Beszámolók, szemlók, referátumok
aki kitölti a kibocsátott kérdőívet, egy 50 ezer cseh koronás sorsoláson v e s z részt. Sőt: sikeres lebo
nyolítás esetén a n y e r e m é n y ö s s z e g m e g is toldha
tó.
/Prüzkum uzivatelű Internetu v ŐR a SR. = i, 38. köt.
6. sz. 1996. p. 150.
SuSOL, J.: Kniznlcná jazda po informacnej dial'nlci - odkial' a kam? = Knlinice a informácie, 28. köt.
12. sz. 1996. p. 489-495.
VESELY, V.: Internet - éance nebo ohrozenf. O panelovych diskusích na brnönském Invexu '96. = I, 38. köt. 6. sz. 1996. p. 148-150./
(Futala Tibor)
Az országos és globális
információs infrastruktúrával kapcsolatos politika az Egyesült Államokban
Toni Carbo Bearman, Clinton elnök 27 tagú O r szágos Információs Infrastruktúra Bizottságának elnöke, a Pittsburghi E g y e t e m Könyvtári és Infor
matikai Karának dékánja, és több amerikai és a n gol információ- és könyvtártudományi társaság (NCLIS, A L A , F I D , IFLA stb.) elnökségi tagja, e g y interjú keretében az alábbiakban határozta m e g az országos és globális információs infrastruktúra jellemzőit és amerikai kihívásait.
A globális információs infrastruktúra tényezői:
r az emberek;
r az információ tartalma;
r a hardver és egyéb fizikai tényezők;
r a szoftver;
r az információkat közvetítő távközlési hálózat;
> szabványok, kódok, szabályok és egyéb infor
mációpolitikai tényezők;
*- pénzügyi erőforrások.
A globális információs infrastruktúra kihat az élet minden mozzanatára, segíti az embereket r az információs lehetőségek feltárásában;
r a kutatásban, fejlesztésben;
az oktatásban, k é p z é s b e n , a gyakorlat m e g szerzésében:
'r az információk gyűjtésében, feldolgozásában, tárolásában és hasznosításában;
az új szolgáltatások fejlesztésében;
r a politikai, t u d o m á n y o s , gazdasági, pénzügyi, társadalmi és kulturális élet minden területén.
A globális információs infrastruktúra f ő eszköze m a az Internet, bár forgalmának 66%-át a levele
zés teszi ki. M í g korábban a nők tartózkodtak az Internettől, az igénybevevők között egyre nő a számuk. Az egyének, szervezetek, vállalatok, in
t é z m é n y e k fokozatosan térnek át a papíralapú irattározásról és levelezésről az elektronikus táro
lásra és közlésre. Felvetődik a kérdés, hogy milyen lesz a jövő irattára, leváltára, h a egy g o m b lenyo
másával a tárak minden adata törölhető. A z érté
kes adatok hosszú t á v ú m e g ő r z é s e és m e g ó v á s a mindenképpen további figyelmet és intézkedéseket érdemel.
Ki finanszírozza a globális információs infra
struktúra kiépítését, és majdan ki irányítsa, mene
dzselje? A z állam vagy a magánszféra? A z U S A kormánya úgy határozott, hogy bizonyos állami felügyelet mellett átengedi a magántökének az országos információs infrastruktúra kiépítését és irányítását.
A z országos információs infrastruktúra bizo
nyos mérvű állami felügyelete azért szükséges, mert
> az információ a hatalom eszköze;
> az információs infrastruktúra munkahelyeket teremt;
> az információ a műszaki innovációk és hasz
nosításuk katalizátora;
> lehetővé kell tenni mindenki számára az infor
mációkhoz való hozzáférést;
r biztosítani kell egyes információk titkosságát és az információs hálózat biztonságát;
> m e g kell védeni a szellemi tulajdont;
> m e g kell teremteni a kormányzat különböző szintjei között és a nemzetek közötti informati
kai együttműködést;
> lehetővé kell tenni bizonyos kormányzati ínfor
mációk hozzáférhetőségét és hasznosítását;
> gazdálkodni kell a rádiófrekvenciákkal.
A Clinton-kormány a fentiek érdekében
> létrehozta az Információs Infrastruktúra Akció
bizottságát;
> megalapította a magánszektor Országos Infor
mációs Infrastruktúra T a n á c s a d ó Bizottságát;
> megerősítette és hatékonyabbá tette a nemzeti távközlési és információs politikával foglalkozó országos szervek munkáját.
A z O r s z á g o s Információs Infrastruktúra T a nácsadó Bizottságának fő feladata a Kereskedelmi Minisztérium ez irányú t a n á c s a d á s a , a következő témakörökben:
> az állam és a magánszektor szerepe az orszá
gos információs infrastruktúra fejlesztésében;
> az országos információs infrastruktúra állami és gazdasági célokra való hasznosítása;
180
TMT44. évf. 1997. 4-5. sz.
> a jelenlegi és a javasolt szabályozási rendszer hatásai az országos információs infrastruktúra kialakulására;
> az országos információs infrastruktúra eredmé
nyeinek maximális hasznosítását célzó nemzeti stratégia kialakítása, új munkahelyek teremté
se, a gazdasági fejlődés elősegítése, a terme
lékenység növelése és általában az élet minő
ségének javítása érdekében;
> nemzeti stratégia kialakítása az információs munka, az elektronikus kereskedelem, a terme
lékenység, az élethosszig tartó tanulás, az egészségügy, az állami és m a g á n információs szolgáltatások, a hálózatépítés fejlesztése és alkalmazása érdekében;
> nemzeti stratégia kialakítása a távközlési háló
zatok maximális összekapcsolhatósága, integ
rálhatósága és együttműködése érdekében;
>- az országos információs infrastruktúra nemzet
közi kapcsolatainak m e g t e r e m t é s e ;
> az egyetemes hozzáférhetőség és mindenkihez szóló szolgáltatások;
> a m a g á n s z f é r a , a szellemi tulajdon és a bizton
ság m e g ó v á s a .
Az elmúlt két é v b e n az Információs Infrastruktú
ra T a n á c s a d ó Bizottsága kialakitotta az országos információs infrastruktúra koncepcióját
> legyen finanszírozható, és mindenütt álljon rendelkezésre;
> állítsa előtérbe a felhasználók érdekeit;
> határozza m e g az állami és magánszféra teen
dőit;
> helyezze a hangsúlyt a kedvező szociális hatá
s o k r a ,
'r az országos információs infrastruktúrát integrál
ja a világ információs infrastruktúrájába.
A bizottság 1995. márciusi ülésén határozta m e g az országos információs infrastruktúra alapel
veit. Első jelentése megemlíti, hogy
> s z á m o s szakértövei és érdekelttel tárgyalt:
> elkészült 12 iskolának az információs szuper
sztrádába való bekapcsolási terve;
r az életfogytig tartó tanulás t é m a k ö r é b e n konfe
renciát hívott ö s s z e ;
> támogatta az Információs Infrastruktúra Akció
bizottság kiadványait;
> az országos információs infrastruktúra kialakí
tását célzó s z á m o s találkozót és konferenciát rendezett;
> kikérte és figyelembe vette a nagyközönség véleményét és javaslatait.
A bizottság t ö b b információpolitikai kérdésben foglalt állást:
> v é l e m é n y e z t e az akcióbizottság Zöld Könyv néven közismertté vált, A szellemi tulajdon és az Országos Információs Infrastruktúra c í m ű tanulmányát;
r felkészítette a Clinton-kormányt az 1995. évi, az informatikai társadalom kialakításával foglal
kozó, brüsszeli miniszteri értekezletére:
ir az országos információs infrastruktúra kiépíté
sét érintő s z á m o s kérdésben (így például a szellemi tulajdon védelméről) fejtette ki állás
pontját.
A bizottság az alábbi területekre dolgozott ki alapelveket:
> a szolgáttatások általános hozzáférhetősége;
> az egyén s z a b a d s á g a és biztonsága;
> a szellemi tulajdon v é d e l m e ;
> elektronikus kereskedelem;
> életfogytig való tanulás;
'r katasztrófaelhárítás és polgári biztonság;
egészségügy;
> kormányzati információs szolgáltatások.
1996 februárjában kiadta A lehetőségek orszá
ga: az információs szupersztráda ígéretének való
ra váltása c í m ű tanulmányát, amely a következő kérdésekkel foglalkozik:
y Hogyan hat az információ az amerikai életforma és munka lényeges területeire?
r Mi az egyetemes hozzáférhetőség szerepe a digitalizáció korában?
> H o g y a n védhető m e g a m a g á n s z f é r a , a n e m zeti biztonság és a szellemi tulajdon?
> Kik a legfontosabb befektetők, s mi a szere
pük?
A bizottság 1996 februárjában megjelentette A KickStart-kezdeményezés: az amenkai közössé
gek csatlakozása az információs szupersztrádához c í m ű jelentését
A KickStart-kezdeményezés az életfogytig tartó tanuláshoz kapcsolódik, és célul tűzte ki Al Gore alelnök látomásának {valamennyi iskolának és közösségi központnak a 2 0 0 0 . évig az országos információs infrastruktúrába való bekapcsolása) megvalósítását:
«- a lakosság életének javítása:
> az oktatás felvirágoztatása;
> a gazdasági teljesítmény növelése;
> a közösségek megerősítése érdekében.
Ezért a KickStart erőfeszítéseket tesz
> új modellek kidolgozására iskolák, könyvtárak és közösségek csatlakoztatására az informáci
ós infrastruktúrához;
> új, sikeres programok meghonosítására;
> az informatika lehetőségeinek közösségi, regi
onális és állami kiaknázására;
> pénzforrások feltárására;
*• a felhasználók útbaigazítására a magánszféra védelme, a biztonság és a szellemi tulajdon kérdésében.
1 8 1
Beszámolók, szemlék, referátumok
A KickStart alapelvei az alábbiak:
> Az információs szupersztrádába való bekapcso
lódás a közösség minden tagjának az érdeke.
> A teljes közösségre v a n szükség a szuper
sztrádához való kapcsolódáshoz, s minden kö
zösségnek testre szabott módszert kell kialakí
tania ehhez.
> A z információs szupersztrádához való csatla
kozás javítja az egyének életszínvonalát, felvi
rágoztatja az oktatást, megnöveli a gazdasági teljesítményt, és megerősíti a közösséget.
> Döntő kérdés az oktatók, könyvtárosok és a közszolgálatban dolgozók kiképzése arra, ho
gyan taníthatnak m e g másokat is a szuper
sztráda használatára.
r A z információk tartalma és az alkalmazott szoftver d ö n t ő jelentőségű az információs sztráda lehetőségeinek és előnyeinek kihaszná
lásában.
r Mindenki lehet e g y b e n valamely szellemi ter
mék tulajdonosa vagy alkalmazója. A szellemi tulajdon védelemre szorul.
> A z információs szolgáltatások költségei belátha- tók, és a szükséges pénzeszközök előteremt
hetők.
r Minden közösségben vannak olyanok, akik hozzájárulhatnak a KickStart-kezdeményezés költségeihez, terheihez.
r A már meglevő óriási m e n n y i s é g ű és hasznos információ jó kiindulási pont a KickStart mi
előbbi megvalósításához.
> Mindig az egyéni k e z d e m é n y e z é s a siker titka.
A bizottság hat tényezőben látja a KickStart si
kerének feltéteíét.
1. A közösség élenjáró személyeinek bevonása.
2. Az alkalmazott technológia: hardver és szoft
ver.
3. Az alkalmazók képzettsége és felkészültsége.
4. Az információforrások tartalma: multimédiás d o k u m e n t u m o k .
5. Folyamatos anyagi t á m o g a t á s . 6. Érzékelhető e r e d m é n y e k és előnyök.
A FID célul tűzte ki az országos információs inf
rastruktúrák integrálását az e g y e t e m e s információs infrastruktúrába.
Ennek érdekében
> 1995 októberében kiadta a Tovább a világ in
formációs infrastruktúrájának útján cfmü tanul
mányát.
> Kérdőívet küldött a F I D nemzeti bizottságaihoz, rákérdezve az egyes országok információs po
litikájára, és az országos információs infrastruk
túra érdekében kifejtett tevékenységükre.
> Oktatási és gyakorló programokat készített.
> Tanulmányt adott közre a világ információs infrastruktúrája szociális és kulturális hatásairól.
A hét legfejlettebb ipari állam (G7) 1995. évi brüsszeli miniszteri értekezlete a világ információs
infrastruktúrája és az infonnatikai társadalom ki
alakítása érdekében a következő elvi határozato
kat hozta:
'r Elő kell segíteni a dinamikus versenyt világmé
retű piacok kialakításával a hálózatok, szolgál
tatások és alkalmazások terén.
> Segíteni kell a magánberuházókat.
'r A szabályozással biztosítani kell a személyi szféra, az adatszolgáltatás integritása és a szellemi tulajdon védelmét.
> Biztosítani kell a hálózatok nyitottságát.
> Egyetemes ellátást és hozzáférhetőséget kell nyújtani.
> Minden polgár előtt azonos lehetőségek nyílja
nak.
> Támogatni kell a tartalom, a kultúra és a nyelv sokféleségét.
> El kell ismerni a világméretű együttműködés szükségességét, különös figyelemmel a kevés
bé fejlett országokra.
> Tanulmányozni kell az informatikai társadalom kialakulásának szociális és kulturális hatásait.
Mindezek érdekében a miniszterek tanácsa 11 kísérleti programot indított. Ezek a következők:
> átfogó helyzetkép;
> a meglevő szélessávú hálózatok együttműkö
dési lehetőségei;
> a kultúrköröket összekötő oktatás és tovább
képzés;
> elektronikus könyvtárak (Bibliotheca Universa- lis);
> elektronikus m ú z e u m o k és képtárak;
> környezetvédelem és gazdálkodás a természeti erőforrásokkal;
> világméretű katasztrófaelhárítás;
> világméretű egészségügyi alkalmazások;
> kormányzati online szolgáltatások;
> a kis- és közepes vállalkozások világméretű piaca;
> világméretű tengeri információrendszer.
A z egységes, elektronikus világkönyvtár, a Bibliotheca Universalis projekt célja a digitalizált adatbázisok nemzetközi együttműködésének t á mogatása. A projekt ezen belül
> fokozni kívánja az együttműködést a bibliográ
fiai források és azok tartalmának feltárásában;
> nemzetközi kísérleti könyvtári hálózatot kíván létrehozni a nemzeti és parlamenti könyvtárak részvételével;
> elő kívánja segíteni az ide vonatkozó szabvá
nyok és szabályok kialakítását;
> m e g kívánja teremteni az emberi ismeretek egységes, elosztott, virtuális tárházát;
> a világméretű távközlési hálózat útján mindenki számára hozzáférhetővé kívánja tenni az elekt
ronikus világkönyvtárat.
182
TMT44. évf. 1997. 4—5. SZ.
Az Elektronikus Könyvtárak Kísérleti Projektjé
nek munkacsoportja 1995 májusában Párizsban tartotta első ülését. E projekt a világ minden or
s z á g a előtt nyitva áll, Franciaországra és Japánra t é m a v e z e t ő i feladatok hárulnak.
A z elektronikus világkönyvtár projekt támogatá
sára egy World Wide W e b szervert fognak telepí
teni a projekt információpolitikai célkitűzéseinek és eseményeinek nyilvántartására, a m e l y b e bármely ország betáplálhatja saját információit. A projekt feladata többek között a digitalizált gyűjtemények bibliográfiai adatbázisának megteremtése és több
nyelvű visszakereső eljárásának kialakítása.
Az amerikai munkacsoport m a g á é v á téve az elektronikus könyvtárak fejlesztésével foglalkozó G 7 nemzetközi munkacsoport fő elképzeléseit, az alábbiak m e g g o n d o l á s á t ajánlotta:
> Minden ország szolgáltasson információkat saját elektronikus könyvtári projektjének alaku
lásáról, elhatározásától f ü g g ő e n az információ
kat saját eszközökre, vagy a G 7 szerverre te
lepítve. Mivel az elektronikus könyvtárakkal kapcsolatos információk gyorsan változnak, minden ország tartsa naprakész állapotban őket. Ezek az információk bár a nyílt rendsze
ren keresztül minden érdekelthez eljuthatnak, csak a tulajdonos ország engedélyével hasz
nálhatók fel.
r A digitalizált g y ű j t e m é n y e k bibliográfiai adatbá
zisáról leírtak félreérthetök, ha csak a könyvek és folyóiratok címeit tartalmazó katalógusokra
vonatkoztathatók. A nyilvántartásnak fel kell ölelnie m á s kulturális intézmények, levéltárak stb. anyagairól szóló információkat is. N e m lát
szik azonban megvalósíthatónak mindezeknek egyetlen adatbázisban való ö s s z e g z é s e . Min
d e n országnak m e g kellene határoznia, milyen módon képes leghasznosabban tájékoztatni digitalizált könyvtári, levéltári stb. forrásairól
> Miközben elengedhetetlen a többnyelvű vissza
kereső eszközök kifejlesztése, ugyanakkor t o vábbi eszközökre van szükség, hogy a globális információs infrastruktúra minden felhasználója képes legyen egész életén át használni a rend
szer szolgáltatásait.
Az Egyesült Államok országos információs inf
rastruktúrájának fejlesztése a globális információs infrastruktúra alapelveinek figyelembevételével halad előre. A kongresszus és a társadalom egya
ránt érdekelt a távközlési hálózatok és az elektro
nikus információs szolgáltatások lehetőségeinek mind gyorsabb és e r e d m é n y e s e b b kiaknázásában, hiszen az U S A - b a n a m a g á n b e r u h á z ó k már n a gyobb összegeket fordítottak az országos infor
mációs infrastruktúra kiépítésére és h a s z n o s í t á s á ra.
/FID News Bulletin, 46. köt. 1-2. sz. 1996. p. 37-44./
(Reich György)
Az egyetemes bibliográfiai számbavétel régi és újabb előzményei, jelene és jövője
Alig zárult le az .ősnyomtatványok kora", a ki
adványok minél hiánytalanabb „befogására" (re
gisztrálására), az e befogás szabályainak egysé
gesítésére irányuló törekvés máris megszületett, és s z á m o s nagyszerű művet produkált. Közülük itt említést érdemelnek a leghíresebbek, így Conrad Gesner: Bibliotheca universalis (1545), Mariin Lipen: Bibliotheca reális unviersalis o m n i u m materium ( 1 6 7 9 - 1 6 8 5 ) , Christoph Hendreich;
Pandectae Brandenburgicae Continentes (1699), Theophil Georgi: Allgemeines Europáisches Bücher-Lexikon (1785). Ez a „vonal" - többek kö
zött Anthony Panizzi m u n k á s s á g á n a k közbejötté
vel - egészen napjainkig vezet, s olyan termékek
kel büszkélkedhetik, mint amilyen a General Catalogue of Printed Books (British M u s e u m ) , a National Union Catalog (Library of Congress), vagy akár a G e s a m t k a t a l o g der W i e g e n d r u c k e
Paul Ötlet és Henri Lafontaine világbibliográfiai elképzelése az e g y e t e m e s bibliográfiai s z á m b a v é tel mai programjait tekintve, i m m á r közvetlenebb előzménynek tekinthető. A mai helyzethez vivő
„állomások": 1950-ben a bibliográfiai szolgáltatá
sok tökéletesítésével kapcsolatos U N E S C O - konferencia; 1974-ben az IFLA UBC-programjának
„színrelépése"; 1977-ben nemzetközi konferencia a nemzeti bibliográfiákról; 1986-ban az U B C - és az IMP-program egyesítése U B I C I M n é v e n (Universal Bibliographic Control and International M A R C Program), ami által a bibliográfiai regisztrálás és a bibliográfiai adatok s z á m í t ó g é p i cseréje - s z e r e n csés m ó d o n - egy „tető alá" került.
Jelenleg, értve e z e n az 1992 és 1997 közötti időszakot, az U B I C I M az alábbi célok elérést tűzte maga elé:
183
