Hozzászólás
Fülöp Péter: A példák vonzanak c. cikkéhez (Iskolakultúra, II. évf. 22. sz. 18-29. old.)
K öztudott, hogy egy jó ábra, rajz félórányi m agyarázatot képes p ótolni. A jó ábra sajátja, h o gy va ló s adatok, eredm ények alapján készül, nem pe dig egy előre elképzelt fü g g v é n y m e n e t előállítása vag y trend igazolása érdekében „k o z m e tik á z o tt” (esetleg m egbízhatatlan) adath alm a zbó l válogat. A cikk 2. és 3. ábrája m egfelel a „jó ábra"
kritérium ainak. Ezzel szem ben az 1. és a 4. ábra te ch n ika tö rté n e ti s z e m p o n tb ó l pontatlan. A szerző - vé lem ényem szerint - m egle h e tő sen ö n kén ye se n értelm ezi az egyes te ch n ika i rendszereket, e rendszerek m ű kö dé sé n ek alapját ké p ező tu d o m á nyos felfedezéseket, a felfedezések és a gyakorlati alkalm azás dátum ait. Nem c é lo m az össze s kételyt ébresztő adat felso rolá sa (ez a te ch n ika történ e ti sza kle kto r feladata lenne), csak néhányukat kérdőjelezem meg.
Az 1. ábrán a „fo to te c h n ik a ” alapját képező tu d o m á n y o s felfedezés d á tu m a 1727.
(Vélhetően a S ch u lze -fé le első „á rn y é k k é p ”). De m iért éppen ez a fo to te c h n ik a „a la p fe lfe d e zése ” , és nem például a klórezüst színváltozásának leírása (Boyle, 1663)? M iért 1839 - a D a g u e rre-e ljárá s n yilvá n ossá g ra hozatala - a gya korla ti alkalm azás dátum a, és nem 1871 vag y 1887 (M a d do x: „száraz", zselatinos fényérzékeny réteg előállítása vagy G o o d w in : ce llu loid film )? (1)
A „te le fo n n á l” m e g ad o tt 1820-as évszám feltehetően az O ersted- ill. a Biot-Savart- tö rvé n yek n yilvá n o ssá g ra hozatalának évére utal. De a v illa m o s és a m á g n e se s tér kapcsola tá n a k illetve a vezetőben fo ly ó áram által a tér egy p o ntjá b a n létrehozott m ágneses hatásnak a kvalitatív leírása éppen úgy képezi a távíró, a rádió, a v id e o m a g - netofon m ű kö d é sé n e k alapját, m int a telefonét. E gyébként az „ő s te le fo n t” nem Bell (1876), hanem J.P Reis ném et tu d ó s készítette el 1860-61-ben (a „te le p h o n e ” e ln e v e zés is tő le szárm azik!). (2),(3).
A rádiózás „alapfelfedezése" az e lektrom ágneses h ullám ok létére v o n a tk o z ó h ip o tézis felállítása (M axw ell, 1864-65), vagy a hullám ok kísérleti kim utatása (Hertz, 1887).
Tehát s e m m iké p p e n nem 1867. A mai értelem ben vett, beszédet és zenét is közvetítő (ún. m ű so rsu g á rzó vagy m ásként b roadcasting) rádióadó 1906 ka rá cson yá n „szó la lt m e g ” elő szö r (USA, M assachusetts, Brant Rock). (4),(5) M egjegyzem , h o g y a Brant Rock-i a d ób a n a na gyfrekve n ciás vivő t a F e sse n de n által 1902-ben sza b a d a lm a zo tt fo rg ó g é p e s generátorral (” alternator"-ral) állították elő. Az első „igazi", e le k tro n c s ö v e k kel felépített, a m p litú d ó m o d u lá c ió s rádióadó ("lá m p a a d ó ") 1920 sze p te m b e r 1-jén kezdett su g áro zn i (Lee de Forest; USA, Detroit).
Az előző e kb en leírtakhoz hasonló észrevételek tehetők a radarral, a tranzisztorral ka p csolatban is. Például a tranzisztorhatás 1947. decem b e ri felfedezését kö ve tő e n a W estern E lectric cég már 1951-ben m egkezdte a germ ánium alapa n yag ú tús tra n z is z to ro k gyártását. (6)
57
A 4. ábránál nem csak az évszám okkal, hanem egyes fo g a lm a k k a l is g o n d ja im vannak. A kö n yvnyo m ta tást 1440 körül G utenberg találta fel, ez igaz. Az a zo n b a n m ár nem helytálló, ho gy M a rc o n i lenne a távíró feltalálója, m ert a te c h n ik a tö rté n e tb ő l szám talan, k ü lö n b ö z ő elvű távíró ismeretes. Például: o p tika i távíró (H o o k e , 1684;
H offm ann, 1763 körül), elektrokém iai távíró (S ö m m e rin g , 1809), e le ktro m á g n e s e s távíró (S illing, 1829-32; Gauss és Weber, 1833), szikratávíró (tu la jd o n k é p p e n Hertz
„ta lá lm á n ya", 1887).
Az „O rs z á g o s TV 1950” ábrafelirat értelm ezhetetlen. E gyrészt azért, m ert a „re n d szeres" (napi 1-2 órányi) fekete-fehér televíziós adások m ár 1936-ban m e g k e z d ő d te k (N ém etország, A nglia). M ásrészt pedig azon idő p o n t m eghatározása, a m e lytő l k e z d ve egy adott orszá gb a n a m ű so rszó ró adók az ország teljes területét (vagy annak d ö n tő részét) kellő e n ergiasúrűséggel (térerősséggel) látják el, m e g le h e tő se n illu z ó ri
kus, rem énytelen feladat. (7),(8)
A fö ld ré sze k (nevezetesen: É szak-Am erika és E urópa) közötti tv-á tvite lt s z o lg á ló első aktív, polgári rendeltetésű távközlési m ű h o ld a Telstar-1 (Bell Telephone Co., 1962) volt. (9) A „Kétirányú TV" fo g a lo m a sza kiro d a lo m b a n ism eretlen, le g fe lje b b szim ultán kétirányú (azaz duplex) kép-, hang- és adatátvitelről, azaz ö s s z e fo g la ló a n duplex in fo rm á ció átvite lrő l lehet szó.
Am i a cikk m o n d a n d ó já t illeti, azzal m ajdnem m ind e n b en egyetértek. S őt aláhúzom :
„Törekedni kell a forrásértékű m unkák bem utatására, ... a tö rté n e ti péld a elem zése is legyen rendszerszem léletű és igé n ye s.” (21. old ). H ozzáteszem , az a datok e lle n ő r
zése leg a láb b három -négy m egbízható kiadó által kö zre ad o tt könyv, fo ly ó ira t alapján történjen.
Tévedés viszon t azt hinni, h o gy „...a tranzisztor vagy az IC m ár te c h n ik a tö rté n e t..."!
Például az éppen kéznél lévő kalkulátor, szám ító g é p va g y z s e b rá d ió b u rko la tá n a k feln yitása az elektronikus elem eket csak egy kicsit is ism erő szá m á ra é p pe n az ellenkezőket d em onstrálja!
IRODALOM
(1) H. Haberkorn: Anfánge dér Fotografie. Rowohlt taschenbuch Verlag GmbH. 1981. Reinbek bei Hamburg.
(2) Horváth A.: Edison. Gondolat, Budapest, 1983. 52. p.
(3) J. Fritsch: A telefontól a televízióig. Profil (Folyóirat a Németországi Szövetségi Köztársaságból) 1985/8. sz. 28-31. p.
(4) D.S. Landes: Az elszabadult Prométheusz. Gondolat, Budapest, 1986 585-593. p.
(5) Király A.: Hullámvadászat. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. 13. p.
(6) Csorba J.: A félvezetők jelentkezése. Magyar Elektronika. 1985/5. sz. 66-71. p.
(7) Rádiótechnika 1977/3. sz. 121-124 p.
(8) Magyar Elektronika. 1985/2. sz. 86-91. old.
(9) Báli J.-Bóti L.-Kántor Cs.: Műholdas műsorszórás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. 10.
P-
FÁBIÁN TIBO R
58
