TARTALOM
Oldal
I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK
22/2009. (V. 11.) KHEM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló
utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól ... 1515
HATÁROZATOK 56/2009. (V. 12.) AB határozat Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlésének a város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérõl, illetve annak módosításáról szóló rendeletei alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítésérõl... 1525
17/2009. (IV. 22.) ME határozat szakállamtitkárok kinevezésérõl ... 1532
IV. RÉSZ TURISZTIKA 2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynök- ségek... 1533
2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett lovas szolgáltatók ... 1533
2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek ... 1533
2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett, illetve végre- hajtható hivatalból történt törlések ... 1534
2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt ... 1534
2009. április 1. és 2009. április 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése vagyoni biztosíték köteles tevékenységi körrel történõ szûkítése miatt ... 1534
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határoza- tok 2009. április 1. és 2009. április 30. között... 1535
V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl ... 1536
A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a 2009. évi céltámogatásokról ... 1536
Ács Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1537
Bábolna Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1539
Balatonfûzfõ Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1543
Baranya Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1546
Báránd Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1548
Bekecs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1551
Békés Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1553
A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T I M I N I S Z T É R I U M H I V A T A L O S L A P J A
ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA
A tartalomjegyzék az 1514. oldalon folytatódik.
Bodajk Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1557
Bölcske Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1559
Budajenõ Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1562
Budapest Fõváros XIII. Kerület Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1564
Budapest Fõváros XIX. Kerület Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1566
Budapest Fõváros XXIII. Kerület Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1569
Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1572
Csabacsüd Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1575
Csongrád Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1578
Csonkahegyhát Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1581
Csörötnek Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1583
Döge Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1586
Ecser Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1589
Egyek Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1591
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1594
Füzesgyarmat Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1597
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1599
Herend Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1602
Kakucs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1605
Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1607
Körösladány Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1609
Kulcs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1612
Lábatlan Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1614
Madaras Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1617
Marcali Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1620
Méra Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1623
Mohács Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1625
Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1628
Nógrád Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1631
Nyergesújfalu Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1633
Pácin Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1636
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1639
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1642
Rinyaszentkirály Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1644
Sellye Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1647
Seregélyes Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1649
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1652
Szegvár Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1655
Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1658
Szigethalom Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1661
Szigetszentmárton Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1663
Tab Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1666
Tác Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1669
Tápiószõlõs Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1671
Tiszaföldvár Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1674
Tiszalök Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1677
Törökbálint Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1679
Tura Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1682
Üröm Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1685
Veszprém Megye Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1688
Vésztõ Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1690
Zagyvarékas Község Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 1693
Zirc Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója... 1695
VI. RÉSZ
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL
I. rész Jogszabályok
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 22/2009. (V. 11.) KHEM
rendelete
a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új
eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú melléklet 3. pontjában fog- lalt felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában meg- határozott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, vala- mint az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati mi- niszter véleményének kikérésével – a következõket rende- lem el:
A támogatás jellege 1. §
(1) E rendelet alapján vissza nem térítendõ támogatás igényelhetõ.
(2) E rendelet alapján nyújtott támogatás a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkal- mazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bi- zottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizott- sági rendelet) szerinti csekély összegû támogatásnak mi- nõsül.
(3) E rendelet alkalmazása során az államháztartás mû- ködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
Támogatás igénylésére jogosultak köre 2. §
(1) A települési önkormányzat (a továbbiakban: önkor- mányzat) a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kom- pok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszol-
gáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszer- zési támogatását az 1. melléklet szerinti formanyomtat- vány kitöltésével, továbbá az 1. mellékletben meghatáro- zott dokumentumok csatolásával igényelheti.
(2) Az az önkormányzat, amely az igénylést megelõzõ évben is részesült támogatásban, abban az esetben igé- nyelhet újabb támogatást, ha az elõzõ évben kapott támo- gatással határidõre hiánytalanul elszámolt.
A támogatható tevékenységek, támogatási kategóriák 3. §
(1) Támogatást a közforgalmú, közútpótló folyami ré- vek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására, kivételes eset- ben új eszközök beszerzésére lehet igényelni, ha a felso- roltakra vonatkozó mûszaki elõírások vagy a mûszaki álla- pot szükségessé teszi, és a felújítás utáni tartós használatuk biztosítva van.
(2) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvényben foglaltak alapján, mél- tánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén – különös tekintettel településrészek összekötteté- sének biztosításával megvalósuló napi munkába járásra – lehetõség van a mûködtetés támogatására is a bevétellel nem fedezett indokolt mûködtetési költségek kiegészíté- sével.
(3) Egy adott mûtárgyra, valamint egy átkelés mûködte- tési költségeinek kiegészítésére egy pályázati évben csak egy önkormányzat pályázhat.
Felújítási, fenntartási és új eszköz beszerzési támogatás 4. §
(1) A támogatás mértéke – ide nem értve a (2) bekezdés- ben meghatározott esetet – az elszámolható költségek leg- feljebb 70%-a lehet.
(2) Az igényelhetõ támogatás mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 80%-a lehet
a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szem- pontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegy- zékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellék- letében meghatározott települések, és
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében meg- határozott kistérségek (és az azokat alkotó települések) esetében.
Mûködtetési támogatás 5. §
(1) A mûködtetési támogatás nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülõ mûködtetési veszteség 80%-át.
(2) Mûködtetési támogatásra azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyeknél az átkelés nem ingyenes, és a komp-, illetve a révközlekedéshez fogyasztói árkiegészí- tést vesznek igénybe.
A támogatásra vonatkozó közös rendelkezések, a támogatás mértéke
6. §
(1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltéte- le, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az elõ- zõ kettõ pénzügyi évben, valamint a folyamatban lévõ pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támo- gatások összege nem haladja meg a 100 000 eurónak meg- felelõ forintösszeget.
(2) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaíté- lésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ kettõ pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
(3) A támogatást nyújtó az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti tájé- koztatást ad.
(4) Azonos elszámolható költségek tekintetében a cse- kély összegû támogatás nem halmozható más állami támo- gatással, ha az ilyen jellegû támogatáshalmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az e rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményei- re vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
7. §
Nem nyújtható támogatás azon önkormányzat részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támo- gatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben.
8. §
A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjá- tól számított tíz évig megõrizni.
9. §
A mûködtetési, felújítási és új eszköz beszerzési támo- gatások esetén csak a mûködtetéshez, a felújításhoz és az
új eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költsé- gek számolhatók el a számvitelrõl szóló 2000. évi C. tör- vény szerint.
10. §
(1) A támogatott beruházások tervezett költségének – az eredetileg jóváhagyott szakmai-mûszaki tartalom sérelme nélküli – növekedése a pályázót terheli.
(2) A pályázat benyújtását megelõzõen megkezdett beruházásokhoz e rendelet alapján nem igényelhetõ támo- gatás.
A támogatás igénylése 11. §
(1) A 2. § (1) bekezdése szerinti igényléshez minden esetben csatolni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság ille- tékes területi szervének jegyzõkönyvét, amely tartalmazza a tervezett beavatkozás mûszaki tartalmának szükséges- ségét.
(2) A támogatási kérelmet 2 példányban a Magyar Ál- lamkincstár (a továbbiakban: Kincstár) illetékes regionális igazgatósága részére (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani tárgyév május 29-éig. A pályázat benyújtásá- nak idõpontját a postára adás napját igazoló postai bélyeg- zõ dátuma jelenti.
(3) Az Igazgatóság a kérelem megérkezését követõen haladéktalanul ellenõrzi, hogy a kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek.
(4) Ha az önkormányzat a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az Igazgatóság az önkormányzatot a kérelem beérkezé- sétõl számított nyolc napon belül – legfeljebb nyolcnapos határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
(5) A kérelem egy példányát az ellenõrzést és a hiány- pótlást követõen az Igazgatóság legkésõbb tárgyév június 22-éig a közlekedésért felelõs miniszter által vezetett mi- nisztérium részére (a továbbiakban: minisztérium) továb- bítja.
(6) Az önkormányzat a kérelem benyújtásakor nyilatko- zik a tartós üzemeltetés fenntartásáról (minimum öt év), továbbá vállalja, hogy az adott felújításra kerülõ, valamint a beszerzett új eszközre – 2 millió forint feletti támogatás- nál – három év elidegenítési tilalom vonatkozik.
(7) Az átkelések tartós üzemeltetésének az minõsül, amikor az átkelés az idõszakos leállásoktól – a karbantar- tási munka idejétõl, a közlekedés biztonságát veszélyezte- tõ idõjárási körülményektõl, valamint a téli idõszaktól – eltekintve rendeltetésének megfelelõen napi rendszeres- séggel üzemel.
(8) Ha a támogatott eszköz elidegenítése a megadott ha- táridõ elõtt megtörténik, a támogatás összegét a Kincstár részére az elidegenítést követõ öt munkanapon belül vissza kell fizetni.
(9) Ha az önkormányzat a (7) bekezdésben meghatáro- zott tartós üzemeltetést nem teljesíti, erre vonatkozó nyi- latkozatát megszegi, akkor köteles az igényelt támogatást a Kincstár részére a minisztérium erre vonatkozó felhívá- sát követõ tíz munkanapon belül visszafizetni.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak alól felmentést kaphat azon önkormányzat, amely a tartós üzemeltetést egy mûködõ átkelés esetén meg kívánja szüntetni, azonban az átkelést egy másik, közlekedéspolitikailag indokolt, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó helyen fent kívánja tartani.
A mentesülés feltétele, hogy az önkormányzat a kérelmét a Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felé írásban jelezze, illetve a Bizottság javaslatára – az áthelyezést a köz- lekedésért felelõs miniszter engedélyezze.
(11) Kizárólag azon önkormányzatoknál lehet a támo- gatás alapjául a bruttó költségeket figyelembe venni, ame- lyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti levonási joggal nem rendelkez- nek. Ha az önkormányzat a támogatást – szerzõdés alap- ján – a beruházás lebonyolítását végzõ, a beruházással összefüggésben általános forgalmi adó levonására jogo- sult vállalkozónak továbbítja, a támogatásban a nettó mó- don számított költségeket kell figyelembe venni.
A támogatás iránti kérelem elbírálása 12. §
(1) A támogatási kérelmeket a Bizottság értékeli.
(2) A Bizottság tagjainak száma hat fõ, amelybõl egy fõt a közlekedésért felelõs miniszter, egy fõt a Közlekedésfej- lesztési Koordinációs Központ vezetõje, egy fõt a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, egy fõt az államház- tartásért felelõs miniszter jelöl ki, továbbá két fõt az orszá- gos érdek-képviseleti szervezetek delegálnak.
(3) A Bizottság mûködési feltételeit a minisztérium biz- tosítja.
(4) A Bizottság elnöke a közlekedésért felelõs miniszter által delegált tag.
(5) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén leg- alább négy tagja jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt sza- vazással hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök sza- vazata dönt.
13. §
A támogatási kérelmekrõl a Bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelõs miniszter tárgyév július 24-éig dönt.
14. §
(1) A beérkezõ támogatási igények és a rendelkezésre álló források figyelembevételével prioritást élveznek:
a) a vízi jármûveken (komp, hajó, révcsónak) vég- zendõ, a közlekedés biztonságát szolgáló javítások, felújí- tások, fejlesztések,
b) a közlekedési szolgáltatások színvonalának emelé- sét, valamint a közlekedés biztonságát szolgáló hajózási létesítmények javítása, korszerûsítése,
c) a közegészségügyi elõírásokat, esélyegyenlõségi in- tézkedéseket megfogalmazó jogszabályok elõírásait meg- valósító beruházások,
d) azoknak az átkeléseknek a felújítási kérelmei, ame- lyek kistérségi központok jobb elérhetõségét biztosítják, valamint azon települések igényei, ahol a munkába járás, iskolalátogatás, egészségügyi ellátás nyújtása, illetve igénybevétele más tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak igen nagy kerülõvel biztosítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott prioritások nem jelentenek sorrendiséget.
(3) A pályázatok elbírálásakor a Bizottság a javaslata kidolgozása során figyelembe veszi, hogy a rendelkezésre álló és oda ítélendõ összegbõl a pályázat adott tétele e ren- delet szabályai szerint megvalósítható és elszámolható-e.
15. §
A közlekedésért felelõs miniszter a megítélt támogatá- sokról, továbbá az elutasításról a kérelmet benyújtó önkor- mányzatokat tárgyév július 31-éig írásban értesíti. A köz- lekedésért felelõs miniszter a döntéseket közzéteszi a Ma- gyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesí- tõben, és kezdeményezi azok közzétételét a helyi önkor- mányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium honlapján.
A támogatás folyósítása 16. §
A támogatásban részesült önkormányzatok és a részük- re jóváhagyott támogatás összegének jegyzékét a közleke- désért felelõs miniszter utalványozás céljából tárgyév jú- lius 31-éig megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztériumnak. A megítélt támo- gatást a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalványozását követõen a Kincstár egy összegben, legkésõbb tárgyév augusztus 7-éig átutalja az önkormányzat számlájára.
A támogatás felhasználása 17. §
(1) A támogatást elnyert munkák az értesítés kézhezvé- tele után azonnal elkezdhetõek.
(2) A munkák megkezdésérõl az önkormányzat a mi- nisztériumot írásban értesíti.
A támogatás elszámolása 18. §
(1) A tárgyévi támogatás felhasználásának és elszámo- lásnak határideje a tárgyévet követõ év június 30-a.
(2) Ha a támogatásra az önkormányzat a tárgyévet köve- tõ évben is pályázatot kíván benyújtani, a tárgyévi támoga- tás felhasználásának és elszámolásának határideje a tárgy- évet követõ év február 28-a.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elszámolást két pél- dányban kell megküldeni az Igazgatósághoz. Az Igazgató- ság a pénzügyi felülvizsgálatot követõen az elszámolás egy példányát annak beérkezésétõl számított 20 napon be- lül a minisztérium részére megküldi.
(4) A felújítási támogatás elszámolásnak tartalmaznia kell a2. mellékletszerinti, kitöltött Elszámoló lapot (A).
(5) Az Elszámoló laphoz csatolni kell a kifizetett szám- lák másolatát vagy a számlahelyettesítõ bizonylatot oly módon, hogy azok a mûszaki tartalommal azonosíthatók legyenek, továbbá a kifizetést igazoló dokumentum máso- latát. A benyújtott számlamásolatok abban az esetben fo- gadhatók el, ha azokat az önkormányzat vagy az önkor- mányzattal szerzõdéses viszonyban álló üzemeltetõ nevé- re állították ki.
(6) Az Elszámoló laphoz csatolni kell a Nemzeti Közle- kedési Hatóság által a munka elvégzésérõl kiállított igazo- lást.
(7) A mûködtetési támogatás bizonylatokkal alátámasz- tottan a 2. melléklet szerinti Elszámoló lap (B) kitöltésével számolható el.
(8) Az önkormányzatnak a beruházást lebonyolító vállal- kozással kötött szerzõdést az elszámolás során csatolnia kell.
A támogatással megvalósított fenntartási és felújítási munka szakszerûségének, új eszközök beszerzésének,
valamint a mûködtetés ellenõrzése 19. §
A fenntartási és felújítási munkák szakszerûségét, új eszközök beszerzését, valamint a mûködtetést helyszíni el-
lenõrzés keretében, továbbá az elidegenítési tilalom betar- tását a közlekedésért felelõs miniszter, megbízottja vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság a kivitelezés során és an- nak befejeztével, illetve a mûködés során ellenõrzi, és ar- ról ellenõrzési jegyzõkönyvet vesz fel.
Az elszámolás szabályszerûségének ellenõrzése
20. §
Az Igazgatóság által a minisztériumhoz továbbított el- számolások szabályszerûségét a közlekedésért felelõs mi- niszter vagy megbízottja vizsgálja és dokumentálja annak beérkezését követõ 30 napon belül.
Mûszaki tartalommódosítás
21. §
(1) Különösen indokolt esetben, legkésõbb a tárgyév november 15-éig az Igazgatósághoz két példányban be- nyújtott kérelem alapján engedélyezhetõ a mûszaki tarta- lom módosítása. Az elbírálás feltétele az eredeti pályázati kiírásnak megfelelõ, az új mûszaki tartalomra vonatkozó dokumentáció és a mûszaki tartalom módosítás indoklásá- nak benyújtása. Az eredeti pályázathoz képest változatlan dokumentumokat újra nem kell benyújtani.
(2) Az Igazgatóság a mûszaki tartalommódosítási kére- lem megérkezését követõen haladéktalanul ellenõrzi, hogy a kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt követelmé- nyeknek.
(3) Ha az önkormányzat a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az Igazgatóság az önkormányzatot a kérelem beérkezé- sétõl számított nyolc napon belül – legfeljebb nyolcnapos határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
(4) A kérelem egy példányát az ellenõrzést és hiánypót- lást követõen az Igazgatóság öt napon belül a minisztérium felé továbbítja.
(5) A mûszaki tartalommódosítási kérelmekrõl a Bizott- ság javaslata alapján a közlekedésért felelõs miniszter tárgyév december 20-áig dönt. A minisztérium a kérelme- zõ önkormányzatokat a döntésrõl haladéktalanul írásban értesíti.
(6) Különösen indokoltnak számít a pályázat benyújtá- sakor még nem ismert szükséges beavatkozás elvégzésére irányuló mûszaki tartalommódosítás.
Záró rendelkezések 22. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmé- nyek, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 19/2008.
(V. 14.) GKM rendelet, rendelkezéseit a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szüksé-
ges parti létesítmények, kiszolgáló utak 2008. évi fenntar- tási, felújítási támogatásának elszámolására továbbra is al- kalmazni kell.
(3) E rendelet alapján döntés csekély összegû támogatá- sok tekintetében 2013. december 31-éig hozható.
(4) E rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de mini- mis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. de- cember 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5–10. o.) hatálya alá tartozó támogatást tar- talmaz.
Hónig Péters. k.,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
1. melléklet a 22/2009. (V. 11.) KHEM rendelethez
ADATLAP
a közforgalmú, közútpótló folyami kompok, révek és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási és új eszköz beszerzési támogatásához
1. Igénylõ önkormányzat (gesztor)
Neve: ...
Címe: ...
Telefon, fax: ...
KSH kódja: ...
2. Tulajdonos
Neve: ...
Címe: ...
Telefon, fax: ...
3. Üzemben tartó
Neve: ...
Címe: ...
Telefon, fax: ...
4. Az átkelés megnevezése
...
5. Az üzemeltetett úszólétesítmények nyilvántartási száma
...
...
...
...
6. Üzemeltetési engedély száma: ...
7. Átkelõhely helyrajzi száma: ...
8. Az igénylés célja
A) Úszólétesítmények felújítása (kompok, hajók, úszómûvek)
Indokolás: ...
...
...
B) Parti létesítmények felújítása (kiszolgáló révház, közmûvek, csörlõk stb.)
Indokolás: ...
...
...
C) Révlejáró, kiszolgáló út felújítása (az átkelés területén lévõ, a mûködtetéshez közvetlenül kapcsolódó révlejárók, jár- dák, lépcsõk, belsõ utak)
Indokolás: ...
...
...
D) Új eszköz beszerzése
Indokolás: ...
...
...
...
...
E)Mûködtetés
Indokolás: ...
...
...
...
9. Nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra jogosult szervezet, személy megnevezése, telefonszáma szakmai-mûszaki vonatkozásban:
...
pénzügyi vonatkozásban:
...
10. A költségek megoszlása (Ft)
Átkelés neve: ...
Feladat megnevezése Nettó összeg Áfa összege Bruttó összeg
1. Felújítás (kompok, hajók, révek) 2. **Felújítás (parti létesítmények, utak) 3. Új eszköz(ök) beszerzése
4. Felújítás és új eszköz beszerzésének költsége összesen (1+2+3)
Feladat megnevezése Nettó összeg Áfa összege Bruttó összeg
5. Igényelt támogatás aránya (%):
6. Igényelt támogatás összege:
ebbõl: – tárgybeli rendelet szerinti támogatás összege:
– egyéb támogatás összege:
7. Saját forrás összege (3–6) 11. Saját forrás megoszlása (Ft)
1. Önkormányzat képviselõ-testületi határozatában (költségvetési rendeletében) a beruházásra jóváhagyott saját forrás
2. Hitel
...
Saját forrás összesen 12. Mûködtetési támogatás igénylése (E Ft)
Sorszám
Tényleges és tervezett bevételek Tényleges és tervezett kiadások
Megnevezés Elõzõ évi tényl.
E Ft
Tárgyévi terv.
E Ft Megnevezés Elõzõ évi tényl.
E Ft
Tárgyévi terv.
E Ft
1. Jegyek, bérletek eladása
Üzemanyag- felhasználás 2. Fogyasztói
árkiegészítés
Energia (gáz, villany, fûtés), víz, csatorna stb.
3. Önkormányzati hozzájárulás
Bérek és közterhei 4. Mûködtetési
támogatás
Foglalkoztatással összefüggõ egyéb
5. Egyéb bevételek Egyéb kiadások
(engedélyek stb.)
6. Összesen: Összesen:
Igényelt mûködtetési támogatás összege: ... E Ft.
Az adatlapon szereplõ adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum: ..., ...
P. H.
...
polgármester
Az Adatlaphoz csatolandó dokumentumok
Csatoltam Nem
csatoltam Csatolandó dokumentum megnevezése
1. melléklet A tulajdonos és az önkormányzat közötti szerzõdés jegyzõ által hitelesített másolata*
2. melléklet A komp-, illetve a révátkelõhely üzemeltetési engedélyeztetésére vonatkozó hatósági határozat hiteles másolata (kivéve: újraindítás) 3. melléklet A komp-, illetve a révátkelõhely átnézeti helyszínrajza (M:1:10 000) 4. melléklet A területi fõépítész egyetértõ nyilatkozata**
5. melléklet A fejlesztési tevékenységgel érintett terület tulajdoni lapja (ha a terület nem az önkormányzat tulajdona, akkor mellékelni kell a tulajdonossal kötött területhasználatról szóló szerzõdést is)**
6. melléklet Földhivatali nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hitelesített másolata**
7. melléklet Jogerõs engedély (pl. építési engedély)***
8. melléklet Hajózási hatóságnak a felújításra vonatkozó jegyzõkönyve 9. melléklet Tervezett felújítás tételes költségkalkulációja
10. melléklet Képviselõ-testületi határozat, vagy polgármesteri nyilatkozat az önrész vállalásáról (Ft-ban és %-ban)****
11. melléklet Nyilatkozat a tartós üzemeltetés fenntartásáról, az elidegenítési tilalomról 12. melléklet Számításokkal alátámasztott üzemeltetési adatok (tárgyévet megelõzõ évi
viteldíjbevétel, üzemeltetés éves nettó ráfordítása, fogyasztói
árkiegészítés nagysága, kapott mûködtetési támogatás nagysága)*****
13. melléklet Új eszköz beszerzése esetén annak árajánlata
14. melléklet Ha a fejlesztés nem építési engedély köteles, akkor az önkormányzat erre vonatkozó nyilatkozata
15. melléklet A pályázati évben, valamint az azt megelõzõ két évben kapott csekély összegû támogatásról szóló nyilatkozat
16. melléklet Az önkormányzat nyilatkozata az ÁFA visszaigényelhetõségérõl Kérjük, hogy a négyzetekben jelölje X-jellel, hogy a mellékletet csatolta, illetve nem csatolta.
* Csak abban az esetben, ha a kompnak, révnek nem az önkormányzat a tulajdonosa
** Parti létesítmények, kiszolgáló utak felújítása, fejlesztése, építése esetén
*** Hatósági engedélyköteles tevékenység esetén
**** Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 83. §-ában foglaltak szerint a helyi önkormányzatok képviselõ-testü- letei felhatalmazhatják a polgármestert, hogy nyilatkozhasson a saját forrás biztosításáról
***** Csak mûködtetési támogatás igénylése esetén
Kérjük, hogy a dokumentumokat a táblázat szerinti mellékletek sorrendjében állítsa össze, jelölve az adott melléklet számát!
Ha az igazolást, engedélyt nem csatolta, de beszerzése folyamatban van, kérjük azt is feltüntetni.
Kelt: ..., 200. ... hó ... nap P. H.
...
(cégszerû aláírás)
2. melléklet a 22/2009. (V. 11.) KHEM rendelethez
A közforgalmú, közútpótló folyami kompok, révek és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási és új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének éves elszámolása
A. típusú ELSZÁMOLÓ LAP
a javítási, felújítási és új eszköz beszerzési támogatás elszámolásához
Település (gesztor) neve: ...
Átkelés helye: ...
Ft
1Elfogadott igény- lés adatai
1Számla szerinti adatok
Eltérés2
± ebbõl el nem szá-
molható
Támogatott költsége összesen
Támogatás összege Visszautalás:
Támogatott elemek szerinti megoszlása
Feladat megnevezése 1Elfogadott igénylés adatai Számla szerinti adatok
Eltérés2
± ebbõl el nem
számolható
mennyiség Ft mennyiség Ft mennyiség Ft Ft
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15)
B. típusú ELSZÁMOLÓ LAP
a mûködtetési költségek támogatásának elszámolásához
Település (gesztor) neve: ...
Átkelés helye: ...
E Ft
Sorszám
Bevételek Kiadások
megnevezés összege megnevezés összege
Összesen: Összesen:
Pénzügyi elszámolás dokumentumai
– pénzügyi összesítõ: db
– számlamásolat: db
– átutalási bizonylat*: db
– hajózási hatóság felülvizsgálati jegyzõkönyve: db
1 Támogatott tölti ki
2 Döntés alapján a közlekedésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium tölti ki
* Csak visszautalás esetén
P. H.
...
polgármester
Határozatok
Az Alkotmánybíróság 56/2009. (V. 12.) AB
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle- nességének megállapítására irányuló eljárásban meghozta a következõ
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécs Me- gyei Jogú Város Közgyûlésének
– a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervé- nek megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú ön- kormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2007.
(12. 28.) számú önkormányzati rendelete;
– a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervé- nek megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, vala- mint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) szá- mú rendelete módosításáról és egységes szövegérõl szóló 27/2006. (06. 30.) számú rendelete;
– a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervé- nek megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, vala- mint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) szá- mú rendelete és 27/2006. (06. 30.) számú rendelete módo- sításáról és egységes szövegérõl szóló 31/2006. (09. 30.) számú rendelete; és
– a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervé- nek megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú ren- deletének 2007. évi 4. számú módosításáról szóló 56/2007. (12. 28.) számú rendelete
alkotmányellenes, ezért e rendeleteket megsemmisíti.
A megsemmisített rendeletek 2009. december 31-én vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz- lönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I.
1. A Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetõje a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a)pontja alapján kezdeményezte Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabá- lyozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004.
(11. 26.) sz. önkormányzati rendelete (a továbbiakban:
Ör1.) módosításáról rendelkezõ 59/2007. (12. 28.) sz. ön-
kormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör2.) felülvizsgá- latát és teljes egészében történõ megsemmisítését.
A közigazgatási hivatal vezetõje az Ötv. 98. § (2) bekez- désében biztosított törvényességi ellenõrzési jogkörében eljárva felülvizsgálta az Ör2.-t és megállapította, hogy az törvénysértõ rendelkezéseket tartalmaz, ezért arra tör- vényességi észrevételt tett. A törvényességi észrevételt Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlése megtárgyalta, de az- zal nem értett egyet. Az egyet nem értõ közgyûlési határo- zat nyomán a hivatalvezetõ kezdeményezte az Alkotmány- bíróságnál az Ör2. megsemmisítését.
2. A hivatalvezetõ indítványa szerint az Ör2. több ok- ból is törvénysértõ.
2.1. Az Ör2. egyrészt ellentétes az épített környezet ala- kításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVII. törvény felhatalmazása alapján kiadott, az országos településren- dezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997.
(XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) több rendelkezésével. Az Ör2. az indítványozó szerint azért el- lentétes az OTÉK-kal, mert elfogadása elõtt az OTÉK 2. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérõen az önkormányzat nem készíttette el a 3. § (3) bekezdése és 4. § (5) bekezdése szerinti munkarészeket. Az Ör2. elfogadása elõtt ugyanis semmilyen alátámasztó szakági munkarész nem készült, még az Ör2. szabályozási tárgykörébe tartozó hírközlési alátámasztó munkarész sem. Az OTÉK kötelezõ rendelke- zéseivel való ellentét miatt az Ör2. az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
2.2. Az Ör2. mint módosító rendelet a város egész terü- letén lehetetlenné teszi „nagyhatósugarú katonai radar” el- helyezését azáltal, hogy a város valamennyi építési öveze- tére (zónájára) vonatkozó szabályozásba beillesztette a ,,nem helyezhetõ el nagyhatósugarú katonai radar” for- dulatot. A módosító rendelkezések egyedül az Ör1. 8. § (2) bekezdésében szabályozott „zavaró hatású ipari zónát”
nem érintették. A vonatkozó szabályok az indítványozó szerint azonban ebben a zónában sem engedik meg a radar elhelyezését, mert a tilalom hiánya ellenére ebben a kör- nyezetet erõsen zavaró gazdasági célú ipari építmények, védõtávolságot igénylõ mezõgazdasági majorok elhelye- zésére szolgáló zónában csak az Ör1.-ben felsorolt építmé- nyek [különlegesen veszélyes (pl. tûz-, robbanás-, fertõ- zésveszélyes), és bûzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények] helyezhetõk el. Ezzel az Ör2. tulajdonképpen egy országosan megengedett magatartást az egész illeté- kességi területére nézve megtiltott, hiszen az OTÉK 32. § (4) bekezdés 4. pontja valamennyi építési övezetben meg- engedi a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsá- gi építmények elhelyezését. Mivel az önkormányzat ren- delete magasabb szintû jogszabály által szabályozott és meghatározott feltételek mellett lehetõvé tett tevékenysé- get az önkormányzat egész illetékességi területére nézve megtiltott, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
2.3. A fentieken túlmenõen a hivatalvezetõ tör- vénysértõnek tartja az Ör2.-t azért is, mert megalkotásakor nem voltak figyelemmel az Étv. 7. § (1) bekezdésében meghatározottakra, mely szerint: „[a] településrendezés célja (...) az országos, a térségi, a települési és a jogos ma- gánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközé- sek feloldásának biztosítása”. A honvédelemrõl és a Ma- gyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továb- biakban: Hvt.) 1. § (1) bekezdése értelmében „a honvéde- lem nemzeti ügy”. Ezzel szoros kapcsolatban az Étv. 8. § (1) bekezdésg)pontja úgy rendelkezik, hogy a település- rendezés során figyelembe kell venni „a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit” is.
E rendelkezések alapján – a hivatalvezetõ megítélése sze- rint – az önkormányzat rendeletalkotási autonómiája kor- látozott. Az Ör2. megalkotásakor az ország honvédelmi érdekeire – mint az Étv. szerint kötelezõen figyelembe ve- endõ szempontokra – nem volt az önkormányzat figyelem- mel. Ezen túlmenõen felveti még a hivatalvezetõ a Magyar Köztársaságnak az Észak-Atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló 1999. évi I. törvény (a továbbiakban: NATOtv.) és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi kötelezettségek kérdését is. A NATOtv.-ben kihirdetett Észak-Atlanti Szerzõdés (a továbbiakban: Szerzõdés) szerint az abban részt vevõ felek kinyilvánítják, hogy „egyesítik az együttes védel- mük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erõfeszítéseket.” Ezzel összefüggésben a Magyar Köztár- saság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat egyértelmûen rögzíti a kollektív védelmi feladatokból eredõ kötelezett- ségeket. Ezek egyikeként a Magyar Köztársaságot kötele- zettségvállalás terheli három fix telepítési helyû, nagy ha- tótávolságú felderítõ radar megépítésére. Mindezek alap- ján a hivatalvezetõ úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat rendeletalkotási autonómiája csak arra terjedt volna ki, hogy a rendeletalkotást megelõzõ eljárásban megvizsgál- ja, Pécs város illetékességi területén melyik hely alkalmas a radar telepítésére. Ennek érdekében kellett volna elkészí- teni a hiányzó alátámasztó munkarészeket is. A radar tele- pítését lehetetlenné tevõ Ör2. elfogadásával azonban az önkormányzat a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõ- désbõl eredõ védelmi kötelezettségének teljesítését akadá- lyozza, ezáltal az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésébe is ütközik.
2.4. A hivatalvezetõ a továbbiakban utal arra, hogy az Ör2. nemzetközi szerzõdésbe, azaz a Szerzõdésbe is ütkö- zik. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör- vény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (3) bekezdése szerinti indítványozói jogosultság hiányában arra nézve terjesztett elõ indítványt, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból eljár- va vizsgálja meg, hogy az Ör2. ütközik-e nemzetközi szer- zõdésbe.
2.5. Az indítvány több, az Alkotmány 2. § (1) bekezdé- sébe foglalt jogállamiság részét képezõ jogbiztonsággal
összefüggõ érvet is tartalmaz. Egyrészt felveti, hogy az Ör2. megalkotása során az önkormányzat képviselõ-testü- lete visszaélt jogalkotói hatalmával, hiszen az Ör2. megal- kotásának egyedüli célja a radar telepítésének megakadá- lyozása volt, miközben az Étv. 7. § (1) bekezdése értelmé- ben a településrendezési tárgyú jogszabályoknak az ott fel- sorolt célokat kell szolgálniuk. A jogbiztonsággal össze- függõ második kérdésként az indítványozó felveti azt, hogy az Ör2.-ben használt „nagyhatósugarú katonai radar”
fogalom tartalma nem határozható meg pontosan, és azt az Ör2. sem definiálja. Ezzel megsérti az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB határozatában rögzített elvet, mely sze- rint a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, mely az állam és elsõsorban a jogalkotó kötelességévé te- szi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterüle- tei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködésüket tekintve kiszámíthatóak és elõreláthatóak le- gyenek a norma címzettjei számára; valamint a 26/1992.
(IV. 30.) AB határozatban rögzítetteket, melyek értelmé- ben a világos, érthetõ és megfelelõen értelmezhetõ norma- tartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követel- mény, a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szö- vege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismer- hetõ normatartalmat hordozzon. Harmadrészt felveti még az indítványozó az Ör2. hatálybalépésének a jogbizton- sággal ellentétes szabályozását, hiszen az Ör2. 11. §-a sze- rint rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkal- mazni kell. Ez azonban ellentétes az Étv. 60. § (8) bekez- désa)pontjába foglalt szabállyal, mely szerint az építés- ügyi hatóság a törvény hatálybalépésekor a folyamatban lévõ ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos jogsza- bályok szerint jár el. Végezetül az indítványozó az Ör2. alkotmányellenességének megállapítását és megsem- misítését azon az alapon is kéri, melynek lényege, hogy az Ör2. közjogilag érvénytelen. Az Ör2. ugyanis egy hatá- lyon kívül helyezett jogszabályt, az Ör1.-et módosítja.
A Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 16/2006. (05. 05.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör3.) ugyanis új Építési Szabályzatot ál- lapított meg. Az Ör3. 42. § (5) bekezdése pedig a kihirde- tése napjával hatályon kívül helyezte az Ör1.-et és az an- nak módosításáról korábban rendelkezõ 48/2005. (11. 29.) számú rendeletet (a továbbiakban: Örm.).
A hatályon kívül helyezett jogszabály módosítása az in- dítványozó hivatalvezetõ szerint az Alkotmány 2. § (1) be- kezdésébe ütközõ módon alkotmányellenes, és közjogilag érvénytelen. Megítélése szerint ezt a helyzetet nem változ- tatja meg az, hogy az Ör3.-mat néhány hét elteltével hatá- lyon kívül helyezte a Pécs Építési Szabályzatának és Sza- bályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004.
(11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendelete módosításáról és egy- séges szövegérõl szóló 27/2006. (06. 30.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör4.) 42. § (1) bekezdése. A hatályon kí- vül helyezõ jogszabályt utóbb hatályon kívül helyezõ újabb jogszabály elfogadása nem eredményezheti, hogy
a már hatályon kívül helyezett jogszabály hatálya feléled- ne. Tehát az Ör2. az Ör4. megalkotása ellenére hatályon kívül helyezett jogszabály módosítására irányul.
Ezért a fenti indokok alapján indítványozza a hivatalve- zetõ az Ör2. egésze alkotmányellenességének megállapí- tását és megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokrati- kus jogállam.”
„40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerzõdésbõl ere- dõ kollektív védelmi feladatok ellátása.”
„44/A. § (1) A helyi képviselõtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálha- tó felül,”
„44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”
2. Az Étv. hivatkozott rendelkezései:
„2. § E törvény alkalmazásában:
8. Építmény:építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendelte- tésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fo- kára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan hely- hez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltozta- tásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerû és biztonságos használatához, mû- ködéséhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetõ mûszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és mûtárgy gyûjtõfogalma).
(...)
15. Mûtárgy: mindazon építmény, ami nem minõsül épületnek és épület funkciót jellemzõen nem tartalmaz (pl.
út, híd, torony, távközlés, mûsorszórás mûszaki létesítmé- nyei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mûszaki alkotások).”
„7. § (1) A településrendezés célja a települések terü- let-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kiala- kítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos ma- gánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközé- sek feloldásának biztosítása, valamint az erõforrások kí- méletes hasznosításának elõsegítése.”
„8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkezõ változások az érintett lakosság életkörülményeiben, érték- rendjében és szociális helyzetében hátrányos következmé- nyekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a te- rületek a közérdeknek megfelelõ felhasználását a jogos
magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:
(...)
g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófa- védelem érdekeit,”
„13. § (3) A szabályozási terv – amennyiben ké- szül – a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.”
3. A Hvt. rendelkezése:
„1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.”
4. Az OTÉK hivatkozott rendelkezései:
„2. § (1) A területek felhasználásának, a telkek alakítá- sának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e ren- deletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (te- lepülésszerkezeti és szabályozási terv), illetõleg helyi épí- tési szabályzatban kell meghatározni.
(6) A településrendezési eszközök módosítása során a 3.
és a 4. §-ban elõírtakat a módosítás jellegének megfelelõen kell alkalmazni.”
„3. § (3) A településszerkezeti terv kötelezõ alátámasztó szakági munkarésze:
1. a tájrendezési,
2. a környezetalakítási (a külön jogszabály szerinti környezeti értékelésnek is megfelelõ tartalommal), 3. a közlekedési (az országos közutak és a helyi fõ-
és gyûjtõutak hálózata, csomópontjai és kereszt- metszetei),
4. a közmûvesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), és
5. a hírközlési (távközlés, mûsorszórás), javaslat.
6. a területrendezési terv(ek) és a településszerkeze- ti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számí- tás).
(4) A településszerkezeti terv egyéb alátámasztó szak- ági munkarészeit a település sajátos helyi adottságai hatá- rozzák meg.”
„4. § (1) A szabályozási tervben, a helyi építési szabály- zatban kell meghatározni, megállapítani az Étv. 12. §-ának (5) bekezdésében és 13. §-ának (2) bekezdésében elõírta- kat. A területfelhasználási egységeket az e rendelet rendel- kezéseinek megfelelõen építési övezetekre, illetõleg öve- zetekre kell tagolni.
(...)
(5) A szabályozási terv kötelezõ alátámasztó szakági munkarésze:
a) amennyiben azok a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel,
b) amennyiben azok nem a településszerkezeti tervvel együtt készülnek,
1. a településszerkezeti tervet megelõzõen készülõk esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munka- részek,
2. a településszerkezeti tervet követõen készülõk esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaré- szek közül csak az eltelt idõszakra és a terv által megkövetelt részletezettségre figyelemmel szük- séges alátámasztó munkarészek,
(6) A szabályozási terv egyéb alátámasztó szakági mun- karészei a 3. § (4) bekezdése szerinti munkarészek.”
5. Az Ör2. rendelkezései:
„1. § A rendelet 6. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki:
»(4) Lakózónákon belül nem helyezhetõ el nagyhatósu- garú katonai radar.«
2. § A rendelet 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egé- szül ki:
»(3) Vegyes zónákon belül nem helyezhetõ el nagyható- sugarú katonai radar.«
3. § A rendelet 8. §-a a következõ [sic!] (1) bekezdése a következõd)ponttal egészül ki:
»d) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónákon be- lül nem helyezhetõ el nagyhatósugarú katonai radar.«
4. § A rendelet 8. §-a a következõ [sic!] (3) bekezdése a következõc)ponttal egészül ki:
»c) Egyéb ipari zónán belül nem helyezhetõ el nagyha- tósugarú katonai radar.«
5. § A rendelet 9. §-a a következõ (8) bekezdéssel egé- szül ki:
»(8) Különleges zónákon belül nem helyezhetõ el nagy- hatósugarú katonai radar.«
6. § A rendelet 10. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki:
»(4) Közlekedési zónákon belül nem helyezhetõ el nagyhatósugarú katonai radar.«
7. § A rendelet 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egé- szül ki:
»(8) Közpark zónán belül nem helyezhetõ el nagyható- sugarú katonai radar.«
8. § A rendelet 12. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki:
»(4) Erdõ zónákon belül nem helyezhetõ el nagyhatósu- garú katonai radar.«
9. § A rendelet 13. §-a a következõ (5) bekezdéssel egé- szül ki:
»(5) Mezõgazdasági zónákon belül nem helyezhetõ el nagyhatósugarú katonai radar.«
10. § A rendelet 15. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
»(3) Vízgazdálkodási zónákon belül nem helyezhetõ el nagyhatósugarú katonai radar.«
Záró rendelkezések
11. § E rendelet 2008. január 15-én lép hatályba. Ren- delkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság elõször az Ör2. megalkotásá- val összefüggõ, alapvetõen a jogszabály közjogi érvényte- lenségére hivatkozó formai alkotmányellenesség kérdését vizsgálta meg. Az indítványokban felvetett formai alkot- mányellenességgel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatban a következõk sze- rint összegezte álláspontját: „Az Alkotmánybíróság töret- len gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is vizsgálja és dönt a formai hibás tör- vényhozási eljárás alkotmányosságáról. Az Alkotmánybí- róság már a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kifejtette:
A jogállamiság és a jogbiztonság elvébõl fakadnak az eljá- rási garanciák. (...) Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály (...). (ABH 1992, 77, 85.) Az Alkotmánybíróság több határozatában részletesen foglalkozott a közjogi érvényesség eseteivel.
A 29/1997. (IV. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy a formai hibás törvényhozási eljárás – megfelelõ indítvány alapján – a jövõben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történõ visszamenõleges hatályú megsemmisítésére.
(ABH 1997, 122.) A határozat indokolása szerint [a] meg- semmisítés alapja a közjogi érvénytelenség, amely a nor- ma formai alkotmányellenességének egyik változata.
(ABH 1997, 122, 128.) Az 52/1997. (X. 14.) AB határozat rendelkezõ részében az Alkotmánybíróság megismételte azt a korábbi határozatában foglalt tételt, melynek meg- felelõen a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmány- sértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthe- tõségét. (ABH 1997, 331, 332.) Az indokolás pedig újfent megállapította, hogy a súlyos eljárási szabálytalanság köz- jogi érvénytelenséget idéz elõ. Az Alkotmánybíróság a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában – a hivatkozott ha- tározatokra utalva – leszögezte, hogy a törvényalkotási fo- lyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény ér- vényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl leve- zethetõ jogállami követelménye. (ABH 1999, 325, 349.)”
ABH 2003, 676, 683–684.
2. A jelen eljárásban az Alkotmánybíróságnak azt a kérdést kellett elsõként megválaszolnia, hogy érvénye- sen alkotható-e olyan rendelet, mely egy, már korábban hatályon kívül helyezett rendeletet módosít. Ezzel össze- függésben arra is válaszolnia kellett, hogy a hatályon kívül helyezõ rendelet (Ör3.) késõbbi hatályon kívül helyezése (Ör4.) kihatott-e a hatályon kívül helyezett rendeletre, és ha igen, miként.
2.1. Az indítványozó által is említett 1437/B/1995. AB határozatban az Alkotmánybíróság leszögezte „hogy egy hatályon kívül helyezõ norma alkotmányellenességének a megállapítása önmagában nem vezet a hatályon kívül he- lyezéssel érintett rendelkezések hatályának automatikus
»feléledéséhez«, az Alkotmánybíróságnak viszont vala-
mely jogszabály »újbóli hatályba helyezésére« hatásköre nincs, mert ez a jogalkotó kompetenciájába tartozik.”
[ABH 1998, 616, 618–619.; megerõsítette: 90/2007.
(XI. 14.) AB határozat, ABH 2007, 750, 766.] Az említett határozatok arra utalnak, hogy az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre egy, már hatályon kívül helyezett jog- szabály újbóli hatályba léptetésére, a jogalkotónak ugyan- akkor megvan (meg lehet) ez a hatásköre. A jelen esetben az érintett rendeletek átvizsgálása alapján egyértelmûen megállapítható volt, hogy az Ör1.-et az Ör3. 42. § (5) be- kezdése, a hatálybalépése napjával (azaz 2006. május 15-ével) hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helye- zés kiterjedt az Ör1. módosításáról korábban rendelkezõ Örm.-re is. Az Ör3. Pécs Megyei Jogú Város új Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét állapította meg. Nem módosító rendeletként került megalkotásra. Ez a rendelet azonban csak nagyon rövid ideig volt hatályban, mert azt az Ör4. hatályon kívül helyezte. Az Ör4. címe és preambu- luma azt a látszatot kelti, mintha az a korábban már hatá- lyát vesztett Ör1. és Örm. módosításokkal egységes szer- kezetbe foglalt szövege, vagyis úgynevezett inkorporáló jogszabály lenne. Az Ör4. elõírásai azonban az Ör3. szabá- lyaihoz képest jelentenek módosítást, ahhoz képest hoz- nak újabb vagy más rendelkezéseket, az inkorporáló jog- szabály-módosítási megoldás miatt azonban az Ör4. lé- nyegében új rendeletnek tekintendõ. Ezt támasztja alá az Ör3. egészének az Ör4. általi hatályon kívül helyezése. Az Ör4. sehol, egyetlen rendelkezésében nem tesz említést ar- ról, hogy a már hatályon kívül helyezett Ör1.-et. vagy Örm.-et ismételten hatályba kívánja léptetni. Ehhez képest az Ör4. 42. § (1) és (2) bekezdései rögzítik, hogy az Ör1.-et és az Örm.-et milyen korábbi (visszamenõleges) idõpon- toktól kell alkalmazni.
2.2. A kérdéses rendeletek hatályba léptetõ és hatályon kívül helyezõ rendelkezéseinek áttekintése alapján az Al- kotmánybíróság megállapította, hogy az Ör1. és az Örm.
2006. június 30. (az Ör4. hatálybalépése napja) óta nem hatályos jogszabályok. E nem hatályos jogszabályok mó- dosításáról rendelkezik az indítványban támadott Ör2. Az Alkotmánybíróság tisztában van vele, hogy „[a] jogszabá- lyok módosítása a jog természetes és szükségszerû eszkö- ze. A jogalanyok számára kedvezõbb vagy kedvezõtle- nebb tartalmú új rendelkezések megállapítása nélkül ugyanis a jog társadalmi rendeltetését – a változó életvi- szonyok szabályozását – nem tudná betölteni.”
(553/B/1994. AB határozat ABH 1997, 773, 784.) Ennek alapján önmagában nem kifogásolható az, hogy az Ör2. a korábbiaknál hátrányosabb szabályokat tartalmaz, de elsõdleges alkotmányossági kérdést vet fel az, hogy az új rendelkezések megalkotása a jogbiztonság alkotmányos követelményével összhangban történt-e.
2.3. Az Alkotmánybíróság számos határozatában meg- erõsítette már az indítványozó által is említett 9/1992.
(I. 30.) AB határozatában rögzített elvet, mely szerint
a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, mely az állam és elsõsorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködé- süket tekintve kiszámíthatóak és elõreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. (ABH 1992, 59, 65.) A 8/2003. (III. 14.) AB határozat rendelkezõ része pedig al- kotmányos követelményként rögzítette az alábbiakat: „Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megál- lapítja, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmá- nyos elvének megfelelõen kerülhet sor. A jogbiztonság el- ve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszerû rendben történjék, a módosítások egyértelmûen követhe- tõek és áttekinthetõek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára.” (ABH 2003, 74.) Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében „[a]z Alkotmánybí- róság határozata mindenkire nézve kötelezõ.” Az Alkot- mánybíróság határozatának rendelkezõ részében megálla- pított alkotmányos követelmény az érintett jogalanyok (adott esetben a jogalkotó szervek) számára kötelezõen követendõ magatartási szabály. A 8/2003. (III. 14.) AB ha- tározat indokolása tovább részletezte a rendelkezõ részben megfogalmazottakat. „A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás azonban nem eredményezheti a jogszabályok követhetetlen és áttekinthetetlen módon történõ változtatásának gyakorlatát. Ez utóbbi különösen akkor valósul meg, ha a jogszabályok módosítását – ha- tálybalépésüket megelõzõen – ismét módosítják. A jogsza- bályok áttekinthetetlen, követhetetlen változtatása mind a jogalkalmazókat, mind a jogalanyokat jogbizonytalan- ságban tartja, s ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság al- kotmányos elvének lényegi tartalmával. A jogbiztonság alkotmányos elve ugyanis azt is megköveteli, hogy a jog- alkotás, így a módosító jogszabályok hatálybalépése is ésszerû rendben történjen, valamint egyértelmûen követ- hetõ és áttekinthetõ legyen. A jogalkotás alkotmányos jog- állami követelménye többet jelent tehát, mint a jogalkotás- sal kapcsolatos formális eljárási szabályok betartása. (...) A hatályos jog megismerhetõségének bizonytalansága pe- dig megnehezíti, ellehetetlenítheti a jogalanyok jogainak érvényesítését, valamint kötelezettségeik teljesítését, s ez már a jogbiztonság alkotmányos követelményét sértheti.
Alapvetõ alkotmányos követelmény tehát, hogy a jogalko- tás, ennek részeként a jogszabályok módosítása, az új ren- delkezések hatálybalépése követhetõ legyen mind a jogal- kotók és a jogalkalmazók, mind a jogalanyok számára.”
(ABH 2003, 74, 86–87.)
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. megalkotása ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekez- dése alapján, annak értelmezésére megalkotott alkotmá- nyos követelménnyel, mivel hatályon kívül helyezett jog- szabály módosításáról rendelkezik. Ezzel a jogbiztonságot
