• Nem Talált Eredményt

ezt a kutatóhelyet a földszinten, az Akadémia utcai szárnyban alakították ki

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ezt a kutatóhelyet a földszinten, az Akadémia utcai szárnyban alakították ki"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

32 motio 17 Dessewffy Emil elnök levele a Magyar Tudományos Akadémiának, Sz[ent] Mihály, 1865. május 20.

2 fol. autográf, toll, papír, 290 × 229 mm

MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, RAL 964/1865

Az adakozásnak a társadalom egészére kiterjedő jellegénél meg kell említeni az uralkodó felajánlását is, bár az már lényegében az építkezés lezajlása után érkezett. 1865 májusában az elnök dessewffy ugyanis arról értesítette levélben a tagokat, hogy Ferenc József (1830–1916) magánpénztárából 15  000 forintot adományozott az Akadémia palotája építésére. (Egyébként dessewffy maga járta ki ezt a hozzájárulást a császárnál, fáradságosan.1) Az összeg egy része egy „kísérleti vegyi műhely czélszerű felszerelé- sére” volt fordítható; ezt a kutatóhelyet a földszinten, az Akadémia utcai szárnyban alakították ki. A berendezés egy része – egy, a pforzheimi Ignaz Mürle mechanikus által gyártott gőzapparátus – 1866 elején érkezett meg 386 porosz tallér értékben.2

1 dessewffy Emil az Akadémia pénztárának, Pest, 1865. szeptember 4. MTA KIK KRKGy, K 1274/3d, Számlák, nyugták 1865, 331.

2 MTA KIK KRKGy, K 1274/3e, Számlák, nyugták 1866, 25, 39.

M. B.

motio 18 Telekcsere-szerződés a Dunagőzhajózási Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia között a telkek helyszínrajzával, 1860.

augusztus 31. és szeptember 14.

6 fol. német kézirat, illetve kézirajz, toll, tus, tempera, akvarell, papír, 342 × 202 mm, a helyszínrajz, 355 × 470 mm MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, K 1272/2–1

dessewffy Emil elnök kérésére Pest város vezetősége 1860 márciusá- ban kijelölte – és részben ingyen átengedte – azt a telket, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia palotája felépülhet. A mai Széchenyi, Akadémia és Arany János utcák hatá- rolta telek adásvételi szerződését 1860. május 12-én kötötte meg Pest városa és a Tudós Társaság. dessewffy már a telek megvétele előtt csaknem egy hónappal, az április 18-án tartott igazgatótanácsi ülésen felvetette, hogy a telket ki kellene cserélni a dunagőzhajózási Társaság szomszé- dos, a Franz Josefs Platz-cal határos telkével. A cseréről szóló szerződés meglehetősen hamar, 1860. augusz- tus 31-én megszületett; az Akadémia tulajdonjogát még az év decembe- rében bejegyezték a telekkönyvbe.

A szerződést az Akadémia részéről az építési bizottság tagjai – gróf dessewffy Emil elnök, báró Eötvös József alelnök, gróf Károlyi György igazgatótanácsi tag ( motio 20.1–7) – írták alá, a dunagőzhajózási Társaság igazgatósága részéről pedig Johann Simon von Sina (1804–1869) elnök és Wodianer Mór (1810–1885) kiren- delt császári és királyi biztos voltak az aláírók.1

1 Kemény 2015: 40–42.

U. B.–M. B.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Wesselényi Kornélia báró Trautenberg neje: Keglevich gróf Wüczek gróf Schaumburg.. bárónő Frigyes Mária

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

lárd pártállás lehet, sírba viszi vala a nemzetet. Mig életszivóssága, melylyel majd áldozattal támogatja az őt fentartó hatalmat, majd magát is feláldozza,

igénybe a kegyúri kötelességeket. Mindazonáltal Isten segítségével és a nemes lelkű Gróf Károlyi György határtalan áldozatkészségével az 1841. évi karácsonyi

czia bel esprit hatása... Távol van tőlem, liogy mindenben igazat adjak Dessewffy felfogásának, mert pl. ha neki csak „olykor-olykor“ tetszik is Goethe, azért

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem