A belső vándorlások nemzetközi statisztikája

.-...n-n-u-u-u-n-n-a..o...-.—o-uo.-..-uccu-uuonnnu-cna...-...n.no-.-n-nau-oa-u-n-nn-no-n-u-o.

dunno-no

a 'TERÚLET És NÉPESSÉG .

ill—ili!

oov.o--o-n.o-nnn-onnan.-...cno-o-cnuu-nono-ooo...u-uo-n-nnoone-IIU-II-l-nnoon..iúo.iíií-ouuoco-

A belső vándorlások nemzetközi statisztikája!)

La statistigne internationale des migrations intézieures?)

Résztme'. Lors des recensements de la popu—

lation, la plupart des États mode'rnes s'informent,

en deliors de l'armée de naissanee, de la commune nataleaussi de leurs llabitants. Il est regrettable aue, dans beaucoup de pays, on nlexploite pas sti/I'isamment les

naissanee;

données concernant le lieu de pourtant, ces données sont les plus miyrations intéríeu- res, De nos jours, [importance des miyrations in- térieures sziircroít de plus en plus en partie du fait du développement des villes, de lyaugmentation de la population industrielle, et non en dernier lieu de ce fait aue, depuis la guerre, l'émigration vers l'Amé—

riaue a extraordinairement propres a l'observation des

baissé. Le mouve- ment de migration intérieure prend donc (lepuis la guerre mondiale des proportions extraordinaires.

Les éléments aut, a l'inte'rieur des frontieres nationales, se déplacent pour s'établir en dehors de leur commune udlorigine étant dlune composition bien différente de ceux aui r'estent dans le lieu natal, ce mouvement migratoire apporte des changements aussi inte'ressants au'importants dans la répartition de'inograpliiaue des liabitants des diverses regions. Ce nlest pas seulement la science statistiau'e aui peut en tirer des enseignements in- téressants, il importe aussi aux: pays au'ils se rendent compte de leurs conditions a cet égard.

En Hongrie, dés 1880, des statistiaues fort détaillées furent dressées sur les migmtions inté—

rieures. Depuis 1910, on y dépouílle par commu- nes les renseignements sur les liabitants nés ou non dans la localite'. Ces données sont combine'es avec la religion et la langue afin auton puisse observer la mesure de la transformation aui slopére dans la composition de la population des diverses communes et villes.

maternelle,

Lauteur présente sous ce rapport auelaues exemples. Examinant toutes les données fournies par les recensements de la population des États européens sur les migrations intérieures, it établit autil g a M pays dont les données peuvent étre com—

parees sur des bases .anailognes. Ilenseignement de ces données montre aue les migrations inte'rieures sont tres considérables dans la plupart des pays, 'et au'elles prennent sans cesse une nouvelle ampleur.

Il n'est pas sans intérét de constater —— dest un fait général --- (lue dans les migrations intérieures, les femmes prennent une

plus large part gue les hommes; on

peut Pexpliauer par la fréauence des mariages entre habitants de eommunes voisines, ou, dans la plupart des cas, la femme suit son inari dans le lieu of; it habite. Malheureusement, les données de ce genre font défaut justement pour les plus importants États européens, Il serait

complete

done desirable au'on rapport les statistiaues de ces sens notamment aue les données sur les personnes ne'es dans la localité et sur celles ain' n'y sont pas nées soient détaillées, a part, suivant Page, I'e'tat matrimonial et la profession, et lá ou les conditions spéciales des pays respectifs le

sous ce pays, en ce

motivent, suivant la religion et la langue maternelle aussi. La science démographiaue gagnerait beaucoup par llintensification de la statistiaue des migrations intéríeures.

I. A belső vándorlások statisztikájának módszere és nehézségei általában.

A statisztika, amennyire eszközei meg- engedik, az embernek azt az ősi ösztönót

is, amely a Vá—ndorlá—sakban nyilatkozik

meg, igyekszik számaival megvilágítani. A Vándorlz'isoknak két l'őiránya van: az egyik az országok határát átlépő vándormozga- tom, a másik pedig egy—egy ország területén belül végbemenő lakóhely-változtatás. Az állam szempontji'iból mindene-setre az előbbi a fontosabb, mert hiszen ez a Vándormoz-

galom aszerint, hogy nagyobb mértékben kifelé vagy befelé irányul, a lakosság sza—

mát befolyásolja nogatív vagy pozitív i'ány—

ban. A másik mozgalom nem változtat az ország lakosságának számán, lényeges vál- toztatásokat okozhat azonban az ország egyes v—idwékweinek nemcsak a nyers népes—

ségi számán, hanem annak de'mograliai összetételén is.

Az ország határát átlépő vándormoz—giil—

mat éppen annál a nagy fontosságánál fogva, amelyet az ország lakosságának

1) A berlini Nemzetközi Népességtudományi Kongresszuson tartott előadás. —— Conférence faite a Berlin, au Congre's international démographiaue.

49

8. szám.

tényleges számára gyakorol, a statisztika már régebben és alaposabban megfigyelte, mint a belső vándormoz—gralmlat. Nolha meto- di'kailag éppen a [külső vándormozgalmat nehezebb pontosan megfigyelni, mint a belső vándorlásokat, mert az utóbbiban résztvevő emberek az országban vannak és így a statisztika xkeze könnyebben eléri őket.

A külső vándormozgal—om tekintetében a legtöbb állam Csak arra szorítkozik, hogy megállapítja az egyes népszámlálások kö—

zötti időszakban a tényleges és természetes szaporodás közti lkülöntbözetet. Ha tényle- ges szaporodás nagyo—bb, akkor az ország—

nak arra az időszakra bevándorlási több—

lete van, ha a tenmeszetes szaporodás na- gyobb. akkor az illető ország az illető idő—

sz.alkrban deficittel, vagyis kivándorlási több- lettel zárta le népes-edési mérleg-ét. A nép- számlálások közti időszakban "is megkísér—

lik az államok a ki— és bevándorlás nagysá—

gának :megrözítlesét tőbb—kevesebb szeren- csével, mert hiszen a legtökéletesebb sta- tisztikai módszerekkel sem lehet az időközi be- és krivándorlást teljesen megfogni. A népszámlálásoknak a külső vándor-lásokra vonatkozó eredmenye rend—esen nem egye—

lek és tökéletesen nem is egyezhetik az éven—

kin't eközölt ki— es bevándorlási adatokkal.

Mindezeken felül a népszámlálz'isork ral—kal—

mával így kapott eredmények csak az egész országra vonatkozólag mutatják a határo- kon túl lefolyt ki- es bevz'mdorlás merle—

(_et Ha a tényleges es természetes szaporo- dást. területrészek (tartományok, kerületek.

községek stbl szerint hasonlítjuk össze, a különbözet már nemcsak a határokon túli kivándorlási mozgalmat mutatja. hanem az így kijövő számokban imár legtöbb esetben túlnyomólag a belső vándormozgalom nagy—

sága jut kifejezésre. Azokban az országok—

ban, amelyekben a .külső vándormozgalom csekély, a természetes és tényleges szaporo—

dásn—ak vídxék-en'kint való egybevetése már egymagában véve is eléggé _világot vet a

belső vá—ndormozgalom alakulására, ha fel—

tételezzük azt, hogy az eredményben főkép a belső vándormozgzalom jut kifejezésre.

A szóban forgó összehasonlításból azon- ban csak az utolsó két nepszz'umlál'l'is közli időszak vándorlási eredmenyet látjuk. Le—

hetséges azonban, hogy a vandormozygalom már egy előző időszakban játszódott le és fordítva, a mutatkom') esetleges nagy ván- dormozgalom csak újabb keletű es rege-b- ben teljesen jelentéktelen volt.

——666— 1935

A legegy'zerííbb módszer a belső ván- dormozgalom megfogásáru a születési hely kérdezése a népszámlálásnál. Ez olyan ál- talános kwérdés a népszámlálásoknál, hogy alig van modern állam, amelynek népszám- lálásálból shiányozna. Ha már (most a szü—

letesi helyet községenkint feldolgozzuk leg—

alább is olyan módon, hogy kimutatjuk, hogy községenkint mennyi a lakosságból a helybeli születésű, azután a nem helybeli de .az országban született és külföldi szüle- tésű, már is igen értékes adatot kapunk arra nézve, hogy egy—egy (községnek milyen a,belső vándonmozgaflnra. A legideálisabb termeszetesen az lenne, ha minden egyes községnek valamennyi töb-bi községgel való vándonmozgalma kimutatható lenne. Ezt csak úgy lehetne elérni, ha a nem helyben szülöttek minden egyes közsegnél az ország valamennyi községe szerint részleteztetné—

nek. Ez azonban tekintettel arra. hogy ne—

mely országban a községek száma tízezrekre rúg, óriási időbe ős költségbe kerülne. Azért

a nepszíunlz'llási feldolgozások rendesen csak arra szoritkoznak, hogy .a nem helyben született lakosokat vagy csak egy Összegben vagy nagyobb területi összet'oglalásban (ugyanazon kerületben, tartmnánylnin. más kerületben, tartmnz'myban született) dol-

dlozzáik xfel.

A születesi helynek egy—egy nepszámlá—

lás alkalmával akármilyen r 'aszletes l'eldoL gozása sem adja pontosan a belső vándor- lásoknaik ——v akár kifelé, akár befelé irá- nyuló legyen az —_ teljes nagyságát. Az adott időpontban csupán egy keresztmetsze—

tet kapunk a lakosságnak születési hely sze- rint való megoszlz'isáról, amely megoszlás csak végső eredvlm'tnye az illető területre folyó, nagy onnan más vidőkre irányuló vándormozgalomnak es a *ámlorunozgalom meg időbelileg sincs meghatz'lrozva. A nép- szám'lálásig elmult időszak alatt a ki— es bevándorlás többszöröse is lehet a mutat- kozó vegeredmenynek. Igen becses anyagot kapunk azonban akkor, (ha egy-egy terület- resznek egy más területrósszel, vagy meg in- kább, ha az ország Összes egyéb területein—%]

való vándormozgalmát hasonlítjuk egybe.

Akkor már látjuk, hogy a vizsgált terület' részről elfolyó 'ándormozgalom ahová, az ország amilyen területrész—ei felé irányul és természetesen fordítva, a befelé irányuló vándormozgalom milyen más területrészek- ről táplálkozik. Ha pedig .a n—épcseréne'k az egyes népszámlálások alkalmával mutat-

8. szám. ^{__667 __} 1935 .kozó eredményeit— basonlítjwk össze egy-

mással, a népose-rének az egyes időszakok- ban valló változásáról kaphatunxk képet.

,Ilyen irányú ladat —— amint később látni fogjuk _— sok országban rendelkezésre áll :s ezek az adatok igen érdek—esen világíta- nak be egy-egy ország lakosságának vidéA kenkimt való n—épcsenéjébe és annak követ—

kezn'lwényveibe.

A tapasztalat azt mutatja, hogy (1 belső .vándormozgalo—m legtöbb országban és kü- lönösen a világháború óta rendkívüli mó—

don fokozódott. Azok a néptömegek, ame- lyek *OZClőllt az amerikai kivándorlásban

kerestek imenedé'k—et, most a világszerte mu—

tatkozó gazdasagi válságban saját orsza—

gukban igyekeznek a munkanélküliség el—

len menedéket találni és kedvezőbb életle—

hetőségeket keresni. Ez a belső vándormoz- galom, minthogy nem ugyanolyan összeté—

telű néptömegek 'hullá'mzanak az országok határain belül, mint amelyek helyben ma-

radnak, igen érdekes és f(ltlllO'S változásokat

idéz elő az egyes vidékek, területrészek la—

kossaganak demografiawi tagozódásában, azért, szükséges és fontos, lui-gy a statiszti- kának ezt az ágát is tökéletesebben kiépít- sü'k. Nemcsak a statisztikai tudomány ime- rít ebből érdekes tanulsagokat, de egy-egy országnak is érdeke, hogy a saját viszonyait ebből a szemszögből is minél alaposabban megismerje.

Jelen tcanulmányunkfkal a figyelmet akarjuk felhívni erre a kérdésre és a továb- biakban első sorban a magyar statisztika módszerét és eredményeit ismertetjük, az—

utan az egyes európai államoknak a nép- számlálásoknál ebben a tekintetben köve—

tett feldolgozási és közlési módszereit. Ter—

mészetesen az utóbbi nem lehet teljesen ki—

merítő, mert hiszen Csak arra szorítkozha—

tunk, ami az egyes ll'ÓpSZállnlátláSl köt-etek- ből kivehető és nem ismerhetjük azokat az adatokat, amelyek feldolgozva vannak ugyan, de közlésre bármely okból nem ke—

rülbettek .

?. A születési hely statisztikája Magyar- országon.

Magyarorszáwgon 1880-tól kezdve vannak adataink a népességnek születési hely sze- rint való megoszlz'isz'iról. Nél')szamlá:lasaink 1890-ig az illetőségi illet—vet is kérdezték és fel is dolgoztak. Ezek az adatok azonban kevésbbé alkalmasak a belső vz'indorlások nagyságának és irányának megállapítására,

mert hiszen lehet valaki más községbeli il—

letőségű de azért helyben született és for—

dítVa idegen születésű, de helybeli illetö- segű. Ellenben, aki más községben szüle- tett, mint (11101 összeírtálc, annak valamikor feltétlenül be kellett vándorolni. Igaz, hogy itt is vannak zavaró körülmények, pl.

újabban mind gyakrabban it'ordul elő, hogy szülő nők .a közeli városok kórbázaib—an szülik meg gyermeküket és később termé—

szetesen visszatérnek községükbe. Ezek a városban született gyermekek azután mint bevándorlók szerepelnek a statisztikában.

Ez a körülmény is (és sok más, mint pl.

kórházi ápolás, katonáskodás, tanulás miatt más helyeken tartózkodók) hozzajarult ath—

hoz, hogy a helybeli születésűek szama, il- letőleg ara—nya általában csökken; elvitat-

hatatlan azonban, hogy az a belső vándor—

mozgzav'lom, ami tenyleges 'ándormozgal—

mat jelent, valló'ban növekszik.

A magyar adatok szerint 1880—tól 1910—ig Magyarország régi területén a helybeli születésű-ek a*ánya 74'4%—ról fokozatosan 68'6%—ra esett?) A mai megcsonkított terü- leten, amelyen főlkép Budapest hatasa foly- tán már régebben is nagyobb volt a belsö vándormozgalom, 1920-ban 63270 volt a helybeli születésű; 1930—ban már csak 59'9—%. A régi Magyarorszz'umn az aránny—

szám 30 év alatt Ö'S—del ment lejebb, a háború utáni Magyarországon pedig

10 év alatt Bit—del; (( belső vándorlásuk intenzitást! tehát erősen növekedett. A rmásik :megtigyelés, hogy a belső vandor—

mozgalom tavol—ságok tekintettélwn is jelen—

tősen fokozódik Míg az ugyanazon megye- beli—ek aranya lSSO-tól HBO—ig 16'1% —ról 18'8%—ra emelkedett, addig a más megye—

belieke', tehát távolabbról lwvámloroltulcé ugyanazon idö alatt 8'176 -ról 20'()%-r(1 ug—

rott föl. Mindig nagyobb lesz tehát azoknak a száma, akik szülőföldjüke-t elhagyják és más községbe, még pedig tavolabb fekvő fközsi'wgrbe költöznek.

A nem helybeli születt'xsűekre vonat—kozó aranyszi'mmk itt 1930-ról is l'lztigyarorszí'ig régi területét véve közöltetnek, hogy az összehasonlítás lehetövé 'aljxék. Ha tisztán a mai megcsonkított területet vesszük, az arányszámok így alakulnak: az összeírás községében született 59'9%, más belföldi községben 33'0%, külföldön (ideértve, az

1) Részlet-es tábla található erre vonatkozólag a Magyar Statisztikai Szemle 1933. évi folyamá- nak 375. és 376. lapján. ', , ,, ; .,

49*

48. szám, ———668——— 1935 elszakított volt magyar területeket is) 7195.

Ez utóbbiból csak 1'()% esik a régi kül-

földre, a többi [mind az elszakított terüle—

tekre. A magas szám annak a régi vándor- mozgalomnak az eredménye, amely a há—

ború előtt mint belső vándorlás folyt Ma- gyarország regi határai között és amely megmagyarázza a magyarságnak a többi nemzetiséget meghaladó szaporodását.

Minthogy a regi Magyarorszz'rg lakossága [vallási és nemzetiségi tekintetben meglehe- tősen kevert volt, ne'pszámlálásaink súlyt fektettek arra is, hogy a helybeli és nem helybeli születésű lakosságot vallás és anya—

nyelv szerint külön is kivmutassák. Ezek az adatok minden egyes községről megvannak.

de tenmrészetesen óriási terjedelmük miatt nem voltak közölhetők. Az utolsó két nép—

számlálásról országosan közölve vannak az adatok a Magyar Statisztikai Szemle 1933.

évfolyamának 384-386. lapjain. Az országos eredményekből is lehet következtetni arra, hogy milyen felekezetű és milyen nemze—

tiségű lakosság a legmozgékonytalbb. Tu- lcajdonkeppeni értékük azonban ezeknek az adatoknak községomkint van, mert ezek adják magyarázatát annak a jelenségnek, hogy valamely községnek vallási vagy nem—

zetiségi Összetétele miért változik meg fel—

tűnően :az idők folyamán. Az országos ered- ményekből is lehet látni, hogy mig az ősz—

szes lakosságból 59'970— a helybeli születésű, tehát aki nem mozdult el sziilőközs—égeből, addig pl:. a vallásfelekezetet véve, a re,—for—

máwtusoknál ez az arányszám 66'8 %, az ágostai hitv. tevangólli'kusoknál 64'796. Ez a két protestáns felekezet tehát sokkal ke—

vésbbé lmozgekony, mint a többi, aanineik egyik magyarázata az is, hogy jóval szapo—

rátlsana—blbak, mint pl. a római és görög kza- tolikusok, s így népfel-eslegiilk is kisebb. El- lenben az izraeliták közül csak 42776 a helybeli; meg kisebb az arány a csekély számú unitáriusoknál (29'8 %), akiknek nagy része a trianoni békekötés után er—

délyi szülőföldjét volt kénytelen elhagyni;

52'5%-—utk ugyanis elszakított területen szü—

letett.

A nemzetiségeket tekintve, a magyarság közt látjuk a legkevesebb helybeltit: 59175- ot, a többi hazai nemzetiség jóval magasabb arányszámokkal szerepel; pl. .a bunyevác.

sokác 78'2, a németek 71'7, a tótok 72'47- kal. A kisebbségek tehát jóval ritkábban hagyják ott szülőföldjüket, mint a magyar—

ság, amely leginkább városlakó. Lehet kü-

lönben ebben része annak is, hogy a kisebb—

ségi községekből .a magyar városokba ke- rülő nemzetiségek között nemelyek már magyarnak vallják magukat a környezet hatása folytán.

Arra nézve, hogy a belső vándorlás mennyire megváltoz'tatha'tja egy—egy köz—

ségne'k vagy városnak nemzetiségi kepet, felhozzuk né'hálny Budapest közvetlen szom- szédságában levő, eredetileg német lakos—

ságú községnek az adatait.

Év Anyanyelv Lélekszám Helybeli Nem helybeli születésű

Budafok

összesen 10.954 5.328 5.626) 1910. magyar . . 7.391 2.985 4.406

német . 3.306 2.498 808

összesen . . . 13.686 6.277 7.409 1920. magyar . . .' 10.220 3.908 6.312

német . 3.248 2.352 896

összesen 19.691 7.158 12.583 1930. magyar . . . . 17.022 5.546 11.476

német . . 2.453 1.607 846

Vecsés

Összesen 7.403 4.474 2.929 1910. magyar . , . . 4.525 1.659 2.866 német ... 2.814 2.621 193 összesen 9.400 5.304 4.096 1920. magyar . 6.553 2.780 3.773

német . . 2.779 2.518 261

összesen 13.006 6.155 6.851,

1930. magyar . 10.339 3.871 6.468

német . 2.576 2.283 293

Békásmegyer

összesen 8.546 1.844 1.702 1910. magyar . 1.268 167 1.101

német . . 2.154 1.675 479

összesen 4.411 2.138 2.273

1920. magyar . . . 2.063 869 1.694 német . . . . 2.233 1.758 475 összesen . 8.447 2.459 5.988

1930. magyar . 6.048 720 5.328

német . . 2.273 1.734 539

Szezn'lme'llátható, hogy ezekben a Bu—

dapesttel szomszédos községekben, ame—

lyeknek lakossága a budapestiek kiköltö—

zese révén rohamosan szaporodik, hogyan foglalt tért a bevándorló fővárosi magyar lakosság a régi földmíves német réteg ro—

vására. Budafokon és Vecsésen ez a folya- mat már régebben megindult úgy, hogy ott már 1910-ben többségbe jutott a magyar—

ság a bevándorlás réven. Békásmegyeren a folyamat újabb; ott a bevándorlás csak az utolsó évtizedben tette magyar többségűvé a községet. A helybeli es nem helybeli szüle—

8, szám.

téslieik anyanyelv szerint való megoszlása mutatja legmeggyőzőbben, hogy a magyar- ság mennyire a bevándorlás révén növek- szik. Legjobban látni ezt Vecsésen, amely—

nek szomszedságában nemet község egyál—

talán nincs. Itt a helybeliek között 3.871 a ali—agyar és 2.283 a német, ellenben a be—

vándoroltak között 6.468 magyart és csak 293 nemetet talált a népszámlálás.

Viszont olyan budiap—est-könnyiéki közsé- geklw illetőleg városokba, amelyekben ter-e—

(letileg nem volt, vagy alig volt idegen- nyelvű lakosság, a l'ökep Budapestről fo—

lyó bevándorlás hozza be az idegen eleme—

ket is. Pl. Újpesten 1.847 német anyanyelvű lakosból csak 113, Pestszenterzsébeten az 1.586 német lakosból csak 57, és Rákospa—

lotán a 039 német lakosból csak 8 volt helybeli születésű, a többi mind beván- dorlott.

A bevz'indonlás a lakosság felekezeti megoszlását is sok esetben teljesen Ill—egVál- toztatja. Erre nézve is mutatunk be néhány példát.

Év Vallás Lélekszám llelybeli Nem helybeli s z u 1 e t é s ű

Monor

összesen 11.436 7.224 4.212

1710 róm. kat. 4.887 2.396 2.491

ref. . 5.469 4.485 984

összesen 12.347 8.467 3.880

1920 róm. kat. 5.434 3.217 2.217

ref. . 5.767 4.833 934

összesen 12.886 8.239 4.647

1930 róm. kat. 5.814 3.049 2.765

ref. . 5.908 4.763 1.145

Kiskunhalas '

összesen 24.381 16.465 7.916

1910 róm. kat. 13.972 7.536 6.436

ref. . 9.407 8.553 854

összesen 26.088 17.992 8.156

1920 róm. kat. . . . 16.069 9.369 6.700 ref. . . . . . . 8.846 8.103 743

összesen 28.829 18.375 10.454

1930 róm. kat. 18.387 9.961 8.426

ref. . 9.129 7.968 1.161

Mind a két felhozott példában a római katolikusok foglalnak tert fokozatosan a reformátusok rovására. Igaz, hogy Magyar- országon a református lakosság majdnem mindenütt szaporá'tlanabb, mint a római katolikus nép. De az egyes községekben a római katolikusok bevándorlása még na- gyobb hatással van a felekezeti megoszlás megváltoztatására. Látjuk, hogy Monoron a törzslakosság még mindig erősen refor—

——669—— 1935—

mátus többségű, a bevándorlók között azonban a katolikusok két és félszer halad- ják meg a refonmz'itusokat. Elöre látható, hogy a legközelebbi népszámláláskor már a katolikusok fognak többségre jutni.

Kiskunhalas nepessegében száz évvel ezelőtt a nefonmátusolk lháromszor annyian voltak, mint a római katolikusok (8.496 rel'onmátussal szemben csak 2.849 katoli—

kus volt). A törz—siakosságban még 1910-ben

is többségben voltak a reformzz'ttusok, de '.már a bevándoroltaknak több, mint 80'0%—a római katolikus s alig több, mint 10%—a re—

formátus. Ez a folyamat a római katoliku- sok számát annyira megnövelte, hogy az utolsó népszámlálás alkalmával már kétszer annyi római katolikus lakosa volt Kis—

kunhalasnak, mint neformátus lakosa. Ilyen és hasonló példát meg számosat lehetne fol- hozni a magyar statisztikából. Sajnos, eze—

ket az adatokat nem lehet mind közzétenni óriási terj—edelimük .Hllivíllt; 1910 óta azon- ban ezek az adatok közs—égenlkin—t rendelke- zésre állnak, 1930-ban azzal a megszorítás- sal, hogy csak a városokról, a 10 ezer lel—

ken felüli községekröl és a budapestkör—

nywélki ik-özségekröl dolgoztattak fel ilyen részletezéssel.

A belső vándorlások iközsógenkinti köz—

lésének hiányát nemileg pótolja az, hogy az 1930. évi népszámlálás elsö kötetében a természetes és tényleges szaporodás és a vándorlási különbözet adatait közöltük iközse'vgenkint, amelyek _— amint már fen—

tebb említettük _ bizonyos fenntartások- kal szint-én használhatók a belső vándor—

lások iii-egviluá'gítására. Nemely országban

—— mint látni fogjuk a helyben és nem helyben szü—letett lakosságot kor es családi állapot szerint is feldolgozzák, ami szinten erdekes következtetés—ekre ad alkalmat.

Ugyancsak tanulságos lenne a születési he- lyet a foglalkozással kombinálni. amint ezt Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva- tala megtette Budapest 1925. évi népszám——

lálásánál.

3. A belső vándorlások statisztikája az európai államokban.

Svédország.

Svédország 1900 óta mutatja ki a hely- belfi születésűek—et. Régebbi adatok is van—

nak a születési helyről, de azokban még a helybeli születésű—ek össze vannak foglalva az ugyanazon lán-rben (dxepa'r'temen't) szü—

8, szám.

löttekkel, ez tehát )a mi céljainknatk nem felel meg. 1900 óta az országos adatok így a l Eltk utlnalk :

IOOlakods közül tl

hl)b .. .. ., '

s z ii I e t e t t

1900 ("82 41 0 O 7 0 1

1910 562 42 8 0 9 0' 1

1920 533 45"? 1 0 O 0

A helybeli születésűek (arányának foko- 'Lato—s csökkenése olvasható ki az adatokból.

1920—ben (a városokban csak 42 6% a hely- beli születésű, a falvakban (')7 7. Nemek sze—

rint () férfiaknak 54) 4, a nőknek csak 512

% —a helybeli, tehát () nők között több a be—

vándorló. Az ország aránylag nagy területé—

hez és (különböző népsűrűségéhez képest )az egyes területrészek között igen nagy kü- lönbségek vannak. A legészakibb lán—ben

79'9% () b))enszülöttek (aránya, a )főváros kö-

rül azonban csak 2997/ .A népszámlálási

kötet () lánek egymással való népcserejet is kimutatja Az adatokból kitűnik hogy a 25 területrész közül Csak (')tnek van nye—

resége :) belső vándorlusok r)-,évén 20 líin ennek az (')tne'k adózik.

Nagyon érdekes adatai a svéd népszám—

lálás-nak azok amelyek a hely beli és nem helybeli szuletestmket kor és családi álla)pot szerint nemenkint () város ()s vidék (szerint mutmtják ki. Legkevesebl) () helybeli 46-60 évesek (között. A családi állapotra vonatko- zólag (érdekes, (hogy a nem helybeliek kö- zött sokkal több a házas, özvegy )és elvált, mint (( )l'telybeliek között. Ennek oka fő—

kép (7 hogy a helybeliek )kö7t sok a gy(r—

mek és (17 (')regkoru (le (unellett (( házasok—

nak és elváltulxnak minden egyes korcso- portban is nagyobb az (irány—;:(imu (( nem helybeliek között mint (( helybeliek kö—

zött. Ennek az a magyarázata, hogy sokan éppen a házassíw folyttán változtatják lá—

kóthelyüket.

Norvégia.

Az 19 30. évi neps/(nnlalds szerint a hely—

beli s/uletesuek )aránya ()3 3/6, () más nor—

veg k()zs(')ge)k)ben szülöttekó :)4'8 % és a kül—

földön szülötteké 19/; A/ utóbbiból ina- gára Svédországra esik l Falu és város között itt is ugyanaz a jelenség mutatkozik, mint, Svédországban de általában valamivel enyhébb formában. A falvak lakosságából ugyanis 67470) () (bensziilött, () városokban

ez az arány ")28,%. Sajnos, nem találjuk

— 670 —— _t835

meg az egyes tartom-ányokn—aok egymással való népcseréjet, sőt még a nemekre vo—

natkozó külön adatokat sem. Érdem-e, ellen-- ben a norvég népszámlálási kiewdványmk hodgy községenkint közli (a helybeli szül-e- tésű lakosság adatait, azután a külföldieket s az utobbiakból a svédországi (születésűek

számát.

Finnország.

Finnországnál az összehasonlítást meg—

nehezíti az, hogy az adatok nem () szoká—

sos értelemben vett )népszámrlálásbol való-k, hanem (az egyházi nyilzvá—(ntartás—oknak bi—

zonyos )időszako—nkinti megrögzítés-éből szár—

maznaik, amelyek nemcsak .a jelenlévő, hát——

nem )a külföldön távollevő lakosságot is magukban foglalják. Az arányszámok egy—

szer () Finnországban ))Mszületett összes népes—

ségrről, máskor a Finnországban született jelenlevő népességről vannak közölve. A Finnországban született összes népességből helybeli születésű volt 1920—ban 734 %,

ugyanazon departementban született 16—7, más (lepartemenrtban 9'9 % Minthogy a külföldi születésűek szállna csekély. az (")sz—

szes népességnek csak 1'2%)—á, ezeknek be- számítása keveset változtatna az arányszá—

mokon. A helybeli születésű—ek aránya kö—

vetkezőkép csökkent, 10 (')venkint:

1880 852

1890 82'7

1900 79'8

1910 701

1920 734

A belső vái')(l()rlá.sotk tehát következe—

tesen csökkentik (a helybeli (születésiiek (arányát. Amint Magyarországnál láttuk, ((

távolabbra irányuló belső vándorlások itt is fokozódnak. Az ug,yanezon département—

bán születettek aránya ugyanis 40 év alatt 110%)—ról csak 16 7%—ma növekedett, ((

1n(:'ls,)t)()h('1t távolabb—i (lepant—enlentokban szü-

letetteké ellenben ugyanezen idő alatt 3'7

%-r(')l 9'9%-ra.

A férfiaknak /Áa helyben született a nőknek csak 71)6/0——á. A városokban az arány csak 42 0, a falvakban 79370). Te—

rület szerint a fő 'áros környékén csak 54'6, az északi fekvésű Kuopion tartományban 84'6%. Lehetőség van )az egyes departe—

mentok népcseréj—ének megállapitására, mert az adatok kombinálte'n vanm—ak kö—

zölve és nemek szerint.

8. szám.

a

—— 671 —— 1935

Észtország.

Az eszt statisztika .a fősúlyt az ugyan—

abban a kerületben (arrondissem—enxt) szü—

lötteikre helyezi; csak egy helyen talaltam meg az ugyanazon községben születettek számát. Ezek aránya 1922-ben 545770, ez—

zel szemben a más községben szülöttek 30800 -o—t képviselnek, a külföldön szülötte'k pedig ö'5%—ot, ami meglehetősen nagy arány. A helyben szülöttek nemek szerint nincsenek részletezve, csak az ugyanazon arrondissementban születettek, itt pedig a nők aránya magasabb, ami azonban nem jelenti azt, hogy a helyben szülöttek között is több lenne a nö. Ezzel szemben elő—nye : ní'Kpszz'unilálási kiadványnak, hogy közsé—

genkint %l—ban közölve vannark U helyben és az ugyanazon arrond—isseimen'tbwan szülöt—

tek. hiánya azonban, hogy az arrondisse—

mentok egymással kombinálva nincsenek, s így a népcsere mérlegét felállítani nem lehet.

Lettország.

A lett statisztika a belső vándorlásokról iinegleihetösen részletes s az az előnye, hogy már az 1930. évi adatok is rendelkezésre áll—

nak. A helyben szülötteik aránya itt csak

535070, az ország (más rkuözsiéigeib—en szülöt-

teké 40196, a külföldön sziilötteké pedig 6076. Az ismeretlen születésűek, akiknek aránya 1'5%, itt nincsenek beszámítva. A nemek szerinti sz.abáily itt is fennáll. A fér—

fiak közt a helyben szülöttek 55'1, a nők között csaak 51'2 76—kal vannak képviselve.

Az egyes tartományok adatai egymással kombinálva is közöltetnek, sőt az abszolut számok minden egyes tartományra vonatko—

zólag grafikonon is ábrázolva vannak.

lttegf—elelő nagyságú körök mutatják, hogy az egyes tartotmr'inyoikban összeírtak szüle- tés szerint (abszolut számokban) milyen tartományokból származnak. Ezek a kar—

togrammok nagyon tanulságosak, bár sze—

rintünk többet mutat az, ha az egyes tar—

tományokban születettek az illető tartomány lakosságának százalékában vannak kimu- tatva, tekintettel arra, hogy a tartományok népessége igen különböző, s így az abszo—

lut szám nagysága a belső vándorlás inten- zitását kevésbbé fejezi ki.

Igen tanulságosak azok a részletes ada—

tok is, amelyek azt mutatják, hogy az egyes kerületekben a különböző születési kategó—

riáik hogyan oszlanak meg nemzetiségek szerint. Itt is kitűnik —— mint Magyarorsza—

gon —, hogy az államalkotó faj a belső vándonlásban nagyobb mértékben vesz részt, mint a többi nemzetiség. Míg a férfi—

alknak általában —— mint láttuk — 55'1%i—a helybeli születésű, addig a lett férfiaknak csak 53'3%-a. S míg a nőknél általában 51'2% ez az arány, a lett nemzetiségű nők- nél csak 49370. A nagyszámú oroszok a legkevésbbé mozgékonyak, ellenben a többi nemzetiségek, akiknek jó része egyébként a külföldről szánmiazott be, még a lettek—

niél is mozgékonyabbnak látszanak, mert kevesebb köztük a helybeli születésű.

Németalföld.

Az 1930. évi adatok szerint a lakosság 59'6%-a helyben született, más belföldi szü- letésű 36'9%, külföldön született 3500. A nők között itt is kisebb a helybeli születé—

sűek aránya (57396), mint a férfiak között (61970). Kár, hogy az egyes tartományok

egymásközti népeserc'ajét nem lehet megál- lapítani, ezzel szemben a fontosabb váro—

sok és községek egyenkint vannak közöl-ve a születési helyek főesoportj—ai szerint.

Belgium.

Belgium adatai 1880—ig mennek vissza, ellenben az 1930. éviek még nem ismerete—

sek. A folyamatot a következő összeállítás mutatja:

100 lakos közül

Év helyben az ország más községében külföldön s z ii I e t e t t

1880 67'2 302 213

1890 652 320 29

1900 634 334 3'2

1910 61'3 350 37

1920 589 382 29

Itt is igen következetes a folyamat, tíz- éventkinvt majdnem egyforma számmal csök- kent a helybeliek aránya. 1010-ig a külföl—

diek aránya is növekedett, azóta a háború következtében erősen megl'ogyatkoztak a külföldi születésűek. A nemek szerint való megoszlás is a megszokott szabályosságot mutatja; 1920—ban :a férfiaknak 600, a nők—

nek csak 57'9%—a született a tartózkodás községében. Vidékenkzint Limburg (7113), és Brabant (50'10/6) mutatják a szélsősé—

geket. Az utóbbiban foglalnak helyet tud—

valevőleg Brüsszel és külvárosai. A vegyes- liakosságii Bra'bnanttól eltekintve általában a francia tartományokban alacsonyabb a helybeli születésűek aránya, mint a Ha mand nyelvű tartományokban; ami arra mutat, hogy az utóbbiak kisebb részt vesz—

nek a belső vándorlásokban, mint a

8, szám,

franciák. Kár, hogy az egyes tartományok egymással való népesenéje itt sem állapít—

ható meg, ellenben nagy előnye a belga sta—

tisztikának, hogy köze Ageníkint közli a helyben, más községben (5 a külföldön születettek szalmát és mindezeket nemek szerint is elkülönítve.

Luxemburg.

Elég reszletes adatok vannak a belső vándorlásokról, mégpedig az 1930. évi nép- számlálásról. Eszerint a helybeli szül—eté—

sűek arányt 51'1%, el más belföldieke 30076, a külföldi születésűeer': pedig 18'9'70.

li kis országban tehat rendkivül sok a kül—

földön született. Ezt az ország fekvése is ne—

mileg megmagyarazza. Főképpen olaszok, lengyelek és délszlávok vannak a bevan-

dorlok között, a szomszédos országokban,

Né'ni-etországban, Fnanc'iaorszagban és Bel—

giumban születetteken kívül. Az általános szabály, ;liogy a nők között kevesebb a hely—

beli születésű, mint a férfiak között, itt is érvényesül. A ferfiaknak ugyanis 51476 —a helybeli szülött, a nöknek ellenben csak 50'8%—a. A különbség nem nagy, "mely az—

zal magyarázható. hogy az országban sok

a külföldi születésű, zakik túlnyomóan fúr—

fiak. Bár az országban nagy tierf'itöbblet wan, mégis a nem helyben, de ugyanannak a kantonnak más lközségeben születettek köv zül 9.893 a férfi és 11.312 a: nő. Ez a nő- többlet szinten megerősíti a Magyarország—

nál mondottakat. A folyamat Luxemburg—

ban -llS a felé halad, hogy a helybeli szüle—

tésűek aránya fokozatosan csökken. 1927—

től 19304ng 52'5%—ról 51'4%-ra csökkent a helybeli születésűek aránya, három év alatt tehát 11 %—kal, ami igen gyors változást jelent. A Luxemlmrgban szülöttek részle—

tezve vaanvnalk kantonok szerint is es a %kan- tonok egymással kombinálva a nemek fel—

tüntetésével. Kiizlön ttz'iblázat a naépesewrem—ér- leget is adja kantonok szerint, amelyből ki—

tűnik, hogy csak Luxemburg városnak és Esch kantonna'k van haszna a belső van- dorlásokból.

Svájc.

Az 1930. (evi adatok szerint §vájcban a helybeli születésűek aránya csupán 45295, az ország más községeiben szüle- tetteké 46070; a külföldön szülöttek pedig ö'8%-ot képviselnek. Az eddigi adatok sze—

rint tehát az európai országok között Svájcban legnagyobb a belső vandor—

——672—

%

1935

mozgalom és Luxemburgot kivéve, legna—

gyobb a külföldön születettek aránya is.

A helybeli születésűek aránya 1860 óta a következőképen fogyott:

1860—ban . . 63'8

1888—ban . . 564

1900—ban . . 520

1910-ben , . 484

1920-ban . . 473

1930—ban . 452

A távolabbi vándormozgalom itt is sok- kal erőteljesebben nőtt. Míg az ugyanazon kanton más községeiben születettek aránya 1860-tól 1930-ig alig változott (24'6%-ról esaik 25'()%-ra), addig a más kantonban

szülöttek százaléka 7'3Aról 21'0%—ra ugrott.

A kantonok egymásközti népeseréje tehát háromszor olyan élénk lett. A kantonok között igen nagy különbségek vannak. Míg Valais kantonban a bensziilöttek aránya 73976, addig Genf kantonban csak 27470.

A barmineezren felüli városokban csak 354396 helybeli születésű. A kantonok egy—

másközti népeseréjt'wől nem találunk ada—

tokat, valamint a nemek szerinti részlete—

zés is hiányzik. A népszámlálási közlet menyben megvan ellenben az illetőségi község szerint az ugyanabban a községben és másutt lakó svajci állampolgárok száma, tehát a közlés éppen fordítva történik, mint más nepszámlz'ilz'isi köztemenyekben szokásos, ahol helyesen az összeírás helyet veszik alapul.

Cseh—Szlovákia.

Még csak az 1921. évi adatok állanak rendelkezésre. Ezek szerint az ország la—

kosságából 583394: a helybeli születésű, más belföldi születésű 38296, külföldi szüle—

tésű Stb/%. Az irányzat itt is az, hogy a

helybeli születésűek aranya fokozatosan csökken. lle ezt csak az úgynevezett tör—

téneti tartományokról lehet kimutatni. igy a tulajdonképeni (lselmrszágbzm 1890—től 1921—ig a helybeliek aránya 56'7%-ról 51'87ó—ra, Morvaországban ugyanezen idő alatt 65'O%—ról 59'S)%——ra, Sziléziában 00'396-1'61 54'976 -ra esett le. A belső 'án—

dormozgalom nyugatról keletre menve kisebbedik: Cseh—Szlovákiában 5179?) a

helybeli születésű, a Rubénföldön 78100.

A ru'tpszámlé'llási közlemény igen rész—

letesen mutatja ki a születési helyet köz—

igazgatási kerületenkint egymással kombi—

nálva, amiből a belső vándorlások mérlege és iránya megállapítható. Az irány a Várt)—

sokba es erősen kelet felé mutat. A beván—

!