaenachaftan elne zweitágige Beratung über d i a teotani- sche Spraohe i n Ungarn. D i a Notwendigkeit e i n e r aolchen Beratung war b e r e i t a durch daa v i e l a e i t i g e , w e i t v e r b r e i t e t e I n t e r a s a e angezeigt. Ea i 8 t allgemein be- kannt, dass d i a Entwloklung der Pach8praohen i n den l e t z t e n Jahrzehnten mit der Entwicklung der Pacbwiaaenechaften n i c h t S o h r i t t haltén konnte, und d i e a e r üm- atand sowohl zu achweren P e h l e m und MisaverBtándniaeen geführt, a l s auch d i a Entwloklung der Pachwiasenschaften gehemmt h a t . E i n e s t e i l e veruraaoht der unent- w i o k e l t e , ungeordnete Zustand der Terminologie o f t Miesverstandnisae und n i c h t a e l t e n auch bedeutenden v o l k a w i r t s o h a f t l i c h e n Schaden, a n d e r e n t e l l a v e r s c h l e i - ern d i e i n Pachtexten Yorkommenden P e h l e r i n der Abfaasung und lm S t i l den I n - h a l t von F a c h a r t i k e l n und Verordnungen, und machen dieae unYeratandlioh. Die Teilnehmer der Beratung habén a i c h mit der Z i e l s e t z u n g versemmelt, dasa a i e den gegenwártigen Stand der Pachapraehen, aowie derén Weiterentwicklungambglichkei- ten unterauchen, damit lm Zugé der Beratung u n t e r d e r L e l t a n g d e r üngariachen Akadémia der Wisaeneohaften d i e Porschung b e t r e f f s der Paehaprachen der r e r a c h i e - denen Paohgebiete i n o r g a n i a i e r t e r Fonó beginnen s o l l .
