PROFECTUS IN
LITTERIS IX.
Előadások
a 14, debreceni
állam’ és jogtudományi doktorandusz-konferencián
2017. június 2,
Szerkesztette
P. Szabó Béla, Zaccaria Márton Leó, Árva Zsuzsanna
D e b r e c e n , 2 0 1 8
D ebreceni E gyetem M arton Géza
Á llam - és Jo gtud o m án yi D oktori Isko la Vezető: Szabadfalvi Jó z se f
Program vezető: Szabó B éla
A kötet
az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja: keretében került kiadásra
Bontóién*: U dttm -ari Kft.
I S S N 2062-1469
© a s^erzyk, 2017
j4 kézirat leírv a :
2017. jú liu s 15.
A kiadásban közreműködött:
L ÍC IU M -A rt
Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft.
Felelős vezető: Újvári Béla Felelős szerkesztő: Szabó Tünde
FALVÖLGYI EN1KÓ 225
G uarantres Xgreements in tbe A rra o f Banking
PÉTERVÁJU MÁTÉ 233
A járáso k polgári k ialak ításét befolyásoló tényezők a% 187Ö: X L JI. te. végrehaj
tása során
Pu sk á s Ág n e s 24 i
A transzpaáonális megállapodások hatékonyságát befolyásoló ttnyezpk
SAH1N, CAGLAR 249
C.ompanies in different mles: Can tkey he tnated as consumers?
Sütó Bian k a Eszter 257
A gazdálkodó szervezetek in tő in e k felelősségi aspektusai
Szabó Zsan e tt 267
A lopás tényállásának szabályozási története, és gyakorlati relevanáái
Szabó Zsó fia 275
A nyilvánosság tájékoztatása a bírósági eljárásokról, a z áj büntetőeljárásról szóló törvény tükrében
szendrói Anna 283
A munkavállalók személyiségi jogainak védelme a munkaügyi perijén
Sz ilag yi Dán ie l 289
Szabad mozgás és egyenlő bánásmód: a más tagállamokból és harmadik orszá
gokból érkezp hallgatók helyzete
Tarkó Izabel Ágnes 297
Körny ezeti éde/mi szempontok énknyesülése a közbeszerzési el/árásokbari
Virág Ed it 311
büntetőjogifelelősség a felszám olási eljárásban — Csődhűncselekmény
Vir á g Ed it 3 1 9
A vállalkozói felelősség szabályai
A járások polgári kialakítását befolyásoló tényezők az 1870: X L II* * te. végrehajtása során"
A közigazgatás polgári átszervezése
Az 1848. évi forradalmat követően létrejövő áprilisi törvények a polgári állam alapját képező közjogi keretek megteremtését célozták. Az államszervezet ki’
alakításakor az országgyűlésre és a kormányra vonatkozó rendelkezések komo
lyabb viták nélkül megszülettek, azonban a közigazgatási törvények megalkotás sa igencsak problémásnak mutatkozott. Az ország vezetését ellátó politikai erők nem tudták eldönteni, hogy' mely alapelvek mentén építsék fel a polgan Ma
gyarország közigazgatási szervezetét. A vármegyék különös jelentőségét adta»
hogy a magyar történeti alkotmány egyik lényeges eleméről, a magyar függet
lenség védbástyájáról kellett rendelkezniük a törvényhozóknak, amelvet a ma
gyar államiság alapkövének tekintettek.1 A megegyezés hiánya cs a ráirányuló tokozott érdeklődés miatt az áprilisi törvények csak ideiglenesen intézkedtek a vármegyék további működéséről, és a jövendő törvényhozás feladatául szabták az erre vonatkozó törvények megalkotását.2 A városok 1848-ban részletesebb, de S7inrén keretjellegű szabályozást nyertek az 1848. évi XXI11. törvényben.'
’ Sítúrái Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola —Témavezető! L>r. Varga Norbert PhD egyetemi docens
"A kutatási az EFOP-3.6.2- 16-2017-00007 azonosító számú, Ag^ mteíltgens, fenntartható és inklu- p' társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalm i, technológiai. tttmiációs hatosatok, a foglalkozatásban és t égtáiis gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az kurúpai Szodilis Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.
'EíHKY István, A magyar helyhatósági önkormánynál. Vármegyék és kogségrk. A vármegyék L, Buda
pest, 69.
* SlípTA István, A% thő polgári k on pármegyetörvény (/ 848:X l ¡.te.), Szeged, I992, 3; R.USZOLY József, szabad k irá ly i város tön ényhatósága, ¡872-/ 944, Szeged, 2004, 7.
’Antal Tamás, A kógtgagga/ás és a bíráskodás újjásgentgésf Dthrrombtit f8 6 7-hm ~ RAD1CS Kál- min (sícrk.), A J Jajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XX\ NE., Debrecen. 2001, A Mxntm népképviseleti közgyűlés ( í 8 4 8 A 8 6 7 ): ag ¡8 4 8 : X X III. tv. tégnhajtiisa Dtbrtttnben, Acta liuvcrsitatis Szegerfiensis; Acta juridica et politica (2005/1), 8; KAjtAr István, Atagyar varost
*b>má>t)~atf,k (¡8 4 8 -1 9 / 8 ), Budapest, 1992, 47-68; VARGA Norbert, A kóygaggatási reform rs a a p á tit ka ns portya Debrecenbe ti és Szegeden (¡8 7 0 -/ 8 7 2 ), Debreceni Szemle (2007/4), 4*6,
234 PKTI^RVArj
A forradalom leverése lehetetlenné tette a magyar polgári közigazgatás zását, amelyet a neoabszolutizmus időszakában az osztrák kormányzat birodalmi közigazgatása helyettesített/ Ennek következtében az
megkötött kiegyezésig nem született új törvény az 1848-ban ideiglenes^
szánt rendelkezések helyett. A kiegyezés létrejöttével Magy arország visszm^
te közjogi önállóságát, így a magyar kormányzatnak ismételten lehetőség n,^
az 1848-ban megszakadt: polgári átalakulás befejezésére. Egyértelmű volt, ho^r az ú) magyar kormány egyik legfontosabb feladata az új polgári
szabályozó törvény országgyűlési elfogadtatása." Az országot vezető Deák-pár viszont felismerte, hogy a törvény körüli feszültség és a kompromisszum hu
nva továbbra is terheli a magy ar politikai e lite t'' Emiatt, valamint a hatalma- visszanyerő országgyűlésre háruló rengeteg feladat miatt, csak 18^0-ben szüle
tett meg a közigazgatási szervezet alapjául szolgáló törvény.
Az 1870. évi XLII. tc-et úgy alkorta meg a törvényhozó, hogy' a koráb
biakban a magy ar közigazgatást jellemző nagyfokú autonómiát a vármegyét megőrizhessék." Emiatt a törvényszöveg tartózkodott a részletekbe menő bályozástól és inkább csak a kiépítendő szervezet kereteit kívánta megwabn;
Ennek megfelelően a közigazgatás legalsó szintjéről csupán egyetlen szakai erejéig rendelkezett, amely ben meghatározták a szolgabíró feladatait és a köz igazgatási szervezetben elfoglalt helyét, de a hivatali felépítésről és a járások beosztásának kérdéséről már a köztörvényhatóságok döntöttek. Ennek oki, hogyh a rendi korszakban meglévő nagyfokú vármegyei autonómiát a közigazga
tás szervezet kialakításának helyi szintre telepítésével vélték fenntarthatónak Ennek az elképzelésnek a megvalósítására született meg az 1870. évi XLII, n 91. §-a, amely a vegyes és átmeneti rendelkezések között található, A törvény hatóságok közgyűléseit a főispánok vagy a polgármesterek elnökletével múkü-
4 Csizmadia Andor, A m agyar kô% jgaigptàs fejlődése a .Vf 77/, spdpadéól a taníesrendsztr ¡éspdt^
Huiiapcst, 1976, 101,
5 /SL PPAN F, Tibor, A h elyi ön k orm á n yá éit titfasqtT vepése 1871 f 7 2 -b tn , Sí áradok (1980/2), 2V
STIFT A István, f ármegfB rtformkameptiák 1870. AU1, ír. képinselóhásj Ottójában, Allant « tsyz gatás (1985/10), 910-911.
b V \Rtt \ Norbert, A polgári k ú ^ ig iitatás kiépítése felé tett lépések, a düutippiUt idő{púkéiban - RaDIO téálmán (szetk.), A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXYUL, Debrecen, 2006,2E 231,
SAJU-ÓS Béla, Köippii^piitiis és haiulompohtikti a dimhpnws rendőrében^ Budapest, 19~6,13—ló.
4 STÎPTA István, Parlamenti viták a területi ëttkôrm ànypatrôl (1870-1886) = Mf.ZL.Y Bam (vtA Hatalommegosztás és jogállam iság, B udapest, 1998, 87.
: Magyar Nemzeti T^evéltir O rszágos L evéltára B clü gym in iszériu m i iratok C/Általános tni** - továbbiakban: M NL BM ) K150 117, 17803/1871, C sanád várm egye a köretkerfkÉppff ^ galmazta meg az általuk készített tervezet b evezető jéb en : >yM ugn n torvény, m h n ek td b ü ö ’7*®’
e epri lelkesíti, már határozott kör vonalakat sptíbűtt elénk7 '
^ jjf$sok polgári kutliikttássi 235
j f> küldöttségek létrehozására kötelezte, amelyeknek az áralakuláshoz kapcso
lódé tervezeteket kellett elkészíteniük. Ezek közül jelen tanulmány a rörvénvha- (óságnk azolgabíróí párásokra osztásáról szóló küldöttségi munkálatokat vizsgál*
amelyeket az országos választókerületek figyelembevételével kellett megal
kotniuk a megyei törvényhatóságoknak a törvény szerint.
A városi és a területi törvényhatóságok eltérő közigazgatási szervezettel rendelkeztek, így azok küldöttségeinek a saját közigazgatási szervezetűkhöz fcyiíikább illeszkedő tervezeteket kellett elkészíteniük.1 Ezekről a tervezetekről után a közgyűlés határozott, majd a küldöttség és a közgyűlés közös munkájá
ból létrejött javaslatokat felterjesztették a belügyminiszternek megerősítés cél
jából.1 A kormányzat a belügyminisztériumi megerősítéssel kívánta biztosítani u egységes és a törvény rendelkezéseinek megfelelő közigazgatási szervezet létrejöttét.1'
A törvény végrehajtásának megkezdésére azonban csak egy évvel ké
sőbb került sor. A belügyminiszter 18"M. május 15-én adta ki 12183, számú leiratát, amelyben arra utasította a köz törvény hat óságok főispánjait, hogy június 15-cig hívják össze vármegyéjük közgyűlését a közigazgatás újjászervezéséről szóló tervezetek elkészítését végző küldöttségek megalakítására, A belügyim- msittcri leirat nem tartalmazott részletes utasítást csupán a következő alapelve
ket fogalmazta meg a köztörvényhatóságok számára: „részemről csak azpn remény- ntk adok kifejezést, m iszerint a m egye közönsége áthatva az átalakulás e nagy müvének fontosságától, a m egye ren delésére nézye oly tervezetet fo g kidolgozni, és jóváhagyás légett
boltim mielőbb felterjeszteni, m ely a gyors, és j ó administratió biztosítása mellett, az ország iiietőleg az adózó polgárok fin a n ciá lis érdekei megóvása iránti jogosult kívánalomnak is mtgdtknd:*1* 18
18 V.utCiA Norbert, A közigazgatást reformok Debrecen és Szegyd szabad királyi városokban (1870*
- HOMOKI-NAGY Mária (szerk.), Mezővárosaink jogé/etr a században. Sí eged, 2111U, 119-120; Uö., z I kaztörxétiyhaióság létrehozásának elSzjninyti c,\ 1870:XUL te alapján Debrecen rza~
Wkirátyi ¡árosban, Colkga (2002/2), 60; RUSZOLY József, A népképmeká önkormányzat sif&á mtmibtz (f84$-fg7f)t Szeged. 19H2, 55-61.
STÎPTA István, Inté^tfétrftörténeti adalékok az ÍS 7 0 :X IJl. te, tégrrha/tásához =■ TÓTH Károly '«rk.}, l.m íékkonyv Dr. C seh i tin in egyetemi tanár születésének 70, és oktató/ munkásságának 2$.
nprdutófára. Szeged, 1992, 482^*83,
■ P.tpp I ,ás/l( i, s^z ön kormány zpáság rázjatos áttekintése, különös tekintette t a bosszú ¡9. százzá alkot-
m'btyvt nffgfddása/ra. De iurisprudentia et iure publico (2012/1-2), 3.
Mapír Nemzeti levéltár Csongrád Megyei Levéltára Cuftád Vármegye Bizottmányának 187], iv.13, 252.b. 35.d.
A járások területi beosztása a törvényhatóságok szervezési munkál*, tatban
236 PKTKRVÁRr
A vármegyék autonómiáját sértetlenül hagyva igyekezett a bdugyminisztea^
a felterjesztett tervezetek jóváhagyásával operálva a lehetőségekhez képest cp?.
séges járási rendszert létrehozni. Ezt az általam feldolgozott mintegy IH tor.
vényhatóság szervezési munkálataival kívánom illusztrálni. Ez olyan nagysáp]
minta, amely elegendő ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket lehessen le
vonni az 1870, évi X í.ll. törvény nyomán kialakított járási rendszerre.1 É^t.
me$ megjegyezni, hogy a szervezési munkálatok színvonala igen egyenetlen.
Némelyek részletes indoklást is tartalmaztak a kötelező terv ezeteken kívül, mié mások, különösen, ha a belügyminiszter már az első változatot megerötitettt, csupán a törvény által megkövetelt elemekre hagyatkoztak.
A szolgabíró illetékességi területének megnevezésére a törvény a járb fogalmat használta.ln Az 1870. évi XÍ.IÍ. törvény rendelkezése szerint a tör
vényhatóságoknak a területeik szolga bírói járásokra osztását az országos válasz
tókerületek figyelembevételével kellett elvégeznie. Az országos választókerüie- teket az országgyűlési követeknek népképviselet alapján való megválasztásáról szóló 1848. évi V. törvény hozta létre. 6 Az 5. 5 B) pontja alapján az országgyű
lés meghatározta, hogy az egyes megyék, szabad kerületek és városok vidék«
mcnnvi képviselőt választhatnak. A konkrét választókerületek területének meg
határozására pedig a területi önkormányzatok váltak jogosulttá.
A vármegyék és a szabad kerületek esetén a választókerületek meghatá
rozásánál a saját jogon képviselőt küldő városokat nem kellett a népcsségszám- ba számítani. A törvény előkészítése folyamán a kerületi ülésen vita tárgyát képezte, hogyr átlagban hány lakos legy en jogosult egy képviselőt választani. Az eredeti tervezet azt javasolta, hogy 30 000 főre jusson egy képviselő, Andrássv Gyula Zemplén vármegyei képviselő ezt kívánta 40 000 re módosítani, decit 14
14 MNL BM K150 117, és I lié csomó, A feldolgozott szervezési munkálatok: Arad vármepc.
Aranyosszrllt, Birs vármegye* Békés vármegye, Csuiád vármegye, Csongrád vármegye. Doboki vármegye, FeJsp-FcHér vármegye, Fejér vármegye, Fogaras vidék, lírás só vármegye; Nag^- kindai kerület, Pozsony vármegye, Sáros vármegye, Szabolcs vármegye, Szcpcs varmegye.
Trencsén vármegye, Zala vármegye.
,s Bu m /. Ferenc, A Magyar Jkotyga^gatdti tonrnyt/tdamány kJgikÖrtyvr a tönrnybotpr Ugitjúbh átfái
.i~frrt}f Budapest, 18 6, 12ÍÍ; FíúSL'S György, A m agyar jn g kétykim yiv: tí i rg)fb Wtfgfi/utr/rfaUrk igntxrthf^aikatm agya, Budapest, IHHO, 64.
14 RUSZÜLY József, A btnpi választási s/ttritátika htgdettí (Í3 4 8 1869) — TÓTH Kirnly íszcrL . Studta in /jonorrm Rtérrft Horváth jfpfHügrHdrit, Szeged, 1986, 219,
237
e|vttenék, így az országgyűlési vita során is az átlagosan 3U 000 fős választóké
in ak kerültek elfogadásra.-
Az országos választókerületek igazodási pontként való megválasztásá
nak az volt az oka, hogy a járásbíróságok területi illetékességét ekkor még nem határozták meg, így irányadóul csak az országos választókerületeket határozhat- tjmegaz országgyűlés.1' Rzzel a törvényhatóságok egy irányszámot kaptak arra pézve, hogy hány szolga bírói járást alakítsanak kL
Bars vármegye a járási felosztás indoklásiban rámutatott azokra az
okokra, amelyek a törvényhozót arra késztethették, hogy a válasz tó kerületek figyelembevételéről rendelkezzen a törvényben. Két okot jelöltek meg; 1.
jmennvire lehetséges fl közigazgatási, törvénykezési, pénzügyi és országos vá- iísitókerületek essenek egybe, 2. a szervezési munkálatokat megelőzően a lírá
sok száma a nagy kiterjedésű megyékben kevesebb volt* mint, amennyit a né-
ptsségszám miatt megkívánt volna a célszerű közigazgatás. Fmiart a törvény
hozó az országos választókerületek figyelembevételének kötelezettségével nyúj
tott zsinórmértéket ezen vármegyék számára. A véleményei javaslat Bihar, Te
rhes és Toron tál vármegyét említette példaképpen,1 "J
A vizsgált tervezeteket áttekintve megállapítható, hogy a tönénvható- ságok jelentős része figyelmen kívül hagyta az országos választókerületi beosz
tást. A 18 vizsgák vármegye közül csupán Fejér, Szcpes és Csanád vármegye vette a járási beosztás alapjául az országos választókerületeket.2" Rzzel szemben Sáros, Krassó, Trencsén, Bars, Békés, Pozsony és Szabolcs vármegye visszauta-
siturta azr az ehhez fűzött indoklásában.21 Különös* hogy ha nem is egy szigorú*
an vett törvényi kötelezettséget utasítottak ezzel vissza a törvényhatóságok, de óokoemányzad autonómiájuknál fogva a törvényhozó rendelkezéseivel szem
behelyezkedtek ebben az esetben.
Az országos választókerületeket a beosztásuk alapjául elfogadó tör
vényhatóságok esetében is csak Szepes vármegye alakírott hat szolgabírói járást i hit országos választókerületének megfelelően.“ Fejér vármegy e az ót orszá
gos választókerületből hat járást hozott létre, mivel a bfxiaiki kerület területe és
^ járásúk p o lg á ri k ia la k ítá sa
ÍISZOLY József, ors^iggyúlési népkfpi’tieirt btvt^fíést J848: I ft. Itfnpöttr).
? FAZEKAS Csaba (szerit.), V tirsu d tilam tö rféfítti tútm im ónyvk* Miskolc, 199G, 291-293.
RLSZor.V József, ( n/fft kxpvistló-ráltisyíáwk. 3 íc^arorj^^m: tS69-f874 ; 1R48. át í ' ts kífh^it iin //, tütvéttyák k tk , gyuk aríaht k arm únybatáság ts htfyhatósjgt IrirftJn form -
2/í., Szeged, 2í)l3, 29.
^ B M KI 50 117. 28287/1871.
'WL0M KI 50 117, 17803/1871.: 17808/1871.; 21797/1871.
A|M- HM K I50 117. 20826/1871.; 22226/1871,; 28525/IfT i.i 28287/IS^K; 21161/lH 'l;
A| HMK15ÍJ 118, 26616/1871.; 28391/1871.
’ «NLBM KISt) 117. 21797/1871,
238 PÉTEUVA*! NUtí
népessége a kétszerese vt>Jt a többi választókerületnek, így abból két szolgabíröi járást állítottak fel-23 Csanád vármegye pedig két választókerületét csupán a beosztás alapjának tekintve, a vármegyében négy járást létrehozva kér-két járási hozott Jetre belőlük,"l
Az országos választókerületek figyelmen kívül hagyását jellemzően két indokkal igazolták a vármegyék:
1, A vármegye területébe több szabad királyi város ékelődik be, amelyek az 1870. évi XL1L törvény értelmében köztörvényhatóságokká alaka
rak, így a vármegyei törvén) hatóságtól függetlenné váltak. Emiatt ; vármegye területén belül önálló területtel rendelkeztek, így nem lehetrr a járásba beosztani, míg a Jakosságszáma és a területe az országos vá
lás ztókerületbe beszámított;2'
2. Az országos választókerületek felosztása nem a közigazgatás igényemet megfelelően történt. A közigazgatás gyakoribb érintkezést igényel, míg a választókerületekre csupán három évente egy cselekmény esetén van szükség, ezen a választókerületek meghatározásánál csupán az egyenlő Jakosságszám elérése volt a céL26
Az országos választókerületek helyett a vármegyék tekintélyes része a járásbírósági beosztáshoz igyekezett igazítani a kialakítandó járásokat. A tön vény megszületésekor még a járásbíróságok illetékességi területének meghatá
rozása hiányzott, így annak figyelembevételét nem tehette törvényi kötelezett seggé a jogalkotó. A járásbíróságokra vonatkozó szabályozás csupán az első folyamod ás ú királyi törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szóló 1871. évi XXXII. törvénnyel került megalkotásra." A törvény a járásbíróságok illetékességi területének és székhelyének megállapítását az igazságügyi miniszté
riumra bízta. A törvény elfogadása egybeesett a közigazgatási tervezetek elké
szítésének időszakával.2* * * * * A kormány 1871. július 10-én kelt rendeletével hatá
rozta meg a járásbíróságok és a törvényszékek székhelyeit29
* MNL BM KI50 117. 17808/1871.
14 MNL BM K I50 117. 17803/1871.
» MNL BM K I50 117. 20826/1871-Sáms várm egye; M N L BM K I50 118 26616/1 TI- Pozsony vármegye.
* MNL BM KI 50 117. 28525/1871-Trencsén varmegye; 22226/1871-K raS» vármegtí.
28287/1871 -Hars vármegye.
- BALOGH Judit, M^zaikek a Herettyá/ijfü/fii Királyt Jtirásbéróság történetéitől (ÍS72-J949) — Ml'CrVE RI-PÁÍJ:I;1 Zoltán (siterk-), A jogszolgáltatás története Rerettyóájfnluban ^ Debrecen, 201 ”, 46-48.
3 MÁI ! if Gábor, A magyar burásod iga^ságs^tiígálíatűsi sgenvgei kialakulása, l867~1E~tS, 1982,153-155.
29 39- A királyi minis te rium rendeleté első folyamodásu k irályi rönéttysgékrk és járási*****
székhelyeinek tnegűllapitősa tárgyában — Magyarországi rend eletek tára. V. é v f, Pest, 1871.
A vizsgált törvényhatóságok öt tervezetében is felmerült a járásbíróság!
beosztáshoz való igazodás, viszont csupán kettő járási beosztása egyezett meg a alsóbb szintű törvénykezési szervezettel Pozsony vármegye a járásbírósági beosztással megegyező alsótoké közigazgatási szervezetet hozott létre azzal az indoklással, hogy ezzel sok költségtől és időveszteségtől óvják meg a lakossá
gi, valamint a törvénykezés és közigazgatás újonnan való elválasztása miatt az iisúbb népréregek meg nem tudják elkülönítem az igazságszolgáltatási és köz- igazgatnsi feladatokat, ezért is előnyös, ha a két szervezetrendszer beosztása azonos.*1 Békés vármegyében szintén a járásbíróságok illetékességi területéhez igazították a vármegye járási beosztását.'1 Trencsén vármegye szintén a járásbí
róságukhoz kívánta igazítani a szolgabírák illetékességi területét, de az általuk tervezett 9 járásbíróság helyett az igazságügyminiszter csak nyolcat hozott létre
a vármegye területén. A szerv ezési munkálatok során emiatt megmaradtak az általuk tervezett 9 járásnál az alsófokú közigazgatás létrehozásánál-’’ Krassó vármegye viszont azt emelte ki indoklásában* hogy nem kívánta figyelembe venni a járásbírósági székhelyeket, mivel a kormányzat az általuk javasolt hat alsófoku törvénykezési székhelyet elutasította, így meghiúsult a választókerüle
tek, járásbíróságok és szolgabírói járások területének egybeesése,” Szabolcs vármegyének ezzel szemben azzal a problémával kellett szembesülnie, hngy közsegemek jelentős részét a határain kívül eső járásbírósághoz sorolták be, így erre □ koncepcióra nem támaszkodhattak.14
i ütésük p o lg á ri tdalakJté& g 239
Összegzés
Az 1870. évi X U I. te. megalkotásának célja hiába volt a közigazgatás modem kor elveinek megfelelő reformja, a járások kialakításakor a vármegyei küldöttsé
gei és közgyűlések a térvezetek tanúsága szerint nem tudták azt a legfontosabb vezétióelvet érvényesíteni, hogy a 19* század elválásai szerint biztosítsák az államszervezet egyes feladatait megvalósító helyi szervek illetékességi területé
nek az egybeesését." A leggyakoribb hivatkozási alap a tervezetekben a szolga
bírni illetékességi területek kialakítása kapcsán ugyanis nem a választókerületi vagy íi járásbírósági területbetisztas figy elembevétele, hanem a vármegye föld-
■ MNLBM KI 50 117. 26616/1871,
■AíNLBM KI50 117. 21161/1871.
“MNLBM KI50 117. 28525/1871.
MNL BM K 15U 117. 22226/1871.
kMNL BM KI 50 118. 28391/1871.
Ki t M Emil, KS^tgoZgattiii tóTvénytM&máxj kórtytv ausztriai htraáiilmt torvéwyboqásjtítn tiUata tyjxt, htf&nos U h n ttttilM agyarország *, I ,, Pest, 1854, 21-22.
240
rajzi fekvést, a közlekedési nehézségek és a különböző Termeszen akadályok Ezzel magyarázta a kialakított beosztást a 18-ból 13 törvényhatóság/ i járások területét évszázadok óta meghatározó szempontok is akceptálhatok, különösen, hogy a járásbíróságok szervezésénél is figyelembe kellett venniük azokat a bírósági szervezet létrehozóinak, A törvényhatóságok azonban nem tudták a vármegyék területének rendezetlensége okán a járásbíróságok járási
nak és a közigazgatás járásainak azonosságát biztosítani. A képet ugyanis ár maija, hogv a tervezetek elkészítőinek lehetőségei korlátozottak voltak amuk köszönhetően, hogy a vármegyék területének korrekcióját a törvény elfogadá
sának idején elmulasztotta az országgyűlés, ' így az egyenlőtlen középszinté területi beosztás miatt igencsak nehézkes volt egységes elvek alapján felépíteni a járási szervezetet.
PHTFttVÁRj MnTf
* MNL BM K15Q 117. Arad vármegye; 2M71 /1871-A ran yo siét; 2828“ 1S“1- Bar> vármegye; 21 16I/18~1 -Békés vármegye; 17303/1871-Csanad vármegye; 21068/1871- Csongrád vinnegye; 212"2/1 K~ ] - Dubw)ka vármegye; 22l >26 /18™ 1 - Felső- Fehér virmö^ c.
22226/1871-Kra$só vármegye; 20826/18“ 1-Sáros vármegye; 21 "9"'/lH“ ll-Szepes iürntc£\t.
MNL BM K150 118. MNL BM K150 llfi. 24696/18" 1 Nagykik indái kerület: 28391 13"! ■ Szabolcs vármegye.
CstiMEGl Károly. Bíróság s^ m * *^eí ÍL J ogtudományj Szemle (1869/3), 101,
* Varga Norbert, A kötförvrtrjbatés^ Um*xy (f$70;X L JL te j ittrgöttt, Debreceni jogi Mühdv (2Ö0~/4), http:// frww.dchrcc cn ij< >gi muhcly.hu/ arc hi vurn /4_2W_/ a_k< íztorvcn vhatoSM? J « veny_íetre|t>rte/; Hl'.SICZ Aurél, I ffjtlftrvítdf^rsi íorchtkitjk A/a^iírerr^áíöJi.L (j*
si^abúh&X.ás asptkjHsJbói, Budapest, 1973, 1 15.
