II. rész Határozatok

(1)

TARTALOM

Oldal

I. RÉSZ

JOGSZABÁLYOK

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartásról ... 2741

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól ... 2746

2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének alakítását célzó törvénymódosításokról ... 2746

2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról... 2747

2009. évi LXXIX. törvény a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról ... 2747

2009. évi LXXXI. törvény az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról... 2747

2009. évi LXXXII. törvény a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról ... 2747

142/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/2008. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról ... 2747

145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal tevékenységét érintõ egyes jogszabályok módosításáról ... 2748

146/2009. (VII. 14.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ... 2766

27/2009. (VII. 8.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról ... 2766

21/2009. (VII. 8.) ÖM rendelet a központi költségvetési elõirányzat terhére igényelhetõ tûzoltósági célú beruházási, fejlesztési támogatás pályá- zati rendszerérõl ... 2766

A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T I M I N I S Z T É R I U M H I V A T A L O S L A P J A

ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA

A tartalomjegyzék a 2738. oldalon folytatódik.

(2)

HATÁROZATOK

76/2009. (VII. 10.) AB határozat Pilis Város Önkormányzatának 22/2007. (IX. 05.) önkormányzati rendelete alkotmányellenességének megálla-

pításáról és megsemmisítésérõl... 2768

77/2009. (VII. 10.) AB határozat Esztergom Város Önkormányzatának 4/2007. (I. 19.) ör. rendelete 12. § (2)–(3) bekezdése, valamint 13. §-a alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítésérõl... 2774

78/2009. (VII. 10.) AB határozat Budapest Fõváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselõ-testülete 22/2004. (VII. 5.) rendelet 4. § (2) be- kezdése alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítésérõl... 2779

79/2009. (VII. 10.) AB határozat Sárospatak Város Képviselõ-testületének 4/2000. (II. 28.) rendelete 6/A. §-a alkotmányellenességének megálla- pításáról és megsemmisítésérõl... 2784

80/2009. (VII. 10.) AB határozat Kerepes Nagyközség Képviselõ-testületének 16/2006. (IV. 28.) rendelete 6. § (6) bekezdése alkotmányellenes- ségének megállapításáról és megsemmisítésérõl... 2785

81/2009. (VII. 10.) AB határozat Abony Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 5/2000. (II. 29.) rendelete 10. § (1) bekezdésének szöveg- része alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítésérõl ... 2787

IV. RÉSZ TURISZTIKA 2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynöksé- gek ... 2791

2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek ... 2791

2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések ... 2792

2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltoztatás miatt... 2792

2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt ... 2792

2009. június 1. és 2009. június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése vagyoni biztosíték köteles tevékenységi körrel történõ szûkítése miatt ... 2793

A MKEH hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok 2009. június 1. és 2009. június 30. között... 2793

A Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Karának Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizs- gáról szóló hirdetménye... 2794

V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl ... 2795

Abaújszántó Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2795

Bagamér Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2798

Balatonvilágos Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2800

Balkány Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2804

Berhida Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2807

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2809

Biatorbágy Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2813

Bóly Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2816

(3)

Bük Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2818

Csókakõ Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2822

Edelény Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2824

Encs Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2827

Epöl Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2830

Gégény Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2833

Gyermely Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2835

Gyömrõ Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2838

Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2841

Harkány Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2843

Heves Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2846

Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2848

Ináncs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2852

Inke Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2855

Járdánháza Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2857

Jászapáti Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2860

Káloz Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2863

Kisbér Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2865

Kisgyõr Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2868

Kótaj Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2871

Kömlõ Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2873

Kunpeszér Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2876

Kunszentmárton Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2878

Megyaszó Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2881

Mezõszentgyörgy Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2884

Mezõszilas Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2886

Monor Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2889

Nagyecsed Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2892

Nagymaros Város Önkormányzatának 2007. évi pénzügyi beszámolója... 2894

Nagymaros Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2896

Napkor Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2899

Naszály Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2901

Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2904

Nyíribrony Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2907

Nyírkarász Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2909

Olaszliszka Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2911

Õsi Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2914

Pest Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2916

Rábahidvég Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2920

Rétság Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2922

Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2925

Ricse Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2928

Romhány Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2930

Röszke Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2933

Sajószentpéter Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2935

Sényõ Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2938

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2941

Szentendre Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2944

(4)

Szentgál Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2946

Szigetvár Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2949

Szomód Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2952

Tállya Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2955

Tápióság Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2958

Tiszacsege Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2961

Tolcsva Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2963

Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2966

Újszász Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2968

Vasvár Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2971

Vecsés Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2973

Vizsoly Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2976

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2979

Zamárdi Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 2982

Zsámbék Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 2985

VI. RÉSZ

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL

Helyesbítés

(5)

I. rész Jogszabályok

2009. évi LXXII.

törvény

a hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartásról*

Az Országgyûlés az élethez, testi épséghez és méltóság- hoz minden embert megilletõ alapvetõ emberi jogok védelmében, összhangban a nemzetközi egyezményekkel és az Alkotmánnyal, a hozzátartozók közötti erõszak visszaszorítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet Értelmezõ rendelkezések

1. §(1) Hozzátartozók közötti erõszaknak minõsül a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére meg- valósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelke- zéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyo- san és közvetlenül veszélyeztetõ tevékenység,

b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére meg- valósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztetõ mulasz- tás (a továbbiakban együtt: hozzátartozók közötti erõ- szak).

(2) Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erõszakot megvalósítják.

(3) Bántalmazó az a cselekvõképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erõszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erõszakot más meg- valósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért.

(4) E törvény alkalmazásában gyermeknek kell tekinteni a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tör- vény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorút.

(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házas- társat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gond- nokoltat, a gyámot, a gyámoltat.

(6) E törvény alkalmazásában a napokban megállapított határidõ folyamatosságot jelent.

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.

II. Fejezet

A hozzátartozók közötti erõszak megelõzését szolgáló intézményrendszer és a jelzési kötelezettség 2. §(1) A hozzátartozók közötti erõszak megelõzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különö- sen a védõnõi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítõ szolgálat, a családsegítõ köz- pont, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona,

c) a közoktatási intézmények, így különösen a neve- lési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,

d) a gyámhatóság, e) a rendõrség, f) az ügyészség, g) a bíróság,

h) a pártfogó felügyelõi szolgálat,

i) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

j) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

k) a társadalmi szervezetek, alapítványok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordiná- cióért felelõs szervnek, ha hozzátartozók közötti erõszak veszélyét észlelik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken túl más is tehet a (2) bekezdésben meghatározott jelzést.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények, ille- tõleg a családvédelmi koordinációért felelõs szerv a hozzá- tartozók közötti erõszak megelõzése és a bekövetkezett, hoz- zátartozók közötti erõszak ártalmainak csökkentése érdeké- ben kötelesek egymással együttmûködni és egymást kölcsö- nösen tájékoztatni. Amennyiben a (3) bekezdésben írt más személy tesz jelzést, vagy kezdeményez eljárását, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézmények, illetõleg a családvédelmi koordinációért felelõs szerv kötelezettsége e más személy irányában az eljárás megindítására vonatkozó visszajelzésre vonatkozóan áll fenn.

(5) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv kezde- ményezi az (1) bekezdésa)–j)pontjai szerinti személynek, illetve szerv alkalmazottjának fegyelmi felelõsségre voná- sát, ha a (2) és (4) bekezdésben foglalt jelzési és együttmû- ködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

3. § (1) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv a bántalmazottat kérelmére személyesen meghallgatja.

Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül azzal, hogy a bántalmazott kérelmére a bántalmazót

(6)

és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bán- talmazott kérelmére arról is megfelelõen gondoskodni kell, hogy a bántalmazó a személyes meghallgatást köz- vetlenül megelõzõ és azt közvetlenül követõ idõben se lép- hessen kapcsolatba bántalmazottal.

(2) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv a hoz- zátartozók közötti erõszak, vagy annak veszélye miatt tett jelzés fogadását követõen – figyelemmel a hozzátartozók közötti erõszak kiemelkedõ súlyára – a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatás érdekében történõ megjelenésre hívhatja fel. A bántalmazó és a bántalmazott köteles a családvédelmi koordinációért felelõs szerv fel- hívásában megjelölt helyen és idõpontban megjelenni.

A bántalmazott védelmére az (1) bekezdésben írt szabá- lyok a személyes meghallgatásra történõ megjelenésre fel- hívás esetén megfelelõen irányadóak.

(3) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv tájé- koztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható intézkedésekrõl, a bántalma- zottat megilletõ jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerrõl és szol- gáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók közötti erõszak miatt helye van-e büntetõ- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következmé- nyeirõl. A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koor- dinációért felelõs szerv gondoskodik arról, hogy a bántal- mazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigié- nés segítséget kapjon.

(4) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv tájé- koztatást ad a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erõ- szak folytatásának következményeirõl.

(5) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv tájé- koztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehetõ terápiás kezelésekrõl és más segítségnyújtási, konf- liktuskezelõ lehetõségekrõl. Ezek eléréséhez igény szerint segítséget ad.

(6) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv a sze- mélyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzõkönyvbe foglalja és – a bántalmazott akaratának figyelembevéte- lével – megteszi a szükséges intézkedéseket a hozzátarto- zók közötti erõszak megelõzése vagy megszakítása érde- kében.

(7) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv az el- járásáról és a feltárt tényekrõl haladéktalanul tájékoztatja a rendõrséget.

4. § (1) A családvédelmi koordinációért felelõs szerv a bántalmazóra és a bántalmazottra vonatkozó következõ személyes adatokat kezelheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, tartózkodási hely címe, értesítési (levele- zési) cím, szálláshely címe,

c) a hozzátartozók közötti erõszakra, illetõleg annak veszélyére vonatkozó tények, adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a családvédelmi koordinációért felelõs szerv a hozzá-

tartozók közötti erõszak miatt kezdeményezett eljárás megindításáig kezelheti.

(3) Ha nem kerül sor eljárás megindítására, az (1) be- kezdésben meghatározott adatok legfeljebb három hóna- pig kezelhetõk.

III. Fejezet

IDEIGLENES MEGELÕZÕ ÉS MEGELÕZÕ TÁVOLTARTÁS

Általános rendelkezések

5. § (1) Az ideiglenes megelõzõ távoltartás, valamint a megelõzõ távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalma- zó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülõi felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.

(2) Akivel szemben ideiglenes megelõzõ távoltartást, illetve megelõzõ távoltartást rendeltek el, a távoltartás ha- tálya alatt köteles

a) magát távol tartani a bántalmazottól,

b) magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerû tar- tózkodására szolgáló ingatlantól,

c) magát távol tartani az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatban, illetve a megelõzõ távoltartó határozatban megjelölt más személytõl, és

d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

(3) Ha a bántalmazott az életvitelszerû tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétõl függetlenül – a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerû tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.

(4) Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat, illetve megelõzõ távoltartó határozat a bántalmazó más jogsza- bály vagy szerzõdés alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bán- talmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelõzõ távoltartás, illetve megelõzõ távoltartás elrendelését, ha elrendelésük e törvényben meghatározott feltételei ismé- telten megvalósulnak.

(6) Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat, illetve megelõzõ távoltartó határozat meghozatalakor a rend- õrség, illetve a bíróság tájékoztatja a bántalmazót a lakó- helyén és környékén igénybe vehetõ éjszakai szállást nyúj- tó intézmények helyérõl, címérõl és az igénybevétel felté- teleirõl.

(7)

(7) Az ideiglenes megelõzõ távoltartás, illetve a meg- elõzõ távoltartás a hatályát veszti, ha a bántalmazó ellen indított büntetõeljárásban a bíróság távoltartást rendel el.

Ideiglenes megelõzõ távoltartás

6. §(1) A hozzátartozók közötti erõszak miatti ideiglenes megelõzõ távoltartással összefüggõ eljárásra a köz- igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá- lyairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:

Ket.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendõrség az ideiglenes megelõzõ távoltartást a) helyszíni intézkedése során észlelt hozzátartozók közötti erõszakra vonatkozó tények alapján hivatalból,

b) a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a Ptk.

685. § b)pontjában meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója bejelentése,

c) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személynek a – feladatai el- látása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erõszakra vonatkozó tények miatt tett – bejelentése,

d) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekvédelmi rendszerhez kap- csolódó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatást nyúj- tónak, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatónak, közoktatási intézménynek a – gyermek veszélyeztetettsé- gének megelõzése és megszüntetése érdekében törvény- ben meghatározott feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erõszakra vonatkozó tények miatt tett – bejelentése

alapján rendelheti el.

(3) A rendõrség az ideiglenes megelõzõ távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményébõl, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által elõadott tényekbõl, a hozzátartozók közötti erõszak helyszínébõl, a hozzátartozók közötti erõszakra utaló jelekbõl, a bántal- mazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erõszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

(4) Az ideiglenes megelõzõ távoltartást a (3) bekezdés- ben foglalt esetben a rendõrség 72 órára rendeli el.

Az elintézési határidõ

7. §(1) A rendõrség az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghoz- ni. Ha a rendõrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az elõállítás rendõri intézkedést alkalmazza, a rend- õrség a határozatot legkésõbb az elõállítás idõtartamának lejártáig hozza meg.

(2) A rendõrség az ideiglenes megelõzõ távoltartás elrendelésével egyidejûleg az ideiglenes megelõzõ távol- tartó határozat egyidejû megküldésével, az arra illetékes helyi bíróságnál kezdeményezi a megelõzõ távoltartás elrendelését.

Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat 8. §Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat rendel- kezõ részének a Ket. 72. § (1) bekezdésd)pontjában fog- laltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a rendõrség döntését arról, hogy

aa) a bántalmazó köteles a bántalmazott életvitelszerû tartózkodására szolgáló ingatlant elhagyni, és oda az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat hatálya alatt nem térhet vissza, vagy

ab) a bántalmazóra az 5. § (2) bekezdés b)pontjában meghatározott kötelezettség az ideiglenes megelõzõ távol- tartás hatálya alatt – az 5. § (3) bekezdése alapján – nem vonatkozik,

b) a bántalmazott életvitelszerû tartózkodására szol- gáló ingatlan címét,

c) a rendõrség döntését arról, hogy a bántalmazó köte- les magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a határo- zatban megjelölt más személytõl,

d) a rendõrség döntését arról, hogy a bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül a bántalmazottal, illetve rá tekintettel más személlyel, így különösen az ideiglenes megelõzõ távoltartást elrendelõ határozatban megjelölt egyéb személlyel kapcsolatba lépni,

e) annak megállapítását, hogy a bántalmazó szülõ szü- lõi felügyeleti joga, illetve a kiskorú gyermekével való kapcsolattartási joga szünetel,

f) rendelkezést a határozat azonnali végrehajthatóságá- ról, a végrehajtás módjáról, a foganatosítás rendjérõl,

g) figyelmeztetést arról, hogy az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerzõdés szerinti kötelezettség alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenn- tartására vonatkozó kötelezettségeit nem érinti,

h) figyelmeztetést arról, hogy az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatban elõírt kötelezettségek megszegése szabálysértést valósít meg.

Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat közlése 9. §(1) Az ideiglenes megelõzõ távoltartást elrendelõ határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetõleg a lehetõ legrövi- debb úton kézbesíteni kell. Megjelölt cím hiányában a határozat a rendõrségen átvehetõ.

(2) Ha a bántalmazó a határozatot a rendõrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követõ harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidõ elmulasztása

(8)

ellen a Ket.-ben meghatározottak szerint igazolásnak van helye.

(3) A rendõrség a bántalmazott kérésére, illetve bele- egyezésével a határozatot megküldi az illetékes családse- gítõ szolgálatnak, a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. Ha a bántalmazott gyámság vagy gondnokság alá tartozó sze- mély, a rendõrség a határozatot a gyámolt vagy a gondno- kolt állandó lakóhelye szerinti gyámhivatalnak is megküldi.

(4) A rendõrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követõ huszonnégy órán belül a családsegítõ szolgálat, együtt élõ kiskorú hozzátartozó esetében a gyer- mekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalma- zót felkeresni és velük segítõ kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében intézkedni.

Fellebbezés

10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

a rendõrség határozatának bírói felülvizsgálatára közigaz- gatási nemperes eljárásban kerül sor.

Felvilágosítás

11. §A rendõrség a Ket. 5. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésen túl az eljárás megindításakor köteles a bán- talmazott részére felvilágosítást adni az áldozatsegítõ, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekrõl, szervezetek- rõl és intézményekrõl, valamint a civil segítõ szervezetek- rõl, továbbá a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetõségekrõl.

Az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata

12. §(1) A határozat bírói felülvizsgálatára a közigazga- tási nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat kéz- besítésétõl számított három napon belül lehet kérni. A ké- relem elbírálására a bántalmazott életvitelszerû tartózko- dási helye szerinti helyi bíróság jogosult.

(3) A kérelem benyújtásának a távoltartó határozat vég- rehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(4) A bíróság a kérelemrõl annak beérkezésétõl számí- tott három munkanapon belül határoz.

(5) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztat- hatja.

(6) Amennyiben a bíróság tudomást szerez arról, hogy ugyanazon hozzátartozók közötti erõszak miatt ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára irá- nyuló nemperes eljárás és a megelõzõ távoltartás elrende- lésére irányuló nemperes eljárás is folyamatban van, ezen eljárásokat a megelõzõ távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást folytató bíróságon kell egyesíteni.

Megelõzõ távoltartás

13. §(1) A megelõzõ távoltartás elrendelésérõl a bíró- ság nemperes eljárásban dönt.

(2) A megelõzõ távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait – az e tör- vényben foglalt eltérésekkel – megfelelõen alkalmazni kell.

(3) Az eljárásra a bántalmazott életvitelszerû tartózko- dási helye szerinti helyi bíróság illetékes.

(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként és ügyészként az ideiglenes megelõzõ távoltartás során eljáró rendõr, valamint annak Pp. szerinti hozzátartozója sem.

(5) Az ügyész a megelõzõ távoltartás bírói elrendelésére irányuló eljárásban felléphet, az eljáró bíróság haladék- talanul értesíti az ügyészt az eljárás megindításáról.

(6) Az eljárásban nem járhat el bírósági titkár.

14. §(1) A megelõzõ távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a rendõrség hivatalból kezde- ményezi, ha ideiglenes megelõzõ távoltartást rendelt el.

Megelõzõ távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a bántal- mazottnak a Ptk. 685. §b)pontjában meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója is kérelmezheti.

(2) Hivatalból indított eljárásban a rendõrség, a megelõ- zõ távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás kezdeményezése esetén a családvédelmi koordiná- cióért felelõs szerv, valamennyi rendelkezésére álló iratot, dokumentumot a bíróság rendelkezésére bocsátja.

(3) Kérelemre induló eljárásban a kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem elõterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást és az elõzményeket, d) a kérelmezõ nevét, lakóhelyét, valamint

e) a bántalmazó azonosítására és elérhetõségére vonat- kozó, rendelkezésére álló adatokat.

(4) A kérelmet írásban lehet elõterjeszteni, vagy az ille- tékes bíróságon jegyzõkönyvbe lehet mondani.

15. §(1) Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni.

(9)

(2) Hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.

(3) Kérelemre indult eljárásban, ha a bántalmazott ké- relmezõ személyesen nem jelenik meg és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, továbbá ha a kérelem nem tartalmazza a 14. § (3) bekezdésében meghatározottakat, a bíróság az eljárást megszünteti. Kérelemre indult eljárás- ban nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a bán- talmazó nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.

(4) Az eljárásban hiánypótlásnak csak kérelemre indult eljárásban, rendkívül indokolt esetben, a kérelem hiányos- sága esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a kére- lem beérkezésétõl számított egy napon belül felhívja a feleket hiánypótlásra.

(5) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(6) Az eljárást hivatalból indult eljárás esetén a rend- õrség által elrendelt ideiglenes megelõzõ távoltartás kezdõ idõpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétõl számított há- rom munkanapon belül le kell folytatni.

16. §(1) A megelõzõ távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményébõl, így különösen a bán- talmazó és a bántalmazott által elõadott tényekbõl, a hoz- zátartozók közötti erõszakra utaló jelekbõl, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzá- tartozók közötti erõszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

(2) A megelõzõ távoltartást a bíróság legfeljebb har- minc napra rendelheti el.

(3) A bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság a rendõrség útján intézkedik a kézbesítésrõl. A rendõrség köteles a határozat kézbesítésérõl gondoskodni.

(4) A rendõrség által elrendelt ideiglenes megelõzõ távoltartás hatálya a bíróság által elrendelt megelõzõ távoltartás hatályának beálltával megszûnik.

(5) A rendõrség által elrendelt ideiglenes megelõzõ távoltartás hatálya akkor is megszûnik, ha a bíróság nem rendeli el a megelõzõ távoltartást.

(6) A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bíró- sági végrehajtásnak nincs helye.

17. §Ha polgári perben ideiglenes megelõzõ távol- tartásra okot adó körülményt észlel a bíróság, az e tény- re vonatkozó adatokat – soron kívül – közli a rend- õrséggel.

IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

18. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben kijelölje a családvédelmi koordinációért felelõs szervet.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, hogy az ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat meg- hozatalának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Módosuló jogszabályok

19. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 91. §-ának (1) bekezdése a következõh)ponttal egészül ki:

[Szünetel a szülõi felügyelet,]

„h) ha a szülõvel szemben a rendõrség vagy a bíróság a gyermek, illetve a gyermekkel közös háztartásban élõ hozzátartozója sérelmére elkövetett, külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erõszak miatt ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatot, megelõzõ távoltartó határozatot hozott.”

(2) A Csjt. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

„(2) A szülõnek – kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat, megelõzõ távoltartó határozat, illetve ha gyermek sérelmé- re elkövetett cselekmény miatt a büntetõeljárásban elren- delhetõ távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll – joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szü- lõi felügyeleti joga szünetel.”

20. §(1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. §-ának (2) bekezdése a követ- kezõ 33. ponttal egészül ki:

[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg köte- lezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságos- ság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jog- szabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]

„33. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erõszak miatt az ideiglenes megelõzõ távoltartó ha- tározat elrendelésére irányuló eljárás.”

(2) Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következõ r)ponttal egészül ki:

[Illetékmentes a polgári ügyekben:]

„r) a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erõszak miatt az ideiglenes megelõzõ távoltartó ha- tározat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelõzõ távol- tartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások.”

(10)

21. §(1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igaz- gatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:

Gyvt.) 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:

„(4) A gyermekjóléti szolgálat, és a települési önkor- mányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal a 15. § (2)–(4) be- kezdésben meghatározott ellátások nyújtása, illetve intéz- kedések alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatáro- zott adatokon túl

a) a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bûn- cselekményre,

b) a szülõ vagy más törvényes képviselõ által a gyermek sérelmére elkövetett bûncselekményre,

c) a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozó, vagy a közös háztartásban rendszeresen vagy idõszakon- ként együtt élõ más személy által a gyermek sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmaz- ható ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatra vagy meg- elõzõ távoltartó határozatra

vonatkozó adatokat kezelhet.”

(2) A Gyvt. 136. §-ának (5) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

„(5) A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyúj- tó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékeny- séget végzõ szervezet alkalmazottja és vezetõje, a gyermek és az õt nevelõ szülõ, vagy más törvényes képviselõ tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülõ tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülõ iratbetekintési jogát, ha

a) a szülõ ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelõ má- sik szülõ sérelmére elkövetett bûncselekmény miatt bünte- tõeljárás van folyamatban, annak jogerõs befejezéséig,

b) a szülõ ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelõ má- sik szülõ sérelmére elkövetett külön törvényben meghatá- rozott hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható ideiglenes megelõzõ távoltartó határozat vagy megelõzõ távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távol- tartás idõtartamáig.”

22. §(1) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: Be.) 138/A. §-a a következõ (7) be- kezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bíróság a távoltartás elrendelésérõl vagy módosításáról határoz, a határozatban az (1) bekezdés szerinti szabályokat úgy kell megállapítani, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a sértett vonatkozásában az (1) bekezdés b)pontja érint.”

(2) A Be. 138/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A távoltartást a bíróság tíztõl hatvan napig terjedõ idõre rendelheti el.”

23. § (1) A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX.

törvény (a továbbiakban: Sztv.) a következõ alcímmel és 139/B. §-sal egészül ki:

„Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelõzõ távoltartó határozatban vagy a meg- elõzõ távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

(2) Az Sztv. a következõ 139/C. §-sal egészül ki:

„Megelõzõ távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. § (1) Aki valótlan tények állításával külön tör- vényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bûncse- lekménynek nem minõsülõ – hozzátartozók közötti erõ- szak miatt a külön törvényben meghatározott megelõzõ távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendõrség hatáskörébe tartozik.”

Hatálybalépés

24. §Ez a törvény 2009. október 1-jén lép hatályba.

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2009. évi LXXVI.

törvény

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól*

* A törvény szövege a Magyar Közlöny 2009. július 8-án megjelent 94. számában fellelhetõ.

2009. évi LXXVII.

törvény

a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvény módosításáról*

(11)

2009. évi LXXVIII.

törvény

az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról*

2009. évi LXXIX.

törvény

a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes

szociális tárgyú törvények módosításáról*

2009. évi LXXXI.

törvény

az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról*

1. §Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. §-a a következõ (24) bekezdéssel egészül ki:

„(24) Ha az önkormányzat rendelete így rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ bejelentés, be- vallás, illetve adatszolgáltatás az önkormányzat által köz- zétett módon, elektronikus úton is teljesíthetõ. Az önkor- mányzati rendelet elõírhatja, hogy az adószámmal rendel- kezõ adózó a bejelentést, a bevallást, illetve az adatszol- gáltatást elektronikus úton teljesíti.”

2. §(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép ha- tályba.

(2) Ez a törvény a hatálybalépését követõ napon hatá- lyát veszti.

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2009. évi LXXXII.

törvény

a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról**

* A törvény szövege a Magyar Közlöny 2009. július 14-én megjelent 97. számában fellelhetõ.

A Kormány 142/2009. (VII. 6.) Korm.

rendelete

az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint

az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

szóló 288/2008. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés zsa) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) be- kezdésb)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. §

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998.

(XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 91. § (5) bekezdésb)pontjában a „hat hónapon belül” szöveg- rész helyébe a „nyolc hónapon belül” szöveg lép.

2. §

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998.

(XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/2008.

(XII. 9.) Korm. rendelet (Ámrm.) 2. § (3) bekezdésében a „2009. június 30-át” szövegrész helyébe a „2009. decem- ber 31-ét” szöveg lép.

3. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) Az Ámr. e rendelettel módosított 95. § (5) bekezdé- sét, valamint az Ámrm. e rendelettel módosított 2. § (3) be- kezdését a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

Bajnai Gordons. k.,

miniszterelnök

(12)

A Kormány 145/2009. (VII. 10.) Korm.

rendelete

a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló

274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal

tevékenységét érintõ egyes jogszabályok módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meg- állapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában, az egészség- ügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-ának (4) bekezdésében, az állattenyész- tésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-ának (2) bekez- désében, a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (1) bekezdéséneki)pontjában, a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. §-ának (2) bekezdésében, a ha- lászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. §-ának (4) bekezdésében, az épített környezet alakítá- sáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállí- tásáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. tör- vény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, a szõlõter- mesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVI- II. törvény 57. §-ának (3) bekezdésében, a termõföld vé- delmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. §-a (1) be- kezdéséneka)pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ánaka)pontjában, az élelmiszer- láncról és felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (1) bekezdésének a)pontjában, valamint az erdõ- rõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (1) bekezdésének a)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. §

(1) A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozá- sáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm.

rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az MgSzH önállóan mûködõ és gazdálkodó, az elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ központi közhatalmi költségvetési szerv.”

(2) A Korm. rendelet 1. §-a (4) bekezdésénekc)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A miniszter irányítási jogkörében]

„c) jóváhagyja az MgSzH feladataival összefüggõ elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel fejlesztését.”

2. §

A Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A Központ önállóan mûködõ és gazdálkodó, az elõ- irányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv.

(4) A területi szervek önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szervek.

(5) A területi szerv alárendeltségében ügyfélszolgálatot mûködtetõ körzeti irodák és az egyes élelmiszerlánc-fel- ügyeleti hatósági feladatok ellátására kerületi állategész- ségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatalok (a továbbiak- ban: kerületi hivatal) mûködnek. A körzeti iroda és a kerü- leti hivatal nem rendelkezik jogi személyiséggel. A körzeti irodáknak és a kerületi hivataloknak a fõigazgató önálló szervezeti és mûködési szabályzatot ad ki, amelyet az elnök hagy jóvá.”

3. §

A Korm. rendelet 4. §-ának l)pontja helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

[Az elnök]

„l) jogszabályban meghatározott keretek között kidol- gozza és – a miniszter jóváhagyásával – fejleszti az elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel technikai rendszerét az MgSzH feladatellátásával összefüggésben,”

4. §

A Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következõ rendelke- zés lép:

„8. § A helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselõ részére a) a Központ esetében az elnök,

b) a területi szerv és a kerületi hivatal esetében a fõ- igazgató

igazolványt állít ki.”

5. §

„11. § (1) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban:

vetõmagtörvény) 2. §-ának 9. és 25. pontjában, 7. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. §-ának (1) és (2) be- kezdésében, 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében,

(13)

11. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (1)–(4) bekez- désében, 14. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 15. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 20. §-ának (3) bekez- désében, 23. §-a (1) bekezdésének a)–g) pontjában, h)pontjában a prebázis és bázis kategóriájú szõlõ- és gyü- mölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, a vetõmag és a törzsültetvények vonatkozásában,i)pontjánakia)–if)al- pontjában, j)pontjában, 24. §-ánakb)pontjában, 26. §-a (2) bekezdéséneka)–b)ésd)pontjában foglaltak tekinteté- ben a Kormány növénytermesztési hatóságként a Köz- pontot jelöli ki.

(2) A vetõmagtörvény 23. §-a (1) bekezdésénekh)pont- jában említett szaporítóanyagok vonatkozásában – a pre- bázis és bázis kategóriájú szõlõ- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a vetõmag kivételével – a Kormány növénytermesztési hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(3) A vetõmagtörvény 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének k)–l)pontjában, 23. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(4) A vetõmagtörvény 20. §-a (2) bekezdésénekf)pont- jában meghatározott fajtaazonosító kitermesztõ tevékeny- séget országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi.

(5) Az MgSzH területi szerveinek a növénytermesztési hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét az 5. számú melléklettartalmazza.”

6. §

„12. § (1) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 23. pontjában, 7. §-ának (2)–(5) és (7) bekezdé- sében, 9. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 10. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésénekb)pontjában, 16. §-ában, 17. §-ánakd), f)–i),ésk)pontjában, 18. §-ának (7) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésének d)pontjában, 20. §-ának (1) és (2) be- kezdésében, 21. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (1)–(3) bekezdé- sében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 41. §-ában, 42. §-ában, továbbá 46. §-ában foglaltak tekin- tetében a Kormány tenyésztési hatóságként a Központot jelöli ki.

(2) Az állattenyésztési törvény 3. §-ának (19)–(20) és 26. pontjában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ánaka)–c), e), j)ésl)pontjában, 18. §-ának (2)–(5) és (8) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésé- ben, 37. §-ának (2) bekezdésében, 44. §-ában, 45. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(3) Az állattenyésztési törvény 6. §-ában, 18. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésé- ben, 34. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 39. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(4) Az MgSzH területi szerveinek tenyésztési hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét a6. számú mel- léklettartalmazza.

(5) Az állattenyésztési törvény 16. §-ánakb)pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügye- leti szervként a Központot jelöli ki.”

7. §

A Korm. rendelet 13. §-a helyébe a következõ rendel- kezés lép:

„13. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeleté- rõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 5. §-ának (6) bekezdésében, 15. §-ának (5) bekezdésében, 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, 27. §-ának (5) bekez- désében, 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésénekd)pontjában, 32. §-ának (4) bekezdésé- ben, 33. §-ánaka)ésd)pontjában, 34. §-a (1) bekezdésé- nekf)–h)pontjában,i)pontjában állatgyógyászati készít- mények nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmények hatóanyagainak kereskedelme vonatkozá- sában, 34. §-a (4) bekezdésének a) és i)–j) pontjában, 35/A. §-ában, 37. §-a (1) bekezdésének a), b)pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történõ behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala vonatko- zásában és c)–d) pontjában, 37. §-a (3) bekezdésének a)–d)pontjában, 38. §-a (1) bekezdéséneki), o)ésr)pont- jában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 48. §-a (1) bekezdésénekb)–g)pontjában, 54. §-a (1) be- kezdésének a) pontjában, 57. §-ának d) pontjában, 64. §-ának (7) bekezdésében, valamint 71. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot jelöli ki.

(2) Az Éltv. 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 17. §-a (1) bekezdésénekb)pontjában, 17. §-ának (7) bekezdésé- ben, 27. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 32. §-a (1) bekez- désének j) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének b), d), e)pontjában általános engedély esetében, valaminti)pont- jában állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének h) pontjában, 35. §-a (1) bekezdéséneka)pontjában, 35. §-a (3) bekez-

(14)

désének b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének a)–b)pontjában, 37. §-a (1) bekezdésénekb)pontjában az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben, 37. §-ának (2) be- kezdésében, 37. §-a (3) bekezdésének f)–i) pontjában, 38. §-a (1) bekezdéséneka)–g), j)–k), p)éss)pontjában, 48. §-a (1) bekezdéséneka)ésh)–k)pontjában, 48. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (2) bekezdésé- ben, 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(3) Az Éltv. 8. §-ának (2) bekezdésében, 15. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h)–i)pontjában, 23. §-ának (3) bekezdésében, 25. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 33. §-ának c) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. §-a (2) bekezdésének b)–g), i), és k)–l) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésénekc)–g)pontjában, 35. §-a (1) bekezdésé- nek b) pontjában, 35. §-ának (2) bekezdésében, 35. §-a (3) bekezdéséneka)ésc)–e)pontjában, 35. §-a (4) bekez- désének a)–b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 36. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügye- leti szervként a kerületi hivatalt jelöli ki.

(4) Az Éltv. 18. §-ának (5) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 33. §-ánakb)pontjában, 34. §-a (2) bekezdéséneka)pont- jában, 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 54. §-a (1) bekezdésének b)pontjában, 61. §-ának (1) és (3) be- kezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekin- tetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.

(5) Az Éltv. 25. §-ának (5) bekezdésében, 32. §-a (1) be- kezdéséneka)–b), e)–f)ési)pontjában, 32. §-a (2) bekez- désénekb)–c)pontjában, 35. §-a (3) bekezdésénekf)pont- jában, 37. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésénekh)ésl)–n)pontjában, 42. §-a (1) bekez- désének a)–c) pontjában, 45. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-a (1) bekezdésének l)pontjában, 49. §-ának (1) be- kezdésében, 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 64. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ában, valamint aMel- lékletének39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(6) Az Éltv. 16. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-a (1) be- kezdésének g) pontjában, 23. §-ának (4) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdéséneka)pontjában, 24. §-ának (2) be- kezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 26. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 27. §-a (1) bekezdésénekd)pontjá- ban, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésé- nek g)–h)és k)–m)pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének a)pontjában, 34. §-a (2) bekezdésénekh)ésj)pontjában, 34. §-a (3) bekezdésénekc)pontjában, 34. §-a (4) bekez- désénekb)pontjában, 35. §-a (4) bekezdésénekc)pontjá- ban, 38. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 39. §-ának (1) és

(4) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésénekd)pontjában, 43. §-ában, 44. §-ának (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ának (1) és (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésé- ben, 56. §-ában, 57. §-ának a)–c) és e)–s) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 63. §-a (1) be- kezdésének b)–c) pontjában, valamint a Mellékletének 22. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmi- szerlánc-felügyeleti szervként a Központot, az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.

(7) Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésénekd)pontja alapján a Központ és az MgSzH területi szerve laboratóriumot mû- ködtet, illetve a Központ kijelöli az Éltv. szerinti hatósági ellenõrzések során vett minták vizsgálatait végzõ állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi.

(8) Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a kerületi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fer- tõzéseket. Azok adatait a Központ rendszeresen értékeli és közzéteszi.

(9) A Központ az Éltv. 33. §-ánakc)pontja szerinti ese- ményeket országos szinten összegzi és elemzi, és amennyiben az szakmailag indokolt, koordinálja az intéz- kedéseket.

(10) Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdéséneka)pontja alapján a Központ, az MgSzH területi szerve, a kerületi hivatal elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. A közcélú igénybevételt az MgSzH terü- leti szerve rendeli el.

(11) Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésénekq)pontja szerinti nyilvántartást az FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet vezeti.

(12) Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján az elnök a Központ, az MgSzH területi szervei és a kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertetõ köz- leményt ad ki.

(13) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról ötmillió forint összeghatárig a kerületi hivatal, ötmillió forintot meghaladóan az MgSzH területi szerve dönt.”

8. §

A Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A kerületi fõállatorvost és a kerületi hivatal köz- tisztviselõjét a fõigazgató közigazgatási hatósági ügyben hozott döntés érdemére vonatkozóan nem utasíthatja.”

9. §

„(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a ma- gán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésa)pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szerv-

(15)

ként a Központot, az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.”

10. §

„(6) A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenõrzését az MgSzH területi szerve lát- ja el. A szomszédos ország területén mûködõ magyar nö- vény-egészségügyi határkirendeltség a mûködtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából az MgSzH terü- leti szerve helye szerinti, annak szervezeti egységét képe- zõ belföldi munkahelynek minõsül.”

11. §

„21. § (1) A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortör- vény)

a) 2. §-ának 17. és 18. pontjában, 5. §-ának (4) bekez- désében, 7. §-ának (5) bekezdésében foglaltak tekinteté- ben a Kormány növénytermesztési hatóságként a Köz- pontot,

b) 40. §-ának (1) bekezdésének d) pontjában, 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/A. §-ának (1) be- kezdésében, 43/B. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 43/D. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(2) A bortörvény 21. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (6) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekez- désében, 24/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ában, 29. §-ában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (4) bekezdésében, 48. §-ának (1) és (7) bekezdésében, valamint 51. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borá- szati hatóságként a Központot jelöli ki.

(3) A bortörvény 20. §-ának (1) bekezdésében, 24/A. §-ának (5) és (6) bekezdésében, 25. §-ának (3) be- kezdésében, 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 40. §-ának (5)–(7) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekez- désében, 44. §-ának (1)–(3) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(4) A bortörvény 48. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (2) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(5) A bortörvény 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány termõhelyi katasztert veze- tõ szervként a Központot jelöli ki.

(6) Az MgSzH területi szerveinek borászati hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét a7. számú mel- léklettartalmazza.”

12. §

„21. § (1) A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortör- vény)

a) 2. §-ának 8. pontjában, 8. §-ának (1) és (2) bekez- désében foglaltak tekintetében a Kormány növényter- mesztési hatóságként a Központot,

b) 40. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/A. §-ának (1) bekezdésében, 43/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/D. §-ának (4) be- kezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növényter- mesztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(2) A bortörvény 21. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (5), (7) és (10) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 24/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ában, 29. §-ában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésé- ben, 48. §-ának (1) bekezdésében, valamint 51. §-ának (4) bekezdésében, 51/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Közpon- tot jelöli ki.

(3) A bortörvény 20. §-ának (1) bekezdésében, 24/A. §-ának (6) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdésé- ben, 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 40. §-ának (5) és (7) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (1)–(3) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (5), (6) és (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.

(4) A bortörvény 48. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borá- szati hatóságként a MgSzH területi szervét jelöli ki.

(5) A bortörvény 3. §-ának (2), (3) és (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány termõhelyi katasztert vezetõ szervként a Központot jelöli ki.

(6) Az MgSzH területi szerveinek borászati hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét a7. számú mel- léklettartalmazza.”

13. §