• Nem Talált Eredményt

UJEGYHÁZ ÚJGÖRÖG NYELV

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "UJEGYHÁZ ÚJGÖRÖG NYELV "

Copied!
174
0
0

Teljes szövegt

(1)

T U I I K 0 M A N 1 A J6Ö és B u c h a r a . ( T á g a s b é r t e l e m b e n 'Turkhestan magában foglalja egész;

szabad T a t á r s á g o t v. D s a g a t a i t , azaz , I j s b e k i s t a n t vagy K u c h a r i á t , K o k a n t és Khivát T u r k m e n l ö l d e l ) . Szorosan vett T u r k h e s t a n most a' kokani «liántól f ü g g , ' k i B u c h a r i á n a k Oroszországgali k e r e s k e d é ­ sét kettévágta. Ez a' khán ujabb időben az Usbeckek k h i v a i k h a n j á t i s m e r i urának. E' Dsingis nemzetségéből való. Korán , a' h a j d a n i F e r g h a n a , eddig esmeretlen t a r t o m á n y , m e l l y T u r k h e s t a n n a l , B u - chariával ' s chinai Mnngolországgal h a t á r o s , v a l l á s r a , t ö r v é n y e k r e , szokásokra 's k e r e s k e d é s r e nézve B u c h a r i á h o z h a s o n l ó . A' T u r k h e - staniak legtisztábban beszélnek t ö r ö k ü l . Angol utazók e' t a r t o m á n y t szépnek 's mi véltnek r a j z o l j á k . Az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s k e m é n y , de kegyetlen.

H a r m a d i k f ő r é s z e , ( m e l l y l e g n a g y o b b is) szabad T a t á r s á g t i a k U s b e k i s t a n , vagy T u r k h e s t a n déli r é s z e , melly B u k b a r a n a k i s n e v e z t e t i k , a z a z , nagy (tiyugoti) B u c h a r i á n a k . Kicsiny ( k e l e t i ) Bti- c h a r i a 1 7 5 9 olta chinai felsőség a l a t t á l l . U s b e k i s t a n r a nézve 1. TA­

TÁRORSZÁG , SAMARKAND és USHECKEK.

Negyedik főrésze szabad T a t á r s á g n a k a' K I R G I S E K (1. e.) v a g y K i r g i s k a i s a k o k f ö l d e , m e l l y hasonlóul az orosz kereskedési és mi- veltségi p o l i t i r a körében e s i k , de nem esmér orosz felsőséget. A' K i r g i s e k , s z á m o s , v i t é z , vándorló é s pusztai n é p , Oroszország dél­

keleti h a t á r á n , vadak mint a' t e r m é s z e t , melly tői körülvetetitek 's d u r v á k , mint égaljok. K i b i t k é k (fedett szekerek) a l a t t é l d e l n e k , f ö l d - mivelésre a l k a l m a t l a n honokban 'a n a g y , közép és kicsiny c s o p o r t r a oszlanak. A ' nagy 0 0 , 0 0 0 k i b i t k é t vagy 3 6 0 , 0 0 0 f ú t , e ' közt 3 0 , 0 0 0 bajnokot számlál 's tulajdon khán ja a l a t t van. A' K a r a k a l p a k o k (fe­

k e t e sipkások) felső csoportja is hozájok t a r t o z i k , az A r a l t ó m e l l e t t . Az alsó csoport 1 7 4 1 orosz felsőség a l á a d t a m a g á t , de a' n y u g t a ­ lan K i r g i s e k t ó l csaknem k i i r t a t o t t . A' K i r g i s e k k i c s i n y és közép csoportja 1 7 3 3 olta Oroszországnak hódol 's a' n é p t ő l v á l a s z t o t t , de az OIVJSZ császártól megerősített kháitok hódoló esküt tesznek le az orosz országlásnak. Mindenik csoport vénei vagy b í r á i a l a t t van. Gaz­

d a g s á g á t l ó , szarvas m a r h a , j u h o k , tevék t e s z i k ; jövedelmes c s e r e ­ kereskedést ű z n e k ; de a' kicsii-y csoport j ó l é t e a' khivai k h á n n a k , Malmied K a h i i i i n a k , r a b l ó beütései m i a t t 1 8 1 6 olta igen a l á m e n t , éhez jőnek belső visszalkoiiásaik '» költsünös r a b l á s a i k i s . A' K i r g i ­ sek igen babonásak 's részint IMuhammedánok, de a' k o r á n n a k nem szoros m e g t a r t ó i . Az o r e n b u r g i kereszténység-terjesztők kevésre me­

hettek köztök. Taiáin rá megy az orosz p o l i t i c a , hogy ezen p u s z t a i népeket m e g h ó d í t v á n , a' khivai és b u c h a r a i á l l á s - p o n t o k n á l f o g v a , a' keletindiai kereskedésben közvetlen részt veend 's a1 n a g y világke- res'kedés főágát é j s z a k k e l e t i E u r ó p á v a l öszvekütendi.

T U R K O M A N I A , m á s nevén TÖRÖK Ö R M É N Y O R S Z Á G , Ö r m é n y o r -

országnak T ö r ö k o r s z á g a l a t t levő részét foglalja magában ( m e r t a' kel. rész l i á n h o z t a r t o z i k ) , 's ázsiai T ö r ö k o r s z á g n a k keleti részében fekszik, I r á n , a z orosz-kaukazi t a r t o m á n y o k , A n a d o l i , S y r i a é s Kur- distan közt. D u r v a h e g y m e l y é k i t a r t o m á n y , mellyben ütköznek öszve a' T a u r u s és Kaukáz lánczai , emelkedik fel a' magas A r a r á t ' s e r e d ­ nek a' T i g r i s , K u r és E u p h r a t e s f o l y ó k . A' föld általánosan nem igen t e r m é k e n y , ugy hogy miveltetése huzomos s z o r g a l m a t kíván. De fő­

leg a' déli részen szép tájékok is v a n n a k , m e l l y e k e n íige , m a n d u l a , g r á n á t a l m a 'st. t e r e m . A z itt l a k ó T u r k m a n o k (kiken k í v ü l Ö r m é ­ n y e k is t a l á l t a t n a k i t t ) pásztorkodva k ó b o r l ó n é p , melly saját feje a l a t t álló csoportokra o s z t a t i k . V a g y o n o k a t n a g y o b b á r a m a r h a , b i ­ v a l y , t e v e , kecske 's főleg j u h t e s z i k . A' nők g y a p j a t Ionnak 'a szőnyegeket szőivelí. A' férjíiak dohányoznak 's b a r m a i k a t ő r z i k . Mindég lován ü l n e k , váltakon láudsát t a r t a n a k , o l d a l o k o n k a r d fi­

tyeg , övök m e l l e t t pisztoly van 'a b á t o r bajnokok , k i k t ő l a' T ö r ő -

(2)

1 7 0 T U U M A L I N TÚRÓCZI J Á N O S

kök félnek. T ö r ö k Ö r m é n y o r s z á g v. T u r k o m a n i a Arzerum r. Erze- rum ( 4 6 8 5 nsz. mf.) az Araxes és E u p h r a t e s f o r r á s a i v a l , Kars és Van 3 b a s a s á g r a os»,<atik. Benne vannak Arzerum v. Erzerurrc , Bnjazid és Víin nem csekély városok. Ujabb írók kÖKiil nevesen J a u b e r t e' má­

sodik T u r k o m a n i á t vagy török Örményországot K u r d i s t a u n a k nevezi 's e k k o r lakói KunnoK-nak (1. e.) neveztetnek , k i k igen b á t o r vité­

zek 's változtatják a' p e r s a és török felsőséget. 1 8 2 8 n a g y o b b ré­

s z é t , nevezetesen E r z e r u m o t , Faskevits orosz vezér elfoglalta , hanem a' d r i n á p o l y i béke (17 Sept. J 8 2 9 ) viaszaadta a' T ö r ö k ö k n e k .

T U K M Á L I N a p r ó csigás törésíi ' s üvegfény t i , v e r e s , v i o l a s z i n ü , k é k , z ö l d , b a r n a , f e k e t e , á l t l á t h a t l a n é s kvarcz keménységű ásvány.

T a l á l t a t i k G r ö n l a n d b a n , Schweizban , S z á s z o r s z á g b a n , Morvában , Si- beriában , S v é d o r s z á g b a n , S p a n y o l o r s z á g b a n , B r a s i l i á h a n , Ceylon- I á n 'st. A' b r a s i l i a i zöld t n r m a l i u h r a s i l i a i s m a r a g d , a' ceyloni és s i b e r i a i veres és violaszinü s i b e r i t név a l a t t e s m e r e t e s ; az utóbbi gyak­

r a n n a g y á r r o n a d a t i k e l .

T V J R N I E R , l i a r c z j i i é k , vitézi k ü z d é s , m e l l y szerint hajdan a ' lovagok lovon v. g y a l o g , pánczélosan , lándzsával v. k a r d d a l viaskod­

t a k . N é m e l l y e k az A r a b o k n á l keresik eredetét , de t ö r t é n e t i emlé­

kek kétség kívül t e s z i k , h o g y e' m u l a t s á g neme egyenesen német e r e d e t ű , és Németországon kivül csak olly t a r t o m á n y o k b a n is fej­

l e t t k i , hol német törzsökök telepedtek meg. 9 vagy 10 száz. a ' F r a n - r z i á k n á l l e g i n k á b b k i m i v e l t e t e t t 's P r e u i l l y G o t t l r . franczia nemes , 1 0 6 6 összeszedte t ö r v é n y e i t és s z o k á s a i t , mellyek a' 12 és 13 század­

ban más nemzeteknél is bevétettek. M ü n s t e r Sebestyén azt i r j a , h o g y az első nagy német h a r c z j á t é k Magdeburgban 1 0 3 6 t a r t a t o t t . Nemes s z ü l e t é s , ieddhetlen élet kiváiitatának , h o g y valaki e' harczjátékok- han r é s z t vehessen. Innepélyesen h i v a t t a k meg a szomszéd fejdelmek

és lovagok , u g y v á l a s z t a t t a k a' v i a d a l b i r á k is ; a' részt venni kívá­

nók , ha nem herc/.egek , v. m á r ismeretes lovagok v a i á n a k , t a r t o z t a k s z á r m a z á s u k a t előre b e b i z o n y í t a n i . Ki az i l l y j á t é k o t a d t a , nt.Mcsak j u t a l m a t tett. fel a' győztesnek , m e l l y rendszerint szép fegyverekből,1

\s d á m a k é z készítette és o s z t o g a t t a vitézi ékességből á l l o t t , hanem az innep minden k ö l t s é g e i t is vitte \s a' m e g h i v o t t a k a t gazdagon m e g v e n d é g e l t e . E l e i n t e csak f a - b u z o g á n y o k k a l 's tompa k a r d o k k a l , u t ó b b k i r e k b s z t ő l e g l á n d z s á k k a l v i a s k o d t a k . Mennél több t ö r t lánd­

z s á t m u t a t h a t o t t v a l a k i , a n n á l n a g y o b b h i r r e tett s z e r t . Idő múlva véresek, és ö l d ö k l ő k l e t t e k e' m u l a t s á g o k . M i é r t , és a' vélek j á r ó szertelen f é n y ű z é s é r t , k i r á l y o k , pápák , egyházi zsinatok kezdek t i l t a n i , de m é g sok ideig divatban m a r a d t a k , mig végre 16 száz. a' p u s k a p o r f e l t a l á l á s a az a d d i g i hadi mesterséget m e g v á l t o z t a t v á n , ezek­

n e k is véget v e t e t t . L. Turnierbuch Herzogs Wilhelm li' von Baiern (Miinch. 1 8 1 7 — 2 8 8 füz.).

T Ú R Ó e z i J Á N O S (Magister Joannes d e T h u r o c ü ) élt 1 Mátyás k i r á l y i d e j é b e n , és d i á k nyelven egy7 k r ó n i k á t s z e r k e z t e t e t t öszve, m e l l y ben a' Hunnok és M a g y a r o k s z á r m a z á s á t , A t t i l a viselt dolgait és M a g y a r o r s z á g történetiét adja elő 1 M á t y á s k i r á l y megkoronáztatá- s á i g , emiitvén még n é m e l l y ezután t ö r t é n t d o l g o k a t is. Legelőször k i n y o m a t t a e' k r ó n i k á t a' maga költségén F e g e r T i b o l d (Theobaldus), b u d a i p o l g á r , A g o s t á b a n 1 4 8 8 . Ugyanezen évben kijött Brünnben is , felvetetett B o n g a r s és S c h w a n d t n e r g y ű j t e m é n y e i b e i s , és as utol­

sóban az 1 k ö t . II száma a l a t t jő e l ő . A" Hunnok és M a g y a r o k szár­

m a z á s á b a n k é t névtelen k r ó n i k á t követett T ú r ó e z i , mellyeknek egyi­

ke Móses 1 Könyvének 1 0 , m á s i k a 11 részében veti megszármozta- t á s á t , és m e l l y e k s a j d i t h a t ó l a g I K á r o l y és I L a j o s idejében í r a t t a t ­ t a k . I Lajos viselt d o l g a i n a k e l ő t e r j e s z t é s é r e egészen felvette K i k ü l l ő

J á n o s k r ó n i k á j á t ; II v a g y Kis K á r o l y gyászos esetét pedig de Mo- uacis L ő r i n c i , velenczei í r ó , verselete s z e r é n t adta elő. Egyébiránt

(3)

TÚRÓCZ V Á R M . TUSMÓD 1 7 1 Nessel D á n i e l , a' bécsi császári k ö n y v t á r gondviselője I L e o p o l d

a l a t t , azt á l l í t j a : h o g y a ' nevezett k ö n y v t á r b a n t a l á l k o z i k e g jr igen é k e s , t ö r t é n e t e s m e r e t i , d i á k k é z i r a t , névtelen s z e r z ő t ő l , m e l l y 1 3 5 8x

í r a t o t t , ex quo Jvannes de Thurocz Res gestas Hungarorum, ab ori- gine gentis nsgue ad annum 1 3 4 2 , seu mortern Regig Caroli, patris Regis Ludovici , partim simpliciter , partim interpolált mutuatus est.

K i t e t s z i k e z e k b ő l , h o g y T ú r ó c z i J á n o s k r ó n i k á j a e l ő k e l ő kútfeje a ' m a g y a r t ö r t é n e t e s m e r e t n e k . — Tú r ó c z i L á s z l ó , Jézus szerzeté­

b e n p a p , k é t m u n k á t b o c s á t o t t v i l á g e l e j é b e : 1.) Stratagemala Már­

tis Hungarici. T y r n a v i a e , 1 7 J 6 . 2.) Vngaria suis cum regibun com- pendio dala, T y r n a v i a e 1729 , újra k i a d t a ezt bővítve K a t o n a István, N a g y s z o m b a t b a n 1 7 7 2 .

T Ú R Ó C Z V Á R M E G Y E , 1 . T H Ú R Ú C Z V Á R M .

T u s . E z i s m e r e t e s , négyszegű t á b l á c s k á k b a n y o m o t t ' s chinai b e t ű k k e l t a r k á z o t t festószeriiek azon tulajdonsága van , h o g y viz/.el könnyen dörgöltél hetik , 's a' leggyengébb barnán kezdve a' l e g t ö k é - letesb feketéig minden á r n y é k l a t r a a l k a l m a s ; m i é r t a' rajzolók á l t a ­ lánosan használják.

T I I S F K S T É S . A ' k r é t á v a l vagy rajzónnal készült s z á r a z r a j z o l á s ­ tól ez az átmenet a' f e s t é s r e . Fő dolog i t t , hog3' a' t i s z t a fejér p a ­ piros ott , hol v i l á g o s s á g n a k k e l l e s n i , m e g k í m é l t e s s é k ; e l ő r e m i n ­ dent csak l á g y o n k e l l bemázolni , 's hogy az á r n y é k l a t o k 's ezek á t ­ menetei tisztáit essenek k i , mig meg nem s z á r a d , szépen e l m o s n i , az erósebb á r n y é k l a t o k a t mindig csak a k k o r dolgozni , midőn m á r az előbbi ecsetezés m e g s z á r a d t . Az eleinte egész tömegben á r n y é k o l t setét részek végül gyenge kereszt vonalokkal , p o n t o k k a l l á g y i t t a t n a k 's olvasztatnak e g y b e , 's igy k a p j á k meg azon á t l á t s z ó s á g o t , m e l l y csak egyedül h o z h a t j a ki a' gömbölyűséget és m é l y s é g e t . Szép t u s ­ festés t i s z t a , l á g y k ö r v o n a l o k , l á g y nedves á r n y é k o k , a ' legsetétebb lieljeken m e g n y o m o t t erős ecselvonásek , 's h o l k e l l , tisztán t a r t o t t világok á l t a l n y e r h e t ő . A ' p a p i r o s t előbb mindig r a j z t á b l á r a k e l l v o n n i . A' m ü n c h e n i ecsetek legjobbak hozzá. Mi i t t a' t u s í e s t é s r ő l mondva van , a' sepiafestésre is e g y a r á n t i l l i k .

I U . J M Ó D (aquatinta) a ' rézmetszésnek azon tusfestés s z e r ű ne­

m e , m e l l y é ! t u s b a n , s e p i á b a n 'st. ecset á l t a l készült r a j z o l a t o k sze­

rencsésen utánaztatiiak. Bánásmódja többféle. Elószer a' r é z t á b l á r a ( m i u t á n a' k ö r r a j z rá> k a r c z o l v a 's beetetve v a n ) , p o r r á t ö r t g y a n t á t s z i t á l n a k , e k k o r parázs tűzön m e g m e l e g í t i k , h o g y olvadjon e l . Ez­

után szintúgy k e l l d o l g o z n i , mint a ' fekete m e s t e r s é g n é l , c s a k h o g y ott vakaró , i t t ecset vetetik élő , 's fekete v a s t a g fénymázzal , mel- lyet a' választó viz meg nem e m é s z t h e t , minden világos h e l y b e b o - r i t t a t i k . Legelőször a' l e g n a g y o b b világot kell b e t a k a r n i , azután a' r é z l a p o t felmaratni , 's az eredetinek lépcsőzetei szerint mind a d d i g ezt i s m é t e l n i , mig a' táblán semmi sem m a r a d h á t r a , m i n t a' l e g ­ erősebb á r n y é k o k , m e l l y e k legvégirl m a r a t n a k fel. E' mód l e g a l k a l ­ masabb történeti és építkezői á b r á z o l a t o k r a . Második módja ez : A' r é z l a p , u g y , mint a" k a r c z o l á s n á l , valami etető a l j a z a t t á l bevona- t i k , akkor némi olaj keverékkel épen ugy dolgoznak rá , mint p a p i ­ r o s r a . Az olaj az a l j a z a t o t m e g l á g y í t j a 's ezt finom vászonnal l e t ö r ­ l i k , 's igy a' rezén minden ecsetvonás l á t h a t ó l e s z ; e k k o r , mint az e l s ő módnál , g y a n t á t s z i t á l n a k r á , 's hasonlag mennek tovább. E' mód tájfestésekhez a l k a l m a s a b b . A' F r a n c z i á k bizonyos szúrós a c z é l - h e n g e r t vesznek elő , 's azzal szántják fel czélhoz képest m é l y e b b e n

T ag y gyengébben a' l a p o t . Az Angolok az egész lapot u g y , mint a' fekete mesterségnél e l ő r e felkarczolják ; a' legfőbb v i l á g o t v a k a r ó v a l '» vésővel hozzák k i , azután a' l a p o t választó vizzel felmaratják , mellyet üveg-ecsettel r a k n a k r á . A ' t u s m ó d Angliában ' s N é m e t o r ­

szágon nem r é g t ő l divatoz. v

(4)

1 7 2 TUSCULANUM T Ű Z O K Á D Ó H E G Y E K

T L' s cu r, A N u M , Cicerónak neve á l t a l h i r e i s é lett mezei l a k j a , m e l l y Tiisculum városa m e l l e t t volt. Cicero legörömestebb mulatott több mezei lakjai 's j ó s z á g a i k ö z t i t t , hol a' p h i l o s o p h i á b ó l leczkékct t á r t a '» b a r á t j a i v a l , t a n í t v á n y a i v a l , kik e' lélek vidámító gyönyör- h e l y r e hozá kimentek, beszélgete. Innen Quaesliones Tusculanae. Mos­

t a n i neve F r a s c a t i . R e g e szerint Tusculuinot Ulysses és Circe f.!a épí­

t e t t e . Classicus telkein k e r e k e d i k Rufinella, faluai j é s z á g , m e l l y c t Bo­

n a p a r t e Lucián a ' s a r d i n i a i volt k i r á l y n a k a d o t t el. 1 8 2 5 o l t a környé­

k é n régiségek á s a t n a k . R. A.

T Ű S Z Ú R Á S , a c u p u n c t u r a . Már több egy századnál, hogy K a m - pfer m e g i s m e r t e t t e azon J a p á n b a n és Chinában divatozó g y ó g y m ó d o t , m e l l y szerint köszvény - és csuznemü n y a v a l y á k tnszurás á l t a l orvo­

s o l t a t n a k ; do csak nem régiben vizsgálák meg '» kezdek azt használ­

ni F r a n c z i a o r s z á g b a n és A n g l i á b a n . L. C h u r c h i l l Abh. über dic Acu- punctur ( a n g o l b ó l , IJainb. 1 8 2 4 . )

T i i T T i (ol. m i n d n y á j a n ) , h a n g á s z a t b a n azt j e l e n t i , hogy min­

den hangszernek , v. é n e k h a n g n a k rá k e l l kezdeni. A' t u t t i - é n e k , v.

m u z s i k á l á s nem kivan o l l y finomabb k i m i v e l t s é g e t , mint az ellenébe t e t t s o l o - j á t é k , 's i t t a' hangász v. énekes inkább is t á m a s z k o d h a t i k p a j t á s i r a .

T Ü z A K fí A (Mine) , I) p u s k a p o r r a l t ö l t ö t t 's földbe á s o t t szek­

r é n y , h o g y m e g g y ú j t a t v á n , a ' f ö l d e t ' s mind a z t , m i r a j t a v a n , leve­

g ő b e r e p i t s e . 2) azon á r o k , vagy l y u k , mellybe e' szekrény t é t e t i k . H o g y ezt b á t r a n fel lehessen g y ú j t a n i , a' l ő p o r l á d á t ó l vászon - vagy b ő r t ö m l ó b e n ( g y u j t ó k o l b á s z ) kell a' p o r t egész a' b á t o r s á g helyéig v e z e t n i . H a a ' p o r o l l y mélyen vau l e á s v a , hogy k i g y u l t a k o r sikerét a' föld szine felett nen> m u t a t h a t j a , a k k o r megrázza a' f ö l d e t , 's ha­

t á s á t g o l y ó forma k e r i n g ő rendülésben g y a k o r o l j a . Ez a' Helidor t a ­ l á l t a Globe de compression.

T Ű Z G O L Y Ó . E ' név a l a t t p a t t a n t y u s s a g n á l általánosan g r á n á t o t és b o m b á t értenek , m i k o r g y ú l h a t ó szerekkel töltve é p ü l e t e k felgyúj­

t á s a végett k i l ö v e t n e k . Sajátképen pedig a' t ű z g o l y ó két keresztbe össze kovácsolt vas a b r o n c s b ó l , egy ü r e s golyószeletből, 's ezzel pár­

h u z a m o s a n f e k t e t e t t vas pléhhől á l l . Ez igy egy zsákba t é t e t i k , 's m i n d e n f é l e könnyen g y u l a d ó s z e r r t l , m i n t s z u r o k k a l , l ő p o r r a l , fad- g y u v a l 'st. m e g t ö l t e t i k ; t o v á b b á felső részén lévő' nyilasához egy kö­

zönséges g r á n á t k a n ó c z a l k a l r n a z t a t í k 's a' mozsárból kilövetik.

T Ü Z K i R M E N T É S , 1. R Á R M E N T É S.

T Ü Z M É R Ő , 1. P V R O M E T R V M.

T Ü Z M I V M E í T E R 8 É G , 1. P Y R 0 T E C H N I A.

T Ü Z N Y I L Á S O K , sánczok előoldalán c:\inalt b e v á g a t o k , h o g y e z e k e n , az ellenség lövöldözésétől fedeztetve, a' sanczbeliek tüzelje­

n e k . Olly magasan esnek a' sáncz aljától , h o g y az ágyucsőveket ho- zájok lehessen a l k a l m a z n i . A' t ü z n y i l á s o l d a l a i t r ő z s é k k e l szokták m e g b é l l e l n i , de j o b b g y e p p e l . Belső t á g a s s á g a 1 4 — 1 8 u j n y i , a' kül­

sőnek legalább 5—fi l á b n y i n a k k e l l l e n n i , különben a' p u s k a p o r gő­

ze SL t ü z n y i l á s béllését elrontja. H o g y a' löhetés k ö r e t á g a s b legyen, n é h a 8 — 9 l á b n y i a' t ü z n y i l á s k ü l s e j e , hanem több, a' sáncz előlalá- nak g y e n g í t é s e n é l k ü l , nem lehet. 2 t ü z n y i l á s köze 1 8 — 2 0 l á b . , ha k e s k e n y e b b , s o k a t szenvedhet a' sáncz előoldala az ellenség ágyu- t ü z é t ő l ; de más felől közelség m i a t t nem lehetne a' sánczban levő á g y u k a t is c z é l i r á n y n s a n h a s z n á l n i . H e l y e s t ü z n y i l á s o k haszna és czélja a z , h o g y a z ellenség közelgetését a k a d á l y o z z á k .

T Ű Z O K Á D Ó H E G Y E K ( v u l k á n é ) , a ' tüz hajdani istene szerint (1. Vur.CAXiis) azon n a g y o b b á r a különválva álló csürök^vagy harang- formájú hegyek , m e l l y e k időről időre f ü s t ö t , g ő z t , t ü z e t , hamut , k ö v e t , égő holmit ' s f l s z v e o l v a d t a n y a g o k f o l y ó j á t , l á v á t , bocsáta­

nak ki csúcsok n y i l a s á n m a g o k b ó l . T o r k o l a t j o k tölcséríoriuáju. A'

(5)

T Ű Z O K Á D Ó H E G Y E K 1 7 3 PÜZZOI.ANA (1. e.) vulkán e r e d e t ű n e k t a r t a t i k . A' láva kétféle, iszapos

és h a b o s . Az első kifoly a' v u l k á n b ó l , az utósó k i v e t t e t i k . Ez u t ó b ­ bit eddig csak az Aetna t e t t e . A' láva a l k o t ó r é s z e i r e 's színére néz­

ve különböző. Néhány neme o l l y kemény 's t ö m ö t t , h o g y d o h á n y t a r ­ t ó k , szelenczék 'sat. készíttetnek belőlök. A' közönséges láva ú t c s i - n á l á s r a 'sat- h a s z n á l t a t i k . — E u r ó p á n a k kevés égő vulkánja van, i l l y e - nek : a' Vezúv, A e t n a , S t r o m b o í i hasonló nevű l i p a r i szigeten , stem messze a' siciliai p a r t t ó l , Volcano és Volcanello , a' hó k ö z e p é b ő l felemelkedő H e k l a és K r a b l a I s l a n d o n . Ázsia és Afrika s z á r a z á n is kevés vulkán v a n ; a n n á l több d ü h ö s k ö d i k a' s z i g e t e k e n , m e l l y e k a m a világrészeket körülveszik , p. o. K a m t s a t k á n , Japánon , T e r n a t e m o - lukki szigeten 's Jáván ; F u e g o s z i g e t e 's a' c a n a r i szigetek is v u l k á n e r e d e t ü e k n e k t a r t a t n a k . Ezeknek e g y i k é n , a' Teneriffán , van az e s - m e r e t e s P i c ó . A m e r i k á n a k a z A n t i l l á k a t kivévén 5 0 vulkánja v a n , a' Cordillerák lánczán. T ö m e g e k r o p p a n t n a g y s á g a 's mineniüségek , mellyból á l l a n a k , mint t e r m é n y e i k i s , nevezetesekké teszik a' v u l k á ­ n o k a t . Többen közölök \i.i - és i s z a p f o l y a m o k a t vetnek k i . L e g e s ­ meretesebbek 's l e g n a g y o b b a k : a' G u a t i m a l a , 1 4 , 2 0 0 l á b . , J o r u l - lo , Pichincha 1 5 , 0 0 0 I., K o t o p a x i 1 7 , 3 0 0 1., A n t i a a n a 1 8 , 0 0 0 1. m a ­ gas hegyek. Az e l ő t t ü n k esmeretes 2 0 0 v u l k á n o k felénél több fekszik s z i g t t e k e n , 's a' szárazon levők mindég t e n g e r szomszédságában esnek 's r i t k á n vannak e t t ő l 20 mf-nél t á v o l a b b . Ezen h e l y z e t n e ­ vezetes k ö r n y ü l m é n y ; de m é g nevezetesebb lesz , ha vele a' t e n g e r ­ a l a t t i v u l k á n o k a t öszvevetjük. — K i a l u d t v u l k á n t s o k a t t a l á l h a t n i a' s z á r a z b«lsejében , főleg Francziaországban ; 1 0 0 - n á l több van Auver- gneben , Vivaraisban 's a' Cevenneken. Ezek is hasonlóul c s ü r ö k f o r - m á j ú , l á v á b ó l , s a l a k b ó l 'sat. álló hegyek , m e l l y e k közt t ö b b n e k nyilván l á t h a t ó l á v a o l y a m a i ' s t o r k a v a n n a k . Buch L e o p o l d , k i t e t ­ sző vizsgálódó , a' v u l k á n o k a t középponti és s o r o k b a n álló v u l k á n o k ­ ra osztja. Az elsőbbek sok k ö r ü l t e k levők középpontját k é p z i k . A' sorban állók ellenben egymás után következő s o r o k b a n á l l a n a k 's a' földnek bizonyos részén k e r e s z t ü l m e n n e k ; ezek vagy t e n g e r b ő l emel­

kednek fel, mint egyenkéntes csiirökszigetek, e r e d e t i I.egysor t ö r z s e k é t képezvén, vagy ezen hegy láncz legmagasb csúcsából n y ú l n a k fel 's t e t ő t képeznek. Középpontot képző vulkánok közé s z á m ' á l j a B u c h : a' l i p a r i s z i g e t e k e t , a z A e t n á t , a ' phlegraei m e z ő k e t , I s l a h d o t , a z A z o r o k a t , catíari-, azori-, zöldfoki-, G a l l o p a g o s - , S a n d v i c h - , Marrjuesas-, T á r ­ saság- és B a r á t s á g s z i g e t e k e t , Bourbont 's n é h á n y a t különbféle t a r t o ­ mányok belsejében. A' többiek szerinte s o r v u l k á n o k . A ' ' v u l k á n o k k i ­ törései nem t a r t a n a k folyvást (csak a' s t r o m b o l i i k i c s i n y vulkán t e ­ szi e z t ) , g y a k r a n századokig m u n k á t l a n o k , de e k k o r a n n á l i s z o n y t a - tobban r o h a n n a k k i , mint a ' V e z ú v , midőn 1(530 C a t a n e á t l e r o n t s ; ezen kitörése előtt teteje fával benőve 's lakva volt. Igen n e v e z e t e s , borzasztó 's pusztító volt a' T o m b o r o k i t ö r é s e Suiiibavaszigetén 1 8 1 5 'a az Idjengé J á v á n , 12 néni. mf-re B a t a v i á t ó l , 1 8 1 7 . Még n é h á n y nap múlva is hamuval 's büdöskő-gőzzel volt tele a' levegő. Ha a' vulkánok okádása kevésbé d ü h ö s , borzasztó-szép t ü n e m é n y a z , k ö ­ zönségesen a' hegy belsejében h a l l h a t ó r o p o g á s , ' j a ' t ö l c s é r e n kijövő füst annak jelei, likkor a' belső zúgás és r o p o g á s erősebb lesz , föld- ingások következnek, f ü s t - és h a m u f e l h ő k emelkednek fel 's t e r j e s z ­ kednek el a' levegőben, v i l l á m l á s t ó l ' s égő kövektől kisértetve. G y a k o r ­ ta e l b o r í t j a 's elpusztítja a' hamu az egész körülfekvő tájékot, a' h a m u ­ felhók, mint eső leszálván. A' k ő k i v e t t e t é s sokszor nagy p u k k a n á s ö k k a l van öszvekötve. A' földalatti olvasztó közt betöltő folyó miség itzonköz- ben a' t ö l c s é r i g felemelkedik 's kisebb vulkánoknál, m i n t a ' V e z u v n á l , közönségesen a' tölcsér szélén k e r e s z t ü l foly ki a' láva, 'a a' h e g y olda­

lán le. A ' l á v a f o l y a m elől, ha még o l l y sok is, s ű r ű s é g e \s p é p f o r m á j a miatt lassan f o l y v á n , az emberek magok könnyen e l i l l a n h a t n a k , de

(6)

J 7 4 T Ű Z O K Á D Ó H E G Y E K

vagyonok el van veszve , ha oda h a t "s azt a' f ö l d e t , mellyen keresz­

t ü l foly , több e'vig nem lehet használni. A' n a g y v u l k á n o k n á l , mint az A e t n á n á l , Piconál (a' Teneriffán) 's a m e r i k a i n a g y tűzokádó he­

g y e k n é l másként van a' d o l o g . A' hegyoldalak nem á l l h a t n a k ellen a' n a g y nyomásnak , innen a' lávatömeg á l t t ö r azokon 's u t a t nyit ma­

g á n a k kifelé. A' h e g y o l d a l o n a' láva á r k o t ás m a g á n a k :s útjában mindent magával v i s z , m i t csak l e r o n t h a t , f a l a k a t '« bástyákat m e g h á g . G y o r s a s á g a , m e l l y e l h a l a d , igen különböző. A ' lávafolya- m a k a n f e l y ü l sok hoszukás hólyagok vagy buborékok l á t s z a n a k , ellenben belseje t ö m ö t t . G y a k r a n sokáig h i g és meleg m a r a d . A' l á v a k i t ö r é s közönségesen többször megújul , 's a' k i r o h a n á s minden j e l e n e t e i hosszabb vagy rövidebb ideig t a r t a n a k , mig a' vulkán is­

m é t egészen m e g n y u g s z i k . — A' vulkánok h a m v a u g y látszik csak igen finomul szétoszlott láva. N é h a megmérhetlen felhőket k é p e z , m e l l y e k az egész t á j é k o t e l h o m á l y o s í t j á k . V u l k á n i fövénnyel, sa­

l a k k a l 's kövekkel p á r o s o d v a , s o k a t teszen a' t ű z o k á d ó hegyek fel- sejének nevekedésére. Ezen u g y nevezett hamucsüröknek formá­

ja igen változó 's g y a k r a n magasabb lesz á l t a l a a' h e g y , g y a k r a n p e d i g a' k i r o h a n á s o k n a g y d a r a b o k a t letörnek b e l t l e . A' vulká­

nok k i r o h a n á s á t sokszor nagy esők k ö v e t i k , mellyek a' hamut '»

fövényét felfogják 's e' módon is/apot csinálnak, m e l l y a ' hegyek ol­

dalain 's a' körülfekvő térségen elterjed. M i n d a z á l t a l valóságos eső- és i s z a p k i r o h a n á s o k is t ö r t é n n e k , mint p. o. 17 51 az A t t i l á b ó l . Is- land és A m e r i k a vulkánjai , m e l l y e k n e k csúcsai az örök hó vonalán f e l y ü l n y u l n a k , erős v i z f o l y a m o k a t o k o z v á n , g y a k r a n sok k á r t tesz­

nek. De ezek közönségesen nem t u l a j d o n k é p p ! kitörések, hanem nagy hévség m i a t t elolvadt h ó . A' K o t o p a x i k i r o h a n á s a után i l l y elolvadt h ó t ö m e g e k á l t a l egy 15 mf-re fekvő falu p u s z t í t t a t o t t el. De gyak­

r a n vizek is folynak be a' h e g y e k ü r e g é h e , hol m e g g y ü l v é n , k i ­ r o h a n á s k o r l e f o l y n a k . — A z ugy nevezett I , e v e g ó v u l k á n o k (ezekhez t a r t o z i k főleg a' Macaionba S i c i l i á b a n ) , m e l l y e k levegő á l ­ t a l m a g a s r a n y o m o t t iszapot vetnek k i , a ' s a j á t k é p p i vulkán jelene­

t e k t ő l csaknem egészen fügetlenek. A' sós viz , mellyet- kivetnek , ezen l e v e g ó v u l k á n j a i t s a l s e s e k n e k is nevezik. A' v u l k á n i jelenetek közé t a r t o z n a k a ' h é v f o r r á s o k i s , m e l l y e k közt legnevezetesb a' G e y s e r I s l a n d o n . Ezek h i h e t ő l e g onnan s z á r m a z n a k , hogy nagyobb Tagy k i s e b b , vulkáni t ű z h e l y e k k e l öszveköttetésben á l l ó üregekben a' vízgőzök erős n y o m á s m i a t t m e g s ü r ü d n e k 's nagy erővel m a g a s r a n y o m a t n a k n é m e l l y hasadásokon v a g y repedéseken keresztül. Azon m i i h e l y , m e l l y b e n a ' t e r m é s z e t a ' v u l k á n ! jeleneteket k é s z í t i , bi- zon>osau mélyebben fekszik a' kőszén és b ü d ö s k ő - r é t e g e k n é l , m e l l y e - k e t t a r t a n a k n é m e l l y geológusok a ' vulkáni j e l e n e t e k o k a i n a k , l t u - g ó s (elasticus) , föld belsejéből felemelkedő, folyóságok , főorganum- ok a' vulkáni jelenetekben, m i n t e z t főleg a' folyó lávának szüntele- ni buzgásából következtetni lehet , az á l l a n d ó u l okádó vulkánoknál ( p . o. a' S t r o m b o l i n á l . ) A' vulkáni t o r k o l a t o k a l a t t mindég folyó láva g y ü l e v é n y e van , m e l l y bizonyos és esmeretlen m é l y s é g r e megy l e . Azon r u g ó s folyóság , m e l l y a' vulkáni j e l e n e t e k e t és nevesen a' l á v a f o l y ó s á g á t o k o z z a , nem e g y é b vízgőznél. Ezen g o n d o l a t r a v i s z , t ö b b észrevét m e l l e t t , a ' lávafolyam minősége i s , m e l l y legritkább esetekben csupa m e l e g á l t a l e l ő á l l í t o t t olvadvány 's legtöbbekben ős- h e g y n e m k r i s t á l y o s részecskéinek szétbomlása. V í z g ő z t éhez viz a d , m e l l y ezen hegyneniekben mindég létez. A' viznek gőzzé változása h i ­ h e t ő l e g a z á l t a l t ö r t é n , h o g y s z a k a d a t l a n t a p a s z t a l a t o k szerint föl­

dünk g y o m r á b a n mindég k é s z ü l m e l e g s é g , m e l l y felfelé t ö r e k s z i k ; 's ezen kijóni t ö r e k v ő , d.e k í v ü l r ő l n y o m o t t gőz, mindég sokasodván,

©Ily e r ő t k a p , hogy végre az ellenálló kőszikla-tömegeket is felsza­

kasztja ' s m i útjában á l l , k i v e t i . E z a ' v u l k á n i k i t ö r é s . H a a z így

(7)

TÜZŐRIZET TÜZSZERSZÁM J75

KiPg'ffj'ült melegség és gőz nem t ű r h e t i k á l t a l a' felettek levő t ö m e g e t , FÖLDRENGÉS ( l . e . ) áll elő. A' 18 száz. a' görög Archipelaguson 's a' li- pari szigeteknél felemelkedett a' t e n g e r feneke vulkáni k i r o h a n á s o k m i a t t 's uj szigetek s z á r m a z t a k , 's 10 Maj. J 8 1 4 j ö t t l é t r e T s e r n o - m o r s u orosz t a r t o m á n y p a r i j á n , néhány a' tengerben t ö r t é n t r e t t e n t ő ropogás 's füst és köv,ek g y a k o r i kitörései után, h i r t e l e n egy vulkáni s z i g e t , n t e l l y , mint kevés idő múlva szorosabban m e g v i z s g á l t a t o t t , 1JL ölnyire á l l o t t tenger felett 's felseje m i n d e n ü t t tajtékkő-töme«;gel

•volt bevonta. V ö . B r e i s l a k Lehrbuch der Geologie ( B r a u n s c h w e i g 1 8 2 1 ) ; Poulet S c r o p e Consideralions on volcanos etc. (London 1 8 2 5 ) ; Í J . v. Buch l'hysikalische Beschreibung der canarischen Inseln ( B e r l . 1825 , egy földabr.) ; Iloflf Geschichte der durch Xjberlieferung nach- gewiesencn nalürlichen V eranderungen der Erdaberfláche (2 k ö t . Vul­

káné und Erdőében, Gotha J 8 2 4 ) ; Ungerii-Sternberg Werden und seyn des vulkanisehen Gebirgs ( K a r l s r n h e 1825.) Vö. Die Vulkáné aitf Java , t. T. <S'. Kafflet ; Lber den Monté - Sommá, von L. A. JYe- cker; iiber die Vulkáné in der Auvergne, von K. Daubeny , a n g o l b ó l 's francziaból ford. N ö g g e r a t h és J. P. Pattls (Klberfeld 1 8 2 5 . ) F a u - j a s St.-Fond , Dolomien , Bach Leopold , d' Aubuisson , B e a u d a n t 'a ni. vizsgálódásokkal megerősítek , hogy az Auvergneben levő b a z a l t láva legyen. Már 1802 l e í r t a gróf M o n t l o s i e r a' Clermont k ö r ü l i vul- kános t á j é k o k a t , a' de P u y s l á n c z á t ; a z o l t a pedig Poulet Scrope Me- moir on tlte geology of Central Francé including the volcanic for- maliont of Auvergne , the Velay and the Vivarais-ban ( L o n d . 1 8 2 7 , földabr.) ; „még gazdagabb Auvergne l e i r a t a S t e i n i n g e r t ő l 's van d e r W y o k t ö l Vbersicht der rheinischen und Eifeler ertoschenen Vulkáné und der Erliebungsgebilde, tnelche damit in geognostischer lerbin- dnng stehen (Bonn 1 8 2 0 . )

T ü z Ő R I Z E T , t á b o r megett levő ő r , m e l l y a ' rend f e n á l l á s á r a ü g y e l , a' t á b o r t ü z e l é s é r e figyelmez, a' r a b o k r a 's f o g l y o k r a v i g y á s 's egyszersmind a r r a , hogy a' t á b o r h á t u l r ó l ne t á m a d t a s s é k m e g . —

T e n g e r i nyelven t ü z ő r i z e t azon h a j ó , m e l l y n' h a j ó s e r e g t á l nemi t á ­ volságra á l l , mint ő r - ' s tudósító hajó. N é m e l l y helyeken, p . o . H a m ­ b u r g b a n azok az emberek neveztetnek t ü z ő r i z e t n e k , kik éjei k ü l d e t ­ nek ki , hogy a' várost tűztől óvják , 's a' k i t ö r t e t e l o l t s á k .

T Ü Z S Z E R S Z Á M , olly e s z k ö z , m e l l y e l a k á r h o l lehet t ü z e t csi­

n á l n i . Legegyszerűbb az aczél és kova, m e i l y e k e g y m á s h o z ü t t e t v é n , szikrát a d n a k , 's a' t a p l ó t v. r o n g y o t meggyújtják. Ennek h a s z n á l a ­ tára azon t a p a s z t a l a t ada a l k a l m a t , h o g y k é t kemény t e s t e g y m á s ­ hoz dörzsöltetvén, m e l e g e t szül. Innen durva népek mo3t is n g y c s i ­ nálnak t ü z e t , hog3T s z á r a z fát igen keményen dörzsölnek e g y m á s h o z . Az aczélon 'g kován k í v ü l esmeretes tüzszerszámok m é g : 1) a' m e- c h a n i c a t ü z s z e r s z á m , p u s k a - vagy p i s z t o i y s á r k á n y - f o r m á b a n , mellynek felhúzott 's kovával felkészített k a k a s a a' s e r p e n y ő t fedő aczél t felüti 's az a l a t t a levő r o n g y o t meggyújtja. 2) A' » z é 1 t ü z ­ s z e r s z á m . E z egy k i c s i n y levegőt öszveszoritó s z i v a t t y ú b ó l á l l , m e l l y hasonló a' szélpuskáéhoz. Itt a' t a p l ó vagy r o n g y m e g g y u l á - sát a' levegő hirtelcni öszvenyomulása okozza. S i k e r e ugyan b i z o n y o s , d e költséges é s kevésbé a l k a l m a t o s . 3 ) A z e l e c t r i c a t ü z s z e r ­ s z á m ( T a c h y p y r i u m , G a s o p y r i u m , G y u l ó l é g l á m p a . ) F ő r é s z e i r e néz­

ve í g y k é s z í t t e t i k : két e g y m á s felibe h e l y e z e t t , keskeny s z á j o k k a l egymásba menő (közönségesen üveg) edény k ö r ü l a' felsőben viz , az alsóban vizlevegő (hydrogenium gas , g y ú l ó levegő) van. K a k a s h á l fogva a' k é t edény közösülése m e g g i t o l t a t i k , de ha a' k a k a s niegfor- d i t t a t i k , h e l y r e á l l a' közösülés 's egyszersmind egy m e l l é k a j t ó n y i t t a - tik m e g , mellyen á l t a l g y ú l ó levegő jő ki az alsó e d é n y b ő l , mivel a kakas m e g n y í l á s a k o r a' felső e d é n y b ő l viz esett le az a l s ó b a 's az

itt bezárt levegő a' térség keskenyedése által nyomatott. A' kakasnak

(8)

1 7 0 T Ü Z T A U T O M A N Y u g y a n a z o n m e g f o r d i t t a t á s a á l t a l egyszersmind e g y kicsiny e l r e j t e t t v i l l a n y t a r t ó ( e l e c t r o p h o r u m ) dobja is m e g m o z d i t t a t i k , melly azáltal v i l l a n y o s lesa 's v i l l a n y o s s á g á t egy s á r g a r é z oszlopoeskával (iitintvil- lanyvivovel , conductor) k ö z l i . Ezen os/.lopücskának egyenesen álló h e g y e van, 's vele szemközt nemi távolságra más h e g y van alkalmaz­

va. Ha most a' k a k a s m e g f o r d i t t a t á s a k o r a' villanyvivő hegyéből egy v i l l a n y s z i k r a a' szemközt álló hegybe csap , a k k o r a' s z i k r a útja egyenesen a' levegő-folyón k e r e s z t ü l m e g y , m e l l y a z á l t a l roeggyujta- t i k ' s p a p i r o s t vagy g y e r t y á t meg lehet g y ú j t a n i ; a ' k a k a s pedig azonnal b e z á r a t i k , hogy a' levegő folyása m e g g á t o l t a s s é k . 4) A' v i 1- l ó s ( p h o s p h o r ) t ü z s z e r s z á m . A ' v i l l ó t . i . üvegecskébe te­

t e t i k j m e l l y dugófával vagy üveggel gondosan b e d u g a t i k . Ha kén­

g y e r t y á v a l a z üvegecskéből v i l l ó t veszünk k i , 'g-ezt a z üvegecske széléhez vagy más testhez d ö r g ö l j ü k , m e g g y ú l a' k é n g y e r t y a 's g y e r ­ t y á t lehet g y ú j t a n i . Ezzel vigyázva kell bánni , m e r t ha az üvegecs­

ke s z é t p a t t a n , a' benne levő egészen m e g g y ú l h a t . Ezen veszel)' eltá­

v o z t a t á s á r a pléhfedelet kell az üvegecskére c s i n á l n i . A' villó bt'idös- k ó v e l egyesülvén igen kellemetlen szagú, honnan nem minden gyenge idegű ember h a s z n á l h a t j a . 5 ) A ' c h e m i a i t ü z s z e r s z á m , 1 . G V U J - T Ó S Z E R . 6 ) W o l l a s t o n g a l v a n i t ü z s z e r s z á m a . E g y m i n d k é t r é g é n l y u k a s ezüst s z a b ó g y ü s z ü végén czinkl.spocs'.ta e r ő s í t t e t i k meg.

A ' czinkból ' s e z ü s t b ő l d r ó t o k n y ú l n a k k i , m e l l y e k r ö v i d , igen vé­

k o n y platina-drótnál fogva e g y e s i t t e t n e k . Ha most a' gyiiszü véknyi- t o t t s a l é t r o m s a v b a m á r t a t i k , a' p l a t i n a d r ó t megtüzesedik , 's ekkor a ' t a p l ó t meg lehet g y ú j t a n i . 7 ) G y ú j t ó p a p i r o s k á k . Ezek 4 — 5 u j n y i hosszú 's egy ujnyi széles p a p i r o s o k , tnellyeknek mindkét végek meg van kenve b i i d ö s k ő v e l , 's ezzel könnyen g y ú l h a t ó tapló e g y e s i t t e t i k , de keményen. A' t a p l ó , mint közönségesen , kova szé­

l é r e t e t e t i k 's ha az aczéí jó és a' kova é l e s , r i t k á n s i k e r e t l e n az ü t é s , midőn a' taplótól a' büdöskő 's e t t ő l a' p a p i r o s m e g g y ú l .

T É Z T A R T O M Á N Y ( T i e r r a del fuego) , 1 5 2 0 nsz. mf. nagy 11 n a g y ' s 2 0 - n á l több a p r ó szigetből (a' d . sz. 5 2 ° 4 1 ' — 5 5 ° 1 1 ' "'s a ' n y . h. 6 7 — 7 7 ° közt) álló föld, A m e r i k á n a k déli csúcsán, melly Pata- g o n i á t ó l a' 80 mf. hosszú Magellan szoros 's a' S t a t u s s z i g e t e k t ő l ke­

l e t e n a' le M a i r e - s z o r o s á l t a l választatik el. Nevét felfedezőjétől Ma- g e l l a n t ó l a z é r t kapta , mivel ez éjei mindenütt tüzet l á t o t t , 's azt v é l t e , h o g y e' t ü z o k á d ó k t ó l s z á r m á z . H i h e t ő l e g a' lakók g y ú j t o t t á k ezt a ' tüzet. L e g d é l i b b I ' H e r m i t e s z i g e t e , mellynek déli csúcsa S z a r v ­ f o k n a k neveztetik. Innen nem messze íeküsznek a: Krusensterntól 1 8 0 4 felfedezett O r l o f f s z i g e t e k . A z éghajlat rendkívül z o r d o n ; n é m e l l y völgyben n y á r o n se olvad fel a' j é g . Délen füstölgő vulkánja van. B o g a r a a l i g v a n , 's s z á r a z i m a d a r a kevés (néhány keselyű 'a ölyv.) E g y e t l e n négylábú á l l a t a' k u t y a . Ellenben számtalanok czet- h a l a i , t e n g e r i borjai , t e n g e r i o r o s z t a n a i , minden nernü héjas á l l a ­ t a i , vizi m a d a r a i , t. k. kácsaneme, melly vizén fut, 's j ó í z ű vád ludai.

A' l a k ó k ( m i n t e g y 2000) aprók , c s ú n y á k , s z a k á l t a l a n o k , hosszú ha­

j ú a k 's o l l y szinüek, mintha vasrozsdával öszvekevert olajjal volnának bekenve. Az é g h a j l a t d u r v a s á g a m i a t t r e n d k í v ü l szegény 's o l l y e g y ü ­ g y ű nép ez , i n e l l y az élet legközönségesb szükségeit se tudja meg­

szerezni. Öltözete tengeri b o r j u b ő r . K a r - 's l á b k ö i ő i k e t a p r ó csiga­

h é j a k k a l 's c s o n t o k k a l czifrázzák ; szemeik k ö r ü l fejér g y ü r ü t feste­

nek ; a' verest felette s z e r e t i k . Mindent, főleg t e n g e r i á l l a t o k a t , nyer­

sen vagy félig elsenyvedve esznek m e g . Csupán vizet isznak. E g y hely­

r ő l m á s r a k ó b o r o l n a k . K u n y h ó i k b a n semmi b ú t o r sincs. Nincs egye­

bek , mint h á t o k o n tariszn3-a , kezekben k o s á r és h ó j a g , inellybeii vizet h o r d a n a k . A' hol m e g á l l n a k , t ü z e t r a k n a k ; a' szünteleni füst­

től szemek veres. S a j k á i k fahéjból c s i n á l t a k , 's belől szurokkal van­

nak bevonva. K é z i v e i k , n y i l a i k , hajító d á r d á i k 's halászó h o r g a i k

(9)

TVCHE, ?. FORTUNA TYCHSEN J 77 mesterségesebbek 's csinosak , 's igen ügyesen tudnak azokkal bánni.

Gyakran hallhatni tőlük a' Peserah (azaz , barátim) szót, honnan igy is neveztetnek.

T í C H Í , l > F o * I l ' K J .

T Y C H O (Tyge) Brahe , hires csillagász, Svédországból szárma­

zott régi nemes nemzetségből, Schonenben szül. 1546 atyja jószágán Knud-Strupban. 14 éves korában a' csillagászoktól előre megmondott napfogyás pontos előállása olly nagy .benyomást teve r á , hogy Lip­

csében, hova törvénytudomány tanulás végett küldetek, kirekeaztó-, leg csillagászsággal fnglalatoskodék. Olasz- 's Németországokat beu­

tazván, 11 Fridrik dán király Hven kicsiny szigetet (1658 olta Svéd­

országé) kapa holtáig. Itt épité kir. költségen Uranienborgot 's egy földalatti csillagvizsgáld intézetet. Több fejedelmektől meglátogattat­

va , itt dolgozá ki világrendszerét, melly neve alatt most is esmere- tes. Szerinte mozdulatlanul áll a' világrendszer közepette a' föld 's a' nap és többi égi testek körülte forognak ; de e.' vélemény , 'a mél­

tán, félretétetett, 's KOPERNIKUSZ (I. e.) fogadtatott el. Egyébiránt neki köszönhetjük az álló csillagok helyesebb lajstromát, a' hold és üstökösök mozgásairól, 's a' sugártörődésről fontos észrevéteket teve, 's a' csillagász) eszközöket javitá. T. ügyes chemicus vala 's költészet­

ben is gyönyörködék. Astrologiától 's kora babonás hitétől ment 6 sem volt. Hevessége 's gúnyolódása tok ellenséget okozának neki, kik a' II Fridriket követő IV Keresztély királynál oda vivék a' dolgot , hogy ez évi fizetését elvoná. T. tehát elfogadá II .Rudolf császár meg­

hívását, ki a' csillagászságnak 's astrologiának nagy barátja volt, Prágában mindég azzal foglalatoskodott 's neki nag3' fizetést adott.

Itt hm. J001. T. gyengeségei mellett is korának nevezetes férfia volt.

Munkáit latin nyelven irta. Kecses csillagászi eszkízeit II Rudolf vet­

te meg, de a' fejér hegj'i (Prágánál) ütközetkor (1620) nagyobháru elvesztek, csak egy nagy sextana van még meg belőlük Prágában.

Hires réz éggolyója, mellynek 6 láb. átmérője volt 's 5000 tall.

került, sok viszontagság után ismét Kopenhágába ^élődött , hol az 1728-ki nagy égéskor elveszett. Uranienborgnak csak omladványi vannak meg, mellyek köy.t Eekdal pap 1823 T. műhelyét megtalálta.

L. Tycho Brahe, Helfrechttől (Hof 1798.)

T Y C H S E N (Olaus Gerhard) , a' leghiresb orientalisták e g y i k e , 14 Dec. 1734 szül. Tondernben (Schleswigben) , hol atyja szegény szabó volt. A'^ keleti és zsidó nyelvekben nagy jártasságot szerezvén, D. Call^nberg'hallei prof. társul vévé ót a' Zsidók és Mohammedá- nok megtérítésére. Ezen útjában (1759—60) Fridiik mecklenburg- schwerini hercszeggel megesnierkedvén , ez őtet a' bützowi egyetem­

ben keleti nyelvek rendes tanítójává nevezé, midőn tudományos mun­

kái nagy hirét egész Európán elterjesztek. 1798 a' büízowi egyetem szétboniolván, Rostockba mene T. mint professor, főkönyvtárnok 's a' ímiseum felügyelője. Első munkája angol nyelven irt beszélgetés egy tudósZsidó és keresztény téritő közt. Eegfontosb munkája : Bii- tzoteische Neíenstuvdeti (1766—69, 6 köt.), gazdag tár a' zsidóság történeteire 's tudományára nézve. Érdekes még most már ritka Ab- breviaturarvm Hebraicarum svpplementvm privuim et secundum (1768

-1769.) A' bibliai literaturában sokat tett azzal, hogs' a' régi for- itmán3"okat öszvehasonlitotta az eredeti zsidó textussal, 's a' legjobb bibliakiadatokat leírta. Hogy az ázsiai palaeographiában előmenetelt nyerjen , egy zsidó pecsétnyomó-metszóHől 's udvari képilótól Schwe- rinben oktatást vett a' radirozásban 's annyira ment, hogy már 1767

jól talált lapot adott ki zsidó sirkóirással. Ő alapitá ass arab pa- laeograpbiát is. Megmagyarázd a' német császárok koronázási palást­

ján levő kúti v. óarab betűket, 's a' kuh'-siciliai emlékeket is. Euró­

pa legtávolabbi tartományaiból küldettek hoíá arab feliratok 's Mo- 12

(10)

178 " TYNDARIDAK TYPHON

hammedánok pénzei. A' phoeniciai nyelvben minden elődeit felyülmu- lá. A' persepolisi feliratok sok évig foglalatoskodtaták figyelmét.

Németországban ő tárta legelőször paiaeographiai leczkéket. Ázsia különbféle vallásfelekezeteit is vizsgálgatta 'a figyelmére vévé a' Dru- sok catechismusát. Innen fontos gyűjtemények felügyelői, gazdag ajándékokkal folyamodának hozá , mint oraculumhoz , hogy az előt- tek e»meretlen feliratokat magyarázza meg. Sok tudóssal 's nagy em­

berrel levelezett, illyenek Torremuzza herczeg, Sir.ilia vicekirálya, a' palermói é r s e k , Borgia cardinalis, de Sacy , Langlés, Thunberg, l'allas, Frahn és Norberg ; még Calcuttából is kapott leveleket. T. vég­

re udv. tanácsnokká , aztán cancellaria-tanácsnokká neveztetek ; szol­

galatja 50-dik évében (14 Nov. 1813) kapa meg a' vicecancellársá- got 's egy arany emlékpénzt. Ugyanekkor a' theol. és törvényes ka­

rok fejekké is lőn. Mh. 30 Dec. 1815- Tudományos kincseinek meg- vevésére <*' nagyherczeg 5000 tall. rendelt. Gazdag e' mindennemű kézirattal; csak levél 4000 van köztök , mellyeket T. keresztény és zsidó tudósokhoz irt. T. nagy nevének köszönheti llostock azon per- sa szótárt, mellyet az oudei szultán ajánde'kozott. Eltét 1. A. T. Hart- inanntól Oluf Gerhard Tychsen , oder Wanderungen durch die man- nigfalligsten Gebiete der biblisch-asialischen Literatur (2 köt. líre"

men 1 8 1 8 - 2 0 . )

T Y N D A R I D Á K N A K neveztíínek atyjokról, Tyndarusról, Lako- nia királyáról, CASTOR (l.e.) és Pollux, 's ezek húga HELÉNA (l.e.)

T Y P H O N v. T Y ' P H O (cenephius vibrans, vortex) Pliniusnál ama dühös szélvész v. forgó s z é l , melly még most is megjeleu melegebb évszakban az indiai nagy világtengeren, Chinánál, Japanuál 's a' Gangesen túli félszigeten, közönségesen terhes és fekete fellegből tör k i , 's nagy erővel. Hasonló az aeíhiopiai v. szerecsen tengeren, főleg a' jó remény - foknál dühösködő, Travado nevű nagy forgószélekhez, mellyek, mint a ' T y p h o n széttörik a' hajókat's házakat. Apr. , M a j . , és Jun. néha 2 — 3-szor is dühöng a' pusztító Travado. a' jú remény- fokon kívül Guinea partján , Loangohau és Guardafuiban. Ha e' szét­

vess felleget ragad meg , ebből származik a' viznadrág. Az illy le- vegőjeleneteknél mutatkozó villámok 's büdösköves szag nyilván bi­

zonyítják , hogy azoknak közmiveletü oka electricitas.

T Y P H O N , egyiptomi istenség, Krouos és Jlljea fijok 's Osiris, Areris , Isis és Nephthys testvérek. Anyjának férje (Plutarch sze­

rint) Helios volt; de Kronost szerette, 's midőn Helios egyszer őket szerelmeskedve találá , a r r a büntető nőjét, hogy se egy esztendőben , se egy hónapban neszüljen. Herines, Rbea másik szeretője segite

rajta ; mert a' Holdtól koczkán minden nap 7-cd részét elnyerő, mi öszvesen 5 napot tesz, 's ezt Iltieának ajándékozá. Ezt az 5 napot az Egyiptemiak szökőnapoknak vevék esztendejek egéazitésére. Khea gzülé az egyiptomi istenek 3 osztályát, kik közt T. n' koczkán nyert napok 3-kán szül. T. uraságra vágyott, mellyet Osiris , ki Isist vvi- vé nőül, viselt Egyiptomon. Isis sokáig hátrálá e t t , hanem midőn Osiris a' világot beutazván, visszajött, Typhontól megöletett, ssét- daraboltatott 's egy ládában a' Nílusba vettetett. Azonban Horus, Osiris legifjabb fijn , felnevekedvén , kemény viadal után legyőző Ty- phont 's lánczolva anyjához küldő, ki a' foglyot ismét szabadon bo- csátá. Kz újra elkezdő a' háborút , de 2 ütközetben teljesen levere­

tek. 7 napig folyvást futván szamarán, midőn bátorságban látá ma­

g á t , nemző Hierosolymust és Judaeust, ki a'Zsidókat Tacitus sze­

rint kivivé Egyiptomból. Horustól ugy menekvék meg, hogy kroko­

dillá változék. Mások szerint Hermestől v. Mercurtól győzetek meg, ki inait elmetsző 's húrokat csinála belőle. Herodot szerint Serbonis tavába rejtezék , melly ezért az Egyiptomiaktól typhcninak nevezte­

tek. Nője húga Nephthys volt. Az Egyiptomiak Typhant rósz isten-

(11)

TYPHON 170 sdgnek t á r t á k , mellytől jőve mindeii ártalmas ás veszélyhozó a' ter­

mészetben. Neve azon káros déli szelet jeleié , melly a' földet kiszá- r i t á , mások szerint a' szárazság hónapját. Minden gyűlölt 's tisztá- lan állat n<;ki volt szentelve, p. o. szamár, vízi ló 's krokodil. Bi­

zonyos innepeken mocskolták 's gunyolták étet. Nagy hévség , dög 's más csapás idején a' neki szentelt állatokat bezártákT ijesztgették 's ha e' nem használt, megölték. Ezt tették veres hajú emberekkel is, l»ik neki voltak szentelve , mivel neki is veres haja volt. Közönsége­

sen szamár , vízi ló vagy krokodil alakban képezték, sohase em­

ber alakban. Tenger ábrázolójának is t a r t a t o t t , melly a' Nílust el,- nyeli.

T Y p H o N (Typhaon , Typhonus , Typhos) , görög mythologia szerint szörnyeteg, mellyről a* költők különbféleképen irnak. Hesiod a' földtől és Tartarustiij származtatja, az olympusi istenek megbo- szulására , kik a' Titánokat 's Gigasokat legyőzék. Homer Apolló­

hoz irt hymnusában anyjává Junot teszi, k i , .lupiter daczára, mi­

vel Athénét, v. Minervát maga s s ü l é , hasonlóul önmagából hozá létre Typhont 's egy Delphine nevii sárkány által neveltete fel. Eustathiu- következóleg beszél s a' Föld a' Gigasok megveretésén boszankodván, Juno 's Jupiter közt egyenetlenséget csinála. Amaz e' miatt panaszt teve SaturnugnáL, ki neki 2 tojatotada, hogy földbe tegye. Az ezek­

ből kijövő teremtmény, ugy monda, elég hatalmas leend , hogy Ju­

pitert a'trónról lelökje. Juno a' tojatokat Arima hegyére teve le Ci- íiciában , Hanem megbékülvén férjével, mindent felfedéssé , mire ez jnenyköveivel felfegyverkezék a' szörnyeteg ellen. Pindar szerint T.

mérges gőzökkel teljes barlangban éle Ciliciában , rettenetes vala, 's nagyobb és erósb mind azoknál, miket a' Föld valaha szült. Csípe­

jéig emberalaku vala. Feje a' csillagokat éré. Karjai kelettől nyu- gotig nyulának. Ujak helyett kezeiből 100 sárkányok ménének ki 'a csípejét iszonytató kigyók övedzék körül. Teste tollas vala, fejé­

sertés haj , 's állát rettentő szakái fedé. Szemei tüzet villámjának, Hesiod azt mondja : kezei 's lábai szünteleni mozgásban vannak. Tü­

zes szemek villognak száz kigyófejből, mellyek fekete nyelveiket mu­

togatják. Néha mint oroszlány, majd mint kutya o r d í t , majd otly rettenetesen sziszeg, hogy a' hegyek rengenek. E' leírás hasonlít szélvészhez , minek magyarázza Hesiod Typhont. Hátán szárnyai van­

nak. Olympot tüzes kőszikladarabokkal \s tüzlángokkal vívta, sőt iszonytató kigyósziszegés közt be is tört abba. Az istenek Egyip­

tomba szaladtak , hova nyomon kergette őket T. 's hogy megmene­

kedjenek , állatokká változtak, Jupiter kossá, Apolló hollóvá, Bac­

chus bakká, Diana macskává 'sit. Apollodor szerint, Jupiter meny- köveket szórt 's midőn közel ment hozá, gyémánt sarlójával lénye­

gété , mire a' szörnyeteg a' Kasius vagy Kaukasus megé szaladt. Ittt Jupiter párviadalba ereszkedék vele, mivel T. sebet kapott volt, det e' kígyóival körültekerő ó t , földhez véré, sarlóját elvévé, kezén lá­

bán inait elvágá 's Ciliciába vivé , hol a' koryci barlangba zára. Az elvágott 's medvebőrbe takart inakat Delphine sárkány által órizte- té ; de Mercur 's Aegipan ellopák azokat 's Jupitert meggyógyiták.

E' most szárnyas lovait szekerébe fogván, Typhont Nysa hegyéig (Pelusiumnál °s a' Serbonis tónál) kergeté. Itt a' Párkák fortélyai fel tartóztalak a' futót 's rábeszélek , hogy frissítésül néhány gyü­

mölcsöt egyék. Jupiter utóiéré ugyan ellenségét, de ez újra Th'ra- ciába futa 's a' Haemus hegyénél dühös csatára jőve a' dolog. T. egész hegyeket dóba Jupiter felé , de vére folydogála. Végre teugeren ál­

tal Siciliába szalada, hol Jupiter az Aetnát ráveté 's igy teljesen le- győzé. Hesiod szerint öszvezuzatva a' Tartarusba vettetek. Homer azt mondja , hogy aü arimi hegyek rajta l'eküsznek , hol a' haragvó isten menyköveit még most is szórja temetohelye körül. Pindar sze-

12*

(12)

180 TYPOGRAPHIA TYRUS

rint a' legyőzött szörnyeteg a' Tartarusbau 's a' phlegrasi mezők Cu- maenél Olaszországban rajta feküdtek, ugy, hogy szőrös mejje a' tenger a l a t t Siciliában az Aetnához nyúlt. Nappal gőzoszlonokat, éj­

jel lángot 'a követ okádott, szörnyű síugással a' tengerben;' mert le- Jánczolva az Aetna teteje 's töve közt feküdt sze'tznzott dere'kkal. Ovid egés-z Siciliát -rajta fekteti, az Aetnát fején, a' priori fokot jobb, a' pachynit bal karján 's a' lilybaeit lábain. Némellyek szerint Apol­

ló lövé meg. Elömlött véréből származott az arany gyapjút őrző sár­

kány 's minden kígyó. Kchidnával nenizé T. Othrust, Cerberust, a' leruai kígyót és Chimaerát. A'nemeai oroszlány, besperiai sárkány, kaukázusi keselyű 's a' sphinxek (és Ilesiod szerint, Notust, Borc- ast és Zephyrust kivévén, minden ártalmas szelik) is gyermekei vol­

tak. Typlioii meséje nem e g y é b , mint földalatti szelek, földmgások, vulkánok 'sat. képesítése volt. — Földleiratbsn Typhon gyakran pusz­

ta tájékokat jelent.

X. V P O C R A P H l A , 1. K Ö N Y V N Y 0 M T A T Á S. • T Y p u s , 1; B S I Ű K .

T Y R , Odin fija , Balder testvére, de Thorral nem egy, régi éj­

szaki mythölogia szerint had és győzedelem bátor 's vitéz istene volt, mint Mars a' Romaiakhál. I... Gustav Büsching Das liild des Gultes

Tyr, melly Felsőschlesiában találtatott meg, (Brcslau 1819);

T T R O I . , 1 . T u o t i .

T Y R R H E N I A , T Y R R H E V E K , régi neve Etruriának (Közép- olaszorsaág részének) 's Etruria legrégibb lakóinak, kik Herodot szerint Lybiából vándoroltak be 's gyakorlott hajózóknak, városépí­

tőknek "s kereskedőknek , de zsákniányzóknak is iratnak. Niebulir azt mondja, hogy a' Tyrrhenek és Pelasgbk 's a' pelasgi Tyrrhenek az Etraskokkal ugyanazon nép.

T Y R T A E U S görög költő a' 24 olympías körül virágzott, K. e mintegy 084 évvel. Híres a r r ó l , hogy a' Spártaiakat hadi dalai győ­

zelemre gerjesztek. Messetia ugyanis két i/.hen verte meg már Spar--

tát. A' delphosi oraculumhoz folyamodek h á t , melly közbenjáróul becsületes békekötés végett valamelly idegent ajánla. lllyenért Spár- ta Athénét kérte meg. Athene Tyrtaeus költőt, küldé , mint polgár­

társát , ki elzengvén dalait a' Spártaiak előtt , ezeket megegyezésre szelidité, sőt hadi énekeivel annyira neki bátritá , hogy mostok lő­

nek győztesek. Tyrtaeus a'apitá meg azon kardalokat i s , mellyek olly becsre, kapának, hogy bizonyos időkben mindig el kellé énekel- tetniek. Tyrtaeus neve alatt 5 ének szált ránk, melfyeket jegyz. Kloii adott k i , Altenburgban 1 7 6 7 , ujabban Frank. Német rimes versek­

ben forditák Zinkgraf , Weisse és Conz. Olvashatni e' gyűjtemény mellett i s : Lieder für Deutsche im Jahr der Freiheit 1 8 1 3 , Arndt- t ó l ; "Webertól Elegische Dichler der Hellénen, Frankf. a. M. 1826.

T Y R U S , a' régi világ leghiresb városainak egyike, Sidonnal hajdani PHOENiciÁ-nak (\. e.) iegnevezetesb 's leggazdagabb városa, most Sur névvel csekély hely Syriának acrei bassságában. K. e. már 1300 jeles és vírág-zó , kereskedés és hajózás által gazdag 's hatal­

mas város volt T y r u s , mellyben mesterségek 's kereskedés szépen

•virágoztak. Hiram nevű királya Salamon zsidó királynak barátja 's szövetségese volt 's tudva van, hogy az Izraeliták építést 's hajózást a' Tyrusiaktól tanultak. Phoeniciaiak , 's főleg Tyrusiak , találták fel a' hajóépítés j&bb módját, éjjel csillagok utáni hajózást'st. Nem csak a' töldkiizi tenger minden partját, hanem az atlasi óceánt is meglátogatták , 's Britanniából czint hozlak. Gades (most C'adiz) Spa­

nyolországban 's Carthago Alrikában Tyrus gyarmatai voltak. Kő­

sziklán 's mindenfelől a' földközi tengertől körülvéve, Tyrus igen erős város volt. Nabugodonozor 13 évi vívás után megvette;* de a'hó­

dító holta után ismét felvirágzott. Midőn Sándor Dárius seregé* Is-

(13)

TZSCHIRNER UDVAR 181 susnál szétszórta 's erre Phoenicíát és Syriát a* földközi tenger part­

jával elfoglalta, Tyrus is megvétetett, bár 7 hónapig ellenállott.

Komaiak urasága a l a t t , kiterjedt kereskedéséért Tyrus kedvező álla­

potban volt. Későbben az egész tartománnyal együtt Saracenek ke- zéhe ken'ilt 's a' kereszthadak alkalmával erős hely volt , mellyet a' keresztvitézek elszántsággal védtek a' Saracenek ellen. Török fel- sőség alatt igen alá ment a' hely , 'a báró Tott szerint a' Mutualik (Libanon népsége) hajtották hatalmok alá. Tyrus kikötője legjobb ugyan még mindég a» egész ayriai parton , de a' kereskedés a' szomszéd Saidba (hajdani Sidon) vonult, hova Sur csupán kevés dohányt, ga­

bonát 's font selymet viszen.

T U S C H I R N ' E R (Heinrich Gottlieb), theologia doctora , a' leip- r.igi tamástemplom lelkésze 's a' leipzigi egyházi megye superinten- dense', az egyetemben 2-dik theol. - tanitó 'sat. 14 Nov. 1778 szül.

Miíweidá>>an (a' szász királys.). 1799 a' dresdai főconsistorJumban pro randidatura megvizsgáltatván,, annyira megnyeré Reinhard hires udvari főpredikátor tetszését, hogy ez őtet Wittenbergben academiai tanítóság vállalására ösztönzené, mit tett is 1 800, honnan 1 S09, Leip- zigba hivaték. Számos munkái közt jelesbek : Memorabilien fiir Fre- diger (8 köt. 1811 — 2 1 ) ; Liter den Krieg (Leipz. 1 8 1 5 ) , mellyre ai, adott alkalmat , hogy Németországnak a' franczia járomtól leendő megszabadításában igen heves részt vévén , a' weimari nagyherczeg pa­

rancsnoksága alatt állott szász sereggel Jun. 1814 mint táhori,,pap Francziaországba ment; továbbá Beleuclttung des Haller'sehen Übtr- trilts , midőn Haller berni patrícius kath. hitvallásra mene á l t a l ; Ka- tlíolicismus und 1 roleslavtiamus , aus dem Standpunkte der Folitik belrachtet ( 1 8 2 2 ) ; Die Sache Griechenlands, die Sache Europas (Leipz. 1S21); Die Gefahr einer deutscJien Kevolution (2 kiad. Leipz.

1823); Das lieaclionssystem (Leipz. 1824) ; Die Anklagen der Stuii- den der Andachl, gewiirdigt von einem Freunde ihres J'erfassers

(Frankf. a. M. 1826) ; Zwei Briefe iiber die jiingst zu Dresden er- schienene Schrift: Die reine katholische Lekre (182(>); Jahrb. der Gesehichte und Staaískunst; Wie geschah das Frankreich katholisch blieb?; szerkeztette a' Bahrdttól, Tallértól, Löfflertől 's Ammontól elkezdett Magazin fiir Friidiger-k is. Mh. 17 Febr. 1828. T. az em­

beriségnek szabad érzetü 's legmelegebb szónoka , éles látású vizs­

gálódó , egyházának rendithetlen védője , a' 19 század első negyede legkitetszőbb egyházi szónokainak egyike 's egyetemének igen sze­

retett 's iir.ádott tanítója volt.

U.

az abc egyik betűje, 's egyik magánhangzó, melly a' szájnak összersnczolása által mondatik ki.

U D V A R alatt, politicai értelemben, valamelly nagyúrnak, feje­

delemnek, különösen pedig uralkodónak lakhelye és háznépe, tiszt­

viselőivel 's a' szolgálatára lévő személyekkel együtt, é r t e t i k ; néha pedig csak maga az uralkodó, vagy az ő kormányférjfiaí. Udvari hivataloknak , aisok a' tisztségek mondatnak , mellyeket a' főbb nem- zetségü személyekből választottak (udvarnokok), az uralkodó kegyel­

méből , körülötte viselnek. Udvari dáma czimmel azok az asszonysá­

gok tiszteltetnek, kik v. az uralkodóné szolgálatára, v. pedig a' vele

(14)

182 UDVAR UDVARI BOLONDOK

való társai kodásra, idátöltésre vsnnak választva. Udvari törvényszék­

nek közönségesen azon fő Ítélőszék mondatik , melly semmi másnak nincs alája vetve, 's melly legfőbb elhatározd Ítéletet hoz. Nálunk Magyaroknál szonhan, udvar (királyi") alatt nem egyes főtörvényszék, hanem k e t t ő , t. i. a' királyi- és hétszemélyes tábla értetik. —no —

U B V A « , néha szivárvány- színeket játszó fénykör, melly olly- k o r , kivált éjszaki vidékeken a' nap és hold körül mutatkozik; át­

mérője rendesen 44 — 9 2 ° , néha sokkal kisebb. Megtörténik, hogy két udvar van egymás mellett, 's illyenkor á" külsőnek szivárvány színei a' belsőhez képest fordított rendben állanak. Néha egy vagy két kör is egymásba vág, 's e' helyeken tűnnek aztán fel az ugy nevezett mellék- v. fiók napok. Azonban ezek a' kör egyéb egyes pontjain is támadhatnak, de illyenkor többnyire farkok van, mint az üstökös csillagoknak , 's rendesen ketten ellenkező irányban áll­

nak. Maj. 1 2 . 1824 Fuldában 7 melléknapot láttak.

U D V A R H E L Y s z É K - n e k , mellynek, mint a' székely székek elsejének főtisztje , a' fókirálybiró , ügyel a' székely nemzet pecsé­

tére 's levéltárára , határai : Háromszék , Csik 's Maros székek, Kü- külő 's Felsőfejér várni., végre Kőhalom szék. Nagysága 31 nsz. mf., ide számítván a' keresztúri (5J) 's bardóczi ( 3 j nsz. mf.) fiuszéke- ket is. A' lakók száma 40,000 , kik nagyobbára Székelyek 's csak kevésen Oláhok. -Földje a' legmagasban fekvők egyike Erdélyben, 's részint magas hegyektől fedetik. A' levegő mérséklett. Van va­

sa, sója, főleg fája roppant erdeiben, mellj'ek közt kitetsző a' Har- gitta. Ezek aiumvi fát adnak , hogy több h e r s e g deszka , lécz- és sindely - csinálásból él. Fotyói közt jeleshek : a' kétKükülő, 'sHom- rod. — Főmezővárosa a' széknek U d v a r h e l y , szép tanácsházzal, reform, coliegiuminal, kath. gymnasiummal 's seminariummal. Kevés

Németen 's Oláhon kivül csupa vSze'kelyek lakják.

U D V A R I B O L O N D O K . A' középkorban, sőt szinte a' 18 száz.

is szokásban volt az a' világi és egyházi főszemélyek körében, hagy fölvidámitásukra bizonyos személyeket tartanának , kik , ha vi/lorsá- gaikért rendes fizetést nyertek, 's a' keöVderitést mintegy hivatalból űzték, udvari bolondoknak mondatlak ; néha azonban más nevek alatt is említtetnek, különösen Francziaországban.* Addison és H o m e , a' nagyok kevélységéből, Shaftesbury azoknak zsarnokságából, mások pedig csupán felvidulásra vágyóriásából eredetinek véli ezen különös hivatalt. Némellyek durvák és miveletlenek valónak, kik mindent mezitlenen elmondottak, mi eszekbe j u t o t t ; nem tettek különbséget személy , 's idő k ö z t ; a' legsértőbb bohóságokat és szemtelenségeket megengedték magoknak. Mások ellenben elmés és jeles tehetségű í'érjfiak valának , kik legfinomabban összeszőtték nevettető , de több­

nyire szúró, v. csipdező beszedjek folyamát. Ismét mások csupán tányérnyalók voltak, 's egyszersmind elvetemedett hízelgők , kik ma­

gokat nevetség tárgyává eugedék tétetni , sőt magok űztek magok­

ból bolondot, csakhogy gyomrokat megtölthessék. A' bolondok kü­

lönös viselet által különböztették meg magokat; Hlyen v o l t : 1) nyirt fő , 2) bolondsapka , melly golyóhoz v. török turbanhez hasonlita ; minthogy azonban ezt papok 's snás egyéb emberek is hordozták, 3) három szamárfüllel különböztetett meg a' bolondoké más közönsége­

sektől , 4) kakastaréjos sapkával is ábrázoltatnak ; 5) borondbuzogány, melly bőrből készíttetett; C) teljes ábrázolatához tartozik ínég as udvari bolondnak a' magas nyakgallér , és 7) a' kakas harangocska i s , meíly v. sapkája tetejére, v. gombok helyett köntöseire, sőt ékes­

ségül czipőire, nadrágjára 'sat. is váratott. Hogy az illy ruházat­

ban nem mindenkor az udvar legnagyobb bolondja rejtezett; hogy néha a' csörgő sapka alatt több ész és bölrseség lakozott, mint egész tanácsnoki egyesületben , 's hogy a' kskusharangck csörgései közül

(15)

UGARTE Y LARRIZABAL ÜGYÉSZI NÉMULT8ÁG 183 néha a' legtisztább 's legszentebb igazságok hatották meg a" fület, nem szükség bizonyítgatni. Flögel irt (Liegnitz 1770) az udvari bo­

londokról , 's a' nevezetesebbeket elszámlálja. n — s.

U G A R T E Y I J A I U I z A II A I, (Don Antonio), spanyol grand é*

statustanácsos, 1825—27 követ a' turini udvarnál , 's már ezelőtt évekkel egyike a' camarilla leghatalmasabb tagjainak, és V I I ' F e r d i ­ nándnak egy ideig kegyencze. 1817—20 Tatitscheffnek, az. orosz kö­

vetnek , minden szándéklataiban , hív segéde volt. A' revolutio kitö­

résével, 1820 Segoviába küldetett, de a' cadizi constitutio elfo­

gadtatása után több számüzöttel visszatért. Itt titkos összeköttetésben volt a' királlyal, 's 1822 a' lázítók csoportjait organikus egészé ala­

kította. A' constitutio eltörlése után ismét ó" volt a' királynak min­

dene. POÜZO di Borgo akkori orosz követ Madritban, ő t , mint a' pé­

tervári cabinet terveineli hív eszközét mindenkép pártolta. 1824 mi­

nisteri rangra emeltetett. De midőn utóbb az orosz követ ellen is árniánykodnék , hivatalából elbocsáttatott, és követ lőn a' turini ud­

varnál. Ferdinánd kegyét mindazonáltal egészen el nem vesztette, 's maga a' megbukott miiiister ügyének jobb fordulatot ígért. 1827 az infantadói ministerium eloszlatása után ugyan visszatért Madridba , de politikai nevezetesség lenni megszűnt, sőt azt a' parancsot kapa, hogy a' fővárostól 15 mf. távolságra tartózkodjék, 's csak 1830 esz-,

közié Calomarde miiiister, Madridba mehetését. —l—y.

U G O C S A vármegye Magyarország Tiszántúli kerületében, Szath- m á r , Máramaros és Bereg vármegyék közt. Részint hegyes, részint tér földje van. Legjelesebb hegye a ' H a r k ; főfolyójá a'Tisza. Nagy­

sága 22 nsz. mf. A' lakók száma 43,669 , kik 4 ntvárosban , 66 fa­

luban 's 11 pusztán laknak, nagyobbára Magvarok, kevesebben Oro­

szok és Oláhok; 26,490 Kath. 4762 Reform., 1344 Zsidók 'sat.

Foglalatosságok baromtartás és fiildmiveles; bort is szűrnek. Járása 2 , Tiszán inneni és Tiszán túli.

UG o t i N o , 1. P I S A .

IJ n II ó lövés, olly ivlövés , mellynél az ágyúgolyó első földhez v. vizhez csapódása után ismét felpattan 's ugy mindig alacsonyabb és hosszabb ivekben futja meg pályáját. Leginkább ott használtatik, hol a' lövést nagy darab földre akarjuk kiterjeszteni. Illy lövéshez sokkal keresebb por kívántatik mint máshoz, de természetesen a'go­

lyó zúzó ereje is gyengébb.

ÍJG y És z-nek v. ügyvédnek azon törvénykezési segédszemély ne­

veztetik, k i , miután e' hatáskört megnyerte törvényes rendeltetésé­

nél fogva, más ügyének a' bíróság előtti védelmét, illendő juta­

lomért , magára válalja. Aa ügyészeknek , minthogy közhivatalt vi­

selnek , meg kell hiteztetve lenni; a' kereset néhányad részéről vagy rendkívüli jutalomról a' peres féllel alkudozniok tilalmas , valamint szinte a' békületet-amicát - akadályozni, v. a' rendelőtől a' per ki­

menetele előtt álnokul elpártolni. Rendeltetésük ugy történik, mint a" MEGHATALMAZOTTAKÉ (I. e.) csakhogy itt a' visszajövetslig tartónak nincs helye. Ügyészt mind azok rendelhetnek , kik meghatalmazot­

t a t ; de nem viszont megfordítva. Az ügyésznek kötelességében ál!

magát esküjéhez hiven alkalmazva , a' reá bízottakban igazán , hűsé­

gesen 's tőle kitelhető szorgalommal foglalatoskodni; a' perbeli min­

den környülállásokra szorosan ügyelni; a' neki átadott o k l e v e ­ l e k r e 'sa't. gondosan felvigyázni; minden nemű határnapokat meg­

tartani 'ste. Az ügyésznek végre, csak a' törvényes dolgokra van befolyása , de erre is kevesebb , mint a' meghatalmazottnak. A' fel­

es alperesi ügyészek részes foglalatosságai leginkább a' per mivolta

és minősége által határoztalak meg. Kunosa.

Ü G V É S Z I » É » o i T S . Í a , olly büntetés, mellynél fogva vala- melly ügyész, hite és hivatala «líen elkövetett hibájáért munkássága

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

És közben zavarosan pörögtek egymás után a gondolataim, hirtelen el- kezdett zavarni a nyakkendőm divatjamúlt fazonja, aztán az jutott eszembe, hogy ma még nem is

„A földerít- hetetlen bűn, melynek vádalapját nem is lehet megtudni A per című Kafka-regény alap- problémája.” 31 Rába szerint az indokolatlan vétkesség eszméjéből

Sorban, egymás után olvasva a verseket feltűnik, hogy a fentebb már bővebben is értékelt önálló újrafordítások ugyanabba a mederbe torkollnak, amelyben elődei ha- ladtak:

Ahogy a fürdőszobaszekrényt kinyitottam most az előbb, láttam, ott a pohár – ilyesképp jöttem rá, hogy álmom, gyötört kis mozzanat, becsapott, a' vagy épp boldogított

Vendége Vagy egy Nem Akármi Úrnak, Nevetsz, készen, szóviccére Fülelve, hogy „kihúznak”, S eszedbe jut Kalapból-nyúl Sok cselvetésed, amellyel Kerülgetted –

Kevés dologban vagyok biztos, de hogy ez a lány, akit azon a filmplakáton láttam - ártatlanság, abban igen.. Amióta láttam, figyelő szemmel járom az utcákat,

Tolnai-re gényben a határ őr ök három narancsosládában cipelik be azí a ,,tömérdek papiros[t], cetlilt], dosszié[t], fiizet[et], noteszft], iratmegőrző|t]&#34;1l,

kiadásbelit fordítja, melyet L. Már Servius és későbbre Cerda is vesződtek vele. Csak annyit jegyzek meg, hogy az előbbi véleménynek csak az alábbi 433. vers- beli »si