1 0 0 i r o d a l o m . '
'" . Á következő fejezetek azután -részletesen tárgyalják a magyarországi oláhok népoktatását, középfokú és szakiskolai intézményeiket lés kezdeményezé- süket a felsőoktatás terén. Mindén egyes iskolafajról szólva ismerteti (legtöbb- ször szószerinti szövegben) a törvénynek az illető iskolafajra vonatkozó ren- delkezéseit, statisztikai adatokkal. illusztrálja e rendelkezések végrehajtásának kihatásait, nem mulasztva el rámutatni arra, hogy mily távolság volt a tör- vény rideg szava és a gyakorlati megvalósítás közt. Főleg ez utóbbi tekintet- ben tanulságos az az egymás mellé állítás, amellyel az utolsó fejezetben a szerző párhuzamot von a mi „erőszakosan magyarosító"' kultúrpolitikánk és az összeomlás utáni oláh kisebbségi iskolázás közt s amely világosan szemlélteti, hogy mely oldalon lehet — nem ideológiai, hanem valóságos elnyomásról beszélni.
A szerző az eredeti forrásokon (képviselőházi irományok, statisztikai köz- lemények, jegyzőkönyvek, értesítők, évkönyvek, hírlapi cikkek stb.) . kívül a tárgyra vonatkozó magyar és oláh irodalomból is szép anyagot dolgozott fel.
Sajnálatos, hogy a levéltári, még kiadatlan anyagra csak helyenként támaszko- dik és módszeres hiba, hogy — főleg oláhnyelvű irodalmi utalásait — sokszor másodkézből veszi, bár e tekintetben talán mentségéül szolgálhát, hogy olyan forrásokat idéz, amelyek nálunk aligha találhatók meg.
Ezért a téma korántsem tekinthető még kimerítettnek - vagy.éppen be- fejezettnek. A munka érdeme nem is annyira a részletes forrástanulmány, mint inkább a már ismert részleteknek összefoglalása és áttekinthető, rendszeres feldolgozása. Ezt a feladatot azonban a szerző igen jól végezte el: mindenütt meg tudja fogni a lényegeset, sikerülten jellemzi az egyes fejlődési mozzana- tokat és az iskoláért folyó küzdelem fordulatait, s- külön említést érdemel 6zép és eleven előadásmódja. Értekezésének megírásával hasznos munkát végzett, de kár, hogy a szöveg töméntelen sajtóhibája, csökkenti a munka használható-
ságát. P-s-.
Yicsay Lajos: Óratervek a magyar történelem tanításához. Szeged, 1935.
A Gyakorlati Pedagógia kiadása. (N. 8-r., LX • lap +. 8 tábla + L V I - lap + 5 tábla.)- Ára 10'80 P.
A polgári iskolai tanárképző főiskola gyakorló pöigári iskolája már régi budai székhelyén, egyszerűen helyzeti energiájánál fogva felküzdötte magát a polgári iskolai gyakorlati pedagógia vezető fórumává. Még sikeresebben kialakult a gyakorló iskolának ez a szerepe' Szegeden, honnan az egyes -tan- tárgyaknak immár 10 kötetet kitevő módszeres vezérkönyvei révén és az iskola kiadványaként megjelenő folyóirat, A Cselekvés Iskolája útján a taní- tás művészetének nagy lendülete sugárzik szét az egész ország polgári isko- láiba. Odajár most már a mentől tökéletesebb tanításnak, a cselekedtető okta- tásnak munkájára nézve okulni, tudásban gyarapodni a. magyar polgári iskolai tanárság nagy gárdája, s az iskola népszerűvé vált módszeres értekezletein szí- vesen vesznek részt nemcsak az újabb nemzedékek, hanem a státus idősebb tagjai is. Az iskola 6zerepe-teljes mértékben hasonlítható a.Kármán Mórtól megala-
i r o d a l o m . 1 0 1
pított s munkatársaitól. nággjÁ ~es nevezetessé. tett/budapesti mintagimnáziúni egykori jelentőségéhez. '., . .. . .
' . Vicsay. Lajosnak, egyik; szegedi állami polgári.'.iskola tanárának előttünk' levő módszeres kísérlete: történelmi óratervgyüjteményé is bizonyára á szegedi gyakorló polgári iskola hatásának sugárkévéjéből veszi eredetét., örvendetes- nek tartjuk e jelenséget s üdvözöljük e kezdeményt, annál, is inkább, mert a gyakorló- iskola módszeres kézikönyveinek sorában, úgyis nélkülözzük mind-
eddig a' történet tanítására vonatkozó kötetet.. . . . ' " • • Vicsay munkájának tulajdonképeni tartalma a két évre terjedő polgári
iskolai magyar történelemtanítás anyagának' különféle segítő táblázatokkal kísérti 60—60" óratervben való feldolgozása. Hogy a tanárt, .különösen a gyakorlati pályán először megindúlót a. történettanításra alkalmas lelki han- gulatba és készségbe bévezesse, rövidén, de jól1 összefoglalt gondolatokat nyújt, a történettanítás céljára,, módszerére, formális fokozataira, a rendszerbefog- lalásra és begyakorlásra vonatkozólag. Tanácsokat és utasításokat ád a tanulók öntevékenységének, cselekedtetésének és . a szemléltetésnek alkalmazására- nézve.
Az ismétlésekre .és az összefoglalásokra vonatkozó gondolatok fejezik be e kis didaktikai, vademecumot, mely után — a használhatóság előmozdítása végett nem összefűzött könyv, formájában, hanem egyes- önálló" lapokon — a gondosan összeállított ératervek következnek.
Reméljük és óhajtjuk, hogy ez ératervek használata' a gyakorlatban valóban 'eredményessé fogja tenni a polgári iskolái történeti "oktatást s nem fogja elmechanizálni az ezzel a kiadvánnyal majdan-élni óhajtó tanárok kezé- ben a magyar történelemnek egyéni színezetű ée. elevenségre,. lendületre, lele- ményességre, önállóságra kötelezett tanítását. gy. á.
Vives J. Lajos válogatott neveléstudományi müvei. Fordította, bevezetéssel és .jegyzetekkel ellátta Péter János. Kézdivásárhely, 1935: (LXIV+422 1.)'
Ara 10 P.
Ez a terjedelmes mű az elszakított erdélyi magyarság élni akarásának és élni tudásának komoly bizonysága. Mint a szerző az előszavában említi, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület már a háború. előtt tervbe vette Vives - pedagógiai müveinek a Pedagógiai Könyvtárban való kiadását, dé a- háború,, majd annak szomorú következményei megakadályozták" a terv meg- valósítását s ezért a fordító a 6aját költségén jelentette még a könyvet.
Az V—LXIV. lapon; a fordító ismerteti Vives életét, működését. Ebből látható, hogy a legkiválóbbaknak elismert humanisták mily; nagyra értékelték"
Vivest mind tudománya," mind pedig, stílusa 'szempontjából. De nemcsak a kortársak szemében volt tekintélye, hanem a XIX.,..sőt a XX. század peda- gógusai is érdemesnek tartották arra, hogy műveivel foglalkozzanak.-így német nyelven négy különböző'kiadásban jelentek meg pedagógiai munkái: : •'.-'
A:köhyvnek főrésze a De diseiplinis libri-XX második részének (De tra-, dendis diseiplinis) fordítása. Ehhez járulnak még: A tudós életmódja és "erkölcsi alapelvei, A keresztény nő'nevelése, Bevezetés a bölcseségbe; Tanterv. Mont-i
