szolgálati szempontú - átvészelését. Borodin a tekintetben is optimista, hogy az RGB technikai
technológiai korszerűsödése ugyancsak felgyor
sul.
• V é g ü l : In'kova feltette a kérdést, hogy n e m s o k á r a 130 é v e lesz a könyvtár alapításának. Ez nem volna-e alkalom arra, hogy a könyvtár alapitójának, gróf N. P. Rumjancevnek a nevét vegye fel. Borodin erre azt válaszolta, hogy Rumjancev tiszteletének sokféle útja-módja van, s a könyvtár készül is a jubileum „sokszólamú" megünneplésére. Ehhez
Beszámolók, szemlék, referátumok még h o z z á t e s z i : „Ennek ellenére, ha rajtam múlna a dolog, támogatni tudnám azt az ideát, hogy az RGB-t... Rumjancevről n e v e z z é k el."
Minden v a l ó s z í n ű s é g szerint az elkövetkező idők
ben m é g többször fogunk hallani a volt „Leninka"
sorsának alakulásáról.
/RGB: stroá buduséee, fcerpat' vse cennoe Iz proslogo. - Sovetskoe bibi ioteko védenie, 5-6. sz. 1992. p. 3-167
(Futala Tibor)
Az információs erőforrásokkal kapcsolatos állami politika és
a tudományos-műszaki információs rendszer korszerűsítése
Az alább ismertetésre kerülő dokumentumot az Oroszországi Tudományos, Felsőoktatási és Műszaki Politikai Minisztérium (közhasználatú rövidítésben:
Minnaukl) tudományos-műszaki információs igazgató
s á g a dolgoztatta ki. Közzététele, illetve a n y o m á b a n kifejlődő vita a tennivalók pontosabb kijelölését, általá
ban a dokumentum tökéletesebbé tételét kívánja szol
gálni.
A t u d o m á n y o s - m ű s z a k i információk a s z ó b a n forgó dokumentum é r t e l m e z é s é b e n az információs erőforrá
soknak (informacionnyj resurs) m i n d ö s s z e egyik válfa
ját teszik ki. Rajtuk kívül ide tartoznak még:
a szociális információk (foglalkoztatottság, munka
viszonyok, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás, a k ö z e g é s z s é g ü g y é s a közoktatás s z e r v e z é s e , a szolgáltatási szféra),
• a természeti környezettel é s a természeti kincsek
kel kapcsolatos (ökológiai, csillagászati, földhasz
nosítási, vízfelhasználási stb.) információk,
• a nemzetbiztonsági információk (kül- é s belföldi vonatkozásban), információk a nemzetközi kap
csolatokról,
a kulturális é s vallási folyamatokkal kapcsolatos információk,
• a társadalmi é s politikai információk,
• a hivatalos, azaz financiális-gazdasági, költségve
tési-könyvviteli, kereskedelmi stb. információk, a jogi információk (adatok a törvényekről, a v é g r e hajtó szervek é s bíróságok határozatairól, illetve azok végrehajtásáról),
• végül a statisztikai információk.
E válfajok mindegyikét m á s é s m á s főhatóság felü
gyeli, illetve felelős a hatáskörükbe tartozó válfaj(ok)
„működőképességéért". A tudományos-műszaki infor
mációk „gazdája" a már emiitett Minnauki.
A tennivalóknak az új állami „divatokkal" harmoni
záló kitűzését megelőzte a tudományos-műszaki infor
mációs rendszer állapotának alapos vizsgálata-elem
z é s e . A rendszeren belüli - mondhatnánk: b e l g y ó g y á szati - é s a környezeti - mondhatnánk: ökológiai - vizsgálat egyaránt igen súlyos kóros elváltozásokat állapított meg mind a rendszer belsejében, mind kap
csolatrendszerében. A belső bajok közül mindenek
előtt a rendszer „felpuffadtságát" é s gyakorta öncélú működését kell kiemelni. A környezeti ártalmak a rendszer fontosságának alábecsültségére vezethetők vissza, ami egyrészt az információs erőforrásokat reprezentáló e g y é b intézmények é s a tudományos
műszaki tájékoztatás közötti viszonyban, m á s r é s z t pedig a felhasználók é s a tudományos-műszaki infor
mációs rendszer közötti kapcsolatokban figyelhető meg.
A fentiekben vázolt problémahalmaz annak a hét évtizedes tévhitnek a k ö v e t k e z m é n y e , hogy az állam
nak ott kell állnia minden információ, információs intézmény mögött, illetve minden információs igény
„belekerülési költségét" neki kell viselnie. Ez a hit a gyakorlatban alig-alig realizálódott. A rendszer vi
szonylag sokba került, nem ott segített, ahol kellett volna, ha mégis: nem úgy, ahogy s z ü k s é g lett volna rá.
Engedtessék meg a referálónak ezt a kérdést pesti kifejezéssel rövidre zárnia: „a rendszer nem m ű k ö dött".
A kiútkeresés élén é s a többi tennivaló „miként v é g z é s e " mottójaként az alábbi passzusok állnak: „ A z új gazdasági feltételek közepette a t u d o m á n y o s - m ű szaki információs rendszer irányítását v é g z ő állami szervek szerepe m i n d ö s s z e a "játékszabályok" ki
munkálására korlátozódik, illetve e szabályok betartá
sának ellenőrzésére az ö s s z e s r é s z t v e v ő alkotta kör
ben. E célból új g a z d a s á g i é s jogi mechanizmusokat kell bevezetnie... Ezek a szabályok bizonyos értelem
ben meg fogják határozni az egyes t u d o m á n y o s - m ű szaki információs központok további sorsát, illetve
500
TMT 40. évf. 1993.11-12. sz.
lehetőséget adnak s z á m u k r a további fejlődésük útjá
nak megválasztására."
Nos, a s z ó b a n forgó s z a b á l y o z á s o k körvonalai máris kialakultak, s nagyjából-egészéből a következőket tar
talmazzák:
Azok a tudományos-műszaki információs közpon
tok, amelyek elnyerik az ún. kulturális központok státu
sát, költségvetésből fogják magukat fenntartani. Itt mindenekelőtt a központi nagykönyvtárakra (a nemzeti könyvtárra é s a GPNTB-re), a könyvtári „lényegű"
információs központokra (pl. az INION-ra), továbbá azokra az intézményekre gondolnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a könyvtári-bibliográfiai munkával.
T o v á b b i típus lesz a nonprolit intézmény. Hogy a jelenlegi intézmények közül melyik fog ilyenné konszo
lidálódni, a jövő dönti el. Mindenesetre lesznek intéz
mények, amelyek m e g s z ű n n e k , profilt váltanak, több intézményre hasadnak szét, de olyanok is, amelyek r é s z v é n y e s e 100%-ig az állam marad. Az ilyen irányú stabilizálódás mielőbbi beköszönte különösen a VINI- Tl, VNTICentr, az NPO „Poisk", a V1MI, valamint az ágazati é s regionális központok s z á m á r a kívánatos.
Az is megoldás, hogy az említett intézményekben működő könyvtárak elnyerjék a kulturális intézmény státusát, s a továbbiakban költségvetési alapon mű
ködjenek.
A kulturális intézményi é s a nonprofit státus meg fogja akadályozni, hogy az égiszük alá tartozó intéz
m é n y e k profithajhászás miatt elhanyagolják alapvető feladataik teljesítését.
A többi tudományos-műszaki információs intézmény
„szabadjára van engedve", azaz megszorítások nél
küli piaci tevékenységet űzhet.
A tudományos-műszaki információs rendszert a fent körülírt „karcsúsítást" követően korszerűsíteni is kell.
Ez egyfelől e g y s é g e s technológiai politikát jelent, m á s felől az információk gyűjtésével, feltárásával é s s z é l s u g á r z á s á v a l kapcsolatos mechanizmusok é s eljárások támogatását. Az első feladat megoldásában a Komin- form (noha mondani szokták: „nomen est ómen", itt nem „arról" a szervezetről van s z ó ) , a másodikban pedig a Minnauki tudományos-műszaki információs igazgatósága az illetékes. A két szerv között kívánatos a munka koordinálása még akkor is, ha a kél feladat meglehetősen független egymástól.
A rendszer korszerűsítését egyébként sok-sok pon
tos programba szervezve keli elvégezni. E pontok között találhatók:
jogi s z a b á l y o z á s o k (az információs törvénytől kezdve az állammal kötendő információs s z e r z ő d é sekig é s megállapodásokig),
• gazdasági mechanizmusok az információs vi
szonylatok s z a b á l y o z á s á r a ( a d ó k e d v e z m é n y e k rendszere, ösztönzési módok, elszámolási kötele
zettségek stb.),
• szabványosítási kötelezettségek,
• információtudományi alap- é s alkalmazott kutatá
sok,
képzési é s továbbképzési tennivalók.
A program végrehajtása érdekében a Minnauki tudo
m á n y o s - m ű s z a k i információs igazgatóságát é s a Ro- sinformresursot el kell látni a megfelelő jogosítványok
kal.
Felettébb fontos követelmény, hogy a tudományos
műszaki információs rendszer korszerűsítése é s az ország informatizálása között teljes legyen az ö s s z hang. A közös érdekű tennivalók az alábbiak:
• a kor s z í n v o n a l á n álló információcserét szavatoló információs infrastruktúra létrehozása é s fejlesz
tése az e g é s z o r s z á g b a n ;
• az információk gyűjtéséhez, feltárásához é s szét- s u g á r z á s á h o z s z ü k s é g e s információs techológiák kialakítása é s forgalmazása, illetve a kívánt for
májú információátvitel biztosítása;
• a kívánt információk reális idejű biztosítása;
• a rendkívül változatos igényeket kielégíteni képes adatbázisok é s adatbankok e g é s z rendszerének kialakítása;
• a tudományos-műszaki információs rendszer irá
nyításához s z ü k s é g e s adatbankok é s adatbázisok létesítése;
• az állami é s a magánstruktúrák s z e r z ő d é s e s együttműködésének m e g h a t á r o z á s a a piaci viszo
nyok fejlődése közepette;
• a fejlett é s e g y é b országokkal az informatizálási együttműködés kialakítása;
• az információs erőforrások optimális használata érdekében a képzési é s továbbképzési szükségle
tek kielégítése.
/Razrabotka gosudarstvennoj politiki v oblasti sozdaniá i ispol'zovanlá Informacionnogo resursa i programmá modemizacii slstemy NTI. = Nauíno-tehniieskaá Intor- maciá, Ser. 1.9. sz. 1992. p. 9-217
(Futala Tibor)
501