• Nem Talált Eredményt

Az információs erőforrásokkal kapcsolatos állami politika és a tudományos-műszaki információs rendszer korszerűsítése megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az információs erőforrásokkal kapcsolatos állami politika és a tudományos-műszaki információs rendszer korszerűsítése megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

szolgálati szempontú - átvészelését. Borodin a tekintetben is optimista, hogy az RGB technikai­

technológiai korszerűsödése ugyancsak felgyor­

sul.

• V é g ü l : In'kova feltette a kérdést, hogy n e m s o k á r a 130 é v e lesz a könyvtár alapításának. Ez nem volna-e alkalom arra, hogy a könyvtár alapitójának, gróf N. P. Rumjancevnek a nevét vegye fel. Borodin erre azt válaszolta, hogy Rumjancev tiszteletének sokféle útja-módja van, s a könyvtár készül is a jubileum „sokszólamú" megünneplésére. Ehhez

Beszámolók, szemlék, referátumok még h o z z á t e s z i : „Ennek ellenére, ha rajtam múlna a dolog, támogatni tudnám azt az ideát, hogy az RGB-t... Rumjancevről n e v e z z é k el."

Minden v a l ó s z í n ű s é g szerint az elkövetkező idők­

ben m é g többször fogunk hallani a volt „Leninka"

sorsának alakulásáról.

/RGB: stroá buduséee, fcerpat' vse cennoe Iz proslogo. - Sovetskoe bibi ioteko védenie, 5-6. sz. 1992. p. 3-167

(Futala Tibor)

Az információs erőforrásokkal kapcsolatos állami politika és

a tudományos-műszaki információs rendszer korszerűsítése

Az alább ismertetésre kerülő dokumentumot az Oroszországi Tudományos, Felsőoktatási és Műszaki Politikai Minisztérium (közhasználatú rövidítésben:

Minnaukl) tudományos-műszaki információs igazgató­

s á g a dolgoztatta ki. Közzététele, illetve a n y o m á b a n kifejlődő vita a tennivalók pontosabb kijelölését, általá­

ban a dokumentum tökéletesebbé tételét kívánja szol­

gálni.

A t u d o m á n y o s - m ű s z a k i információk a s z ó b a n forgó dokumentum é r t e l m e z é s é b e n az információs erőforrá­

soknak (informacionnyj resurs) m i n d ö s s z e egyik válfa­

ját teszik ki. Rajtuk kívül ide tartoznak még:

a szociális információk (foglalkoztatottság, munka­

viszonyok, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás, a k ö z e g é s z s é g ü g y é s a közoktatás s z e r v e z é s e , a szolgáltatási szféra),

• a természeti környezettel é s a természeti kincsek­

kel kapcsolatos (ökológiai, csillagászati, földhasz­

nosítási, vízfelhasználási stb.) információk,

• a nemzetbiztonsági információk (kül- é s belföldi vonatkozásban), információk a nemzetközi kap­

csolatokról,

a kulturális é s vallási folyamatokkal kapcsolatos információk,

• a társadalmi é s politikai információk,

• a hivatalos, azaz financiális-gazdasági, költségve­

tési-könyvviteli, kereskedelmi stb. információk, a jogi információk (adatok a törvényekről, a v é g r e ­ hajtó szervek é s bíróságok határozatairól, illetve azok végrehajtásáról),

• végül a statisztikai információk.

E válfajok mindegyikét m á s é s m á s főhatóság felü­

gyeli, illetve felelős a hatáskörükbe tartozó válfaj(ok)

„működőképességéért". A tudományos-műszaki infor­

mációk „gazdája" a már emiitett Minnauki.

A tennivalóknak az új állami „divatokkal" harmoni­

záló kitűzését megelőzte a tudományos-műszaki infor­

mációs rendszer állapotának alapos vizsgálata-elem­

z é s e . A rendszeren belüli - mondhatnánk: b e l g y ó g y á ­ szati - é s a környezeti - mondhatnánk: ökológiai - vizsgálat egyaránt igen súlyos kóros elváltozásokat állapított meg mind a rendszer belsejében, mind kap­

csolatrendszerében. A belső bajok közül mindenek­

előtt a rendszer „felpuffadtságát" é s gyakorta öncélú működését kell kiemelni. A környezeti ártalmak a rendszer fontosságának alábecsültségére vezethetők vissza, ami egyrészt az információs erőforrásokat reprezentáló e g y é b intézmények é s a tudományos­

műszaki tájékoztatás közötti viszonyban, m á s r é s z t pedig a felhasználók é s a tudományos-műszaki infor­

mációs rendszer közötti kapcsolatokban figyelhető meg.

A fentiekben vázolt problémahalmaz annak a hét évtizedes tévhitnek a k ö v e t k e z m é n y e , hogy az állam­

nak ott kell állnia minden információ, információs intézmény mögött, illetve minden információs igény

„belekerülési költségét" neki kell viselnie. Ez a hit a gyakorlatban alig-alig realizálódott. A rendszer vi­

szonylag sokba került, nem ott segített, ahol kellett volna, ha mégis: nem úgy, ahogy s z ü k s é g lett volna rá.

Engedtessék meg a referálónak ezt a kérdést pesti kifejezéssel rövidre zárnia: „a rendszer nem m ű k ö ­ dött".

A kiútkeresés élén é s a többi tennivaló „miként v é g z é s e " mottójaként az alábbi passzusok állnak: „ A z új gazdasági feltételek közepette a t u d o m á n y o s - m ű ­ szaki információs rendszer irányítását v é g z ő állami szervek szerepe m i n d ö s s z e a "játékszabályok" ki­

munkálására korlátozódik, illetve e szabályok betartá­

sának ellenőrzésére az ö s s z e s r é s z t v e v ő alkotta kör­

ben. E célból új g a z d a s á g i é s jogi mechanizmusokat kell bevezetnie... Ezek a szabályok bizonyos értelem­

ben meg fogják határozni az egyes t u d o m á n y o s - m ű ­ szaki információs központok további sorsát, illetve

500

(2)

TMT 40. évf. 1993.11-12. sz.

lehetőséget adnak s z á m u k r a további fejlődésük útjá­

nak megválasztására."

Nos, a s z ó b a n forgó s z a b á l y o z á s o k körvonalai máris kialakultak, s nagyjából-egészéből a következőket tar­

talmazzák:

Azok a tudományos-műszaki információs közpon­

tok, amelyek elnyerik az ún. kulturális központok státu­

sát, költségvetésből fogják magukat fenntartani. Itt mindenekelőtt a központi nagykönyvtárakra (a nemzeti könyvtárra é s a GPNTB-re), a könyvtári „lényegű"

információs központokra (pl. az INION-ra), továbbá azokra az intézményekre gondolnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a könyvtári-bibliográfiai munkával.

T o v á b b i típus lesz a nonprolit intézmény. Hogy a jelenlegi intézmények közül melyik fog ilyenné konszo­

lidálódni, a jövő dönti el. Mindenesetre lesznek intéz­

mények, amelyek m e g s z ű n n e k , profilt váltanak, több intézményre hasadnak szét, de olyanok is, amelyek r é s z v é n y e s e 100%-ig az állam marad. Az ilyen irányú stabilizálódás mielőbbi beköszönte különösen a VINI- Tl, VNTICentr, az NPO „Poisk", a V1MI, valamint az ágazati é s regionális központok s z á m á r a kívánatos.

Az is megoldás, hogy az említett intézményekben működő könyvtárak elnyerjék a kulturális intézmény státusát, s a továbbiakban költségvetési alapon mű­

ködjenek.

A kulturális intézményi é s a nonprofit státus meg fogja akadályozni, hogy az égiszük alá tartozó intéz­

m é n y e k profithajhászás miatt elhanyagolják alapvető feladataik teljesítését.

A többi tudományos-műszaki információs intézmény

„szabadjára van engedve", azaz megszorítások nél­

küli piaci tevékenységet űzhet.

A tudományos-műszaki információs rendszert a fent körülírt „karcsúsítást" követően korszerűsíteni is kell.

Ez egyfelől e g y s é g e s technológiai politikát jelent, m á s ­ felől az információk gyűjtésével, feltárásával é s s z é l s u ­ g á r z á s á v a l kapcsolatos mechanizmusok é s eljárások támogatását. Az első feladat megoldásában a Komin- form (noha mondani szokták: „nomen est ómen", itt nem „arról" a szervezetről van s z ó ) , a másodikban pedig a Minnauki tudományos-műszaki információs igazgatósága az illetékes. A két szerv között kívánatos a munka koordinálása még akkor is, ha a kél feladat meglehetősen független egymástól.

A rendszer korszerűsítését egyébként sok-sok pon­

tos programba szervezve keli elvégezni. E pontok között találhatók:

jogi s z a b á l y o z á s o k (az információs törvénytől kezdve az állammal kötendő információs s z e r z ő d é ­ sekig é s megállapodásokig),

• gazdasági mechanizmusok az információs vi­

szonylatok s z a b á l y o z á s á r a ( a d ó k e d v e z m é n y e k rendszere, ösztönzési módok, elszámolási kötele­

zettségek stb.),

• szabványosítási kötelezettségek,

• információtudományi alap- é s alkalmazott kutatá­

sok,

képzési é s továbbképzési tennivalók.

A program végrehajtása érdekében a Minnauki tudo­

m á n y o s - m ű s z a k i információs igazgatóságát é s a Ro- sinformresursot el kell látni a megfelelő jogosítványok­

kal.

Felettébb fontos követelmény, hogy a tudományos­

műszaki információs rendszer korszerűsítése é s az ország informatizálása között teljes legyen az ö s s z ­ hang. A közös érdekű tennivalók az alábbiak:

• a kor s z í n v o n a l á n álló információcserét szavatoló információs infrastruktúra létrehozása é s fejlesz­

tése az e g é s z o r s z á g b a n ;

• az információk gyűjtéséhez, feltárásához é s szét- s u g á r z á s á h o z s z ü k s é g e s információs techológiák kialakítása é s forgalmazása, illetve a kívánt for­

májú információátvitel biztosítása;

• a kívánt információk reális idejű biztosítása;

• a rendkívül változatos igényeket kielégíteni képes adatbázisok é s adatbankok e g é s z rendszerének kialakítása;

• a tudományos-műszaki információs rendszer irá­

nyításához s z ü k s é g e s adatbankok é s adatbázisok létesítése;

• az állami é s a magánstruktúrák s z e r z ő d é s e s együttműködésének m e g h a t á r o z á s a a piaci viszo­

nyok fejlődése közepette;

• a fejlett é s e g y é b országokkal az informatizálási együttműködés kialakítása;

• az információs erőforrások optimális használata érdekében a képzési é s továbbképzési szükségle­

tek kielégítése.

/Razrabotka gosudarstvennoj politiki v oblasti sozdaniá i ispol'zovanlá Informacionnogo resursa i programmá modemizacii slstemy NTI. = Nauíno-tehniieskaá Intor- maciá, Ser. 1.9. sz. 1992. p. 9-217

(Futala Tibor)

501

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Szelektív (sőt: nagyon szelektív) fejlesztéssel 2000-ig hél nagy programot keü a tudományos- műszaki információs rendszer keretében

Ebből következik egyik legfontosabb feladatunk, hogy összhangban a Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszer (NTMIRj és a hazai szakirodalmi.. információs

tése is, amely a rendszer követelményeit, szerkezetét és az információs tevékenység költségeit hivatott dokumen­.. tálni. b) Az információs bázis létrehozásának szakaszai

össz-szövetségi, ágazati és köztársasági tudományos- műszaki információs rendszerek kiépítését.. 70 könyvtár és információs intézmény rendelkezik

Az elmúlt évtizedben vált különösen érzékelhetővé, hogy a gyors ütemű tudományos—műszaki fejlődés egyik feltétele a tájékoztatási intézmények, a

Az állami tudományos—műszaki információs rendszer fejlesztésének első szakasza előirányozza, hogy meg kell szervezni az információs központok együttműködését a

a szövetségi szervek képviselete az Információpolitikai Tanácsban és az OSTP által megállapított tudományos és műszaki információs politika megvalósításának elősegíté­.

A tudomány, a technika és a gazdasági élet területén az információs tevékenység koordinálását és módszertani irányítását végző központi állami szerv a Szövetségi