TARTALOM II. rész
2007. XLVII. tv. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról . . . . 482
2007. LV. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról 482 2007. LIX. tv. A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselõk összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggõ tör- vénymódosításokról . . . . 484
2007. LXIII. tv. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról. . . . 484
2007. LXXIII. tv. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról . . 485
128/2007. (VI. 8.) Korm. r. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 489
136/2007. (VI. 13.) Korm. r. A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl . . . . 489
150/2007. (VI. 26.) Korm. r. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 491
151/2007. (VI. 26.) Korm. r. Az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet és a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 492
169/2007. (VI. 28.) Korm. r. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 503
15/2007. (VI. 26.) ÖTM r. A közigazgatási hivatalokat és a kormányzati szervezetalakítást érintõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról . . . . 504
III. rész 45/2007. (VI. 27.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata. . . . 506
1038/2007. (VI. 18.) Korm. h. A „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bõvítésérõl, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítésérõl . 509 IV. rész Tájékoztató a kompok, révek 2007. évi központi költségvetési támogatásáról . . . . 511
Baj Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 513
Boldog Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 516
Böhönye Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . 518
Budakeszi Város Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 521
Dunaszeg Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 525
Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 527
Keszü Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 531
Kocs Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 534
Magyarbóly Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 537
Mocsa Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 540
Parasznya Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 542
Pellérd Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 545
Pócspetri Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 548
Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács módosított közleménye a 2007. évi céltámogatásokról . . . . 550
Szakmai segítség az önkormányzatok környezetvédelmi problémáinak megoldásához . . . . 551
Mucsony Nagyközség jegyzõje pályázatot hirdet a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportvezetõi állás betöltésére . . . . 551
Pilisszentkereszt Község Önkormányzata pályázatot hirdet jegyzõi állás betöltésére. . . . 551
Darnózseli és Dunaremete Községi Önkormányzatok Képviselõ-testületei pályázatot hirdetnek Darnózseli székhellyel körjegyzõi állás betöltésére . 552 Helyesbítés . . . . 552
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI
ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
II. rész
2007. évi XLVII.
törvény
a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény
módosításáról*
1. §A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § az alábbi (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Azon önkormányzatok, amelyek a (20) bekezdés- ben foglalt határidõig nem kérték a (18) bekezdés szerinti közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezését, és az egy lakosra jutó visszafizetési kötelezettségük meg- haladja az 500 forintot, igényüket legkésõbb 2007. június 30-áig jelezhetik az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. A Kormány ezen önkormányzatok közmû- fejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésérõl – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter elõterjesztése alapján, a (20) bekezdés- ben szereplõ végsõ visszafizetési határidõt figyelembe vé- ve – 2007. július 31-éig dönt.
(22) A részletfizetési kérelmet benyújtó önkormányza- tokat a (20) bekezdés szerinti Kormány döntésig az Áht.
64/B. § (2) bekezdésben elõírt kamatfizetési kötelezettség, ezt követõen – a visszafizetés végéig terjedõ idõszakra – a mindenkori jegybanki alapkamat terheli.”
2. §E törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2007. évi LV.
törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról**
1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 62. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„62. § (3) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen:
a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásár- lására,
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 4-i ülésnapján fogadta el.
** A törvényt az Országgyûlés a 2007. május 29-i ülésnapján fogadta el.
b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korsze- rûsítésére,
c) városrehabilitációra,
d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,
e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, köz- mûvesítésére,
g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jog- szabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektõl át- vállalt önrészt is,
h) a 34. § (3) bekezdésében említett önkormányzati lakbértámogatás nyújtására, továbbá
i) az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve az államosított lakást is – 1953. április 1. napja elõtt bármi- lyen jogcímen, illetõleg azt követõen a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet (a továb- biakban: kényszerbérlet) felszámolására
használhatja fel. A felhasználás részletes szabályait önkor- mányzati rendeletben kell meghatározni.”
2. §Az Lt. 63. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„63. § (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt bevétel csak pályázat útján:
a) a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására, részleges bontására, a fel- újítás és bontás során megszûnõ önkormányzati lakások pótlására,
b) a felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokra vagy meglévõ ilyen vonalas infrastrukturális létesítmény felújítására,
c) a kerületi önkormányzat és a Fõvárosi Önkormány- zat által megkötött együttmûködési megállapodás alapján, városrehabilitációt megvalósító programokra
használható fel. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fõvárosi közgyûlés rendeletében kell meg- határozni.”
3. §Az Lt. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„85. § (1) A lakás fekvése szerinti települési – a fõváros- ban a kerületi – önkormányzat (e § és a 90. § alkalmazásá- ban a továbbiakban együtt: önkormányzat) a 62. § (3) be- kezdésében meghatározott kényszerbérlet fennállása ese- tén a kényszerbérlõ, illetõleg a bérbeadó erre vonatkozó írásbeli bejelentésétõl számított három éven belül köteles a kényszerbérlõ részére – a bérbeadó egyidejû értesítésé- vel – az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ önkor- mányzati cserelakás (a továbbiakban: cserelakás) bérbe- adását felajánlani. Ha az önkormányzat a cserelakást fel- ajánlotta, a bérbeadó a kényszerbérletet – a 26. § (1) be- kezdésében meghatározott felmondási idõvel – a követke- zõ hónap utolsó napjára felmondhatja.
(2) Ha az önkormányzat a kényszerbérlõ részére csere- lakás bérbeadását elõreláthatólag nem tudja felajánlani, az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamon belül köteles
cserelakás helyett pénzbeli térítés fizetését a kényszerbér- lõ részére felajánlani. A megállapodás megkötésének fel- tétele a kényszerbérlõ írásbeli kötelezettségvállalása arról, hogy a pénzbeli térítés kifizetését követõ hónap utolsó napjával a lakásból kiköltözik. Az önkormányzat a megál- lapodásról a bérbeadót írásban értesíti.
(3) Ha az önkormányzat cserelakás bérbeadását nem tudja felajánlani és a cserelakás helyetti pénzbeli térítés fizetésében a kényszerbérlõvel történõ megállapodás sem jött létre, az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatáro- zott idõtartamon belül köteles pénzbeli térítés fizetését a bérbeadó részére felajánlani. A felajánlott pénzbeli térí- tés kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bérbeadó és a kényszerbérlõ között létrejött írásbeli megállapodásban a bérbeadó az önkormányzattól kapott pénzbeli térítésnek a kényszerbérlõ kiköltözése érdekében történõ felhaszná- lását, a kényszerbérlõ pedig erre tekintettel a lakásból való kiköltözését vállalja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerint felajánlott pénzbeli térítés mértékét az önkormányzat az érintett lakáshoz hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékére és a la- kás lakottságának tényére tekintettel, különösen az 52. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg.
(5) Ha az önkormányzat a kényszerbérlõ vagy a bérbe- adó részére a (2) vagy a (3) bekezdésben foglaltak szerint pénzbeli térítést fizetett, a kényszerbérlet a pénzbeli térítés kifizetését követõ hónap utolsó napjával megszûnik.
(6) Ha a kényszerbérlet (1)–(3) bekezdés szerinti meg- szüntetésére tett intézkedések nem vezettek eredményre, az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott idõ- tartamon belül a bérbeadónak ajánlatot tesz a tulajdonában álló lakás kényszerbérlõvel lakottan történõ megvásárlásá- ra. Ilyen tartalmú megállapodás létrejötte esetén a volt kényszerbérlõ az önkormányzat tulajdonába került lakás bérlõjévé válik.
(7) Ha a körülmények megváltozására tekintettel indo- kolt, úgy a kényszerbérlet megszüntetésére az (1) bekez- dés szerinti idõtartamon belül – az (1)–(3) és (6) bekezdés szerinti sorrendben – ismételt kísérletet kell tenni, ha pedig a soron következõ megszüntetési módot sorrendben meg- elõzõ bármely megszüntetési mód alkalmazásának ered- ményessége valószínûsíthetõ, ezt kell megkísérelni.
(8) Ha a kényszerbérletnek sem az (1)–(3), sem pedig a (6) bekezdésben említett módon történõ megszüntetésére irányuló intézkedés nem járt eredménnyel, a volt kény- szerbérlõ az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napjától a bérleti jogviszony fennmaradása mellett a lakás bérlõjévé válik. Ha a volt kényszerbérlõ nyugdíjas vagy külön jogszabályban meg- határozott nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesül és a bérbeadóval másképp nem állapodnak meg, a bérbeadó a bérleti szerzõdés megszûnéséig legfeljebb az önkormányzati rendeletben a szociális helyzet alapján bér- be adott lakásra meghatározott lakbérmérték háromszoros mértékének megfelelõ lakbér megfizetésére tarthat igényt.
Ha az önkormányzat e törvény rendelkezései alapján nem
köteles rendeletet alkotni, a szociális helyzet szerinti lak- bérmértéket a képviselõ-testület határozata állapítja meg.
(9) Az önkormányzat – a kényszerbérletnek az (1)–(3) vagy a (6) bekezdésben említett módon történõ megszûné- séig – köteles a kényszerbérlõ által a szerzõdés alapján fizetett lakbér és a bérbeadó által közölt lakbér különböze- tét a bérbeadónak megtéríteni. Ha az önkormányzat a bér- beadó által közölt lakbérkülönbözet összegét nem fogadja el, úgy annak megállapítását – a 6. § (2) bekezdése alapján történõ lakbér-megállapítás keretében – a bíróságtól kér- heti.
(10) Ha a kényszerbérlet fennállása, a cserelakás megfe- lelõsége vagy más – a kényszerbérleti jogviszonnyal kap- csolatos – kérdésben vita keletkezik, a keresetlevélnek a bírósághoz történõ benyújtásától a bíróság határozatának jogerõre emelkedéséig terjedõ idõ az (1) bekezdés szerinti idõtartamba nem számít bele.”
4. §Az Lt. 90. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„90. § (1) Az önkormányzatot a 85. § (1)–(3) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feladatának ellátásához – a feladat teljesítése után, egyszeri – költségvetési támo- gatás illeti meg.
(2) A támogatás összege:
a) ha az önkormányzat a tulajdonában lévõ lakást ad bérbe, a bérbe adott lakás után a fõvárosi kerületekben 2,5 millió forint, más városokban 2 millió forint, egyéb településeken pedig 1,5 millió forint,
b) ha az önkormányzat pénzbeli térítés fizetésével vagy a lakás megvásárlásával gondoskodik a kényszerbérlet megszûnésérõl, az önkormányzati ráfordítás összegének a fele, de legfeljebb 2,5 millió forint a fõvárosi kerületek- ben, 2 millió forint más városokban, egyéb településeken pedig 1,5 millió forint.
(3) A teljesített feladatok után járó támogatásra az ön- kormányzat jogosult benyújtani az igényét a lakásügyért felelõs miniszterhez, aki a benyújtást követõ 30 napon be- lül rendelkezésre bocsátja az igényelt támogatást.”
5. §Az Lt. 91/A. §-a a következõ 22. ponttal egészül ki:
(91/A. § E törvény alkalmazásában:)
„22.Önkormányzati helyi támogatás:kamatmentes köl- csön, illetõleg részben vagy egészben vissza nem térítendõ támogatás nyújtása rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bõvítéséhez, korszerûsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztõrészleteinek, lakás lakbérének megfizeté- séhez és más, a lakással kapcsolatos költségeik viselésé- hez, valamint társasházi közös tulajdonú és lakásszövetke- zeti tulajdonú épületrészek és épületberendezések felújítá- sához, korszerûsítéséhez.”
6. §(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését megelõzõen a lakás fekvése szerinti települési – a fõvárosban a kerüle- ti – önkormányzathoz írásban bejelentett és még fennálló kényszerbérletek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy
a hároméves határidõt e törvény hatálybalépésétõl kezdõ- dõen kell számítani.
(2) Az e törvény 1. §-ával módosított Lt. 85. §-ának (8) bekezdése szerinti képviselõ-testületi határozatot e tör- vény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül kell meg- hozni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.
törvény 62/A. §–62/B. §-ainak rendelkezései, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegeníté- sükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LVII.
törvény hatályát veszti.
(4) Az e törvény 1. és 2. §-aival módosított Lt. 62. § (3) és 63. § (3) bekezdések rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2007. évi LIX.
törvény
a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselõk összeférhetetlenségének megállapítására irányuló
eljárással összefüggõ törvénymódosításokról*
1. §A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/A. §-ának (6)–(7) be- kezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(6) A bíróság a kérelemrõl – annak beérkezésétõl szá- mított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a pol- gármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselõ-testület képviselõjét, illetõleg a kereset elõter- jesztõjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(7) A közigazgatási hivatal a fõvárosi, megyei bíróság- nál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségé- nek a kimondását, ha a képviselõ-testület nem dönt az összeférhetetlenségrõl vagy döntése jogszabálysértõ. A bí- róság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkal- mazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen – annak kézhezvételétõl számított nyolc napon belül – az érintett polgármester, illetve a közigazgatási hivatal fel- lebbezést nyújthat be. A fellebbezésrõl, annak beérkezésé- tõl számított három napon belül a másodfokú bíróság nem- peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 4-i ülésnapján fogadta el.
2. § A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továb- biakban: Ökjtv.) 10. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság a kérelemrõl – annak beérkezésétõl szá- mított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselõt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselõ-testü- let képviselõjét, illetõleg a kereset elõterjesztõjét meghall- gathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(3) A közigazgatási hivatal a fõvárosi, megyei bíróság- nál kezdeményezheti az önkormányzati képviselõ össze- férhetetlenségének a kimondását, ha a képviselõ-testület nem dönt az összeférhetetlenségrõl, vagy döntése jogsza- bálysértõ. A bíróság eljárására a (2) bekezdésben foglalta- kat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság dön- tése ellen – annak kézhezvételétõl számított nyolc napon belül – az érintett önkormányzati képviselõ, illetve a köz- igazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezés- rõl, annak beérkezésétõl számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen fe- lülvizsgálatnak helye nincs.”
3. §(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult összeférhetetlenségi eljárásokban kell alkalmazni.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2007. évi LXIII.
törvény
az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról*
1. §Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Áht.) a következõ 15/C. §-sal egé- szül ki:
„15/C. § A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kö- telezettség teljesítését a helyi önkormányzatoknál a kincstár ellenõrizheti. Amennyiben a helyi önkormány- zat a közzétételi kötelezettségének teljes körûen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhaszná- láshoz kötött felhasználású központi költségvetési támo- gatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési támo-
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el.
gatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhaszná- lásnak minõsül és e támogatást köteles – az ott meghatá- rozott kamatfizetési kötelezettség mellett – a központi költségvetés javára visszafizetni.”
2. §Az Áht. 64/E. §-ának helyébe a következõ rendel- kezés lép:
„64/E. § (1) Ha a helyi önkormányzat – a (2) bekezdés- ben szabályozott eset kivételével – a 72., illetve a 80. §-ban elõírt információkat határidõre nem szolgáltatja, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter – a határidõt követõ hónaptól az információ szolgáltatásáig – a nettó fi- nanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ összeg folyósítását felfüggeszti. A visszatartott összeg az információ szolgáltatását követõen az év hátralévõ részé- ben – havonta egyenlõ részletben – illeti meg az önkor- mányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
(2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter az (1) bekezdéstõl eltérõen a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ összeg folyósítását nem füg- geszti fel, ha az önkormányzat – elfogadott költségvetési rendelet hiányában – a 72. § szerinti tájékoztatási kötele- zettségét nem teljesíti és legkésõbb március 31-ig – a helyi önkormányzati képviselõ-testület tagjai általános válasz- tását követõ évben legkésõbb április 30-ig –
a) a képviselõ-testület kimondja feloszlatását, vagy b) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter – az Al- kotmánnyal ellentétes mûködés miatt – kezdeményezi a Kormánynál a képviselõ-testület feloszlatására vonatkozó országgyûlési elõterjesztés benyújtását.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet az újonnan megválasztott képviselõ-testület alakuló ülését követõ 30 napon belül – a 71. § szabályainak alkalmazásával – beterjeszti a képvise- lõ-testületnek. A helyi önkormányzat a 72. § szerinti tájé- koztatási kötelezettségét – az elfogadott költségvetési ren- delet alapján – a képviselõ-testület alakuló ülését követõ 60 napon belül teljesíti. Amennyiben az önkormányzat ezen tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a he- lyi önkormányzatokért felelõs miniszter az (1) bekezdés szerint jár el.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a Kormány a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, vagy az Országgyûlés a Kormány kezdeményezését eluta- sítja, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a Kormány, illetve az Országgyûlés döntését követõ hónap- tól az (1) bekezdés szerint jár el.
(5) A helyi önkormányzat által a feladatmutatóhoz kap- csolódó normatív hozzájárulások és támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendsze- rérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások elõirányzatairól – a 64. § (5) bekezdés ab)pontja szerinti lemondás kivételével – év közben törté- nõ lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló elõ- irányzat átcsoportosítására az ezeket meghatározó jogsza-
bályok elõírásai az irányadók. Az egyéb, központi költség- vetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló elõirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcí- men újra elosztható.”
3. § E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2007. évi LXXIII.
törvény
egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó
rendelkezéseinek módosításáról*
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
1. § (1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117. § (1) bekezdése a következõk)ponttal egészül ki, valamint aj)pont végén az írásjel pontosvesszõre változik:
[E törvény alkalmazásában:]
„k) készenléti jellegû munkakör: az olyan munkakör, amelyben
ka) a munkakörbe tartozó feladatok jellegébõl adó- dóan – hosszabb idõszak alapulvételével – a rendes mun- kaidõ legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött idõt a munkavállaló pihenéssel tölt- heti, vagy
kb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátossá- gára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavál- laló számára az általánoshoz képest lényegesen alacso- nyabb igénybevétellel jár.”
(2) Az Mt. 117. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 119. § (3) bekezdésben foglalt heti munkaidõ legmagasabb mértékére megállapított felsõ határ alkalma- zásakor munkaidõnek tekintendõ az ügyelet tartama.”
2. §Az Mt. 117/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„117/A. § (1) Kollektív szerzõdés
a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérõ, repülõ- gépes mûszaki, továbbá a légi jármûveket kiszolgáló be- rendezéseket kezelõ és vezetõ,
b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el.
c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi-, valamint 50 km-t meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végzõ, és a zavartalan közlekedést biztosító,
d) a nemzetközi vasúti személyszállítás, valamint a bel- földi és nemzetközi vasúti árufuvarozás körében utazó, illetve a zavartalan közlekedést biztosító
munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidõ korlátozására [119. § (3) bekezdés], a mun- kaközi szünetre (122. §), a napi pihenõidõre (123. §), a heti pihenõnapra, illetve pihenõidõre, a vasárnapi és a munka- szüneti napon történõ munkavégzésre (124–125. §), vala- mint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére [127. § (4) bekezdés] vonatkozó rendelkezésektõl eltérhet, ezen túlmenõen legfeljebb egyéves, illetve legfeljebb ötvenkét hetes munkaidõkeretet állapíthat meg.
(2) Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan a) a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény a 118/A. § (1) és (2) bekezdésétõl eltérõen legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti munkaidõkeretet is megállapíthat,
b) külön törvény vagy kollektív szerzõdés a 118/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen legfeljebb négyhavi, illetve leg- feljebb tizenhat heti munkaidõkeretet is megállapíthat,
c) külön törvény vagy kollektív szerzõdés a 119. § (3) és (7) bekezdésétõl eltérhet azzal, hogy a nem készenléti jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállaló mun- kaideje nem haladhatja meg a munkaidõkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát,
d) kollektív szerzõdés rendelkezése alapján, vagy ha a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény lehetõ- vé teszi, a munkavállaló elõzetes írásos beleegyezése ese- tén a 123. § (1) bekezdésétõl eltérõen legalább megszakí- tás nélküli nyolc óra napi pihenõidõt kell biztosítani,
e) külön törvény vagy kollektív szerzõdés a 126. § (1) bekezdés d)pontjától eltérhet, és – a készenlét során végzett munka szokásos idõtartamának alapulvételé- vel – meghatározhatja az egy készenlétre esõ rendkívüli munkavégzés átlagidõtartamát,
f) jogszabály a 127. §-ban és 129. §-ban foglaltakon túl szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés díjazását egy- aránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét, illetve az ügyelet díjazását,
g) külön törvény vagy kollektív szerzõdés a 124. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérhet, azzal, hogy a mun- kavállaló számára hetente egy pihenõnapot ki kell adni.
(3) Elõadómûvészeti és alkotómûvészeti intézmény te- kintetében a 118/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen kollektív szerzõdés legfeljebb hat havi, illetve huszonhat heti mun- kaidõkeret alkalmazását határozhatja meg.
(4) Ha törvény
a) valamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzésére szakmai szabályt ír elõ, illetve
b) a tartós külszolgálat tekintetében eltérõ szabályt ír elõ,
e törvény munkaidõre és pihenõidõre vonatkozó rendelke- zéseit e szabályokban meghatározott eltérõ rendelkezések mellett kell alkalmazni, feltéve, hogy ezt a szakmai sza- bály, illetve a tartós külszolgálatra vonatkozó szabály nem zárja ki.
(5) Jogszabály a 126. § (1) bekezdésénekc)pontjától, az ügyelet 129. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmától és az ügyelet elrendelésének mértékétõl, valamint a 148. §-tól
a) az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön tör- vényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátásában részt vevõ munkavállaló vonatkozásában a napi huszon- négy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt ügyelet esetében (egészségügyi ügyelet), illetve
b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a kol- légiumban a tanulók éjszakai felügyeletének, valamint a pedagógiai, nevelési programban meghatározott kirándu- lás vagy más, nem a nevelési-oktatási intézményben szer- vezett program megvalósításához elrendelt ügyelet esetén (közoktatási ügyelet)
eltérhet.”
3. §Az Mt. 118/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) A 117/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti napi munka- idõ tartamának alapulvételével a munkaidõ
a) legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét he- ti,
b) idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve leg- feljebb tizenhat heti
keretben is meghatározható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a munka- idõ kollektív szerzõdés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is megha- tározható.”
4. §Az Mt. 119. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„119. § (1) A munkáltató a munkaidõt a munka jellegé- re, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidõ-beosztást – kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatá- rozott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidõ-beosztás az irányadó.
(3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a ti- zenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve
heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A heti munkaidõ e bekezdésben meg- határozott legmagasabb idõtartamába az ügyelet teljes tar- tamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés idõtartamát is be kell számítani.
(4) Munkaidõkeret megállapítása esetén a (3) és a (8) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkal- mazni, hogy a heti munkaidõ mértékét a munkaidõkeret át- lagában kell figyelembe venni.
(5) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi mun- kaideje az éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
(6) A munkavállaló munkaideje a (3) bekezdésben fog- lalt napi tizenkét órát, a (7) bekezdésben foglalt huszon- négy órát, illetve készenléti jellegû munkakörben foglal- koztatott munkavállaló esetében a napi huszonnégy órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli idõszámítás kezdetének idõpontja a munkaidõ-beosztás szerinti rendes munkaidõ tartamára esik.
(7) Ügyelet elrendelése esetén a (3) bekezdéstõl elté- rõen a nem készenléti jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidõ és a rendkívüli munkavégzés idõtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát.
(8) Az (1) és a (3)–(7) bekezdés rendelkezéseitõl érvé- nyesen eltérni nem lehet.”
5. §Az Mt. 122. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidõ vagy a rendkívüli munkavégzés idõtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításá- val – legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggõ munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidõ alatt a munkavállaló többször jogosult munka- közi szünetre, ezek együttes idõtartama az egy órát nem haladhatja meg.”
6. §(1) Az Mt. 123. § (1) bekezdése helyébe a követke- zõ rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló részére a napi munkájának befeje- zése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggõ pihenõidõt kell biztosítani.”
(2) Az Mt. 123. § (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Kollektív szerzõdés – a 127. § (6) bekezdésec)pontjá- ban meghatározott munkavállaló kivételével – az (1) be- kezdéstõl eltérõen legalább nyolc óra egybefüggõ pihenõ- idõ biztosítását írhatja elõ”
[a) a készenléti jellegû munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve
c) a többmûszakos munkarendben foglalkoztatott, to- vábbá
d) az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében.]
(3) Az Mt. 123. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A pihenõidõ mértéke a (2) bekezdésben meghatáro- zott esetben legalább egybefüggõ hét óra, ha a nyári idõ- számítás kezdetének idõpontja annak tartamára esik.”
7. §Az Mt. 124. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) Munkaidõkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegû munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve
c) a többmûszakos munkarendben foglalkoztatott, to- vábbá
d) az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében kollektív szerzõdés rendelkezése alapján a pihenõnap leg- feljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidõkeret tartama alatt – részben vagy egész- ben – összevontan is kiadható.”
8. §Az Mt. a következõ 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § (1) A munkáltató és a munkavállaló legfel- jebb egy éves határozott idõre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra idõtar- tamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetõségé- rõl.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás olyan mun- kavállalóval köthetõ meg,
a) akinek a munkakörével azonos munkakörben mun- káltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogsza- bály szerint munkaerõigényét bejelentette, és állásközvetí- tést kért, amely nem járt eredménnyel és
b) aki magas szintû vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylõ munkára vagy szakmára rendel- kezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudás- sal rendelkezik, amely a munkáltató mûködéséhez feltétle- nül szükséges.
(3) A megállapodás feltétele, hogy megkötése elõtt leg- alább harminc nappal a munkáltató a (2) bekezdésa)pont- ja szerinti igényét bejelentette.
(4) A megállapodás
a) a legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató munkál- tató esetén egy munkavállalóval,
b) a tíz fõnél több munkavállalót foglalkoztató munkál- tató esetén a munkavállalók tíz százalékának megfelelõ létszámú munkavállalóval köthetõ meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti munkavállalói létszámot a megállapodás megkötésének idõpontjában kell figyelem- be venni.”
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
9. §(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 39. §-ának (3) be- kezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A munkaidõt – az (1)–(2) bekezdésben meghatáro- zott idõtartam figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb négyhavi, illetve tizennyolc heti ke- retben is meghatározhatja.”
(2) A Ktv. 39. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(5) A köztisztviselõ napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.
A heti munkaidõ e bekezdésben meghatározott legmaga- sabb idõtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés idõtar- tamát is be kell számítani.
(6) Munkaidõkeret megállapítása esetén az (5) és (10) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkal- mazni, hogy a heti munkaidõ mértékét a munkaidõkeret át- lagában kell figyelembe venni.”
(3) A Ktv. 39. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ügyelet elrendelése esetén az (5) bekezdéstõl elté- rõen a köztisztviselõ napi munkaideje legfeljebb huszon- négy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti mun- kaidõ és a rendkívüli munkavégzés idõtartama nem halad- hatja meg a tizenkét órát.”
(4) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdéséneka)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelõen alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5–12. §-át, 15–19/A. §-át, 21–28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B–86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)–(3) bekezdését, 103. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)–(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. § (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120–121. §-át, 123–126. §-át, 127. §-ának (1)–(2) és (6)–(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)–(3) bekezdését, 133. §-át, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)–(4) bekezdését, 152–153. §-át, 154. §-a ( 1 ) b e k e z d é s é n e k e l s õ é s h a r ma d i k mo n d a t á t , 155–157. §-át, 159–164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekez- dését, 168–169. §-át, 171–172. §-át, 174. §-át, 176–183. §-át, 184. §-ának (1)–(2) bekezdését, 185–187. §-át, 192/C–192/G. §-át, 193–193/A. §-át, 204–205. §-át, 207. §-át;”
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
10. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 35. §-ának (1) bekezdése helyé- be a következõ rendelkezés lép:
„(1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhetõ készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje, az ügyelet idõtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka idõtartamának együttes mértéke a heti negyven- nyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidõkeret megállapí- tása esetén a heti munkaidõ együttes mértékét a munkaidõ- keret átlagában kell figyelembe venni.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
11. §Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszo- nyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban:
Iasz.) 124. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 3. §-ának (2)–(4) bekezdéseit, 4. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 5–6. §-ait, 7. §-ának (1)–(5) bekezdéseit, 8–9. §-ait, 10. §-ának (1)–(3) bekez- déseit, 11–15. §-ait, 18–19/A. §-ait, 21–28. §-ait, 74. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-ának (6)–(8) bekezdéseit, 76/B. §-át, 78/A. §-át, 79. § (2) bekezdését, 84. §-át, 84/A. § (1) bekezdésa)pontját és (2) bekezdését, 85. §-át, 87/A. §-át, 89. §-ának (7) bekezdését, 90. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, 93. §-ának (4) bekezdését, 107. §-át, 116. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (2) bekezdését, (3) bekezdésea)pontját és (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekez- déseit, 119. §-át, 120. §-át, 121. §-át, 125. §-át, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2)–(3) bekezdé- seit, 133. §-át, 135–136. §-ait, 137–140/A. §-ait, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 150. §-ának (2) bekezdését, 151. §-át, 151/A. §-ának (1)–(2), (4)–(6) bekezdéseit, 152. §-ának (1)–(9) bekezdéseit, 153. §-ának (1) bekezdését, 155–164. §-ait, 202. §-ának (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.”
Záró rendelkezések
12. §(1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak ki- vételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 10. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az Mt. e törvény 1. §-ával megállapított 117. §-ának (3) bekezdése, valamint e törvény 4. §-ával megállapított 119. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) az Mt. 129. §-ának (7) bekezdése,
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. §-ának (3)–(5) bekezdése.
(5) Az Mt. 118/A. § (3) bekezdésének a)pontja 2008.
január 1-jén veszti hatályát.
(6) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást 2007. évben nem kell teljesíteni. Az el- maradt adatszolgáltatás helyett egyszerûsített adatszolgál- tatásra kerül sor. Az egyszerûsített adatszolgáltatás a köz- igazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgá- lati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, beso- rolására és vezetõi beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelõen 2008. január 31-ig – a központi közszolgálati hatóság által meghatáro- zott módon – kell teljesíteni. A központi létszám- és bér- gazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv.
62. §-ának (2) bekezdése alapján a 2007. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgá- lati nyilvántartás számára.
(7) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján a 2006. és 2007. december 31-i állapotnak megfe- lelõ vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2008. július 1-je és 31-e között kell teljesíteni.
Jogharmonizációs záradék
13. §E törvény a munkaidõ-szervezés egyes szempontja- iról szóló 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irány- elv 2. cikk 1. és 2. pontjának, 3–6. cikkének, 17–19. cikké- nek és 22. cikkének való megfelelést szolgálja.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
A Kormány 128/2007. (VI. 8.) Korm.
rendelete
a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint
a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meg- állapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b)pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. §
A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgál- tató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rend- jérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiak- ban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvéd- ség szervezeteire, a külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles, a környezethasználati engedélykö- teles tevékenységekre, továbbá a mûködési engedélyköte- les kereskedelmi tevékenységekre.”
2. §
Az R. 5. §-a (3) bekezdésénekc) ésj)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A jegyzõ a helyszíni szemlérõl értesíti)
„c) az ÁNTSZ illetékes kistérségi (fõvárosi, kerületi) intézetét,
j) a folytatni kívánt tevékenységtõl függõen, valamint termõföldet érintõ tevékenység esetén az illetékes Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talaj- védelmi Igazgatóságát, illetve Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát,”
3. §
Az R. 8. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jegyzõ a telepengedély-köteles tevékenység engedély nélküli gyakorlását megtiltja. A jegyzõ határoza- ta ellen nincs helye fellebbezésnek.”
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatály- ba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folya- matban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Korm.
rendelete
a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl
A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésénekk)pontjában kapott felhatalma- zás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevé- kenység (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység):a kü- lön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyúj- tására alkalmas településen alkalomszerûen, látogatók ré- szére nem egyéni vállalkozó magánszemély által
aa) a helyi népmûvészeti, néprajzi, kézmûves, építé- szeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása,
ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
ac) falusi vendégasztal szolgáltatása,
ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
ae) saját elõállítású népmûvészeti és kézmûves termé- kek értékesítése,
af) azaa)–ae)pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvé- nyek szervezése,
amely nem foglalja magában a szálláshely-szolgáltatást;
b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató (a to- vábbiakban: szolgáltató):az a magánszemély, aki a jog- szerûen használatában lévõ – falusi rendezvény szervezése kivételével – közterületnek nem minõsülõ ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerûen használatában lévõ eszközökkel személyesen vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozói [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] közremûködésével szolgáltató tevékenységet végez;
c) falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez elõállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyo- mányokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így elõállított saját készítmények értékesítése napi legfel- jebb tizenöt látogató részére;
d) látogató:a szolgáltató tevékenységet igénybe vevõ turista, kiránduló.
(2) A tevékenység akkor minõsül alkalomszerûnek, ha azt idényjelleggel vagy nem napi rendszerességgel vég- zik.
2. §
(1) A szolgáltató – ideértve a falusi szállásadóként köz- hitelû hatósági nyilvántartásba vett természetes személyt is – tevékenységét akkor folytathatja, ha kérelmére azon kistérség székhely településének jegyzõje (a továbbiak- ban: jegyzõ), amelyhez a tevékenység végzésének helye szerinti település tartozik, a melléklet szerinti formában hatósági nyilvántartásba vette.
(2) A hatósági nyilvántartás a következõ adatokat tartal- mazza:
a) a nyilvántartásba vétel sorszáma és idõpontja, b) a szolgáltató neve és címe,
c) a szolgáltató tevékenység 1. § (1) bekezdésének a)pontja szerinti típusa,
d) a nyilvántartásban szereplõ adatokkal kapcsolatos változásokra, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonat- kozó bejegyzés.
(3) A (2) bekezdésb)–c)pontjaiban meghatározott ada- tokat a szolgáltató a nyilvántartásba vételi kérelem benyúj- tásával egyidejûleg köteles a jegyzõnek bejelenteni.
A jegyzõ a szolgáltatónak a nyilvántartásba vételrõl és a nyilvántartásba vett adatokról igazolást állít ki.
(4) A nyilvántartásba vétel az 1. § (1) bekezdésének aa)–af)pontjaiban meghatározott tevékenységi típusokba sorolás alapján történik. A nyilvántartásba vétel során a kérelmezõ több tevékenységi típust is megjelölhet, és azo- kat újabb kérelemben módosíthatja.
(5) A közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók [Ptk.
685. §b)pont] közül csak egy természetes személy vehetõ nyilvántartásba.
(6) A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló in- gatlan jogszerû használatának közokirattal vagy magánok- irattal történõ igazolása a nyilvántartásba vétel feltétele, kivéve, ha a jogszerû használat jogcíme az ingatlan-nyil- vántartásba bejegyzésre került.
3. §
(1) A nyilvántartásba vett szolgáltató e rendeletben fog- lalt kötelezettségeinek teljesítését a jegyzõ ellenõrzi.
(2) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a szolgáltatót, a) ha az e rendeletben foglalt kötelezettségét – a jegyzõ felszólítása ellenére – nem teljesíti,
b) ha törlését a szolgáltatás ellenõrzésére külön jogsza- bály alapján jogosult hatóság kezdeményezi a tevékeny- ségre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt,
c) ha a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri.
(3) Az a szolgáltató, akit a hatósági nyilvántartásból a (2) bekezdésa)vagyb)pontja alapján töröltek, a törlést el- rendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül nem vehetõ újra nyilvántartásba.
(4) A tevékenység megszüntetését az azt követõ 15 na- pon belül a szolgáltató a jegyzõnek írásban bejelenti, aki törli a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból.
(5) A szolgáltató a 2. § (2) bekezdésénekb)pontjában meghatározott adataiban bekövetkezõ változást annak be- következését követõ 15 napon belül a jegyzõnek írásban bejelenti.
4. §
A jegyzõ a hatósági nyilvántartásnak a 2. § (2) bekez- désben meghatározott adatait – a szolgáltató személyes adatait kivéve – statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.
5. §
(1) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás az élelmi- szer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének III. fejezete szerinti elsõdlegesen magánlakóházakban használt, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek
rendszeres készítésére használt helyiségekben végzett te- vékenységnek minõsül.
(2) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás keretében elõállított élelmiszerekrõl gyártmánylapot nem kell vezet- ni.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 14. napon lép ha- tályba.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez
Nyilvántartás a(z) ... kistérségbe tartozó ... település területén folytatott alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl
Sorszáma
Nyilvántartásba vétel idõpontja
Szolgáltató
Szolgáltató tevékenység típusa
Szolgáltató törlése
neve
címe idõpontja
oka
év hó nap település irányítószám út/utca/tér
házszám, külterületnél
helyrajzi szám
év hó nap
a b c d e f g h i j k l m n
A Kormány 150/2007. (VI. 26.) Korm.
rendelete
az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl szóló
40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkot- mány 35. §-a (1) bekezdéséneka)ésb)pontjában megálla- pított feladatkörében a következõket rendeli el:
1. §
(1) Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakó- épületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl szóló 40/2003.
(III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Támogatásban részesíthetõ mindazon károsult lakástulajdonos, aki lakóépületének károsodását 2002.
január 15-ig bejelentette, és akinél az Országos Katasztró- favédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által megrendelt szakértõi vizsgálat megállapította, hogy az óz- di martinsalak felhasználása miatt, építési engedéllyel épí- tett, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte.”
(2) Az R. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A támogatás a károsodott ingatlan helyreállítására,
„E” kategóriába sorolt ingatlan esetében új lakás építésére vagy lakás vásárlására fordítható, a kárenyhítési határozat jogerõssé válását követõ év december 31-éig.”
2. §
Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a lakások vásár- lása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az
(1) bekezdésben meghatározott mértékû lakásnagyságra esõ részt, illetve a korábbi lakás komfortfokozatának, ké- szültségi állapotának megfelelõ mértéket, és a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó 140 000 Ft összeget.”
3. §
Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) Ha a szakértõi vizsgálat óta eltelt idõszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az elsõfokú építésügyi hatóság bontási kötelezése alapján is „E” kategóriába so- rolható. Az épületkategória átsorolásáról készült határoza- tot az elsõfokú építésügyi hatóság az érintettekkel egyidõ- ben megküldi a másodfokú építésügyi hatóságnak. Az épületkategória az idõszakos és soron kívüli szakértõi vizsgálat alapján is módosulhat. A soron kívüli átsorolást a károsult saját költségére kezdeményezheti. Ha a kérelem megalapozott, az OKF a szakértõi díjat a károsultnak visszatéríti.”
4. §
Az R. 5. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„5. § (1) A támogatás odaítélésérõl a jegyzõ dönt.
(2) A károsodott lakóingatlan helyreállításáról, újjáépí- tésérõl vagy bontásáról – a kárenyhítési határozat megho- zatala elõtt – az elsõfokú építésügyi hatóság külön határo- zatban rendelkezik.
(3) A lakást vásárló tulajdonosok támogatásának felté- tele, hogy a visszamaradó ingatlant a károsult az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából felajánlja. Amennyiben az önkormányzat az in- gatlant nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül.”
5. §
Az R. 7. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. § (1) A települési önkormányzat a részére biztosított költségvetési támogatás összegével a zárszámadás kereté- ben és rendje szerint, valamint külön is köteles elszámolni.
A támogatás a tárgyév december 31-én kötelezettségválla- lással terhelt maradványa jogszerûen a tárgyévet követõ év december 31-éig használható fel. A külön elszámolást az önkormányzat támogatottanként és önkormányzati össze- sítésben az építési munkák befejezését követõ 30 napon belül, de legkésõbb a tárgyévet követõ február 28-áig, de- cember 31-i fordulónappal a Magyar Államkincstár illeté-
kes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) két példányban elszámolást küld, amelynek egy példányát az Igazgatóság továbbítja az OKF részére.
(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter a helyreállítási, újjáépítési és kárenyhítési feladatok éves teljesítésérõl az önkormányzati elszámolások határidejét követõ 30 napon belül tájékoztatja a Kormányt.”
6. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba, a folyamatban lévõ ügyekben a korábbi rendelke- zések az irányadóak.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg
a) az R. 1. §-a (7) bekezdésének elsõ mondatában a
„használtan” szövegrész,
b) az R. 2. §-ának (1) bekezdésében a „használt” szö- vegrész
a hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R.
6. §-ának (1) bekezdésében és a (3) bekezdésében a „BM OKF” szövegrész helyébe az „OKF” szöveg lép.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péters. k.,
szociális és munkaügyi miniszter
A Kormány 151/2007. (VI. 26.) Korm.
rendelete
az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
és a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi
jogosultság szabályairól szóló
104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védel- mérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekez- désének f), h), o) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. §
Az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályai-
ról szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiak- ban: Émer.) 7. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakmagyakorlási tevékenységet folytató kérel- mére – külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett – a területi kamara hatósá- gi bizonyítványt állít ki a (2) bekezdés b)–d) pontjaiban foglalt adatokról.”
2. §
(1) Az Émer. 10. §-ának (1) bekezdése a következõ f)ponttal egészül ki:
[A területi kamara törli a névjegyzékbõl azt a személyt,]
„f)akit egy éven belül három alkalommal – a tevékeny- ségre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok meg- sértése miatt – figyelmeztetésben részesített.”
(2) Az Émer. 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egé- szül ki:
„(5) A területi kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát,
a) akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetés- ben részesített, legfeljebb fél év idõtartamra,
b) akit az építésfelügyeleti hatóság egy éven belül két alkalommal jogerõsen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, legfeljebb egy év idõtartamra.”
3. §
(1) A településtervezési és az építészeti-mûszaki terve- zési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 16. §-ának (1) bekezdése a következõ d)–f)pontokkal egészül ki:
[Törölni kell a névjegyzékbõl azt a személyt,]
„d) aki a névjegyzéki érvényességi idõn belül a név- jegyzéki megújítását nem kérelmezte;
e) akivel szemben a szakmai kamarai tagságot kizáró ok merül fel;
f) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést köve- tõen merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakmagya- korlási tevékenység engedélyezését nem tette volna lehe- tõvé.”
(2) A Jr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A területi kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát,
a) akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetés- ben részesített, legfeljebb fél év idõtartamra;
b) akit az építésfelügyeleti hatóság egy éven belül két alkalommal jogerõsen építésfelügyeleti bírsággal sújtott legfeljebb egy év idõtartamra;
c) akinek a kamarai tagságát a területi kamara felfüg- gesztette, legfeljebb egy év idõtartamra.”
4. §
A Jr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(4) Az É1 jelû építészeti tervezési fokozattal névjegy- zékbe bejegyzett személyt – a vezetõ tervezõi cím megtar- tása mellett – É jelû építészeti tervezési szakterületbe kell sorolni a (8) bekezdés szerint. A 3. § (4) bekezdés szerinti végzettséggel és 5 éves tervezési gyakorlattal rendelkezõ É2 jelû tervezési fokozattal névjegyzékben lévõ személyt É jelû építészeti tervezési szakterületbe kell sorolni a (8)–(9) bekezdés szerint. Az É2 jelû tervezési fokozatban új tervezési jogosultság a (3) bekezdésa)pontja szerinti végzettséggel 2010. december 31-ig állapítható meg.”
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép ha- tályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg
a) az Émer. 1. §-a (2) bekezdésének 6. pontjában a
„szakmai ismeretek” szövegrész helyébe a „szak- mai – szakirányú középfokú végzettség esetén a szakterü- letre vonatkozó mûszaki – ismeretek” szöveg lép,
b) az Émer. 11. §-ának (1) bekezdésében a „Budapesti Mérnöki Kamarához” szövegrész helyébe a „Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához” szöveg lép,
c) az Émer. 1. és 2. mellékletének helyébe e rendelet mellékletelép,
d) a Jr. 11. §-a (3) bekezdésénekd)pontjában a „befize- tését igazoló csekkszelvényt vagy annak másolatát;” szö- vegrész helyébe a „befizetésének igazolását;” szöveg lép,
e) a Jr. 12. §-ának (3) bekezdésében „Az országos szak- mai kamara a vezetõ” szövegrész helyébe a „A vezetõ”, a
„bírálja el” szövegrész helyébe a „kell elbírálni” szöveg lép,
f) a Jr. 13. §-a (2) bekezdésénekc)pontjában a „jelölést (betû és számjelet) az 1–3. melléklet” szövegrész helyébe a „névjegyzéki jelölést az 1–3. melléklet és a kamara sza- bályzata” szöveg lép.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péters. k.,
szociális és munkaügyi miniszter
Melléklet a 151/2007. (VI. 26.) Korm. rendelethez ,,1. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez
A felelõs mûszaki vezetõk besorolása I. Rész
Épületek, továbbá a II. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési, tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési tevékenysége esetén
1. ,,A” kategória a) Tevékenységi kör:
Az építmények megépítésére, átalakítására, bõvítésére, felújítására, helyreállításá- ra, korszerûsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelõs mûszaki vezetése korlátozás nélkül.
b) Jelölése a névjegyzékben:
MV-Ép/A – a területi kamara kódja – regisztrációs szám/érvényesség éve, hónapja, napja
c) Névjegyzékbe vételi követelmény:
ca) okleveles építészmérnöki, illetve okleveles építõmérnöki végzettség 3 éves szakmai gyakorlat cb) építészmérnöki, illetve építõmérnöki, magasépítõ- és mélyépítési üzemmér-
nöki végzettség 4 éves szakmai gyakorlat
cc) felsõfokú technikusi végzettség kiegészítve építõmester kiegészítõ végzett-
séggel 2 éves szakmai gyakorlat
cd) felsõfokú szakirányú mûszaki szakképzettség kiegészítve építõmester, vala-
mint kivitelezõ szakmérnök végzettséggel 2 éves szakmai gyakorlat
2. ,,AM” kategória a) Tevékenységi kör:
Mûemléki védelem alatt álló építmények megépítésére, átalakítására, bõvítésére, felújítására, helyreállítására, korszerûsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelõs mû- szaki vezetése korlátozás nélkül.
b) Jelölése a névjegyzékben:
MV-Ép/AM – a területi kamara kódja – regisztrációs szám/érvényesség éve, hó- napja, napja
c) Névjegyzékbe vételi követelmény:
okleveles építészmérnöki végzettség 3 éves szakmai gyakorlat
mûemléki területen, szakember irányítása mellett
3. ,,B” kategória a) Tevékenységi kör:
Az építmények megépítésére, átalakítására, bõvítésére, felújítására, helyreállításá- ra, korszerûsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelõs mûszaki vezetése:
aa) legfeljebb négy beépített szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, és összesen 2000 m2szintterület nagyságig,
